182. Jeruzsálem pusztulása; Júda babiloni fogságba kerül
Üzenet – Téma:
* Isten türelme is véges; nem engedi, hogy a végtelenségig gúnyolják Őt.
Előzmények:
Jósiás király halála után két fia lett a király: néhány hónapig Jóáház, majd Nékó fáraó akaratából 11 évig Eljákim/Jójákim. Őt fia, Jójákin követte a trónon. Nebukadneccar* megtámadta Júdát, és fogságba hurcolt tízezer embert. Babilonba vitette Jójákint is.
Történet:
Az Úr végrehajtja ítéletet Júda fölött, amit Ézsaiás és Hulda próféták által már megjövendölt. Ehhez eszközként Nebukadneccart, Babilónia királyát használja.
Nebukadneccar Mattanját, Jójákin nagybátyját tette Júda királyává, nevét pedig Cidkijjára változtatta. Ő akkor 21 éves volt. Semmi jót nem mondanak róla: azt tette, amit rossznak lát az Úr, mint Jójákim és Jójákin. Uralkodása megerősítette az Urat, hogy Júdát és Jeruzsálemet megbüntesse, s így próbálja megbánásra vezetni őket.
Cidkijjá csak Babilon vazallusaként uralkodott, az első 8 évben hűséges is volt. Ebbe aztán belefáradt. Büszkeségében azt képzelte, függetlenedhet Babilontól. Nem tanult semmit Jójákin és emberei elhurcolásából, pedig az csak 8 évvel korábban történt. Feltételezik, hogy az egyiptomi fáraót hívta szövetségesnek Nebukadneccar ellen.
Nebukadneccar nem tétovázott. Cidkijjá uralkodásának 9. évében, a 10. hónap 10. napján egész seregével felvonult Jeruzsálem ellen, körülötte pedig ostromműveket építtetett. Így elvágta a menekülés lehetőségét.
Az ostrom másfél évig tartott. Ebben az időszakban volt egy lélegzetvételnyi szünet, mikor a fáraó megindult seregével a káldeusok ellen. Ekkor ők elhagyták Jeruzsálemet, és az egyiptomiak ellen vonultak. A fáraó gyorsan visszavonult, a káldeusok pedig újra ostrom alá vették Jeruzsálemet. (Ekkor próbálta meg Jeremiás elhagyni a várost, de elfogták. Lásd Jer 37,12–21; 181. lecke)
Éhínség volt a városban. A Jeremiás siralmai 4,4-ben olvashatjuk, hogy már a gyerekeknek sem volt mit enniük. Az ínyencséghez szokott gazdagok a szemétdombon keresgéltek valami ehetőt. Annyira súlyossá vált a helyzet, hogy az anyák saját gyerekeiket főzték és ették meg. Ezékiel próféta, akit az első fogolyszállítmánnyal Babilonba vittek, azt prófétálta, hogy a fiak az apákat, és az apák a saját fiaikat eszik meg (Ez 5,10). Ezt mi el sem tudjuk képzelni…
Már az őrök számára sem volt étel. A katonák úgy legyengültek, hogy a káldeusok a 4. hónap 9. napján könnyűszerrel betörtek a városba. Cidkijjá és emberei látták a közelgő ellenséget. A katonák egy titkos kapun keresztül kimenekültek a városból, Cidkijjá, fiai és a főemberek is velük tartottak, és a Jordán völgye felé vették az irányt.
Mikor a káldeusok ezt észrevették, üldözni kezdték őket. Cidkijját és sok emberét elfogták a jerikói síkságon. Nebukadneccarhoz vitték őket, aki Riblában* tartózkodott. Rögtönítélő bíróság állt fel. Mindenkit halálra ítéltek, kivéve a királyt. Először a szeme láttára megölték fiait és a fejedelmeket. Azután megvakították* Cidkijját, és réz bilincsbe verve Babilonba vitték*. Ekkor 11 éve volt király.
Egy hónappal később Nebukadneccar király testőrparancsnoka, Nebuzaradán Jeruzsálembe érkezett. Minden értéket felkutattak a templomban, hogy Babilonba vigyék: az oszlopok réz részeit, a réz tálakat, edényeket, villákat, késeket, fazekakat, lapátokat, szenesserpenyőket és hintőedényeket. És mindent, ami arany vagy ezüst volt.
Ezután felgyújtották a templomot, a királyi palota is a tűz martaléka lett. A falakat és kapukat lerombolták, a házakat felgyújtották. Az egész környéken nem maradt semmi, ami egy városra emlékeztetett volna.
Elvitte a testőrparancsnok Szerájá főpapot meg Cefanjá papot, a helyettesét, és három ajtóőrt. Elvitt egy főembert is a városból, öt embert a király személyes környezetéből, a hadseregparancsnok írnokát, végül hatvan férfit az ország népéből, elvitte őket Babilon királyához Riblába. Ott Nebukadneccar halálra ítélte őket.
Júda és Jeruzsálem lakosságának nagy részét elfogták, és Babilonba vitték. Csak a legszegényebbek maradhattak, hogy a szőlőt és a földet műveljék.
Nebukadneccar Gedalját nevezte ki Jeruzsálem helytartójának, ő egy igaz ember volt, Jeremiás barátja. Mindez Kr. e. 586-ban történt.
Jeremiás ezalatt még mindig a börtön udvarán volt bezárva. Szinte látjuk őt, ahogy a füstölgő várost nézi. Siralmaiban kiönti keserű panaszát: „Jaj, de magára maradt az egykor oly népes város! Olyanná lett, mint az özvegy.” (JSir 1,1).
Nebukadneccar valószínűleg hallotta, hogy Jeremiást a király és a nép mennyire nem kedvelte, s kárpótolni akarta a prófétát. (Ennek ő egész biztos nem örült, mert ez úgy állította be őt, mintha áruló lenne.) Nebuzaradán néhány babiloni fejedelmet küldött, hogy kiszabadítsák Jeremiást. Gedaljához vitték.
Jeremiás elment azokhoz, akiket Babilonba fognak vinni. Ott meg sem kérdezték, ki ő, csak megbilincselték, és beállították a sorba.
Nebuzaradán rájött, hogy Jeremiás már nem Gedaljánál van. Rámába vitette. Amikor Jeremiás találkozott Nebuzaradánnal, ő barátságosan üdvözölte (lásd Jer 40,2kk). Meglepőek ennek a pogány embernek a szavai: „Az Úr, a te Istened kijelentette, hogy milyen veszedelem éri ezt a helyet. Beteljesítette, véghezvitte az Úr, amit kijelentett. Mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok a szavára, ezért történt ez veletek.” Nebuzaradán szabadon engedte Jeremiást. A próféta maga dönthette el, hogy mit tesz: Babilonba megy, ahol mindig gondoskodni fognak róla, vagy Gedaljával marad.
Jeremiás Babilon gazdagságával szemben a nincstelen népet választotta, akik a füstölgő város romjainál maradtak. Nebuzaradán tiszteletben tartotta döntését, ellátta élelemmel az útra, még ajándékot is adott neki, és útnak indította. Így érkezett Jeremiás Gedaljához, Micpába. (Hogy mi történt vele ezután, az a 181. leckében van leírva.)
A fogságba vitel és az első visszatérés között az országban béke volt. („Míg az ország meg nem kapja nyugaloméveit, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig.”)
Jegyzetek:
Nabukadneccar – Nabopolasszár fia volt, az új Káldeus birodalom alapítójáé. Ő tette Babilont ragyogó királyi várossá (lásd Dán 4).
Ribla – Miért volt Nebukadneccar Riblában? Jeruzsálemet és Tíruszt egy időben szállta meg. Ribla, az ősi határváros a Mezopotámiából Egyiptom felé tartó kereskedelmi útvonal mellett állt, s megfelelt arra, hogy a mindkét helyen állomásozó sereget kezében tartsa.
Megvakítás – Ez a büntetési forma Keleten igen elterjedt volt. Ezután már semmi károsat nem tehetett az ember.
Cidkijjá megmenekülése – Ezékiel prófétált arról, hogy fog ez történni: „A fejedelem, aki közöttük van, terhet visz a vállán, sötétben megy el. Áttörik a falat, azon vezeti ki, arcát eltakarja, hogy ne is lássa szeme a földet.” (Ez 12,12)
Énekek:
Református énekeskönyv: 74:1–4; 79:1–3; 137:1–3; 236:1–2; 385; 394:1.5
Jertek, énekeljünk: 122
Harangszó: 49:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 63; 74:4; 98
Erőm és énekem az Úr: 19; 56:4
Megjegyzések:
Isten türelme is véges, nem engedi, hogy a végtelenségig gúnyolják Őt – Isten szeretet, ami vitathatatlan, s szeretetből történik gyakran, hogy türelmes azokkal szemben is, akik nem szeretik, és nem szolgálják Őt. Egy másik bibliai kifejezés utal erre a tulajdonságra, a „hosszútűrés”. De a hosszútűrés magában hordozza annak végességét is.
A Biblia alapján beláthatjuk, hogy az Úr „emésztő tűz” is (5Móz 4,24; 9,3). Különösen akkor ítél szigorúan, mikor tiszteletét és dicsőségét lopják meg. Az 5Móz 4,23-ban a legszörnyűbb bűn ellen figyelmeztet az Úr, mikor az ember megtöri a Vele kötött szövetséget, és faragott képet vagy istenszobrot emel. A 25–28-ban arról van szó, mi történik Izráel népével, ha nem tartják magukat a szövetséghez: szétszórattatnak a pogányok között. Ha a nép visszatér hozzá, akkor irgalmát mutatja Istenük, aki nem felejti el Izráel őseivel kötött szövetségét (31. vers).
Milyen gyakran nem halljuk meg, hogy az emberek Istent igazságtalansággal vádolják. Ez leggyakrabban olyankor hangzik el, mikor valami szörnyű történik a világban. Ökölbe szorított kezek emelkednek az ég felé. Gondol ilyenkor valaki is arra, hogy az emberek mit tettek, és hogyan fordultak el az Úrtól, hogy más „isteneket” imádjanak?
Mielőtt Isten végrehajtaná ítéletét, sok és komoly figyelmeztetés hangzik el. Az izráeliták már a pusztai vándorlás óta tudták, hogy mi vár rájuk, ha a szövetséget bálványimádással megtörik… A mi korunkban élő emberek is tudhatják Isten igéjéből, hogy az Úr nem enged minket büntetlenül vétkezni. Ő már rég megmutatta az ember iránti irgalmát, mikor Fiát áldozta értük a kereszten.
Isten szentélye kifosztva és elpusztítva – Jeremiás siralmai az elpusztított templomról is szólnak. Az Úr akarta, hogy az egyszer olyan gyönyörű templomból kő kövön se maradjon. Nem csoda ez, hiszen olyan királyok ellenére, mint Ezékiás vagy Jósiás, akik újból megszentelték a templomot, a többi király folyamatosan meggyalázta azt bálványokkal, és idegen istenek oltáraival. Isten nem engedi, hogy gúnyolják!
Nem számíthat semmi jóra, aki Isten házát tisztátalanná teszi. Jeremiás helyesen szólt, mikor azt mondta, hogy az Úr maga rombolta le oltárát és szentélyét. Nem „véletlenül” történt mindez!
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Emberismeret (Osztályfőnöki)
- Türelem és türelmetlenség. A türelem forrása és határai. (***)
- A bűn és következményei. Figyelmeztetések után: büntetés. (***)
Történelem / Társadalmi ismeretek / Könyvtárhasználat
- Háborúk és következményei a történelem során hazánkban, lakóhelyünk környékén. A második világháború pusztítása, emberáldozat, hadifogság. Háborúk ma. (***)
Magyar nyelv és irodalom
- Krónikaszerű feljegyzések a bibliai történet eseményeiről egy korabeli szemtanú nevében. (***)
- Panaszének a babiloni fogságról – a 137. zsoltár. A zsoltár motívumai a 20. század költészetében. (***)
- Salvatore Quasimodo: Fűzfák ágain c. versének bibliai eredetű motívumai. Jeruzsálem pusztulásának, és a világháború pusztításának párhuzama. (***)
Vázlat:
Júda
Jójákin – első fogságba vitel (10 000 ember) Babilonba
Mattanjá = Cidkijjá
Nebukadneccar – Jeruzsálem második ostroma
Jeremiás próféta figyelmeztetése
éhínség
Cidkijjá szökése – vakon Babilonba szállítják
Jeruzsálem bevétele
kifosztás
a templom kifosztása és felgyújtása
a királyi palota és a házak felgyújtása
kapuk és falak ledöntése
értékek elrablása
Jeremiás megmenekül
második fogságba vitel
maradék – Gedaljá helytartó
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!