96. Saul és az amálékiak; Saul második büntetése
Üzenet – Téma:
* Isten engedelmességet kér tőled.
* A gőg engedetlenséghez vezet.
Előzmények:
Jónátán hőstettével, amit az Úr megáldott, legyőzték a filiszteusokat. Egy ideig béke volt Izráelben.
Történet:
Az öreg próféta, Sámuel, Saul királyhoz ment, hogy Isten üzenetét átadja. Akinek az Úr megbízásából sereget kellett gyűjtenie az amálékiak* ellen. Ők voltak azok, akik megtámadták az Egyiptomból menekülő Izráelt (vö. 2Móz 17,8–16; 52. lecke).
Saul az amálékiak teljes kiirtására kapott Istentől parancsot. Meg kellett ölniük férfit, nőt, gyereket, szoptatós csecsemőt, még az állatokat is. A 2Móz17,14-ben olvassuk: „Vésd Józsué emlékezetébe, hogy Amáléknak még az emlékét is eltörlöm az ég alól!” Az Úr harca Amálek ellen nemzedékről nemzedékre tartott, amiről a 2Móz 17,16 szól: „Mivel kezet emelt az ÚR trónusára, harcolni fog Amálék ellen az ÚR nemzedékről nemzedékre.” Ez most Saul által teljesedik be.
Saul engedelmeskedett Isten parancsának. Összehívta a népet, és megszemlélte őket Teláimban („báránykák”), mely sík terület Júdában (vö. Józs 15,24: Telem). Kétszázezer férfit számoltak meg, és még tízezret Júdából. Az amálékiak mint nomádok pusztai területen laktak Izráeltől délre. Saul erre vonult a seregével. Amint elérték azok lakóhelyét, csapdát állítottak egy völgyben.
Az amálékiak között másik nomád nép is lakott: a kéniek. Saul meg akarta kímélni ezt a békeszerető népet, mivel azok az izráelitákat szeretettel fogadták, mikor Egyiptomból vonultak ki. Mózes apósa, Jetró is közéjük tartozott, aki bölcs tanácsaival sokat segített vejének a pusztai vándorlás során (2Móz 18). Saul tehát titokban üzent a kénieknek, akik eltávoztak a harc kezdete előtt.
Valójában nem harcról, hanem büntető hadjáratról van itt szó. Semmit sem olvasunk az amálékiak ellenállásáról. Szörnyű mészárlás volt, amikor a menekülő amálékiakat Havilától* Súr pusztájáig*, Egyiptom közeléig üldözték és ölték. (Ügyeljünk rá, hogy itt „átokkal sújtás” szerepel, akárcsak Jerikó lakóival és azok tulajdonával szemben: Józs 6; 69. lecke. Ákánt, aki mégis vett az „elátkozottból”, megölik: Józs 7; 70.lecke.)
Saul látszólag engedelmeskedett, ám súlyos mulasztásokat követett el katonáival együtt.
Megkímélték Amálék királyának, Agágnak* az életét. Úgy vélték, hogy Saul a legyőzött királlyal dicsőséget szerezhet. Más királyok a legyőzött fejedelmeket a szállásukra vitték, hogy a népnek bemutassák. Saul és emberei a juhok, marhák legjavát, azaz a „másodellésüket” életben hagyták. Sajnálták a szép jószágot, és magukkal vitték. A saját hasznukkal törődtek, miközben a zsákmány Isten igazságosságának volt szentelve.
Az Úr azt mondta Sámuelnek: „Megbántam, hogy királlyá tettem Sault, mert elfordult tőlem, és nem teljesítette, amit meghagytam neki.” Saul bűne nem egyszerűen lopás vagy harácsolás. Ő, aki korábban a próféták között volt, és szívét az Úrnak adta, elfordult tőle. Engedetlenségével nemcsak Isten ellenségét kímélte meg, hanem az Úr szavát is gúny tárgyává tette.
Sámuelt mélyen érintette ez az üzenet, egész éjjel gyötrődött miatta, imádkozott az Úrhoz. Imádsága tartalmát nem ismerjük, de talán ugyanaz lehetett, mint Mózesé, amikor a nép vétkezett: Térj vissza, Ó Istenem, korábbi végzésedhez!
Másnap reggel Sámuel Saulhoz indult. Közben megtudta, hogy Saul a Karmelen, Júda hegyeinek egyik dombján egy emlékoszlopot (héberül „egy kezet”) állított magának. Saul ezzel azt tette, amit sok más fejedelem: saját hősiességének állított emléket (gondoljunk Absolon emlékoszlopára: 2Sám 18,18).
Sámuel követte Sault és a népet, akik a zsákmánnyal Gilgálba mentek. Mikor megérkezett, haragosan kérdezte: „Mi az a juhbégetés, amely a fülembe jut, és az a marhabőgés, amit hallok?”
„Az amálékiaktól hozták azokat, mert megkímélte a nép a legszebb juhokat és marhákat, hogy Istenednek, az Úrnak áldozza. De a többit kiirtottuk” – válaszolt Saul, aki az embereit hibáztatta, de szavából kitűnt, jól tudja, mi volt Istentől kapott megbízása.
Sámuelt azonban nem tudta megtéveszteni. Haragosan szakította félbe magyarázkodását: „Hagyd! Majd én megmondom neked, hogy mit mondott nekem ma éjjel az ÚR.”
Saul király hirtelen egészen megcsendesedett. „Beszélj!” – mondta alázatosan.
Sámuel emlékeztette Sault, hogy először egészen kicsiny volt a saját szemében, s hogy az Úr őt királlyá kente Izráel minden törzse felett. Nem önmagának köszönheti a királyságot, hanem az Úrnak. De most, amikor Istentől kapott feladatot kellett volna végrehajtania az amálékiakon, kiirtani a vétkeseket, rablóhadjáratra ment, Isten parancsával ellenkezően. Ez nagyon rossz az Úr szemében.
Saul védekezni próbált. Mégis csak megtette, amit az Úr parancsolt. Egyedül Agágot, az amálékiak királyát hozta el; a többieket kiirtotta. És valóban, a nép hozott juhokat és marhákat, az elátkozott legjavát, de azért… hogy az Úrnak áldozza. (Saul itt azt mondja Sámuelnek: „Istenednek”. Ennyire eltávolodott az Úrtól; nincs többé vele személyes kapcsolata.)
Lehet, hogy a nép valóban az Úrnak akarta áldozni az állatokat, de akkor is az Úr parancsolata ellenére. Sámuel úgy is válaszolt: „Talán ugyanúgy tetszik az ÚRnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az ÚR szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!” Sámuel az engedetlenséget varázslás bűnéhez, az ellenszegülést bálványok és terafimok imádásához hasonlította. Ami ellenségeskedés Istennel!
„Mivel te megvetetted az ÚR igéjét, Ő meg elvetett tégedet, és nem leszel király!” – mondta Sámuel. Ezzel megerősítette, amit a filiszteusok elleni harc után már korábban megmondott (1Sám 13,14; 94. lecke).
Saul megértette, hogy túl messzire ment: „Vétkeztem, mert megszegtem az ÚR parancsát” – mondta. Majd bocsánatot kért, amiért a népre hallgatott. Könyörgött érte, hogy Sámuel menjen vissza vele a néphez, s legyen tanúja, amint leborul a nép előtt. A próféta azonban tudta, hogy Isten döntése végleges.
Amikor Sámuel ismét elindult, Saul megragadta a köpenye szélét, úgyhogy az leszakadt. Sámuel ezt jelnek tekintette: „Így szakítja el tőled az ÚR a mai napon Izráel királyságát, és másnak, nálad különbnek adja.*” Sámuel még hozzáfűzte, hogy Isten, Izráel fenséges Istene nem hazudik; amit Ő megmond, azt nem bánja meg, mert nem ember, hogy megbánjon valamit.
Saul válaszából igazi bűnbánat helyett inkább a tekintélyféltés szólalt meg: „Vétkeztem, de azért add meg nekem a tiszteletet népem vénei és Izráel előtt! Jöjj vissza velem, hogy leboruljak Istened, az ÚR előtt!” Gőgjében csak saját magára gondolt, a maga dicsőségére. Szégyenkeznie kellett volna, ha Sámuel így hagyja el.
Sámuel bölcsen cselekedett, hiszen a királyról volt szó, és elkísérte Sault a szent helyre. Saul leborult az Úr előtt, amivel csupán a látszatot kívánta fenntartani a nép felé. Lelkében nyoma sem volt a töredelemnek!
Sámuel ezután saját kezűleg számolt le Agággal. Már ez is megszégyenítő lehetett Saulra nézve, hiszen a harcos király helyett az öreg próféta hajtotta végre a véres ítéletet.
„Ahogyan gyermektelenné tett asszonyokat a kardod, úgy legyen gyermektelenné anyád az asszonyok között!” Ezek után Sámuel nem látta többé a királyt. Hazament Rámába, és bánkódott Saul miatt, akit az Úr elvetett.
Jegyzetek:
Amálékiak – Nomád nép, mely rendszeresen feltűnt Izráelben, gyakran más népekkel együtt, mint a midjániak. Részletesen az 52. lecke jegyzeteiben olvashatunk róluk.
Az amálékiak egy része Saul üldözésétől megmenekült, ahogyan az látszik a 2Sám 8,12; 1Krón 4,43; 18,11 és Zsolt 83,8-ból. Dávid, majd később a simeoniták győzték le őket.
Havilá – Ez nem az 1Móz 2,11-ben szereplő Havilá. Amaz Élám területén, a Tigristől keletre volt, ahol Súsán (vö. Eszter 1,2 és Dán 8,2) volt a legelőkelőbb város. Az itt jelzett Havilá városa vagy körzete az 1Móz 25,18-ban szerepel. Izmáel utódai laktak Havilától Súrig, mely Egyiptomtól keletre feküdt, Assúr irányában. Ez kereskedelmi utat jelentett Egyiptomból Gázán át (mely három világrész kapuja) Asszíriába. Az, hogy pontosan hol feküdt Havilá, nem ismert. Hogy az amálékiakat Súr pusztájáig üldözték, az arra utal, hogy valahol a Holt-tengertől délnyugatra kellett lennie, ahol most a Negev-sivatag van.
Súr pusztája – A Földközi-tenger partja mentén feküdt Gázától, Beérsebától Egyiptomig (a mai Szuezi-csatornáig). Erre vitt az Egyiptom–Asszíria karavánút.
Agág – Nagyon valószínű, hogy úgy beszélhetünk az „amálékiak Agágjáról”, ahogyan az „egyiptomi fáraóról”. Vagyis inkább cím, rang.
Gondoltak arra, hogy Hámán, Ahasvérós (Xerxes) király legfontosabb fejedelme Agág leszármazottja: agági Hámán, Hammedátá fia (Eszt 3,1). (Mordokaj pedig Kis házából származott, ahonnan Saul is; Eszt 2,5!)
A királyságot másnak adni – Nem közvetlenül történt; bár Sámuel tényleg nem sokkal ezután királlyá kente Dávidot (vö. 1Sám 16; 97.lecke). Saul később maga is elismerte Dáviddal szemben, hogy ő Izráel új, Isten által kiválasztott királya (1Sám 24,21; 104.lecke).
Énekek:
Református énekeskönyv: 19:7; 40:4; 119:6.8.11; 180; 287:4; 299:5; 312:3
Jertek, énekeljünk: 122; 183:1–2; 186
Harangszó: 41; 43; 44; 48:1
Dicsérjétek az Urat!: 5; 63; 87:3–4
Erőm és énekem az Úr: 111; 114:1; 139
Megjegyzések:
Isten megtartja a szavát – Ez a gondolat nagyon fontos a hitben élők számára. Amit Isten mondott és megígért, meg is teszi, előbb-utóbb. De az átka is beteljesedik, ha valaki nem tér meg.
Azonfelül, az Úr nemcsak tegnap vagy ma uralkodik, hanem öröktől fogva mindörökké. Van összefüggés az Ő megfontolásában. Föltűnő pl., hogy Hámán a púrim ünnep idején halt meg, mint ahogy Hitler, és a zsidók sok más ellensége is (vö. Eszt 9,20–32).
Nyakas és szófogadatlan – Két olyan fogalom, ami a Bibliában gyakran előfordul. Egy bizonyos fajta engedetlenségre utalnak, ahol az ember a maga értelmét követi, a következményektől függetlenül. „Mégis azt teszem!” „Nem engedem megtiltani!” „A saját fejem szerint csinálom!” Bizonyos emberek ma is hasonló magatartással élnek. Mutassunk rá a gyerekek előtt arra, hogy ez a szív megkeményedésének kezdete Isten akaratával szemben (gondoljunk pl. a fáraóra).
A legmélyebb lázadás Isten ellen, amikor nem akarom elfogadni a normáit. A mai ember senkitől nem fogadja el a vezetést, és elveti Isten normáit; ő maga válik normává.
Bűn a gőg – A mai ember sokkal jobban figyel saját magára, mint akárki másra; elfelejti még azt a dicsőséget is megadni Istennek, ami nyilvánvalóan Őt illeti. Saul magatartásában is megfigyelhetjük ezt. Bizonyíték az emlékoszlop, amit felállított magának. Bűn a gőg, mert nem tekint Istenre, és a másik embert sem tiszteli. Sok hamis cselekedet származott már a gőgből. Figyelmeztessük a gyerekeket ennek veszélyeire! Péld 8,13: „Aki féli az Urat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat meg az álnok beszédet gyűlölöm.”
Gondoljunk csak Nebukadneccar történetének későbbi szakaszára (Dán 4).
Végül: Mink van, ami miatt gőgösek lehetnénk? Vajon nem úgy kapunk mindent? Még testünket, értelmünket is, mindent az Úr adott nekünk!
Imádság, ami szívből jön – Saul imádkozott a nép előtt. Mi hogyan imádkozunk? Valóban Istenhez szólunk, vagy csak egy formulát használunk, amilyet például édesapánk vagy édesanyánk szívesen hall?
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem
- Engedelmesség, szófogadás a gyerekek életében és a társadalomban. (***)
- Parancs megtartása és megtagadása háborús helyzetben. (***)
- A gőgös magatartás és következményei. (***)
Magyar nyelv és irodalom / Dráma
- A „gőgös” szó szinonimái a magyar nyelvben. (***)
- Példa Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai c. meseregényéből a szófogadatlanságra: a Szóló Tücsök és Pinokkió párbeszéde. (***)
- Mai történetek dramatizálása (és megfogalmazása írásban) az engedetlenség – engedelmesség témájában. (***)
Vázlat:
Sámuel – Saul
Amálék kiirtása
megkímélik
– Agágot
– az állatok javát
Sámuel szava:
– engedetlenség vétke
– „nem leszel király”
Agág felkoncolása
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!