27-2. Bizalom, panasz, kígyójel

, , , Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, képalkotás, vizualitás, természetismeret, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  játékforrás, online játék, film, lexikon, szótár, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 4Mózes (16–17); 20–21; Ézsaiás 11,8; János 3,14–15
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, vizuális térbeli, természeti
  • Tevékenység: Vakkör: bizalomjáték; panasztörténetek: drámajáték, beszélgetés; kígyó és kereszt jele, éremterv rajzolása; mérges kígyó „szelídítése” a Bibliában, egy viperafaj megismerése; papírkígyók készítése

 

Vakkör – bizalompróba (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Izráel népe bizalompróbák során ment keresztül a pusztában. Sokszor érezhették azt, hogy cél nélkül, „vakon” bolyonganak. Mégis el kellett fogadniuk Mózes közvetítésével Isten vezetését.

A Vakkör egy olyan bizalomjáték, ahol a bizalomérzetet az egymásra figyelés, az együttműködés alakítja ki a mozdulatok nyelvén.

Álljunk nagy körbe. Egy játékost állítsunk közepére bekötött szemmel, aki induljon el egyenesen egy irányba. Amikor valaki közelébe érkezik, a körben álló fogja meg, fordítsa a kör belseje felé tetszőleges irányba, és indítsa útnak. A körben mozgó játékosnak egyenes vonalban kell haladnia tovább, bízva benne, hogy a társai időben megállítják. Néhány bizalompróba után cserével folytassuk a játékot.

Forrás

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

27-1. Nehéz terep, bizalompróba

, , , Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 4Mózes (16–17); 20–21
  • Intelligenciatípus: Vizuális térbeli, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Alkalmi terepasztal készítése: puszta és oázis képe; bibliai történetmesélés: bizalompróba a pusztában, a rézkígyó; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bizalomépítő ének

 

Pusztakép terepasztallal (Vizuális térbeli, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati)

Izráel népe Párán pusztájában, Kádés-Barnea oázisában táborozott, amikor kémeket küldtek ki Kánaánba. A kémek visszatérése után is ez lehetett a bázisuk, ahonnan nyájaikat legeltetve járták a köves, sziklás pusztát.

Nézzünk meg egy-két felvételt Kádés környékéről:

Képforrás: 123RF

A képen Petra romvárosa Jordániában. Az oázis életét a sziklák közt fakadó patak biztosította, amelyet a legenda szerint Mózes fakasztott egy botütéssel (forrás).

 

Készítsük el a köves puszta, benne egy oázis alkalmi terepasztalát a következő módon: Néhány asztalt összetolva vagy a földön előkészítünk egy nagyobb felületet, amit a csoporttal körbe tudunk venni. A gyerekek újságpapírt, reklámújságlapokat, csomagolópapírt gyűrnek lazán össze, amivel kialakítanak egy összefüggő, kiemelkedéseket, völgyeket, medencét tartalmazó felületet (celluxszal lehet egymáshoz rögzíteni a papírelemeket). Az egészet letakarjuk homokszínű vagy terepszínre emlékeztető drapériával (pléd, lepel, lepedő stb.). A leplet kisebb kövekkel, zúzott kővel, kavicsokkal súlyozzuk le, illetve alakítjuk ki velük a sziklás felületet. A terepen gallyak, ágak, levelek, moha, száraz termések stb. segítségével növényi foltokat helyezünk el. Oázist kútját, benne a vizet jelölhetjük kék papírral vagy nejlonnal.

Összehangolt munkával a makett elkészíthető 5-10 perc alatt.

 

Izráel népe már két éve élt a pusztában, és még 38 év várt rájuk ezen a köves, sziklás, sivatagos terepen. Nem azért, mert olyan hosszú volt az út gyalog Kánaánig. Hiszen már ott voltak a határán. Hanem azért, hogy megtanulják, mindenben Istenükre, az Úrra kell hallgatniuk, Benne kell bízniuk. A legnehezebb helyzetekben is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

26-2. Kémlelő műhelymunka

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, természetismeret, érzékszervi játék, mozgásos játék, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 4Mózes 10,11–12; 13–14; 32,8
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, természeti, egzisztenciális, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Médiaműhely: a bibliai történet és mai esemény közvetítése ellentétes előjellel, több nézőpontból; kémlelőjátékok belső és külső térben; számmondóka verssorainak értelmezése, kapcsolat a pusztai vándorlással; köves puszta és termő vidék képe, kirakójáték apró kövekkel

 

Jó és rossz hírek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, természeti, egzisztenciális)

A gyerekeket osszuk legalább két vagy több kis csoportba. A csoportok most médiaműhelyek lesznek: napilap, magazin, rádió vagy tévé szerkesztősége (a csoport választása szerint). A szerkesztőségek feladata, hogy a bibliai történet eseményeiből állítsanak össze egy hírt a mai média eszköztárával. De nem mindegy, hogyan: a szerkesztőségek egyik fele jó hírt, másik fele rossz hírt „faragjon” az eseményekből. A jó hír emelje ki a pozitívumokat, ami reménységet kelt, bátorítja a népet. A rossz hír viszont a negatívumok hangsúlyozásával a félelemkeltésre építsen, amivel bátortalanítja, zúgolódásra készteti a népet.

A hírösszefoglaló lehet

  • írásos, amit felolvas valaki;
  • helyszíni beszámoló, amit elmond valaki;
  • „élő” riport, amit a helyszínen felvett villáminterjúkkal ad elő a csoport;
  • szakértői beszélgetés, amit a stúdióból közvetít a csoport.

Végül a médiaműhelyek mutassák be, adják elő a híreiket.

 

grafika © Kelemen Czakó Rita

A médiában ma hasonló jelenségekkel találkozunk: gyakran ugyanaz az esemény ellentétesen, jó és rossz hírként is tálalva van, attól függően, melyik véleményoldal közvetíti. Az is ismerős, hogy a „bolhából elefántot”, a jelentéktelen ügyből felnagyított, „óriásnak” mondott (országos) bajt csinál a média. Ami miatt aztán lehet panaszkodni meg rémüldözni.

A kis csoportok mint médiaműhelyek maradjanak együtt, és keressenek egy mai eseményt, problémát, amiből hírt tudnak szerkeszteni. A hír „tálalása” – hogy jó vagy rossz hírt alkotnak az eseményből, problémából – most a csoport döntésén múlhat.

A hír kidolgozását megoldhatják a gyerekek az alábbi (vagy hasonló) lehetőségek közül választva:

  • Rövid hír megfogalmazása írásban egy mai „óriás” problémáról. (Bátorítás vagy félelemkeltés szándékával.)
  • Szakértői véleménycikk vázlata írásban egy mai súlyos problémáról. (A pánikkeltés elkerülésének vagy a probléma tagadásának szándékával.)
  • Élő riport készítése egy mai probléma kapcsán különböző szakemberekkel. (Többféle nézőpont bemutatásának vagy az ellenfél lejáratásának szándékával.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

26-1. Kémek az Ígéret földjén

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 9,15–17; 12,2; 13,15; 28,13–15; 4Mózes 10,11–12; 13–14
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Személyes ígéret-történetek felidézése, beszélgetés; bibliai történetmesélés: kémek Kánaánban; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bátorító ének

 

Az ígéret… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

„Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó” – tartja a magyar közmondás. Kérdezzük meg a gyerekektől, mi jut a közmondásról az eszükbe?

Hallgassunk meg néhány gondolatot és ígéret-történetet. Majd beszélgessünk:

A felidézett ígéretek közül melyik teljesült? Volt-e, amelyik nem teljesült? Min múlott ez?
Ki az a személy, akinek az ígéretében legjobban megbíztok?
Előfordult-e már, hogy csalódtatok egy ígéretben? Ennek mi volt az oka?
Mit vált ki belőled (és általában az emberből) egy ígéret? Mit vált ki az, ha az ígéret teljesítésére sokat kell várni?

Izráel népe számára is létezett egy nagy ígéret, az ÍGÉRET FÖLDJE.

Mit jelent ez? Ki kapta először, és miről szólt az ígéret? – Abrám, majd Jákób is azt az ígéretet kapta Istentől, hogy nagy néppé lesznek, és nekik adja Kánaán földjét (1Mózes 9,15–17; 12,2; 13,15; 28,13–14), amihez kapcsolódott még egy ígéret: „Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre.” (1Mózes 28,15)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

25-2. Szent sátor projekt

, , , Képesség területek:  gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, mozgásos játék, drámajáték, élménypedagógia, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 18; 32,31–34; 35–40
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: A szent sátor modellje és méretei, mérések könyökkel; Szent sátor makettek készítése, kézművesség feladatmegosztással; szerepjáték kis csoportokban

 

A szent sátor modellje és méretei (Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

A szent sátor és udvarának modellje és fő részei, tartozékai:

1: szentek szentje, 2: szövetség ládája, 3: kárpit, 4: illatáldozati oltár, 5: lámpatartó,
6: szentély, 7: szent kenyerek asztala, 13: mosdómedence, 14: égőáldozati oltár, 15: kapu

A szent sátor méretarányos rekonstrukciója Izraelben.

A szent sátor udvarának méretei:

  • hossza 100 könyök – kb. 45 méter
  • szélessége 50 könyök – kb. 22 m
  • bejárat: 20 könyök széles függöny – kb. 9 m
  • szőnyegfalat tartó 60 oszlop magassága 5 könyök – kb. 2,2 m

A szent sátor belseje:

  • 30 könyök hosszú – kb. 12 m
  • 10 könyök széles – kb. 4,5 m
  • 10 könyök magas – kb. 4,5 m

A szent sátor távolsága

  • az udvar bejáratától: 50 könyök – kb. 22 m
  • az udvar hátuljától és oldalaitól: 20–20 könyök – kb. 9 m

 

Mérjük ki az udvaron a szent sátor udvarának, a teremben a szent sátor belsejének méreteit „könyökkel”. A könyöktávolságot közepes lépéstávolság is helyettesítheti.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

25-1. Mózes és a Szent sátor

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 18; 32,31–34; 35–40
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Keresztrejtvényfejtés: szavak értelmezése Mózes történeteiből; bibliai történetmesélés: Mózes terhei és a Szent sátor készítése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; dicsérő ének

 

Sátorszavak (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Izráel népe letáborozott a Sínai-hegynél, és hosszabb időt töltöttek ott. Mi is álljunk meg itt, és tekintsünk vissza kicsit egy keresztrejtvény szavaival. Mózes történeteihez kapcsolódó szavakat, kifejezéseket helyeztük el a keresztrejtvény oszlopaiban, a megfejtést felülről lefelé kell beírni. Az oszlopok számozása az alsó színes sorban található. A számok feletti sorban is egy értelmes szót olvashatunk, amihez feleletválasztó kérdés kapcsolódik.

A négyzetrács szürke négyzetei háttérként szerepelnek. (A keresztrejtvény megtalálható a letölthető mellékletben, nyomtatható formában.)

  1. Csapások és parancsolatok száma.
  2. Állat, aminek a mintájára Áron aranyszobrot öntött.
  3. A _ _ _ _ _ rossz tanácsadó.
  4. Izráel népe a pusztában _ _ _ _ _ _ _ l (’l’ nélkül).
  5. Szolgai munkát végez, ellenszolgáltatás nélkül.
  6. Ki került trónra Egyiptomban Mózes születése előtt? (Milyen? + Ki?)
  7. Én, az Úr vagyok a te _ _ _ _ _ _ _. (2Mózes 20,2)
  8. Izráel első táborhelye a pusztában, ahol keserű vizet találtak.
  9. A nyájhoz tartozó apaállat.

 

Aki minden megfejtést beírt, a számok fölötti sorban talál egy szót. Ez az, ami Isten népét többször is kísértette a pusztában. Vajon miért? Válaszd ki az okait a válaszlehetőségek közül.

A. Éhesek voltak.
B. Elégedettek voltak.
C. Szomjasak voltak.
D. Féltek a pusztai vadállatoktól.
E. Megijedtek, amikor leszállt az Úr a Sínai-hegyre.
F. Türelmetlenek voltak, mert Mózes sokáig volt a Sínai-hegyen.

 

Megoldások:

Ami Isten népét kísértette: ZÚGOLÓDÁS.

Okai: Éhesek, szomjasak voltak, és türelmetlenné váltak, amikor Mózes túl sokáig tartózkodott a Sínai-hegyen. (A, C, F)

 

Ha a keresztrejtvény fehér (betűhelyeket tartalmazó) területét úgy nézzük, mint egy ábrát, mi jut róla az eszünkbe? Mire emlékeztet ez a forma? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, minden logikus megoldás elfogadható (pl. piramis, palota, épület, sátor, hegy stb.)

Ha elhangzott a sátor szó, a végén emeljük ki, és mondjuk el, hogy mi is a sátorra gondoltunk. A sátor volt a pusztai vándorlás egyik legfontosabb eszköze. Amikor letáborozott a nép, akkor sátrat vert, és sátrakban élt, amíg az Úr jelét nem adta az indulásnak.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

24-2. Tízparancs, másképp

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 19–20; 24; 31,18; 32; 34; Máté 7,12; 22,37.39
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Tiltások átalakítása állítássá, kreatív írás, drámajáték; kőtábla-kézműves: kreatív makettötletek; családi szabálylista alkotása csoportmunkában; tízparancs számmondóka, fejtörő és felelgető játék

 

Szeress… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Ne, ne, ne… – nehéz így élni, állandó tiltások között. Pedig a parancsolatok célja sokkal inkább az, hogy élni tanítsa, élni segítse Isten népét.

Fogalmazzuk meg együtt a „nem szabad” tiltások mellé, hogy akkor mit szabad. Pl. így:

1. Én, az Úr vagyok a te Istened.
2. Ne imádj más isteneket! → Egyedül Istent imádd!
3. Ne mondd ki Isten nevét meggondolatlanul! → Tisztelettel ejtsd ki Isten nevét!
4. Emlékezz meg az Úr napjáról, szenteld meg azt!
5. Tiszteld a szüleidet!
6. Ne ölj! → Szeresd az élőket, és vigyázz rájuk!
7. Ne hagyd el azt, akit szeretsz! → Légy hűséges!
8. Ne lopj! → Becsüld meg mások értékeit!
9. Ne hazudj! → Légy őszinte, igazmondó!
10. Ne kívánd a másét! → Elégedj meg azzal, ami a tiéd!

Amikor Jézus összefoglalta a parancsolatokat, a pozitív oldalt emelte ki: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. …Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Máté 22,37.39)

Tegyük személyessé a gyerekek számára a parancsolatokat, válasszanak az alábbi feladatok közül:

  • Válaszd ki valamelyik parancsolatot a tíz közül, és írd le, mit jelent az a számodra! Mire figyelmeztet, milyen feladatot ad, miben erősít meg?
  • Válaszd ki az egyik parancsolatot, és írj hozzá példatörténetet egy mai megtörtént vagy elképzelt eset alapján! Rajzot is készíthetsz hozzá.
  • Fogjatok össze páran, válasszatok egy parancsolatot, és keressetek hozzá mai élethelyzeteket! Dramatizálva jelenítsétek meg az egyiket!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

24-1. Tíz életszabály

Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  játékforrás, online játék, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 19–20; 24; 31,18; 32; 34
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Mozgásos döntésjáték: szabad /nem szabad helyzetek, beszélgetés; bibliai történetmesélés: törvényadás a Sínai-hegynél, kőtáblák és aranyborjú; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bátorító ének

 

Szabad-e, szabad-e… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A Repül a, repül a… játék mintájára (kattints a címre) játsszunk Szabad-e, szabad-e… játékot.

A játékvezető (kezdetben a pedagógus) szemben a többiekkel ismételgeti: „Szabad-e, szabad-e, szabad-e…”, miközben ujjaival az asztalon dobol. Majd váratlanul folytatja, pl. „Szabad-e, szabad-e, szabad-e… pirosnál átszaladni a zebrán?” – és magasba lendíti a kezét. A többiek szintén felemelik a kezüket, és kézjellel válaszolnak: nyitott tenyér = szabad, ökölbe szorított kéz = nem szabad.

Először érdemes egyértelmű választás elé állítani a gyerekeket, pl.:

„…szünetben az udvaron szaladgálni?”
„…leverni a madárfészket az ágról?”
„…fagyit nyalni az utcán?”
„…mosatlanul enni a gyümölcsöt?”
„…mobilozni az iskolában?”
„…segíteni a barátodnak a tanulásban?”

Majd tegyünk fel olyan kérdéseket, amit nem lehet ilyen egyértelműn eldönteni, és valószínűleg meg fogja osztani a gyerekeket. Pl.:

„…almát enni hámozatlanul?”
„…az utcán hangosan nevetni?”
„…vacsora közben SMS-ezni?”
„…futva menni haza a suliból?”

Amikor már elég jól megy a játék, felkérhetünk egy-egy ügyes gyereket a játékvezetésre is.

Azoknál a kérdéseknél, ahol erősen megoszlanak a vélemények, kérdezzük meg, ki miért döntött így vagy úgy?

Végül kérdezzük meg azt is, miért van szükség szabályokra? Miért kell kimondani egyes dolgokra azt, hogy szabad, másokra azt, hogy nem szabad? Mi lenne az emberekkel (gyerekekkel) szabályok nélkül?

Mi az, amit nem kell pontosan leszabályozni? Mikor válhatnak zavaróvá vagy akadállyá a merev szabályok?

 

Isten szabályai (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izráel népe Isten vezetésével vándorolt a pusztában, de közben akadtak nehézségeik. Ilyenkor a nép háborgott, zúgolódott, mondta a magáét. Ideje volt megállni, és tisztázni a dolgokat.

Történetmesélés a 2Mózes 19–20; 24; 31,18; 32; 34 alapján:

Izráel népe elfáradt. Már két teljes hónap eltelt, mióta kijöttek Egyiptomból, és azóta mindenütt csak kő meg kő, szikla és puszta, ahol alig talál legelni valót, árnyat adó fát vagy legalább bokrot az állat, az emberről nem is beszélve. Mert bizony, a mindennapi manna összegyűjtésébe is el lehet fáradni. De leginkább abba, hogy az ember úgy érzi, céltalanul bolyong a pusztában.

Pedig a cél már ott állt előttük: Megérkeztek Isten hegyéhez, a Hórebhez, más néven Sínai-hegyhez, ahol Mózest megszólította és útnak indította az Úr. Most is ez történt: Mózes felment a hegyre, hogy tiszteletét tegye Isten előtt: „Megérkeztünk, Uram.” Isten így beszélt Mózeshez: „Láttátok, mit tettem Egyiptommal, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon, és hogyan hoztalak ide benneteket. Most azért hallgassatok a szavamra, tartsátok meg a szövetségemet, és az én népem lesztek.”

Mózes vitte az üzenetet, amire a nép egy emberként válaszolt: „Megteszünk mindent, amit az Úr mond.” Na jó, de mégis mit kell tennünk? – gondolták magukban. Isten hallotta a ki nem mondott kérdést. És úgy tett, hogy örökre emlékezetükbe vésse a választ. Harmadnap reggel mennydörgés, villámlás, sűrű felhő támadt a hegyen, kürtszó hallatszott, majd Isten tűzben leszállt a hegyre. Mindenki megrémült, Mózes pedig kivezette a népet a táborból a hegy lábához. Ott kellett várniuk, míg ő fölment a hegyre az Úrhoz. Isten mennydörgésben beszélt Mózeshez, aki meghallgatta, majd lement a néphez, és elmondta Isten parancsait:

„Én, az Úr vagyok a te Istened. Ne legyen más istened rajtam kívül!
Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot. Ne imádd és ne tiszteld azokat!
Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét!
Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!
Tiszteld apádat és anyádat!
Ne ölj!
Ne paráználkodj!
Ne lopj!
Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
Ne kívánd felebarátod házát… és semmit, ami a felebarátodé!”

Később részletesen is elmondta, hogy a parancsok pontosan mit jelentenek, hogy hogyan kell ezentúl élniük. A nép egy akarattal felelte: „Megtesszük mindazt, amit elrendelt az Úr.” Még nem sejtették, hogy a próbatétel csak most kezdődik igazán.

Mózest ismét magához hívta a hegyre az Úr, hogy a parancsolatokat kőtáblára írva adja át neki. Megtehette volna ezt akár egy nap alatt is. De nem. Mózes negyven nap és negyven éjjel maradt fent az Úrnál, miközben felhő borította be a hegyet.

Mi történt közben odalent? Meddig tartott a nép elszántsága, miközben látták a félelmetes, felhőbe burkolódzó hegyet? „Talán már nem is él? Isten magához vette őt a hegyen? Mi lesz így velünk?” – Súlyos kérdések nyomasztották az embereket, és végül megkeresték Áront, hogy csináljon valamit: „Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk, hogy mi történt Mózessel…”

Áron maga is elbizonytalanodott a hosszú várakozás alatt, nem igazán tudott a nép aggályára mit felelni. Nem tudott nekik ellentmondani. Összeszedték hát az aranyékszereiket, és Áron borjúszobrot öntött az aranyból. Istenszobrot, amilyet az egyiptomiak tiszteltek. Aztán ünnepet hirdettek, és áldozatokat mutattak be a szobor előtt, amiről ezt mondta Áron: „Ez a te istened, Izráel, aki fölhozott téged Egyiptomból.” A nép megkönnyebbült, enni-inni és mulatozni kezdett.

Isten akkor szólt Mózesnek: „Indulj, mert elromlott a néped. Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik.” – és haragjában súlyos csapásra készült. De Mózes leborult előtte, és addig könyörgött a népért, amíg az Úr meg nem enyhült irántuk.

Mózes lement a hegyről, vitte a két kőtáblát, rajta a parancsolatok igéit, amit az Úrtól kapott. Már messziről hallotta a mulatozók hangját. És amikor meglátta az aranyborjú körüli táncot, bizony maga is haragra gerjedt. Ledobta a földre, és összetörte a kőtáblákat. Aztán elégette és porrá törte a borjúszobrot is. Majd megbüntette mindazokat, akik élen jártak a mulatozásban. Árontól számon kérte, hogy tehetett ilyet. Aztán leborult az Úr előtt, és könyörgött a népért, hogy bocsásson meg nekik. És az Úr megbocsátott, mert Ő „irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” Megbocsátja a bűnt, bár nem hagyja egészen büntetés nélkül. Figyelemmel kíséri népét nemzedékeken át.

Isten pedig szólította Mózest, aki felment újra a hegyre, és két kőtáblára véste a tíz igét, ami alapján Isten szövetséget kötött velük. Mózes már tudta, hogy az Úr féltőn szerető Isten. Vajon megtanulja-e ennyiből a népe, hogy Féltőn-szerető a neve?

grafika © Kelemen Czakó Rita

Ki az Istent szereti (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus)

Beszélgessünk:

Mit jelentett Mózes és Izráel népe számára a Sínai-hegy, a Hóreb?
Hogyan adta tudtul az Úr, hogy valami nagy dologra készül? Mik voltak a jelei a jelenlétének?
Isten szövetséget kötött a népével. Mit kellett ehhez a népnek betartani? Hogyan válaszolt a parancsolatokra a nép?
Mik ezek a parancsolatok? Mire emlékeztek közülük? Melyiket kell megmagyarázni?
Hogyan tudnánk egyszerűbben és érthetőbben megfogalmazni a Tízparancsolat igéit? Próbáljuk meg! Pl. így:

    1. Én, az Úr vagyok a te Istened.
    2. Ne imádj más isteneket!
    3. Ne mondd ki Isten nevét meggondolatlanul!
    4. Emlékezz meg az Úr napjáról, szenteld meg azt!
    5. Tiszteld a szüleidet!
    6. Ne ölj!
    7. Ne hagyd el azt, akit szeretsz!
    8. Ne lopj!
    9. Ne hazudj!
    10. Ne kívánd a másét!

Mi történt a Tízparancsolat kihirdetése után?
Mennyi időt töltött Mózes a hegyen? Miért nem tudta ezt a nép kivárni?
Mi lett a türelmetlenségük „gyümölcse”?
Hogyan fogadta ezt Isten? Hogyan reagálta le Mózes?
Milyen egyezség született végül? Ennek mi lett a „gyümölcse”?
Vajon a Tízparancsolat csak Izráel népének szól? Mi erről a véleményetek?

Egyik gyerekénekünk így kezdődik: „Ki az Istent szereti, Törvényeit kedveli…” Ti hogyan, milyen gondolatokkal folytatnátok?

Énekeljük el a Ki az Istent szereti című ének első két versszakát (Harangszó 44:1–2).

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.