Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 84,4–6; Máté 6,26; Lukács 12,6
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati
  • Tevékenység: Versolvasás-hallgatás, párbeszédes versmondás, beszélgetés; magképek, kollázskép készítése egyéni és csoportmunkában; verébhírek: kreatív szóbeli szövegalkotás és szerepjáték

 

Veréb-versmesék (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti)

Olvassuk fel a gyerekeknek a Veréb-mesét, ami Móricz Zsigmond versének változata, egyszerűbb formában, mai nyelvezettel (Miklya Zsolt átirata, megtalálható az Ábécé-kuckó ’e’ betűjénél, a 35. oldalon).

 

Veréb-mese

Egyedem-
begyedem,
megegyem,
ne egyem,
eltegyem,
ne tegyem?
Na, begyem,
mi legyen?

Kép: 123RF

Ez is hangutánzó, főleg az ’e’ és ’gy’ hangok ismétlődésével idézi a verebek csiripelését. Próbáljuk ki, mondjuk felelgetve:

  • előbb a pedagógus mondja kétsoronként, majd ugyanazt ismétlik a gyerekek;
  • ha már jól megy a szöveg, a gyerekek két csoportja beszélget kétsoronként;
  • végül egy-egy pár is vállalkozhat a párbeszédre a bátrabbak közül.

 

Folytassuk a beszélgetést:

Mit találhatott a veréb? Miről beszélget a begyével? Vajon mi lesz a döntés? Mi történik a maggal, morzsával?

Móricz Zsigmond pontosan megnevezi a magot, amit a veréb talált. Elmeséli a mag sorsát is. Olvassuk fel a versét (bár a nyelvezete kissé régies), ha a gyerekek érettek a befogadására:

 

Móricz Zsigmond: A veréb

Kendermagot talált
A veréb s igy csarált:
Egyedem,
Begyedem,
Megegyem?
Ne egyem?

Jó vón zsákba szedni,
Holnap elővenni!
Egyedem,
Begyedem,
Betegyem?
Kivegyem?

Ej, első a hasam!
Éljünk ma urasan!
Egyedem,
Begyedem,
Ne begyem!
Ne legyen!

 

Beszéljük meg, mi történt a kendermaggal? Beszéljük meg azt is, mit jelentenek az alábbi kifejezések:

csarál – verébnyelven mondja a magáét
Jó vón – Jó volna
urasan – úri módra, gazdagon
Ne begyem! – Nesze, begyem!

 

Ha még nem fogyott el a kedv és érdeklődés a verebek iránt, olvassuk fel a gyerekeknek Kányádi Sándor Veréb című versét is (elérhető a címre kattintva), ami így kezdődik:

 

Hipp-hopp,
itt vagyok,
azt eszem,
amit kapok.

 

Vajon mit kap a versbéli veréb?

Mit jelent az az állítás, hogy a verebek a „hulladékokból élnek”?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, film, digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 84,4–6; Máté 6,26; Lukács 12,6
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, egzisztenciális, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Fészekkuckó: verebek a Bibliában, igeolvasás, beszélgetés; mondókázás mozdulat- és hangutánzással; zenehallgatás, daltanulás, beszélgetés; madármegfigyelés képeken és élőben, séta közben

 

Veréb is talál házat (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, egzisztenciális)

A veréb nem költöző madár, egész évben itt van velünk, télen is megtalálja a táplálékát. Fészkelőhelyet is talál, néha az eresz alján, az épület réseiben. Így volt ez már a Biblia korában is, még a templomba is befészkelt a veréb és a fecske. Így lett ez a két madár Isten kegyelmének, gondviselésének jelévé a zsidó emberek számára:

 

Még a veréb is talál házat,
és a fecske is fészket,
ahová fiókáit helyezi
a te oltáraidnál, Seregek Ura,
királyom és Istenem!

Zsoltárok 84,4

Kép: 123RF

 

A zsoltár, amiben szerepet kapnak, az Isten közelében élő, a templomi istentiszteletet látogató ember boldogságáról énekel:

 

Boldogok, akik házadban laknak,
szüntelenül dicsérhetnek téged!
Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.

Zsoltárok 84, 5–6

 

A veréb tehát boldog madár, az „égi madarak” közé tartozik ő is, akik nem vetnek, nem aratnak, a mennyei atya mégis eltartja őket (Máté 6,26). Jézus korában sem tartották túl értékesnek a verebeket, Ő mégis felértékelte őket, és „jelentéktelen” lényük lett példává, példázattá:

 

Ugye, öt verebet adnak két fillérért;
mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten.
…Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!

Lukács 12,6

Kép: 123RF

 

Alakítsunk a teremben megint egy jó nagy fészket székekből, párnákból, szőnyegekből, amibe bekuporodhat az egész csoport. Helyezkedjünk el a fészekben az igeolvasáshoz, beszélgetéshez.

Gondoltátok volna, hogy a verébfészek a Bibliába is belekerül? – Olvassuk fel a 84. zsoltár fenti igeverseit, majd beszélgessünk:

Hol van a verebek fészke? Mit jelent ez a zsoltáros számára? Ő hol lakna legszívesebben?

Jézus példatörténetei közé is befészkelte magát a veréb. Olvassuk fel Lukács 12,6–7 igeverseit, majd folytassuk a beszélgetést:

Mennyit ért Jézus korában a veréb? Miért számít ma is lenézett, közönséges madárnak?

Honnan szerzi a táplálékát? Hogyan gondoskodik róla Isten?

Vajon mit szólnak ehhez a verebek?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  mozgásos játék, természetismeret, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 84,4; Jeremiás 8,7; Máté 24,32; Lukács 21,29–30
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Térrendezés: mesefészek-építés a teremben; mesehallgatás, beszélgetés, szövegalkotás szóban, hangutánzó játék; tornagyakorlatok, játék utánzó mozgással

 

Fészekmesék – fecskelakók (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

Alakítsunk a terem bútoraiból (székekből, asztalokból) egy jó nagy fészket, amit béleljünk ki jól párnákkal, szőnyegekkel, takarókkal. Helyezkedjen el a fészekben az egész csoport mesehallgatáshoz, beszélgetéshez.

Kezdjük beszélgetéssel:

  • Mit jelent a madaraknak a fészek? Ők milyen anyagokból dolgoznak? Hol lehet találkozni madárfészkekkel?
  • Ki látott már fecskefészket? Hová rakta fészkét a fecske?
  • Ha a fecskék helyében lennétek, ti hová raknátok a fészket? Hol választanátok a fészketeknek helyet?

Kép: 123RF

Hallgassuk meg a gyerekek ötleteit, gondolatait, majd olvassuk fel Zelk Zoltán fecskékről szóló meséjét, amiből alább egy részletet közlünk. A teljes mese megtalálható a szerző A tölgyfa születésnapja című kötetében (Móra, Bp., 2016, 15-16. oldal) vagy a Reftantár weboldalán (elérhető a címre kattintva).

 

Zelk Zoltán: A fecskék (részlet)

Az öreg templomtorony volt a legmagasabb a faluban, ő látott el legmesszebbre. Ha valami történt a határban vagy a szomszéd falvakban, rögtön hírül adta a házaknak és az ágaskodó kutaknak.

De még a szomszéd hegyoldalra is fellátott, és egyik reggel odakiáltott a házaknak:

– Jó hírt mondok! Hóvirág nyílik a hegyekben!

Egy hét múlva pedig így költötte fel egyik reggel az alvó kutakat:

– Tavasz van! Kinyílt az ibolya!

Meghallották ezt a kertek fái is, és örömükben zöld rügyeket neveltek. Az ablakok pedig felszóltak az ereszekhez:

– Na, nemsokára megjönnek kis lakóitok, a fecskék!

Ettől kezdve egyéb sem érdekelte a falu házait, csak a fecskék jövetele. Minden reggel odaköszöntek a toronynak:

– Jó reggelt, legmagasabb testvérünk! Mi újság? Nem jönnek még kis barátaink?

Nem sokáig tartott az izgalom. Az egyik lágy szellőjű reggelen, alighogy felébredt a torony, észrevette a hazatérő fecskék csapatát. Nosza, kiabálni kezdett éles harangnyelven:

– Jönnek a fecskék!

 

Mesehallgatás után beszélgessünk:

  • Milyen híreket mondott harangnyelven az öreg templomtorony?
  • Mit jelentett a faluban a fecskék érkezése?
  • Miért nem örült mindenki? Hogyan segített a templomtorony?
  • Honnan érkeztek a fecskék? Milyen útjuk lehetett? Ha ti lennétek a fecskék, mit mesélnétek légi utatokról a tengerek, távoli országok felett?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, hanganyag, online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 84,4; Jeremiás 8,7; Máté 24,32; Lukács 21,29–30
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Tavaszjelek megfigyelése versben, bibliai szövegben; füstifecskék megfigyelése dalban, animáción és természetfilmen; fecskefajok megismerése, megkülönböztetése; fecskefészek építésének megfigyelése, fészekmodellek gyurmával, kollázzsal, térbe helyezéssel

 

Tavaszjelek (Természeti, verbális-nyelvi)

Ha elkészítettük húsvét után a kis feltámadáskertünket, ne feledkezzünk meg a rendszeres permetező locsolásáról (túl erős sugár kimossa a magokat). Ha minden rendben, tehát van elég nedvesség és meleg, majd napfény, egy hét után már elő is bújhatnak a fűhajtások, és nemsokára zöld fű lepi el a kis kertet. Mint odakint a nagy kertben, az utcán, az erdőn-mezőn.

Milyen jelei vannak még a tavasznak? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd olvassuk fel Szilágyi Domokos Tavasz című versét (elérhető a címre kattintva). Figyeljék meg a gyerekek, milyen tavaszjeleket sorol fel a vers. Majd beszéljük meg, hogy ezek közül – zöld fű, napsütés, hóvirág, ibolya, fecske, szúnyog, haraszt – melyikkel találkoztak már az idén?

Tudják-e, mi az a haraszt? – Lehullott, száraz lomb, avar. Ami a tél során átnedvesedik, átázik, lassan a talaj részévé válik, és már nem zörög, ha fújja a szél. Várja, hogy kihajtsanak az új levelek, füvek, virágok, hogy kizöldüljön az erdő is.

 

A Bibliában is olvasunk „tavaszjelekről”. Jézus így tanította tanítványait a „tavaszra”:

 

Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind!
Amikor látjátok, hogy már kihajtottak,
magatoktól is tudjátok, hogy már közel van a nyár.

Lukács 21,29–30

 

A vers tavaszjelei között szerepel egy madár. Melyik az? Mivel adja jelét a tavasznak?

Jeremiás próféta is erről beszél. Milyen költöző madarakat sorol fel?

 

Még a gólya is, az égen,
tudja költözése idejét,
a gerlice, a fecske és a daru is
vigyáz, mikor kell megjönnie…

Jeremiás 8,7

Kép: 123RF

És ha megjött a fecske, mit csinál? Ugyanazt, mint több ezer évvel ezelőtt:

 

Még a veréb is talál házat,
és a fecske is fészket,
ahová fiókáit helyezi
a te oltáraidnál, Seregek Ura,
királyom és Istenem!

Zsoltárok 84,4

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, nyelvi feladat, játék, barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, természetismeret, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 30,32; 2Mózes 12,5; Zsoltárok 23,1–4; 96,11–13; Máté 23,37
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, természeti, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Énekes-mozgásos játékok húsvéti állatszereplőkkel; képalkotás papírapplikációval; feltámadáskert készítése csoportmunkában; farkinca-fogó

 

Izgő-mozgó állatok (Testi-mozgásos, természeti, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi)

Játsszunk el a gyerekekkel egyet-egyet a „húsvéti” állatok énekes-mozgásos játékai közül (most már teljes nagycsoport-kötelékben):

 

Benn a bárány, kinn a farkas

A gyerekek kézfogással körbe állnak. A körön belül áll a bárány, kívül a farkas. A körben állók énekelnek, „Szabad vásár”-ra magasba emelt karokkal kaput nyitnak, a farkas pedig kergeti a bárányt. „Hízik a bárány”-nál lecsukják, „Szabad vásár”-nál újra felnyitják a kaput. Ha a farkas és a bárány különreked, várni kell, míg ismét kaput nyitnak. Ha együtt kerülnek a körön kívülre vagy a körön belül, a farkas megfoghatja a bárányt. (Forrás kottával együtt elérhető a címre kattintva.)

Benn a bárány, kinn a farkas.
Hízik a bárány, szárad a farkas.
Szabad vásár mindennek,
gazdagnak és szegénynek.

 

Kecske van a kiskertbe

Kijelölünk maguk közül egy „gazdát” és egy „kecskét”. A többiek alkotják a sövényt: kézfogással körbe állnak. A kör közepén van a kecske, a körön kívül a gazda. A kör forogni kezd, és közben énekelnek:

Kecske van a kiskertbe,
a káposztát megette.
Vigyázz kecske, ugorj ki,
jön a gazda megfogni.

Mikor az éneket befejezik, a kör megáll. A gazda és a kecske között a következő párbeszéd hangzik:

Gazda: Kecske-kecske mit csinálsz?
Kecske: Szőlőt ennék, ha volna!
Gazda: Kapáltad?
Kecske: Most is kapálom. (Sarkával rúgja a földet.)
Gazda: Hát én bemegyek!
Kecske: Én meg kimegyek!

A párbeszéd után a gazda a „sövény” alatt átbújva próbál bejutni a kertbe, hogy elfogja a kecskét. A körben állók a kezüket szorosabbra fogják előtte. Ha a gazda mégis átbújik, gyorsan kiengedik a kecskét. Ha a gazda elég ügyes, és megfogja a kecskét, szerepet cserélnek. A harmadik körben pedig új szereplőket választanak. (Kottával elérhető a címre kattintva)

 

Héja és a tyúk (meg a csibék)

Kijelölünk egy „héját” és egy „tyúkot”, a többi játékos mind „csibe”. A csibék a tyúk háta mögött felsorakoznak, egymás derekát fogva, a héja pedig a tyúkkal szemben a földet kapargatja. A tyúk megszólítja:

– Mit ásol, te héja?
– Kutat.
– Minek az a kút, héja?
– Víznek.
– Minek az a víz, héja?
– Tyúkot főzni.
– Honnan veszel tyúkot?
– A tiéidből.
– Próbáld meg, ha tudod!

Erre a héja megtámadja a csibéket, de csak a sor végén állót foghatja meg. A sorban állók mindig úgy fordulnak, hogy a tyúk kerüljön szembe a héjával, a sor végén álló csibe pedig minél messzebb kerüljön tőle. Ha a héjának sikerül megfognia, beállhat a tyúk háta mögé csibének, az elfogott csibe pedig héja lesz. (Forrás elérhető a címre kattintva.)

 

Nyuszi ül a fűben

A gyerekek kézfogással körbe állnak. Egyikük a kör közepén leguggol, arcát eltakarja, ő az alvó nyuszi. A többiek körbe járva énekelnek.

Nyuszi ül a fűben,
ülve szundikálva,
nyuszi talán beteg vagy,
hogy már nem is ugorhatsz?
Nyuszi hopp, nyuszi hopp,
máris egyet megfogott.

Kép: 123RF

Mikor az ének befejeződik, a nyuszi felugrik, és elkap valakit a körben állók közül. A következő játékkörben ő lesz a nyuszi.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, képalkotás, vizualitás, drámajáték, élménypedagógia, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, film, hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 30,32; 2Mózes 12,5; Zsoltárok 23,1–4; 96,11–13; Máté 23,37
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, egzisztenciális
  • Tevékenység: Beszélgetés a húsvéti állatokról; csoportválasztás, zacskóbáb-készítés; mondókatanulás, csoport-bábjáték mondókákkal; daltanulás, éneklés bábokkal, táncmozgással

 

Húsvéti állatcsoportok (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)

Húsvét után a gyerekek valószínűleg tele vannak élményekkel. Beszélgessünk, hogy telt a húsvét, mi volt benne a legjobb. Mit hozott a „nyuszi”?

Tudjátok-e, mi köze a nyuszinak meg a húsvéti tojásnak a húsvéthoz?

Tavasszal minden megújul, újjászületik. Tojásból kelnek ki a madarak, a csibék. Falusi udvarokon ma is ott szaladgálnak a kiscsirkék, ott totyognak a kiskacsák.

A nyuszi igen szapora állat, sok kicsinye születik. De nem tojik tojásokat, hanem a nyúl elevenen szüli a kicsinyeit. A tojásokat tojó nyuszi mese, de a mesében is csodák történnek, pl. virágot lép a királykisasszony.

A kisbárányok és a kisgidák is tavasszal születnek, és vidáman ugrándoznak. A bárány a juh kicsinye, a gida pedig a kecske kicsinye, régen együtt tartották őket a nyájban.

Mind a négy „húsvéti” állat: a bari, a gida, a nyuszi, a csibe is tavasszal születik, és tele van élettel, mozgással, örömmel. Ezért is lettek a húsvéti öröm kifejezői.

 

Alkossunk a gyerekekkel négy csoportot, és a csoportok munkálkodjanak a „húsvéti” állatok nevében. A csoportalakítás történhet egy-egy játékfigura, báb elhelyezésével a terem négy helyszínén (egy-egy asztal körül). A csoportválasztáshoz érdemes előre elkészíteni egy-egy zacskóbábot az adott állat karakterének megfelelően, ami a gyerekek számára mintául is szolgál.

Csoportválasztás után helyezkedjenek el a gyerekek az asztalok körül, és készítsenek hasonló zacskóbábokat színespapír-kivágással és applikációval, illetve rajzolással.

A bábkészítéshez papírzacskó, színes papírok, olló és ragasztó, rajzeszköz szükséges. A papírzacskót filctollal színezhetjük, vagy színes papírból ragaszthatunk rá formákat.

Ötletadónak érdemes megnézni a Pinterest zacskóbábjait.

Alternatív lehetőség: húsvéti állatok készítése papírguriga-alapra, színes papír applikációval. Elhelyezés tojástartóban, a képen látható módon:

 

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, természetismeret, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, ünnepi műsorok, programok, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, film, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Márk 14,12
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti
  • Tevékenység: Bárányképek, báránymakettek, bárány-szendvicsalakok készítése; báránysütik: tésztagyúrás, süteményformázás a konyhában

 

Bárány-figurák (Vizuális-térbeli, kapcsolati)

Húsvéti bárány figuráját könnyen beszerezhető anyagokból sokféleképpen elkészíthetjük a gyerekekkel.

Néhány kreatív ötlet:

A képen kifújt tojásból, vattacsomókkal – Képforrás: 123RF

 

Bárányos szendvicsek (Vizuális-térbeli, természeti, kapcsolati)

Készítsünk bárányos szendvicsalakokat különböző kenyérszeletekkel és nyersanyagokkal. A tojás, sajt, reszelt sajt, baromfipárizsi, csirkemellsonka, saláta, uborka, paradicsom, paprika, retek stb. rengeteg formai lehetőséget kínál. Néhány szendvicsötlet:

Kép: 123RF

 

Bárány-sütik (Vizuális-térbeli, természeti, kapcsolati)

Készíthetünk a gyerekeknek bárányos sütit, vagy otthon, a konyhában együtt gyúrhatjuk, formázhatjuk tésztából a bárányfigurákat. Néhány receptötlet:

Kép: 123RF

 

 

 

 

 

[/elofizeto]

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 23,1–4; János 10,4.11–13
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Felelgető mondóka párbeszédjátékkal, beszélgetés; húsvéti nehéz kérdések, beszélgetés; sirató népdal, magasztaló ének megismerése, hangjáték, éneklés

 

Ehem-behem bárány (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)

Játsszuk el a már ismert felelgető mondóka, játékdal bővebb változatát is párbeszédesen: a pedagógus kérdez, a gyerekek válaszolnak, majd nagy sírásba fognak. Énekelve is játszhatjuk.

 

– Hol jártál, báránykám?
– Zöld erdőben, asszonykám.

– Mit ettél, báránykám?
– Édes füvet, asszonykám.

– Mit ittál, báránykám?
– Forrásvizet, asszonykám.

– Ki vert meg báránykám?
– Szomszéd legény asszonykám.

– Mivel vert báránykám?
– Fütykösbottal asszonykám.

– Sírtál-e báránykám?
– Sírtam biz én asszonykám.

– Hogy sírtál báránykám?
– Ehem-behem asszonykám.

Forrás

Hangfelvétellel (egy szűkebb változat)

Kép: 123RF

 

Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy vajon miért bánthatta a szomszéd legény a barit? Mi lehetett az oka? – Hallgassuk meg a válaszokat, és beszélgessük ezek nyomán. Többek között ilyen kérdések merülhetnek fel:

Mi rosszat tehet egy kis állat? (Pl. lelegeli a veteményt, összeszaladgálja az ágyást, odakakil, ahova nem kéne, stb.) Mit kell tenni, hogy ne tegyen ilyet? Meg lehet-e tanítani erre? Miért kell az állatok mellé valaki, aki őrzi őket? Mi a pásztor dolga?

Szabad-e bántani (verni) az állatot, ha rosszat tesz? Mit tehet, akinek kárt tesz az állat?

Mit tehet a gazasszony vagy a pásztor, ha a verekedő „szomszéd legénnyel” találja magát szemben? Hogyan védheti meg a bariját, kis állatát?

Ha te ilyesmit tapasztalsz, mit tehetsz, mit kell tenned?

 

Nehéz kérdések (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A pásztor dolga Jézus korában is az volt, hogy megvédje a bárányait, juhait. És bizony, nemcsak a farkasoktól, vadállatoktól kellett őket védeni, hanem a rablóktól, a gonosz emberektől is. A pásztor botja ezért fegyver is volt, amivel el tudta látni a támadók baját. A fegyverként használt botot nevezzük fütykösbotnak vagy furkósbotnak.

Jézus azt mondta magáról: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.” (Jn 10,11) De ő nem a fütykösbotját ragadta meg, amikor tudta, hogy el akarják fogni, hanem az Atya Istenhez imádkozott. És amikor sokan jöttek éjszaka botokkal és kardokkal a kezükben, hogy elfogják, nem emelt rájuk kezet, nem védekezett. Péternek, a tanítványának is megtiltotta, hogy a kardját használja. Jézus önként ment el a katonákkal, önként adta át magát azoknak, akik meg akarták ölni. Ő így adta oda életét a „juhaiért”: népe fiaiért és minden emberért.

De miért? – kérdezhetitek. – Miért kellett meghalnia? És miért feszítették keresztre?

Nehéz kérdések ezek. Mert a kereszten a gonosztevőket végezték ki akkoriban a rómaiak. Jézus pedig nem volt gonosztevő. Ő volt a világon az egyetlen ember, aki nem tett rosszat sosem. Ezért halhatott meg helyettünk. Helyettem és helyetted is. Mert mi sok rosszat teszünk, és ezt sokszor észre se vesszük. Isten pedig haragszik a rossz miatt, ami büntetést érdemel. De szeret is minket, és nem akar örökké büntetni meg büntetni. Ezért küldte el a Fiát, Jézust. Ő az egyetlen ember, aki sosem tett rosszat, ezért ő magára vállalhatta a büntetést. Mindenki helyett. Így adta oda értünk az életét.

A történet nagyon szomorú lenne, ha így lenne vége. De nem így ért véget, hanem igazából így kezdődött. Mert Jézus meghalt a kereszten, és eltemették. A harmadik napon pedig feltámadt. Kilépett a sírból, és megmutatta, hogy legyőzte legnagyobb ellenségünket, a halált.

Ennek örülünk, ezért örvendezünk húsvétkor.

 

Ó, ó, Bárányom (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)

Bizony, előfordul, hogy a bárány nem a farkas, hanem az ember áldozata lesz.

Ez történt Jézussal. Népének vezetői ellene fordultak, és halálra ítélték. A halálos ítéletet a római helytartó mondta ki, és a katonái hajtották végre a kereszten. Így lett Jézusból áldozat, áldozati Bárány. A zsidók minden húsvétkor bárányt áldoztak, hogy emlékezzenek csodálatos szabadulásukra Egyiptomból. Ezen a húsvéton Jézus lett az áldozati bárány: Isten Báránya. (János 1,29)

 

Olvassuk fel a gyerekeknek az alábbi, sirató jellegű cigány népköltést. Majd ismételjük meg felelgetve úgy, hogy a szóló sorokat csak a pedagógus mondja, az ismétlődő sorokat a gyerekek is ismétlik, a záró sorokat sirató hangon. Fokozhatjuk az átélést ritmikus mozgással, pl. hajlongással.

Kép: 123RF

Mikor zöld erdőben járt,
megölték a Szent Bárányt,
ó, ó, a Bárányom! 

Átszegezték két kezét,
átszegezték két kezét,
ó, ó, a Bárányom!

Megsebezték oldalát,
megsebezték oldalát,
ó, ó, a Bárányom!

cigány népköltés, Bari Károly gyűjtése, Bánffyhunyad

 

Miért kellett Jézusnak meghalnia, ha ártatlan volt, és nem tett semmi rosszat?

Ó, ártatlanság Báránya című énekünkben benne van a válasz (Református énekeskönyv 335. ének). Énekeljük el első versszakát a gyerekeknek, majd tanuljuk is meg felelgetve (kottával együtt elérhető a címre kattintva).

Beszéjük meg, mit jelentenek a dal sorai:

 

Ó, ártatlanság Báránya → Jézus ártatlan volt, nem tett semmi rosszat

E világnak ki vagy ára → Jézus életével fizetett, hogy Isten megbocsásson a bűnös embereknek

Megtartója, táplálója → Ő az emberek életét őrzi, védi, táplálja

Áldott légy, egek királya! → Jézus a Király, aki uralkodik égen és földön (az uralkodó népe Pásztora)

 

Tanuljuk meg a dalt énekelni a gyerekekkel, majd adjuk elő szóló-kórus felosztással. Az ének sirató hangon indul, de aztán örvendező dicsőítéssé válik. Az utolsó sornál csengőhangot, csengő-bongó hangszereket is bevonhatunk kíséretként az éneklésbe.

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.