Képforrás: 123RF

Közismert dallam három feldolgozásban – a zenéhez kattints a címekre:

Oh Come, Oh Come, Emmanuel – The Franz Family

 

Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel, Csak téged áhít Izrael,
És hozzád sóhajt untalan, Mert Isten híján hontalan.
Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Hogy eljövend Immánuel!

Ó, jöjj el, Jesse vesszeje, És állj a rossznak ellene!
A mélyből, mely már eltemet, S a tűzből mentsd ki népedet!
Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Hogy eljövend Immánuel!

Forrás

 

Ó, jöjj, ó jöjj, Immánuel – Újpalotai Forrás Zenekar

 

Kép: 123RF

 

Ó, jöjj, ó, jöjj el, Napkelet, hogy megvigasztald árva népedet.
Törd át a sűrű éj ködét, És oszlasd gyászát szerteszét!
Örvendj, örvendj, ó Izrael, mert eljön Ő, Immánuel!

Ó, jöjj, ó, jöjj el, Adonaj, Ki forgószélből szólalál,
Úgy adtál törvényt népednek! Jöjj fenségedben, jelenj meg!
Örvendj, örvendj, ó Izrael, mert eljön Ő, Immánuel!

„Veni, veni Emmanuel”, XII. századi ének

 

Veni veni Emmanuel – L’Accorche-Choeur, Ensemble vocal Fribourg

 

 

14. Mit jelent a karácsony név?

, Tudomány területek:  történelem, egyháztörténet, 

Képforrás: 123RF

A lexikonokban és az interneten többféle magyarázatot találunk, de ezek többsége félreértésen vagy véletlen egybecsengésen alapul. Mint nagyon sok egyházi szó, ez is a latinból került a magyar nyelvbe még a középkorban, amikor a latin volt az egyház nyelve. Az ünnep latin neve: „dies incarnationis” – azaz a testtélétel napja. A 11. században, amikor nálunk a keresztyénség elterjedt, az egyházi latinban a mai olaszhoz hasonlóan az i hang előtti t-t már cs-nek ejtették, tehát az ünnep neve inkarnacsion volt, a kezdő hangsúlytalan in szótag elhagyásával alakult ki a karácsony szavunk.

Dr. Győri István

 

Ta’ Pinu Bazilika mozaikja Gozo szigetén (Málta) – kép: 123RF

 

A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio. Mások szerint szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származik: a korcun, ‘átlépő’ (a téli napfordulóra utal), a korciti, ‘fordul, lép’ igenévi származéka. A magyarokon kívül csak a keleti szlovákok, máramarosi ruszinok, valamint a huculok jelölik e szóval az ünnepet, más szláv népeknél a bozié, ‘Istenfia’ él. A kutatás sokáig a román cracium átvételének tartotta a karácsony szót.

 

Katolikus lexikon

 

Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovák Kračun, ukrán kracsun. Ezek egy ősszláv korcsun (‘lépő’), azaz ‘napforduló’ származékai. A magyar szóban a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta fel, a szóvégi -n palatalizálódott.

 

Magyar etimológiai szótár

 

A karácsony szavunk szláv eredetű: eredetileg a napfordulóhoz kötődő pogány ünnepet jelölt. Nevezhették így a téli, de a nyári napfordulót is. Érdekes módon ma már egyik szláv irodalmi nyelv sem használja, bár egyes nyelvjárásokban előfordul. Más jelentésben is megtalálható, így például egyes ruszin változatokban így nevezik a karácsonykor sütött kalácsot, a régi oroszban viszont a ’téli napforduló’ jelentésből ’pusztulás, végóra’, ill. ’gonosz szellem’ jelentések is fejlődtek. Ugyanez a szó vált azonban az ünnep jelölőjévé a románban (crăciun, kb. [kracsun]).

 

Nyelv és tudomány

 

 

Használati jog típusa:
  • Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Valamint:
  • a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.