Üzenet – Téma:

* Helytelen kérésekre nem a válasz.
* Jézus lelki látást akar adni.

Előzmények:

Tízváros vidékén egy Galileai-tenger melletti hegyen az Úr Jézus sok beteget meggyógyított, aztán mintegy négyezer embert, akik három napig vele voltak, megvendégelt kenyérrel és hallal.

Bevezetés:

Mielőtt a vak meggyógyításának történetét elmondanánk, először két beszélgetésről szólunk: az egyik Jézus néhány farizeussal való beszélgetése, a másik a beszélgetés magyarázata a tanítványok számára.

Jézus a csodálatos megvendégelés után elbocsátotta az embereket, Ő pedig hajóba szállt tanítványaival, és átkelt a tengeren. Dalmanuta vidékére mentek. Dalmanuta valószínűleg Magadán (Magdala) közelében levő helység volt, nem messze Tibériástól, ahol Heródes Antipász palotája állt.

Történet:

1. A farizeusok jelt kívánnak

Odaérkezésük után Jézust megszólította néhány farizeus. Már vártak rá, hogy vitázzanak vele. Azt kérték, mutasson mennyei jelt nekik. Csodáit – a sok gyógyítást, a kenyér- és halszaporítást – jól ismerték; de azok semmi hatással nem voltak rájuk. Ezeket nem tekintették mennyei jeleknek, hanem csak egyfajta természetfölötti történéseknek. Most valami különlegeset vártak tőle, s mennyei bizonyítékot arra, hogy Ő, amint előzőleg mondta: valóban az élet kenyere, mely a mennyből szállt alá (lásd Jn 6,58; 253.lecke). Egyébként nem vártak sokat tőle, aki a názáreti József és Mária fia, s éppen olyan ember, mint ők. Úgysem tud ilyen jelet mutatni. Akkor aztán kiderül, hogy csaló.

Az Úr Jézus lelke mélyéből felsóhajtott. Szomorú volt hitetlenségük miatt. Aztán így válaszolt nekik: „Bizony, mondom néktek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek*.” Ellenségei nem méltók arra, hogy mennyei jelet kapjanak. Így ítélte el ellenségeskedésüket, s egyúttal csodálkozását és megdöbbenését fejezte ki hitetlenségük miatt.

A Mt 16,1–4 bővebb változatát nyújtja Jézus válaszának: Jézus azt mondta a farizeusoknak és a szadduceusoknak*, miután mennyei jelet kértek tőle: „Amikor esteledik, ezt mondjátok: szép idő lesz, mert vöröslik az ég! Reggel pedig: Ma zivatar lesz, mert vörös és borús az ég. Képmutatók! Az ég arcát meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?” Az idők teljessége ugyanis, amelyről a próféták jövendöltek, most jött el. Előttetek áll, aki a vakok szemét, a süketek fülét megnyitja, és meggyógyítja a sántákat. Ti csak Jónás jelét kapjátok, de ezt sem fogjátok megérteni.

Az Úr Jézus ezzel arra célzott, hogy Ő három nap és három éjjel lesz majd a sírban, mint amennyi időt Jónás a hal gyomrában töltött (lásd többek közt a Mt 12,39–40; Lk 11,29-et is).

2. A kovász

E válasz után Jézus otthagyta őket, és hajóba szállt. Áthajóztak a túlsó partra, Bétsaidába.

Útközben a tanítványok rájöttek, hogy elfelejtettek kenyeret hozni magukkal. (A hét kosár maradékot valószínűleg a hegyen hagyták a sokaság számára útravalónak.) Csak egy kenyér volt velük a hajóban.

Jézus erre azt mondta: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek a farizeusok és a szadduceusok kovászától és a Heródes kovászától!” Tudjuk, hogy a kovász az egész tésztát megkeleszti (lásd a 242. leckét). Ezt teszi a farizeusok és szadduceusok tanítása is. Olyan hatással van a népre, hogy Krisztus munkája számára nem marad hely. Heródes Antipász pedig, aki Tibériásban lakik, nem rokonszenvezik a zsidó néppel, csak a saját hatalmával és dicsőségével van elfoglalva. Ő és követői, a Heródes-pártiak, szövetkeztek a farizeusokkal (lásd Mk 3,6; 12,13). Mivel Keresztelő Jánost lefejeztette (lásd 250. lecke), lelkiismerete nem hagyta nyugton. Kereste az alkalmat, hogy Jézussal találkozzék, kíváncsi volt rá a csodái miatt. A babonás Heródes azt gondolta, hogy Jézus a meggyilkolt Keresztelő János, aki feltámadt (lásd Mk 6,14.16; Lk 23,8). Ez a furcsa elképzelés szintén hatással volt a népre, s nyilván úgy átjárta a nép lelkét, mint a kovász.

Tehát kétféle kovásztól óvott az Úr Jézus: a látszatkegyességétől és a világétól. Mindkettő évszázadokon át hatott a hívőkre.

A tanítványok azonban nem értették a figyelmeztetést. Azt gondolták, Jézus a kenyerükről beszél. „Tanakodtak” egymás közt. Ez itt azt jelenti, hogy „veszekedtek”, egymást okolták.

Jézus tudta, mit gondolnak. Megdorgálta őket, hogy nem hisznek a hatalmában. „Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek?” – kérdezte szigorúan. Tehát semmit sem értettek abból, ami történt? Még mindig kemény a szívük? Volt szemük, és mégsem láttak? Nem emlékeztek, hogy öt kenyeret tört meg az ötezernek, és akkor hány kosarat szedtek tele kenyérdarabokkal?

De igen, a tanítványok még nagyon jól emlékeztek. „Tizenkettőt” – mondták.

„És amikor a hét kenyeret törtem meg a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?”

„Hetet” – felelték a tanítványok.

„Még mindig nem értitek?” – kérdezte tőlük Jézus.

A két csoda nem Isten mindenhatóságának a jele volt? A tanítványok is kételkedtek Jézus isteni hatalmában, mint a farizeusok és szadduceusok? Míg a tanítványok testi állapotuk miatt aggódtak (éhesek voltak és alig volt kenyerük), az Úr Jézus arra mutatott rá, amiért sokkal jobban kell aggódniuk: a lelki üdvükre.

3. A bétsaidai vak

Jézus a hajóval Bétsaidába érkezett.

Ott egy vakot hoztak hozzá. Kérték, hogy gyógyítsa meg.

Jézus megfogta a vak kezét, és kivezette a faluból. Ott szemére köpve rátette kezét, és megkérdezte tőle, lát-e valamit?

A vak fölnézett, és azt mondta: „Úgy látom az embereket, mintha fákat látnék, amint járkálnak.”

Jézus ismét rátette kezét a szemére, ő pedig föltekintetett. Most már tisztán látott.

Jézus hazaküldte őt, és megparancsolta: „Még a faluba se menj be!”

Néhány megjegyzés a gyógyítással kapcsolatban:

Jézus nem a faluban akarta a vakot meggyógyítani. Megint alázatosságát látjuk, nem akart föltűnést kelteni. Igéje a fontos – akkor is, most is!

A bétsaidaiak nem lettek Jézus igazi követői, Ő mondta ki az ítéletet: „Jaj neked Korazin! Jaj neked Bétsaida!” (Mt 11,21). Tehát nem tartott sokáig a csodák hatása. Ezért nem mehetett be a megygógyított ember a falujába?

Az Úr Jézus itt, éppúgy mint a süketnémánál (lásd 256. leckét), jeleket használt: rátette kezét a vak szemére és beleköpött. Az ilyen testi érintés a beteg bizalmát erősíti.

A gyógyulás két fokozatban történt. A beteg először fáknak látta az embereket, talán a távolság miatt. Az is lehet, hogy még homályos maradt a látása.

A második kézrátétel után már mindent tisztán látott.

Jézus természetesen szavával is teljesen meggyógyíthatta volna. Lehet, hogy így akarta vele tudatosítani, hogy Ő a gyógyító. De azt is tudjuk, hogy kivel-kivel „testre szabottan” bánt. Nem egyformák a gyógyításai sem. Itt, mint egy orvosi kezelés folyamán, fokozatosan állt be a gyógyulás. (Embertani szempont: Először a szem, tehát a látás szerve gyógyult meg, majd a nagyon finom agytevékenységek jöttek működésbe, melyek ahhoz szükségesek, hogy tisztán lássunk.)

Jézus megparancsolta, hogy ne menjen vissza a faluba, de azt nem tiltotta meg – mint oly sokszor –, hogy beszéljen gyógyulásáról.

Jegyzetek:

Nemzedék – Máté „gonosz és parázna nemzedék”-ről szól. Lásd ehhez az 5Móz 32,5-öt („fonák és hamis nemzedék”), és 20-at („állhatatlan nemzedék”), valamint a Zsolt 95,10-et is.

Szadduceusok – Befolyásos vallási csoport tagjai, köztük sok pappal és arisztokratával. Türelmesek voltak a rómaiakkal szemben, nem idegenkedtek a hellén kultúrától. Élesen szemben álltak a farizeusokkal, tudni sem akartak a hagyományokról, csak Mózes törvényeit tartották meg. Egyedül azt fogadták el, amit meg tudtak érteni. Ezért tagadták többek közt a halottak feltámadását (lásd Mt 22,23; Mk 12,18), és azt, hogy van angyal és lélek (ApCsel 23,8).
Valójában pragmatikus, józan gondolkodású emberek voltak, koruk liberálisai. Ilyen emberek ma is vannak. Keresztyéneknek neveztetik ugyan magukat, de a Bibliából csak azt fogadják el, amit ésszel fel tudnak fogni.

Énekek:

Református énekeskönyv: 146:6; 164:1–3; 165:4–6; 460:4; 485:1.3
Jertek, énekeljünk: 68:2.5; 75:1.3; 189; 233
Harangszó: 24:1.4–6; 31:4; 37:1; 54:4–5
Dicsérjétek az Urat!: 2:1–2; 35:2.5; 62; 87:1; 74:1.3
Erőm és énekem az Úr: 18; 56:1.3; 78; 110

Megjegyzések:

Nincs válasz téves vagy bűnös kérdésekre – A farizeusok Jézushoz intézett kérése ellenségeskedésből fakadt. Istent kísértő, álnok, öncélú kérdésekre nem kapunk választ. Ha imádkozunk, tegyük fel előbb magunknak a kérdést: Kérésünk Isten dicsőségét és felebarátunk javát szolgálja?

Jézus vakokat gyógyít – A vak meggyógyítását lelki területre is alkalmazhatjuk. Jézus annak idején a názáreti zsinagógában (lásd Lk 4,16–21; 226.lecke) felolvasta Ézsaiás próféciáját, hogy a vakok szemei megnyittatnak (Ézs 61,1–2; vö. Ézs 42,7). Eljövetelével ez a prófécia beteljesedett. Ő ad lelki látást, hogy felismerjük benne a Megváltót. Szabad ezért is imádkozni.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A testi és a lelki látás. Mit láthatunk testi és lelki szemeinkkel? Látásjátékok. (** ***)
• Melyek a kéréseink belső mozgatói? Mi alapján tudjuk felismerni helyes és helytelen kéréseinket? Példák a gyermekéletből, csoportosítás, véleményalkotás. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia és egészségtan / Fizika

• Érzékszerveink. A látás szerepe a tájékozódásban. Felismerő- és tájékozódó-játékok. (***)
• Tudnivalók a fényről, színről és a látásról. A szem működése. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• A bibliai történethez kapcsolódó egyszerű papírmakett készítése hajtogatással, papír­kivágással: település kapuja falrészlettel. (**)
• Játékos vonalgyakorlat a látás szerepének érzékeltetésére. Egyszerűbb és bonyolultabb forma lerajzolása „vakon”, félig és teljesen „látón”. (** ***)
• Színgyakorlat: tájrészlet vagy egy növény festése természetes színeivel és tört színekkel („homályos látással”). (***)

Vázlat:

Jézus a hajóban
Galileai-tenger

Farizeusok – jelet kérnek
– hitetlenség

Bétsaida
– kovász
Heródes Antipász – Tibériás
– Keresztelő János

Bétsaidai vak
– a falun kívül
– Jézus köp
– kezét a szemére teszi (2x)
– gyógyulás
– ne menjen be a faluba

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Jót tenni úgy, hogy senki se lássa.
* Érzékszerveinket is Istentől kaptuk, hasz­náljuk az Ő dicsőségére!

Előzmények:

Sziro-Föníciában az Úr Jézus megszabadította egy kánaáni asszony leányát a tisztátalan lélektől, mely hatalmában tartotta. Jézus megdicsérte az asszonyt nagy hitéért.

Történet:

Jézus és tanítványai ismét elhagyták Főníciát. Megérkeztek Tízváros vidékére, mely városok nagyrészt a Galileai-tenger és a Jordán túlsó partján terültek el (Damaszkusz is közéjük tartozott – bővebben lásd a térképet és a 246. lecke Decapolis c. jegyzetét).

Egy süketnéma* embert vittek Jézushoz, aki süketsége miatt nagyon nehezen beszélt. Az emberek kérték Jézust, tegye rá a kezét, hogy meggyógyuljon.

Az Úr Jézus félrevonta őt egymagában a sokaságból. Ujját a süket fülébe dugta, majd az ujjára köpve* megérintette a nyelvét. Azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: „Effata”, ami azt jelenti: „Nyílj meg!”

Erre az ember azonnal hallott és beszélt, éppen úgy, mint bárki más.

Jézus megparancsolta az embereknek, hogy ezt senkinek se mondják el. De minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték. Szerfölött álmélkodtak hatalmán. „Mindent helyesen (jól) cselekedett” – mondták –, „a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé.”

Néhány gondolat a történettel kapcsolatban:

Megint azt látjuk, hogy az Úr Jézus minden beteget vagy nyomorékot meggyógyított, akit hozzá vittek. Mindig könyörületességre indult.

Itt nincs szó a süketnéma személyes hitéről. Ez azt mutatja, hogy Jézus a nem hívőkön is segíteni akar.

Hogy a süketnémát egymagában félrevonta, arra mutat, hogy Jézus a gyógyításokkal nem a maga dicsőségét kereste. Nem csinált belőlük „mutatványt”, ahogy azt az imádsággal gyógyítók teszik gyakran, amikor teli teremben fellépnek. Alázatosságát bizonyítja, amikor megtiltja, hogy ne híreszteljék ezt.

Cselekedetei jelképesek. Természetesen ezt az embert látható jelek nélkül is meg tudta volna gyógyítani, hiszen Ő Isten. Itt azt akarta megmutatni, hogy az isteni erő, mely által a gyógyulás történt, belőle áradt. Hiszen saját ujját és nyálát használta.

Látjuk, hogy az Úr Jézus először „kapcsolatba lépett” mennyei Atyjával. Nem volt szüksége arra, hogy a mennyből kérjen erőt, mivel Ő is Isten. Itt ugyanaz a helyzet, mint a vakon született meggyógyításánál: Isten cselekedeteinek kell nyilvánvalókká lenni. Isten dicsőségéről van szó! Ez a süketnéma számára is példa. Az embernek mindig Istenre kell föltekinteni, és minden segítséget tőle várni.

Jézus fohászkodása természetesen nem a tehetetlenség érzését jelenti. Az emberek közti szenvedés miatt való a szomorúság megnyilvánulása, mely szenvedés a bűn következménye.

A görög „effata” szót („nyílj meg!”) Jézus nem varázsszóként használta, nem afféle „szézám, nyílj ki!” ez. Szavának hatalma van, mint mikor bekiált a sírba Lázárnak: „Lázár, jöjj ki!” (Jn 11,43; 284.lecke).

Minden gyógyítás annak bizonysága, hogy Jézus a várt Messiás. E süketnéma meggyógyítása szintén, kiváltképpen, ha Ézsaiás próféciájára gondolunk: a vakok látni, a süketek hallani és a némák ujjongani fognak (Ézs 35,5–6; lásd még az Ézs 29,18-at és 32,3–4-et is).

Az emberek reakciója mutatja, mennyire hatott rájuk a csoda. A felkiáltás: „Mindent helyesen cselekedett”, azt is jelenti, ámulnak, hogy Jézus nem szűnik meg állandóan jót cselekedni, bár sokan gyűlölik és üldözik.

Gondoljunk arra is, hogy a süketnéma meggyógyítása nem csupán egy emberrel való jótett volt, hanem a környezetével is: a családjával és barátaival! Tudtak már egymással beszélgetni, és sokkal jobban megérthették egymást.

Jegyzetek:

Süket és néma – Mielőtt feltalálták a modern hallásjavító készülékeket, a süket ember nagyon magányos volt. Ehhez járult még az is, hogy alig vagy egyáltalán nem tudott megtanulni beszélni, legfeljebb hangokat adni. A század eleje óta különleges eszközökkel elérték, hogy sok süket tud beszélni. Továbbá jelbeszéddel is megértethetik magukat. Ezzel kapcsolatban az amerikai Helen Kellerre (szül. 1880-ban) gondolunk, aki vakon és süketen (ezért némán is) született. Tanítónőjétől, Ann Sulivantól megtanult beszélni, olvasni és írni, tanult a Harvard egyetemen is, és ismert írónő lett. Ann Sulivan úgy tanította Helent, hogy a tenyerébe koppantva különböző jelzéseket adott.
Önéletrajz: „The story of my life” („Életem története”), 1902.

Nyál – Keleten a nyálnak általában nagy gyógyító erőt tulajdonítottak. Az ún. rabbinuskönyvek több példát is közölnek erről.

Énekek:

Református énekeskönyv: 9:1; 145:1–2; 167:1; 450:1–2
Jertek, énekeljünk: 68:2.5; 75:1.3; 189
Harangszó: 51:1; 47
Dicsérjétek az Urat!: 35:1–2.5; 62:1–2
Erőm és énekem az Úr: 18:1–2; 110

Megjegyzés:

Jót tenni anélkül, hogy azt valaki észrevenné – Már sokat beszéltünk a gyermekeknek az Úr Jézus gyógyításairól. Most azt a tényt hangsúlyozzuk, hogy Jézusnak ez a csodálatos gyógyítása úgy történt, hogy a süketnémát félrevonta a sokaságból.
Itt azt tanuljuk meg Krisztustól, hogy ne a magunk dicsőségéért cselekedjünk jót másokkal. Ne nagyképűsködjünk jó szolgálatainkkal mások előtt! Mindennel, amit teszünk, Istent dicsőítsük! Egy romániai látogatás alkalmával feltűnt, hogy egy öreg romániai keresztyén mindig ezt gyakorolta. Ha például megköszöntük az ételt, fölfelé mutatott, és azt mondta: „Istené a dicsőség”.
Sajnos, gyakran hallunk jó tettekkel való dicsekedést. Ez nem méltó egy keresztyénhez.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A fogyatékos ember megértése. Tapasztalatszerzés a süketség, némaság állapotával kapcsolatban. A süketnémák jelbeszéde. Játékos gyakorlatok. (* ** ***)
• Hogyan érintkezzünk a fogyatékos emberrel? Hogyan tud beépülni a társadalomba? (***)
• Hogyan és miért segítsünk egymásnak? Dicséretért? Vagy valami másért? Beszélgetés életpéldák alapján. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

• Állatok, tárgyak megnevezése rajzok alapján, hangjuk utánzása. Nevük első hangjának leválasztása. (*)
• Betűírás és összeolvasás. (*)
• A beszéd fontossága. Közlések, párbeszéd „némanyelven”: mozgással, mutogatással, meta-kommunikatív eszközökkel, jelbeszéddel. Játékos gyakorlatok. (* ** ***)
• Hangerőgyakorlatok: beszéd és énekhang erősítése, halkítása. (* **)
• Figyelemösszpontosító, hangokra koncentráló gyakorlatok. (* **)
• Tárgyak, hangszerek hangjának felismerése. A hangok jelzése. Ritmusgyakorlatok. (* **)
• Mai történet folytatása szóban vagy írásban. Téma: Segítség beteg társamnak. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia és egészségtan / Fizika

• Érzékszerveink. A hallás szerepe a tájékozódásban. Tájékozódó-játékok. (* **)
• Tudnivalók a hangok keletkezéséről, a hallásról. (***)

Vázlat:

Jézus
Tízváros
Galileai-tenger
süket ember
nyál ->  „Effata” = „Nyílj meg!”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Isten törvénye fontosabb, mint az emberi rendelések.
* Isten tisztíthatja meg a szívedet Szentlelke által.

Előzmények:

Az Úr Jézus Kapernaumban azt mondta magáról, hogy Őt Isten küldte a mennyből. Ő az életnek kenyere, aki hisz benne, annak örök élete van. E beszéd után sokan elhagyták, mert nem értették, vagy nem ilyen Messiást vártak.

Történet:

Jézus még mindig Galileában, valószínűleg Kapernaumban volt. Egy csoport farizeus és írástudó kelt útra Jeruzsálemből, hogy Jézussal találkozzék. A városban lakó egyik farizeus meghívta Őt és tanítványait ebédre. A jeruzsálemi farizeusok és írástudók is ott voltak. Ők természetesen jól ismerték a törvényeket – mind Mózes törvényeit, mind azokat a rendeléseket, melyeket az idők folyamán rabbijaik alkottak.

Elképedve látták, hogy Jézus tanítványai mosdatlan kézzel* ették a kenyeret. Törvényeik szerint a zsidók nem ettek addig, amíg meg nem mosták a kezüket. Ragaszkodtak a régi tanítók, rabbik előírásaihoz. Amikor a piacról* hazatértek, nem ettek addig, míg meg nem mosakodtak. A poharak, kancsók, rézedények*, ágyak* megmosásával is védekeztek a tisztátalanság ellen.

A farizeusok és írástudók ezért szóvá tették a tanítványok helytelen viselkedését: „Miért szegik meg tanítványaid az ősök hagyományát? Amikor ugyanis étkeznek, nem mossák meg a kezüket.”

Feltűnő, hogy Jézus az Írásokból válaszolt nekik. Így hallgattatta el a pusztában a Sátánt is. Itt Ézsaiást idézte: „Képmutatók, találóan prófétált rólatok Ézsaiás: Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem. De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.”

Nem jó Isten parancsolatai helyett emberi hagyományokhoz ragaszkodni.

Példát is mondott erre Jézus. Isten törvényében, a Tízparancsolatban ez áll: „Tiszteld apádat és anyádat!” (2Móz 20,12). Mózes később így szól: „Ha valaki apját vagy anyját gyalázza, az halállal bűnhődjék” (2Móz 21,17). De mit tesznek a zsidók? Így tanítanak: Ha valaki azt mondja apjának vagy anyjának: „korbán”, vagyis áldozati ajándék az, amivel segíteni tudna rajtuk, akkor nem kell nekik odaadni. Az ember így kihúzhatta magát a szülőkről való gondoskodás kötelessége alól, mert az áldozati ajándék fontosabb volt, mint az idős szülők segítése. A felnőtt gyermekek ily módon kijátszhatták szüleik támogatását. (Akkor még nem volt nyugdíj és más szociális intézkedés!)

Az Úr Jézus szerint tehát a farizeusok és írástudók ilyen emberi rendelésekkel tették érvénytelenné Isten törvényét.

Jézus ekkor így szólt a körülötte állókhoz: „Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert.” Vagyis nem a külsőségekben van a lényeg, hanem a szívben.

A tanítványok észrevették, hogy a farizeusok és írástudók megbotránkoztak ezen. Péter kérte az Úr Jézust, hogy magyarázza meg szavait. Ő egy sereg bűnt sorolt fel, ami az emberben van (lásd: Mk 7,21–22). Ezek teszik tisztátalanná az embert, nem pedig a mosdatlan kézzel való evés.

Jegyzetek:

Mosdatlan kézzel való evés – Az ortodox zsidó még ma sem eszik, mielőtt meg nem mosta a kezét. Higiéniai szempontból nézve ez önmagában véve nagyon jó dolog, ezt mi is gyakoroljuk.
Ügyeljünk itt az alapelv (a törvény) és a hagyomány (zsidó rendelkezések) közti különbségre. Ez a mi egyházainkban is aktuális kérdés!

Amikor megjöttek a piacról – Jézus ezt azért említi meg külön, mert a becsületes zsidó félt, hogy a piacon, vagy más nyilvános helyen érintkezésbe kerül egy pogánnyal. Abban az időben, amikor a rómaiak az országban voltak, a hithű zsidók ehhez a szokáshoz szigorúan ragaszkodtak.
Ha egy zsidó reggel jól megmosta a kezét, és aztán egész nap nem érintkezett senkivel, nem kellett étkezés előtt kezet mosnia.

Poharak, korsók, rézedények – Ezek a használati tárgyak kézről kézre jártak. Ezért sohasem volt biztos, hogy tiszták-e.

Ágyak – Nem olyan ágyakról van itt szó, amelyeken aludtak, mert alvásra matracokat használtak, hanem kerevetekről, melyeken étkezéskor feküdtek. Ezek a kerevetek fából vagy kőből készültek és könnyen le lehetett mosni őket. Itt is érvényes, hogy más valaki tisztátalanná tehette az ilyen kerevetet.

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1.6; 119:1.17.24; 164:1–3; 165:1.5–6; 172
Jertek, énekeljünk: 97; 98; 180; 185
Harangszó: 38; 40:1.5–6; 41; 44
Dicsérjétek az Urat!: 15:1.5–6; 62:1; 71; 74; 89
Erőm és énekem az Úr: 18:1; 23; 56; 130; 133

Megjegyzés:

Isten törvénye fontosabb, mint az emberi rendelkezések – Az emberi együttélés magával hozza a rendeletek és törvények alkotását. Ez nem lehet másként. De ezeknek az útmutatásoknak egyezniük kell Isten törvényével. Más szóval: Isten törvényeiből kell kiindulni minden törvénynek és rendeletnek. Istennek kell inkább engednünk, hogy nem az embereknek (ApCsel 5,29). Vajon minden kibocsátott törvényünket hozzámérték Isten törvényéhez és igéjéhez?
A keresztyén egyházban is hozhatnak rendeleteket, amelyek nem Isten törvénye és igéje szerint valók. Ez megfékezi a lelki életet. S mi a helyzet az iskolában és a családban? Ott minden rendelkezés és útmutatás Isten parancsa szerint való?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az írott vagy íratlan törvények, rendszabályok szerepe a különböző emberi közösségek életében: család, iskola, ország. Az állami törvényalkotás jellemzői. (***)
• Szabályaink, törvényeink vizsgálata, összehasonlítása a Tízparancsolat törvényeivel. Játékos „törvénymódosítás”: Hogyan lehetne jobbá tenni törvényeinket? (***)
• Bűnre késztető vágyaink, indulataink. Győzelem felettük – hogyan? Különböző élethelyzetek elemzése. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Háztartástan (Technika)

• A táplálkozásunkkal kapcsolatos higiéniai és illemszabályok. (***)

Vázlat:

Galilea
farizeusok és írástudók
tanítványok – mosdatlan kézzel evés
emberi törvény
Jézus
Isteni törvény <-> emberi törvény

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Az Úr Jézus Isten Fia. Hiszünk benne?
* Minden körülmények között tekintsünk Jézusra!

Előzmények:

Az Úr Jézus megint egyedül ment fel a hegyre imádkozni, miután ötezer férfinak (az asszonyokat és gyermekeket nem számítva) enni adott öt ke­nyérből és két halból.

Történet:

A tanítványok Mesterük parancsára hajóba szálltak‚ s elindultak a tenger túlsó partjára, Bétsaida* felé. Az Úr Jézus pedig ismét fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzon*.

A hegyről látta, hogy tanítványai nehezen haladnak előre az erős ellenszél és a magas hullámok miatt. Egyre távolodtak. A negyedik éjszakai őrváltáskor* mintegy huszonöt vagy harminc futamatnyira* voltak a parttól. Hirtelen egy alakot láttak közeledni. A hullámokon lépdelt feléjük. Amikor a hajóhoz ért, úgy tett, mintha el akarna menni a hajó mellett. A tanítványok azt hitték, kísértet. Ezért felkiáltottak félelmükben.

„Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” – hangzott fel Jézus biztatása.

Péter szólalt meg elsőként. Lelkesen, bizalommal telve kérte: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen!”

Jézus azt mondta: „Jöjj!”

Péter kiszállt a hajóból, elindult a vízen Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt. Süllyedni kezdett, és így kiáltott: „Uram, ments meg!”

Jézus azonnal kinyújtotta kezét és megragadta: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél?”

Amint Jézus és Péter beszálltak a hajóba, elült a szél.

A tanítványok leborultak Jézus előtt: „Valóban Isten Fia vagy!” Az előző napi kenyérszaporítás nem rendítette meg őket ennyire.

Jézus és tanítványai Genezáret* földjére mentek. Amikor meghallották, hogy Jézus odaérkezett, mindenfelől jöttek hozzá a betegeikkel. Könyörögtek Jézusnak, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. S akik csak megérintették Őt, meg is gyógyultak!

Jegyzetek:

Bétsaida – Két helységnek volt ugyanez a neve: Bétsaida-Júlia, amelyik Gaulantisz vidékén a Galileai-tenger északi partján feküdt, közel ahhoz a helyhez, ahol Jézus az ötezer embert megvendégelte, és Bétsaida, amelyik a tenger nyugati partján Kaperneumtól délre Genezáret vidékén volt. Fülöp, Péter és András bétsaidaiak voltak (lásd Jn 1,44; 220. lecke).

Imádkozás – Feltűnő, milyen gyakran említik az evangéliumok, hogy Jézus a magányt kereste, hogy imádkozzék. Atyjával való kapcsolata nélkül nyilván nem tudta volna feladatát jól teljesíteni. Ha pedig Jézusnak olyan nagy szüksége volt az imádságra, mennyivel szükségesebb, hogy időt szakítsunk rá mi, és keressük hozzá a csendet.

A negyedik éjszakai őrváltás – Abban a korban az éjszakát négy részre osztották, ezt a Márk 13,35 így írja le: este, éjfélkor, kakasszókor, reggel. A negyedik őrváltás a reggel 3 és 6 óra közötti idő volt.

Futamatnyi – A futam (görögül sztadion) régi hosszmérték, 1/8 római mérföld, azaz 185 méter.

Genezáret – Ez a vidék a Galileai-tenger nyugati részén terült el, itt volt Bétsaida. A tengert ezért Genezáret-tavának is nevezték.

Énekek:

Református énekeskönyv: 24:1; 159; 251:1.5.7; 294:1–2; 470:4–5
Jertek, énekeljünk: 59:1; 96; 146:1.3.5; 171; 174;
Harangszó: 1; 36; 54:1–2.5
Dicsérjétek az Urat!: 32:1–2; 75; 76; 145:1; 154:1–3
Erőm és énekem az Úr: 11; 16:1; 47:1–2; 119; 120:1

Megjegyzések:

Hisszük-e, hogy az Úr Jézus Isten Fia? – A tanítványoknak nem volt könnyű hinni, hogy Mesterük Isten Fia. Nekünk van Bibliánk, mely Őt, mint Isten Fiát mutatja be nekünk. Mégis hitet kell kapnunk, hogy Krisztusban, mint Isten Fiában higgyünk. Ennek fényében láthatók világosabban a következő textusok: 1Jn 4,15: „Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben.” 1Jn 5,5: „Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?”
Aki tagadja, hogy Jézus Isten Fia, az evangélium szívét veszi ki! Viszont a benne való őszinte hit elég volt ahhoz, hogy a kandaké kincstárnokát Fülöp megkeresztelje, és utána az etióp örvendezve haladjon tovább az útján (ApCsel 8,37 kk; 328. lecke).

Nézzünk Jézusra – Amikor Péter a hullámokra nézett, elsüllyedt. Ebből megtanulhatjuk, hogy nem a körülményekre, a problémákra, nehézségekre kell figyelnünk, hanem az Úrra kell felnéznünk. Ő tud rajtunk segíteni, és meg is teszi a maga idejében és módján.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés félelmeinkről. Hogyan lehetünk úrrá félelmet keltő körülményeinken? (* ** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Beszélgetés az üzenethez kapcsolódó versek alapján. (*)
• A bibliai történet hangjátékszerű előadása a párbeszéd kifejező olvasásával, ill. mondásával, háttérhangok utánzásával. (**)
• Elbeszélő fogalmazás írása a bibliai történet alapján valamelyik szereplő nevében leíró és párbeszédes részletekkel. (**)
• Személyes, naplószerű fogalmazás írása a bibliai történethez vagy elképzelt mai élethelyzethez kapcsolódva. Téma: küszködés a nehézségekkel, úrrá lenni fölöttük. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A halak és az ember mozgásának összehasonlítása a vízben. További vízben és vízen élő állatok. (*)
• A vízben elsüllyedő és a víz színén fennmaradó tárgyak csoportosítása. Miért úszik az egyik, miért nem a másik? (*)
• A vihar keletkezése, a szél és a víz mozgása. A tengeri vihar jellemzői. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Mozgatható papírmodell készítése a bibliai történethez kapcsolódóan. (*)
• Festés nagyobb méretben. Téma: hajó a viharos tengeren. (*)

Vázlat:

Jézus a hegyen imádkozik
a tanítványok elhajóznak
erős ellenszél
Jézus a tengeren jár
kísértet
„Én vagyok.”
Péter kérése
„Jöjj!”
kicsinyhitű
„Valóban Isten Fia vagy!”
Genezáret

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Hűség mindhalálig. Az Úr segít ma is, hogy hűségesek legyünk hozzá.

Előzmények:

Az apostolokat az Úr Jézus kiküldte, hogy prédikáljanak, betegeket gyógyítsanak és tisztátalan lelkeket űzzenek ki.

A most következő eset valószínűleg akkor történt, amikor az apostolok úton voltak.

Történet:

Keresztelő János már valószínűleg egy éve Heródes Antipász* palotájának a börtönében volt Tibériásban*. Heródes azért vettette börtönbe, mivel János megdorgálta őt, mert meg nem engedett házasságban élt Heródiással, féltestvérének, Heródes Fülöpnek a feleségével, aki unokahúga volt. Heródiás leányával, Salóméval* együtt lakott most Heródes Antipásznál.

Heródiás uralkodni vágyó, bosszúszomjas asszony volt. Nem bocsátotta meg Jánosnak, hogy állandóan élesen bírálta Antipásszal való meg nem engedett kapcsolatát. Alkalmas pillanatra várt, hogy eltegye az útból. Heródes Antipász ezt nem merte megtenni, mert félt a néptől, amelyik Jánost nagy prófétának tartotta. Antipász sokszor kihozatta a börtönből Jánost, és szívesen hallgatta. Egyre jobban János hatása alá került, sőt félt tőle, mert tudta, hogy János szent és igaz ember. Így Heródiásnak nem volt rá lehetősége, hogy Jánost megölesse.

Heródes születésnapjára sok magas rangú vendéget hívott meg: tanácsosait („főembereit”, a (római) vezéreket, és Galilea előkelőit. A lakoma alatt Salómé táncolt előttük. Tisztességes nőnek ez eszébe se jutna, de Salómé nyilván nem maradt el feslettségben az anyja mögött.

Heródesnek annyira megtetszett a lány tánca, hogy meg akarta jutalmazni: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.” Meg is esküdött neki: „Bármit kérsz, megadom neked, akár országom felét is!” (Heródes valójában semmit sem adhatott, mert csak névleges király volt a tartomány felett, egy „bábkirály”. A nagyot akarta játszani vendégei előtt.)

Salómé anyjához ment tanácsot kérni, és megkérdezte tőle: „Mit kérjek?”

Most itt volt a jó alkalom Heródiás számára! Habozás nélkül felelte: „Keresztelő János fejét.” Salómé megfogadta a borzalmas tanácsot. Sietve bement a terembe, és szemrebbenés nélkül

mondta Heródesnek: „Szeretném, ha rögtön ideadnád nekem egy tálon Keresztelő János fejét.” Heródest nagyon elszomorította a különös kérés. De mindenki hallotta esküjét, s ő túl gyáva és gyenge volt ahhoz, hogy megtagadja a kérést.

Parancsot adott a hóhérnak a kivégzésre, aki lefejezte Jánost, és elhozta a fejét egy tálon. Meghallva ezt János tanítványai elvitték a holttestét, és eltemették.

Heródes, mint Galilea negyedes fejedelme, hallotta, hogy a Názáreti Jézus mindenfelé prédikál, betegeket gyógyít, tisztátalan lelkeket űz ki, és halottakat támaszt fel. Nem tudta, mit is gondoljon minderről. Ugyanis némelyek azt beszélték, hogy Keresztelő János támadt fel a halálból, és Jézus személyében megjelent. Mások meg azt mondták, hogy ő Illés, vagy valamelyik régi próféta.

„Jánost lefejeztettem, de ki lehet az, akiről ezeket hallom?” – töprengett Heródes, és nem csoda, hogy ettől kezdve igyekezett látni Jézust. (Tudjuk, hogy ez sikerült is neki, amikor Jézust elfogatása után Pilátus elküldte hozzá /lásd Lk 23,8–12/. Jézust meglátva aztán megnyugodott. Nem, ő nem János. Ezért kigúnyolta és visszaküldte Pilátushoz.)

Jegyzetek:

Heródes Antipász, Heródes Fülöp és Heródiás – Nagy Heródesnek, a betlehemi gyermekgyilkosnak tíz felesége és tizenöt gyermeke volt. A Biblia ezek közül négyet említ: Arkhelaosz (Mt 2,22) és Heródes Antipász, Galilea és Perea negyedes fejedelme (Mt 14,1; Lk 3,1; 9,7; 23,7), Malthace fiai; Fülöp, Kleopátra fia, Heródes Fülöp, Mariamnenak, Simon főpap leányának a fia (Mt 14,3; Mk 6,17; Lk 3,19). Egy másik fia, Arisztobulusz volt I. Heródes Agrippa és Heródiás apja (ApCsel 12).
Látjuk tehát, hogy Heródiás nagybátyjához („félnagybátyjá”-hoz) ment feleségül (a zsidó törvények szerint ez vérfertőzés volt).
Aztán Heródes Antipász elcsábította, hogy legyen az ő felesége. Emiatt feleségét, a petrai Arábia (fővárosa az Araba folyó mellett fekvő Petra, félúton a Holt-tenger és a Vörös-tenger között, tehát a régi Edóm területén) királyának, Aretásznak a leányát elzavarta (Aretászt a 2Kor 11,32 említi).
Heródes Antipász és Heródiás házassága három okból is elítélendő volt: a/ Heródes Antipász felesége még élt; b/ élt még Heródiás férje is; c/ Heródiás Heródes féltestvérének a gyermeke volt.
Heródes Antipásznak nem sok örömöt jelentett a Heródiással való házassága. Az asszony ugyanis hataloméhes volt, és irigykedett testvérére, Agrippára, aki a római császártól királyi címet kapott, míg Antipász csak tetrarkha (negyedes fejedelem) volt, és csupán udvariasságból nevezték „király”-nak. (A három evangélista is „király”-nak nevezi). Heródiás rávette hát Antipászt, hogy menjen el Rómába, és kérje Caligula császártól ugyanezt a kegyet. Agrippának azonban sikerült féltestvérét a császárnál gyanúba keverni, úgyhogy Antipászt megvádolták hazaárulással. Büntetésül a galliai (franciaországi) Lugdunumba (Lyonba) száműzték.

Tibériás – Ezt a várost Heródes Antipász kb. Kr. u. 26-ban építtette a Galileai-tenger nyugati partján. A legnevezetesebb épület a királyi palota volt. Jeruzsálem Kr. u. 70-ben történt elpusztítása után Tibériás lett a zsidó tudományos székhely. János evangélista a Galileai-tengert erről a városról Tibériás tavának nevezi (Jn 6,1).

Salómé – Az evangéliumok nem említik a nevét, de a világi történelemből ismert. Nem Heródes Fülöp és Heródiás leánya volt, hanem Heródiásnak egy korábbi házasságából származott. Később férjhez ment nagybátyjához, Fülöp negyedes fejedelemhez, még később pedig Aristobuluszhoz (természetesen nem a nagyapjához, hanem egy távoli vérrokonához).

Énekek:

Református énekeskönyv: 26; 59:1.10; 233; 272:1–6
Jertek, énekeljünk: 129; 227
Harangszó: 39; 44
Dicsérjétek az Urat!: 155:3; 160
Erőm és énekem az Úr: 96:4–5; 105:4–5; 136:1.4

Megjegyzések:

Hűség mindhalálig – A történet középpontjában ne a hatalmasok kegyetlensége, hanem Keresztelő János állhatatossága álljon!
Ő figyelmeztette Heródest bűnére, bár jól tudta, az életével játszik. Nehéz az igazságot gyűlölők között hűnek maradni Istenhez és parancsaihoz, s bizonyságot tenni róla. Isten segítsége nélkül ezt nem is lehet megtenni. Sokan, akik Krisztusért szenvedtek, bizonyságot tesznek arról, hogy átmentek ugyan a kételkedés mély völgyén, de állandóan tapasztalták Isten segítségét.

Ünnepi lakomák – A hatalmasok ünnepi lakomái az ókorban többnyire vad tivornyák és orgiák voltak, amiket féktelen erkölcstelenség jellemzett. (Hírhedtek voltak a római dorbézolások.) A politikusok arra használták fel ezeket a lakomákat, hogy mások titkait kilessék, politikai barátságokat kössenek, nem kívánt személyeket eltegyenek az útból pl. mérgezett ételekkel vagy borral.
A kommunikációnak ez a formája még ma is divatban van. Sok üzleti tranzakciót készítenek elő vagy kötnek meg partikon, éjszakai klubokban stb.
Mi hogyan ünnepelünk?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Mit jelent a hűség a mindennapi életben? (***)
• Személyes példák a hűségre az egyháztörténelemből. Ragaszkodás az igazsághoz a hatalommal szemben is. A mártírium lényege. (***)
• Ünnepi lakomák az ókorban és azóta. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Csiha Kálmán: Fohász c. versének feldolgozása. (***)
• Kreatív szövegalkotás: bizonyságtétel, levél vagy imádság megfogalmazása írásban egy üldöztetést szenvedő hívő ember nevében. (***)

Vázlat:

Keresztelő János
Heródes Antipász
Heródiás
Salómé

János elfogatása
születésnapi ünnepély
Salómé tánca
ajándék: János feje

Jánost eltemetik tanítványai

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!