Üzenet – Téma:

* Aki ellene áll Isten akaratának, vétkezik.
* Tetteinknek következménye van.

Előzmények:

Izsáknak és Rebekának két fia született: Ézsau és Jákób. Már évek óta Kánaán déli részén, Beérsebában laktak. Izsáknak nagy vagyona volt, de Rebekával együtt sokat szomorkodtak, mert Ézsau kánaáni lányokat vett feleségül.

Történet:

Izsák megöregedett, némelyek számítása szerint százharminchét éves volt már. Vak.

Egy napon magához hívta idősebbik fiát, Ézsaut, a vadászt: „Lásd, én megöregedtem, nem tudom halálom napját. Most hát fogd a fegyvereidet, tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre, és lőj nekem valami vadat! Azután készíts nekem jó falatokat, ahogyan én szeretem, és hozd be nekem, hogy egyem, és megáldjalak, mielőtt meghalok!” Izsák ezzel engedetlenné* vált Isten ígéretével szemben, aki azt mondta, hogy a nagyobbik (Ézsau) szolgál a kisebbiknek (Jákóbnak).

Izsák felesége megtudta ezt az Ézsau számára oly nagyon nagy jelentőségű ígéretet. Kihallgatta a beszélgetést. A sátrak nem hangszigeteltek…

Ézsau a mezőre indult, hogy vadat lőjön.

Rebeka már készen állt a tervével. Nem Ézsaunak, hanem kedvencének, Jákóbnak kell megkapnia az elsőszülöttségi áldást. Rebeka csalárd* terve egyáltalán nem a hitéről tanúskodik!

Szólította Jákóbot. Jákób mindig a sátrakban vagy azok közelében tartózkodott. Elmondta neki, mit beszélt az apja Ézsauval. Tudta, hogy ez az áldás a különleges elsőszülöttségi áldás. Izsák ugyanis azt mondta, hogy „az ÚR színe előtt”* fogja Ézsaut megáldani! (7.v)

„Most azért fiam, hallgass a szavamra, amit én parancsolok neked. Menj el a nyájhoz, és hozz onnan két kecskegidát a javából, hadd készítsek abból apádnak jó falatokat, ahogyan ő szereti. Azután vidd be apádnak, hogy egyék, és téged áldjon meg, mielőtt meghal!” Jákób éppen olyan ravasz volt, mint az édesanyja. „Igen, de Ézsau bátyám szőrös ember, én pedig simabőrű vagyok. Hátha megtapogat az apám, és akkor azt hiszi, hogy csúfot űzök belőle, és így átkot szerzek magamnak, nem áldást.”

Az anya meg volt győződve, hogy mindent meg kell tennie azért, hogy az az ígéret, amit Isten az ikrek születése előtt tett, beteljesedjék. Azt mondta tehát: „Engem sújtson az az átok, fiam, te csak hallgass a szavamra, menj, és hozd, amit mondtam!”

Jákób nemsokára jött is a két levágott gidával. Rebeka tudta, milyen módon szokta Ézsau a pecsenyét elkészíteni, és vigyázott arra, hogy Izsák semmit se vegyen észre az ételen.

A vakok szagló- és tapintóérzéke nagyon éles. Rebeka erre is gondolt: hozta Ézsau legszebb ruháját, és felöltöztette abba Jákóbot. Most Ézsau illatát lehetett érezni! Jákób sima kezét és nyakát beborította a gidák bőrével, hogy Ézsauhoz hasonlítson, amikor édesapjához megy. Izsák kétségtelenül meg akar majd bizonyosodni, vajon valóban Ézsau jött-e be hozzá. Nem szívesen áldana meg mást!

Így beöltöztetve ment Jákób a pecsenyéstállal és a kenyérrel édesapja sátrába. Mesteri módon vitte véghez a csalást*.

„Apám!”
„Itt vagyok. Ki vagy te, fiam?”
„Én vagyok Ézsau, az elsőszülötted. Úgy cselekedtem, ahogyan mondtad nekem. Kelj hát fel, ülj fel, és egyél a vadpecsenyéből, azután áldj meg engem!”
„Hogy találtál vadat ilyen hamar, fiam?”
„Mert Istened, az ÚR elém hozta.”
„Gyere közelebb, hadd tapogassalak meg, fiam, hogy csakugyan te vagy-e az én Ézsau fiam, vagy sem?”

Jákób közelebb ment apjához. Izsák megtapogatta, és azt mondta: „A hang Jákób hangja, de a kéz Ézsau keze.”

Izsák még egyszer megkérdezte: „Te vagy az, fiam, Ézsau?”
„Én vagyok.”

Izsák csalódottnak látszott.

„Hozd ide, hadd egyem a fiam vadpecsenyéjéből, hogy utána megáldjalak téged.”

Jákób megtette, amit édesapja kért, és még bort is vitt neki, hogy igyék.

„Gyere közelebb, és csókolj meg fiam!”

Izsák megérezte ruhájának az illatát, és megáldotta őt:*

„Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott az ÚR. Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot*. Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted! Légy parancsolója testvéreidnek, boruljanak le előtted anyádnak fiai!
Átkozott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld!”

Éppen csak befejezte Izsák az áldást, és Jákób kijött édesapja sátrából, amikor megérkezett Ézsau a vadászatból. Ő is elkészítette az ételt, és bevitte édesapjának.

„Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, és azután áldj meg engem!”
„Ki vagy te?”
„Én vagyok az elsőszülött fiad, Ézsau.”

Izsák rettenetesen megijedt.

„Ki volt akkor az, aki vadat lőtt, behozta nekem, meg is ettem mind, még mielőtt megjöttél? Én őt megáldottam, és áldott is lesz!”

Ézsau hangosan felkiáltott.

„Áldj meg engem is, apám!”
„Öcséd jött be alattomban, és ő vette el a te áldásodat.”
„Méltán nevezték el Jákóbnak, hiszen már másodszor csalt meg engem! Elvette az elsőszülöttségi jogomat, most pedig elvette az áldásomat is. Nekem nem tartottál meg valami áldást?” – kesergett Ézsau.
„Már a parancsolóddá tettem őt, és szolgájává tettem minden testvérét*. Gabonával és musttal is őt láttam el. Mit tehetek most már érted, fiam?”
„Csak az az egy áldásod volt neked, apám? Áldj meg engem is, apám!” Bánatában Ézsau hangosan sírt*. Arra gondolt, hogy a csalás miatt nem számíthat Istenre és ígéreteire, s úgy vélte, nem élhet Isten áldása nélkül. Édesapja mellett gazdagságban nőtt fel, és semmi kedve szegénységben élni ezután.
Ekkor Ézsau mégis csak kapott áldást*: „Nem zsíros földön lesz a lakóhelyed, nem hull rád égi harmat. Fegyvered éltet, öcsédet szolgálod. De ha nekifeszülsz, letöröd igáját nyakadról!”

Ézsau meggyűlölte Jakóbot a kicsalt áldás miatt. Azt mondta magában: „Közelednek már a napok, amikor majd apámat gyászoljuk. Akkor meggyilkolom az öcsémet, Jákóbot!” Ézsau tehát gonosz tervet szőtt, mivel nem akarta elfogadni, hogy Jákób lesz a nagyobb.

Rebeka megtudta, mit tervez Ézsau Jákób ellen. Magához hívta Jákóbot, és ezt mondta neki: „Bátyád, Ézsau bosszút akar állni rajtad, meg akar gyilkolni. Azért, fiam, hallgass a szavamra: indulj, menekülj bátyámhoz, Lábánhoz Háránba! Lakj nála egy ideig, amíg bátyád haragja elmúlik. Ha majd… elfelejti, hogy mit követtél el ellene, akkor üzenetet küldök, és hazahozatlak onnan. Miért vesztenélek el mindkettőtöket egy napon?” Rebeka tudta, hogy mind Ézsaut, mind Jákóbot el fogja veszíteni, ha Ézsau megöli Jákóbot. Ézsaunak akkor, akár csak Kainnak, menekülnie kellene.

Rebeka Izsákkal is beszélt; Jákób elmenetelének igazi okát azonban elhallgatta. Azt mondta, hogy sok szomorúsága van a „hettita leányok”, Ézsau pogány feleségei miatt. Nem akarta, hogy Jákób is hettita feleséget válasszon. „Mit ér akkor az életem?”

Így menekült el Jákób Beérsebából.

Izsák ezután még 43 évig élt! Amikor Jákób visszatért, Izsák még élt, Rebeka azonban már meghalt.

Jegyzetek:

Izsák engedetlensége – Jellemző, hogy Izsák falánkságával kapcsolja össze azt a tervét, hogy Ézsaut megáldja. Egész biztosan tudott arról, amit Isten Rebekának ígért: „a nagyobbik szolgál a kisebbnek” (lásd 1Móz 25,23; 23.lecke). Titokban akarta Ézsaut megáldani, s ez arról tanúskodik, hogy nem volt minden rendben a családban. Azt is látjuk, hogy Izsák titkolózásával Istent akarja megelőzni. A hívő Izsákot emberi megfontolások juttatták erre az engedetlenségre.

Rebeka csalárd terve – Rebeka elhallgattatta lelkiismeretét, hogy „segítsen” Istennek. „A cél szentesíti az eszközt” elv alapján, hitetlenségből cselekedett így.

Az Úr színe előtt – Ez azt jelenti, hogy Izsák Ézsaut Isten nevében akarja megáldani; Ő is ott lesz akkor, és szentesíti ezt az áldást.

Jákób csalása – Jákób éppen olyan „dörzsölt” volt, mint az anyja. Teljes mértékben felelős volt azért, amit apja sátrában tett. Ahogy megvásárolta Ézsau elsőszülöttségi jogát (lásd 1Móz 25,29–34; 23. lecke), úgy akart most is segíteni Istennek.

Jákób áldása – 1. anyagi áldás: jólét; 2. elsőszülöttségi áldás: uralkodás testvérei (testvére és annak utódai) fölött; átok és áldáskívánás: ellenségei átkozottak lesznek, barátai áldottak.

Must – Ki nem forrott szőlőlé; azt is „bor”-nak nevezték.

Testvérek – Családtagok, itt Ézsau és utódai.

A síró Ézsau – Ézsau biztosan nem azért sírt, mivel nem kapta meg az isteni áldást, melyet Izsák, mint pap adott (a lévita papság intézménye előtt a legidősebb fiú volt a pap), hanem az áldás anyagi előnye miatt. Túl későn jött rá, hogy ostobán cselekedett, amikor hátat fordított Istennek, és eladta elsőszülöttségi jogát.

Ézsau áldása – 1. anyagi: jólét helyett szűkös lét, Jákób áldásának ellentéteként; 2. „politikai”: fegyvere áldott lesz ugyan, de öccsét fogja szolgálni; a jövő: egyszer letöri majd öccse igáját a nyakáról.

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1; 65:7–9; 217; 272:1–2; 467:3
Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 197; 229
Harangszó: 39; 43
Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 55:1; 93; 157
Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 23; 52; 56:1.3

Megjegyzések:

Csalás – Ez a történet különböző módon mutat rá egy nem őszinte eljárásmód következ­ményeire: 1. Izsák titokban cselekszik, és így pont azt áldja meg, akit nem akart; 2. Ézsau elfogadja Izsák titkos tervét, annak ellenére, hogy esküvel adta el Jákóbnak az elsőszülöttségi jogát; 3. Rebeka nem figyelmezteti Izsákot Isten ígéretére, hanem csaláshoz folyamodik, melybe Jákóbot is belerántja; 4. Jákób közreműködik apja és testvére becsapásában; magára vonja Ézsau haragját, amiért menekülnie kell.

Isten terve – Isten terve az volt, hogy Jákób kapja az elsőszülöttségi áldást. Rebeka és Jákób eljárása miatt azonban ez nem jól történt meg. Mégis Isten ilyen módon is végre tudja hajtani elhatározását. Hasonlóság: Júdás elárulta Mesterét, Isten tervének megfelelően, de az árulás bűne őt terheli.

A Messiás eljövetelének ígérete – Izsák áldásában ez az ígéret nincs benne kifejezetten. De megtaláljuk ezekben a szavakban: „Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted!” Gondoljunk Nebukadneccar álmára (Dán 2,31–45; l85. lecke: a hegyről lezuhanó kő megsemmisíti a szobrot)!

Hogyan vélekedett Jákób Isten ígéretéről? – Jákób és édesanyja, Rebeka helyesebben vélekedtek Isten ígéretéről, mint Ézsau és Izsák. Feltétlenül hitték, hogy ennek az ígéretnek be kell teljesednie. Azt viszont nem fogadták el hittel, hogy az Úr maga fogja ezt az ígéretet beteljesíteni, a maga módján. Türelmetlenek voltak, és azért cselekedtek így. Jobban bíztak a maguk ravaszságában, mint Istenben.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Testvérek a családban. A testvérek hasonlósága és különbsége. Ikertestvérek. (*)
• A testvérek közötti viszony: versengés, veszekedés, egymás becsapása, testvérgyűlölet és következményei. A testvérszeretet útja. (* ** ***)
• A szülő és gyermek közötti viszony: kivételezés, csalás, hazugság és következményei. Az őszinte, nyílt kapcsolat szüksége. (* ** ***)
• Tetteink indítékai és következményei. A helyes, erkölcsös cselekvés. Élethelyzetek elemzése, életjátékok. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Beszélgetés Varga Katalin: A füllentő kakas c. meséje alapján. (*)
• Egy magyar közmondás bibliai eredete. Konkrét és átvitt jelentésének értelmezése. (**)
• Az áldás motívuma egy bibliai történetben, a néphagyományban, Kölcsey Ferenc: Himnusz c. költeményében. Mit jelent az áldás? (** ***)
• Beszélgetés Móra Ferenc: A másik csaló c. elbeszélése alapján. (** ***)

Dráma

• Bibliai történet feldolgozása: szerepjáték jelenetenként, a párbeszéd felhasználásával és kiegészítésével. A szereplők szándékának érzékeltetése. A történet átalakítása a szereplők viselkedésének „kijavításával”. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Mire valók az érzékszerveink? Tájékozódás a segítségükkel. Mit jelent a látás hiánya? (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Térrendezés: Sátorépítés takarók, székek és karók segítségével. (*)
• Családrajz készítése. (*)
• Makettkészítés: sátor és környéke – agyag vagy gyurma, textil, papír, hurkapálcika felhasználásával. (**)
• Nagyobb méretű (szabadtéri) sátormakett készítése textilanyag, botok és zsineg felhasználásával. (***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Isten szövetsége Ábrahám számára szent.
* Ábrahám szolgájának hűsége és hite elnyeri jutalmát.
* Párválasztás – Isten akarata szerint.

Előzmények:

Sára meghalt, és a makpélai barlangba temették el. Közben eltelt néhány év, és a sátra még mindig üresen állt.

Történet:

Ábrahám már körülbelül 140 éves, élemedett korú ember volt, akit az Úr addig mindenben megáldott. Valami azonban nem hagyta nyugton: Izsák még nőtlen, holott már majdnem negyven éves. Abban az időben az volt a szokás, hogy az apa keresett feleséget a fia számára. Izsák esetében ez azonban nem tűnt könnyű feladatnak.

Ábrahám tudta, hogy őt az Úr kiválasztotta a körülötte élő népek közül. Utódai különleges néppé válnak, mivel közülük származik majd a Messiás. Ezért Izsák felesége nem lehet a kánaáni népek közül való.

Ábrahám arra a hírre gondolt, melyet évekkel ezelőtt, még Sára életében kapott Háránban* maradt családjáról (lásd 1Móz 22,20–24). Testvérének, Náhórnak*, és annak feleségének, Milkának* nyolc gyermeke született. Egyik fiuknak, Betúélnek* volt egy Rebeka* nevű lánya. Ábrahám úgy vélte, hogy ebben a családban kell Izsáknak feleséget keresni.

Magához szólította hát legbizalmasabb szolgáját, Eliézert*. Meg akarta esketni, hogy nem hoz Izsáknak kánaáni feleséget. Ebből két dologra következtethetünk: 1. Ábrahám érezte, hogy nem sokára meg fog halni; 2. az első szolgára (sáfárra) hárult az a fontos feladat, hogy ha Ábrahám már nem él, ő keressen Izsáknak feleséget.

Ábrahám azt az utasítást adta szolgájának, hogy utazzék Ábrahám szülőföldjére, Mezopo­támiába*, és a családjából hozzon feleséget Izsáknak.

Eliézer óvatos volt. Mielőtt esküt tett, megkérdezte: „Hátha az a leány nem akar követni engem erre a földre? Akkor visszavigyem a fiadat arra a földre, ahonnan eljöttél?”

Ábrahám megijedt ettől a lehetőségtől. Így válaszolt: „Őrizkedj attól, hogy oda visszavidd a fiamat! Az ÚR, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom földjéről, aki beszélt velem, és így esküdött meg nekem: A te utódaidnak adom ezt a földet! – Ő elküldi majd angyalát előtted, hogy onnan hozz a fiamnak feleséget.”

Ábrahám ezzel arról tett bizonyságot, hogy bízik Isten ígéreteiben. De látta annak a veszélyét is, hogy Izsák Mezopotámiában pogány befolyás alá kerülne. Azt is megértette, hogy Eliézer emberi módon gondolkodik, és biztos akar lenni a dolgában. Ezért hozzátette: „Ha a leány nem akar követni téged, akkor mentes leszel a nekem tett eskü alól, de a fiamat nem viheted vissza oda.”

Ekkor Eliézer megesküdött, ahogy a szolgák szoktak: Ábrahám csípője alá tette a kezét, és az Úrnak, az ég és föld Istenének nevét hívta tanúul. Majd tíz tevével, útravaló élelemmel és sok ajándékkal felpakolva útra kelt Mezopotámiába, Hárán városába, ahol Náhór lakott akkor. A karaván hetekig tartó út után érkezett meg.

A városon kívül, a kútnál Eliézer letérdeltette tevéit (ezek az állatok így pihennek). Estefelé járt az idő. Nemsokára jöttek az asszonyok a kútra vízért. Megtalálja-e köztük az Izsáknak rendelt feleséget? Istenhez imádkozott, aki biztosan segít majd. „URam, Ábrahámnak, az én uramnak Istene! Adj eredményt még ma, és mutasd meg hűségedet az én uram, Ábrahám iránt!” A szolga az Isten és Ábrahám közti szövetségre hivatkozott. Jelet kért Istentől, amiből megtudhatja, ki lesz Izsák jövendőbeli felesége. Így fohászkodott: „Ideállok a forrás mellé, amikor a városbeli leányok kijönnek vizet meríteni. Legyen úgy, hogy ha azt mondom valamelyik leánynak: Nyújtsd ide a korsódat, hadd igyam! – ő pedig azt mondja: Igyál, sőt még a tevéidet is megitatom – akkor őt rendelted szolgádnak, Izsáknak, és ebből tudom meg, hogy megmutattad hűségedet uram iránt!”

Eliézer még be sem fejezte imádságát, mikor egy leány érkezett a kúthoz vizeskorsóval a vállán. Rebeka volt ő, Betúél és Milka leánya, tehát Náhórnak, Ábrahám testvérének az unokája, de persze ezt Eliézer még nem tudta. Azt viszont látta, hogy nagyon szép hajadon leány. A kúthoz ment, és megtöltötte korsóját.

Amikor indulni készült, Eliézer odafutott hozzá, és megszólította: „Adj nekem egy korty vizet a korsóból!”

„Igyál, uram” – felelte a leány, és megkínálta korsójából. Aztán hozzátette: „Tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak.” Ne gondoljuk, hogy ez könnyű feladat volt, mert a tevék rendkívül sok vizet képesek inni.

Sok korsót kellett telemeríteni, hogy a tíz teve szomját oltsa. A lány gyorsan munkához látott. Újból és újból merített a forrásból, s teleöntötte a vályút.

Eliézer csak ámult-bámult. Ez tehát az a leány, akit az Úr Izsáknak rendelt. Milyen kedves és szorgalmas! De küldetéséről még nem szólt neki.

Mikor Rebeka befejezte az itatást, Eliézer megkérdezte tőle, hogy kinek a leánya, s hogy megszállhat-e náluk. A leány elmondta, hogy ő Betúél leánya, Náhórnak és Milkának az unokája. Biztosította a szolgát, hogy van náluk elég szalma és abrak a tevék számára, s hely is van éjszakára.

Eliézer ekkor tisztelettel meghajolt, hogy hálát adjon Istennek. Dicsőítette és magasztalta az Urat, Ábrahám Istenét jótéteményéért, mivel meghallgatta imádságát, s éppen Ábrahám családjával hozta őt össze. Azután egy aranyfüggőt*, meg két karperecet ajándékozott a csodálkozó leánynak.

Rebeka hazaszaladt az anyjához, hogy elmondja a kútnál történt találkozást. Amikor bátyja, Lábán* meglátta húgán az arany ékszereket, elfutott a forráshoz, hogy az idegent üdvözölje. Eliézert még mindig a tevéi mellett találta, és udvariasan köszöntötte.

„Jöjj be áldott embere az ÚRnak*, mit állsz idekint? Én már elkészítettem a házat és a tevék helyét is.”

Eliézer hazament Lábánnal. A tevék szalmát és abrakot kaptak, Eliézer és emberei meg vizet, hogy megmossák a lábukat. Majd felszolgálták a vacsorát. De Eliézer kijelentette, nem eszik addig, míg el nem mondta, mi járatban van. Megint azt látjuk, hogy Ábrahám szolgája milyen komolyan veszi a feladatát.

Amikor Lábán beleegyezett, Eliézer beszélt arról, hogy ő Ábrahám szolgája. Az Úr az ő urát gazdagon megáldotta juhokkal, szarvasmarhákkal, ezüsttel és arannyal, szolgákkal és szolgálókkal, tevékkel és szamarakkal, s öregkorában egy fiúörökössel. Neki, a szolgájának megparancsolta, hogy fiának Ábrahám családjából keressen feleséget. Abban állapodtak meg, hogy ha a leány nem akar vele menni Kánaánba, akkor mentesül az Ábrahámnak tett eskü alól. Annak bizonyítékául, mennyire Isten akarata, hogy Rebeka legyen Izsák felesége, elbeszélte azt is, ami a kútnál történt: imádságát, hogyan adott Rebeka neki és tevéinek inni, miként adott Rebekának ékszereket, és a hálaimáját is.

Eliézer ezután Lábánt és Betúélt kérte, egyezzenek bele, hogy Rebekát magával vihesse. Ha nem, akkor jobb, ha elmegy. Azok mindketten sietve elismerték, hogy az Úrtól van ez a dolog. Eliézer magával viheti Rebekát, hogy Izsák felesége legyen, mert az Úr akarta így.

Eliézer újból hálával borult le az Úr előtt.

Elővette az ajándékokat, melyeket magával hozott: ezüst és arany ékszereket, ruhákat Rebekának, és mindenféle értékes ezüst és arany holmit bátyjának és édesanyjának. Ezt volt a jegyajándék, vagyis a menyasszonyvétel díja*.

Most már sor kerülhetett arra, hogy egyenek és igyanak.

Másnap mindenki korán felkelt. Eliézer bejelentette, hogy azonnal indulni akar.

Lábán azt javasolta, hogy Rebeka még vagy tíz napig maradjon velük, de Eliézer menten indulni kívánt. „Ne tartsatok vissza, hiszen az ÚR szerencséssé tette utamat. Bocsássatok el, hadd menjek uramhoz!”

Azok így válaszoltak: „Hívjuk ide a leányt, és kérdezzük meg őt magát!” Odahívták, és megkérdezték, elmegy-e Eliézerrel.

„Elmegyek!” – felelte Rebeka nyugodtan. Csodálatos, hogy rögtön kész volt elhagyni családját, otthonát, az idegen szolgával. Vajon megértette, hogy Isten áldása nyugszik Ábrahám sátrain, és jobb, ha ezt választja, mint a szülőföldjét?

Ekkor felkészültek az útra. Rebeka magával vihette dajkáját, Debórát* (lásd 1Móz 35,8), és a szolgálólányait is.

Ezzel az áldáskívánással bocsájtották el: „Húgunk, legyen utódaid száma ezerszer tízezer*! Vegye birtokba utódod ellenségei városát!” Azaz nagyon sok utódot kívántak neki, s hogy utódai uralkodjanak összes ellenségeiken.

A karaván elindult Kánaán felé.

Beérseba környékén, a Lahajrói-kútnál (lásd 1Móz 16,14 és 25,11) találkozott Rebeka jövendőbeli férjével. Izsák kiment a mezőre imádkozni, talán éppen Eliézer feladatának sikeréért könyörgött. Amikor feltekintett, észrevette, hogy a karaván közeledik. Rebeka a tevenyeregből meglátta Izsákot. Habozás nélkül leszállt a tevéről, csak azután kérdezte meg: „Ki az a férfi, aki szembe jön velünk a mezőn?” Eliézer így felelt: „Ő az én uram.”

Rebeka fátyolt vont az arca elé. Ugyanis keleti szokás, hogy a vőlegény nem láthatja menyasszonya arcát addig, amíg össze nem házasodtak.

Eliézer beszámolt Izsáknak mindarról, amit végzett.

Izsák bevezette Rebekát Sára sátrába, és feleségül vette. Megszerette Rebekát, és megvigasztalódott anyja halála miatt, aki három éve halt meg.

Sára halála után Ábrahám ismét megnősült: Ketúrát* vette feleségül, akinek a származását nem ismerjük, de valószínűleg kánaáni volt.

Hat fiú született ebből a házasságból, akik küzül Midján* a legismertebb. Ábrahám ezeket a fiait is, mint Izmaelt, eltávolította, hogy ne maradjanak Izsák közelében. Ajándékokat adott nekik, s ők Kánaántól keletre telepedtek le.

175 éves korában meghalt Ábrahám „késő vénségében, öregen, betelve az élettel”. Két idősebbik fia, Izsák és Izmael, maguk is öreg emberek, temették el a makpélai barlangba, melyet Ábrahám a hettita Efróntól vásárolt meg, és ahova Sárát temette.

Figyeljük meg, hogy Izmael, bár egykor Ábrahám elűzte, mégis segít apja temetésénél. Nyilván továbbra is tisztelte őt, és féltestvérével, Izsákkal tartotta a kapcsolatot.

Jegyzetek:

Hárán – „Hegyes (-völgyes)”, „bérces”; város Mezopotámiában, ahova Táré családjával költözött. Táré halála és Ábrahám továbbvonulása után Náhór Háránban maradt.

Náhór – „Nagyképű”, „öntelt”, „nagyzoló”.

Milka – „Királynő”. Táré fiának, Háránnak a leánya volt. Hárán meghalt, mielőtt Ábrahám elköltözött. Nagybátyjával kötött házasságot. Nővére volt Lótnak, aki szintén Hárán gyermeke volt.

Betúél – „Isten embere”.

Rebeka – „A viruló, az érdekes”.

Eliézer – „Segítségem az ÚR”; damaszkuszi, tehát szír, aki nyilván már együtt jött Ábrahámmal Mezopotámiából Kánaánba. Ebben a fejezetben nem szerepel a neve; ő „Ábrahám háza öreg szolgája, aki mindenét kezelte”, a továbbiakban csak „a szolga”. Nevével az 1Móz 15,2-ben találkozunk, amikor Ábrahám megkérdezi az Urat, hogy vajon Eliézer lesz-e majd az örököse, mivel neki nincs fia.

Mezopotámia – Az Eufrátesz és Tigris között fekvő ország görög neve.

Aranyfüggő – Ezt az orrban viselték (lásd 47.v.). Aranyfüggőket zsákmányoltak a midjániaktól az izráeliták Gedeon idejében. Ezeket Gedeon a maga számára kérte el (Bír 8,24–25.) A Károli fordítás szerint ezeket a függőket a fülben viselték. A Jób 42,11-ben a Károli fordítás szerint szintén aranyfüggő, az új fordítás szerint aranykarika. Az Ézs 3,21 (Károli 3,22) és Ez 16,12-ben szintén orrperec. Az asszonyok, akik Jákóbbal együtt jöttek Mezopotámiából, fülbevalókat viseltek (1Móz 35,4).

Lábán – „Fehér”; Lábánt anyagias emberként ismerjük meg. Minden eszközt felhasznál, hogy meggazdagodjék, akár más kárán is. Amikor meglátja az ékszereket, azonnal a kúthoz siet. Gondoljunk arra is, hogyan bánik Jákóbbal (1Móz 29–31).
Ebben a részben Lábán áll az előtérben. Betúélről, az apáról csak egyszer történik említés (50.v). Talán túl öreg volt, hogy ezt a dolgot jól intézze.

Áldott embere az Úrnak – Nehéz ezt a kifejezést „lefordítani”. Találkozunk ezzel a megszólítással többször is a Bibliában, pl. az 1Móz 26,29; Ruth 3,10; Zsolt 115,15-ben. Sőt a pogányok is használták (Abímelek, Gerár királya az 1Móz 26,29-ben). Ez azt bizonyítja, hogy a pogányok abban a korban még tudtak az ég és föld Istenéről.

Menyasszonyvétel – Szokás volt, hogy a vőlegény apja a menyasszony apjának jegyajándékot adott. Ez a jegyajándék azonban nem őt illette, hanem a menyasszonyt. Ha a szülei vagy a férje meghaltak, ő kapta meg a pénzt. A jegyajándék kamatát az apa megtarthatta. Lábán tehát jól járt, hogy Rebeka olyan messze ment hazulról. Később, amikor Jákób a feleségei vételárát munkával fizette meg, akkor sem volt becsületes. Jákób munkájának az értéke rendkívül tekintélyes összeg volt (14 évi munka). Az 1Móz 31,15-ben azt olvassuk, hogy Lábán „a vételárat egészen elköltötte.”

Debóra – „Méh”.

Ezerszer tízezer – Szó szerint: ezerszer millió.

Ketúrá – Ő is, mint Hágár, másodrangú felesége volt Ábrahámnak (1Móz 25,6; 1Krón 1,32).

Midján – A midjániak őse, akiktől sokat szenvedtek az izráeliták. Gondoljunk csak a nép Kánaánba való bevonulására (4Móz 22) és a bírák korára (Gedeon – Bír 6–8)!

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2.7; 123; 128; 273:1.6; 462:1
Jertek, énekeljünk: 163:2–3; 176:1; 185; 234; 238
Harangszó: 43; 44
Dicsérjétek az Urat!: 8; 48:1; 75; 76:1; 90
Erőm és énekem az Úr: 17; 46; 54; 119; 131:2–3

Megjegyzések:

Szövetségi hűség – A történetből kitűnik, hogy mind Ábrahám, mind Eliézer nagyra értékelték a szövetséghez fűződő ígéretet. Ennek egyik része, hogy a többi népektől elkülönülten fognak élni. Eliézer ezt az Ábrahám Istenéhez való viszonyt nem sajátítja ki magának, de bizonyságot tesz Úrban való hitéről. Izsák élete is azt mutatja, hogy bízik az Úr segítségében. Aki Istenben bízik, meg nem szégyenül.

Keleti házasság – Rebeka szokatlan körülmények között megy férjhez. Ma más a szokás keleten. Az apa vagy – ha ő már nem él – a testvér ajándékozza el a menyasszonyt. A vőlegény elmegy a menyasszonyért, és barátai társaságában elviszi az új otthonába (sátrába). Ott hosszú (a bibliai időkben hét napig tartó) lakodalmat tartanak. Jó téma ez a nagyobb gyermekekkel való beszélgetéshez! Az iskolában etnikai kisebbségben levő tanulókkal össze lehet hasonlítani, hogyan történik náluk a házasságkötés. Érdekes kérdés, hogyan reagálnának a fiatalok arra, ha a szüleik keresnének nekik házastársat.

A hármas fonál – Régi szólásmondás, hogy az igazi keresztyén házasság „hármas fonál”. A három erős fonálból összefont kötél tartós: Isten – férj – feleség. Az ilyen fonál nem könnyen szakad el. Ezzel kapcsolatban lehet szólni a templomi esküvőről: Isten áldását kérni arra a szövetségre, melyet férj és feleség Isten színe előtt köt (lásd Préd 4,12); de lehet szólni a hívő férjért vagy feleségért való imádkozásról is. Nőtlennek vagy hajadonnak maradni is lehet Isten akarata.

Utazás Beérsebából Háránba – Lásd a 9. leckét!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés a házasságkötés szokásairól a gyermekek élményei alapján. Fényképek, meghívók gyűjtése. (*)
• A párválasztás, házasságkötés szokásai különböző korokban és kultúrákban. Összehasonlítás a hagyományos és mai magyar szokásokkal. (** ***)
• A párválasztás motívumai: Mi alapján választanál házastársat? (**)
• A párkeresés, házasság problémái ma: hívő és nem hívő kapcsolata; ismerkedés, udvarlás, együttjárás; várakozás; együttélés vagy házasság. (***)

Történelem

• Rabszolgaság az ókori társadalmakban. A rabszolga helyzete egy patriarchális családon belül. Példa az úr és szolgája közötti bizalmi kapcsolatra. (***)
• Tájékozódás az ókori kelet térképén. Vaktérkép használata. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódás egyszerű labirintusszerű útvonalrajzon. (*)
• Tájékozódás egy ismeretlen városban: Mi alapján? (*)

Magyar nyelv és irodalom

• A történet vázlatának közös elkészítése. (**)
• Elbeszélés szóban, vagy írásban a történet egy-egy szereplője nevében. Tömörítés, szubjektív hangvétel. (***)

Dráma és tánc / Ének-zene

• Lakodalmas játék: spontán szerepjáték jelmezekkel, kellékekkel. (*)
• Népi gyermekjátékok: énekes és szerepjátszó leánykérő, párválasztó játékok. (* **)
• A történet jeleneteinek dramatizálása. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Só-liszt gyurmából gyöngyök készítése. (* **)
• Papírmunka: mozgatható papírmodell készítése kivágással, tűzéssel. (**)
• Gyöngyfűzés: ékszerek készítése. (* ** ***)
• Formázás agyag vagy gyurma segítségével: tárgyak, állat- és emberalakok. (** ***)
• Modellezés zúzott kő és gipsz felhasználásával: kút és környéke. (***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Isten próbákat ad hitünk megerősítésére.

Előzmények:

Ábrahám és Sára gyermeke, Izsák végre meg­született. Hágárnak és Izmaelnek viszont el kellett a családot hagynia. Úgy gondolnánk, hogy Ábra­hám életében Izsák növekedése ezután már semmi gondot nem jelentett. Isten azonban készített valami mást is Ábrahám számára.

Történet:

Ábrahám* az ígéretek embere volt. Életének egyik legfontosabb ígérete is beteljesedhetett, született egy fia Sárától. Rajta keresztül tehát eljöhet a világ Megváltója.

Egy éjjel Isten megszólította Ábrahámot. „Ábrahám!”

Ő felelt: „Itt vagyok.” Ez a válasz mindig az engedelmesség kifejezése a Bibliában (lásd Sámuelnél, Ézsaiásnál stb.).

Akkor az Úr a következő parancsot adta: „Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot*, és menj el Mórijjá* földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul* az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked!”

A parancs sokféle szempontból érthetetlen. Miért kell feláldozni, ha egyszer Istentől kapta, s oly hosszú várakozás után? Akkor hogy teljesedik be a Messiásról szóló ígéret? Ez a parancs merőben ellenkezik azokkal az ígéretekkel, melyeket Ábrahám kapott. Miért kell emberáldozat Istennek, mint a pogányok bálványainak?

E kérdéseket lehet hogy Ábrahám is feltette, de nem olvasunk róla az Írásban. Teljesen egyszerűen történtek tovább az események. Ábrahám felkelt, szó nélkül fogta Izsákot, s vitt magával egy szamarat és két szolgát, miután fát hasogatott. A föld, amelyre mennie kellett, mintegy három napi járóföld volt Beérsebától*, ahol akkor lakott.

Rettenetes három nap lehetett, s nem oszthatta meg senkivel terhét. Sem Sára, sem Izsák, sem a szolgák nem tudhatták, mi fog történni. Ez Ábrahám egyedüli harca volt Istennel az ő szívében. A parancs megfellebbezhetetlen, bármennyire érthetetlen is ugyanakkor.

A harmadik napon, amikor odaértek, Ábrahám megparancsolta a szolgáknak, hogy maradjanak lent, amíg ő felmegy fiával, és imádkozik a hegyen. A fogalmazás egyértelmű. Ábrahám úgy nyilatkozik többes szám első személyben, mintha valóban hinné, hogy ketten fognak visszatérni. Ábrahám tudja, hogy Isten ígéretei megbánhatatlanok, tehát nem veszi el tőle fiát. De akkor mire kell ez az egész? Ábrahám nem kérdez, hanem engedelmeskedik. Bízik Istenben, és ez elég. Fogja a fát, felteszi Izsák vállára, veszi a kést és a tüzet, s indul felfelé.

Útközben Izsák megszólítja apját: „Apám!”

Ábrahám pedig felel: „Itt vagyok, fiam.”

Ez a mai fülnek régiesen hangzó beszélgetés az apa és fia közti bensőséges szeretetről tesz bizonyságot. Nem szabad átsiklani fölötte és nem szólni róla.

Izsák megkérdezi: „Itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány?”

Ábrahám válasza nem szorul magyarázatra: „Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam.”

Vigyázat: ezt a választ éppúgy nem szabad hazugságnak tekinteni, mint ahogy azt sem, amit Ábrahám a szolgáknak mondott! Ábrahám nem folytat struccpolitikát. Hite szólal meg itt! „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1)

Megérkeznek arra a helyre, melyet Isten Ábrahámnak mondott. Ott Ábrahám oltárt épít, rárakja a fát, s összekötözi Izsák kezét és lábát, ahogy azt az áldozati állatokkal teszik. Majd ráfekteti az oltárra, a fadarabok tetejére. Nem olvasunk semmit Izsák tiltakozásáról. Ebben Krisztus előképének tekinthetjük. „Mint a bárány, ha vágóhídra viszik” (Ézs 53,7).

Ábrahám veszi a kést, s már felemeli, hogy Izsákot megölje.

Ebben a drámai pillanatban felhangzik az Úr angyalának szava a mennyből: „Ábrahám! Ábrahám!”

„Itt vagyok” – feleli Ábrahám.

„Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.”

Az angyal tehát tudja, hogy Ábrahámnak valóban az a szándéka, hogy Izsákot feláldozza. Hogy ezt nem kell megtennie, az Isten kegyelmét bizonyítja. A próbatételnek vége! Amit Ábrahámnak nem kellett megtennie, azt az Úr maga tette meg: nem kímélte egyszülött Fiát (lásd Jn 3,16), hanem szeretetből halálra adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen.

Ábrahám hite megpróbáltatott, de nem kevesbedett meg. Látjuk jól, hogy Ábrahám Istentől különlegesen erős hitet kapott. A Zsid 11,17–19-ben Ábrahám többek közt ebben a dologban való hitbeli bizalmáért került a hithősök közé. Ez azonban nem az ő érdeme volt. Ajándékba kapta a hitet. Hogy Isten miért próbálta így meg Ábrahámot, nem tudjuk. Sokszor próbára tétetnek Isten gyermekei, s ilyenkor a miértekre nem sok választ remélhetnek. Az egyetlen, amit tudunk, hogy Ábrahám hite ezáltal megerősödött.

Ábrahám az angyal szavára hátratekint, és egy kost lát, szarvánál fogva fönnakadva a bozótban. Azonnal megérti, hogy miért van ott az a kos. Izsák helyett áldozhatja fel. Ábrahám kiszabadítja a kost, és megáldozza azt, miután Izsákot levette a fadarabokról.

Ábrahám a helynek különleges nevet adott: „Az ÚR gondosko­dik.” Igen, az Úr gondoskodott helyettes égőáldozatról! Itt gondoljunk a számtalan égőáldozatra, melyet az izráeliták Isten parancsára maguk helyett mutattak be! Ők voltak a bűnösök, és egy állatnak kellett értük meghalni!

Kapcsolódó igehelyek:

A Zsidókhoz írt levélben az egész történet magyarázata megtalálható (11,17–19). Ez alapján a feltámadásban való hit miatt ment fel olyan „nyugodtan” Ábrahám a hegyre.

Jegyzetek:

Ábrahám – „Sok nép atyja”.

Izsák – Akinek a neve: „nevetés”, öröm jelentésű.

Mórijjá – „Az Úr által kiválasztott, kiszemelt” hely, amely az ő gondoskodása alatt van. Hegyes vidék ez, Dávid foglalta el a jebúsziaktól, s tette székhelyévé (Jeruzsálem!), ahol később Salamon felépíttette a templomot. (2Krón 3,1)

Emberáldozat – Ahogy már előbb is jeleztük, ez szokás volt a kánaáni népeknél, de még Izráel életébe is beszüremkedett a bálványimádó királyok idején: Manassé fiát is elégette áldozatul (2Kir 21,6). Isten azonban kezdettől a helyettes áldozatot rendelte el a bárányok feláldozásával. Az elsőszülöttek helyett is elrendelték ezt az áldozatot (2Móz 13,11–15). Így Izsák áldozata előremutat a templomi áldozatokra, s annak Istentől való rendelésére. Ugyanakkor szép előképe Krisztusnak…

Beérseba – „Hetek kútja” vagy „eskü kútja”, ami arra az eseményre utal, ami az 1Móz 21,22–34 leírásában történt (bővebben lásd a 18. lecke jegyzeteit).

Énekek:

Református énekeskönyv: 121; 125:1; 165:2; 184; 272; 277:1
Jertek, énekeljünk: 131; 141; 150; 153; 189
Harangszó: 23; 43
Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 68; 70
Erőm és énekem az Úr: 19; 24; 30; 54; 95

Megjegyzések:

A történet elmondása – Igen vigyáznunk kell, hogy ne színezzük túl a történetet, mert a gyermekek nagyon megijedhetnek (akár saját szüleikkel kapcsolatban is!), s erre semmi szükség. Tegyük az engedelmességre, a bizalomra a hangsúlyt Ábrahám gondolataiban, s az angyal szavában!

Jézus Krisztus, mint áldozati bárány – Isten maga rendelte el ezt így, hogy az Ő Fiának áldozata elég legyen egyszer, s mindenkorra. Ezért hívjuk őt Isten Bárányának is (Jn 1,29 – latinul: Agnus Dei).

Milyen idős volt Izsák? – A gyermekek megkérdezhetik ezt is, de nagyon kevés információt ad erre nézve a Biblia. Ha az elnevezést nézzük (fiú), vagy más helyeken olvassuk ugyanezt, ahol tudjuk, hogy milyen idősek voltak a fiak, talán 12–13 éves korra tehetjük az eseményt.

Ábrahám hite – Mi a hit? Ismeret, bizalom és engedelmesség. Ezt látjuk Ábrahám életében. Isten megpróbálja a hitet, s a hit próbája a tett (vö. Jak 2,20–23). Ábrahám tehát igaznak nyilváníttatott az ő hitéért (Róma 4,3). A nagyobbak között van lehetőségünk ennek bővebb tárgyalására is.

Izsák feláldozása – A Korán szerint ugyanez Izmaellel történt.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A bizalom szerepe és kifejezése a családban, barátok között. (*)
• Bizalom és engedelmesség, mint a hit összetevői. (** ***)
• Próbatételek az ember életében. A próbák jellemformáló hatása. (** ***)
• Gondoskodás a családban, az emberi közösségekben és az élőlények felé. (* **)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Bibliai történetek: Ábrahám és Izsák. (***)
• Vallási élet a korai társadalmakban, az ókori keleten és Izráelben: Az áldozat szerepe és fajtái. Az emberáldozat és a helyettes áldozat. Az oltár és az áldozati állatok. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

• Életjátékok: gondoskodás a ránkbízottakról. (*)
• Hiányos párbeszéd kiegészítése bibliai történetből. A párbeszéd kifejező olvasása. (**)
• Próbatételhez kapcsolódó élethelyzet dramatizálása. A párbeszéd közös megfogalmazása tömören, írásban. (**)
• A bibliai történetet feldolgozó népdal dallamú ének párbeszédes éneklése. (** ***) Az ének dramatikus előadása. (***)
• A bibliai történet jeleneteinek dramatizálása a párbeszédek felhasználásával. A történet kibővítése további jelenetekkel, spontán szövegalkotással. (***)
• Egy-egy dramatizált jelenet megfogalmazása párbeszédes vagy elbeszélő formában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Egyszerű kőépítmény: oltár modelljének elkészítése zúzott kő (kavics) és gipsz felhasználásával. (***)
• Állatalak formázása gyurmából vagy agyagból. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódó, kereső játék: a környezetünkben elrejtett tárgy megkeresése (*)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Az Istenbe vetett bizalom megrendülése prob­lémákhoz vezet.

Előzmények:

Sodoma és Gomora városát az Úr elpusztította vétkeik miatt. Ám előbb angyalai által megpróbálta kimenteni Lótot és családját. Lót és lányai valóban megmenekültek. Ábrahám épphogy csak túl volt a városok pusztulásán. Várta fia születését.

Történet:

Újra költözött Ábrahám. Családostul, mindenestül. Ebben az időben éppen Gerár* környékére. Abímelek* területe volt ez, Gerár királyáé. Ábrahám pedig ugyanúgy, mint valamikor Egyiptomban (1Móz 12), most is hazugsággal próbálta helyét megtalálni. Azt mondta Abímeleknek, hogy Sára az ő testvére. Ez ugyan félig igaz, mert valóban féltestvére volt, de ebben a helyzetben teljesen hazugságnak számít, mert csak életük féltése van benne. Három kérdés merülhet fel bennünk: Miért kerül Ábrahám megint ilyen szituációba? Hogy lehet, hogy semmit sem tanult az egyiptomi esetből? Miért nem várja nyugodtan a megígért gyermeket?

Abímelek saját háztartásába vitte Sárát, de nem valószínű, hogy feleségnek, hiszen addigra már valóban igen idős asszony lett – közel száz éves. Ő maga mondta magáról, hogy már nem lehet kívánatos egy férfi számára (lásd 1Móz 18,12). Sára ez után az esemény után még 27 évig élt (lásd 1Móz 23,1).

Miután Abímelek Sárát Ábrahámtól elvitte, maga Isten figyelmeztette őt: megjelent neki álomban, és halállal fenyegette, mivel férjes asszonyt vitt a házába. Abímelek még nem közeledett Sárához, és nem tudott arról, hogy rosszat követett volna el. Védekezett tehát: „Uram, az igaz népet is megölöd?” Ebből arra következtethetünk, hogy Isten nemcsak Abímeleket, hanem annak egész népét halállal fenyegette. Ez a következőkből is kitűnik. Abímelek arra hivatkozott, hogy Ábrahám és Sára is azt mondták, testvérek. „Én tiszta szívvel és ártatlan kézzel tettem ezt.”

Isten akkor megmondta neki, ő is tudja, hogy Abímelek ártatlanul cselekedett*. Ezért óvta attól, hogy Sárához nyúljon. „Most tehát add vissza annak az embernek a feleségét, mert próféta ő, és imádkozik érted, hogy életben maradj. Ha azonban nem adod vissza, tudd meg, hogy meg kell halnod neked és minden hozzád tartozónak!”

Így a király kora reggel hívatta szolgáit, s mindent elmondott nekik. Mindnyájan nagyon megijedtek, valószínűleg hallottak Sodoma és Gomora pusztulásáról. Ábrahámot is hívta, s felelősségre vonta hazugságáért, amellyel bajba sodorta volna őt és népét. Ábrahám mentette magát, s elmondta, hogy mivel hitetlen nép lakik itt, azt gondolta, feleségéért meg fogják ölni. A magyarázat hatott, mert Ábrahám azt is elmondta, hogy Sára valóban féltestvére, mivel az apja leánya, csak nem az anyja leánya. „Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondd rólam, hogy a bátyád vagyok!” – fűzte hozzá magyarázatul. Abímelek is jóvá akarta tenni hibáját, és gazdagon megajándékozta őket.

Sárát visszaküldte, s vele együtt sok juhot, ökröt, szolgákat és szolgálókat küldött ajándékul. Abímelek beleegyezett, hogy Ábrahám az országában lakjék. Sárának pedig azt mondta: „Íme, ezer ezüstöt* adtam a bátyádnak (!), ez felment téged mindazok előtt, akik veled vannak, mert így minden tekintetben igazolva vagy.”

Abímelek kérésére Ábrahám imádkozott Istenhez, és Isten meggyógyította a király feleségét és szolgálóit, és alattvalói feleségeit, úgyhogy ismét szülhettek. Ugyanis az Úr a városállamban meddővé tett minden nőt, mivel Abímelek Sárát a házába vitte.

Ábrahám ezután békében élhetett azon a földön, amit később szövetségkötéssel* is megerősítettek.

Jegyzetek:

Gerár – Kánaán déli részén egy kis városka. Hebróntól, sőt még a Mamré tölgyesétől is délebbre. Nem messze a későbbi filiszteus várostól, Ciklágtól.

Abímelek – „Apám a király” – ez a név jelentése, mely valószínűleg valamilyen címet jelent. Ezzel a névvel az 1Móz 26-ban megint találkozunk, ahol arról van szó, hogy Izsák Gerárba megy lakni. Ha az az Abímelek ugyanaz lenne, akiről ebben a fejezetben van szó, akkor már nagyon öreg volna. Gondolhatunk tehát arra is, hogy ez egy cím volt, mint ahogy a fáraó is királyi cím volt Egyiptomban. A Zsolt 34,1-ben is előfordul ez a királyi cím: Ákisra, Gát királyára utal itt, akinél Dávid otthonra talált, és akitől Ciklágot kapta lakóhelyül. Ez az Ákis azonban filiszteus volt, és a filiszteusok a Kr.e. 12. században jöttek az országba, míg az ebben a történetben szereplő Abímelek a Kr.e. 19. században élt.

Tiszta maradt a bűntől – Isten valóban felmentette őt, hiszen nem követte el a vétket. Az akkori királyok jogot formáltak arra, hogy a bejövő idegenektől asszonyokat vegyenek maguknak. Általában szokás volt a többnejűség, a királyoknak Izráelben is több felesége volt.

Ezüst – Ezüst sekelt jelent az Ószövetségben. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy mennyi az értéke, hiszen a pénz értéke állandóan változik.

Ábrahám és Abímelek szövetsége – Abímelek és Ábrahám hűséget esküsznek egymásnak, és megfogadják, hogy békében élnek egymással. Ábrahám juhokat és marhákat ad Abímeleknek. Egyúttal Ábrahám megold egy olyan kút feletti civakodást is, melyet ő ásott. A helyet, ahol az eskü történt, azontúl Beérsebának, „hetek kútjá”-nak nevezik. Ábrahám ugyanis hét szopósbárányt adott Abímeleknek annak bizonyítékául, hogy a kutat ő ásta. Ábrahám láthatólag Beérsebában akart lakni, mert erdőt ültetett ott, és oltárt épített, hogy áldozzék az Úrnak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4–5; 101:6–7; 235:1–3; 456
Harangszó: 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 49
Erőm és énekem az Úr: 46

Megjegyzés:

Féligazság = egész hazugság – Ahogyan Ábrahám esetében is kiderült, nem lehet ezzel visszaélni. Sok ember felmenti magát, ha hasonlóképpen elhallgatja az igazság egy részét.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az őszinteség szerepe emberi kapcsolatainkban. Szavaink megbízhatósága. Igazmondás és hazugság. Elhallgatás és féligazság. Mikor van szükség a hallgatásra?
• Beszélgetés bibliai példa és mai élethelyzetek alapján. Az élethelyzetek dramatizálása. (***)
• Házasság, férfi-nő kapcsolat az ókori keleten. A keleti uralkodók házassági szokásai és jogai. A házasságtörés, paráznaság megítélése. (***)
• A házasság, férfi-nő kapcsolat ma. A házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok csapdái és veszélyei. A házasság tisztasága, szexualitás a házasságon belül. (***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

• Bibliai történet dramatizálása. Analóg mai élethelyzet dramatizálása önállóan végzett közös munkával. (***)
• Kreatív szövegalkotás: élethelyzet dramatizálása alapján párbeszéd írása. (***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Isten igazságos.
* Ő valóban odafigyelt Ábrahám közbenjárá­sára.

Előzmények:

Az Úr megújította szövetségét Ábrahámmal, és megígérte Izsák születését. Ezután nemsokára újra találkozott vele.

Történet:

A déli nap hőségében Ábrahám sátrának nyitott ajtajában ült, még mindig Mamré tölgyesében. Ahogy kinézett, hirtelen három férfi* állt előtte. Nem hallotta jöttüket, egyszer csak ott voltak. Nagy szívélyességgel fogadta őket. „Uram, ha megnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat! Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá!” Valódi keleti üdvözlés, tiszteletteljes és alázatos. Ábrahám házigazdaként viselkedik: „Én meg hozok egy falat kenyeret*, hogy felüdüljetek, és így menjetek tovább, ha szolgátok mellett mentek el.”

A három férfi beleegyezett: „Tedd azt, amit mondtál.”

Ábrahám besietett a sátorba, és azt mondta Sárának: „Siess, dagassz meg három mérték finomlisztet, és süss lángost!”

Aztán kiszaladt a csordához, kiválasztott egy szép borjút, odaadta az egyik szolgájának, aki azt gyorsan levágta, és megsütötte. Majd vajat és tejet tett a férfiak elé, a borjúsülttel és a lepényekkel együtt, melyeket Sára közben megsütött.

Amíg a vendégek ettek, Ábrahám ott állt mellettük a fa alatt.

Ezután következett a legfontosabb kérdés: „Hol van Sára, a feleséged?” Ábrahám azt válaszolta, hogy a sátorban. Az egyik vendég végre elmondta jöttük célját: „Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és akkor már a feleségednek, Sárának fia lesz!” Akkor Ábrahám megértette, hogy az Úr angyala járt nála. Sára a sátorban is hallotta, amit az idegenek mondtak, s elnevette magát. Ábrahám sokszor beszélt már neki az Úr ígéretéről, de már nem reménykedett, hiszen tudta, hogy a gyermekszüléshez megöregedett. Ábrahám is nevetett korábban, mert rácsodálkozott az Úr hatalmára, amellyel még most is cselekedhet, Sára viszont hitetlensége miatt nevetett.

Az Úr – hiszen az Ő nevében szól, Őt képviseli az angyal – akkor azt mondta Ábrahámnak: „Miért nevetett Sára, és miért mondta: Ugyan, hogy szülhetnék öreg létemre? Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.” Sára félelmében azt mondta, hogy ő nem nevetett, az Úr azonban azt válaszolta: „De bizony nevettél!”

A három vendég elindult Sodoma irányába. Ábrahám elkísérte őket egy darabon – ahogy az keleten szokás –, és útközben beszélgettek. Az Úr gondolkodott rajta, hogy elrejtse-e Ábrahám elől, amit tenni kíván. „Hiszen Ábrahámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe. Mert őt választottam ki arra, hogy megparancsolja fiainak és háza népének is, hogy őrizzék meg az ÚR útját*, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelően, hogy az ÚR is beteljesítse, amit megígért Ábrahámnak.”

Azután elmondta neki, hogy Sodoma és Gomora gonoszságának híre feljutott hozzá, és ezt nem tűri tovább. Meg akarja nézni, mi van ott. Két angyal elindult Sodoma felé, Ábrahám pedig megkérdezte az Urat*: „Vajon elpusztítod-e az igazat* is a bűnössel együtt?”

Ábrahám akkor könyörögni kezdett Sodoma igaz lakóiért. Könyörgésében folyamatosan csökkent az igazak száma, mert Ábrahám bizonytalanná vált, hogy van-e egyáltalán ötven, negyvenöt, harminc, húsz vagy tíz igaz.

Itt aztán Ábrahám abbahagyta az alkudozást, s megnyugodva ment vissza sátrához, mert az Úr bevégezve a beszélgetést eltávozott.

Jegyzetek:

Három férfi – Első látásra Ábrahám nem tudta, kik jönnek vendégségbe hozzá. Még velünk is előfordulhat, hogy angyalokat látunk vendégül. (Zsid 13,2)

Kenyér – Keleten a „kenyér” szót mindenféle ételre lehet érteni, az étkezés fogalmát jelenti, melyet azután részletez is az Írás. Itt egy teljes déli ebédeltetés történik.

Lángos – Azt a vékony, lepényformájú, kovász nélküli kenyeret jelenti, mely a félnomád népek naponkénti tápláléka volt.

Az Úrnak útján járni – Élni és cselekedni, amit az Úr parancsol, engedelmesen.

Közbenjárás – Az Úr valóban tudatni akarja Ábrahámmal, amit tenni kíván, még hozzá is szólhat szeretete és igazságossága szerint, s az Úr meghallgatja őt. Figyeljük meg, hogy Ábrahám milyen tiszteletteljesen beszél a mennyei Bíróval!

Igaz ember – Nyilvánvalóan nem „bűntelen” értelemben, hanem azokra vonatkozóan, akik keresik Isten igazságát, és aszerint próbálnak élni is. Lót sem volt bűntelen, mégis igaznak számított, s az Úr megmentette őt családjával együtt.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4; 240; 425; 479:1
Jertek, énekeljünk: 80; 99; 255; 256
Harangszó: 18; 49
Dicsérjétek az Urat!: 10; 12; 13; 80
Erőm és énekem az Úr: 24; 46; 48; 111

Megjegyzések:

Vendégfogadás – Ennek a leckének az első része nagyszerű lehetőséget nyújt a „vendég­fogadás”-ról való beszélgetésre. Az a tisztelet, mellyel Ábrahám a három férfit fogadja, a legjobb példa arra, hogy milyen legyen a „keresztyén vendégfogadás”. Megtörténik, hogy szegény családok sokszor a szájuktól vonják meg a falatot, hogy jól elláthassák a vendégeket. Talán ők nem is esznek együtt a vendégekkel, hanem biztatják őket, hogy egyenek és igyanak, amennyi csak jól esik. Figyeljük meg a különbséget Ábrahám és a sodomaiak vendégfogadása között (lásd a következő leckében)!

Közbenjárás – Jézus Krisztus az egyetlen közbenjáró. Mi is az ő nevében imádkozhatunk másokért. (1Tim 2,5)

Könyörgés – Ábrahám nem szégyellt az általa jól ismert bűnös városért imádkozni. Nekünk is lehet sokakért könyörögni, ahogyan Pál is erre kéri Timóteust és szolgatársait. (1Tim 2,1–4)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A vendégfogadás szokásai és illemszabályai különböző korokban és kultúrákban. A vendégszeretet szerepe és jelentősége az emberi közösségek életében. Élethelyzetek és helyzetgyakorlatok. (** ***)
• Szolidaritás a társadalom megvetettjeivel szemben. Küzdelem a társadalmi előítéletek felszámolásáért. (Pl.: cigányság, nemzetiségek ügye.) (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Vendégfogadás a Biblia korában és ma. Dramatikus játékok improvizatív jelleggel. (**)
• Mátyás királyról szóló mondák a vendégfogadás, vendéglátás témakörében. Feldolgozás kérdések alapján és dramatizálással. (**)
• Elbeszélő fogalmazás írása a vendégfogadás, vendégszeretet témakörében. (***)

Háztartástan (Technika)

• Ételkészítési eljárások: kovásztalan kenyér sütése. (***)
• Lángossütés. (***)

Vázlat:

Ábrahám
3 férfi (az „Úr” és 2 angyal)
étkezés

ígéret: egy fiú!
Sára nevet

Ábrahám könyörgése
Sodoma és Gomora
Lót

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!