169-170. Uzzijjá áldása és büntetése; Áház bálványimádása

Üzenet – Téma:

* Isten megáldja azt, aki szereti és szolgálja Őt.
* A büszkeség bűn, és bűnre vezet.
* Immánuel – Velünk az Isten.
* Isten hűséges – a mi hűtlenségünk ellenére is.

Előzmények:

Jósáfát unokája, Ahazjá halála után az anya­királynő, Ataljá vette át erőszakkal a hatalmat. Jóást, Ahazjá fiát Jójádá főpap és felesége elrejtette a királynő elől. Hét éves korában lett király, s mindaddig az Úr útján járt, míg Jójádá élt. A főpap halála után viszont újra megengedte a bálványimádást.

Fia, Amacjá arra használta királyi hatalmát, hogy saját magának szerezzen dicsőséget. Győzött az edómiakon, de az izráeli Jóás seregétől komoly vereséget szenvedett. Amacját összeesküvők ölték meg.

1. történet:

Amacjá erőszakos halála után Uzzijját tette királlyá Júda népe. Pedig még csak 16 éves volt. Uzzijját Azarjának is szokták nevezni.

Uzzijjára jó hatással volt Zekarjá próféta*. Zekarjá életében Uzzijjá szerette, és hűségesen szolgálta az Urat. Az Úr pedig megáldotta őt, gondoskodott arról, hogy Uzzijjá népének és országának jól menjen a sora. Láthatjuk ezt Uzzijjá sikereiből.

Hadjáratot indított a filiszteusok ellen, amiben sikerrel lerombolta Gát, Jabné és Asdód falait, sőt a filiszteus területen saját városokat építtetett. Még az ammóniak is ajándékokat hoztak Uzzijjának, ami alattvalói függést jelentett. Híre bejárta a környéket, még Egyiptomba is eljutott.

Uzzijjá az országon belül is megerősítette a falakat. Jeruzsálem falait, amit az izráeli Jóás több helyen lerombolt, újra felépítették, és megerősítették tornyokkal a Szöglet-kapunál és a Völgy-kapunál. A pusztában is építtetett őrtornyokat, és sok kutat ásatott, mert sok jószága volt.

Uzzijjá a hadsereget is megerősítette, s figyelt arra, hogy összeírják a katonákat. Az egész sereget ellátta pajzzsal, dárdával, sisakkal, páncéllal, íjjal és parittyakővel. Ötletes hadigépekkel látta el a várfalakat.

Uzzijjá nagyon szerette a mezőgazdaságot, így mindenfelé szántóföldeket műveltetett, gyümölcsösöket, szőlőültetvényeket telepített. Láthatjuk, hogy Uzzijját mindenben megáldotta az Úr.

Sajnos, amikor legjobban ment a dolga, és nagyon megerősödött, akkor bukott nagyot Uzzijjá. Büszke és beképzelt lett, s elfelejtette, hogy mindent az Úrtól kapott.

Büszkeségében áthágta az Úr egyik legfontosabb parancsolatát. Tilos volt ugyanis bárkinek a papokon kívül a templom szentélyébe bemenni. Ez még a királyra is érvényes volt. Uzzijjá viszont bement a szentélybe, hogy illatáldozattal áldozzon* az illatáldozati oltáron, ami a kárpit előtt állt. Nem azért tette ezt, mert annyira szerette az Urat, hanem inkább azért, mert magának akart tiszteletet kiharcolni. Összehasonlíthatjuk ezt azzal a hozzáállással, amit Dávidban találunk, mikor megvált a királyi ruhától, és gyolcsba öltözve táncolt az Úr színe előtt (2Sám 6,14; 114. lecke).

Azarjá főpap másik 80 pappal ment utána, hogy megakadályozza tervében. Ellenálltak a királynak, és azt mondták keményen: „Nem a te dolgod, Uzzijjá, hogy illatáldozatot mutass be az ÚRnak, hanem Áron fiaié, a papoké*, akiket azért szenteltek föl, hogy ők mutassák be az illatáldozatot. Menj ki a szentélyből, mert vétkeztél, és ez nem válik dicsőségedre az ÚRistennél!”

Felbőszült erre Uzzijjá, aki már a füstölővel kezében készen állt. De ahogy haragra gerjedt, poklos folt jelent meg a homlokán. Egy poklos, egy tisztátalan pedig végképp nem tartózkodhat Isten templomának a szentélyében! Azarjá és a papok azonnal kituszkolták onnan a királyt.

Mikor Uzzijjá felfogta, mi történt, gyorsan elhagyta a templomot. Megértette, hogy az Úr büntette meg a poklos folttal.

Uzzijjá poklos maradt élete végéig. Nem mehetett többé a nyilvánosság elé, sem a templomba. Ettől kezdve egy külön házban lakott. Fia, Jótám lett helyette a király. 52 év uralkodás után halt meg Uzzijjá. Betegsége miatt nem a királyokhoz temették, de a királyi temetőhöz tartozó területre.

Jótámról csak jó dolgokat olvashatunk. Ő mindvégig igaz szívvel szolgálta az Urat. Isten meg is áldotta az uralkodását.

Jeruzsálemet megerősítette, új városokat, tornyokat és erődítményeket építtetett Júdában. Az ammóniakat uralma alá vonta, így minden évben komoly adót fizettek neki.

Júda népe azonban nem követte Jótámot. A nép továbbra is bálványokat tisztelt. Ezért az Úr megbüntette a népet Recínnel és az arámiakkal, s Izráellel. Mikor Jótám 16 év uralkodás után meghalt, Dávid városában temették el.

2. történet:

Jótámot fia, Áház követte a trónon. Húsz éves volt, mikor uralkodni kezdett. Nem azt tette, amit őse, Dávid, hanem Izráel királyainak az útján járt. Sőt: tömjénezett a Ben-Hinnóm völgyben*, és a fiait elégette áldozatul*, a kiűzött kánaáni népek utálatos szokása szerint. Baal szobrokat építtetett, áldozóhalmokon áldozott, magaslatokon és minden bujazöld fa alatt, ahol bálvány állt. A nép szívesen követte ebben a királyt. Jótám uralma alatt a bálványimádást főleg titokban végezték. Most nyilvánosan tehették, mivel a király ugyanazt tette!

Az Úr szörnyű módon büntette meg a népet. Az arámi Recínt és az izráeli Pekahot használta fel erre. Recín sok foglyot ejtett Júdában, és Damaszkuszba vitette őket.

Bár Izráel ekkor nem volt egy erős ország, mégis Pekah katonáival úgy 120 ezer júdai katonát mészárolt le. Ez nagyjából harmada annak a seregnek, amit Uzzijjá egybehívott uralkodása idején! Mekkora vereséget szenvedett ez a nehezen tanuló nép. Még a király köreit sem kímélték, hiszen meggyilkolták Azrikámot, a palota felügyelőjét, és Elkánát, a király helyettesét. Zikri pedig, egy efraimi vitéz meggyilkolta Maaszéjáhút, a király fiát. A veszedelemnek azonban ezzel még nem volt vége: az izráeliek 200 ezer foglyot hurcoltak magukkal a testvérnépből, hogy otthon rabszolgákká tegyék őket. Ezek olyan településekről származó nők és gyermekek voltak, amelyeket Pekah serege feldúlt és kifosztott. Hatalmas zsákmánnyal és a foglyokkal indult vissza az izráeli sereg saját hazájába.

Még nem érkeztek Samáriáig, mikor az Úr prófétája, Ódéd szembe jött velük. Azt mondta nekik, hogy az Úr haragra gerjedt a júdaiak ellen, egyedül ezért engedte meg nekik a győzelmet. Az izráeliek bosszúból értelmetlenül sokat gyilkoltak. Most pedig még ezeket a nőket és gyermekeket is rabszolgává tennék? Szégyellhetik magukat! Hiszen ők is bűnösök az Úr előtt, ők is hasonló bűnöket követtek el!

Hallotta ezt Efraim népének négy vezető embere is. A katonákhoz siettek, s azt mondták nekik, nem hozhatják be az országba a rabokat. Egyetértettek Ódéddel: az Úr haragja úgy még inkább fellángolna Izráel ellen.

E beszédek hallatán a katonák elengedték a foglyokat, s azok nélkül mentek haza. Még a zsákmányt is otthagyták. Az efraimi vezetők pedig a népből kijelölt férfiakkal együtt gondoskodtak a rabokról. A zsákmányból származó ruhákból felöltöztették a mezteleneket, adtak nekik enni és inni, olajjal megkenték a sebesülteket. A gyengéket szamárra ültették, és Jerikóba (a Pálmák városába) indították őket a többiekkel együtt. Onnan visszajuthattak lakóhelyükre a jerikóiak segítségével.

Ézsaiás 7,1–16: Recín és Pekah Jeruzsálem ellen akartak indulni, hogy bevegyék a fővárost, és a királyt másokkal együtt foglyul ejtsék. Az Úr elküldte prófétáját, Ézsaiást Áházhoz azzal az üzenettel, hogy ez nem fog sikerülni a két királynak.

Az Úr parancsára Ézsaiás magával vitte Seárjásúb nevű fiát. Az ő neve azt jelenti „a maradék visszatér”, ami magában is egy óriási prófécia. Júdának lesz maradéka. Hiszen a Messiásnak ebből a törzsből kell megszületnie! Izráelből viszont 65 év múlva nem marad semmi. Áháznak jelet kellene kérnie, de nem mer. Ekkor az Úr maga ad jelet, Ézsaiáson keresztül: „Íme egy fiatal nő teherben van, és fiút fog szülni, és Immánuélnak* nevezik el.” Az ige az eljövendő Messiásra vonatkozik. Az eljövendő Immánuelben, az Úr Jézusban fogja megmutatni Isten teljes hűségét és szeretetét. Minden bűn és hűtlenség ellenére, amit az emberek elkövettek, Isten a földre küldi egyetlen Fiát, hogy aki benne hisz, az megszabaduljon. Áház és népe hűtlensége ellenére Isten betartja ígéretét, hogy Ő velük marad.

Áház tisztában volt vele, hogy segítségre szorul. Annak ellenére, hogy hallotta Ézsaiástól, hogy az Úr népével lesz, és meg fogja segíteni, mégis az asszír királytól, Tiglat-Pileszertől kért segítséget, akinek a neve azt jeleti: „Aséra az én segítségem”. Neki könyörgött, hogy küldjön segítséget Arámmal és Izráellel szemben. Áház összegyűjtötte a templom aranyát és ezüstjét, valamint a kincseket saját palotájából, és ajándékként elküldte Asszíriába.

Erre Tiglat-Pileszer Arám ellen fordult, bevette Damaszkuszt, és fogságba hurcolt sokakat. Recín királyt megölték.

Hálatelt szívvel utazott Áház Damaszkuszba, hogy ott találkozzon Tiglat-Pileszerrel, és megköszönje a segítségét. Damaszkuszban megpillantott egy oltárt, ami nagyon megtetszett neki. Lerajzoltatta, és a képet elküldte Úrijjá papnak, hogy hasonmását készítsék el Jeruzsálemben. Ez meg is történt, s az oltárt felállították Isten templomának előudvarában. Félretették miatta az ezüst áldozóoltárt. Mikor Áház hazatért, az idegen oltáron mutatott be áldozatot. Azt az utasítást adta Úrijjának, hogy minden áldozatot ezen az oltáron mutassanak be. Úrijjá megtette, amit parancsoltak neki. (Pedig az Úrijjá azt jelenti: „Jahve a fényem.”)

Áház még ennél is tovább ment: eltávolította a réztengert a talapzatról, és kőlábakra helyezte.

Közben edómiak támadtak az országra, és foglyokat vittek magukkal. A filiszteusok pedig a határ melletti területeket hódították meg.

Bár Tiglat-Pileszer hűséget fogadott Áháznak, és Áház folyamatosan ezüsttel és arannyal fizetett neki, ő mégsem tett semmit. Csak megkeserítette Áház életét.

Áház nehéz körülmények között élt, mégsem az Úrnál keresett védelmet és segítséget, hanem egyre többet vétkezett az Úr ellen. Már az arámi bálványoknak is áldozatot mutatott be, abban a reményben, hogy megsegítik őt. Végül pedig összeszedte és összetörte Isten templomának fölszerelését, és bezáratta a templom kapuit. A templom felépítése óta ez volt az első alkalom, hogy nem mutattak be áldozatot. Jeruzsálem utcáinak minden sarkán oltárokat építettek, Júda minden városában bálványimádásra alkalmas áldozóhalmokat és helyeket emeltek, hogy a nép bátran mutathasson be áldozatokat az idegen isteneknek.

Így lobbantotta lángra Áház az Úr haragját. Júda történetének ez az egyik mélypontja. Mikor Áház 16 év uralkodás után meghalt – ekkor még mindig csak 36 éves –, Jeruzsálemben temették el, de nem Dávid családjának a sírjában. Fia, Ezékiás lett utána a király.

Jegyzetek:

Zekarjá próféta – Zekarjá = Zakariás. Nem a tizenegyedik „kispróféta” (vö. Zakariás könyve); és nem Jójádá főpap fia, aki Jóás király bálványozása ellen prófétált (2Krón 24,17–22; 167. lecke).

Illatáldozatot bemutatni – Minden reggel 9 órakor, a reggeli áldozattal egy időben, és délután 3 órakor, az esti áldozattal egy időben gyújtották meg az illatáldozatot is a szentélyben. Bármely szolgálatban álló pap meggyújthatta. Zakariásnál, Keresztelő János apjánál találunk erre példát (Lk 1,8–10). A nép közben a templom előudvarában várta, hogy a pap megjelenjen a templom lépcsőin, és megáldja őket.

Egyedül a papok – Az Úr világosan elkülönítette a három tisztséget: király, pap és próféta. A tisztségek összekapcsolódása ugyanis könnyen egyeduralomhoz vezetett volna. Egyedül Áron fiai, a papok végezhettek szolgálatot a templomban. Erre szentelték fel őket. Uzzijjá önkényes áldozatbemutatása az Isten törvénye iránti tiszteletlenségről és öntömjénezésről tanúskodik. Pogány hagyomány az, hogy a király egyben főpap is. I. Jeroboám is maga mutatott be áldozatokat az aranyborjúnak.

Fiakat elégetni áldozatul – E pogány szokással az ammóni Molok imádatán kívül találkozhatunk a Baal tiszteleténél is (ami ellen már a 3Móz 18,21 is figyelmeztet). Baalnak is szoktak gyermekeket áldozni. A Baal papok választottak ki fiatal fiúkat, hogy feláldozzák őket istenüknek. Nehéz megérteni, hogy egy király miért adja oda saját fiát, amikor neki őt kellene követnie a trónon.

Ben-Hinnóm völgy – Ez a völgy Jeruzsálemtől délre terült el. Manassé, Áház unokája szintén itt áldozta fel fiait. Jeremiás az öldöklés völgyének nevezte a helyet (Jer 7,32).

Immánuel – „Velünk az Isten”. Ezt a nevet és az Ézs 7,14 igéjét Józseffel osztotta meg az Úr angyala, mikor az Úr Jézus születését tudatta vele.

Énekek:

Református énekeskönyv: 52:1; 94:5,8; 125:1–4; 141:1–2.4.6; 146:1–3; 235:1–3; 271:1; 276:1.5; 299:3.5; 398:1–2; 474
Jertek, énekeljünk: 173; 185; 228; 239
Harangszó: 41; 44; 48; 54:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 8; 15:1.5–6; 68; 74:1–3; 82; 94; 156; 157
Erőm és énekem az Úr: 17; 38; 56:1–3; 84; 125; 129; 139

Megjegyzések:

Isten megáldja azt, aki Őt szereti és szolgálja – A Biblia sok példát mutat arra az áldásra, amiben Isten szolgái részesülnek. Rámutathatunk erre a gyerekeknek. Egyáltalán nem arról van szó, hogy azért kell szolgálnunk az Urat, hogy hasznunk legyen belőle. Az Úr szolgálata ugyanis a szív dolga, mindig az Úr iránti szeretetből kell fakadnia.

A büszkeség bűnre vezet – Uzzijjá bűne a büszkeség következménye. Nem elégedett meg a királysággal, a papi szolgálatban is tisztséget akart. Ezzel Isten dicsőségét lopta meg. Aki saját hatalmát csodálja, az nem látja be, hogy mindent az Úrnak köszönhet, s ezért Őt kellene tisztelnie és dicsérnie. A büszkeség ellentéte az alázatosság, ami azt jelenti, hogy alázatosan tekintünk magunkra, még akkor is, ha a társadalomban vagy a gyülekezetben magas rangot töltünk be. Gondoljunk csak azokra, akik jó tanulók, jók a sportban, jól néznek ki, vagy nagyon gazdagok. Nekik is alázatosnak kell maradniuk.

Egyház és állam összefonódása – Ahol az egyház és az állam összefolyt, ott gyakran keletkeztek komoly nehézségek. A mi országunkban voltak ilyen időszakok? Amikor az állam hoz döntéseket az egyházzal kapcsolatban, az nem Isten akarata szerint van, nincs is áldás rajta. Mégis, az egyház pozitív hatást gyakorolhat az államra, és az állam is adhat tanácsokat a gyülekezeteknek.

Egyre több és súlyosabb bűnt elkövetni – Aki nem szolgálja teljes szívből az Urat, az egyre távolabb kerül tőle. Egyik bűn követi a másikat. Csak őszinte megbánással és megtéréssel állítható meg ez a negatív folyamat.

Nem Istenbe vetni a bizalmat – Áház Tiglat-Pileszernél keresett segítséget. A politikában gyakran találhatunk ilyet: szövetségeseknek kell megmenteni egy országot. Az egyiket kijátsszák a másik ellen. Ez általában sokba kerül, mert az ilyen segítségnek megkérik az árát: valamit valamiért. Aki nem az Úrban bízik, gyakran csak ilyen pót-segítségre hagyatkozik. Milyen nagy kár. Mert ha az Urat fogadjuk el segítőnknek, akkor minden jobban alakul.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Ki a sikeres, és ki az áldott ember? A siker és az áldás feltételei, kapcsolata és különbsége. (***)
• Büszkeség, önteltség, és ezek következményei (pl. a hálátlanság). Önteltség (önhittség) helyett megfelelő öntudat, helyes önismeret. (***)
• Politikai szövetségek a régebbi és a közelmúltban (pl. KGST, Varsói Szerződés, NATO). Az Európai Unió, mint különleges államszövetség (föderáció). (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Beszámoló, tudósítás írása egy hadisikerről a bibliai történetek alapján. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Történelem / Könyvtárismeret

• Az Ókori Kelet történetéhez kapcsolódó fegyverek, hadigépek ábrázolásainak gyűjtése, megfigyelése, rajzos jegyzetek készítése. (***)
• Asszír városostrom ábrázolásának megfigyelése. Városostrom rajza a megfigyelt ábrázolás(ok) segítségével. (***)

Vázlat:

1. történet:
Uzzijjá – Zekarjá próféta
jól menő, erősödő uralom
harcok
– filiszteusok (Gát, Jabné, Asdód)
– arabok, meúniak
építkezések – Jeruzsálem
kutak, művelt területek
hadsereg felszerelése

büszkeség – áldozat a templom
szentélyében
Azarjá főpap
poklos folt

Jótám
– istenfélő
– Jeruzsálem megerősítése
– harc az ammóniak ellen
a nép bálványimádása
büntetés: arámiak és izráeliek
megtámadják Júdát

2. történet:

Áház
– istentelen
– bálványok és áldozatok
– fiát is elégeti
büntetés: Recín (Arám) és Pekah
(Izráel) megtámadják Júdát
– sok júdait megölnek, foglyokat visznek magukkal
Ódéd próféta
– a júdai foglyokat kiszabadítja
Ézsaiás próféta
– jel: „Íme egy fiatal nő…”
segítség: Tiglat-Pileszer (Asszíria)
– Arám elleni harc (Recín meghal)

pogány oltár – Urijjá pap
bálványimádás
Ezékiás az utód

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!