144-145. Illés és Ahazjá király katonái; Illés elragadtatása

Üzenet – Téma:

* Szomorú, amikor nem Istenben bízunk.
* Az Úr néha különös kegyelemmel ajándé­koz meg.

Előzmények:

Aháb elesett az arámi háborúban Rámót-Gileád mellett. Fia, Ahazjá követte őt a trónon. Ő is ugyanolyan bűnös volt, mint az apja: Baal istent imádta és szolgálta.

1. történet:

Ahazjá királysága Izráelben rosszul kezdődött. Móáb, aki Aháb idején hálával tartozott Izráelnek, elpártolt. Így Izráel komoly bevételtől esett el, hiszen juhokat kapott onnan (lásd 2Kir 3,4; 151. lecke).

Ahazjá egy nap súlyosan megsérült. Követeket küldött Baalzebúbhoz*, a filiszteus város, Ekrón istenéhez, hogy megkérdezze tőle, meg fog-e gyógyulni. Hasonló jóslásról van szó, mint amikor Saul az endori jóshoz ment el (1Sám 28; 108. lecke). Jobban bízott Ahazjá a bálványban és papjaiban, mint Istenben! Tettével megsértette az Urat, aki elküldte angyalát Illéshez egy különleges feladattal: Küldje vissza Ahazjá követeit a királyhoz Isten üzenetével.

Illés találkozott a követekkel, s visszaküldte őket.

A követek elmesélték a királynak, mi történt: „Egy férfi jött velünk szembe, és ezt mondta nekünk: Menjetek, térjetek vissza a királyhoz, aki elküldött benneteket, és így szóljatok hozzá: Ezt mondja az ÚR: Talán nincs Isten Izráelben, hogy te Baalzebúbhoz, Ekrón istenéhez küldesz, hogy megkérdezd őt? Ezért nem kelsz föl abból az ágyból, amelybe lefeküdtél, hanem meg fogsz halni!” Az Úr tehát féltékeny („féltőn szerető”) Isten. Nem tűri, ha gyermekei közül valaki egy másik istenhez fordul tanácsért. Ő tudja, mire van szükségük.

Ahazjá a férfi külsejéről érdeklődött.

Követei elmondták, hogy szőrből készült ruhát és bőrövet viselt (ez volt a prófétaviselet). Ahazjá így már eleget tudott: „A tisbei Illés volt az.” Rögtön elküldte érte egyik parancsnokát ötven emberrel. Ennyire tartott Illéstől.

Illés egy dombtetőn ült, mikor a katonák megérkeztek. A parancsnok ezt mondta: „Isten embere! A király azt parancsolja, hogy jöjj le!”

„Ha én az Isten embere vagyok, szálljon le tűz az égből*, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt!” – válaszolt Illés. Ekkor tűz szállt le az égből, és megemésztette a katonákat.

Amikor látta a király, hogy emberei nem térnek vissza, újabb csapatot küldött, ugyanazzal a feladattal. Őket is tűz emésztette meg.

A király harmadszorra is megismételte a küldést. Az új parancsnoknak már több esze volt. Térdre borult Illés előtt, és könyörögve szólt hozzá: „Isten embere! Kérlek, legyen drága előtted az életem és ötven szolgádnak az élete! Lásd, tűz szállt le az égből, és megemésztette az előbbi két parancsnokot és ötven emberüket. De most az én életem legyen drága előtted!”

Illés akkor, az Úr angyala szavára, elment a katonákkal a királyhoz. Betegágyához érve így szólt Ahazjához: „Ezt mondja az ÚR: Mivel követeket küldtél, hogy megkérdezd Baalzebúbot, Ekrón istenét, mintha Izráelben nem volna Isten, akinek az igéjét megkérdezhetnéd, azért nem kelsz föl az ágyból, amelybe lefeküdtél, hanem meg fogsz halni!”

Nem sokkal azután meg is halt Ahazjá, az Úr szava szerint. Csupán két évig uralkodott. Ahazjá testvére, Jórám került utána a trónra, mert Ahazjának nem volt fia.

2. történet:

Az Úr Illést el akarta ragadni forgószélben a mennybe.

Illés Elizeussal Gilgálban tartózkodott, a Jordán mellett fekvő városkában, Jerikó fölött. Illés tovább akart menni innen, de Elizeus nélkül: „Maradj itt, mert engem Bételbe* küldött az ÚR!” (Láthatjuk, hogy Illés feladatait közvetlenül az Úrtól kapta.)

Elizeus viszont a mesterével akart maradni: „Az élő ÚRra és a te életedre mondom, hogy nem hagylak el.” Az Úr nyilván elárulta neki (lásd 5. vers), hogy Illést hamarosan elragadja mellőle.

Együtt mentek hát Bételbe. Ott néhány prófétatanítvány* megkérdezte Elizeustól: „Tu­dod-e, hogy az ÚR ma elragadja mellőled uradat?” Tehát már ők is tudták, s figyelmeztetni szerették volna Elizeust. Ő így válaszolt: „Én is tudom, de hallgassatok!”

Illés akkor újra egyedül akart tovább menni: „Maradj itt, Elizeus, mert engem Jerikóba* küldött az ÚR.”

Elizeus most is vele maradt. Együtt érkeztek Jerikóba, ahol szintén prófétatanítványokkal találkoztak. Megismétlődött a bételi jelenet a tanítványok és Elizeus között.

Illés ismét Elizeushoz fordult: „Maradj itt, mert az ÚR a Jordánhoz küldött engem.” Elizeus harmadszor is megesküdött, hogy nem hagyja el.

Együtt indultak el a Jordánhoz. Ötven prófétatanítvány ment velük, távolból követték őket. Jó kilátásuk volt a Jordán síkságára, láthatták, hogy a két próféta megérkezik a partra.

Illés fogta a palástját, összegöngyölte, és ráütött vele a vízre. Erre kettévált a folyó, s ők mindketten szárazon mentek át a túloldalra.

„Kérj valamit, megteszem, mielőtt elragadnak tőled” – szólt Illés a szolgájához. Most már nyíltan beszélt. Tudta jól, hogy Elizeus kívánsága a prófétaságával lesz kapcsolatos.

„Jusson nekem a benned működő lélekből kétszeres rész*!” Elizeus igazából azt kérte, hogy legyen alkalmas Isten szolgálatára. Mivel félénk természetű, nem annyit kér, amennyi Illésnek volt, hanem azt gondolja, a kétszeresére lesz szüksége.

Nehezet kért. Csak az Úr dönthet róla, Illés nem. „Ha látsz engem, amikor elragadnak tőled, akkor úgy lesz; de ha nem, akkor nem lesz úgy” – felelte Illés.

Tovább mentek, és beszélgettek. Hirtelen vihar kerekedett. Az égből egy tüzes harci szekér* jelent meg tüzes lovakkal. Illés és Elizeus elszakadtak egymástól. Elizeus pedig látta, hogy ragadtatik el* Illés a tüzes szekéren a mennybe.

„Atyám! Atyám! Izráel harci kocsijai és lovasai!” – kiáltozott Elizeus. Illés eltűnt a szeme elől. Elizeus akkor megszaggatta a ruháját a gyász jeleként.

Illés palástja, ami leesett, most már az övé volt. S a prófétai lélek is, ami mesterében volt. Hiszen látta, hogyan ragadtatik el.

Elizeus fogta Illés palástját, és odament a Jordán partjára. „Hol van az Úr, Illés Istene, hol van Ő?” – mondta. Majd ahogy Illés tette, ráütött a palásttal a vízre. A víz újból kettévált. Az Úr ezzel is jelét adta, hogy Illés után most Elizeust állítja prófétai szolgálatba. Elizeus átsétált a másik partra, a víz pedig folyt tovább.

Amint meglátták ezt a jerikói prófétatanítványok, így szóltak egymás között: „Az Illésben működő lélek Elizeusra szállt!” Eléje siettek, és tisztelettel meghajoltak előtte. Engedélyét kérték, hogy megkeressék Illést. Elizeus ezt nem tartotta szükségesnek, de unszolásukra végül beleegyezett.

Ötven prófétatanítvány három napon keresztül kereste Illést, de nem találták. Amikor visszatértek Jerikóba, Elizeus így szólt: „Megmondtam nektek, hogy ne menjetek.” Ő látta a csodát, és hitte is!

Jegyzetek:

Baalzebúb – Szó szerint: „a legyek ura”. Hogy ez alatt mit értsünk, nem teljesen világos. Azt állítják, az emberek abban hittek, hogy ez a bálvány élesztette fel a legyeket nyaranta, télen pedig újra elvette őket. Arról is olvashatunk, hogy ezt a Baalt légy formájában is ábrázolták. (Vö. Ézs 7,18)
Az izráeliták e nevet az „ördögök fejedelmének” adták. Az újszövetségben Belzebubnak hívják (lásd többek között Mt 10,25; 12,24).

Tűz az égből – Héberül az Isten embere = iesj-ha-Elohim, majdnem úgy hangzik, mint az Isten tüze = eesj-ha-Elohim.
A Lukács 9,54-ben azt olvashatjuk, hogy Jakab és János azt kérik az Úr Jézustól, tűzzel pusztítsa el azt a samáriai falut, ahol nem fogadták be őket. Ez teljesen más, mint ami a mi történetünkben történt. Illés Isten dicsőségére cselekedett, míg a megnevezett tanítványok úgy gondolták, őket és Mesterüket diszkriminálják abban a faluban, ezért meg kell büntetni őket. Ez nem szolgált Isten tiszteletére.

Bétel – Illés alapított egy prófétaiskolát Bételben, ahol az aranyborjú is állt.

Prófétatanítványok – Tanítványok, akik egy prófétától vallásos oktatást kaptak (lásd a 138. lecke jegyzetét: az Úr prófétái). Ezek a prófétatanítványok szintén kaptak üzenetet Istentől. Már tudták, hogy Illés el fog ragadtatni!

Jerikó – E várost nem sokkal ez előtt újíttatta fel Híél (lásd 1Kir 16,34; 135. lecke). Itt is volt egy prófétaiskola.

Kétszeres rész – Ha Elizeus ez alatt ugyanazt érti, mint a Zakariás 13,8, akkor valójában kétharmad részről van szó. Ez kapcsolatban áll az elsőszülöttségi joggal (lásd 5Móz 21,17): a legidősebb fiú apja halála után kétszeres részt kapott a vagyonból. Elizeus tehát Illés örökségét szerette volna megkapni. Az az érdekes, hogy Elizeus kétszer annyi csodát tett (16), mint Illés (8).

Tüzes harci kocsi – Isten angyalai elragadják Illést. Egy tüzes szekér formáját veszik fel. Az angyalokat két csoportba oszthatjuk: a „szerafim” („szeráf” többesszáma; egyedül az Ézsaiás 6,2-ben vannak megemlítve) és a „kérubim” („kérub” többesszáma). A szerafim azt jelenti: „tüzes”, a kérubim pedig: „szekerek”. Tehát azt is mondhatjuk, hogy Illést a szerafim és kérubim ragadta el. A kérubok lelki lények, isten szentségének őrzői, az Ő szentségének képviselői, őrállók, olyanok, mint Isten „fuvarozói”. Zsolt 68,18: „Istennek harci kocsija számtalan, sok ezer”; és Zsolt 104,4: „A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgájává.”

Elragadtatás – Mint ahogy Énók (1Móz 5,24), Illés sem halt meg, hanem felvétetett a mennybe. Mózessel kicsit más a helyzet: ő meghalt, de az Úr temette el (5Móz 34,6).

Énekek:

Református énekeskönyv: 37:2–3; 68:1.10; 89:3–8; 145:2.6; 166:1.3; 240:1–2.5; 304:5.9
(„Az Illésnek lelkével Ruházz fel engem is…”); 373:1.4; 463:1.4
Jertek, énekeljünk: 43; 141; 165:1.3; 239
Harangszó: 40:2.4; 41; 44; 54
Dicsérjétek az Urat!: 8; 69; 75; 82; 83:1.3; 139; 144:1; 176:1
Erőm és énekem az Úr: 25:1.3; 32; 64:1.4; 84; 129; 131:1–3

Megjegyzések:

Nem Istenben bízni – Ha jósoltatsz magadnak (pl. horoszkóp, üvegezés), akkor arról az Úrról feledkezel el, aki mindent tud rólad. Bizalmad akkor nem belé veted, hanem ellenségébe, ami megszomorítja az Urat.
Eljuthatunk egészen odáig, hogy megkapjuk, amit kerestünk, tehát a sátán hatalma alá kerülünk. Sokan vannak, akik a spiritizmus által befolyásolva öngyilkosságot követnek el, vagy pszichiátriai intézetben kezelik őket. Biztos nyugtalan leszel, ha a sátántól tudakozódsz a jövőd felől. Ezzel elvágnád magad az Úrhoz vezető úttól. Pont ez a sátán célja. Még inkább az ő befolyása alá kerülnél, mert már nem mernéd az Úr gondviselésére bízni magad. Ilyenkor abba kell hagyni, és kérni az Úr bocsánatát. Csak így lehetsz újra nyugodt, s lehet béke a szívedben.
Valaki vagy valami másban bízni, mint az Úr, az az első parancsolat megszegése: „Ne legyen más istened.”

Kegyetlennek lenni Isten szolgájával szemben – Nagy veszélybe sodorhatod magad, ha például a lelkészed, vagy a gyülekezet egy presbitere ellen teszel valamit, vagy kegyetlen vagy velük, mert ők Isten szolgálatában állnak. Az Úr őrködik a szolgái felett! (2Kir 2,23–25; 147. lecke)

Illés, mint Krisztus előképe – Amint Illés elragadtatott a mennybe, úgy ment fel az Úr Jézus is a mennybe. Hogy ez gyakorlatilag hogyan történt, azt nem tudjuk megmagyarázni. Ez is Istennek egy csodája. 1Móz 18,14: „Van-e valami lehetetlen az Úr számára?”

Isten különleges kegyelme – Illés a mennybemenetelével egy különleges ajándékot kapott Istentől. Úgy ragadtatott el földi életéből, hogy nem kellett betegséget vagy fájdalmat szenvednie. Látja, hogy megnyílik az ég, és boldogan megy be oda.

Illés próféta – Illés különleges helyet foglal el az ószövetségi próféták között. Nevét az újtestamentumban is mindig tisztelettel említik, akár csak róla, akár Mózesről és róla van szó. Jézus megdicsőülésénél is ők jelennek meg (lásd többek között Mt 17,1–13; 259. lecke), mint Isten ószövetségi szolgáinak képviselői. Keresztelő Jánosról Gábriel angyal azt mondja, hogy Illés lelkével és erejével jár (Lk 1,17).
Később kérdezik Jánost is: „Illés vagy?” Többen is vannak, akik azt gondolják Jézusról, hogy Ő a visszatért Illés.
Jakab is megnevezi levelében Illést, mikor arról ír, hogy sokat ér egy igaz (olyan valaki, aki megigazult a Krisztusba vetett hite által) ember buzgó könyörgése: „Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig. Aztán ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld meghozta termését” (Jak 5,17–18).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Milyen a jó tanítvány? Hűség, kitartás a tanulásban. (**)
• Beszélgetés a halálról, vigasztalásról. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Ruhadarabok nevei. Öltözködő mondókák – mímes, mozgásos játékkal. (*)
• Saját „Illés-kép” megfogalmazása elbeszélő és leíró elemekkel. (***)
• Összefoglaló jellemrajz Siklós József: Illés című versében. (***)
• Az Illés-kép (mint „Illés-nép”) továbbélése Ady Endre: Az Illés szekerén című kötetének nyitó versében. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Háztartástan (Technika)

• Ruházkodás, célnak megfelelő öltözködés. (*)

Matematika

• Számok felismerése 1-től 20-ig. (*)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

• Képalakítás textilkivágással és -ragasztással (palást, kabát), rajzolással. (*)
• Tüzes szekér ábrázolás színezése. Festés saját elképzelés alapján. (**)
• Illés próféta ábrázolása egy középkori orosz ikonon. (***)
• Saját Illés ábrázolás festéssel (vízfesték, tojástempera). (***)

Testnevelés

• Köpenyfogó: fogóváltás köpeny átadásával, felöltésével. (*)
• Sorverseny különböző járásokkal, futásokkal. Váltás kabát átadásával, felöltésével. (**)
• Igekereső játék a teremben, udvaron. (**)

Vázlat:

1. történet:
Ahazjá
– Móáb
– sérülés
Baalzebúb
Illés
3x parancsnok és 50 ember
Ahazjá meghal
Jórám

2. történet:
Illés – Elizeus
Bétel
Jerikó
Jordán – átkelés
tüzes kocsi
palást
Elizeus az utód

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!