Pages Navigation Menu

69. Gilgálban; Jerikó eleste

Üzenet – Téma:

* A körülmetélkedés és a páska megünneplése az Úrral kötött szövetség értékes jelei.
* Ha Isten harcol értünk, a győzelem bizo­nyos. Bízhatunk benne.

Előzmények:

Az izráeliták biztonságosan átkeltek a Jor­dánon. Gilgálban tizenkét követ állítottak fel emlékeztetőül. Kánaán királyai tanácstalanná váltak.

1. történet:

Az izráeliták táborában az Úrtól kapott parancs szerint valamit pótolni kellett, amit a pusztai vándorlás során elhanyagoltak. Minden fiút és férfit körül kellett metélni. Ezután jelentette ki az Úr, hogy az egyiptomi gyalázat elhárult. Ezért Gilgálnak nevezték azt a helyet – Gilgál jelentése „áthárítás” (elgördítés, kör).

Nem világos, hogy pontosan mit jelent az „egyiptomi gyalázat”. Talán az egyiptomiak gúnyolódását amiatt, hogy elindultak Egyiptomból, de nem érkeztek meg az Ígéret földjére. A pusztában bolyongtak, és végül meghaltak mindannyian, akik Egyiptomból elindultak. Ez okot adhatott gúnyolódásra (vö. 4Móz 14,13–16).

A körülmetélkedés látható jele annak, hogy az Úr szövetséget kötött a népével. Hogy Ő fog gondoskodni és segíteni népének, míg tőlük szeretetüket és szolgálatukat kéri. Azt, hogy nem végezték el a pusztában, úgy tekinti az Úr, mint szeretetének lebecsülését. Ezt látjuk Mózes történetében is, aki Midjánban született két fiát nem metélte körül. Akkor kellett megtörténnie, mikor családjával úton volt Egyiptomba (vö. 2Móz 4,24–26). Most, mivel az Úr bevitte a népet az Ígéret földjére, Ő akarja a szövetséget a néppel megújítani. E szövetség jelét ezért minden férfinak hordania kell.

Ahogyan a keresztség az Isten kegyelmébe való felvétel jele, amiért cserében Isten viszontszeretetet vár, így helyez a körülmetélkedés minden zsidót az Úr előtt különleges helyzetbe.

Katonailag meggondolatlanság volt minden férfit és fiút ugyanazon a napon körülmetélni. Ha ezt a kánaániak kihasználják, és megtámadják a tábort, kevés ellenállással találkoznak, hiszen a férfiak fájdalmas sebük miatt betegen feküdtek (vö. 1Móz 34). Nagy hit kellett hozzá, hogy egyetlen napon végezzék el.

Közvetlenül ez ünnepi körülmetélkedés után ünnepelték a páska-ünnepet, az arra rendelt napon: az első hónap (Ábíb) tizennegyedik napján. (Vö. a páska elrendelése: 2Móz 12; 4Móz 9; 48. és 57. lecke.)

A páskát valószínűleg nem ünnepelték az egyiptomi kivonulás második esztendejétől, a Sínai-hegytől kezdve. Az Úr ezt is az Ígéret földjén akarta megújítani. Most az ígéret beteljesedésével minden ok megvolt arra, hogy a páskát, az egyiptomi szolgaságból való szabadulás ünnepét megüljék.

Körülmetélés és páska két ószövetségi sákramentum, ezek összetartoznak, ahogy az újszövetségi korban a keresztség és az úrvacsora. Ezért kapott Józsué parancsot, hogy mindkettőt ünnepeljék meg.

Az első páska után, amit Egyiptomban ünnepeltek, az izráeliták először süthettek újra kovásztalan kenyeret rendes lisztből. Az aratás után ottmaradt kalászokat szedegették fel a kánaániak földjéről, mások szerint a Jordán mentén lakóknak nem volt már idejük az aratásra, mivel az izráelitáktól való félelmükben visszahúzódtak a városaikba. Mindenesetre lehetett elég búza az országban, mert a páskaéjt követő reggelen nem volt több manna. Az Úr tudta tehát, hogy lesz elég búza a kenyérsütéshez és búzapirításhoz. A kovásztalan kenyér és pirított búza fogyasztása a páska utáni éjszakán történhetett*.

2. történet:

Józsué kiment a táborból, és a távolból szemügyre vette Jerikó* falait.

Hirtelen egy férfi állt előtte kivont karddal a kezében. Józsué megkérdezte: „Közénk tartozol, vagy ellenségeinkhez?”

A férfi így válaszolt: „Nem, hanem az ÚR seregének a vezére vagyok*. Most jöttem.” Józsué ekkor megértette, hogy isteni személy áll előtte. A földre borulva kérdezte: „Mit akar mondani szolgájának az én Uram?”

„Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz” – hangzott a válasz. Józsué sietve engedelmeskedett. („Szent az a hely, ahol állsz.” Mózes ugyanezt hallotta az égő csipkebokor mellett.)

Józsué a mennyei Vezérrel találkozott, aki főparancsnoka Izráel harcosainak és a láthatatlan mennyei seregnek, akik készen álltak Izráel megsegítésére. Józsué nem lesz hát egyedül: a nagy Vezér mellette áll.

Gondoljunk Mahanaimra („két sereg”), ahol Jákób a „seregével” (családjának csoportjával) Isten angyalainak seregével találkozott (1Móz 32,2–3).

A Józs 6,2 azt közli velünk, hogy az Úr, akit a beszámolóban „egy férfi”-nak neveznek, Józsuénak instrukciókat adott Jerikó elfoglalásáról: „A kezedbe adom Jerikót és királyát vitéz harcosaival együtt.” Szokatlan a stratégia: Józsuénak a katonáival együtt hat napon át kell egymás után Jerikó körül menetelni. Katonák menjenek elöl, utánuk hét pap, kosszarvból készült kürtöt* fújva. A hét papot másik négy kövesse, a szövetség ládájával. Utánuk csatlakozzék az utóvéd*. A hetedik napon hétszer kerüljék meg a várost. Amikor a papok az utolsó körben hosszan fújják a kürtöt, az egész sereg hangosan kiáltson. E harci kiabálás közben Jerikó falai leomlanak. Ekkor hatoljanak be a városba, mindenki azon a helyen, ahol éppen van.

Józsué továbbadta a papoknak és a katonáknak a kapott utasítást. Amíg hat napig körbejárták a várost, nem beszélhettek. Csak a hetedik nap hetedik körében, a kürtök megszólalása után hangozhatott fel a harci kiáltás.

A menet beosztása nem volt véletlen. A katonák tették szabaddá az utat a láda előtt. A papok mentek az Úr orcája előtt – amit a szent láda képvisel –, és a hátvéd védelmezte a ládát.

Józsué a zsákmányról is utasítást adott. Semmit sem vihettek magukkal. Minden „átkozott”*. Aki mégis magával vinne valamit, önmagát „átkozza” el, és átokká* lesz Izráel táborában. Az arany, ezüst, réz és vas tárgyakat pedig begyűjtötték az Úr kincstárába.

Józsué arra is parancsot adott, hogy Ráhábot és a házában élőket kíméljék meg, mert a kémeket elrejtette.

Jerikó kapuit bezárták. Senki se mehetett se ki, se be.

Mi mindent gondolhattak a városlakók félelmükben! Micsoda sereg az, amely nem rohamoz, hanem a kürtöt fújva hat napon át minden nap egyszer körbejárja a várost? Mikor aztán a hetedik napon az első körbejárás után a második következett, majd a harmadik, sőt a hetedik is, megértette mindenki, hogy most elkövetkezik, amitől féltek. Izráel Istene olyat tesz, amilyen nem történt még! Majd megszólalt a kürt. Izráel serege olyan hangosan kiáltott, ahogy csak telt tőle.

A város falai meginogtak. A rajta lévők a mélybe hullottak. A fal több helyen megrepedt. A katonák az omladékon keresztül bejutottak a városba. Mindenkit megöltek, mindent megsemmisítettek. A falnak csak egyetlenegy darabja maradt meg. Volt rajta egy ház. Az ablakból lógott egy vörös fonál.

Józsué magához hívta a két kémet. Ők ígérték meg Ráhábnak, meg is esküdtek, hogy a házban lakók életben maradnak. A kémek megtalálták Ráhábbal együtt apját és anyját, fivéreit és a családjukat (nem olvasunk nőtestvéreiről, mint ahogy a Józs 2,13-ban Ráháb mondja), más családtagokat is a családjukkal együtt. Mindannyiukat biztonságba helyezték.

Majd felégették a várost. Csupán az értékes aranyat, ezüstöt, rezet és vasat mentették ki, és a szentélybe vitték Gilgálba.

Ráháb és családja teljes jogú tagjai lettek Izráelnek. Ráhábot később Szalmón, Nahsón fia vette feleségül. Így lett „ősanyja”* Dávidnak, és ezzel az Úr Jézusnak.

Józsué megeskette az izráelitákat, hogy Jerikót sosem építik újjá. Aki megteszi, átkozottá válik: az alapok lerakása legidősebb fia, kapui legkisebb fia életébe fognak kerülni.* (Vö. 1Kir 16,34)

A kánaániak természetesen hallották, milyen szörnyű sors érte Jerikót. Mindenki Józsuéról beszélt, Izráel vezetőjéről, akit az Úr oly hatalmasan segített.

Jegyzetek:

A kovásztalan kenyerek ünnepe – A Bibliában máskor is olvasunk kovásztalan kenyerek ünnepéről a páska-ünnep helyett, különösen az Újszövetségben. Úgy tűnik, hogy az izráeliták éppen a kovásztalan kenyerek evését tartották olyan fontosnak, talán valóban a kánaáni első ünnep emlékére. Ez derül ki a Mk 14,1-ből is, ahol a „páskáról és a kovásztalan kenyerek ünnepéről” úgy van szó, mintha két ünnep lenne.

Jerikó – „Pálmák városa”; Gilgál és Jerikó között volt egy nagy pálmaerdő. Jerikó ennek az erdőnek a nyugati szélén feküdt. Jerikó a kor egyik legjelentősebb kereskedővárosa volt, a Júdába és a tenger felé vezető két fontos út találkozásánál. Igen gazdag város lehetett, amit a zsákmányolt arany, ezüst, réz és vas is jelez. Ákán egy babiloni köntöst (Józs 7,21) lopott el, ami arra utal, hogy kereskedtek a babiloniakkal.

Az urak Urának vezére – Krisztus, a Szentháromság Isten második személye, mint Izráel seregeinek vezére állt Józsué oldalára. Ő vezette Isten angyalainak seregét Mahanaimnál is, és Jákóbbal birkózott (1Móz 32,24–32). Lásd még Bálám találkozását az Úr angyalával (4Móz 22,24–25; 64. lecke). Az 1Kor 10,1–13 Krisztus jelenlétét a pusztai vándorlás során említi, pl. a 9. vers: „Krisztust se kísértsük, ahogyan közülük némelyek kísértették, és elpusztultak a kígyóktól.”

Kosszarvból készült kürt (sófár) – Ezek nem ezüstből készült trombiták voltak, melyek háborúba hívtak. E kosszarvból készült kürtök a nagy engesztelési napot, a jubileumi évet, az ünnepeket hirdették meg. Vagyis a jerikói győzelem nem a harcon múlott, hanem Istenen. E kürtök szava idegesítő, fájdalmas hangzású. Jerikó lakói fülében vészjóslóan hangzott. Majd egyszer a végítélet harsonái szólnak ilyen fenyegetően.

Utóvéd – Úgy vélik, hogy Dán törzséből való férfiakból állt, ahogyan az a pusztában is volt. Az is lehet – és ez sokkal hihetőbb –, hogy nem fölfegyverzett férfiak (fiúk és idősek) alkották. Az asszonyok Gilgálban maradtak.

Átkozott, átok – A jerikóiak vagyonára vonatkoztatva azt jelenti, hogy mindent meg kell semmisíteni, Isten ítéletét és büntetését végrehajtani. Izráel számára pedig azt jelenti a „rátok száll az átok”, hogy egy vagy több személy bűne miatt az egész nép bűnös, és büntetéssel számolhat.

Ősanya – Ráháb és Szalmón (vagy Szalma) fia Boáz, akit Ruth könyvéből ismerünk. A betlehemi Boáz összeházasodott Ruth-tal, a fia Óbéd, unokája Isai és dédunokája Dávid. Dávid nemzetségéből származik az Úr Jézus (vö. Ruth 4,17–22; Mt 1,5–6; 86. lecke).

Prófécia Jerikó ujjáépítéséről – Ez a prófécia beteljesedett (1Kir 16,34). A bétheli Híél merte Jerikót újjáépíteni. Ez előbb valóban az idősebb fia, majd fiatalabb fia életébe került.

069

Énekek:

Református énekeskönyv: 24:4; 44:1–2; 47:2; 68:1–2; 236:5–7; 393; 471
Jertek, énekeljünk: 94; 153; 168
Harangszó: 44:1.3; 49:5–7; 52:2.4; 53:2.6.8
Dicsérjétek az Urat!: 24:2; 53:2.4; 69; 75; 156
Erőm és énekem az Úr: 30; 84:1; 105:1–4; 131:3–4

A zsidó év:

  1. Ábíb – 2Móz 13,4 március/április (Eszt 3,7: Niszán)
  2. Ziv – 1Kir 6,1.37 április/május
  3. Sziván – Eszt 8,9 május/június
  4. Tammuz – június/július
  5. Áb – (Ezsd 7,9) július/augusztus
  6. Elúl – Neh 6,15 augusztus/szeptember
  7. Étánim – 1Kir 8,2 szeptember/október
  8. Búl – 1Kir 6,38 október/november
  9. Kiszlév – Zak 7,1 november/december
  10. Tébét – Eszt 2,16 december/január
  11. Sebát – Zak 1,7 január/február
  12. Adár – Ezsd 6,15 február/március
  13. We-adár (szökőhónap)

Megjegyzések:

A szövetség jele – A körülmetélkedés és a keresztség egyaránt az Isten és ember közötti szövetség jele. Hasonlítsuk össze, mit jelentett ez régen és ma!

Isten segítsége – Az Úr jelzi Józsuénak a mennyei Vezérrel való találkozásban, hogy Ő segíteni fog neki. Azzal, hogy igéjében állandóan Krisztusra utal, láttatja Isten, hogy a hívőket nem felejti el. A Biblia olvasása elvezethet bennünket a Jézus Krisztussal való találkozásra, amikoris hitté válnak az olvasottak, s magunkra vesszük, amit olvasunk.

„Csöndes menet” Jerikó körül – Gyakran nem is szükséges, hogy mi tegyünk valamit az ellenségeink ellen. Az Úr harcol értünk és helyettünk.

Győzelem – Az Úr nem végez félmunkát. Ezt mutatja Jerikó teljes elpusztítása és a teljes győzelem.
Ezzel kapcsolatban figyeljünk arra, hogy velük megy a láda. Ahogyan a Jordánon való átkeléskor, a ládával most is az Úr jelenléte kerül középpontba. „Isten velünk” (holland pénzérmék fölirata, körben): amikor benne bízunk, neki engedelmeskedünk és Őt szeretjük.

Semmit a népnek, mindent az ÚRNAK – Vannak helyzetek, amikor a nyereségből semmit sem tarthatunk meg magunknak. Minden az ÚRÉ. Ezért adja az izráelitáknak ezt a leckét.

Ráháb és a családja – Nemcsak Ráháb – akiről azt olvassuk, hogy hitt az izráeliták Istenében – menekült meg az ablakból jelként lógó vörös kötél révén, hanem a családjából mindenki, aki a házában keresett védelmet. Gyakran találkozunk a Bibliában azzal, hogy az Úr egész családokat ment és áld meg úgy, hogy egy valaki hisz Őbenne. Olvasunk Kornéliusról és házanépéről (ApCsel 11,14), a filippibeli börtönőrről és házanépéről (ApCsel 16,33). Isten jóakarata nagyvonalú.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Kitartás, hit és bizalom kapcsolata. (***)

Történelem / Könyvtárhasználat

  • Régészeti adatok gyűjtése Jerikó város történetéhez. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Íráselőkészítő vonalgyakorlat: folyamatos körvonalak húzása. (*)
  • A bibliai történet feldolgozása dramatizálással: vonulás, harci kiáltás a város körül. (*)
  • A bibliai történet egy részének újrafogalmazása vázlat segítségével. (**)
  • Mondatalkotás a „hét” szó jelentéseivel. (**)
  • A bibliai történet feldolgozása:
    – írásban tudósítás, napló formájában; – szerepjáték segítségével. (***)

Matematika

  • Számlálás 1-től 7-ig. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Városfalak, házak építése építőkockákkkal. (*)
  • Pálmafák, kürtök és emberalakok készítése papírból. (*)
  • Csoportmunkában nagyméretű rajzok Jerikó városáról. A rajzokból puzzle-játék készítése. (** ***)
  • Festés nagy méretben a bibliai történet élménye alapján: Jerikó város és környéke a vonuló izráelitákkal. (***)
  • Jerikó város elképzelt modelljének megépítése agyagból vagy gyurmából. (** ***)
  • A modell bővítése: belső tér – házak; környezet – tereptárgyak. Felhasználható anyagok: agyag, gyurma, papír (** ***), homok, kő, kavics, gipsz, ágak stb. (***)

Vázlat:

Gilgál

6 napon át naponta egyszer Jerikó körül
hetedik napon hétszer Jerikó körül
a szövetség ládájával
harci kiáltás
a fal leomlik

arany, ezüst, réz, vas – az Úr házába
maguknak semmit
Ráháb és családja megmenekül

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.