Pages Navigation Menu

298. Jézus utolsó szavai a néphez

Üzenet —Téma:

* Járjatok a világosságban!
* A búzaszem példája: halál, mely életet terem.

Előzmények:

Az Úr Jézus három példázattal válaszolt a főpapoknak és írástudóknak arra a kérdésére, hogy milyen hatalommal cselekszik, és kitől kapta ezt a hatalmat. A gazdagokkal szemben pedig a szegény özvegyasszony mindent odaadó hitét állította példának.

Történet:

Görögök* is mentek fel az ünnepre, hogy imádkozzanak. Néhányan a tanítványokhoz fordultak: „Jézust szeretnénk látni”.

Jézus az Emberfia megdicsőítéséről beszélt nekik (lásd Dán 7,14). Ez azt jelenti, hogy szenvedése után föl fog támadni, és fölmegy a mennybe, ahol Atyja jobbján fog ülni.

A földbeesett búzaszem példájával magyarázta szenvedése szükségességét. „Bizony, bizony mondom néktek*: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal, sokszoros termést hoz.” Ez elsősorban Jézusra vonatkozott, aki csak szenvedése és halála árán alkothatta meg gyülekezetét. De ránk is érvényes: „Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli (azaz nem akarja minden erővel megtartani) az életét e világon, örök életre őrzi meg azt.”

A szolga kiváltsága, hogy kövesse urát a szenvedésben, de a dicsőségben is. Része lesz a legnagyobb tisztességben: „ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya”.

Jézust megrendítette a rá váró szenvedés. Kérje azt: „Atyám, ments meg ettől az órától (szenvedésem idejétől és szituációjától) engem?” De hisz épp ezért az óráért jut szenvedésre! Így imádkozott hát: „Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet!”

Isten mennyből jövő válasza megerősítette Őt: „Már megdicsőítettem*, és ismét megdicsőítem!” Az emberek hallották, de nem ismerték fel benne Isten hangját. Némelyek azt mondták, hogy mennydörgés volt; mások szerint angyal beszélt Jézussal.

Az Úr Jézus tovább beszélt: most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki a világ fejedelme (a Sátán). Gondoljunk itt Isten Ádámnak tett ígéretére, miután ő és a felesége ettek a tiltott fa gyümölcséből: a kígyó feje szétmorzsoltatik (1Móz 3,15)! Ez az ígéret teljesedik most be Jézusnak a népért történő halálával, és az Ő halál feletti győzelmével.

„Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket.” János szerint Jézus ezt azért mondta, hogy tudassa az emberekkel, milyen halállal fog meghalni. Akit keresztre feszítettek, azt először rászögezték a keresztre, aztán a kereszttel együtt fölemelték. Így mindenki láthatta.

A sokaság nem értette Őt most sem: „Mi azt hallottuk a törvényből, hogy Krisztus örökre megmarad.” Jól tudták, hogy az Emberfia a Krisztus, a Messiás. És hallották, hogy Jézus az Emberfia megnevezéssel önmagára mutatott. A Zsolt 110,4 kijelentette a Messiásról: „Pap vagy te örökké, Melkisédek módján. ” Akkor hogy lehet, hogy az Emberfiát megölik?

Az Úr Jézus nem magyarázkodott. Tanácsa a jelenre érvényes, míg Ő velük van: „Még egy kis ideig köztetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek!”

De kevesen hallgattak rá. Bár oly sok csodáját látták, mégsem hittek benne. Ezzel Ézsaiás próféciája (Ézs 53,1) teljesedett be: „Ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karjának ereje ki előtt lett nyilvánvalóvá?”

Pedig volt aki hitt benne, még a vezetők közül is, csak nem mertek színt vallani, mivel féltek a farizeusoktól, és attól, hogy kizárják őket a zsinagógából. „Többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét” — írja János.

Az Úr Jézus eltávozott a templomból, mennyei Atyja házából! Ő, a Melkisédek rendjéből való Főpap, a templomon kívül fogja bemutatni áldozatát.

Ám előbb elbúcsúzott. Utolsó szavaiban megerősítette, hogy Ő egy az Atyával. Amit tett és mondott, mind az Atyától vette. „Ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem (3/ő. Jn 3,17). Aki elvet engem és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon. Mert én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek. Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem.”

Jegyzetek:

Görögök — Görögül beszélő zsidók vagy prozeliták (pogányok, akik elfogadták a zsidó hitet, és ugyanazok a jogaik és kötelességeik voltak, mint az igazi zsidóknak), a hellénista világ képviselői.
Az ApCsel 2,9-11 is fölsorol egész sereg külföldit. Amikor Pál később Görögországba ment, találkozott zsidókkal, mint pl. Korinthusban, ahol a zsinagógájukban prédikált. Pünkösd után görögök is csatlakoztak a gyülekezethez (ApCsel 6,1).

Bizony, bizony mondom néktek — A görög szövegben: „Amén, amén, legé”.

Már megdicsőítettem — Az Atya már előbb megdicsőítette magát a Fiában. Lásd ehhez: Mt 3,17; Mk 1,11; Lk 3,22; Mt 17,5; Mk 9,7; Lk 9,35.

Énekek:

Református énekeskönyv: 27:1; 81:13; 110:4; 225:5; 400:3; 485; 500:1
Jertek, énekeljünk: 236; 240
Harangszó: 9:1.7; 46
Dicsérjétek az Urat!: 2:2-4; 32:4; 67; 74:1; 77:1; 83:3; 136:1.6; 158:1-2
Erőm és énekem az Úr: 56:1; 77:4; 85:1-2; 132; 141:1

Megjegyzések:

Járjatok a világosságban! — Micsoda ajánlat! Miért van az, hogy az emberek mégis szívesebben maradnak a bűn sötétségében, mint hogy Jézussal a világosságban járjanak, és szavára figyeljenek?
A templomtéren egy csoport zsidó vezetőt, ma azt mondanánk, presbitert láttunk. Hittek ugyan Jézus szavában, mégsem követték Őt, mert féltek a következményektől. Mások szívesebben éltek Jézus nélkül, mivel elég jónak tartották magukat (gondoljunk a gazdag ifjúra). Azt gondolták, hogy világosságban járnak, és nem látták a körülöttük levő sötétséget. Gondoljunk Jézus Nikodémussal való beszélgetésére (Jn 3,1-20; 223. lecke). Abban Jézus lényegében ugyanezt mondta: „Aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei. Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.” (20-21.v.) Ugyanebből a beszélgetésből tudjuk, hogy az embernek újonnan kell születnie. Másként nem láthatja meg az Isten országát (3.v.). Ezt a gyökeres változást az ember nem maga valósítja meg. Ahhoz Isten Lelkére van szükség. De kívánni kell a megtérést! Jézus búcsúszavaiból látjuk, nem követték Jézus felhívását, hogy neki szolgáljanak. Az embernek Lélektől kell születnie (Jn 3,8).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem

  • Keresztyénüldözések az első századokban. A mártírium példái az egyháztörténetben. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Miklya Zsolt A búza éneke c. versének megismerése. Kreatív szövegalkotás: a búza példája a résztvevők (gazda, búza) szemszögéből. Illusztrációk készítése. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia

  • A búza élete, fejlődése. A mag szerkezete, a sziklevél szerepe. (***)

Vázlat:

Jézus
görögök – húsvét – imádkozás
Fülöp (Betsaida) – András

Jézust követni: a világosságban járni
– vele szenvedni
– vele feltámadni
– vele megdicsőíttetni

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.