Pages Navigation Menu

292. A fügefa megátkozása

Üzenet — Téma:

* Gyümölcséről lehet megismerni a fát.
* Átok vagy áldás van az életünkön?

Előzmények:

Az Úr Jézus szamárcsikón ülve vonult be Jeruzsálembe. A sokaság királyként fogadta. Jézus sírt Jeruzsálem felett, és megjövendölte a város pusztulását.

Történet:

Másnap az Úr Jézus tanítványaival eltávozott Betániából, ahol az éjszakát töltötte. Útközben megéhezett. Nem messze onnan egy zöldellő fügefa* állt. Jézus odament, hogy megnézze, lát-e rajta gyümölcsöt. De nem talált mást, csak leveleket. Ez nem is lehetett másként, mert nem volt fügeérés ideje.

Akkor azt mondta Jézus a fügefának: „Senki ne egyék rólad gyümölcsöt soha többé!” Hallották ezt a tanítványok is.

Másnap kora reggel megint a fügefa mellett mentek el. Látták, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradt. Péter így szólt: „Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt.”

Jézus ezt válaszolta: „Higgyetek Istenben! Bizony mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek (a 850 m magas Olajfák hegyére célzott): Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe — és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik —, annak meg is adatik az.

Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.

És amikor megálltok imádkozni, bocsássatok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket. (Ha pedig ti nem bocsátotok meg, mennyei Atyátok sem bocsátja meg vétkeiteket.)”

Néhány megjegyzés a történethez:

Örök kérdés marad, miért átkozta meg Jézus a fügefát. Hiszen nem volt itt a gyümölcsérés ideje. Éretlen fügével is megelégedett volna, de ezen a fán az sem volt.

A történet jelképes. Az Úr Jézus ezzel ítéletet hirdetett Jeruzsálem és Izráel felett. A fügefa a korabeli hitetlen zsidóság képe. Izráel olyan, mint az a fügefa, melyen csak dús lombozat van, de gyümölcs nincs. Vallásosságuk csak szép látszat. Jézus ítélete mindazokra érvényes, akik hallottak róla, mégsem tértek meg.

Az átokban az is benne volt, hogy a fa soha többé ne teremjen gyümölcsöt. Ez szöges ellentétben áll ami az áldással, mellyel Isten a fákat és növényeket megáldotta, hogy fajtájuknak megfelelő gyümölcsöt teremjen mindegyik (1Móz 1,11).

Jézus korábban elmondta mára terméketlen fügefáról szóló példázatot (lásd Lk 13,6-9; 272. lecke). Aki meg nem tér, „kivágattatik”, mint az a fa.

A fügefa megátkozásával erre a témára tért vissza Jézus. Látta ugyanis, hogy a zsidók többsége elutasítja Őt.

A fa megátkozása és kiszáradása azt is jelentheti, hogy az ítélet csak azok ellen szólt, akik itt jártakor nem akartak benne hinni. Később ugyanis sokan elfogadták, hogy Ő a Krisztus. Sőt pünkösd után sok pap is megtért (ApCsel 6,7). A Jézus földi vándorlása idején élt legtöbb zsidóról, és sajnos sok későbbiről is el lehet mondani, amit Pál a Róm 11,8-ban írt: „Adott nekik az Isten bódult lelket, olyan szemet, amellyel nem láthatnak, és olyan fület, amellyel nem hallhatnak mindmáig” (idézet az 5Móz 29,3-ból). És a Róm 11,25-ben: „a megkeményedés Izráelnek csak egy részét érte, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak”.

Az imádkozás hitből történjék, és a hit imádsággal párosuljon. Az imádság valójában a hívő lélegzetvétele.

Az Úr Jézus hangsúlyozta, hogy milyen fontos a hittel és kételkedés nélkül mondott imádság. Azt is aláhúzta, hogy megerőtleníti az imádságot, ha haragot hordozunk valaki felé. Aki imádkozik, és nem bocsát meg annak, aki ellene vétett, az nem számíthat arra, hogy a mennyei Atya megbocsátja bűneit.

Jegyzet:

Fügefa — Lásd a 288. leckében található jegyzetet! Jótám tanmeséjében (Bír 9,7-15) a fügefa értékes tulajdonságaiként említi „édességét és pompás gyümölcsét”.
A fügét („Ficus carica”) Izráelben soha nem becsülték olyan nagyra, mint a datolyapálmát. A lakosság étrendjében általában mégis fontos gyümölcs. A fügefa két hónapon keresztül hoz friss termést — az év többi részében szárítva eszik. A gyümölcsök a levelek megjelenése után negyven nappal jelennek meg.

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 81: 9-11.13; 213:1-7.14-15; 217; 486:4.8-9
Jertek, énekeljünk: 97; 130; 228; 239
Harangszó: 30; 49
Dicsérjétek az Urat!: 60; 82; 87
Erőm és énekem az Úr: 56; 62; 129

Megjegyzések:

Gyümölcsöt teremni — Ahogy a gyümölcsfáktól elvárják, hogy gyümölcsöt teremjen, úgy a keresztyénektől is elvárható, hogy jó cselekedeteket cselekedjenek, hogy világosságuk ragyogjon az emberek előtt (Mt 5,16). Jakab azt írja, hogy aki nem terem gyümölcsöt, annak halott, semmit érő hite van (Jak 2,14-26). A gyerekek tanulják meg, hogy keresztyénnek lenni sohasem kötelezettség nélküliség, hanem Isten azt várja, hogy gyümölcsöt teremjünk országa számára.

Átkot mondani—Ellentéte az áldásmondásnak. Megáldani: minden jót kívánni; megátkozni: minden rosszat kívánni.
Az első átkot Isten mondta a kígyónak, aki Évát bűnre csábította (1Móz 3,14). A második átok a földet sújtotta, amely — így mondta Isten Ádámnak— „legyen átkozott miattad’ (1Móz 3,17). A harmadik Kaint érte, aki agyonütötte testvérét, Ábelt (1Móz 4,11). Az özönvíz után az Úr megígérte, hogy nem átkozza meg többé a földet (1Móz 8,21). Azután találkozunk a Bibliában olyan átkokkal, melyek többnyire egy személyt vagy népet illettek, ha megszegték Isten törvényét.
Pál a Róm 12,14-ben figyelmeztet, hogy azokat, akik Krisztus gyülekezetét üldözik: „áldjátok, és ne átkozzátok”. Viszont megátkozza azokat, akik az egyetlen helyes evangélium helyett másikat hirdetnek (Gal 1,9).
Kerüljük az átkozódást! Valójában csak akkor szabad, ha a Szentlélek kényszerít rá. Gyakran hangzik el átok tudatlanságból, fogadkozásból. Olykor önmagát átkozza meg az ember (mint Péter tette; lásd Mt 26,74; Mk 14,71; 307. lecke). Sajnos, mi magyarok élen járunk az átkozódásban és káromkodásban!
A Jel 22,3 nagyszerű jövőt tár elénk a Krisztus országában, ahol „nem lesz többé átok”. Komolyan kell venni hát az átkot, Isten gyermekei viszont védelmet élveznek, mert Krisztusért áldást örököltek (Gal 3,13-14).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Cselekedeteiről lehet megismerni az embert. Hogyan cselekedhetsz helyesen? (***)
  • „Gyümölcskereső” játék: erkölcsi érték szempontjából jó, rossz és közömbös cselekedetek írása, válogatása, továbbgondolása kis csoportokban. (***)
  • Agresszió és indulat kifejeződése káromkodás, átkozódás formájában. Miért kell erre vigyázni? (***)

Történelem

  • Luther Márton reformátori fellépése, és az érte kapott pápai, birodalmi átok. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Beszélgetés Móra Ferenc: „Csengő barack” c. elbeszélése alapján életünk jó gyümölcseiről. (***)

Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A füge, mint Palesztina jellegzetes gyümölcsfája. A fügefa jellemzői; levelének, lombkoronájának, gyümölcsének megfigyelése. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Tanulmányrajzok: fügefa levele, termése. (***)
  • Játékkészítés a fügefalevél formájának felhasználásával. (***)

Vázlat:

Húsvét előtti hétfő
Jézus, tanítványok: Betánia
éhség
fügefa
– zöld lomb, gyümölcs nélkül
– nincs fügeérés ideje

„Gyümölcs soha többé”

zsidók: nincs a hitnek gyümölcse

a hit ereje
imádkozás megbocsátás nélkül:
az Atya sem bocsát meg

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.