280. A gazdag és Lázár

,

Üzenet – Téma:

* Lehet valaki szegényen is gazdag és gazdagon is szegény. Hogyan lehetünk gazdagok Isten szerint?

Előzmények:

A hamis sáfár példázatában az Úr Jézus arra tanította tanítványait, hogy e világnak fiai oko­sabbak, mint a világosság fiai, mert mindent elkövetnek boldogulásuk érdekében. Arról is szó volt, hogy nem lehet egyszerre a mammonnak és Istennek szolgálni.

Példázat:

„Volt egy gazdag ember, aki bíborba* és patyolatba* öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett.

Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt (a görög szövegben: „oda volt fektetve”, Károli fordítás: „vetve”) a gazdag előtt, fekélyekkel tele, és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit.

Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére.

Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt. Ekkor felkiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban.

De Ábrahám így válaszolt: Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat életedben, éppen úgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék is tátong (Károli: „nagy közbevetés van”), hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki.

Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére.

Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra!

De az erre ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek.

Ábrahám ezt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.”

Néhány megjegyzés a példázathoz:

A gazdag és Lázár példázatával is azokhoz a pénzsóvár farizeusokhoz fordul Jézus, akik Őt gúnyolják (14.v.), s szól mindazokhoz, akik bőségben, gyönyörben és bűnben élnek anélkül, hogy törődnének vele, hol lesz a helyük a halál után.

Jézus példázataiban a földi élet képeit használja, ebben azonban föllebbenti a túlvilágról a fátyolt.

Feltűnő, hogy a példázatban nincs neve a gazdagnak, míg Lázárnak igen. A gazdag így csak egy meghatározott típus.

Lázár – neve azt jelenti: „Isten segít” (az Ószövetségben: Eleázár) – szegény ugyan, Istennek mégis gondja van rá, különösen a halál után. Ügyet sem vetnek rá, de Isten ismeri és segíti őt.

A gazdag és szegény ellentét gyakori. Sokan lelkiismeret-furdalás nélkül élvezik gazdagságukat, miközben „kapujuk előtt” (Károli fordítás) egy szegény fekszik. Így „fekszik” sok szegény a gazdag Nyugat „kapuja” előtt. Mit teszünk értük?

A gazdagok ugyan nem bántják a szegényt, de szenvedéseivel szemben teljesen közönyösek.

A kutyák nyaldossák Lázár sebeit: Az Izráelben tisztátalannak számító kóbor kutyák jobban bántak a szegény emberrel, mint a gazdag. A maguk módján tisztogatták a sebeit. Nyáluk ugyanis baktériumölő.

A példázat szerint Lázár nem lázad a szegénysége ellen. Hívő ember, ezért jut halála után a mennybe.

A szegénység és a hit azonban nem mindig járnak együtt. A szegénység gyakran teszi az embereket hajlandóvá mindenféle bűnre (Péld 30,8–9). Lázár a hívő szegény példája. Amint a neve mondja: Isten segítségét várta. Joggal volt „lelki szegény” (Mt 5,3), és „hitben gazdag” (Jak 2,5).

Mind a szegények, mind a gazdagok meghalnak. Csak a gazdagról olvassuk, hogy eltemették tisztességgel. Lehet, hogy Lázárt egy gödörbe hantolták el, mint valami állatot.

A halál után mindketten útnak indulnak: Lázárt az angyalok Ábrahám kebelére viszik. Milyen megtiszteltetés jut neki osztályrészül! A gazdagot tiszteletadással temették el, de az ő útja az örök kárhozatba, a pokolba vezet.

„Ábrahám kebelén” – A kifejezés arra utal, hogy Izráelben az emberek étkezés idején feküdtek. Lázár tehát becses helyre, Ábrahám ősatyához került.

A gazdag ismeri Lázárt, mert néven nevezi. Úgy tűnik, e miatt akarja rábírni Ábrahámot arra, hogy Lázárt küldje hozzá. A gazdag tehát nem ismer semmiféle bűnbánatot, mert különben bocsánatot kérne, hogy nem segített a kolduson. Nem tanúsít megbánást. Még mindig csak magára gondol.

A gazdag kérését Ábrahám elutasítja, nem büntetésből vagy bosszúból, mert ilyen a mennyben nincs. Gyakorlati okokból nem mehet Lázár a gazdaghoz. Szakadék van a menny és a pokol között. Így szakadék van Isten és közöttünk is. Az egyetlen út Istenhez az Úr Jézus.

Feltűnő, hogy a gazdag Ábrahámot „atyám”-nak szólítja. Tehát becsületes zsidónak tarja magát. A farizeusok és az írástudók is állandóan „Ábrahám atyával” dicsekszenek. „Ábrahám a mi atyánk” (Lk 3,8), és „a mi atyánk Ábrahám” (Jn 8,39). Lehet, hogy Jézus a gazdag alatt egy farizeust értett?

A gazdag nem kéri, hogy ő is „Ábrahám kebelén legyen”. Az, aki nem szolgálja őszintén Istent, nem kívánja a mennyei üdvösséget. Csak enyhet a pokolban.

Ábrahám a gazdagot „fiam”-nak szólítja, tehát elismeri, hogy az is Ábrahám leszármazottja. Emlékezteti a gazdagot, hogy javaival nem a felebarátot szolgálta, s most már Lázárnak nincs is erre szüksége.

Az Ábrahámhoz intézett kérés, hogy küldje el Lázárt, figyelmeztesse öt tesvérét, mutatja, hogy maga számára nem kér többé semmit. Az ő ideje lejárt.

Szíve mélyén szemrehányást tesz Istennek, hogy őt életében nem figyelmezette.

„Kérlek, atyám”, ez sürgető kérés. Azt jelenti, hogy ez az ember nagyon jól megértette, mi lett a következménye a gyönyörteljes életnek. Látja, hogy ugyanez a szörnyű jövő vár testvéreire is. Tehát ők is pont úgy élnek, ahogy ő élt.

Ismét Lázár az, akit Ábrahámnak el kellene küldeni. Most Lázár elég jó lenne arra, hogy testvéreit figyelmeztesse, míg földi életében soha meg nem hívta házába, és testvérei sem segítették.

A gazdag jól tudja, hogy ő nem mehet hozzájuk. A pokolból nincs út a földre, de a mennyből igen. Gondoljunk Mózesre és Illésre, akik lejöttek a földre (Lk 9,30 kk.), Jézusra, az angyalokra.

Különleges eseményre van szükség, hogy a testvérek megtérjenek? Jézus földi vándorlása idején a csodák hatására szórványosan lettek emberek Jézus követőivé. Isten igéje – itt Mózes és a próféták írásai – mutatják meg az üdvösségre vezető utat. Az legyen elég az öt testvérnek is. Ha nem akarnak Isten igéjére hallgatni, egy halott látogatása sem juttatja őket megtérésre.

Hogy kerülhetjük el a gazdag sorsát? Az Úr Jézusban való hit által, azáltal, ha hozzá tartozunk. Akkor Ő helyet fog készíteni nekünk is a mennyben (lásd Jn 14,2). Az út Istenhez az Úr Jézus maga (Jn 14,6)!

Jegyzetek:

Bíbor – A bíbor festék vérvörös, és bíborcsiga nedvéből készül. Bíborral festett felsőruhát a gazdagok és fejedelmek viseltek. A szent hajlék és a templom felszerelésekor is használták ezt az anyagot (2Móz 26,31; 2Krón 3,14: bíborszínű volt a szentek szentjének kárpitja). Dánielt bíborba öltöztették, miután megmondta Bélsaccarnak a falra írt szavak jelentését (Dán 5,29). Ismeretes, hogy Lídia thiatirai bíborárus nő volt (ApCsel 16,14).

Patyolat – Finoman szövött len anyag, csak a gazdagok számára volt megfizethető.
Az Úr Jézust halála után arimátiai József gyolcsba göngyölte be (Mk 15,46). A gyolcsot alsóruhaként használták.

Énekek:

Református énekeskönyv: 37:1–2; 62:7; 267:4–7; 269:4–5; 455.4.7.9
Jertek, énekeljünk: 69; 177:1
Harangszó: 28:4; 29; 37:3; 44:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 2:5; 29:2; 158; 175
Erőm és énekem az Úr: 78:1; 126:1

Megjegyzések:

Szegényen is gazdagnak lenni – Lázár szegény volt, de hitben gazdag. Természetesen nem kell kívánnunk, hogy szegények legyünk. De a gazdagság gyakran eltávolít Istentől. Elégedjünk meg azzal, amit Istentől kapunk. A Péld 30,8–9-ben Ágúr szavait olvassuk: „Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!” Imádságunk tehát nem ez: „Adj nekünk bőven eledelt”, hanem: „Mindennapi kenyerünket ad meg nékünk ma”.
Aki Istennel él, egyszer majd együtt ülhet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában.

Gazdagon is szegénynek lenni – „Gazdag” alatt itt azokat értjük, akik életüket a vagyon­gyűjtésnek és az anyagiaknak szentelik.
Ászáf, a zsoltáríró a 73. Zsoltárban kimondta, amit talán mi is gondolunk: milyen jó dolga van a bűnösöknek ebben az életben. Minden azt mutatja, hogy sikeresek. De nézzük a végüket! Azt ne irigyelje senki!
Ha ezt Isten gyermekei elé tárjuk, talán megőrzi őket attól, hogy a mammont (lásd Lk 16,13; 279. lecke) istenként tiszteljék. Aki nem Istenben gazdag (lásd Lk 12,21; 271. lecke), hanem a pénzt és vagyont tekinti legfőbb jónak, az igazából szegény. Soha nem jut el Istenhez. Szerencsére Isten Lelke a gazdagokat is megszabadíthatja a pénzsóvárságtól. Semmi sem olyan halálos a lelki élet számára, mint a fényűző élet.
Az is szegénységre vall, ha nem akarunk a magunkéból másnak juttatni, akinek kevesebbje van, mint nekünk. Az ajándékozás boldoggá tesz.
Az Úr Jézus ezzel a példázattal a vagyon hatalmától akart óvni!
Ha a pénz és a fényűzés hatalmába kerít bennünket, nem mi birtokoljuk azt, hanem az birtokol bennünket, sőt megszállottjai leszünk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Az anyagi és a lelki gazdagság (értékek) közötti különbség. Hogyan lehet valaki szegényen gazdag és gazdagon szegény? (** ***)
  • Hogyan élhetünk – anyagi javainkkal is – úgy, hogy lelki gazdagságra jussunk? Segítségnyújtás rászoruló embertársainknak. (** ***)
  • Szegénység hazánkban. A gazdag és szegény rétegek között szélesedő szakadék. Mit tehetünk a szegények megsegítésére? (***)

Történelem / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Egy történelmi kísérlet a szegénység felszámolására: a kommunizmus, szocializmus. Keletkezésének és bukásának okai, „eredménye”. (***)
  • Gazdag és szegény országok a világon. A gazdag országok hogyan segítik/segíthetik a szegényeket? (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Beszélgetés Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön c. regénye alapján a szívben hordott kincsről, a szeretetről; a regény szereplőinek anyagi és lelki gazdagságáról és/vagy szegénységéről. Hogyan lehetünk mi is lelki kincskeresők? (**)
  • A bibliai példázat vagy mai párhuzamának dramatikus feldolgozása és átdolgozása a pozitív megoldás irányában. (***)

Vázlat:

Jézus   –>    példázat
a gazdag és Lázár
Lázár
– koldus (szegény)
– beteg (fekélyek)
gazdag
– bőség
– csak magára gondol
meghalnak
– Lázár –>  menny
– gazdag –>   pokol
gazdag
– bánat
– Ábrahám – küldje Lázárt (szakadék)
– figyelmeztetni az 5 testvért (Mózes és próféták)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .