Gyümölcseimről ismernek meg
Róm 6,19–23
A szégyen gyümölcseiről, vagy a szentség gyümölcseiről? Ezt viszonylag egyszerű megállapítani: Hogy megyek be a templomba, hogyan lépek keresztyén emberek közé a hétköznapokban? Szégyellem őket, vagy örömmel megyek közéjük? Szívesen beszélek magamról, mert életemben Isten munkálkodik, vagy rettegek, nehogy rákérdezzenek valamire, mert megint nem úgy éltem, ahogy kellett volna?
Félek a bizonyságtételtől, szolgálattól, mert hogy mondhatnék én bármit is, hiszen le fognak fülelni? Vagy tudom, hogy a bizonyságtétel nem rólam kell, hogy szóljon, hanem Jézus Krisztus kegyelméről, s ezért ez a szeretet megszólalásra vár bennem…
A szégyen bevallása a szentség kezdete, így sok jó dolgot is kezdeményezett már az emberben! Nem a keresztyén közösséget kell otthagyni, hanem lemondani a szégyen takargatásáról, segítséget kérve abbahagyni a bűn szolgálatát, s felajánlkozni az Úr Jézus seregébe.
Töltsd ki a következő listát:
szabadságom gyümölcsei:
engedetlenségem gyümölcsei:
kívánságom gyümölcsei:
engedelmességem gyümölcsei:
szeretetem gyümölcsei:
Az igazság őre légyen benned mindig az égi szellem,
hamis tanúságot ne szólj…
ne hazudozzál önmagadnak…
Dsida Jenő
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!