Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, kirándulás, sport, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online játékok, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Józsué 10,6–11; Bírák 7,1–22; 1Sámuel 30,1–25; 2Sámuel 23,13–17; Zakariás 8,5
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Bibliai példák a sereg- és csapatmozgásra, beszélgetés, mai párhuzamok; népszerű csapatjátékok: kötélhúzás, Adj király katonát, fekete-fehér, csapatfogyasztó, pókfoci

 

Sereg- és csapatmozgás – bibliai példák (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos)

A harc a Bibliában többnyire nagyobb csapategységekkel, összehangolt mozgással történik. Többször értesülünk olyan seregmozgásról, ami csapatteljesítményként is kiemelkedő, illetve jelentős taktikai szerepe van. De maga a sereg kiválasztása, összehangolása is példaértékű lehet. Pl.:

  • Józsué meglepetésszerűen tör rá a Gibeón ellen felvonuló kánaáni királyokra, miután egész éjszaka meneteltek Gilgálból Gibeónig (légvonalban bő 30 km): Józsué 10,6–11.
  • Gedeon Isten vezetésével különleges módon választja ki azt a háromszáz embert, akikkel megtámadja a népes midjáni tábort. A felkészülés és a támadás is összehangolt csapatmunkát igényel: Bírák 7,1–22.
  • Dávid napokon át üldözi csapatával a Ciklág városát feldúló rablókat, akikre meglepetésszerűen tör rá, mert nem számítottak erre: 1Sámuel 30,1–25.
  • Dávid három vitéze kis csapatként áttör a filiszteus táboron, hogy vizet merítsen a kútból vezérüknek, Dávidnak: 2Sámuel 23,13–17.

Néhány példa elég hozzá, hogy megértsük a csapat összehangolt mozgásának, egymásra figyelésének, taktikai fegyelmezettségének a jelentőségét. Meséljünk el egy-egy esetet, majd beszélgessünk ezekről a gyerekekkel.

A mai csapatsportokban hogyan mutatkozik meg a csapat összehangolt mozgása, taktikai fegyelmezettsége? Mondjanak erre példát a gyerekek.

Hogy kerülhet be ma valaki egy élcsapatba? Hogyan zajlik a felkészülés, mi kell a jó csapatteljesítményhez?

Mennyire érvényes mindez más területeken (nem a sportban) végzett csapatmunkára?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, kirándulás, sport, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, online játékok, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zakariás 8,5; 1Korinthus 3,16–17; Jakab 4,13–18
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos,
  • Tevékenység: A görög embereszmény: A nagyerejű Milón története – beszélgetés, személyes edzésterv készítése; kis kultúrtörténet: testi-lelki nevelés Comenius pedagógiájában; népszerű játékok comeniusi szellemben: láncfogó, labdacica, kakasviadal, gumi-ugróiskola

 

Görög embereszmény (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Olvassuk fel a gyerekeknek Kubány Éva A Nagy erejű Milón című írását, ami az egyik leghíresebb görög olimpikont mutatja be (elérhető a címre kattintva).

Forrás: Kubány Éva Az olimpiai játékokról gyerekeknek (Kalligram, Pozsony, 1998, 8-9)

Beszélgessünk:

Milyennek ismertük meg Milónt a történeten keresztül? A nagy erején kívül miben volt még kiváló?

Mit gondoltok, miért volt fontos a görögöknek, hogy ne csak erősek és rátermettek, hanem okosak és műveltek is legyenek?

Milón lelki nagyságáról is szól a történet. Hogyan segítette ki bajba került társait?

Milónról azt is tudjuk, hogy Püthagorasz, a neves filozófus, matematikus tanítványa volt, és könyvet is írt a fizikáról. Ráadásul szépen énekelt, és hangszeren is játszott. Forrás

Mi tanulhatunk Milóntól? Miben érdemes a példáját követni?

 

Az ókori Görögországban arra törekedtek, hogy a test és a lélek, a szép és a jó összhangban legyen. Azokat az embereket becsülték nagyra, akik erősek, edzettek és egyúttal okosak, műveltek, sőt nemes lelkűek is voltak. Ezt fejezi ki a kalokagathia eszménye (kalosz = szép, agathos = jó, nemes), ami az emberi tökéletesség ókori görög ideálja volt.

A képen ökölvívókat ábrázoló ókori görög váza
(123RF)

 

Készítsenek a gyerekek személyre szabott „edzéstervet” a kalokagathia jegyében: Személyesen mi mindent kell fejleszteniük, hogy hasonlítsanak a görög eszményképre. A fizikai, lelki és szellemi fejlődésre egyaránt figyeljenek oda.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, kirándulás, sport, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  magazin, hírportál, online játékok, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 3Mózes 19,18; 2Sámuel 4,4; 9; 1Krónika 8,33–40; Máté 7,12; Lukács 10,25–37
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, önismereti
  • Tevékenység: Bibliai történet megismerése: Mefíbóset a király asztalánál; beharangozó a paralimpiához; korlátozott testhelyzetben végzett mozgásgyakorlatok, labdadobó és kidobó játék mozgáskorlátozó büntetésekkel

 

Micsoda a te szolgád? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Az esélyegyenlőség gyakorlása, hogy a fogyatékos emberekre is odafigyelünk, korlátozott képességeik figyelembevétele mellett elfogadjuk őket teljes értékű emberként. Erre is találunk példát a Bibliában, hiszen Mefíbóset, Dávid barátjának, Jónátánnak a fia ötéves korában mindkét lábára megsántult (2Sámuel 4,4). Dávid később, miután megvívta harcát Saul háza népével, és király lett, Mefíbósetet magához emelte, és visszaadta neki nagyapja, Saul minden földbirtokát. Szolgákat is kapott, akik a birtokot művelték, maga pedig a király asztalánál étkezett (2Sámuel 9). Mefíbósetnek fia is született, Míká, akinek utódai népes családdá növekedtek (1Krónika 8,33–40).

Meséljük el a történetet a gyerekeknek, akik figyeljék meg Dávid és Mefíbóset szavait: Melyikük hogyan értékeli az elesett, béna ember helyzetét? Mi lett a gyümölcse annak, hogy Mefíbóset visszanyerte emberi méltóságát?

 

Paralimpiák (Kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, verbális-nyelvi)

Fair play szabály, az esélyegyenlőség gyakorlása a modern időkben, hogy a fogyatékos embereknek is rendeznek sportversenyeket, ahol azonos feltételek mellett összemérhetik erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat stb. Az úgynevezett parasportolók számára az olimpia után az olimpia városában rendezik meg a paralimpia nevű világversenyt, ahol 22 sportágban, fogyatékosságuk szerinti kategóriákban versenyezhetnek. A figyelem, a megbecsülés és anyagi elismerés sajnos töredéke az egészséges sportolókénak, mégis több annál, mint amit Mefíbóset megfogalmazott magáról: „olyan vagyok, mint a döglött kutya” (2Sámuel 9,8).
Az idei paralimpia augusztus 28-án kezdődik Párizsban, ahol 68 versenyszámban indulnak magyar sportolók. Megérdemlik a figyelmünket.

Kép: 123RF

Három évvel ezelőtt, Tokióban hét magyar sportoló lett paralimpiai bajnok. Köztük volt Pap Bianka, aki 100 méteres hátúszásban nyert aranyérmet, s további két ezüstérmet is szerzett. Bianka korábban síbalesetben sérült meg, nem akart összeforrni a sípcsontja. Az orvosok javaslatára kezdett el úszni, és már 16 évesen kijutott a Rio de Janeiro-i paralimpiára, ahol 100 méter háton ezüst, 200 méter vegyes úszásban bronzérmet nyert. Az idei paralimpián Bianka öt versenyszámban indul. A 24 éves sportoló előtt még számos lehetőség nyílik a sikerre, de a legnagyobb sikert, az emberi méltóságot már így is megnyerte.

Forrás

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  magazin, hírportál, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 3Mózes 19,18; 1Sámuel 24; 25; Máté 7,12; Lukács 10,25–37
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Sporttörténetek alapján beszélgetés a fair play tartalmáról, lényegéről; a fair play igazságszeretet és tisztelet párhuzamainak felismerése bibliai történeteken keresztül; a fair play viselkedés a mindennapi életben: jellemzők vonások és szituációk gyűjtése, dramatizálás csoportmunkában, véleményalkotás, vita

 

Fair play a sportban (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Gémesi Csanád kardvívó a 2024-es párizsi olimpia egyik fair play-díjra jelölt versenyzője. Az öt jelölt közül Gémesi azzal tűnik ki, hogy az egyéni kardverseny nyolcaddöntőjében 9-10-es hátrányban volt, amikor jelezte a bírónak, hogy az ellenfele találatot ért el. A találkozót végül tunéziai ellenfele, Faresz Ferzsani nyerte 15-14-re, aki a döntőbe is bejutott, és végül ezüstérmet szerzett. Ha Gémesi hallgat a találatról és kiegyenlít, ki tudja, talán övé lehetett volna az ezüstérem. De mit ér a siker, ha nem becsületes úton szerzi meg?

Forrás

 

A 1984. évi olimpián a cselgáncs abszolút kategóriájában mindenki a háromszoros világbajnok Jamasita Jaszuhiro győzelmét várta, és valóban ő volt a legnagyobb esélyes. Ám az előválogatók során megsérült a jobb lába, és az is kérdéses volt, elinduljon-e egyáltalán a döntőben. Végül a küzdelem mellett döntött. Ellenfele, az egyiptomi Mohamed Ali Rashwan jól tudta ezt, mégsem használta ki. Nem akart ilyen győzelmet. Nem akarta, hogy az emberek azt mondhassák, csak azért nyert, mert az ellenfele megsérült. Az olimpiai döntőben ezért korlátozta a saját mozgását, és nem támadta erővel az ellenfele sérült lábát. A becsületes és egyenrangú harcban végül a tapasztaltabb japán versenyző győzött, ő nyerte az olimpiai bajnoki címet. Az egyiptomi versenyző viszont nemcsak a közönség rokonszenvét nyerte meg, hanem később a nemzetközi Fair Play Díjat is átvehette. Mohamed Ali Rashwan, aki ma már nemzetközi bíró, tudja, hogy a legfontosabb szabály a tisztelet. Ő maga így vall erről: „A sport túl gyakran vált háborúhoz hasonlóvá, vissza kell térnünk a sport alapvető értékeihez: a sportolónak tisztelnie kell az ellenfelét, a diákoknak tisztelniük kell a mestereiket, a bíróknak tisztelniük kell a versenyzőket és fordítva.”

Forrás

 

Miről tanít a két történet? Mit tudunk ezek alapján elmondani a fair play tartalmáról? Mit jelent ez a fogalom? – Beszélgessünk a történetek alapján a gyerekekkel.

Definíció szerint a fair play a becsületes, szabályok szerinti, igazságos küzdelem; az ellenfél és saját magunk, a játék szabályainak és azok képviselőinek (bírók, edzők, sportszövetség, sőt a közönség) tiszteletben tartása az esélyegyenlőség jegyében.

Ám van egy szabály, ami még ezt is felülírja, méghozzá a felebaráti szeretet. Amikor nem megy el valaki csak úgy a bajba került versenytársa mellett. Szép példája ennek a MOB 2023-as fair play-díjasa, a vitorlázó Gyöngy Sailing Team tagjainak cselekedete: A balatoni félszigetkerülő versenyen egy rivális hajó erősödő szélben haladt, és egy széllökés miatt felborult a tó 15 fokos vizében. A Gyöngy Sailing Team versenyét feladva azonnal a vízbe esett legénységhez sietett, és megkezdték a mentést.

Forrás

 

Fairplay-nyomok a Bibliában (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A becsületes, igazságra törekvő, szabály(törvény)tisztelő, sőt az ellenfelet is tiszteletben tartó magatartás nyomait a Bibliában is felismerhetjük. Jó példa erre Dávid két hadi története, amikor a helyzeti vagy erőfölényét nem használta ki az ellenfele rovására. Bár a második esetben nem Dávid érdemelne fair play-díjat.

 

Góliát legyőzése után az ifjú Dávid Saul király udvarába került, és az izráeli sereg élén további hadisikereket ért el. Népszerűsége növekedett, Saul pedig féltékeny lett rá, és meg akarta ölni. Dávidnak menekülnie kellett, és a környék pusztáin, barlangjaiban rejtőzött, miközben sokan csatlakoztak hozzá, több száz fős szabadcsapata volt. Éngedi sziklavárában (barlangjaiban) tartózkodtak, amikor az őket üldöző Saul betért egy barlangba a szükségét végezni. Dávid az embereivel épp a barlang mélyén tartózkodott. Emberei biztatták, tegyen vele, amit akar, kezébe adta őt az Úr. Dávid azonban nem hallgatott rájuk, nem akart visszaélni a helyzetével. Mire hivatkozott, miután megismertette magát Saullal? – Meséljük el a történetet (az 1Sámuel 24 alapján), és a gyerekek figyeljék meg a becsület, az igazságszeretet és törvénytisztelet jeleit. Beszéljük meg, milyen szabályokhoz ragaszkodott itt Dávid? Ki adta a szabályokat, és ki volt a bíró? Miért nem akarta áthágni a szabályokat Dávid a számára előnyös helyzetben?

 

Dávid a vitézeivel egy jómódú gazda, Nábál pásztorait és nyájait is védelmezte azon a vidéken, ahol bujdosó szabadcsapatával élt. Mikor Nábál juhnyírást tartott, Dávid elküldte a legényeit, hogy ajándékot kérjen a védelemért. Ám a gazda megalázó módon visszautasította őket. Bolondságot csinált, mert nem vette figyelembe az erőfölényt. És valóban, Dávid felháborodva, bosszút fogadva indult embereivel a gazda ellen. Nábál felesége, Abigail akadályozta meg a vérontást asszonyi bölcsességével. Ajándékokkal megrakodva indult Dávid elé, ám nemcsak a javaival csillapította le a hadurat, hanem a beszédével is. Mit mondott neki? – Meséljük el a történetet (az 1Sámuel 25 alapján), és a gyerekek figyeljék meg, mi volt az, ami Dávid lelkiismeretére hatott? Miért nem jó megoldás az öntörvényűség („magad segítettél magadon”) a leendő király számára? Miért kell a haragján felül is tiszteletben tartani Isten törvényét (szabályait)? Miért érdemelne fair play-díjat Abigail?

 

Az irgalmas samaritánus példázatát sokan ismerik (Lukács 10,25–37). Figyeljük meg most a példatörténetet a sportszerűség szempontjából. Tulajdonképpen egyfajta szabályegyeztetés történik, miközben a törvénytudó a győzelem – az örök élet – mikéntjére kérdez. Jézus visszakérdez: De hiszen ismered a törvényt, hogyan értelmezed? A törvénytudó hibátlanul felmondja a szabályokat. De hogyan kell alkalmazni azokat? Mi a helyzet a versenypályán, a pályatársakkal szemben? És következik a „sporttörténet” a pályán „futó” utassal, rabló akadályokkal és pályán haladó társakkal. Ahol a lenézett, valójában utolsónak tekintett szereplő alkalmazza igazán helyesen (és nem csak formálisan) a szeretetszabályt: az élet mindenek előtt elsőbbséget élvez. – Meséljük el a példázatot a gyerekeknek, és beszéljük meg, ki hogyan tartotta be a szabályokat a Jeruzsálemből Jerikóba vezető veszélyes pályán? Ki érdemelne a tettéért fair play-díjat?

Kép: 123RF

Fair play a mindennapokban (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

A fair play vagy más néven sportszerű magatartás nem csupán egy-egy esetre, hanem a sportoló életmódjára, sőt a sporton kívüli életterekre is vonatkozik. Becsületesen és igazságosan küzdhet, társait és a szabályokat tiszteletben tartva egy vállalkozó, egy politikus, egy munkásember vagy egy tanuló is, bár ez a szemléletmód nem mindig népszerű manapság.

Alkossanak a gyerekek kis csoportokat, és keressék meg először a fair play viselkedés alapvető szabályait a mindennapi életben (pl. a suliban, osztályban, családban, munkahelyen, bevásárlóközpontban stb.) Majd keressenek olyan mindennapi élethelyzeteket, ahol a fair play viselkedés érvényesül. Válasszanak ki egyet az élethelyzetek közül, és készüljenek fel a dramatikus előadására.

A csoportok végül adják elő egymásnak az élethelyzeteket, és beszélgessünk ezek alapján a sportszerű viselkedés mindennapi lehetőségeiről. Miért jó – vagy nem jó – a fair play a mindennapokban? – A kérdésről akár nyílt vitát is rendezhetünk.

 

Kép: 123RF

 

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, kirándulás, sport, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, óvodai foglalkozás, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 16,11; 17,1–53; Zsoltárok 78,70–71
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati
  • Tevékenység: Ügyességi fejlesztő játékok: botlökés célkörbe, golyógurítás, kavicsfoci, célbadobás-variációk, kőkapó, frizbikapó, kidobó

 

Ügyességi fejlesztő játékok (Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati)

Vajon Dávid minek köszönhette azokat a készségeit, amelyekkel pontos találatot tudott bevinni a nála erősebb ellenfélnek?

Bizonyára nem maradt ki ő sem a korabeli gyerekek játékaiból. Mivel játszhattak a pásztorgyerekek Dávid korában? Olyan dolgokkal, amiket maguk körül találtak. Botokkal, kavicsokkal, csontdarabkákkal. És termésekkel, mondjuk a tölgyfa makkjával, ami Izráelben is bőven terem. A botokkal vívtak, a kavicsokkal célba dobtak, amit már kicsi kortól tudtak játszani.

Próbáljunk ki néhány régi és új célba dobó és egyéb ügyességi fejlesztő játékot:

 

Botlökés

A játékhoz szükséges egy hosszabb és egy rövidebb bot. Vájni kell a földbe egy kis (kb. 5 cm mély) lyukat, és a lyuktól 3-4 méterre rajzolni egy kört, vagy letenni egy hulahoppkarikát.

A játékos a lyukra keresztben ráfekteti a rövidebb botot, a hosszabb bot végével a lyukban alányúl, majd arrébb löki a rövid botot úgy, hogy a körbe essen. Minden sikeres lökés egy pontot jelent. A játékosok felváltva löknek, legalább 4-5 fordulón keresztül.

A pontozást differenciálhatjuk a következőképpen:

  • tiszta (vonalat nem érintő) találat: 2 pont
  • vonalat érintő (nagyobb rést belül lévő) találat: 1 pont

A játékot nehezíthetjük a lyuk és a kör távolságának növelésével.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 17,1–53
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: A párviadalok története, egy római példa megismerése, beszélgetés; Dávid és Góliát története, szövegfeldolgozás csoportmunkában; kreatív szövegfeldolgozás: hadi térkép, nyerő tulajdonságok, hírösszefoglaló, interjú készítése szempontváltásokkal

 

Párviadalok (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Az ókori olimpiákat több mint ezer éven keresztül rendezték meg Olimpiában. 393-ban került sor az utolsó játékokra, amit I. Theodosius császár 394-ben kiadott parancsa állított le. II. Theodosius császár 426-os parancsában pedig minden pogány ünnepet betiltott, köztük az olimpiai játékokat is. Sőt a régi templomokat, szobrokat is leromboltatta. A középkor aztán nemcsak a pogány kultuszoktól fordult el, hanem a testtől, a földi élettől is, hosszú évszázadokra. A harc, a küzdelem – s vele a harcművészet – azonban nem „ment ki a divatból”, hiszen szükség volt rá, a háborúkat nem lehetett parancsszóval megtiltani, leállítani. Így a párviadalok, a lovagi tornák, a vitézi játékok továbbvitték a sportolás eszményét, beöltöztetve a kor „szerepjátékába”, a lovagok, vitézek világába.

A párviadal azonban jóval korábbi eredetű, az olimpiai játékoknál is idősebb „intézmény”, aminek lényege, hogy a háborút két vagy több harcos életre-halálra szóló viadala döntse el a harcoló felek között. Ennek a nyomai a Bibliában is megtalálhatóak, lásd Dávid és Góliát küzdelmét a Kr. e. 11. század végéről. A római történelem korai szakaszából, a Kr. e. 7. századból származik a Horatiusok és Curiatiusok párviadalát elmesélő monda (elérhető a nevekre kattintva).

Kép: 123RF

 

Róma és Alba Longa, a két szomszéd város háborúban állt egymással, seregeik már harcra készen álltak, ám a nagy vérveszteség elkerülése végett királyaik megegyeztek, hogy párviadallal döntik el a csata sorsát. Mindkét seregben volt három-három ikertestvér, akik egyidősek, erőben is egyformák voltak: a római Horatius és az albai Curiatius fiúk. A sorsdöntő hármas párviadal izgalmasan alakult. A Curiatiusok rövidesen nagy előnyre tettek szert: bár súlyos sebeket kaptak, kettőt megöltek a Horatiusok közül. Csak egy Horatius maradt életben, aki ugyan nem kapott sebet, mégis előnytelen küzdelemre számíthatott: egy a három ellen. Ám ő menekülést színlelve cselhez folyamodott: az őt üldöző Curiatiusokat sikerült egymástól elszakítani, és egyenkénti viadalra kényszeríteni. Így könnyedén leterítette a vérveszteségtől és futástól legyengült ellenfeleit. A királyok megállapodása szerint ezzel Róma megszerezte az uralmat Alba Longa felett.

 

A római mondát elmesélve és felidézve beszélgessünk arról, miért volt előnyös hadviselési forma a párviadal? Mi volt a hátránya, mi volt benne a kockázat? Vajon lehetne-e ilyet alkalmazni a mai háborúkban? – Indoklással együtt hallgassuk meg a gyerekek véleményét.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, kirándulás, sport, mozgásos játék, barkácsolás, kézművesség, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 36,8–10; 77,17–21; 104,10–13; 107, 23–30.33–37; Ezékiel 47,5; János 21,7; ApCsel 27
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati
  • Tevékenység: Bibliaismeret: a víz és Isten hatalma, példaszövegek a zsoltárokból; az úszni tudás nyomai a Bibliában, egy hajótörés története, szövegértés, kreatív szöveg- és képalkotás; kis olimpiatörténet: nyílt vízi úszás; vitorlásverseny papírhajókkal

 

„Vizes” zsoltárok (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

A víz az élet feltétele, ami különösen is megtapasztalható olyan vidéken, ahol szűkös a csapadék. Márpedig a bibliai tájakon, Palesztina területén is bőven volt olyan terület, ahova kevés víz jutott. Ilyen helyzetben a víz felértékelődött, és különösen megbecsülték, isteni erőt is tulajdonítottak neki. Pogány mitológiákban a vizek, különösen a tenger, gyakran önálló istenként jelentek meg. Az Ószövetség Isten hatalmát hangsúlyozta a vizek felett, lásd többek között az alábbi zsoltárrészleteket:

 

Mily drága a te szereteted, Istenem!
Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
Dúslakodnak házad bőségében,
örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.
Mert nálad van az élet forrása,
a te világosságod által látunk világosságot.

Zsoltárok 36,8–10

 

Te fakasztasz forrásokat a völgyekben,
hogy folydogáljanak a hegyek között.
Megitatnak minden mezei vadat,
a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.
Fölöttük laknak az égi madarak,
sűrű lombok között énekelnek.
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.

Zsoltárok 104,10–13

 

A folyókat pusztává tette,
a forrásokat sivataggá,
a gyümölcstermő földet szikessé
a rajta lakók gonoszsága miatt.
A pusztában bővizű tavat árasztott,
a szomjú földön forrásokat.
Éhezőket telepített oda,
akik várost alapítottak lakóhelyül.
Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek,
amelyek termést és gyümölcsöt hoztak.

Zsoltárok 107,33–37

 

Ám a forrás, a patak, a folyó vagy a tó vízszűkénél vagy vízbőségénél is félelmesebb hatalommal bír a tenger, az a hatalmas víztömeg, amit a vihar valóságos szörnyeteggé tud korbácsolni. Ezen a félelmes víztömegen különösen értékes Isten vezetése.

 

Láttak téged a vizek, ó, Isten,
láttak a vizek, és megremegtek,
a mély vizek is reszkettek.
A felhők ontották a vizet,
a magas fellegek mennydörögtek,
nyilaid pedig cikáztak.
Mennydörgésed hangzott a forgószélben,
villámok világították be a világot,
reszketett és rengett a föld.
Utad a tengeren át vezetett,
ösvényeid a nagy vizeken,
lépteid nyoma nem látszott.
Mint nyájat, úgy vezetted népedet
Mózes és Áron által.

Zsoltárok 77,17–21

 

Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak,
munkájukat a nagy vizeken végezték.
Ezek látták az Úr tetteit,
csodáit a mélységes tengeren.
Szavára forgószél támadt,
fölemelték őket a hullámok.
Égig emelkedtek,
majd a mélybe zuhantak,
kétségbeestek a veszedelemben.
Imbolyogtak, tántorogtak,
mint a részegek,
bölcsességük egészen odalett.
De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban,
és ő kiszabadította őket szorult helyzetükből.
Lecsendesítette a forgószelet,
elcsitultak a hullámok.
Örültek, amikor azok elsimultak,
és a kívánt kikötőbe vezette őket.

Zsoltárok 107,23–30

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  gondolkodtató, logikai feladat, kirándulás, sport, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, online játékok, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 36,8–10; János 21,7; ApCsel 27,43
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, kapcsolati
  • Tevékenység: Párizsi olimpia: magyar érmek és arányok, filmnézés, gondolkodtató kérdés; beszélgetés: kapcsolat a vízzel, úszással, vízi játékok gyűjtése; vízi játékok próbája strandon vagy vízparton

 

„Vizes” nemzet (Logikai-matematikai, testi-mozgásos)

Véget értek a párizsi olimpiai játékok, ahol a magyar sportolók szép eredményeket értek el megint. Tizenkilenc érmet szereztek (6 arany, 7 ezüst, 6 bronz), amivel a résztvevő országok sorában a 14. helyezést érték el. Ennél is érdekesebb adat azonban, hogy az érmek közül 12 és 1/5 (öttusa úszás), tehát az érmek közel 2/3-a vizes sporthoz kapcsolódik.

Érdemes végignézni az érmeseinkről készült videót: Párizs 2024 – magyar érmesek

Hasonló volt az érmek aránya az előző olimpiákon is, de ha nem, az érmeknek legalább a fele „vizes” volt. Vajon miért?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  lexikon, szótár, film, online játékok, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 44,7; 45,4; Példabeszédek 5,4; Bírák 3,12–30; Zsidók 4,12
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Vívástörténet: magyar olimpiai sikerek, egy vívóportré; kis vívósuli: vívóképességeket fejlesztő, vívást előkészítő mozgásos játékok

 

Egy magyar sikersportág: a vívás (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális)

A magyar vívósport nagy múltra tekinthet vissza, az 1908-as londoni olimpia óta 39 olimpiai aranyérmet szereztek vívóink. Legsikeresebb közülük a hétszeres olimpiai bajnok kardvívó Gerevich Aladár, aki hat olimpián is szerepelt, és mindről aranyéremmel tért haza. Fiatalon, 22 éves korában került először az olimpiai kardcsapatba, és még 50 évesen is a kardcsapat tagjaként szerzett aranyérmet. Kivételes technikája, remek fizikuma és eleganciája kiemelte őt vívótársai közül, ám a sikerekhez hosszú évek kitartó munkájára volt szükség kiváló mesterek keze alatt. Első vívómestere az édesapja volt, aki még arra is szigorúan figyelt, hogy mit ehet a fia, és milyen testerősítő gyakorlatokat végezhet.

Mit gondolsz, az alábbiak közül melyik jöhetett szóba?
(A fele igaz: A, B, E.)

A. rövid távú futás
B. távolugrás
C. birkózás
D. evezés
E. tenisz
E. súlyemelés

Forrás

Kép (csak illusztráció):123RF

Vívóink a párizsi olimpián is szépen szerepeltek, a férfi párbajtőrcsapat – Andrásfi Tibor, Siklósi Gergely, Koch Máté és Nagy Dávid – aranyérmet, a férfi kardcsapat – Gémesi Csanád, Szilágyi Áron, Rabb Krisztián és Szatmári András – ezüstöt, Muhari Eszter bronzérmet szerzett párbajtőrben.

Nézzük meg a döntő pengeváltást, amiben eldőlt az aranyérem sorsa:
A férfi párbajtőrcsapat aranyat érő pontja

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 15,3; Bírák 3,12–30; 1Sámuel 14,1–15; Ézsaiás 2,4; Róma 12,21; Efezus 6,17; Zsidók 4,12
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos, kapcsolati, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Vívásismeret: beszélgetés, bibliai történet feldolgozása; média-műhely csoportmunkában: híradás, harctéri tudósítás; papírkard készítése hajtogatással, feliratokkal

 

Ha rövid a kardod… (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Kérdezzük meg a gyerekektől, ki látott már sportvívást? Meséljenek róla.

Képzeld magad egy vívó helyébe: Ha rövidnek bizonyul a kardod, mit teszel? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, amelyek között már szerepelhet a közmondás is. Akár igen, akár nem, folytassuk ezzel:

„Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel!” – tanácsolja a közmondás. Mit jelent ez? Csak a lépésre vonatkozik? Mivel lehet még a kard – az eszköz – hiányosságait kipótolni? (Pl. gyorsasággal, bátorsággal, furfanggal, váratlan húzással, meglepő fordulattal stb.)

Kép: 123RF

A közmondás illik Éhúd történetére is, aki Izráel bírájaként győzte le Eglónt, Móáb királyát. Hogyan? Mivel tudta kipótolni Éhúd a kardjának és helyzetének hiányosságait?

Olvassuk fel a történetet a Bibliából (Bírák 3,12–30), vagy meséljük el azt a szöveg alapján a saját szavainkkal.

Beszélgessünk, és keressük a „hiánypótlás” jeleit, módjait Éhúd esetében:

Milyen volt a fegyvere? Hol hordta?
Mivel okozott meglepetést? Mi volt a különleges képessége?
Milyen tulajdonságokra volt még szüksége ehhez az akcióhoz?
Szerintetek mi volt a legfontosabb a sikerhez Éhúd tulajdonságai közül? (Kiemelhetjük a ravasz terv, a stratégiai bölcsesség és a higgadt végrehajtás tudományát.)
Eglón királyt és szolgáit miért lehetett így becsapni? A királynak milyen tulajdonságai vezettek a bukáshoz?
Ki az, aki végső soron Ehúd és Eglón „csatáját” eldöntötte? Ki áll a háttérben? (Lásd a 15., 20. és 28. verseket.) – Mit gondoltok, milyen lelki erőt és bátorságot adhat egy harcosnak az istenhit? Tudtok-e erre még példákat?

Római rövid kardok rekonstrukciója (123RF)

 

Csoportmunkában olvassák el a gyerekek Jónátán hőstettének a történetét is a Bibliából, amikor közelharcot vív a filiszteusok előőrsével: 1Sámuel 14,1–15. A fentiekhez hasonló szempontok szerint beszéljék meg a gyerekek a történet tanulságait, a szereplők tulajdonságait és a sikerhez vezető lépéseket.

Majd csoportonként számoljanak be röviden a haditettről.

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.