Üzenet – Téma:

* Sátáni erőkkel való küzdelem.
* Gyűlölet a zsidó nép ellen – gyűlölet Isten ellen.
* Eszter életét kockáztatta Istenért és népéért.

Előzmények:

Ahasvérós, Perzsia királya, eltávolíttatta Vasti királynét, mert parancsára nem jelent meg az ünnepségen. Ezután a birodalom minden területéről csinos lányokat hoztak a palotába. Esztert választották királynénak. Mostohaapja minden nap a kapuhoz ment, hogy megtudja, hogy van Eszter.

1. történet:

Úgy tűnik, hogy miután Eszter királyné lett, Mordokaj tisztséget kapott a királyi udvarnál. Legalábbis naponta ott tartózkodott.

Újra fiatal lányokat hozattak a király számára. Ezt furcsálhatjuk, hiszen Ahasvérós már talált királynét. Valószínűleg a hárem méretét akarták tovább növelni. Eszter továbbra is elhallgatta zsidó származását, Mordokaj iránti engedelmességből. Eszter királynéként is hűséges maradt nevelőapjához.

Mordokaj egy nap Súsán várában megtudta, hogy két teremőr (Bigtán és Teres) nagyon megharagudott Ahasvérósra. Összeesküvést szőnek, hogy megöljék a királyt. Mordokaj elmondta ezt Eszter királynőnek, aki Mordokaj nevében elmondta a királynak. Mikor Bigtánt és Terest kihallgatták, kiderült, hogy Mordokajnak igaza van. Mindkettőjüket felakasztották, a történteket pedig följegyezték a krónikákba.

Ezek után nagy méltóságra emelte Ahasvérós király Hámánt*, aki így első lett vezető emberei között. Tanácsadói fölé emelte őt a király. Mindenki tisztelte Hámánt, a király parancsára minden udvari embernek le kellett borulnia előtte*. Egyedül Mordokaj tagadta meg ezt.

A király szolgái megkérdezték Mordokajt, miért nem engedelmeskedik a király parancsának. Mordokaj elmagyarázta nekik, hogy ő zsidó, ezért nem szabad leborulnia sem istenek, sem ember előtt, egyedül az Urat illeti ez a kiváltság.

A szolgák elmondták Hámánnak a dolgot, aki mindaddig nem vette észre Mordokaj viselkedését. Most már Hámán is látta, hogy Mordokaj nem borul le előtte. Teljesen felbőszült. Bosszúszomjának kevés volt Mordokaj megbüntetése, megszületett ördögi terve, hogy minden zsidót irtsanak ki a birodalom területén.

Rögtön el is mondta Hámán a királynak, hogy él szétszórva a birodalomban egy nép saját törvényekkel, akik nem tartják magukat a király törvényéhez. Ez nem mehet így tovább. Hámán a király engedélyét kérte egy királyi rendelethez, hogy a többi nép megsemmisíthesse a zsidókat. Cserébe tízezer ezüstöt ajánlott fel a királyi kincstárba. Teljesen úgy tűnt, mintha Hámán a birodalom jólétéért aggódna. Nem is tétovázott hát Ahasvérós: lehúzta ujjáról a pecsétgyűrűt, és Hámánnak adta. Meg se kérdezte, melyik nép az, felhatalmazta Hámánt, hogy a nevében tegyen, amit jónak lát. Így Hámán a királyi pecséttel pecsételhette le a végzést. Ahasvérós nem fogadta el az ezüstöt, de döntése akkor is gondatlan és felelőtlen volt.

Hámán magához hívatta a jósokat és jövendőmondókat, mondják meg, hogy melyik nap lenne a terv végrehajtásához a legalkalmasabb. Ők sorsot vetettek. A sors a 12. hónapra esett. Tehát a 12. hónap 13. napján kell a zsidókat meggyilkolni. Mivel az év első hónapja volt (Ahasvérós uralkodása 12. évében), Hámánnak még sokáig kellett várnia terve megvalósításával! Mondhatjuk, hogy ez is Isten különös gondviselése volt.

Az írásbeli parancsok elkészültek. Lepecsételve küldték ki ezeket a birodalom minden területére (Júdába is!). A levélben az állt, hogy a 12. hónap 13. napján minden zsidót, férfit és nőt, gyermeket és öreget meg kell ölni. Tehát mindenki készüljön arra a napra. Súsán városában hirdették ezt ki először. Ezalatt a király és Hámán jókedvűen iszogattak együtt. A várost azonban feldúlta a hír. Az ország minden részében gyászoltak a zsidók. Sírtak és böjtöltek; sokan zsákruhát öltöttek és hamuban ültek.

2. történet:

Amikor Mordokaj meghallotta, milyen sors vár a népére, megszaggatta ruháit gyásza jeléül. Zsákruhát öltött, és hamut hintett magára. Jajgatva járt-kelt a városban, és Súsán várának kapujához érkezett. De a kapun tilos volt gyászruhában belépni. Eszter az egyik szolgától hallotta, hogy Mordokaj a kapun kívül áll és gyászol. Elküldött valakit ruhákkal hozzá, de nem akarta elfogadni. Ezután Eszter Hatákot hívatta, azt a háremőrt, akit a király rendelt ki mellé. Elküldte őt Mordokajhoz, hogy megtudja, mi a gond.

Mordokaj elmondta Hatáknak Hámán tervét. Elküldte Eszternek a törvény írott szövegét is. Mordokaj nagy kockázatot vállalt ezzel. Megkérte Esztert, hogy járjon közbe népéért, kérjen kegyelmet a királytól.

Haták visszament Eszterhez. A királyné elolvasta az iratot, meghallgatta Hatákot, majd ezzel az üzenettel küldte vissza: „A király összes udvari embere és a királyi tartományok népe is tudja, hogy minden férfira és nőre egyforma törvény vonatkozik: aki hívatlanul be mer menni a királyhoz a belső udvarba, azt kivégzik! Csak az marad életben, aki felé a király kinyújtja aranypálcáját. Engem azonban már harminc napja nem hívtak be a királyhoz!” Ez pedig azt jelenti, nem tudhatja biztosan, hogy a király még mindig kedveli-e.

Mordokaj ezt válaszolta: „Ne képzeld, hogy te a királyi palotában megmenekülhetsz a többi zsidó közül! Mert ha te most néma tudsz maradni, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz. Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?” Ebből világosan kitűnik Mordokaj hite és bizalma Isten felé. Izráel Istene szabadulást ad!

A határozott válasz észhez térítette Esztert. Eldöntötte, hogy kockára teszi életét a népéért. Hátákot még egyszer elküldte Mordokajhoz a következő üzenettel: „Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Súsánban található, és böjtöljetek értem! Ne egyetek, és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanígy böjtölök szolgálóimmal, aztán bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha elveszek, hát vesszek el!”

Mordokaj megtette, amit Eszter kért tőle. Tudták, hogy az Úr megmentheti az egész zsidó népet velük együtt a haláltól. Böjtölve három napon és éjszakán át kérték az Ő segítségét.

Három nappal később Eszter felöltözött királynői ruhába, és elment a palota belső udvarába, ahol a király a trónon ült. Tisztelettudóan megállt egy bizonyos távolságban.

Ahogy a király meglátta őt, rögtön kegyeibe fogadta, kinyújtotta felé aranypálcáját. Eszter közelebb jött, és megérintette a pálca végét. Ezzel tiszteletét és engedelmességét fejezte ki.

A király megkérdezte: „Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Még ha országom felét is, megkapod!” Ki számított erre a barátságos válaszra? Isten ily módon is munkálkodik.

„Ha jónak látja a király, jöjjön el ma Hámánnal együtt arra a lakomára, amelyet készítettem” – válaszolta Eszter.

Az Írás nem említi, hogy Ahasvérós meglepődött-e ezen a kérésen, amelyért Eszter az életét kockáztatta. Egész biztosan értette, hogy Eszter valami nagyon fontosat akar mondani, amiről Hámánnak is tudnia kell. Rögtön parancsot adott a szolgáinak, kerítsék elő Hámánt, hogy teljesíteni tudják Eszter kérését. A király elfogadta a meghívást.

A bor fogyasztása közben a király újra megkérdezte Esztert: „Mit kérsz? Megkapod! Mit kívánsz? Még ha az ország felét is, meglesz!”

Eszter diplomatikus választ adott: „Van kérésem és kívánságom. Ha jóindulattal tekint rám a király, és ha jónak látja a király, hogy megadja kérésemet, és teljesítse kívánságomat, jöjjön el a király Hámánnal együtt arra a lakomára, amelyet készetek nekik. Holnap azután megfelelek arra, amit a király mondott.”

Jegyzetek:

Hámán – „Jóindulatú”; „kegyelt”. Agági mellékneve származására utal: Agág a zsidók ősi ellensége volt (vö. 4Móz 24,7; 1Sám 15). Ez az ősi ellentét is magyarázhatja Mordokaj és Hámán kölcsönös ellenszenvét.

Leborulni ember előtt – Izráelben ismerős volt a tiszteletadásnak az a módja, hogy az emberek meghajolnak, leborulnak a feljebbvaló előtt (lásd 1Sám 25,23; 2Sám 9,6; 1Kir 2,19). Feltehetőleg nem a királyi hatalom ellen irányult tehát Mordokaj viselkedése. Magyarázhatja ezt inkább a Perzsa birodalomban uralkodó fél-vallásosság, együtt a Hámán viselkedése által kiváltott ellenszenvvel.

Énekek:

Református énekeskönyv: 5:8.10.12; 52:1; 54:1–2; 59:1–2; 69:2–3; 120; 140:1–2.4; 157; 236:1.5; 263:9.15.18; 387:1–2; 394:1.5
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 173; 176; 185
Harangszó: 18; 42; 43; 45; 49:1.5
Dicsérjétek az Urat!: 5; 14; 17; 61; 68; 69; 71; 75; 76; 93
Erőm és énekem az Úr: 29:1; 84; 105:1–3; 106; 131:1–4

Megjegyzések:

Az Isten és sátán közötti küzdelem – A bűnbeesés óta láthatjuk a folyamatos harcot Éva magva, Isten népe és a sátán között (1Móz 3,15). A sátán minden adandó alkalommal megpróbálja elpusztítani Isten népét. Néha majdnem sikerül is neki. De szerencsére Isten őrködik gyermekei felett.

Gyűlölet a zsidó nép ellen, és gyűlölet Isten ellen – Megfigyelhetjük, hogy az évszázadok során mindig gyűlölte valaki a zsidó népet. Még a kereszténységben is találhatunk antiszemitizmust. Azzal az indokkal, hogy a zsidók felelősek Jézus Krisztus haláláért, ami bűnössé teszi őket, mindig háttérbe akarták szorítani őket. Ez a muszlimoknál is előjön. Másik gyakori jelenség a tudományban és gazdaságban levő zsidó dominanciával szembeni negatív szemlélet. (Gondoljunk csak René Descartesra, Benjamin Disraelire stb.) Az antiszemitizmus a náci birodalom egyik ideológiai alapja volt. Ma is van még néhány országban neo-náci szervezet.
Hámán gyűlöletét első látásra Mordokaj viselkedése váltotta ki. De ezért az udvariatlanságért elég lett volna csak őt megbüntetni. Itt viszont a felszín alatt Hámán zsidógyűlöletéről van szó. Ami valójában az Izráel Istene elleni gyűlölet. S valószínűleg a tény, hogy a Messiás abból a népből származik.

Életed tenni kockára Istenért és népéért – Eszter jó célért kockáztatta az életét. Így Istent és népét szolgálta. Komoly hitbeli tettnek kell tekintenünk a király meglátogatását.
„Ha elveszek, hát vesszek el” kijelentése nem közömbösség, hanem ősei Istenébe vetett hite. Példát vehetünk róla.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem / Könyvtárhasz­nálat

  • Eszter példája: bátor kiállás halálos veszedelemben a népéért. (***)
  • Antiszemitizmus az évszázadok során. A zsidóság helyzete ma. A zsidókérdés Magyar­országon. A magyar holocaust. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Szereplők és jellemvonásaik Eszter királynő történetében. (* **)
  • A bibliai történet egy-egy jelenetének dramatizálása. (** ***)
  • Kreatív nyelvi feldolgozás: törvényszöveg, ill. imádság megfogalmazása. (***)
  • Anne Frank naplója – szemelvények felolvasása. Válaszlevél írása Kitty nevében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Karakteres rajzi ábrázolás: jellemző helyzetek a bibliai történetből. (**)

Vázlat:

Mordokaj – összeesküvés leleplezése

Hámán – király után a legfőbb méltóság
Mordokaj nem borul le előtte
Rendelet: a zsidókat ki kell irtani

Zsidók, Mordokaj – gyász
Eszter – Haták
feladat: menjen be a királyhoz
három napig böjt

kinyújtott pálca – kegyelem
kérés: lakoma Hámánnal

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Isten tiszteletet és szeretetet kíván tőlünk minden ember előtt.
* Egy nővel mindig tisztelettel kell bánni.
* Isten gondoskodik népéről, Izráelről.

Előzmények:

A júdai foglyok egy része Zerubbábel és Jósua vezetésével visszatért Júda és Jeruzsálem terü­letére. De még sokan maradtak Babilon és a Perzsa birodalom más területein.

Bevezetés:

Eszter könyvében nem említik Isten nevét. A történetekben mégis lehet érezni az Ő jelenlétét. Nem ismerjük Eszter könyvének íróját. Mordokajról kiderült egy érdekes dolog. Előkerült egy tábla, amin egy bizonyos Mardokajt (Mordokaj) említenek, aki fontos tisztséget töltött be Xerxész udvarában.

1. történet:

A nagy hatalmú Ahasvérós király, perzsa nevén I. Xerxész* az óriási Perzsa birodalomban uralkodott, amely 127 tartományból állt Indiától Etiópiáig. Gyakran tartózkodott Súsán* várában. Uralkodásának harmadik évében nagy ünnepséget rendezett, és minden tartomány vezetőjét meghívta. Az ünnepség fél évig tartott, amivel a király gazdagságát és hatalmát bizonyította.

A 180 napos ünnep után a király rendezett egy hét napos ünnepséget, ahova az udvartartás minden embere hivatalos volt. A palota gyönyörűen fel volt díszítve. Mindenből sugárzott a pompa és a gazdagság. A vendégek változatos formájú színarany poharakból itták a bort, királyi minőségű bort, ahogy az a gazdag Ahasvérós királyhoz illik. Udvaroncainak azt a parancsot adta, hogy mindenki annyit igyon, amennyi jól esik, de nem kell erőltetni.

Míg a király a palotában ünnepelt, addig Vasti királyné a női vendégeknek adott fogadást. A Perzsa birodalomban a nők és férfiak nem ünnepeltek együtt. (A babiloniaknál igen, vö. Dán 5; 188. lecke.)

A hetedik napon a királynak jó kedve támadt a bortól, és hét fő udvari emberének azt a parancsot adta, hogy hozzák el Vasti királynőt. Meg akarta mutatni őt királyi koronában és teljes szépségében. Hiszen ő egy gyönyörű asszony.

Mégse túl sok szeretetről és tiszteletről tanúskodik Ahasvérós parancsa. Önteltségében nem törődött Vasti érzéseivel és véleményével. Hét udvari embere gyorsan elment a királynéhoz. De Vasti megtagadta, hogy megjelenjen a férfiak előtt! Nem akarta elveszíteni női értékrendjét.

Az udvari emberek tehát a királyné nélkül jöttek vissza. Ahasvérós nagyon dühös lett, mikor Vasti engedetlenségét meghallotta. Tanácsadóihoz fordult, akik szintén heten voltak.

Nélkülük nem tudott döntést hozni ebben az ügyben. Mi történjen egy ilyen engedetlen királynéval, a törvény mit mond róla?

Memúkán vette át a szót: „Nemcsak a király ellen vétett Vasti királyné, hanem Ahasvérós király minden tartományának összes vezető embere és egész népe ellen is. Mert a királyné tettének a híre eljut majd minden asszonyhoz, és ők is megvetik férjüket. Azt fogják mondani, hogy Ahasvérós király is megparancsolta, hogy Vasti királynét vezessék be hozzá, de nem ment. A királyné tettének a hallatára így fognak majd beszélni az előkelő perzsa és méd asszonyok a király összes vezető emberével, és lesz bőven megvetés és fölháborodás. Ha jónak látja a király, bocsásson ki királyi rendeletet, és jegyezzék azt föl a perzsák és médek megmásíthatatlan törvényei közé, hogy Vasti nem jelenthet meg többé Ahasvérós király színe előtt; királynői méltóságát pedig adja a király másnak, nála jobbnak. Ha kihirdetik a király rendeletét, amelyet végre kell hajtani az egész hatalmas birodalomban, akkor minden asszony, a legnagyobb és a legkisebb rangú is megadja majd férjének a tiszteletet.”

Ahasvérós jónak találta Memúkán javaslatát. Meghozta a döntést, és a birodalom minden területén kihirdették, hogy a férfi az úr a házban!

2. történet:

Miután Ahasvérós haragja elszállt, eszébe jutott, hogy mit tett Vasti, és hogy döntött róla. Valószínűleg megbánta, hogy nem gondolta át még egyszer. Ezt a tanácsadói is látták. Talán úgy gondolták, az országnak sem tesz jót, ha a király szomorú. Ezért egy javaslatot tettek.

Azt tanácsolták a királynak, az egész ország területén küldjön szét embereket, hogy szép lányokat keressenek a király számára. A lányok a súsáni palota női részében, az asszonyok palotájában gyülekezzenek. Bízzák őket Hégajra, a király háremőrére*, tőle kapnak szépítőszereket. Akit legszebbnek talál majd a király, az lesz Vasti helyett a királyné. Tetszett a királynak a terv, rögtön parancsba is adta.

Lakott Súsánban egy zsidó férfi, Mordokaj, Kís leszármazottja. Ő a Júdából elhozott foglyok közül való volt, akik Jójákin királlyal érkeztek. Mordokaj nevelte Hadasszát, vagyis Esztert*, aki különösen szép lány volt.

A királyi palotában kezdtek gyűlni a lányok a birodalom egész területéről. Egy nap észrevették, hogy Eszter milyen szép. Nemsokára Hégaj is felfigyelt rá, és különösen jól bánt vele. Hét szolgálót kapott, és a női részleg legszebb helyén helyezték el. Eszter nem árulta el, hogy ő zsidó. Ezt még Mordokaj kérte tőle, nagyon bölcsen.

Mordokaj minden nap az asszonyok palotája körül sétált. Kíváncsi volt, hogy van Eszter, és mi fog vele történni.

Minden lányt egy évig készítettek arra, hogy a király elé kerüljön. Ezalatt gondozták, szépítették. Mielőtt bement volna a királyhoz, megválaszthatta, hogy milyen ruhát és ékszereket viseljen. Este a király elé vitték, és reggel jöhetett vissza. Ezután a király másodrangú feleségeinek a szállására ment, és a király feleségei közé tartozott. Csak akkor került újra rá a sor, ha a király név szerint őt hívatta.

Mikor Eszter következett, ő Hégajra bízta a ruha és az ékszerek kiválasztását. Mindenkinek nagyon tetszett.

Ahasvérós uralkodásának hetedik évében került Eszter a király elé. A király nagyon megszerette, és eldöntötte, hogy ő lesz Vasti helyett a királyné. Hogy ezt megpecsételje, a fejére tette a királyi koronát.

Eszter tiszteletére a király nagy ünnepséget rendezett. Örömének jeleként pedig elengedte az adósságokat, és ajándékokat osztott szét.

Jegyzetek:

I. Xerxész – A név jelentése: „legfőbb uralkodó”, héber alakja Ahasvérós. I. Xerxész I. Dárius fia, Kr. e. 486-tól haláláig Kr. e. 465-ig uralkodott a Perzsa birodalomban. Kr. e. 480-ban támadást indított a görögök ellen. Thermopülénél legyőzte a spártaiak maroknyi hős seregét, majd elfoglalta Athént, és az Akropoliszt felgyújtotta. Szalamisznál azonban vereséget szenvedett, és a perzsa hajóhad egyharmada megsemmisült. Később teljes visszavonulásra kényszerült. Az a történet, amiben Vasti is szerepet játszik, uralkodásának harmadik évében történt, Kr. e. 483-ban.

Súsán – Más néven: Szúza. Város a Perzsa-öböl és az Iráni-felföld között. A perzsa uralom idején a birodalom kormányzati központja Babilonból ide helyeződött át. I. Dárius (522–486), Ahasvérós apja építtette a szúzai palotát. Dárius Perszepoliszban is palotát építtetett.

Háremőr – Vagyis egy eunuch.

Eszter – Az Istár név (babiloni istennő) egyik alakja. Jelentése: „csillag”; „fiatal asszony”; „mirtusz”. Eszter héber neve Hadasszá („mirtusz”).

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1–2; 112:1–2; 144:5; 167.1–2; 236:1.5; 270:1; 428:1–4
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 172; 185
Harangszó: 41; 49:1.5; 51:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14; 61; 75; 90:1–3; 160:1–2
Erőm és énekem az Úr: 105:1; 131:1–4

Megjegyzések:

Isten tiszteletet és szeretetet kíván tőlünk minden ember előtt – Ahasvérós nem tisztelte és nem szerette Vastit, mert csak magára gondolt. Mi is gyakran így viselkedünk másokkal. Mások kárára vigasztaljuk magunkat, vagy beszélünk bántóan idegenekről, hátrányos helyzetűekről vagy a másik nemről. Gyerekközösségekben is előfordul ilyesmi. Pedig Isten tiszteletet és szeretetet vár el minden felebarátunk iránt.

Egy nővel mindig tisztelettel kell bánni – Vasti engedetlensége sok vitára adott már okot. Társadalmunkban is gyakran néznek úgy egy nőre, mint aki vágyak beteljesítésének eszköze. Erről sok kritikát hallhatunk. Az sem jó viszont, ha a nők teljesen különvonulnak a férfitársaságból. A muszlimoknál még mindig így van. Isten számára a férfiak és nők egyenrangúak (lásd Gal 3,26–28). A nő pozíciójáról és a férfi gondoskodásáról világosan ír az Ef 5,22–23.28: „Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak, mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test üdvözítője is. …Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti.” (Lásd még 1Pt 3,1–7; 1Tim 2,11–12; 1Kor 11,1–16)

Isten gondoskodik népéről, Izráelről – Bár ebből a történetből még nem látszik, Izráel Istene mégis megvédi népét ellenségeitől. Ez a motívum az egész Eszter könyvén végighúzódik.
Mi emberek gyakran nem tudjuk, hogy bizonyos dolgok miért történnek az életünkben. Később aztán úgy látjuk, hogy Isten különleges vezetése miatt. Ezt a témát dolgozhatjuk fel a történet segítségével.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • A Perzsa birodalom uralkodói, fénykora és gazdagsága. Szúza és Perszepolisz pompája. (***)
  • Történelmi példák uralkodó és felesége kapcsolatára. Pl. VIII. Henrik és hat felesége. (***)
  • Férfi és nő viszonyának változása az évszázadok során. Férfi és nő a különböző kultúrákban. (***)
  • Férfi és női szerepek változása néhány nemzedék alatt. Házastársi viszonyok ma. Dominancia, uralom, vezetés problémái a házastársak között. A válások gyakori okai. (***)
  • A leánykérés, párválasztás magyar hagyományai. A párválasztás szempontjai ma. Társkereső-teszt kitöltése és megbeszélése. (***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

  • Öltözködés szép ruhákba, szépségkirálynő-választás. (*)
  • Szereplők és jellemvonásaik Eszter királynő történetében. (* **)
  • Szerepválasztás: király-királyné. Szerepjáték: királynéválasztás, koronázás, lakoma. (**)
  • Leánykérő népi játék: Hoppon maradt vőlegény. (**)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika / Könyvtárhasználat

  • Királynői ruha rajzának díszítése papír- és fonalragasztással, varrással. (*)
  • Palota építése építőkockákból, vagy papírkartonból, dobozokból. (*)
  • Teremdíszítés, asztalterítés. Kis zászlók, koronák, koronás szalvéták, poháralátétek készítése. (* **)
  • A perzsa művészet, építészet emlékei – képek gyűjtése, könyvtári kutatómunka. (***)
  • A szúzai palota rajza a gyűjtött képek megfigyelése és elképzelés alapján. Tárgyak fantáziarajza: szőttesek, edények, ékszerek. (***)

Vázlat:

Ahasvérós – nem gondol Vastira
Vasti ellenkezik a királlyal
tanácsadók
„a férfi legyen az úr a házban”

csinos lányok az egész birodalomból
Mordokaj
Hadasszá – Eszter
az új királyné

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Az Úr újra népe között akar lakni.
* Isten háza, Isten tisztelete a legfontosabb.
* A sátán embereket használ ellentámadásaihoz.
* Az Úr bátorítja a bátortalanokat.
* A Messiás ígérete buzdít.

Előzmények:

Nebukadneccar, Babilónia királya Kr. e. 587-ben elfoglalta, kifosztotta és felperzselte Jeruzsálemet, s a lakosság nagy részét fogságba vitette. Júdában csak a szegényebb réteg maradt, közülük is sokan Egyiptomba menekültek. Akik mégis helyben maradtak, később idegen népekkel keveredtek.

Nebukadneccar halála után (Kr. e. 562) meggyengült a Babiloni birodalom, s Kr. e. 539-ben Círus perzsa király elfoglalta az országot. Jeremiás próféciája teljesedett be ezzel (Jer 25,12).

Történet:

A Krónikák második része azokkal a szavakkal végződik, amivel Ezsdrás a könyvét kezdi.

1. A nagy Círus, Perzsia birodalmának királya egy hirdetményt adott ki, melyet az egész birodalomban felolvastak. Az Úr indította arra, hogy ezt megtegye. A hatalomátvétel után Círus rendet akart tenni az országban. Elmondja, hogy az Úr, a menny Istene neki adott a földön minden királyságot. Ezzel elismeri az egyedüli igaz Istent. Tőle kapta hatalmát. Tehát engedelmes Isten parancsának is: gondoskodnia kell arról, hogy Jeruzsálemben a menny Istenének háza felépüljön.

Círus felszólított Isten népéből mindenkit, hogy térjen haza, és építse fel az Úr, Izráel Istenének a házát. Akik saját erőből nem tudnak eljutni Júdába, azok segítséget kell kapjanak a helybéliektől, aranyat, ezüstöt, és minden mást, amire csak az út alatt szükségük lehet. Sőt még önkéntes adományok átnyújtására is bátorította a király alattvalóit az Úr háza számára.

2. Egész nagy csoport júdai indult Kr. e. 538-ban vissza a szülőhazájába. Összesen 42.360 ember* tért vissza Babilonból Jeruzsálembe, és Júda egész területére. Ők Benjámin és Júda törzséből származók, valamint papok és léviták voltak. Isten lelke másokat is indított arra, hogy menjenek velük, ők valószínűleg más izráeli törzsek leszármazottai voltak, akik már sokkal korábban fogságba kerültek.

Még két csoportot említ az írás név szerint: a templomszolgákat és Salamon szolgáinak a fiait (43–58. vers). A templomszolgák Gibeón leszármazottai voltak, akik a lévitáknak segítettek. Tehát nem papok, és nem léviták. Végül a júdaiak magukkal hoztak valamennyi szolgálót, rabszolgát (7.337) és énekest (200) is. Voltak lovaik (736), öszvéreik (245), tevéik (435) és szamaraik (6.720). Ebből tudhatjuk, hogy a júdaiak nem voltak gazdagok, és a szomszédaik sem ajándékozták meg őket annyi állattal, mint azt a király elvárta.

Zerubbábel*, Jésúa pap, és további kilenc választott férfi volt a csoport vezetője. Zerubbábel Jójákin unokája (2Kir 24,15 és 25,27–30; 179. lecke). Őt nevezte ki Círus király Júda kormányzójává. Mikor a júdaiak megérkeztek Jeruzsálembe, látták, hogy minden elpusztult. Ekkor egyes családfők pénzt ajánlottak fel a templom felépítésére. Ez nem volt nagy összeg, mégis, szegény emberek komoly ajándéka.

3. A hetedik hónapban mindenki összegyűlt Jeruzsálembe, hogy ünnepet üljenek. Jésúa, Jócádák fia, a papok és léviták segítségével új égőáldozati oltárt épített a régi helyére. Ezt Mózes törvényei alapján tették meg (lásd 2Móz 27,1–7). Félelemmel és őrködve munkálkodtak ezen, mert az ott lakók ellenségesek voltak (lásd Ezsd 4).

Ezután minden reggel és este áldozatot mutattak be. A Jeruzsálembe érkező tömeg együtt ülte meg a sátoros ünnepet 7 napon át.

Az ünnep után nekiláttak, hogy előkészítsék a templom alapkő-letételét. Kőműveseket és ácsokat fogadtak. Círus megengedte azt is, hogy a Libánonról hozassanak cédrusfát a szidóniakkal és tírusziakkal. Ők cserébe ételt, italt és olajat kaptak.

A következő év második hónapjában kezdtek a templom alapjának lerakásához. Aki csak tudott, segített. Lévitákat neveztek ki, hogy felügyeljék az építkezést. Amikor az építők lefektették az alapokat, nagy ünnep kezdődött. A papok és léviták, akik között Ászáf* leszármazottai is ott voltak, harsonákkal és cimbalmokkal dicsérték az Urat, ahogy Dávid azt rendelte (lásd 2Krón 5,13). Hálaadó és dicsőítő énekeket énekeltek az Úrnak, mert Ő jó, és kegyelme örökké megmarad. A nép örömkiáltása messzire elhallatszott. Az idős papok viszont, akik látták a régi templomot, hangosan sírtak, amikor szemük láttára rakták le ennek a templomnak az alapját. Az örömujjongás és a sírás összeolvadt. Csodálatos, hogy az Úr újra kegyelmébe fogadta népét, és hogy újra felépülhet az Úr háza!

4. Júdának és Benjáminnak azonban ellenségei is voltak. Ők a samaritánusok, akik a fogságba hurcolás után Palesztinába vándoroltak (lásd 2Kir 17,24). A fogságból hazatértek épp hogy elkezdték a templom építését, mikor meglátogatta őket néhány samaritánus elöljáró ezzel a javaslattal: „Hadd építsünk veletek együtt, mert mi is a ti Istenetekhez folyamodunk, ahogyan ti, és neki áldozunk Észar-Haddón asszír király idejétől fogva, aki idehozott bennünket.”

A zsidó vezetők így válaszoltak: „Nem építhettek velünk együtt templomot a mi Istenünknek, hanem mi magunk akarjuk azt felépíteni Izráel Istenének, az Úrnak, ahogyan megparancsolta nekünk Círus király, Perzsia királya.”

Tehát a samaritánusok nem kaptak engedélyt a zsidó népbe való beolvadáshoz, s akadályozták őket a munkában. Még tanácsadókat is fogadtak ellenük, akik különböző praktikákat alkalmaztak Círus egész uralkodása alatt. Ahasvérós uralkodá sának kezdetén egy levélben vádolták a zsidókat. Utóda, Artahsasztá pedig két ilyen levelet is kapott. A másodikat Ezsdrás szó szerint idézi (11–16). A levélben az áll, hogy a júdaiak a perzsa fejedelmek engedélye nélkül erősítik és építik újjá Jeruzsálem városát. Így Perzsia királya elvesztheti ezt a területet! Alaptalan vád az is, hogy a júdaiak a későbbiekben nem fognak adót fizetni a perzsa királynak. Emlékeztetik a királyt a korábbi idők hűtlenségére. Megkérik, hogy a birodalom krónikáiban nézzen utána, valóban kapott-e engedélyt Jeruzsálem a város újjáépítésére. (Feltűnő, hogy itt a városfal és házak felépítéséről van szó, nem a temploméról.)

Artahsasztá röviden válaszolt a samaritánusoknak. Tényleg megvizsgálták Jeruzsálem múltját, s úgy találták, hogy a város korábban gyakran fellázadt a fejedelmek ellen. Ezért a samaritánusoknak figyelmeztetniük kell a Jeruzsálemben lakókat, hogy a városfalak építését azonnal függesszék fel.

A samaritánusok sietve Jeruzsálembe mentek, és betiltották a templom építését. Még erőszakot is alkalmaztak. Dárius uralkodásának második évéig szünetelt az építkezés.

5. Mikor már jó ideje szünetelt az építkezés, az Úr elküldte Haggeus és Zakariás prófétát. Ők arra biztatták a munkásokat, hogy újra lássanak hozzá az építkezéshez, és ne törődjenek a támadásokkal. Haggeus azt prófétálta, hogy ennek a háznak az eljövendő dicsősége nagyobb lesz, mint a régié. Mekkora bátorítás volt ez az építők számára. E prófécia akkor töltetett be, amikor az Úr Jézus Jeruzsálemben élt és tanított. Ebben a templomban járt és beszélt.

Zerubbábel és Jésúa is azt parancsolta, hogy folytassák a munkát. Ekkor odament hozzájuk Tattenaj, a samaritánus helytartó embereivel együtt, és megkérdezte a júdaiakat, kitől kaptak engedélyt a templom építésének folytatására.

A júdaiak nem féltek, hiszen tudták, hogy az Úr mellettük áll. Elmondták, hogy Círus király parancsa alapján cselekednek így. Azt kérték Tattenajtól, hogy ne hátráltassa őket a munkában addig, míg Dáriustól nem kap erre parancsot. Tattenaj levelet írt Dáriusnak, s kérte, nézzen utána a régi iratokban, Círus valóban adott-e engedélyt a zsidóknak.

6. Dárius király komolyan vette a levelet, és megkerestette a krónikákban az erre vonatkozó feljegyzéseket. Meg is találták az engedélyt a jeruzsálemi templom építésére. Pontosan megadta a templom méreteit, és azt, hogy a költségek a királyi udvart terhelik. Még azt is említik, hogy Círus a jeruzsálemi templom kincseit visszaküldte eredeti helyükre.

A samáriai Tattenaj és társai tehát komoly figyelmeztetést kaptak, hogy ne hátráltassák a templom építését, sőt a folyamon túli területek adójából adják meg az építkezéshez szükséges összeget. Még az áldozati állatokról is nekik kellett gondoskodni. Súlyos fenyegetés is társult a parancshoz, így aztán az érintettek igyekeztek a király levelét betartani.

Elhárult tehát az akadály a templom építése elől. Dárius király uralkodásának hatodik évében pedig elkészült a templom. Az új templom fölszentelése nagy ünnep volt, száz bikát, 200 kost, 400 bárányt és 12 kecskebakot mutattak be áldozatul. A bakokat Izráel 12 törzsének vétkeiért áldozták.

Elkészült a papok és léviták szolgálati rendjének beosztása. A páskát is megülték az első hónap 14-én. A papok, akik megtisztították magukat, készítették el a júdaiaknak a páskát. A páska után a kovásztalan kenyerek ünnepét is megtartották, 7 napon át. Mindenki boldog volt és hálás. Az Úr újra népe között lakott az új templomban.

Haggeus próféta fellépése:

Mikor Haggeus Krisztus előtt 520-ban, Dárius király uralkodásának második évében elkezdte prófétai szolgálatát, a júdaiak már 18 éve szabadok voltak a fogságból. Ők először lelkesen építeni kezdték a templomot, de nem fejezték be. A samaritánusok ellenséges fellépése miatt megcsappant a lendület. Végül a nép már csak a saját dolgaival foglalkozott. Az Úr azonban újra megkönyörült népén, s elküldte Haggeust és Zakariást, hogy intse és bátorítsa a népet.

Haggeus négyszer fordult az Úr üzenetével Zerubbábelhez, Júda fejedelméhez, és Jósuához, a főpaphoz, valamint az egész néphez.

1,2 – 2,1: Az Úr tudni akarja, fontos-e még a népnek a templom felépítése. Az emberek szép házakban laknak, míg az Úr háza ott maradt befejezetlenül. Mindenki csak a saját vagyonával törődik. Jobban tennék, ha felmennének a hegyekbe, hogy a templom befejezéséhez fát gyűjtsenek. De az emberek nem így tesznek, ezért az Úr nem áldja meg a munkájukat. Nem ad az ég esőt, és a föld termést, az Úr szárazságot hozott a vidékre.

Zerubbábel és a nép megijedt erre a dorgálásra. Pár nappal később Haggeus ismét elmondta az Úr üzenetét: „Én veletek vagyok!” A nép és vezetői pedig felbuzdultak, és nekiláttak az építés folytatásának.

2,2–9: A hetedik hónap 21. napján Haggeus újra elhozta az Úr üzenetét Zerubbábelnek és a népnek. Megkérdezte tőlük, ki látta az első templom dicsőségét. Most ők azt gondolhatják, hogy a készülőfélben levő templom semmi ahhoz képest. Nemsokára azonban az Úr be fogja tölteni szentségével ezt a templomot. S e mostani templom dicsősége meghaladja majd az elsőét. E helyen békességet ad az Úr! Gondoljunk a Békesség Fejedelmének, az Úr Jézusnak az eljövetelére.

2,10–21: A templom építése folytatódik, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki megtisztította volna magát.

2,22–24: Különleges Haggeus Zerubbábelnek szóló próféciája: az Úr megrázza a mennyet és földet, a királyok trónjait, a népek királyságait pedig megsemmisíti. Az emberek egymás kardja által vesznek el. Az Úr Zerubbábel nagy utódját, az Úr Jézust pedig olyanná teszi, mint egy pecsétgyűrű*. Mert az Úr őt választotta ki Messiásnak! (Vö. Zsolt 132,11.17; Ézs 11,1; 16,5)

Zakariás fellépése:

Zakariás próféciáit két csoportra lehet osztani: az álmok/látomások (1–6. fejezet), és a Júdába visszatért népnek szóló üzenet (7–14. fejezet). Haggeus első fellépése után két hónappal Zakariás is próféta lett. Fiatal volt még, mikor először prófétált. Nem beszélünk az összes látomásról, de azért álljon itt egy felsorolás: a négy lovas (1,7–17), a négy szarv (2,1–4), a mérőzsinóros férfi (2,5–17), Jósua igazságos (3), a lámpatartó és a két olajfa (4), a repülő irattekercs és a nő (5), a négy fogat (6).

1,16–17: Az Úr azt mondja, hogy a templom, és az ország városai újra fel fognak épülni. Ő újra megvigasztalja Siont.

3: Zakariás Jósua főpapot látja szennyes papi ruhában, mint aki bűnös az Úr angyala előtt. A sátán vádolja őt, de az Úr azt mondja neki, hogy nem kapja meg Jósuát. Mert… az Úr angyala szolgáinak azt a feladatot adja, hogy Jósua új, tiszta papi ruhát kapjon. Ez a nép bűne bocsánatának a jele. A főpap most újra megszentelve állhat a nép előtt. A nép a fogság alatt nem tarthatta be a kötelező dolgokat, mint pl. a tiszta ételek fogyasztása, de most, hogy már Júdában van, ezt újra megteheti. Az Úr megígéri, hogy újra népe mellett áll, és megáldja, ha megtartja a törvényeket és istentiszteletet.

Jósua itt Krisztus példája. Ő egy napon elveszi népe bűnét. Amilyen tiszta a pap új ruhája, olyan tisztán és szenten kel majd fel a sírból. Így veszi el mindazok szégyenét és bűnét, akik Őt szolgálják… a sátán pedig legyőzetik!

4,6: „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.” Ezek a szavak Zerubbábelnek szólnak. Isten segítségére utalnak a templom újjáépítésével kapcsolatban, de tovább is mutatnak: egy ember újjászületése egyedül Isten munkája. Egyedül az Ő Lelke által válhat a bűnös életű egy új emberré.

További fontos részletek Zakariás könyvének második részéből:

9,9: „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamárháton ül, szamárcsikó hátán.” Ez az ismert ige világos utalás a nagy Király, Jézus Krisztus eljövetelére.

12,10: „Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek arra, akit átdöftek…” Az ige első része a Szentlélek kitöltetéséről szóló prófécia, Jézus feltámadása után (lásd ApCsel 2; 321. lecke). A második rész pedig azt a tényt mondja ki, hogy Jézus oldalát átdöfték a kereszten (lásd Jn 19,34.37; 313. lecke).

13,1: „Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy lemossa a vétket és a szennyet.” Ez az ige Krisztus eljövetelére utal. Az Ő vére mossa el a bűnöket. A forrás Isten kegyelmének képe, Krisztus által.

Jegyzetek:

42.360 ember – A családok 29.818-at adnak (Nehémiásnál ez 31.089). Ez talán azért van, mert más törzsekből is döntöttek úgy néhányan, hogy visszatérnek a szülőföldjükre.

Zerubbábel – Ezsdrás említi az Ezsd 3,2-ben, hogy Sealtiél fia volt, de ő valójában Pedájá fia (1Krón 3,19). Sealtiél és Pedájá is Jójákin (Jekonjá) fia volt (1Krón 3,17–18), tehát elképzelhető a családjukban örökbefogadás vagy sógorházasság is. A babiloni Zerubbábel „Babilonból származót” jelent. A zsidó történetíró megemlíti, hogy Zerubbábel a babiloni hadsereg kapitánya volt, és a júdaiak érdekeit képviselte.

Ászáf – Dávid idejében énekes, ismert zsoltárairól is (50. és 73–83.); Lévi leszármazottja.

Pecsétgyűrű – A királyok ezzel szoktak érvényt szerezni törvényeiknek, és legbelsőbb titkukat lezárni, megőrizni.

191-192

Énekek:

Református énekeskönyv: 14:7; 27:1–2; 85:1; 126:1–3; 134; 135:1–2.12; 147:1; 152; 162; 163; 217:4; 224:4–6; 389:1.5.9–11; 397:1
Jertek, énekeljünk: 68:1–2; 168; 173; 177; 179
Harangszó: 15; 44; 49:2.7; 52:1.4; 55
Dicsérjétek az Urat!: 29; 30; 35:1–2; 36; 40; 53:1.4; 68; 69; 93
Erőm és énekem az Úr: 46; 84; 97; 115:1; 126

Megjegyzések:

Az Úr újra népe között akar lakni – Isten túláradó szeretetének jele, hogy gondoskodik arról, népe visszatérjen a babiloni fogságból saját hazájába, és újraépítse a templomot. A nép nem érdemelte meg ezt a kegyelmet. De az Úr megtartja ígéretét, amit Ádámnak és Évának, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, Dávidnak, Ézsaiásnak, Mikeásnak, és még sok más embernek tett. Gondoskodik a Messiás eljöveteléről, aki a Sátán, a bűn és a halál felett diadalt arat. A fogságból való hazatéréssel, az istentisztelet helyreállításával Jézus Krisztus születését készítette elő az Úr.

Isten háza mindenek előtt – A legjobb esetben nem saját magunkra gondolunk, hanem Isten szolgálata van első helyen az életünkben. Nóé az özönvíz után először oltárt épített az Úrnak; Ábrahám is ezt tette, ahogy megérkezett Kánaánba. Salamon Gibeónba ment, hogy áldozatot mutasson be, mikor megválasztották királynak. Círus király parancsa itt nagyon különleges: a júdaiak nem azt a feladatot kapják, hogy régi lakóhelyüket újra kiépítsék, hogy újra adót tudjanak fizetni a királynak. Nem az anyagi oldal fontos neki, hanem az Úr szolgálata, Izráel Istene kerül az első helyre.

A sátán embereket használ ellentámadásaihoz – Sok „samáriaival” találkozunk, ha az Úr szolgálatában állunk. Hirtelen olyan ellenségek jönnek, akik mindent el akarnak rontani. A sátán a nagy lázító és nyugtalanságot szító. Ami viszont biztató: az ellenállás mértéke megmutathatja, milyen nagy Isten terve, és az Ő munkája.

Az Úr bátorítja a bátortalanokat – Isten és az Ő szolgálata iránti tűz meggyengülhet olyan nehézségek miatt, amikre nincs rögtön megoldás. Láthatjuk ezt a visszatérő foglyoknál is. Az első lelkesedést lehűti a samaritánusok támadása. Utána csak a mindennapi dolgok érdeklik őket. Saját dolgaik fontosabbak lesznek az Úréinál.
Mikor Haggeus és Zakariás próféta Isten üzenetét elmondja nekik, akkor új erőt nyernek, és újra munkához látnak. A kishitűeket megerősíti, és a bátortalanokat bátorítja Isten szava.

A Messiás ígérete buzdít – Külön támaszt jelent az egyedüli alapra, a Messiásra való utalás. Mi, akik Krisztus feltámadása után élünk, szintén felbátorodhatunk ezen. Bármi elszomoríthat, de az Úr Jézus itt van! Általa megnyílt a szentség forrása.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

  • Elkeseredés, csüggedés, kishitűség nehézségek idején. Keserűség, csüggedés jelei a magyar társadalomban. (***)
  • A buzdítás, bátorítás szerepe és jelentősége. Hogyan érhetünk el tartós eredményt? (***)
  • Az építkezés feltételei: építési engedély, engedélyezett épületterv. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Társadalmi ismeretek

  • Hétköznapi szituációk dramatizálása. Téma: bátorítás, buzdítás. (***)
  • Bátorító levél írása családtagnak, barátnak, ismerősnek. (***)
  • Beszélgetés Győri József: Épülő templom című verse alapján templom és gyülekezet, hívek és istentiszteleti hely kapcsolatáról. (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Könyvtárhasználat

  • Képek gyűjtése újjáépített vagy újonnan épített templomokról. (***)
  • Templomépület tervrajza (látszati rajz, alaprajz, elöl- és oldalnézet) és tömegvázlata. (***)

Vázlat:

Ezsdrás
Círus – Perzsia
70 éves fogság
hazatérés: Zerubbábel és Jésúa
a templom újraépítése

samáriaiak – ellenségeskedés
Dárius újabb engedélye

Haggeus – Zakariás próféták

az új templom dicsősége nagyobb lesz a réginél
a Messiás eljöveteléről szóló ígéretek

elkészül a templom – ünnep

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Aki Istent szolgálja, sokszor lesz ellensé­geskedés áldozata.
* Istenben bízni veszedelem idején.
* Nehézségek ellenére is imádkozni, kitartani az imádságban.
* Isten uralkodik minden fejedelem és vezető fölött.

Előzmények:

Bélsaccarral leáldozott a Babiloni birodalom. A médek és perzsák megölték Bélsaccart azon az éjszakán, mikor Dániel megmagyarázta a falra írt szöveget.

Dániel nem egybefüggő történelmi leírást hagy hátra a káldeus királyokról, s az utánuk következő médekről és perzsákról. Csak az Isten különös gondoskodásáról és irányításáról szóló dolgokat jegyezte fel, mint a következő történetben.

Történet:

A hatvankét esztendős méd Dárius* elfoglalta Babilont. Círustól így ajándékképp ő kapta meg a Babilon királya címet. Ez kb. egy évig tarthatott, azután Círus átvette az irányítást.

Ebben az első évben megpróbált Dárius rendet rakni. Kinevezett százhúsz kormányzót és három főkormányzót. A főkormányzók közül Dániel volt az első. A kormányzók nekik adták le a jelentéseket. Dániel nemcsak legelső volt a főkormányzók között, hanem a legalkalmasabb is, mivel rendkívüli lélek volt benne. Dárius azt tervezte, hogy őt nevezi ki az egész ország élére, alkirálynak.

Ez azonban nem tetszett a többi vezetőnek. Utálták Dánielt a tisztsége, és Izráel Istene iránti elkötelezettsége miatt. Dániel a szemükben mindig csak egy júdai fogoly maradt. Állandóan figyelték, hátha valami hibát találnak benne, hogy bevádolhassák Dáriusnál. Ez azonban nem sikerült, mert Dániel hibátlanul végezte a munkáját. Másféle ürügyet kellett találni, hogy megvádolhassák. Kitaláltak hát valamit Istene törvényével kapcsolatban.

A főkormányzók és vezetők nagy csoportja érkezett Dáriushoz. „Dárius király, örökké élj!” – üdvözölték a királyt. Majd előadták tervüket, ami Dárius dicsőségét lett volna hivatott szolgálni. Aláírattak vele egy törvényt, hogy harminc napig senki sem könyöröghet sem emberhez, sem istenhez, a királyon kívül. Tehát minden kérést a királynak kell feltenni. Mekkora tisztesség ez Dáriusnak! Aki vét a törvény ellen, azt az oroszlánok vermébe* kell dobni. Dáriusnak tetszett az ötlet. (Furcsa, hogy nem vette észre, hogy Dániel, az első számú embere nincs ott.)

Dárius aláírta a törvényt, ami a médek és perzsák törvénye* szerint visszavonhatatlan volt. Dániel természetesen hallott az új törvényről. Ám hogy bizonyítsa, nem törődik vele, felment a felső szobájába, aminek az ablakai Jeruzsálem felé néztek. Dániel tudta, hogy fontosabb Istenhez hűségesnek lenni, mint emberekhez. S ahogy eddig is naponta háromszor imádkozott, most is letérdelt, hogy imádkozzon, és dicsérje az Urat.

Csak erre vártak a kormányzók! Betörtek az imádkozó Dánielhez, aztán siettek a királyhoz. Emlékeztették őt a törvényre, majd vádolni kezdték Dánielt: „A zsidó foglyok közül való Dániel semmibe sem vesz téged, ó király, sem azt a rendeletet, amelyet aláírtál, hanem napjában háromszor könyörög Istenéhez.”

A király ezt hallva nagyon elszomorodott. Próbálta megmenteni Dánielt, de a kormányzók a médek és perzsák megmásíthatatlan törvényére hivatkoztak, ami ellen nem volt mit tenni. A király parancsára az oroszlánok vermébe dobták Dánielt. „A te Istened, akit állhatatosan tisztelsz, szabadítson meg téged!” – mondta neki a király, majd lepecsételte a verem szájára hengerített követ.

A király visszatért palotájába, és böjtölt egész éjjel, álom sem jött a szemére. Már korán reggel talpon volt, és az oroszlánok verméhez sietett. Ott így szólt: „Dániel, aki az élő Isten szolgája vagy! A te Istened, akit te állhatatosan tisztelsz, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?”

„Király, örökké élj! Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak engem. Mert ő ártatlannak talált engem, és téged sem bántottalak meg, ó király, semmivel” – hangzott a válasz.

Erre a király nagyon megörült, és parancsot adott, hogy húzzák fel Dánielt. Semmi sérülés nem volt rajta, mert hitt Istenében. Akkor a király parancsot adott embereinek, hogy azokat dobják az oroszlánok vermébe feleségeikkel és gyermekeikkel együtt, akik Dánielt vádolták. Még a verem fenekére sem értek, máris megragadták őket a kiéhezett oroszlánok.

E szörnyű igazságszolgáltatás után Dárius király levelet írt a birodalom minden részén lakóknak, amiben megparancsolta, hogy mindenki félje Dániel Istenét, mert Ő az élő Isten, és Királysága örökké fennáll. Ő megment, megszabadít, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából!

Dánielnek aztán jó dolga volt Dárius és a perzsa Círus uralkodása alatt.

Dániel látomásai:

Dániel nemcsak állami tisztségviselő volt, hanem próféta is. Látomásokon keresztül mutatott meg neki az Úr sok mindent a jövőből. Ezékiel próféta dicsérte Dániel bölcsességét (Ez 28,3), és prófétaként Nóé és Jób mellé helyezte, valamint példának állította az istenfélelemben, és az Úr szolgálatában való kitartásban (Ez 14,14.20).

Az Úr Jézus Dániel próféciájának megértésére hív minket (Mt 24,15).

János sok dolgot idézett Dániel könyvéből a Jelenések könyvében. A teológusok sokat törték fejüket Dániel álmainak és látomásainak magyarázatán.

Látomás a négy élőlényről (7. rész)

Dániel Bélsaccar király uralkodásának első évében látomást látott. Négy nagy állat jött fel a tengerből. Ez négy királyságot jelent. Az első állat egy oroszlán volt, sasszárnyakkal, ami Babilont jelképezi. A második egy medve, három bordával szájában. Azt a feladatot kapta, hogy sokat egyen. Ezen a médek és a perzsák birodalmát értik. A következő olyan volt, mint egy párduc, de négy madárszárnya, és négy feje is volt. Neki hatalom adatott. Ez Nagy Sándor* uralmára, és birodalmának gyors növekedésére utal. A negyedik lény félelmetes volt: nagyon erős, nagy vasfogai voltak, amivel rágott, és a maradékot összetaposta. Tíz szarva is volt. Ez a Szír birodalomra utal, ami Nagy Sándor birodalmának egy részét is bekebelezte.

Dániel látta, hogy a szarvak között egy új is nő, és három letörik. Az új szarvon szemek is voltak, és egy száj, ami nagyokat mondott. Nem teljesen világos, hogy ez milyen birodalomra utal.

Dániel azt vette észre, hogy trónokat állítanak fel, és „egy öregkorú” (az Úr Isten) helyet foglal. Hófehér ruhát viselt, fején a haj olyan volt, mint a tiszta gyapjú, trónja, mint a lángoló tűz, és annak kerekei, mint az égő tűz.

Tűzfolyam áradt a trónból. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte. Kinyitották a könyveket. Eljött Isten ítélete a világbirodalmak felett.

Végül az egész világon minden hatalom Jézus Krisztusnak adatott: „Mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.” (Mt 26,64)

Látomás egy kos és egy bak küzdelméről (8. rész)

Bélsaccar uralkodásának 3. évében Dánielnek újabb látomása volt. A látomásban az Úlaj csatornánál állt Súsán váránál.

Dániel látott egy kétszarvú kost, ami szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt. Egy állat sem állhatott meg vele szemben. Azt tette, amit akart, mert egyre erősebb lett. Valószínűleg a médek és perzsák birodalmát jelenti ez a kos.

Azután nyugat felől egy bak jött lebegve a földek felett. Szemei között egy hatalmas szarv volt. Felöklelte a kost, és letörte annak mindkét szarvát. A földre terítette, megtaposta, és nem volt, aki a kost megmenthette volna. A bak a Nagy Sándor alatti görög birodalmat jelenti, ami legyőzte a perzsa birodalmat. Így lett a görög világnyelv, aminek segítségével a kereszténység is könnyebben terjedt.

A bak nagyon megerősödött, de mikor a leghatalmasabb volt, letört a szarva, és másik négy nőtt helyette. Nagy Sándor meghalt, és birodalma négy részre szakadt. A négy szarv közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő, és igen nagyra nőtt délen, keleten és az „ékes földön” (Izráel). Elvette a szent helyről a mindennapi áldozatot.

Egy angyal azt kérdezte egy másik szenttől, mennyi ideig tart az, amit a jeruzsálemi áldozatokkal kapcsolatban látott. A válasz kétezer-háromszáz éjszaka, ami nagyjából 6 év és 4 hónap. Gábriel, Isten hírnöke magyarázta meg a látomást Dánielnek. E „lenyűgöző” látomás után Dániel néhány napig beteg volt, de aztán senki nem vett észre rajta semmit.

A hetven hét (9. rész)

Ahasvérus fia, Dárius király uralkodásának első évében Dániel megértette Jeremiás próféciájának, a 70 éves fogságnak a jelentését. Ezután Dániel buzgón imádkozott az Úrhoz, böjtölt és zsákruhát öltött. Egy hosszú és megragadó imádságban megvallotta népe, a zsidók vétkeit, és bocsánatot kért az Úrtól.

Miközben imádkozott, eljött hozzá Gábriel angyal, és megérintette. Dánielt „kedves férfiúnak” nevezte, és felvilágosította népe jövőjéről. Hetven hét (70×7 év) van kiszabva népére és a szent városra. Ez nagyjából Kr. u. 70-et jelent, amikor a római Titusz dúlja fel Jeruzsálemet. Ebben az időben építik újjá a várost, de a Messiás is ebben az időben születik és hal meg.

A szellemi és hatalmi harc (10–11. rész)

Círus uralkodásának harmadik évében Dániel három hétig gyászolt. Böjtölt is: nem evett ízletes ételt, sem húst, nem ivott bort. Egy nap, mikor társaival a Tigris partján volt, meglátott egy férfit, aki gyolcsba öltözött, és aranyöv volt a derekán. Teste olyan volt, mint a drágakő, arca fénylett, mint a villám, szemei, mint az égő fáklyák, kezei és lábai pedig fénylettek, mint a réz. Hangja olyan volt, mint tömegek zúgása. Sokan azt állítják, hogy Dániel nem mást, mint az Úr Jézust látta. Akik Dániellel voltak, nem látták a férfit, de hallották hangját. Elfutottak, hogy elrejtőzzenek.

Dániel egyedül maradt, s hirtelen nagyon gyengének érezte magát. Mikor a férfi hangját hallotta, összeesett és mély álomba merült. Ekkor megérintette egy kéz, és fölsegítette a térdeire.

A férfi ezekkel a szavakkal üdvözölte: „Dániel, te kedves férfiú!” Biztatta, hogy szedje össze magát, s figyeljen oda rá, mert üzenetet hozott. A zsidók engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek hazájukba, de Jeruzsálem és a templom felújítása még nem kezdődött meg.

A férfi elmondta, hogy három hétig harcolt Perzsia* fejedelmével, Mihály arkangyal segített neki. A férfi azért jött Dánielhez, hogy elmondja, mi fog történni a jövőben a zsidó néppel.

Ez a találkozás túl sok volt Dánielnek, és újra a földre esett. A férfi kétszer is megérintette a száját, és bátorította Dánielt.

A férfi azután elmondta, hogy vissza kell mennie harcolni a perzsa fejedelemmel, majd a göröggel. Először néhány fontos fejedelem uralkodik majd Perzsián. A negyedik valószínűleg I. Xerxész, aki nagyon gazdag lesz. Azután egy nagy király jön (valószínűleg a macedón Nagy Sándor), aki hatalmas lesz. De hatalma legdicsőségesebb időszakában feloszlik a birodalom.

Ezután egyik birodalom jön a másik után. Sok fejedelmet sorol fel a látomás. Az utolsó, akiről szó van, újra IV. Antiochus Epiphanes, aki nyomorúságot hoz a zsidókra (lásd a 203. leckét).

Jövendölés a próbatétel végéről és a feltámadásról (12. rész)

Végül Dániel megtudta, hogy Míkáél angyal még nehéz körülmények között is népével lesz. Végül megszabadul a zsidó nép.

Ezután hirtelen ugrással a férfi a feltámadásról beszélt. Sok zsidó, aki már a föld gyomrában alszik, felkel majd, hogy örökké Istennel legyen, a többiek pedig az örök kárhozatra jutnak. Azok a bölcsek, akik a nehéz időszakban is az igaz istentiszteletre tanították a népet, fényleni fognak, mint a fénylő égbolt.

Dánielnek le kell pecsételnie a könyvet, amiben mindent felírt, amit látott és hallott. Sokan tanulmányozzák majd ezt. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz mindennek vége, Dániel nem kapott választ. Mennie kell, mert mindez el van rejtve. Dániel elvégezte a munkáját.

Jegyzetek:

Dárius – A történetírás nem tud erről a méd Dáriusról (6,1), aki Xerxes fia (9,1) és Círus elődje lett volna (10,1). A perzsa Dárius jobban ismert. Róla a 197. leckében lesz bővebben szó.

Oroszlánok verme – Régebben sokat használtak oroszlánokat és egyéb ragadozó állatokat halálbüntetés végrehajtásához. Gondoljunk csak az ókori római arénákra. Néró uralkodása alatt sok keresztény lelte halálát ilyen oroszlános arénákban. Bizonyos országokban a mai napig használnak képzett kutyákat ítéletek végrehajtásához.

A médek és perzsák törvénye – A perzsa és méd királyoknak jól át kellett gondolni az egyes törvények következményét, ha új törvény akartak alkotni. Gondoljunk csak arra a törvényre, amit Ahasvérós nevében hoztak (lásd Eszt 3; 194–195. lecke).

Nagy Sándor – a macedón uralkodó – A hatalmi harcok után Görögországban a felfegyverzett nép egy erős emberre várt, aki rendet és békét teremtene. Ez Macedóniai Fülöp volt (Kr. e. 359–336). Egy gyakorlott sereget állított fel. Fia, Sándor követte a trónon (Kr. e. 336–323). Ezután elfoglalta a Perzsa birodalmat is.

Perzsia – Círus 559–529-ig uralkodott. Elfoglalta a Babiloni birodalmat és Líbiát. Így a Kis-ázsiai görög gyarmatok is kezére kerültek. Círus nem szerette a fogságot, ezért a fogságban levő népeket visszaküldte saját hazájukba, a zsidókat is. Azt is megengedte, hogy minden nép saját istenét tisztelje, és saját nyelvét használja. Fia még inkább kiszélesítette a birodalmat.

189-190

Énekek:

Református énekeskönyv: 92:1; 93:1–4; 97:6–7; 113:1–3; 157; 225:1; 237:1.3.6; 254:1.3–5; 264:1–2.5; 474; 488
Jertek, énekeljünk: 55; 57; 63; 80; 141; 185; 206; 230
Harangszó: 18; 40:1–2; 41; 44; 52:1.3
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14:1; 26; 45:1; 53.1.3; 71; 172
Erőm és énekem az Úr: 10; 19; 30; 36; 40; 46; 80; 91; 111

Megjegyzések:

Aki Istent szolgálja, sokszor ellenségeskedés áldozata – Egy hívőnek gyakran akadhat gondja az iskolában, munkahelyen. Nem veszik komolyan. Egy kereszténynek nem ajánlanak fel rögtön magas társadalmi pozíciót sem. Ellenségei úgy gondolják, először is a hitéletébe, keresztény tulajdonságaiba, az imádságba, a vasárnap megszentelésébe tudnak belekötni. Dániel ellenségei sem voltak ez alól kivételek!
Azokat a fiatalokat is, akik Isten igéje szerint élnek, gyakran kinevetik vagy gúnyolják az iskolában, munkahelyen. De a kitartás elismerést hozhat.
Az Úr Jézus azt mondta tanítványainak: „Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20). És: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16,33).

Mindenek ellenére imádkozni, kitartani az imádságban – Az Úr naponkénti szolgálata többek között imádságból is áll. Ennek elhanyagolása nem bölcs dolog, hiszen kitől kérnénk segítséget, ha nem Istenünktől? Dániel kitartott napi imádságában még akkor is, mikor tudta, hogy ezzel veszélybe sodorhatja életét. Mindig vannak olyan pillanatok, mikor az imádkozás nehéz. Mégis ki kell tartanunk az imádságban: „Szüntelenül imádkozzatok” (1Thessz 5,17).

Istenben bízni veszedelem idején – Kitartani a hitben még normális körülmények között is nehéz. De abban a helyzetben, amiben Dániel volt – oroszlánok vártak rá a veremben! –, teljes bizalomról tanúskodni Istenben egyáltalán nem kis dolog. Akkor is az Úrban kell bíznunk, ha minden jól megy, nem kezdhetjük ezt akkor, amikor extra segítségre van szükségünk. Hiszen minden pillanatban Tőle függünk. Dánielt mindennapi imádságai közel hozták az Úrhoz. Tudta, hogy még veszély idején is bízhat benne.

Isten uralkodik minden fejedelem és vezető fölött régen és most is – Dániel látomásainak témája Isten uralma minden fejedelem felett. Nem tudjuk ezt eléggé kihangsúlyozni a gyerekeknek. Világosan láthatjuk ezekben a történetekben, hogy Isten az, aki uralkodik minden felett, az egész világtörténelmet is igazgatja. Az emberi történelem egésze az Ő irányítása alatt áll.
Nemcsak a birodalmak és uralkodók megjelenése és eltűnése történik az Ő terve szerint, hanem minden egyes ember életének irányítása is az Ő kezében van. Aki benne bízik, ahogy Dániel is tette, teljesen rábízhatja magát.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Az imádkozás, imádság szerepe a mindennapokban. A kitartó imádság. (* ** ***)
  • Helytállás nehéz helyzetekben. A „hívőket” érő diszkrimináció veszélye. (***)

Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Törvényhozás az ókori Perzsiában. Törvényhozás ma. Mi alapján hoznak törvényeket? Törvények és rendeletek. A törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztása. (***)
  • Nagy ókori birodalmak: Babiloni birodalom, Perzsa birodalom, Nagy Sándor birodalma. A szír Antiochus Epiphanes uralma. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A történet újraalkotása – történetmondás – vázlat segítségével. (**)
  • A történet dramatizálása négy jelenetben, csoportmunkában. (** ***)
  • Újsághír megfogalmazása a bibliai történet alapján. (** ***)
  • A bibliai történethez kapcsolódó magyar közmondások. (** ***)
  • Kreatív szövegalkotás: rendelet, imádság, krónikarészlet megfogalmazása. (***)
  • Mihez hasonlítható egy-egy imádság? (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

  • Oroszlánverem, oroszlán- és emberalakok készítése papír, textil, fonal felhasználásával. (*)
  • A babiloni építészet emlékei. A Felvonulási út egyik oroszlánja. (***)
  • Oroszlán domborművének elkészítése agyagból vagy lisztgyurmából. Festés temperával vagy üvegfestékkel. (***)

Vázlat:

Dárius – méd
Círus – perzsa
kormányzók

Dániel – első közülük
törvény: 30 napig semmi imádság
Dániel: inkább Istenhez hűséges, mint emberekhez

oroszlánok verme
szabadítás
tisztelet helyreáll
kormányzók – oroszlánok verme

Dániel látomásai:
– négy élőlény
– kos és a bak
– 70 hét
– harc a hatalomért
– szabadítás

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Az Úr meg tudja törni a legkeményebb szívet is.
* Az Úr uralkodik földön és égen.
* Isten nem engedi, hogy gúnyolják.
* Van, aki a szakadék szélén táncol, mégsem veszi észre a veszélyt.

Előzmények:

Dánielnek Isten látomásban mutatta meg, hogy a király álma mit jelent. Dániel három barátja pedig csodálatos módon menekült meg az izzó tüzes kemencéből. Nebukadneccar el kellett hogy ismerje az ég és föld Istenének hatalmát.

1. történet:

Nebukadneccar király levélben fordult alattvalóihoz. „Nebukadneccar király üzenete az egész birodalmában lakó különféle nyelvű népekhez és nemzetekhez: Békességetek növekedjék!”

Célja az volt, hogy Istent dicsérje: „Jónak látom kihirdetni a jeleket és a csodákat, amelyeket a felséges Isten tett. Mily nagyok az ő jelei, mily hatalmasak csodái! Az ő királysága örök királyság, és uralma megmarad nemzedékről nemzedékre!” Olyan ember bizonyságtétele ez, aki csodálatos módon jött rá arra, hogy az ég és föld Istene uralkodik az egész föld felett, sőt még egy fejedelmet is meggyőzhet.

A levél a következőkről tudósít:

Nebukadneccar békében élt palotájában, de egy éjszaka álmot látott, ami mély benyomást tett rá. Tudni akarta az álom jelentését. Magához hívatta bölcseit, és elmondta nekik az álmot, de nem tudták neki megmagyarázni.

Végül eljött Dániel (Baltazár) a királyhoz. Ő tisztelettel szólította meg Dánielt: „Baltazár, te nagy mágus! Tudom, hogy szent, isteni lélek van benned, és nincs olyan titok, amit ne tudnál megfejteni.” És Nebukadneccar elmondta az álmát.

Egy hatalmas fát látott, ami az égig ért, és még a föld széléről is látható volt. Levelei szépek voltak, gyümölcseiből sokan jóllaktak. Ágain és árnyékában állatok tanyáztak.

Majd egy angyal utasítást adott, hogy vágják ki a fát, de a töve gyökerestül maradjon a földben vas- és rézbilincsben. Egye azt, amit az állatok, boruljon el elméje, és hét időszak teljen el így. Hadd tudják meg az élők, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött.

Dániel egy pillanatra annyira az álom hatása alá került, hogy egy szót sem tudott szólni. A király így biztatta: „Baltazár, ne rémülj meg az álomtól és a jelentésétől!”

„Uram, szálljon az álom gyűlölőidre, jelentése pedig ellenségeidre!” – válaszolt Dániel. – „Az a fa, amelyet láttál, és amely olyan nagyra és hatalmasra nőtt, hogy az égig ért, és látható volt az egész földön, szép lombja és sok gyümölcse volt, táplálékot nyújtott mindenkinek, alatta tanyáztak a mezei vadak, ágain fészkeltek az égi madarak, az te magad vagy, ó király! Te lettél naggyá és hatalmassá; hatalmad megnőtt, felér az égig, és uralmad elér a föld széléig. Annak pedig, hogy a király egy szent angyalt látott leszállni a mennyből, aki ezt mondta:

Vágjátok ki ezt a fát és pusztítsátok el, de a tövét gyökerestül hagyjátok a földben, vas- és rézbilincsben a mező füve között, hadd áztassa az ég harmatja, és azt egye, amit a mezei vadak, míg csak hét időszak el nem telik fölötte! – annak ez a magyarázata, ó király: A Felségesnek az ítélete ér utol téged, uram, király! Száműznek téged az emberek közül, a mezei vadak közt tanyázol, füvet eszel, mint az ökrök, és az ég harmatja áztat. Hét időszak telik így el fölötted, amíg el nem ismered, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja azt, akinek akarja. Azért mondták, hogy a fa tövét gyökerestül hagyják meg, mert királyságod megmarad, mihelyt elismered, hogy a menny uralkodik. Azért, ó király, fogadd meg tanácsomat: Hagyj fel vétkeiddel, légy igazságos, és gonoszság helyett bánj irgalmasan a szegényekkel! Így boldogan élhetsz sokáig.”

Nebukadneccar király nem fogadta meg a tanácsot, s ezért minden beteljesedett rajta, amit megálmodott. 12 hónap elteltével palotája tetején sétált. Büszkén ezt mondta: „Ez az a nagy Babilon, amelyet én építettem királyi székhellyé hatalmam teljében, fenségem dicsőítésére!”

Alighogy kimondta e szavakat, a mennyből egy hang hallatszott: „Neked szól ez az üzenet, Nebukadneccar király! Elvesztetted királyságodat! Száműznek az emberek közül, a mezei vadak közt tanyázol, füvet eszel, mint az ökrök, és hét időszak múlik el fölötted, amíg el nem ismered, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja azt, akinek akarja.”

Mindez rögtön be is teljesedett. Nebukadneccar úgy viselkedett, mint egy állat*, s többé nem tartózkodhatott a palotában. Elűzték az emberek közül, füvet evett, teste nedves volt a harmattól, míg hosszú szőre nem nőtt.

Eltelt a hét év, és egyszer csak úgy emelte fel szemét az égre, mint az emberek, mert visszanyerte értelmét. Áldotta a Felségest, dicsőítette és magasztalta az örökké élőt, akinek az „uralma örök uralom és királysága megmarad nemzedékről nemzedékre”.

Nebukadneccart visszahelyezték királyságába, sőt még nagyobb hatalomra jutott, mint előtte. A király így zárta levelét: „Most azért én, Nebukadneccar, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei Királyt, mert minden tette helyes, eljárása igazságos, és meg tudja alázni azokat, akik kevélyen élnek.”

2. történet:

Bélsaccar* király nagy fogadást szervezett ezer főrangú emberének*. Miután megkóstolta a bort, azt parancsolta, hozzák elő az arany és ezüst edényeket, amiket apja, Nebukadneccar a jeruzsálemi templomból rabolt*. Annyira ízlett neki a bor, hogy embereivel, feleségeivel és ágyasaival a szent edényekből akart inni…

Amikor előhozták az izráeli kincseket, bort töltöttek az edényekbe. Ez szentségtörés volt, ugyanakkor Izráel Istenével szembeni gőg! Míg az edényekből ittak, dicsérték az aranyból, ezüstből, rézből, fából és kőből készült isteneket. A mindenható Teremtőt gyalázták ezzel!

Hirtelen egy emberi kéz ujjai jelentek meg, és írni kezdtek a palota falára. A király látta az író kezet, s előbbi gondtalan arca elfakult, térdei remegni kezdtek. Ahogy magához tért kicsit, rögtön a jósokért és bölcsekért küldetett. A király megígérte a bölcseknek, hogy bárki, aki meg tudja fejteni az írást, az bíborba öltözhet, aranyláncot kap, és harmadik lesz országában.

De senki sem tudta megmagyarázni közülük az írást. El sem tudták olvasni. Ettől még inkább megrémült a király. Halálsápadttá vált, vendégei is féltek.

Az anyakirálynő* meghallotta, mi történt a teremben, és rögtön Bélsaccarhoz sietett. „Király, örökké élj!” – köszöntötte. – „Ne gyötörjenek téged gondolataid, és az arcod se legyen sápadt!” Elmondta neki, hogy van egy ember Bélsaccar királyságában, akiben szent, isteni lélek lakik. Apja idejében úgy ismerték őt, mint akinek olyan bölcsessége és világos értelme van, mint az isteneknek. Ezért Nebukadneccar a jósok és bölcsek elöljárójává tette. „Igen, a te atyád, ó király! Mert Dánielben, akit a király Baltazárnak nevezett el, rendkívüli lélek, tudás, értelem, továbbá álommagyarázó, titkot feltáró és rejtélyeket megfejtő képesség van. Most azért hívatni kell Dánielt” – tanácsolta. (Ezek szerint Dániel már nem tartozott az udvar vezetői közé.)

Nem sokkal ezután Dániel már a király előtt állt. Bélsaccar megkérdezte: „Te vagy a zsidó foglyok közül való Dániel, akit atyám, a király hozott ide Júdából? Azt hallottam felőled, hogy isteni lélek, világos értelem és rendkívüli bölcsesség van benned.” Elmondta neki, hogy a babiloni bölcsek nem tudják megfejteni a falon levő írást, de róla azt hallotta, meg tudja adni a magyarázatot. „Ha tehát most el tudod olvasni ezt az írást, és meg tudod nekem magyarázni, akkor bíborba öltözhetsz, aranyláncot kapsz a nyakadra, és rang szerint harmadik leszel országomban” – ígérte a király.

Dániel válasza nem volt túl udvarias: „Ajándékaidat tartsd meg, és adományaidat add másnak! De azért az írást elolvasom, és megmagyarázom neked, királyom. Ó, király! A felséges Isten királyságot, nagyságot, méltóságot és dicsőséget adott atyádnak, Nebukadneccarnak. Olyan nagy hatalmat adott neki, hogy remegtek és rettegtek tőle a különböző nyelvű népek és nemzetek. Megölte, akit akart, és életben hagyta, akit akart; fölemelte, akit akart, és megalázta, akit akart. De amikor szíve fölfuvalkodott, és gőgösen megkeményedett, letaszították királyi trónjáról, és méltóságát elvették tőle. Száműzték az emberek közül, és csak annyi értelme maradt, mint az állatoknak. A vadszamarak között tanyázott, füvet evett, mint az ökrök, és az ég harmatja áztatta testét, míg el nem ismerte, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek királysága fölött, és ő azt ülteti trónra, akit akar. De te, Bélsaccar, aki a fia vagy, nem aláztad meg magadat, bár mindezt tudtad. A menny Ura fölé helyezted magad, mert az ő házának edényeit hozták eléd, és te bort ittál azokból főrangú embereiddel, feleségeiddel és ágyasaiddal együtt, miközben dicsőítetted az ezüstből, aranyból, rézből, vasból, fából és kőből csinált isteneket, amelyek nem látnak, nem hallanak, és semmit sem tudnak. De azt az Istent, akinek a kezében van az életed és minden utad, nem dicsőítetted. Ezért küldte ő ezt a kezet, és íratta föl ezt az írást.”

Dániel tehát tudott mindent a tivornyáról, bár nem volt jelen. Isten lelke kijelentett neki mindent. Kemény büntetés hírét hozta, mint Isten szolgája. Nem törődött vele, hogy az élete is veszélyben forog. Elolvasta a falon levő írást: „Mené mené tekél ú-parszin*. Ez pedig a szavak magyarázata: a mené azt jelenti, hogy számba vette Isten királyságodat, és véget vet annak. A tekél azt jelenti, hogy megmért téged mérlegen, és könnyűnek talált. A perész azt jelenti, hogy felosztotta királyságodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta.”

Miután az isteni büntetést meghallotta, Bélsaccar mégis megajándékozta Dánielt, bíborba öltöztette, arany nyakláncot kapott, és harmadik lett az országban.

Még azon az éjszakán megölték a királyt. A várost és az országot a médek és a perzsák foglalták el*.

Jegyzetek:

Állati viselkedés – „Lycantropiának” nevezik ezt a betegséget. Akik ilyenben szenvednek, úgy viselkednek, mint egy bizonyos állat. Nebukadneccar úgy viselkedett, mint egy ökör. A lycantrópiát „zoantrópiának” is szokták hívni.

Bélsaccar – Egyik feltételezés szerint Nebukadneccar unokája (a Dán 5,11-ben az anyakirálynő az „atyád” kifejezést használja, amin nagyapát ért). Jeremiás Bélsaccarról és nagyapjáról prófétált (27,7): „Őt, fiát és unokáját szolgálja majd minden nép, amíg el nem érkezik az az idő, amikor az ő országa is szolgálni fog hatalmas népeknek és nagy királyoknak.”
Bélsaccar Nabonid (Kr. e. 556–539), az utolsó babiloni király fia. Ő maga nem volt király, hanem mint trónörökös, apja távollétében Babilon kormányzója volt, királyi hatalommal. Dániel nem említi a Nebukadneccar után következő babiloni királyokat: Avil-Marduk (Kr. e. 560–562; lásd Evil-Meródak: 2Kir 25,27–30), Nergalsarucur/Neriglissar (Kr. e. 560–556), Labasi-Marduk (Kr. e. 556).

Ezer főrangú emberével – Látjuk, hogy Bélsaccar körülvette magát országa hatalommal felruházott embereivel. Ez az ország hanyatlásának jele volt, hiszen e vezetők és parancsnokok ünnepélyeken vettek részt, ahelyett, hogy megvédték volna az országot a közelgő ellenségtől. Az, hogy ezren voltak, jelentheti azt, hogy egyfajta parlamentet hoztak létre.

Isten templomából származó arany és ezüstedények – Ezeknek az edényeknek nagy értékük volt Júdában (lásd Jer 27,16.18).
Az Ezsdrás 1,7–11-ben megemlítik, hogy ez 30 arany tálat, 1000 ezüst tálat, 30 arany poharat, 410 ezüst poharat és további 1000 egyéb tárgyat és 29 kést jelentett. Perzsia királyának parancsára ezeket a tárgyakat visszaszállították Jeruzsálembe.

Anyakirálynő – Nebukadneccar vagy a fia felesége. Semmiképpen sem Bélsaccar felesége, mert a király feleségei jelen voltak az ünnepségen.

Mené mené tekél ú-parszin – Szó szerinti jelentése: „megmérettetett és felosztatott”. Dániel fordítása tehát teljesen helyénvaló.

Babilon elfoglalása – Az Ézsaiás 13 és 14-ben valamint a Jeremiás 50 és 51-ben Babilon bukásáról jövendölnek. „Mert én (az Úr) nagy népek tömegét indítom és hozom Babilon ellen észak földjéről. Felsorakoznak ellene, és úgy foglalják el. Nyilaik olyanok, mint a győztes vitéz, aki nem tér vissza eredménytelenül.” (50,9). Babilont később pusztítják el.

187-188

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 14:1.4–5; 75:3–4; 97:1.4.6; 99:1–4; 205:1.3–4; 217:1.5; 236:1–2; 428:1–3; 461:1–3; 469
Jertek, énekeljünk: 97; 122; 180; 241
Harangszó: 41; 49:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 8; 15:1.5–6; 60; 63; 161
Erőm és énekem az Úr: 23; 46; 52; 121

Megjegyzések:

Az Úr meg tudja törni a legkeményebb szívet is – Isten még a legkeményebb ember szívét is megalázhatja. Aki magát Isten fölé helyezi, az nagyot fog bukni. De aki elismeri, hogy Isten uralkodik mindenen, az megáldatik.
Nincs mindig ilyen kemény büntetésre szükség ahhoz, hogy egy ember szívét megnyerjük Istennek. Biztató, hogy még egy olyan ember szívét is meg tudja törni Isten, mint Nebukadneccar. Manassé így tért meg, és Saulból is így lett Pál.

Az Úr uralkodik földön és égen – Egyre kevesebbet halljuk azt az elismerést, hogy Isten uralkodik az egész föld, a népek, sőt még a mi életünk fölött is. Ezért jó, ha a történet kapcsán ezt külön kihangsúlyozzuk. Mert ez nemcsak a múltban volt igaz, hanem most, sőt a jövőben is igaz!

Isten nem engedi, hogy gúnyolják – A leggonoszabb bűn Isten dicsőségéből gúnyt űzni. Ebbe tartozik a káromkodás, és Isten dicsőségének, hatalmának szándékos gúnyolása is, ami soha nem marad büntetés nélkül. A 3Móz 24,11–15-ben azt olvassuk, hogy a káromkodót meg kell kövezni. Góliát Isten hatalmát gúnyolta, ezért Dávid megölte (1Sám 17; 99. lecke). Hasonlóan megszégyenült Szanhérib asszír király is (2Kir 18 – 19; 173. lecke). Érvényes a büntetés azokra is, akik az Úr Igéjét, a Bibliát gúnyolják.

A szakadék szélén táncolni – Bélsaccar az élvezeteket hajszolta, miközben a méd és perzsa csapatok körülvették Babilont. Nem vette észre, hogy a szakadék szélén táncol. Igaz rá a mondás, hogy: „Együnk, igyunk és vigadjunk, mert holnap úgy is meghalunk”. Bélsaccar más szempontból is a szakadék szélén táncolt: gúnyolta az élő Istent, pedig tudhatta, kivel áll szemben.
Sokszor előfordul, hogy emberek nem veszik észre, mekkora veszélyben vannak. Mintha vakok lennének. A Sátán elhiteti, hogy a legrosszabb úgysem történhet meg velük. És ha mégis a rosszabb történik meg, addig is élvezni akarják, amíg csak lehet. Pedig ezt lehet máshogy is. Gondoljunk csak a niniveiekre, akik miután Jónás figyelmeztetését hallották, megtértek és megváltoztak (Jón 3; 159. lecke).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Mi az önteltség? Hogyan lehet azt legyőzni? (**)
  • Öntelt királyok. Történelmi példa: A prágai kaland – monda Károly cseh királyról. (**)
  • A bűnös tett és a büntetés. A büntetések oka és célja. A büntetés elrettentő és nevelő hatása. Történelmi példák. (***)
  • Abszolút hatalom a királyok, császárok kezében. A hatalommal élés és visszaélés történelmi példái. (***)
  • Káromkodás, gúnyolódás, csúnya szavak használata a mindennapokban. Beszélgetés a témáról, vélemények. (***)
  • Merész vagy közömbös viselkedés veszélyhelyzetekben. Köznapi és történelmi példák. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • A szavakat hangok, betűk építik fel. Egyszerű szavak, nevek betűzése, írása (nyomtatott betűvel). (*)
  • „Falról írás”: szavak másolása; írása emlékezetből; bővítése egyszerű mondattá. (*)
  • Az anyanyelv és az idegen nyelvek közötti különbség. Mi kell egy nyelv megértéséhez? (*)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia

  • A fák szerepe az állatok és az ember életében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

  • Kedves bibliai történet rajzolása. (*)
  • A fa jelképe, motívuma a Bibliában. A Nebukadneccar álmában megjelenő fa rajzolása vagy festése. (***)
  • A babiloni építészet emlékei. Az Istár-kapu. Képek, ábrázolások gyűjtése, megfigyelése. (***)

Vázlat:

1. történet:
Nebukadneccar
álom: erős fa

Baltazár (Dániel)
magyarázat: fa = Nebukadneccar
büntetés: 7 évig úgy élni, mint egy állat

Isten uralkodik
Isten hatalmának elismerése
a királyság helyreállítása

2. történet:

Bélsaccar
ünnepi lakoma
Isten templomának edényeiből isznak
egy kéz ír a falra
bölcsek: nem tudják a jelentést
Dániel
Mené = megméret
Tekel = könnyűnek talál
Ú-parszin = megoszt: médek és perzsák
Babilont elfoglalják – a király meghal

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Jézus Krisztus királysága minden királyság fölött áll, és örökké fennáll.
* A hűség próbája: személyi kultusz idején Isten tiszteletét választani.
* Az Istenben való bizalom legyőzi a félelmet.

Előzmények:

Dániel és három barátja Jójákim királlyal és több júdai fogollyal együtt került Babilonba, ahol azért tanították őket, hogy a király szolgái legyenek.

1. történet:

Nem sokkal a három éves tanulóidő vége után Nebukadneccar király álmot látott. Éjjel felébredt, de már nem emlékezett az álomra. Arra viszont igen, hogy az álom mély benyomást tett rá, és nagyon megijesztette. Ezért hívott össze minden álomfejtőt, jóst, varázslót és mágust.

Mikor mind összegyűltek, a király elmondta, mit kíván tőlük: valami fontosat álmodott, és most azt várja, hogy elmondják neki, mi volt az. Erre ők rögtön kérték a királyt, hogy mondja el az álmát, s akkor elmagyarázzák, mit jelent.

A király halállal fenyegette a bölcseket, ha nem tudják neki megmondani az álmát, és annak magyarázatát. Ha viszont tudják a megfejtést, akkor gazdagon megjutalmazza őket.

A bölcsek nagyon megijedtek. Még egyszer udvariasan kérték a királyt, hogy mondja el álmát. De a király tudta, hogy csak időt akarnak nyerni, és csalással vádolta őket. A káldeus* bölcsek azt mondták: „Nincs olyan halandó a földön, aki a király kívánságának meg tudna felelni. Nincs is egy olyan nagy és hatalmas király sem, aki ilyen dolgot kérdezett volna mágusaitól, varázslóitól vagy csillagjósaitól. Mert az, amit a király kérdez, igen nehéz. Nincs is más, aki azt el tudná mondani a királynak, csak az istenek, akik nem laknak együtt a testben élőkkel.” Nebukadneccar dühödten adta ki a parancsot testőrparancsnokának, Arjóknak, hogy az összes babiloni bölcset öljék meg.

Még Dániel és barátai is veszélybe kerültek. Dániel megkérdezte: „Miért adott ki ilyen kegyetlen parancsot a király?” Arjók pedig elmondta, mi történt.

Dániel bátran a király elé állt, és egy kis időt kért tőle a magyarázat megadására. A király beleegyezett. Dániel hazament, és elmondta barátainak, mi történt. Együtt imádkoztak, hogy Isten adja meg Dánielnek az álmot és jelentését, hogy megmenthessék a maguk és a bölcsek életét. Éjjel egy látomásban tárta fel Isten a titkot Dánielnek, amiért ő hálaimát mondott.

Reggel Dániel Arjókhoz sietett, és azt mondta: „Ne pusztítsd el a babiloni bölcseket! Vezess engem a király elé, és én megmagyarázom a királynak az álmát!” Arjók ezt meg is tette. A király megkérdezte, valóban ismeri-e Dániel az álmot, és annak magyarázatát.

Dániel azt válaszolta, hogy a mágusok, jósok és tudósok nem tudják a király titkát megfejteni, de van Isten a mennyben, aki titkokat jelent ki. Ő tudatta Nebukadneccar királlyal, hogy mi fog történni. Ő tárta fel Dánielnek is az álmot. Nem azért, mert ő bölcsebb lenne másoknál, hanem azért, hogy a király megérthessen mindent.

„Egy nagy szobrot láttál. A szobor hatalmas és roppant fényes volt. Előtted állt, és rettenetes volt ránézni is. Ennek a szobornak a feje színaranyból volt, a melle és a karjai ezüstből, a hasa és az oldala rézből, a lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből voltak. Miközben nézted, egy kő zuhant le anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna, ledöntötte a szobrot vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzta az egészet. Összezúzódott a vas, a cserép, a réz, az ezüst és az arany, és olyan lett az egész, mint nyári szérűn a polyva, amelyet elvisz a szél, és nyomát sem lehet találni. A kő pedig, amely ledöntötte a szobrot, nagy heggyé lett, és elfoglalta az egész földet.”

Dániel ezután az álom magyarázatát* is elmondta a királynak. „Ó király, királyok királya, akinek a menny Istene királyságot, hatalmat, erőt és méltóságot adott, kezedbe adta az embereket, a mezei állatokat és az égi madarakat, bárhol laknak is, és mindezeknek uralkodójává tett: te vagy az aranyfej! De utánad más királyság támad, alacsonyabb rendű a tiednél. Azután pedig egy harmadik királyság, rézből való, amely az egész földön uralkodik. A negyedik királyság erős lesz, mint a vas. Mert ahogyan a vas összetör és szétzúz mindent, úgy fogja pörölyként összetörni és szétzúzni amazokat. Azt is láttad, hogy a lábak és az ujjak részint cserépből, részint vasból vannak. Az a királyság ugyanis szétszakad, de marad benne valami a vas keménységéből, ahogyan láttad, hogy a vas keveredett az agyagcseréppel. Lábujjai részint vasból, részint cserépből voltak; eszerint a királyság részint erős, részint törékeny lesz. Vasat láttál agyagcseréppel keveredve. Azok ugyanis házasság révén keverednek, de nem egyesülnek egymással, ahogyan a vas sem egyesül a cseréppel. Ezeknek a királyoknak az idejében támaszt a menny Istene egy királyságot, amely nem semmisül meg soha, és a királyi uralom más népre nem száll át. Összetöri mindezeket a királyságokat, és véget vet nekik, maga pedig fennáll mindörökké. Ezért láttad, hogy a hegyről egy kő zuhant le anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna, és összetörte a vasat, a rezet, a cserepet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten tudtára adta a királynak, hogy mi történik majd ezután. Igazat mond ez az álom, és bizonyos a magyarázata.”

Nebukadneccar királyra olyan nagy hatással volt mindez, hogy leborult Dániel előtt, és hódolt neki. Parancsba adta, hogy mutassanak be rögtön áldozatot, és tömjénezzenek. Dánielnek pedig azt mondta: „Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, a királyok ura és a titkok feltárója”.

A király Dánielt vezető pozícióba emelte, és nagy ajándékokat adott neki. Babilon város kormányzójává tette.

Dániel azonban gondolt barátaira is. Azt kérte a királytól, hogy őket is jó pozícióba helyezze. A király rájuk bízta Babilon irányítását, Dániel pedig maradt a királyi udvarnál.

2. történet:

A babiloni Dúrá völgyében állt egy hatalmas aranyszobor. Nebukadneccar adta ki építésére a parancsot. Feltételezik, hogy ezt az arany, ezüst, réz, vas és agyagszoborról való álma után készíttette.

Az új szobrot bálványként tisztelték, és a király dicsőségének növelésére szolgált. Bár, ha visszagondolunk, Nebukadneccar korábban dicsérte Dániel Istenét. Ez a meggyőződés azonban elpárolgott. Az öntelt fejedelem csupán a saját dicsőségére gondolt. Összehívta a kormányzókat, elöljárókat, helytartókat, tanácsosokat, kincstárnokokat, bírákat, rendőrparancsnokokat és a tartományok tisztviselőit a szobor felavatására. El is jöttek az elöljárók mindenfelől, még Dániel három barátja is. Ezzel a király iránti hűségüket bizonyították.

A zenészek készen álltak: kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda és mindenféle hangszer. Készen állt egy izzó tüzes kemence is, valószínűleg ebben olvasztották be az aranyat a szoborhoz.

Nebukadneccar azt a parancsot adta ki, hogy mindenkinek le kell borulni és hódolni a szobor előtt, mikor a zene megszólal. Aki nem borul le a bálvány előtt, azt a tüzes kemencébe dobják. Ez a fenyegetés mindenkire érvényes! Láthatjuk, milyen zsarnok volt Nebukadneccar.

Megszólalt a zene, és mindenki leborult a szobor előtt. Ha az életed függ tőle, akkor hamar hajlandó vagy engedelmeskedni.

Az ünnepélyes pillanat után káldeus férfiak siettek a királyhoz. Nyíltan vádolták a júdaiakat. „Vannak itt zsidó férfiak, Sadrak, Mésak és Abédnegó, akiket Babilon városában állítottál szolgálatba, ezek a férfiak semmibe sem vesznek téged, ó király, nem tisztelik isteneidet, és nem hódolnak az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál.”

Nebukadneccar haragra gerjedt, és hozatta a három barátot. „Sadrak, Mésak és Abédnegó! Igaz-e, hogy ti nem tisztelitek isteneimet, és nem hódoltok az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattam? Készek vagytok-e most, ha meghalljátok a kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda, és mindenféle hangszer hangját, leborulni és hódolni a szobor előtt, amelyet csináltattam? Mert ha nem hódoltok, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe! És van-e olyan Isten, aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket?”

A három barát bátran válaszolt: „Nem szükséges, hogy erre bármit is feleljünk. Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: Ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál!”

Nebukadneccar ekkor olyan mérges lett a három ifjúra, hogy még az arca is eltorzult. Nem várhattak már tőle kegyelmet. Megparancsolta, hogy hétszeresen fűtsék be a kemencét. Legerősebb katonáira bízta, hogy kötözzék meg, és vessék kemencébe az ifjakat.

Megkötözték tehát, és az izzó tüzes kemencébe dobták a három barátot. A király parancsára úgy felfűtötték, hogy a katonák holtan estek össze.

Nebukadneccar és a tanács tagjai nézték, hogy esnek a tűzbe Dániel barátai. Egyszer csak riadtan ugrott fel a király. „Nem három férfit dobtunk megkötözve a tűzbe?” – kérdezte a többieket. „Valóban úgy van, ó király!” – válaszolták ők. „Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik, mint valami isten.”

Nebukadneccar megállt a kemence ajtaja közelében, és így szólt: „Sadrak, Mésak és Abédnegó, szolgái a felséges Istennek! Jertek ki, jöjjetek ide!”

Sadrak, Mésak és Abédnegó kijöttek a tűzből. Mindenki köréjük gyűlt, és látták, hogy a tűznek nem volt felettük hatalma. A hajuk nem perzselődött meg, ruhájuk sem égett meg, sőt még a füst szaga sem járta át őket.

Nebukadneccar ezt a csodát látva egy pillanatra teljesen megváltozott. „Áldott legyen a Sadrak, Mésak és Abédnegó Istene, mert elküldötte angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték, és kockára tették az életüket, de a maguk Istenén kívül nem tiszteltek egy istent sem, és nem hódoltak előttük.” Az öntelt fejedelem ilyen nyíltan ismerte el Istent. Sőt még tovább ment: „Megparancsolom azért, hogy aki nem tiszteli Sadrak, Mésak és Abédnegó Istenét, azt vágják darabokra, bármilyen nyelvű népből vagy nemzetből való is, házát pedig tegyék szemétdombbá! Mert nincs más isten, aki így meg tud szabadítani!”

A király azután megerősítette tisztségében a három júdai ifjút Babilon városában.

Jegyzetek:

Káldeusok – Egy sémi törzs, akik a babiloni birodalmat alapították.

Az álom magyarázata – A következő magyarázatra gondolnak: a babiloni birodalom után jön a méd és a perzsa birodalom (ezüst), utána a görög-macedón birodalom Nagy Sándorral (réz), majd a vas római birodalom, amit olyan nagy királyságok követnek, amelyek egység nélkül uralkodnak.

185-186

Énekek:

Református énekeskönyv: 71:1.3.5; 97:1; 107:1; 121:1–2; 125:1.3; 235:1.3; 236:5–7; 251:1.8; 254:1.3–4; 271:1–2
Jertek, énekeljünk: 75; 141; 163:3; 176; 185; 230
Harangszó: 41; 42; 44; 49:5–7; 54
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14:1.3; 70; 71; 75; 94; 156
Erőm és énekem az Úr: 24; 30; 46; 54; 119; 131:3–4

Megjegyzések:

Jézus Krisztus királysága – Bár az álomban egyetlen közvetlen utalás sincs Krisztus Birodalmára, biztosan állíthatjuk, hogy a kő, ami szétzúzott mindent, erre utal. Mivel az Ő Királysága minden királyságnál hatalmasabb, és örökké fennáll.
Fontos, hogy a gyerekek megértsék, nincs nagyobb hatalom a földön, mint Isten Fiának hatalma és ereje.

Kit dicsőít a királyság? – Nebukadneccar nem volt Isten szolgája. Királyságát saját dicsőségére használta fel. Büszkeségtől telve készíttette az aranyszobrot. Milyen butaság ennyi kincset adni egy szoborért, s ekkora ceremóniát rendezni! Mekkora költsége lehetett mindennek! Láthatjuk, hogy a büszke/öntelt emberek gyakran felesleges és buta dolgokat tesznek. Vizsgáljuk magunkat folyamatosan, nehogy túl büszkék legyünk!
Nebukadneccar önteltsége akkora volt, hogy Sadrak, Mésak és Abédnegó Istenével nem törődött. Az önteltség valójában mindig istentagadás. Az öntelt emberek „aranyszobrot” állítanak maguknak, és mindenkinek tisztelni kell ezt a képet. Ma is sok „kis Nebukadneccar” létezik, mindennek és mindenkinek meg kell alázkodnia előttük és „modern isteneik” előtt, mint pl.: negatív diszkrimináció, emancipáció, abortusz, euthanázia, sport, zene.

Isten tiszteletét választani – Különleges hitbeli cselekedet, ha Isten tiszteletét választjuk, még akkor is, ha halállal fenyegetnek. A Zsid 11 Dániel barátait nem nevezi meg. Mégis a 34. vers rájuk utalhat: „tűz erejét oltották ki”.
Mit választunk mi olyan helyzetekben, amikor veszéllyel fenyeget, ha kitartunk az Úr tisztelete mellett? Ezt nem tudhatjuk előre. Ilyen nehéz helyzetekben az Úr megajándékoz lelkével, és erővel, hogy Őt tudjuk választani.
Nebukadneccar tárgyalni akart még a három ifjúval. Nekik azonban nem volt szükségük második esélyre. Ez lecke számunkra is: Soha ne folytassunk tárgyalásokat a kísértővel.

Istenben bízni – Az a hit és bizalom, amit a három barátnál találunk, nyugalommal fogadja még az esetleges halál gondolatát is. Aki Istenben bízik, az tudja, hogy halála után az örök élet vár rá az Úrral.
Ha a történelemnek ezt a részét olvasod, úgy gondolhatod, félelmedben te biztos letérdeltél volna. Corrie Ten Boom apukája ezt mondta lányának: „Arra a pillanatra kapjuk meg vonatjegyünket, amikor épp szükség van rá, nem hónapokkal előbb.”
Ha mi már most az Úr közelében élünk, akkor felruház bennünket minden szükségessel az esetleges nehéz döntések meghozásához, és a szenvedéshez.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • A bizalom, a hit próbája fenyegetettség idején. (** ***)
  • Zsarnokok a történelem során, a huszadik század diktátorai. Hogyan lehet megállni a hatalom fenyegetésével szemben? Életpéldák. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

  • Tűzzel kapcsolatos magyar szólások, közmondások. Alkalmazás a bibliai történetekre. (**)
  • Győri József: Négyen a kemencében című szavalókórusának feldolgozása élő előadás, illetve hangjáték formájában. Vers megzenésítése, zenekísérete. (** ***)
  • A bibliai történet eseményeinek krónikás stílusú megfogalmazása írásban, többféle nézőpontból. Királyi üzenet írásbeli megfogalmazása. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • A (gyors) égés feltételei. A tűz, tűzgyújtás veszélyei. Égési sérülések. (**)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

  • Szobrok, emlékművek a hatalom szolgálatában. A kommunista diktatúra emlékműveit összegyűjtő budapesti Szoborpark szobrai. (***)

Vázlat:

1. történet:

Nebukadneccar – álom
tehetetlen bölcsek

Arjók
Dániel
barátaival imádkoznak

álom magyarázata:
fej – arany – babiloni birodalom
mellkas / karok – ezüst – méd és perzsa birodalom
has / oldal – réz – görög birodalom
lábak – vas – római birodalom
lábak – vas / cserép – későbbi királyságok
kő – pusztítás – Krisztus örökkévaló uralma

2. történet:

aranyszobor – avatás
mindenki hódol előtte
kivéve: Sadrak, Mésak és Abédnegó

a király: még egy esély
„Van nekünk Istenünk”
izzó tüzes kemence
sértetlen marad a három férfi
a király áldása és üzenete

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Az Isten iránti engedelmesség áldott.

Előzmények:

Jósiás király halála után néhány hónapig fia, Jóáház, majd másik fia, Eljákim/Jójákim ural­kodott. Jójákim 11 éves uralma alatt előbb Egyip­tom, majd Babilónia fennhatósága alá került, de fellázadt Nebukadneccar ellen, aminek megtorlás lett a következménye.

Bevezetés:

Dániel könyvének egy része arámi nyelven íródott, a többi része pedig héberül. Általánosan elfogadott vélemény, hogy Dániel maga írta, a 7–12. fejezeteket egész biztosan, próféciáit első szám első személyben.

Az 1–6. fejezet Dániel és barátai életének legfontosabb eseményeiről szól. Dániel könyvének fő mondanivalója Isten mindenhatósága. Ő irányítja az emberek tetteit. Királyságok jönnek létre, és hanyatlanak le, de Isten örök. Végül a Messiás általi szabadítás kerül a középpontba.

Történet:

A könyv szerint Jójákim uralmának harmadik évében* Nebukadneccar ostrom alá vette Jeruzsálemet. Az Úr a kezébe adta Jójákimot, és vele együtt Babilonba hurcolt néhány előkelő származású fiatalt, többek között a királyi házból. Nebukadneccar a szent edények egy részét is magával vitte Jeruzsálem templomából, és saját istenének a templomában helyezte el.

Nebukadneccar meghagyta Aspenaznak, főudvarmesterének, hogy válogasson ki szép, értelmes és tanult ifjakat az előkelő származású júdaiak közül. Őket a király szolgálatára kell betanítani. Három évig tart a felkészítés, a káldeus nyelvet is meg kell tanulniuk. A király ételén és italán kell tartani őket.

Közülük négyet név szerint ismerünk: Dániel („Isten a bírám”), Hananjá („Isten kegyelmes volt”), Mísáél („Isten megtisztít”) és Azarjá („Isten megsegített”). Nevüket, az Izráel Istenére utaló neveket a babiloni istenekre utaló nevekre változtatták*. Dániel és barátai ekkor 14 évesek lehettek.

Dániel elhatározta, hogy nem eszi a király ételét, és nem issza a borát. Még az idegen Babilon területén is engedelmes akart lenni az Úrhoz. Társai egyetértettek vele. Mózes törvénye ugyanis tiltja a tisztátalan étel* fogyasztását. Ezért megkérte Aspenazt, hogy mentse fel őket a szabály alól. Elmagyarázta, hogy nem teheti magát tisztátalanná.

Aspenaz félt megszegni a király parancsát, mert mi lesz, ha Dániel és a barátai majd rosszabbul néznek ki, mint a csoport többi tagja. (Nebukadneccar igazi abszolút uralkodó volt, despota.) Aspenaz az életével játszott, Isten azonban jóindulatra indította őt Dánielék iránt.

Dániel meggyőzte Aspenazt, hogy tegyen egy tíz napos próbát. Ezalatt csak zöldségeket és vizet adjon nekik. Tíz nap után majd összehasonlíthatják, hogy ki néz ki jobban, Dánielék, vagy a királyi étket evők. A főudvarmester belement az alkuba. A tíz nap leteltével pedig egyértelmű volt, hogy Dániel és barátai sokkal jobban néznek ki a többieknél. Így felmentették őket a szabály alól, nem kellett a király étkét enniük.

Isten Dánielt és barátait különösen értelmessé tette mindabban, amit tanulniuk kellett. Dániel még egy különleges ajándékot is kapott: álmokat és látomásokat tudott magyarázni.

Mikor letelt a három év, Aspenaz a király elé vitte az ifjakat. Egyfajta vizsgát kellett tenniük. Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá voltak a legszebbek. Valamint ők sokkal (tízszer) bölcsebbek voltak az egész birodalom varázslóinál, csillagászainál és tanácsadóinál.

Dániel Babilonban maradt Círus király uralkodásának első évéig. Ez azt jelenti, hogy 77 évig maradt az udvarban.

Jegyzetek:

Jójákim uralkodásának 3. évében – Nebukadneccar ekkor még nem volt király (vö. Jer 25,1; 46,2). A 2Krón 36,5–7 pedig arról beszél, hogy Jójákim már 11 éve uralkodott, mikor Nebukadneccar fogságba vitte. Hármas szám a 2Kir 24,1-ben szerepel: három éven át volt Jójákim Babilónia vazallusa, mielőtt föllázadt. Innen származhat a fenti adat.

Névváltoztatás – Baltazár („Bél oltalmazza életedet”), Sadrak („Akkunak, a holdistennek parancsa”), Mésak („kicsoda Aku a király vendége”), Abédnegó („Negó szolgája”, „a fény szolgája”).

Tisztátalan étel – A káldeusok sok állathúst ettek, többek között a disznóhúst is megették, amit viszont a mózesi törvény tisztátalannak tartott (lásd 3Móz 11). Valamint a pogányoknál az ételt, mielőtt ettek belőle, a bálványoknak szentelték, így ez ennélfogva is tisztátalannak számított a zsidóknál. (Péter egyik látomásában azt az üzenetet kapta, hogy ezentúl nem létezik tisztátalan állat; ApCsel 11,1–10). A bálványáldozati étel keresztények számára is tisztátalan volt, nem volt szabad belőle enni (lásd 1Kor 8).
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az izraeliták számára tiltott és tisztátalan ételek, mint pl. a disznóhús, egészségtelen az ember számára.

184

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1–2; 67:1; 106:2–3; 119:1–2; 130:1; 167:2; 235:1.3; 254:1.5; 260:2–3; 270:1.6; 379:1–3
Jertek, énekeljünk: 80; 145; 163:1–4; 183; 185; 230 (Istenéhez Dániel); 255 Harangszó: 41; 44; 54
Dicsérjétek az Urat!: 8; 13; 14:1; 71; 75; 94; 156; 157
Erőm és énekem az Úr: 16; 17; 48; 128; 131:1–4

Megjegyzés:

Az Isten iránti engedelmesség áldott – Dániel és barátai minden kockázat ellenére engedelmesek maradtak Isten törvényének. Ki tudja, mi lehetett volna abból, hogy ellene mondanak a király parancsának, és tiltakoznak az ő étele és itala ellen. De ők engedelmesek maradtak Istennek, a fenyegető büntetés és kegyvesztés ellenére is.
Engedelmességük jutalmat nyert: három év után bölcsebbnek és értelmesebbnek találták őket mindenben a káldeusok bölcseinél.
Az Isten iránti engedelmesség áldást nyer!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Elkülönülés – beilleszkedés problémája. Mit tehet meg, és mit nem egy keresztény a környezetében élő emberek hatására? (** ***)
  • Problémák, nehézségek tanévkezdéskor, és a tanulás során. A tanulás áldásai. (**)

Magyar nyelv és irodalom

  • Zöldség- és gyümölcsnevek gyűjtése az ábécé hangjaihoz, betűihez. (* **)
  • Mondókák zöldségnevekkel. (*)
  • Nyelvi játék zöldség- és gyümölcsnevekkel; szavak ábécérendbe helyezése. (**)
  • Weöres Sándor: A tanév-nyitáskor című verse. A szeptember és az iskola gyümölcsei. Áldáskívánás „ötösökkel”. (**)

Idegen nyelv

  • Néhány szállóige, bibliai bölcsesség megismerése a tanult idegen nyelv(ek)en. (***)

Technika – Egészségtan / Háztartástan / Biológia és egészségtan

  • Ház és palota külső formai jegyei, belső berendezése. Rajzolás ház- és palotaformájú lapra. (*)
  • A zöldség, gyümölcs szerepe az egészséges táplálkozásban. (* ** ***)
  • Egészséges étrend összeállítása. (**)
  • Zöldségek a bibliai korban. Saláta készítése a Bibliában is ismert zöldségekből (uborka, fokhagyma). (***)
  • Mai zöldségkínálat. Különböző összetételű és ízesítésű saláták készítése. (***)

Vázlat:

Nebukadneccar
Jójákim – Babilon

Dániel – Baltazár
Hananjá – Sadrak
Mísáél – Mésak
Azarjá – Abédnegó

3 éves képzés
tisztátalan étel és ital
Aspenaz

tízszer okosabbak
Dániel – álmok és látomások magyarázata

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Bár az Úr megbüntet, hű marad ígéretéhez.

Előzmények:

Jójákin királyt több mint tízezer fő júdaival Kr. e. 597-ben fogolyként vitték Babilonba (179. lecke).

Ezékiel próféta

Ezékiel könyvének néhány szakasza részletesen elmondja, hogy jelent meg az Úr Ezékielnek, és hogy adott kinyilatkoztatást. Azt is megtudhatjuk, Ezékielnek mit kellett prófétálnia.

A négy élőlényről szóló látomás; Ezékiel elhívása (Ez 1–2 és 3)

A júdai foglyok egy része az Eufrátesz mellékfolyója, a Kebár mellett lakott. Őket Jójákinnal együtt Nebukadneccar hurcolta el. Ezékiel („Isten erőssége”), Búzi fia, egy pap volt. Őt is az első fogság idején hozták ide. Valószínűleg ekkor volt 30 éves*, el kellett kezdenie papi szolgálatát, ami nem volt egyszerű ilyen helyzetben. Ezért hívta el az Úr prófétai szolgálatra.

A fogság 5. évében Ezékielnek látomása* volt. Észak felől nagy vihar közeledett, sötét felhőkkel és villámlással. A fényözön közepében négy élőlényt* pillantott meg: emberalakjuk volt, de mintha tűz járta volna át őket. Mind a négy élőlénynek négy arca volt, egy emberi, egy oroszlánarc, egy bika- és egy sasarc. Mindegyiküknek négy szárnya volt, a két felső ki volt terjesztve, és egyiké összeért a másikéval. Az alsó szárnyak eltakarták a testüket. A szárnyuk alatt négyfelől emberi kezek voltak. A lábfejük olyan volt, mint a borjúláb, de ragyogott, mint a réz. A négy élőlény folyamatosan mozgásban volt, nem kellett megfordulniuk, mert amikor jártak, mindegyik előre nézve tudott menni. Mindegyik élőlény mellett egy-egy kerék volt a földön. Egyformák voltak, minden irányba tudtak mozogni, az abroncsok tele voltak szemekkel. Amikor az élőlények felemelkedtek a földről, a kerekek is felemelkedtek, mert az élőlények lelke irányította azokat. Az élőlényeket pedig Isten Lelke vezette. Feje fölött valami boltozat volt, amely úgy csillogott, mint a jég.

Ezékiel hallotta szárnyaik zúgását, ami nagy vizek zúgásához hasonlított. Úgy gondolta, ilyen lehet a Mindenható hangja. Egy hangot hallott a boltozatról. Mikor kereste a hang forrását, meglátott egy zafírfényű trónust, fölötte pedig egy emberhez hasonló alakot. Ezüstösen csillogott, derekától fölfelé úgy látszott, mintha tűz fogná körül, derekától lefelé pedig mintha fényözön venné körül. Ilyen volt az Úr dicsősége.

Mikor Ezékiel ezeket látta, tisztelettel telve arcra borult, majd egy hangot hallott, ami hozzá szólt.

A látomás jelentése:

Júda ellenségei északról fognak érkezni. Ez a káldeusok népe, akiknek Nebukadneccar a királyuk.

A tűz Jeruzsálem felégetésére utal. A tűzből előjövő élőlények angyalok, kerúbok (lásd Ez 10,15.20). Hogy hasonlítanak ránk, az azt jelenti, hogy van értelmük és akaratuk, de sokkal teljesebb, mint az embereké. Erejükre a jobb oldali oroszlánarc utal. A bika erőteljes, hűséges munkás. A sas pedig legalább olyan erős, mint amilyen gyors, és éles látása van. Mindez igaz az angyalokra is.

A szárnyak arra a gyorsaságra utalnak, ahogy végrehajtják Isten ítéleteit. A szárnyak alatti kezek azt szimbolizálják, hogy munkájuk az emberek szeme elől rejtve van. Egységük jeleként érnek össze szárnyaik, együtt viszik véghez Isten megbízásait.

A borjúláb azt a merészséget jelzi, amivel az Úr ügyeit intézik. A réz csillogása pedig szeplőtlenségükre, bűntelenségükre utal. A négy hatalmas kerék és abroncs tele szemekkel az emberek világában végbemenő sok változásra utalhat. A kerekek és az angyalok együtt mozgása pedig jelentheti azt, hogy Isten lelke irányítja az angyalokat, és az Ő kezében van a földi változások sorsa. A sok szemmel Isten mindent látó tulajdonságát szokták ábrázolni.

A hang, amit Ezékiel hall, az Úr hangja. A trónus a bíró isteni felségének és hatalmának jelképe. Hogy az isteni alakot tűz veszi körül, azt jelenti, hogy Ő emésztő tűz. A szivárvány pedig Isten felségére, de kegyelmére és irgalmára is utal.

Az Úr ezt mondta Ezékielnek: „Emberfia, állj a lábadra, beszélni akarok veled!” Lélekkel töltötte el, és talpra állította, majd így szólt: „Emberfia, elküldelek téged Izráel fiaihoz, a lázadó néphez, amely fellázadt ellenem. Hűtlenek voltak hozzám ők is, őseik is egészen a mai napig. A makacs és konok szívű fiakhoz küldelek. Mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!… Akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele, hiszen engedetlen nép ez, de majd megtudják, hogy próféta volt közöttük. Te pedig, emberfia, ne félj tőlük, beszédüktől se félj! Ha csalán és tövis szurkál is téged, ha skorpiók közt ülsz is, akkor se félj beszédüktől, ne rettegj tőlük, hiszen engedetlen nép ez. Hirdesd nekik az én igéimet, akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele; hiszen engedetlen nép ez! …Nyisd ki a szád, és edd meg, amit adok neked!”

Ezékiel egy irattekercset tartó kezet látott felé nyúlni. Az Úr kiterítette előtte, mindkét oldala siratóénekkel és jajszóval volt teleírva. Az Úr megetette Ezékiellel a tekercset, akinek az olyan édes volt a szájában, mint a méz (vö. Jer 15,16; Zsolt 19,10–11; Jel 10,8–11).

Az Úr az izráelitákhoz küldte Ezékielt, feléjük kell szolgálnia. Idegen népek hallgatnának rá, ám Izráel nem fog, mert kemény szívű nép. „De én ugyanolyan keménnyé teszem arcodat, mint az ő arcuk, és ugyanolyan keménnyé a fejedet, mint az ő fejük. Olyan keménnyé teszem a fejedet, mint a gyémánt, amely a tűzkőnél is keményebb. Ne félj, és ne reszkess tőlük! Bizony, engedetlen nép ez!”

Majd ezt a tanácsot adta az Úr a prófétának: „Emberfia, minden szavamat, amelyet elmondok neked, fogadd szívedbe, és hallgasd figyelmesen! Menj oda fogságban élő néped fiaihoz, szólj hozzájuk, és mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!”

Felemelte akkor Ezékielt a lélek, és elvitte Tél-Ábíbba, a fogságban élőkhöz. Hét napig maradt ott Ezékiel, ezalatt teljesen a látomás és az Úr szavainak hatása alatt volt.

Ezután az Úr így szólt hozzá: „Emberfia! Őrállóvá tettelek téged Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben! Ha azt mondom a bűnösnek, hogy meg kell halnia, és te őt nem figyelmezteted, és nem szólsz neki, figyelmeztetve a bűnöst, hogy ne járjon bűnös úton, és így életben maradjon: akkor az a bűnös meghal ugyan bűne miatt, de a vérét tőled kérem számon. De ha te figyelmezteted a bűnöst, és ő nem tér meg bűnéből, és bűnös útjáról, akkor ő meghal a bűne miatt, de te megmented a lelkedet. Ha az igaz letér az igaz útról, és gonoszságot követ el, akkor én bukását okozom, és ő meg fog halni. Ha nem figyelmezteted őt, akkor meghal ugyan vétke miatt, és emléke sem marad meg igaz tetteinek, amelyeket vég­hezvitt, de a vérét tőled kérem számon. Ha viszont figyelmezteted az igazat, hogy ne vétkezzék többé az igaz, és ő nem vétkezik, akkor életben marad, mert engedett a figyelmeztetésnek, és te is megmented a lelkedet.”

Az Úr ezután elküldte Ezékielt a Tél-Ábíb melletti völgybe. Amint megérkezett, látta az Isten dicsőségét, mint az előző alkalommal. Leborult megint az Úr előtt.

Isten Lelke újra talpra állította, és azt mondta, haza kell mennie. Be kell zárkóznia a házába, különben köteleket hoznak és megkötözik. Értelmetlen a nép közé menni. „Nyelvedet az ínyedhez ragasztom, néma leszel, és nem tudod dorgálni őket, noha engedetlen nép ez. Csak ha én szólok hozzád, és megnyitom a szádat, akkor mondhatod nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!… Aki hallgat rá, az hallgat rá, aki nem törődik vele, az nem törődik vele. Hiszen engedetlen nép ez!”

Még az is kegyelem, ha Isten Igéje büntetést mond. A foglyok azonban nem így gondolták…

Jeruzsálem ostromának próféciái

Jó néhány próféciában jövendölt Ezékiel Jeruzsálem megszállásáról, elpusztításáról, és a nép fogságba viteléről:

A 4. fejezetben Ezékielnek egy téglát kellett vennie, Jeruzsálemet ráfesteni, és ostrom alá venni. Azután egy sütőlapot, mint vasfalat kellett maga és a tégla közé helyeznie. Ez az Úr és népe közötti válaszfalat jelenti. Ezékielnek 390 napot kellett az egyik, majd 40 napot a másik oldalán feküdnie, ami az ostrom jelképe. A kevés étel, amit ehetett, az éhínséget mutatta meg, ami a városban fog uralkodni. Az emberek, akik őt nézték, iszonyattal teltek el.

Az 5. fejezet szerint a bánat és pusztulás jeleként meg kellett borotválnia a fejét.

8. fejezet: Ezékiel egy látomásban a jeruzsálemi templomban találta magát. A templomban Astarte szobra állt. Titokban a nép vezetői mindenféle csúszómászó és förtelmes állatot imádtak, azt gondolva, nem látja őket az Úr. Az asszonyok pedig Tammúzt siratták, aki minden év végén meghal, és minden tavasszal feltámad. Más férfiak a napot imádták.

9. fejezet: Ezékiel átélte népével a pusztítás napjait, a kerúbok öldöklését.

12. fejezet: Júda fogságba viteléről szól. Feltűnő, milyen pontosan írják le a 12–14. versek Cidkijjá menekülését.

23. fejezet: Samária és Jeruzsálem egy testvérpárhoz, Oholához és Oholibához hasonló, akik már Egyiptomban, ifjúkorukban paráznák voltak. Az Úr mégis elvette őket. De mindkét nő Egyiptom és Asszíria szeretője lett. Oholiba még a káldeusok szeretője is volt. Hűtlenségükért mindkettőjüket megbüntette az Úr.

24. fejezet: Jeruzsálem egy rozsdás edényhez hasonlít, amiről nem tűnik el a rozsda, a tisztátalanság.

Ezékiel felesége az ostrom első napján (valószínűleg 588. január 15.) hirtelen meghalt. Az Úr megtiltotta a prófétának, hogy gyászoljon, mert szomorúsága semmiség a nép eljövendő gyászához képest. Ha rákérdeznek, azt kell mondania, hogy az Úr parancsára teszi ezt.

Más nemzetek elleni próféciák

A 25–32. fejezetben más népeket szólított meg Ezékiel: ammóniakat, móábiakat, edómiakat, filiszteusokat, tírusziakat, szidóniakat és egyiptomiakat. Egyik nép sem menekülhet az Úr ítélete elől. Meg is történt mindez: az ammóniak, móábiak és edómiak más népek szolgái lettek, a filiszteusok teljesen kihaltak. Tíruszt és Szidónt Nabukadneccar győzte le, Jeruzsálemmel majdnem egy időben. Még Egyiptomot is legyőzte Babilon.

Izráel megtisztításáról és helyreállításáról szóló próféciák

33. fejezet: Ezékiel újra őrállói tisztet kapott Izráel fölött (1–20). Valaki eljött Jeruzsálemből a száműzöttekhez, hogy elhozza a város elestének és pusztulásának hírét. Az Úr elmondta Ezékielnek, hogy sorstársai eljönnek majd hozzá, hogy meghallgassák, de nem nagy lelkesedéssel. Megelégedtek ugyanis a sorsukkal, és csak azzal törődnek, hogy lehetnek gazdagok.

34. fejezet: Az Úr továbbra is népének Jó Pásztora. Össze fogja gyűjteni a nép maradékát országukba. Új Pásztort hoz, aki majd gondoskodik a népről (Jézus Krisztus!). Akkor majd biztonságban lesz a nyáj (Jn 10,11).

36. fejezet: Az elhagyatott ország hamarosan újra benépesül. A nép szíve pedig megváltozik. Nem lesz többé bálványimádás. Az Urat fogják Istenükként elismerni!

37. fejezet: Ezékiel egy látomásban látta, hogy az Úr halott csontokat kelt életre. Így lesz a nép is újra élettel teli, cselekvésre kész nép. Ahogy a csontok élő egésszé állnak össze, úgy lesz Júda és Izráel újra egy néppé, egy király, az Új Dávid, Jézus Krisztus örök uralma alatt, aki igazságosan uralkodik majd.

A templomról szóló látomás

40–48. fejezet: Ezékiel néhány évvel később látomásban lenézett egy magas hegyről, és egy várost látott. Egy férfi állt a kapuban, aki mintha ércből lett volna, s mérőszalag volt a kezében. Mindent alaposan megmért a férfi, és végigvezette Ezékielt az új templomon. Az Úr elmondta a régi törvényeket a papsággal és áldozatokkal kapcsolatban, a Páska ünneplését, s újra felosztotta Izráel törzsei között az országot.

Az új város kerülete is elhangzott. A mi mértékünk szerint úgy 2 km széles és hosszú a város. Kapui a törzsek neveit kapják. A város neve pedig nem Jeruzsálem, hanem „Ott van az ÚR!” Mekkora vigasztalás volt Ezékiel számára, hogy láthatta ezt a várost!

Jegyzetek:

30 év – A papok, léviták szolgálatba állítása harminc éves korban történt (vö. 4Móz 4,3.47). Van, aki szerint a „harmincadik év” nem erre vonatkozik. Ezékiel már Jeruzsálemben pap lehetett, amit igazolni látszik a templom és a kultusz alapos ismerete.

Látomás – Lelki szemeink olyan személyeket, tárgyakat, képeket látnak, amelyek elérhetetlenek számunkra, ha eszméletünknél vagyunk.

Négy élőlény – Figyeljünk oda a Jelenések 4,7-ben leírt kép, és a római katolikus templomokban látható ábrázolások összhangjára: Márk: oroszlán, Máté: ember, Lukács: bika, János: sas.

183

Énekek:

Református énekeskönyv: 79:1.6; 95:3–4; 118:9–10; 130:2–4; 137:1–3; 152; 165:1–2.6; 256:1–2; 384:1–4.6–7; 394:1.5
Jertek, énekeljünk: 173; 185; 239
Harangszó: 40:1–2.6; 42:1; 45; 52:1.4
Dicsérjétek az Urat!: 5; 9; 53:1.4; 68; 69; 82; 93; 98:1.4
Erőm és énekem az Úr: 19; 84; 128; 129

Megjegyzés:

Bár az Úr megbüntet, hű marad ígéretéhez – Feltűnhet, hogy a Bibliában sokszor előkerül ez a téma. Ha az Úr büntet, az mindig megérdemelt. De Őt is elszomorítja, ha büntetnie kell. Még a büntetés ideje alatt is hűséges marad, mert megtartja ígéretét. Gondoljunk arra az ígéretére, hogy elküldi az „új Dávidot”, az Úr Jézus Krisztust, aki mint jó Pásztor fog igazságosan és békében uralkodni. Mekkora biztatás lehetett ez Ezékielnek!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem / Könyvtárhasználat

  • Izráel népe a babiloni fogságban. Ezékiel próféta szerepe: figyelmeztetés és büntetés; a szabadulás, helyreállítás ígérete. (***)
  • Információk gyűjtése Izráel államról. Izráel 20. századi története. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • A csontok megelevenedésének látomása Imre Flóra: Ezékiel című versében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • A templom alaprajzának elkészítése Ezékiel látomásának leírása alapján. Templomrajzok a leírás és a képzelet segítségével. Pálmadíszek, kerúbok. (***)

Vázlat:

Babilon
Ezékiel – látomás: 4 élőlény
Írástekercs – „Edd meg… és szólj”

a száműzöttek megtérésére való felhívás

prófécia Jeruzsálemről
pusztulás

prófécia a helyreállításról
Jeruzsálem és a templom megújul

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Isten türelme is véges; nem engedi, hogy a végtelenségig gúnyolják Őt.

Előzmények:

Jósiás király halála után két fia lett a király: néhány hónapig Jóáház, majd Nékó fáraó akara­tából 11 évig Eljákim/Jójákim. Őt fia, Jójákin követte a trónon. Nebukadneccar* megtámadta Júdát, és fogságba hurcolt tízezer embert. Babi­lonba vitette Jójákint is.

Történet:

Az Úr végrehajtja ítéletet Júda fölött, amit Ézsaiás és Hulda próféták által már megjövendölt. Ehhez eszközként Nebukadneccart, Babilónia királyát használja.

Nebukadneccar Mattanját, Jójákin nagybátyját tette Júda királyává, nevét pedig Cidkijjára változtatta. Ő akkor 21 éves volt. Semmi jót nem mondanak róla: azt tette, amit rossznak lát az Úr, mint Jójákim és Jójákin. Uralkodása megerősítette az Urat, hogy Júdát és Jeruzsálemet megbüntesse, s így próbálja megbánásra vezetni őket.

Cidkijjá csak Babilon vazallusaként uralkodott, az első 8 évben hűséges is volt. Ebbe aztán belefáradt. Büszkeségében azt képzelte, függetlenedhet Babilontól. Nem tanult semmit Jójákin és emberei elhurcolásából, pedig az csak 8 évvel korábban történt. Feltételezik, hogy az egyiptomi fáraót hívta szövetségesnek Nebukadneccar ellen.

Nebukadneccar nem tétovázott. Cidkijjá uralkodásának 9. évében, a 10. hónap 10. napján egész seregével felvonult Jeruzsálem ellen, körülötte pedig ostromműveket építtetett. Így elvágta a menekülés lehetőségét.

Az ostrom másfél évig tartott. Ebben az időszakban volt egy lélegzetvételnyi szünet, mikor a fáraó megindult seregével a káldeusok ellen. Ekkor ők elhagyták Jeruzsálemet, és az egyiptomiak ellen vonultak. A fáraó gyorsan visszavonult, a káldeusok pedig újra ostrom alá vették Jeruzsálemet. (Ekkor próbálta meg Jeremiás elhagyni a várost, de elfogták. Lásd Jer 37,12–21; 181. lecke)

Éhínség volt a városban. A Jeremiás siralmai 4,4-ben olvashatjuk, hogy már a gyerekeknek sem volt mit enniük. Az ínyencséghez szokott gazdagok a szemétdombon keresgéltek valami ehetőt. Annyira súlyossá vált a helyzet, hogy az anyák saját gyerekeiket főzték és ették meg. Ezékiel próféta, akit az első fogolyszállítmánnyal Babilonba vittek, azt prófétálta, hogy a fiak az apákat, és az apák a saját fiaikat eszik meg (Ez 5,10). Ezt mi el sem tudjuk képzelni…

Már az őrök számára sem volt étel. A katonák úgy legyengültek, hogy a káldeusok a 4. hónap 9. napján könnyűszerrel betörtek a városba. Cidkijjá és emberei látták a közelgő ellenséget. A katonák egy titkos kapun keresztül kimenekültek a városból, Cidkijjá, fiai és a főemberek is velük tartottak, és a Jordán völgye felé vették az irányt.

Mikor a káldeusok ezt észrevették, üldözni kezdték őket. Cidkijját és sok emberét elfogták a jerikói síkságon. Nebukadneccarhoz vitték őket, aki Riblában* tartózkodott. Rögtönítélő bíróság állt fel. Mindenkit halálra ítéltek, kivéve a királyt. Először a szeme láttára megölték fiait és a fejedelmeket. Azután megvakították* Cidkijját, és réz bilincsbe verve Babilonba vitték*. Ekkor 11 éve volt király.

Egy hónappal később Nebukadneccar király testőrparancsnoka, Nebuzaradán Jeruzsálembe érkezett. Minden értéket felkutattak a templomban, hogy Babilonba vigyék: az oszlopok réz részeit, a réz tálakat, edényeket, villákat, késeket, fazekakat, lapátokat, szenesserpenyőket és hintőedényeket. És mindent, ami arany vagy ezüst volt.

Ezután felgyújtották a templomot, a királyi palota is a tűz martaléka lett. A falakat és kapukat lerombolták, a házakat felgyújtották. Az egész környéken nem maradt semmi, ami egy városra emlékeztetett volna.

Elvitte a testőrparancsnok Szerájá főpapot meg Cefanjá papot, a helyettesét, és három ajtóőrt. Elvitt egy főembert is a városból, öt embert a király személyes környezetéből, a hadseregparancsnok írnokát, végül hatvan férfit az ország népéből, elvitte őket Babilon királyához Riblába. Ott Nebukadneccar halálra ítélte őket.

Júda és Jeruzsálem lakosságának nagy részét elfogták, és Babilonba vitték. Csak a legszegényebbek maradhattak, hogy a szőlőt és a földet műveljék.

Nebukadneccar Gedalját nevezte ki Jeruzsálem helytartójának, ő egy igaz ember volt, Jeremiás barátja. Mindez Kr. e. 586-ban történt.

Jeremiás ezalatt még mindig a börtön udvarán volt bezárva. Szinte látjuk őt, ahogy a füstölgő várost nézi. Siralmaiban kiönti keserű panaszát: „Jaj, de magára maradt az egykor oly népes város! Olyanná lett, mint az özvegy.” (JSir 1,1).

Nebukadneccar valószínűleg hallotta, hogy Jeremiást a király és a nép mennyire nem kedvelte, s kárpótolni akarta a prófétát. (Ennek ő egész biztos nem örült, mert ez úgy állította be őt, mintha áruló lenne.) Nebuzaradán néhány babiloni fejedelmet küldött, hogy kiszabadítsák Jeremiást. Gedaljához vitték.

Jeremiás elment azokhoz, akiket Babilonba fognak vinni. Ott meg sem kérdezték, ki ő, csak megbilincselték, és beállították a sorba.

Nebuzaradán rájött, hogy Jeremiás már nem Gedaljánál van. Rámába vitette. Amikor Jeremiás találkozott Nebuzaradánnal, ő barátságosan üdvözölte (lásd Jer 40,2kk). Meglepőek ennek a pogány embernek a szavai: „Az Úr, a te Istened kijelentette, hogy milyen veszedelem éri ezt a helyet. Beteljesítette, véghezvitte az Úr, amit kijelentett. Mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok a szavára, ezért történt ez veletek.” Nebuzaradán szabadon engedte Jeremiást. A próféta maga dönthette el, hogy mit tesz: Babilonba megy, ahol mindig gondoskodni fognak róla, vagy Gedaljával marad.

Jeremiás Babilon gazdagságával szemben a nincstelen népet választotta, akik a füstölgő város romjainál maradtak. Nebuzaradán tiszteletben tartotta döntését, ellátta élelemmel az útra, még ajándékot is adott neki, és útnak indította. Így érkezett Jeremiás Gedaljához, Micpába. (Hogy mi történt vele ezután, az a 181. leckében van leírva.)

A fogságba vitel és az első visszatérés között az országban béke volt. („Míg az ország meg nem kapja nyugaloméveit, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig.”)

Jegyzetek:

Nabukadneccar – Nabopolasszár fia volt, az új Káldeus birodalom alapítójáé. Ő tette Babilont ragyogó királyi várossá (lásd Dán 4).

Ribla – Miért volt Nebukadneccar Riblában? Jeruzsálemet és Tíruszt egy időben szállta meg. Ribla, az ősi határváros a Mezopotámiából Egyiptom felé tartó kereskedelmi útvonal mellett állt, s megfelelt arra, hogy a mindkét helyen állomásozó sereget kezében tartsa.

Megvakítás – Ez a büntetési forma Keleten igen elterjedt volt. Ezután már semmi károsat nem tehetett az ember.

Cidkijjá megmenekülése – Ezékiel prófétált arról, hogy fog ez történni: „A fejedelem, aki közöttük van, terhet visz a vállán, sötétben megy el. Áttörik a falat, azon vezeti ki, arcát eltakarja, hogy ne is lássa szeme a földet.” (Ez 12,12)

182

Énekek:

Református énekeskönyv: 74:1–4; 79:1–3; 137:1–3; 236:1–2; 385; 394:1.5
Jertek, énekeljünk: 122
Harangszó: 49:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 63; 74:4; 98
Erőm és énekem az Úr: 19; 56:4

Megjegyzések:

Isten türelme is véges, nem engedi, hogy a végtelenségig gúnyolják Őt – Isten szeretet, ami vitathatatlan, s szeretetből történik gyakran, hogy türelmes azokkal szemben is, akik nem szeretik, és nem szolgálják Őt. Egy másik bibliai kifejezés utal erre a tulajdonságra, a „hosszútűrés”. De a hosszútűrés magában hordozza annak végességét is.
A Biblia alapján beláthatjuk, hogy az Úr „emésztő tűz” is (5Móz 4,24; 9,3). Különösen akkor ítél szigorúan, mikor tiszteletét és dicsőségét lopják meg. Az 5Móz 4,23-ban a legszörnyűbb bűn ellen figyelmeztet az Úr, mikor az ember megtöri a Vele kötött szövetséget, és faragott képet vagy istenszobrot emel. A 25–28-ban arról van szó, mi történik Izráel népével, ha nem tartják magukat a szövetséghez: szétszórattatnak a pogányok között. Ha a nép visszatér hozzá, akkor irgalmát mutatja Istenük, aki nem felejti el Izráel őseivel kötött szövetségét (31. vers).
Milyen gyakran nem halljuk meg, hogy az emberek Istent igazságtalansággal vádolják. Ez leggyakrabban olyankor hangzik el, mikor valami szörnyű történik a világban. Ökölbe szorított kezek emelkednek az ég felé. Gondol ilyenkor valaki is arra, hogy az emberek mit tettek, és hogyan fordultak el az Úrtól, hogy más „isteneket” imádjanak?
Mielőtt Isten végrehajtaná ítéletét, sok és komoly figyelmeztetés hangzik el. Az izráeliták már a pusztai vándorlás óta tudták, hogy mi vár rájuk, ha a szövetséget bálványimádással megtörik… A mi korunkban élő emberek is tudhatják Isten igéjéből, hogy az Úr nem enged minket büntetlenül vétkezni. Ő már rég megmutatta az ember iránti irgalmát, mikor Fiát áldozta értük a kereszten.

Isten szentélye kifosztva és elpusztítva – Jeremiás siralmai az elpusztított templomról is szólnak. Az Úr akarta, hogy az egyszer olyan gyönyörű templomból kő kövön se maradjon. Nem csoda ez, hiszen olyan királyok ellenére, mint Ezékiás vagy Jósiás, akik újból megszentelték a templomot, a többi király folyamatosan meggyalázta azt bálványokkal, és idegen istenek oltáraival. Isten nem engedi, hogy gúnyolják!
Nem számíthat semmi jóra, aki Isten házát tisztátalanná teszi. Jeremiás helyesen szólt, mikor azt mondta, hogy az Úr maga rombolta le oltárát és szentélyét. Nem „véletlenül” történt mindez!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Türelem és türelmetlenség. A türelem forrása és határai. (***)
  • A bűn és következményei. Figyelmeztetések után: büntetés. (***)

Történelem / Társadalmi ismeretek / Könyvtárhasználat

  • Háborúk és következményei a történelem során hazánkban, lakóhelyünk környékén. A második világháború pusztítása, emberáldozat, hadifogság. Háborúk ma. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Krónikaszerű feljegyzések a bibliai történet eseményeiről egy korabeli szemtanú nevében. (***)
  • Panaszének a babiloni fogságról – a 137. zsoltár. A zsoltár motívumai a 20. század költészetében. (***)
  • Salvatore Quasimodo: Fűzfák ágain c. versének bibliai eredetű motívumai. Jeruzsálem pusztulásának, és a világháború pusztításának párhuzama. (***)

Vázlat:

Júda
Jójákin – első fogságba vitel (10 000 ember) Babilonba
Mattanjá = Cidkijjá

Nebukadneccar – Jeruzsálem második ostroma
Jeremiás próféta figyelmeztetése
éhínség
Cidkijjá szökése – vakon Babilonba szállítják
Jeruzsálem bevétele
kifosztás
a templom kifosztása és felgyújtása
a királyi palota és a házak felgyújtása
kapuk és falak ledöntése
értékek elrablása

Jeremiás megmenekül
második fogságba vitel
maradék – Gedaljá helytartó

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Sosem túl korai Isten parancsainak engedni.
* Életünk az Úr kezében van.
* A figyelmeztetések sokszor süket fülekre találnak.
* Isten szolgájának lenni nem fenékig tejfel.

Előzmények:

Jeremiás próféta Jósiás király uralkodásának 13. évében kezdett prófétálni, folytatta ezt Jójákim és Jójákin alatt, egészen Cidkijjá uralkodásának 11. évéig, Júda fogságba estéig. Ez összesen 40 év. Jeremiást tekinthetjük Ézsaiás utódának. A Júda hanyatlásáról szóló próféciái közül választottunk ki néhányat, valamint a Jeremiás életéről szóló részeket mondhatjuk el a gyerekeknek.

Történet – próféciák:

1,1–19: Jeremiás elhívása

Jeremiás egy Anátótban* lakó pap, Hilkijjá fia volt, tehát papi családból származott. A papokat felhatalmazták arra, hogy tanítsák a népet. Emellett Jeremiás, még fiatalon a prófétai szolgálatra is elhívást kapott az Úrtól: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek.”

Jeremiás fiatalságára hivatkozva tiltakozott, de az Úr elvette a félelmét. Senkitől sem kell félnie, csak menjen, ahova Ő küldi, és mondja el, amit Ő üzen. Ezután megérintette az Úr Jeremiás száját, és azt mondta: „Én most a szádba adom igéimet! Lásd, én a mai napon népek és országok fölé rendellek, hogy gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj!”

Tehát Jeremiás nemcsak Júdában és Júdáról fog prófétálni, hanem más népekről is. Hirdeti majd az Úr ítéletét és áldását.

Első próféciáit látomásban kapta. Előbb egy mandulavesszőt látott. A mandula* tavasszal az elsők között virágzik, és pár hónap múlva már gyümölcse is van. Az Úr így gondoskodik arról, hogy igéjét beteljesítse.

Másodszor egy gőzölgő üstöt lát Jeremiás, észak felől. Így hozza el az Úr népére a szerencsétlenséget, melyet megjövendölt. Júdától északra található Nebukadneccar rettegett birodalma, Babilon!

Jeremiásnak ezt az üzenetet kell megosztania a néppel. Erre a király, vezetők, papok és a nép majd Jeremiásra támad, de nem fogják legyőzni, mert az Úr Jeremiással lesz, hogy megsegítse.

13,1–11: Az övről mondott példázat

Akkoriban az övről* meg lehetett állapítani, hogy valaki jómódú-e. Egy szép öv viselője dicsőségére és hírnevére szolgált. Jeremiásnak egy lenvászon övet kellett hordania az Úr parancsára. Víz nem érhette, mert a vászon nedvesség hatására gyorsan tönkremegy.

Az Úr elküldte Jeremiást az övvel együtt az Eufráteszhez, hogy rejtse el egy kőszikla hasadékában. Jeremiás engedelmeskedett. Hosszú idő múlva az Úr azt mondta Jeremiásnak, menjen vissza az Eufráteszhez, és vegye elő az övet. Jeremiás elment, megkereste az övet, s meglátta, hogy teljesen tönkrement. Már semmire sem használható.

Az Úr azt mondta a prófétának, hogy így fogja tönkretenni Jeruzsálem és Júda kevélységét. A gonosz nép nem az Úr dicsőségére él, hanem azt teszi, amit akar, és más istenek előtt hajolnak meg. Ahogy az öv nem ér már semmit, olyan semmirekellő a nép is. Pedig ahogy az öv egy ember derekát fogja körül, úgy tartozik Izráel és Júda Őhozzá, mint népe. De ők nem hallgattak Rá.

18,1–12: A fazekas példázata

Jeremiást az Úr a fazekas házába küldte, ott akarta vele közölni igéit. A fazekas dolgozott éppen a korongon*. A munkadarab, amit formált, elromlott. De ez nem okozott gondot, összegyúrta az agyagot, és újrakezdte. Így olyan edényt alkotott, ami elnyerte tetszését.

Akkor azt mondta az Úr, hogy ugyanezt teheti Júda és Jeruzsálem népével. Egy pillanat alatt meg tud semmisíteni egy népet vagy országot. De ha megtér bűneiből, akkor megbánja tervét, és helyreállítja népét az Úr.

Jeremiásnak ezt az üzenetet kellett továbbadni, de a nép elutasította őt.

19: A cserépedény példázata

Jeremiást az Úr ismét a fazekashoz küldte, hogy vegyen egy cserépkorsót. Menjen ki aztán a nép vénei és a papok közül néhány emberrel a Ben-Hinnóm völgybe*, és a korsót is vigye magával. Ott kell az Úr igéit elmondania.

Jeremiás a völgyben emlékeztette a véneket mindazokra a szörnyű bűnökre, amiket ott tettek. A völgyet, amelyet Tófetnek hívnak, ezentúl öldöklés völgyének fogják nevezni. Hamarosan sokan fognak ott meghalni.

Ezután Jeremiás az Úr parancsára összetörte a korsót. Ahogy a cserépkorsó összetörik, úgy fogja az Úr megsemmisíteni Jeruzsálem városát és lakóit. A halottakat pedig a Tófetben, az öldöklés völgyében fogják eltemetni.

Mikor Jeremiás visszajött, elment a templom előudvarába, és elmondta a népnek ugyanezt a próféciát.

20: Jeremiás és Pashúr

Pashúr pap nagyon megharagudott Jeremiásra, mikor megtudta, hogy mit prófétált. Megverette, majd kalodába záratta, amely a felső benjámini kapuban volt az Úr háza mellett.

Másnap, mikor Pashúr kivétette Jeremiást a kalodából, ő ellene kezdett prófétálni: „Nem Pashúrnak nevez téged az ÚR, hanem így: Iszonyat mindenütt!” Mert iszonyat támad majd Pashúrban és barátaiban, mikor az Úr ítélete eljön. Egész Júdát Babilónia királyának kezébe adja az Úr, fogságba viszik őket, vagy karddal vágják le. A várost és a palotát kifosztják. Pashúrt és családját is elhurcolják Babilonba. Barátaival együtt Babilonban fog meghalni, mert hazugságot prófétált nekik.

Jeremiás kiöntötte szívét az Úrnak, és kesergett, mert a prófécia miatt nehéz helyzetbe került. Azt kívánta, bárcsak ne született volna meg, mert most mindenki őt gúnyolja, még a barátai is cserben hagyták.

De megvigasztalódott Jeremiás. Emlékeztette magát, hogy az Úr mindig mellette fog állni: „Énekeljetek az ÚRnak, dicsérjétek az URat, mert kiragadja a szegény ember életét a gonoszok hatalmából!”

36: A tekercset elégetik

Jójákim uralkodásának negyedik évében az Úr azt mondta Jeremiásnak, hogy jegyezzen le minden eddigi igét, amit mondott neki. Talán így majd hallgat rá Júda népe, és megtérnek.

Jeremiás Bárúkot, Nérijjá fiát bízta meg az írnoki teendőkkel. Mikor elkészült, a templom előudvarára kellett mennie, és felolvasni mindent a népnek egy böjtnapon. Bárúk ezt meg is tette. Mikájehú pedig vitte a hírt a palotába, ahol találkozott a vezető emberekkel. Elmondta, hogy mit hallott Bárúktól.

A vezetők úgy döntöttek, Bárúk előttük is olvassa fel a tekercset. Miközben hallgatták, egyre inkább megijedtek az eljövendő ítélettől. Azt mondták Bárúknak: „Nekünk jelentenünk kell mindezt a királynak!” Megkérdezték, hogy írta le a próféciákat. Bárúk elmondta, hogy minden szót Jeremiástól hallott, és tintával jegyzett le. A vezetők figyelmeztették Bárúkot, hogy rejtőzzenek el jól Jeremiással.

Ezután a vezetők elmentek a királyhoz. Jójákim a téli palotában* a tűz mellett üldögélt. Elmondták neki, hogy Bárúk mit olvasott a tekercsből. Jójákim elküldetett a tekercsért. Rövid olvasás után azonban a tekercset tűzbe dobta. Bár néhány vezető próbálta erről lebeszélni a királyt. Őket kivéve mindenki közömbös volt a történtek felől. Így vetették el a Mindenható Isten igéjét!

Jójákim parancsot adott ki Jeremiás és Bárúk elfogására. Árulóknak tekintette őket. Az Úr azonban elrejtette szolgáit!

Azt parancsolta Jeremiásnak az Úr, hogy jegyezzék le újból az igéket. Jójákimnak pedig azt üzente, hogy szörnyű sors vár rá. Jeremiás újra Bárúkra bízta a feladatot, és bővítve leírtak mindent.

37 – 38; 39,15–18: Jeremiást elfogják és kiszabadul

Időközben Nebukadneccar Cidkijját tette királlyá. De ő sem hallgatott Isten figyelmeztetésére. Jeruzsálemet körbevette a káldeus hadsereg. Cidkijjá titokban az egyiptomiaktól kért segítséget.

Nebukadneccar meghallotta, hogy Egyiptom fáraója Júdába jön, és segítséget ad. Ezért seregével a fáraó elé vágott. Cidkijjá nem tudta, mit kezdjen ezzel az új helyzettel. Két megbízható szolgáját Jeremiáshoz küldte a következő kéréssel: „Imádkozz értünk Istenünkhöz, az Úrhoz!”

Az Úr Jeremiáson keresztül azt válaszolta: „A fáraó hadserege, amely segítségetekre jött, visszatér országába, Egyiptomba. A káldeusok* pedig újból ostrom alá veszik ezt a várost, elfoglalják és fölperzselik. Ne áltassátok magatokat azzal, hogy majd elvonulnak innen a káldeusok, mert nem fognak elvonulni! Ha megvernétek is az ellenetek harcoló káldeusok egész hadseregét, úgyhogy csak sebesültek maradnának belőle, még ezek is fölkelnének sátrukból, és fölperzselnék ezt a várost.”

Jeremiás úgy döntött, a káldeusok távollétében elhagyja Jeruzsálemet. Ez természetes, hiszen tudta, mi vár a városra és lakóira. Benjámin földjére szeretett volna menni, de az őrség parancsnoka elfogta a Benjámin kapunál. Azzal vádolta, hogy Jeremiás a káldeusokhoz akart átszökni. Jónátán kancellár házába zárták, így került Jeremiás egy föld alatti üregbe.

Időközben a káldeusok újra körbevették Jeruzsálemet, és éhínség fenyegetett. Egy nap a király Jeremiásért küldetett. Becsempészték őt a palotába, ahol a király megkérdezte, üzen-e még valamit az Úr.

Jeremiás nyugodtan válaszolta, hogy a király Babilon királyának kezébe kerül. Ezután Jeremiás kért valamit a királytól: „Most azért, uram király, hallgass meg, és jusson eléd könyörgésem: Ne vitess vissza Jónátán kancellár házába, ne kelljen ott meghalnom!”

Kérését teljesítette Cidkijjá, s ettől fogva Jeremiást a börtön udvarán tartották. Sőt a pékek utcájából minden nap egy kenyeret is kapott a próféta. A Jer 32 szerint még látogatókat is fogadhatott ott.

Jeremiás a börtön udvaráról szólhatott a néphez. Figyelmeztetett mindenkit, hogy szörnyű idők jönnek Jeruzsálemre. Akik a városban maradnak, kard által, éhínségben vagy járványban fognak meghalni. Azt a tanácsot adta, hogy menjenek át a káldeusokhoz, akkor mindenki megőrizheti életét, mert az Úr azt mondta, a város mindenképpen a babiloni király kezébe kerül.

Amikor a fejedelmek hallották, hogy Jeremiás mit tanácsol a népnek, dühödten követelték a királytól a próféta kivégzését. „Hiszen ez az ember a népnek nem a javára, hanem a vesztére törekszik!” – mondták.

Cidkijjá túl gyenge volt ahhoz, hogy ellentmondjon nekik. Jeremiást kötelekkel leengedték a börtön udvarában levő ciszternába. Nem volt már víz a ciszternában, csak sár, amibe belesüllyedt Jeremiás. A király egyik tisztje, Ebed-Melek meghallotta, hogy Jeremiást a ciszternába engedték. Eldöntötte, hogy megmenti. Elmondta a királynak, hogy helytelenül cselekedtek a szolgái. Egyébként is éhen fog halni Jeremiás, hiszen nincs több kenyér a városban.

Cidkijjá újból bebizonyította, milyen könnyen befolyásolható. Elküldte Ebed-Meleket 30 szolgájával együtt, hogy mentsék ki Jeremiást, mielőtt meghal. Ők először régi ruhákat engedtek le Jeremiásnak, hogy a hóna alá tegye, majd kihúzták a prófétát a ciszternából.

Jeremiást ezek után sem engedték el, hanem a börtön udvarán tartották fogva. Ebed-Melek jutalmat kapott jó tettéért: Jeremiás elmondta neki, hogy az Úr meg fogja őt menteni a városból, amiért megbízott Benne.

41,16 – 43,7: Jeremiás Egyiptomba megy

39: Jeruzsálem elesett, Cidkijját Babilonba hurcolták. Jeremiást szabadon engedték a káldeusok.

40; 41,1–15: Nem mindenkit hurcoltak el Babilonba. Sok szegény ember hátramaradt. Nebukadneccar Gedalját, Ahikám fiát nevezte ki helytartónak. Jeremiás Gedaljával maradt Micpában.

Egy bizonyos Jismáél meggyilkolta Gedalját és segítőit, Jóhánán figyelmeztetése ellenére. Fogságba vitte a Micpában maradtakat is. Jeremiásnak és Bárúknak is mennie kellett. De Jóhánán mindnyájukat megszabadította. Felelősnek érezte magát értük, és minél hamarabb külföldre, Egyiptomba akarta vinni őket. A fáraó biztosan menedéket ad a száműzötteknek.

Jóhánán Betlehemnél gyűjtötte össze a csoportot. Indulás előtt megkérték Jeremiást, imádkozzon értük, és kérdezze meg az Urat, hogy melyik úton induljanak. Jeremiás beleegyezett, megígérte, hogy megkérdezi az Urat. Jóhánán és övéi pedig megígérték, hogy bármit megtesznek, amit kér az Úr, akár jó, akár rossz az.

Tíz nappal később az Úr szólt Jeremiáshoz. A próféta maga köré gyűjtötte az egész csoportot, és azt mondta nekik, hogy csak akkor menekülnek meg, ha Júdában maradnak. Ott megvédi őket az Úr, mert megbánta a sok ítéletet, amit népe ellen tervezett. Nem kell félniük Babilónia királyától. De ha mégis Egyiptomba akarnak menni, ahol nincs sem harc, sem éhínség, akkor ott utoléri őket a vész. Minden ember, aki oda menekül, kard által vagy éhínségben fog meghalni. Senki sem menekülhet meg. Meg kell hallgatniuk a figyelmeztetést!

Jóhánán és emberei gyorsan elfelejtették esküjüket. Hazugsággal vádolták Jeremiást, s azzal, hogy Bárúk izgatta ellenük, hogy a káldeusok kezébe juttassa őket.

Eldöntötték, hogy mégis Egyiptomba mennek. Jeremiást és Bárúkot fogolyként hurcolták magukkal! Tahpanhészban telepedtek le. Még ott is szólt az Úr Jeremiáshoz. Újra figyelmeztetett, hogy mindenki szörnyű halált hal, aki Egyiptomba menekült. Valószínűleg Jeremiás is Egyiptomban halt meg, és ott temették el.

Jegyzetek:

Anátót – Benjáminhoz tartozott. Abjátár pap lakott ott, volt ott szántóföldje, amit Salamon ajándékozott neki (lásd 1Kir 2,26; 125. lecke).

Mandulafa – Héberül „shekedh”-nek hívják ezt a fát, ami azt jelenti: „sietős fa”, mert a gyümölcsfák közül a legkorábban virágzik.

Öv – Az öv funkciója: a hosszú ruhát fel lehet vele fogatni, mikor az ember hosszú útra vagy dolgozni indul. Használták a pénzes erszény tárolására is. Státuszszimbólum is volt. Még a papok is viseltek övet.

Korong – A keleti országokban két koronggal dolgoznak, egy felső kisebbel, és egy alsó nagyobbal. Ezek összeköttetésben állnak, és a fazekas lábaival hozza őket mozgásba.

Ben-Hinnóm völgye – Ebben a völgyben állt Molok szobra, az ammóniak bálványa. A bálványt Jósiás romboltatta le, és a völgyet embercsontokkal tette tisztátalanná (lásd 2Kir 23,13–14; 176. lecke).

Téli palota – Izráelben a tél nagyon hideg és esős is lehet. Néha még hó is esik!

Káldeusok – Keszed leszármazottai, aki Ábrahám egy testvérének fia (1Móz 22,22). A Jób 1,17-ben nomád népként fordulnak elő. Területük a Perzsa Öbölnél feküdt (gondoljunk csak Úrra, 1Móz 11,28).

Énekek:

Református énekeskönyv: 59:1–2; 64:1–3.10; 88; 119:21–24; 171; 269:1–3; 271:1–2; 275:1–4; 409:2–3.6
Jertek, énekeljünk: 141; 163:1–3; 173
Harangszó: 41; 43; 45; 46; 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 68; 75
Erőm és énekem az Úr: 19; 54; 81:1; 105:1–2; 128

Megjegyzések:

Sosem túl korai Isten parancsait végrehajtani – A fiataloknak nem kell úgy gondol­kozniuk, hogy ők még túl fiatalok ahhoz, hogy Isten akaratát tegyék. Sámuel, Jeremiás és Timóteus is példa arra a Bibliából, hogy fiatalként is lehet szolgálni az Urat.

A példázatok olyan elbeszélések, melyek üzenetet hordoznak – Az Újszövetségben sok ilyen elbeszélést találhatunk. A keleti népek így magyaráznak el bizonyos dolgokat. Az Úr Jézus is sokat használta ezt a műfajt.

Az Úr az uralkodó – Az uralkodó olyan szó, amit királyokkal, császárokkal hozunk összefüggésbe, napjainkban pedig diktátorok uralkodnak így. A szuverenitás mindenható uralkodást jelent. Az ilyen uralkodó nem felelős senkinek.
A földi hatalmak sosem érhetik el az isteni szuverén hatalmat. Ezzel szemben nem is harcolhatnak (lásd Róm 9,20). Az Úr a teremtményeivel, tehát az emberrel is azt tehet, amit csak akar. Szerencsére soha nem önkényesen bánik velünk, ami viszont megtörtént sok földi uralkodó esetében. Az Úr igazságosan bánik velünk, nem személyválogató, mindig figyelmeztet, és hosszútűrést gyakorol. Meg is bocsát, miután megvalljuk bűneinket. Sőt meg is bánhatja egy korábban hozott döntését.

Az Úr dicsőségére élni – Isten azért teremtette az embereket, hogy az Ő dicsőségére éljünk. Mint ahogy egy szép öv a viselője méltóságát emeli, úgy kell, hogy mi Isten dicsőségét emeljük. Sokan kérdezik ma: „Miért élek? Mi értelme a dolgoknak?” A válasz Jeremiás történetében is ott van: Isten dicsősége!

A figyelmeztetések sokszor süket fülekre találnak – Feltűnő, hogy az emberek sokszor a jó szándékú figyelmeztetésre sem hallgatnak. Veszélyhelyzetekben vagy háborús időkben sem. Látjuk ezt Cidkijjánál, főembereinél és Júda népénél is. Gyakran nem értékelik a figyelmeztetést. Mikor valaki hibájára felhívják a figyelmet, az könnyen gyűlölethez is vezethet, pláne ha az Úr mutat rá a hibákra. Jeremiás is ennek lett az áldozata.

Isten szolgájának lenni nem fenékig tejfel – Isten szolgái közül sokan lettek mártírokká, és még lesznek is sokan, Krisztus visszajöveteléig. Nem mindig van kedvünk szenvedni is Érte. Mégis vannak olyan mártírok, akik boldogan vállalták ezt Krisztus dicsőségére. Gondoljunk csak Istvánra, akinek arca fénylett, miközben tudta, hogy meg fogják kövezni. Tudnánk mi szenvedni az Úr Jézus Krisztus nevének dicsőségéért?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Figyelmeztetés, dorgálás, kritika – melyiknek milyen szerepe van az életünkben? Hogyan fogadjuk a jogos kritikát? (***)
  • Isten szenvedő szolgái az egyháztörténelem során. A szenvedés, mint a formálás/formáltatás eszköze. Ordass Lajos evangélikus püspök személyes példája. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Példázat megfogalmazása szóban vagy írásban a bibliai történethez kacsolódva, vagy önálló példatörténetként. (***)
  • Naplóbejegyzések megfogalmazása Jeremiás próféta nevében, élete különböző szakaszaiból. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Edényformák az ókori Közel-Keletről. Kis edények formázása agyagból. (***)
  • Írástekercs készítése papírszalagból, pálcákból. (***)
  • Rajzok Jeremiás prófétáról élete különböző helyzeteiben – karakteres ábrázolás. (***)
  • Plakettkészítés agyagból. Portré vagy jelképes formák. (***)

Vázlat:

Jeremiás prófétai elhívása

példázatok:
– vászon öv
– fazekas
– agyagkorsó

Bárúk – könyvtekercs
Jójákim elégeti

Nebukadneccar – Jeruzsálemet körülzárja

Jeremiás
– börtön
– ciszterna
– Ebed-Melek

Jeruzsálem pusztulása

az ottmaradtak Egyiptomba mennek
Jeremiást magukkal viszik

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!