Üzenet – Téma:

* Sátáni erőkkel való küzdelem.
* Gyűlölet a zsidó nép ellen – gyűlölet Isten ellen.
* Eszter életét kockáztatta Istenért és népéért.

Előzmények:

Ahasvérós, Perzsia királya, eltávolíttatta Vasti királynét, mert parancsára nem jelent meg az ünnepségen. Ezután a birodalom minden területéről csinos lányokat hoztak a palotába. Esztert választották királynénak. Mostohaapja minden nap a kapuhoz ment, hogy megtudja, hogy van Eszter.

1. történet:

Úgy tűnik, hogy miután Eszter királyné lett, Mordokaj tisztséget kapott a királyi udvarnál. Legalábbis naponta ott tartózkodott.

Újra fiatal lányokat hozattak a király számára. Ezt furcsálhatjuk, hiszen Ahasvérós már talált királynét. Valószínűleg a hárem méretét akarták tovább növelni. Eszter továbbra is elhallgatta zsidó származását, Mordokaj iránti engedelmességből. Eszter királynéként is hűséges maradt nevelőapjához.

Mordokaj egy nap Súsán várában megtudta, hogy két teremőr (Bigtán és Teres) nagyon megharagudott Ahasvérósra. Összeesküvést szőnek, hogy megöljék a királyt. Mordokaj elmondta ezt Eszter királynőnek, aki Mordokaj nevében elmondta a királynak. Mikor Bigtánt és Terest kihallgatták, kiderült, hogy Mordokajnak igaza van. Mindkettőjüket felakasztották, a történteket pedig följegyezték a krónikákba.

Ezek után nagy méltóságra emelte Ahasvérós király Hámánt*, aki így első lett vezető emberei között. Tanácsadói fölé emelte őt a király. Mindenki tisztelte Hámánt, a király parancsára minden udvari embernek le kellett borulnia előtte*. Egyedül Mordokaj tagadta meg ezt.

A király szolgái megkérdezték Mordokajt, miért nem engedelmeskedik a király parancsának. Mordokaj elmagyarázta nekik, hogy ő zsidó, ezért nem szabad leborulnia sem istenek, sem ember előtt, egyedül az Urat illeti ez a kiváltság.

A szolgák elmondták Hámánnak a dolgot, aki mindaddig nem vette észre Mordokaj viselkedését. Most már Hámán is látta, hogy Mordokaj nem borul le előtte. Teljesen felbőszült. Bosszúszomjának kevés volt Mordokaj megbüntetése, megszületett ördögi terve, hogy minden zsidót irtsanak ki a birodalom területén.

Rögtön el is mondta Hámán a királynak, hogy él szétszórva a birodalomban egy nép saját törvényekkel, akik nem tartják magukat a király törvényéhez. Ez nem mehet így tovább. Hámán a király engedélyét kérte egy királyi rendelethez, hogy a többi nép megsemmisíthesse a zsidókat. Cserébe tízezer ezüstöt ajánlott fel a királyi kincstárba. Teljesen úgy tűnt, mintha Hámán a birodalom jólétéért aggódna. Nem is tétovázott hát Ahasvérós: lehúzta ujjáról a pecsétgyűrűt, és Hámánnak adta. Meg se kérdezte, melyik nép az, felhatalmazta Hámánt, hogy a nevében tegyen, amit jónak lát. Így Hámán a királyi pecséttel pecsételhette le a végzést. Ahasvérós nem fogadta el az ezüstöt, de döntése akkor is gondatlan és felelőtlen volt.

Hámán magához hívatta a jósokat és jövendőmondókat, mondják meg, hogy melyik nap lenne a terv végrehajtásához a legalkalmasabb. Ők sorsot vetettek. A sors a 12. hónapra esett. Tehát a 12. hónap 13. napján kell a zsidókat meggyilkolni. Mivel az év első hónapja volt (Ahasvérós uralkodása 12. évében), Hámánnak még sokáig kellett várnia terve megvalósításával! Mondhatjuk, hogy ez is Isten különös gondviselése volt.

Az írásbeli parancsok elkészültek. Lepecsételve küldték ki ezeket a birodalom minden területére (Júdába is!). A levélben az állt, hogy a 12. hónap 13. napján minden zsidót, férfit és nőt, gyermeket és öreget meg kell ölni. Tehát mindenki készüljön arra a napra. Súsán városában hirdették ezt ki először. Ezalatt a király és Hámán jókedvűen iszogattak együtt. A várost azonban feldúlta a hír. Az ország minden részében gyászoltak a zsidók. Sírtak és böjtöltek; sokan zsákruhát öltöttek és hamuban ültek.

2. történet:

Amikor Mordokaj meghallotta, milyen sors vár a népére, megszaggatta ruháit gyásza jeléül. Zsákruhát öltött, és hamut hintett magára. Jajgatva járt-kelt a városban, és Súsán várának kapujához érkezett. De a kapun tilos volt gyászruhában belépni. Eszter az egyik szolgától hallotta, hogy Mordokaj a kapun kívül áll és gyászol. Elküldött valakit ruhákkal hozzá, de nem akarta elfogadni. Ezután Eszter Hatákot hívatta, azt a háremőrt, akit a király rendelt ki mellé. Elküldte őt Mordokajhoz, hogy megtudja, mi a gond.

Mordokaj elmondta Hatáknak Hámán tervét. Elküldte Eszternek a törvény írott szövegét is. Mordokaj nagy kockázatot vállalt ezzel. Megkérte Esztert, hogy járjon közbe népéért, kérjen kegyelmet a királytól.

Haták visszament Eszterhez. A királyné elolvasta az iratot, meghallgatta Hatákot, majd ezzel az üzenettel küldte vissza: „A király összes udvari embere és a királyi tartományok népe is tudja, hogy minden férfira és nőre egyforma törvény vonatkozik: aki hívatlanul be mer menni a királyhoz a belső udvarba, azt kivégzik! Csak az marad életben, aki felé a király kinyújtja aranypálcáját. Engem azonban már harminc napja nem hívtak be a királyhoz!” Ez pedig azt jelenti, nem tudhatja biztosan, hogy a király még mindig kedveli-e.

Mordokaj ezt válaszolta: „Ne képzeld, hogy te a királyi palotában megmenekülhetsz a többi zsidó közül! Mert ha te most néma tudsz maradni, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz. Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?” Ebből világosan kitűnik Mordokaj hite és bizalma Isten felé. Izráel Istene szabadulást ad!

A határozott válasz észhez térítette Esztert. Eldöntötte, hogy kockára teszi életét a népéért. Hátákot még egyszer elküldte Mordokajhoz a következő üzenettel: „Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Súsánban található, és böjtöljetek értem! Ne egyetek, és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanígy böjtölök szolgálóimmal, aztán bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha elveszek, hát vesszek el!”

Mordokaj megtette, amit Eszter kért tőle. Tudták, hogy az Úr megmentheti az egész zsidó népet velük együtt a haláltól. Böjtölve három napon és éjszakán át kérték az Ő segítségét.

Három nappal később Eszter felöltözött királynői ruhába, és elment a palota belső udvarába, ahol a király a trónon ült. Tisztelettudóan megállt egy bizonyos távolságban.

Ahogy a király meglátta őt, rögtön kegyeibe fogadta, kinyújtotta felé aranypálcáját. Eszter közelebb jött, és megérintette a pálca végét. Ezzel tiszteletét és engedelmességét fejezte ki.

A király megkérdezte: „Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Még ha országom felét is, megkapod!” Ki számított erre a barátságos válaszra? Isten ily módon is munkálkodik.

„Ha jónak látja a király, jöjjön el ma Hámánnal együtt arra a lakomára, amelyet készítettem” – válaszolta Eszter.

Az Írás nem említi, hogy Ahasvérós meglepődött-e ezen a kérésen, amelyért Eszter az életét kockáztatta. Egész biztosan értette, hogy Eszter valami nagyon fontosat akar mondani, amiről Hámánnak is tudnia kell. Rögtön parancsot adott a szolgáinak, kerítsék elő Hámánt, hogy teljesíteni tudják Eszter kérését. A király elfogadta a meghívást.

A bor fogyasztása közben a király újra megkérdezte Esztert: „Mit kérsz? Megkapod! Mit kívánsz? Még ha az ország felét is, meglesz!”

Eszter diplomatikus választ adott: „Van kérésem és kívánságom. Ha jóindulattal tekint rám a király, és ha jónak látja a király, hogy megadja kérésemet, és teljesítse kívánságomat, jöjjön el a király Hámánnal együtt arra a lakomára, amelyet készetek nekik. Holnap azután megfelelek arra, amit a király mondott.”

Jegyzetek:

Hámán – „Jóindulatú”; „kegyelt”. Agági mellékneve származására utal: Agág a zsidók ősi ellensége volt (vö. 4Móz 24,7; 1Sám 15). Ez az ősi ellentét is magyarázhatja Mordokaj és Hámán kölcsönös ellenszenvét.

Leborulni ember előtt – Izráelben ismerős volt a tiszteletadásnak az a módja, hogy az emberek meghajolnak, leborulnak a feljebbvaló előtt (lásd 1Sám 25,23; 2Sám 9,6; 1Kir 2,19). Feltehetőleg nem a királyi hatalom ellen irányult tehát Mordokaj viselkedése. Magyarázhatja ezt inkább a Perzsa birodalomban uralkodó fél-vallásosság, együtt a Hámán viselkedése által kiváltott ellenszenvvel.

Énekek:

Református énekeskönyv: 5:8.10.12; 52:1; 54:1–2; 59:1–2; 69:2–3; 120; 140:1–2.4; 157; 236:1.5; 263:9.15.18; 387:1–2; 394:1.5
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 173; 176; 185
Harangszó: 18; 42; 43; 45; 49:1.5
Dicsérjétek az Urat!: 5; 14; 17; 61; 68; 69; 71; 75; 76; 93
Erőm és énekem az Úr: 29:1; 84; 105:1–3; 106; 131:1–4

Megjegyzések:

Az Isten és sátán közötti küzdelem – A bűnbeesés óta láthatjuk a folyamatos harcot Éva magva, Isten népe és a sátán között (1Móz 3,15). A sátán minden adandó alkalommal megpróbálja elpusztítani Isten népét. Néha majdnem sikerül is neki. De szerencsére Isten őrködik gyermekei felett.

Gyűlölet a zsidó nép ellen, és gyűlölet Isten ellen – Megfigyelhetjük, hogy az évszázadok során mindig gyűlölte valaki a zsidó népet. Még a kereszténységben is találhatunk antiszemitizmust. Azzal az indokkal, hogy a zsidók felelősek Jézus Krisztus haláláért, ami bűnössé teszi őket, mindig háttérbe akarták szorítani őket. Ez a muszlimoknál is előjön. Másik gyakori jelenség a tudományban és gazdaságban levő zsidó dominanciával szembeni negatív szemlélet. (Gondoljunk csak René Descartesra, Benjamin Disraelire stb.) Az antiszemitizmus a náci birodalom egyik ideológiai alapja volt. Ma is van még néhány országban neo-náci szervezet.
Hámán gyűlöletét első látásra Mordokaj viselkedése váltotta ki. De ezért az udvariatlanságért elég lett volna csak őt megbüntetni. Itt viszont a felszín alatt Hámán zsidógyűlöletéről van szó. Ami valójában az Izráel Istene elleni gyűlölet. S valószínűleg a tény, hogy a Messiás abból a népből származik.

Életed tenni kockára Istenért és népéért – Eszter jó célért kockáztatta az életét. Így Istent és népét szolgálta. Komoly hitbeli tettnek kell tekintenünk a király meglátogatását.
„Ha elveszek, hát vesszek el” kijelentése nem közömbösség, hanem ősei Istenébe vetett hite. Példát vehetünk róla.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem / Könyvtárhasz­nálat

• Eszter példája: bátor kiállás halálos veszedelemben a népéért. (***)
• Antiszemitizmus az évszázadok során. A zsidóság helyzete ma. A zsidókérdés Magyar­országon. A magyar holocaust. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Szereplők és jellemvonásaik Eszter királynő történetében. (* **)
• A bibliai történet egy-egy jelenetének dramatizálása. (** ***)
• Kreatív nyelvi feldolgozás: törvényszöveg, ill. imádság megfogalmazása. (***)
• Anne Frank naplója – szemelvények felolvasása. Válaszlevél írása Kitty nevében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Karakteres rajzi ábrázolás: jellemző helyzetek a bibliai történetből. (**)

Vázlat:

Mordokaj – összeesküvés leleplezése

Hámán – király után a legfőbb méltóság
Mordokaj nem borul le előtte
Rendelet: a zsidókat ki kell irtani

Zsidók, Mordokaj – gyász
Eszter – Haták
feladat: menjen be a királyhoz
három napig böjt

kinyújtott pálca – kegyelem
kérés: lakoma Hámánnal

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/194-195. Hámán terve a zsidókkal; Eszter a király előtt – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 302.79 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Az Úr újra népe között akar lakni.
* Isten háza, Isten tisztelete a legfontosabb.
* A sátán embereket használ ellentámadásaihoz.
* Az Úr bátorítja a bátortalanokat.
* A Messiás ígérete buzdít.

Előzmények:

Nebukadneccar, Babilónia királya Kr. e. 587-ben elfoglalta, kifosztotta és felperzselte Jeruzsálemet, s a lakosság nagy részét fogságba vitette. Júdában csak a szegényebb réteg maradt, közülük is sokan Egyiptomba menekültek. Akik mégis helyben maradtak, később idegen népekkel keveredtek.

Nebukadneccar halála után (Kr. e. 562) meggyengült a Babiloni birodalom, s Kr. e. 539-ben Círus perzsa király elfoglalta az országot. Jeremiás próféciája teljesedett be ezzel (Jer 25,12).

Történet:

A Krónikák második része azokkal a szavakkal végződik, amivel Ezsdrás a könyvét kezdi.

1. A nagy Círus, Perzsia birodalmának királya egy hirdetményt adott ki, melyet az egész birodalomban felolvastak. Az Úr indította arra, hogy ezt megtegye. A hatalomátvétel után Círus rendet akart tenni az országban. Elmondja, hogy az Úr, a menny Istene neki adott a földön minden királyságot. Ezzel elismeri az egyedüli igaz Istent. Tőle kapta hatalmát. Tehát engedelmes Isten parancsának is: gondoskodnia kell arról, hogy Jeruzsálemben a menny Istenének háza felépüljön.

Círus felszólított Isten népéből mindenkit, hogy térjen haza, és építse fel az Úr, Izráel Istenének a házát. Akik saját erőből nem tudnak eljutni Júdába, azok segítséget kell kapjanak a helybéliektől, aranyat, ezüstöt, és minden mást, amire csak az út alatt szükségük lehet. Sőt még önkéntes adományok átnyújtására is bátorította a király alattvalóit az Úr háza számára.

2. Egész nagy csoport júdai indult Kr. e. 538-ban vissza a szülőhazájába. Összesen 42.360 ember* tért vissza Babilonból Jeruzsálembe, és Júda egész területére. Ők Benjámin és Júda törzséből származók, valamint papok és léviták voltak. Isten lelke másokat is indított arra, hogy menjenek velük, ők valószínűleg más izráeli törzsek leszármazottai voltak, akik már sokkal korábban fogságba kerültek.

Még két csoportot említ az írás név szerint: a templomszolgákat és Salamon szolgáinak a fiait (43–58. vers). A templomszolgák Gibeón leszármazottai voltak, akik a lévitáknak segítettek. Tehát nem papok, és nem léviták. Végül a júdaiak magukkal hoztak valamennyi szolgálót, rabszolgát (7.337) és énekest (200) is. Voltak lovaik (736), öszvéreik (245), tevéik (435) és szamaraik (6.720). Ebből tudhatjuk, hogy a júdaiak nem voltak gazdagok, és a szomszédaik sem ajándékozták meg őket annyi állattal, mint azt a király elvárta.

Zerubbábel*, Jésúa pap, és további kilenc választott férfi volt a csoport vezetője. Zerubbábel Jójákin unokája (2Kir 24,15 és 25,27–30; 179. lecke). Őt nevezte ki Círus király Júda kormányzójává. Mikor a júdaiak megérkeztek Jeruzsálembe, látták, hogy minden elpusztult. Ekkor egyes családfők pénzt ajánlottak fel a templom felépítésére. Ez nem volt nagy összeg, mégis, szegény emberek komoly ajándéka.

3. A hetedik hónapban mindenki összegyűlt Jeruzsálembe, hogy ünnepet üljenek. Jésúa, Jócádák fia, a papok és léviták segítségével új égőáldozati oltárt épített a régi helyére. Ezt Mózes törvényei alapján tették meg (lásd 2Móz 27,1–7). Félelemmel és őrködve munkálkodtak ezen, mert az ott lakók ellenségesek voltak (lásd Ezsd 4).

Ezután minden reggel és este áldozatot mutattak be. A Jeruzsálembe érkező tömeg együtt ülte meg a sátoros ünnepet 7 napon át.

Az ünnep után nekiláttak, hogy előkészítsék a templom alapkő-letételét. Kőműveseket és ácsokat fogadtak. Círus megengedte azt is, hogy a Libánonról hozassanak cédrusfát a szidóniakkal és tírusziakkal. Ők cserébe ételt, italt és olajat kaptak.

A következő év második hónapjában kezdtek a templom alapjának lerakásához. Aki csak tudott, segített. Lévitákat neveztek ki, hogy felügyeljék az építkezést. Amikor az építők lefektették az alapokat, nagy ünnep kezdődött. A papok és léviták, akik között Ászáf* leszármazottai is ott voltak, harsonákkal és cimbalmokkal dicsérték az Urat, ahogy Dávid azt rendelte (lásd 2Krón 5,13). Hálaadó és dicsőítő énekeket énekeltek az Úrnak, mert Ő jó, és kegyelme örökké megmarad. A nép örömkiáltása messzire elhallatszott. Az idős papok viszont, akik látták a régi templomot, hangosan sírtak, amikor szemük láttára rakták le ennek a templomnak az alapját. Az örömujjongás és a sírás összeolvadt. Csodálatos, hogy az Úr újra kegyelmébe fogadta népét, és hogy újra felépülhet az Úr háza!

4. Júdának és Benjáminnak azonban ellenségei is voltak. Ők a samaritánusok, akik a fogságba hurcolás után Palesztinába vándoroltak (lásd 2Kir 17,24). A fogságból hazatértek épp hogy elkezdték a templom építését, mikor meglátogatta őket néhány samaritánus elöljáró ezzel a javaslattal: „Hadd építsünk veletek együtt, mert mi is a ti Istenetekhez folyamodunk, ahogyan ti, és neki áldozunk Észar-Haddón asszír király idejétől fogva, aki idehozott bennünket.”

A zsidó vezetők így válaszoltak: „Nem építhettek velünk együtt templomot a mi Istenünknek, hanem mi magunk akarjuk azt felépíteni Izráel Istenének, az Úrnak, ahogyan megparancsolta nekünk Círus király, Perzsia királya.”

Tehát a samaritánusok nem kaptak engedélyt a zsidó népbe való beolvadáshoz, s akadályozták őket a munkában. Még tanácsadókat is fogadtak ellenük, akik különböző praktikákat alkalmaztak Círus egész uralkodása alatt. Ahasvérós uralkodá sának kezdetén egy levélben vádolták a zsidókat. Utóda, Artahsasztá pedig két ilyen levelet is kapott. A másodikat Ezsdrás szó szerint idézi (11–16). A levélben az áll, hogy a júdaiak a perzsa fejedelmek engedélye nélkül erősítik és építik újjá Jeruzsálem városát. Így Perzsia királya elvesztheti ezt a területet! Alaptalan vád az is, hogy a júdaiak a későbbiekben nem fognak adót fizetni a perzsa királynak. Emlékeztetik a királyt a korábbi idők hűtlenségére. Megkérik, hogy a birodalom krónikáiban nézzen utána, valóban kapott-e engedélyt Jeruzsálem a város újjáépítésére. (Feltűnő, hogy itt a városfal és házak felépítéséről van szó, nem a temploméról.)

Artahsasztá röviden válaszolt a samaritánusoknak. Tényleg megvizsgálták Jeruzsálem múltját, s úgy találták, hogy a város korábban gyakran fellázadt a fejedelmek ellen. Ezért a samaritánusoknak figyelmeztetniük kell a Jeruzsálemben lakókat, hogy a városfalak építését azonnal függesszék fel.

A samaritánusok sietve Jeruzsálembe mentek, és betiltották a templom építését. Még erőszakot is alkalmaztak. Dárius uralkodásának második évéig szünetelt az építkezés.

5. Mikor már jó ideje szünetelt az építkezés, az Úr elküldte Haggeus és Zakariás prófétát. Ők arra biztatták a munkásokat, hogy újra lássanak hozzá az építkezéshez, és ne törődjenek a támadásokkal. Haggeus azt prófétálta, hogy ennek a háznak az eljövendő dicsősége nagyobb lesz, mint a régié. Mekkora bátorítás volt ez az építők számára. E prófécia akkor töltetett be, amikor az Úr Jézus Jeruzsálemben élt és tanított. Ebben a templomban járt és beszélt.

Zerubbábel és Jésúa is azt parancsolta, hogy folytassák a munkát. Ekkor odament hozzájuk Tattenaj, a samaritánus helytartó embereivel együtt, és megkérdezte a júdaiakat, kitől kaptak engedélyt a templom építésének folytatására.

A júdaiak nem féltek, hiszen tudták, hogy az Úr mellettük áll. Elmondták, hogy Círus király parancsa alapján cselekednek így. Azt kérték Tattenajtól, hogy ne hátráltassa őket a munkában addig, míg Dáriustól nem kap erre parancsot. Tattenaj levelet írt Dáriusnak, s kérte, nézzen utána a régi iratokban, Círus valóban adott-e engedélyt a zsidóknak.

6. Dárius király komolyan vette a levelet, és megkerestette a krónikákban az erre vonatkozó feljegyzéseket. Meg is találták az engedélyt a jeruzsálemi templom építésére. Pontosan megadta a templom méreteit, és azt, hogy a költségek a királyi udvart terhelik. Még azt is említik, hogy Círus a jeruzsálemi templom kincseit visszaküldte eredeti helyükre.

A samáriai Tattenaj és társai tehát komoly figyelmeztetést kaptak, hogy ne hátráltassák a templom építését, sőt a folyamon túli területek adójából adják meg az építkezéshez szükséges összeget. Még az áldozati állatokról is nekik kellett gondoskodni. Súlyos fenyegetés is társult a parancshoz, így aztán az érintettek igyekeztek a király levelét betartani.

Elhárult tehát az akadály a templom építése elől. Dárius király uralkodásának hatodik évében pedig elkészült a templom. Az új templom fölszentelése nagy ünnep volt, száz bikát, 200 kost, 400 bárányt és 12 kecskebakot mutattak be áldozatul. A bakokat Izráel 12 törzsének vétkeiért áldozták.

Elkészült a papok és léviták szolgálati rendjének beosztása. A páskát is megülték az első hónap 14-én. A papok, akik megtisztították magukat, készítették el a júdaiaknak a páskát. A páska után a kovásztalan kenyerek ünnepét is megtartották, 7 napon át. Mindenki boldog volt és hálás. Az Úr újra népe között lakott az új templomban.

Haggeus próféta fellépése:

Mikor Haggeus Krisztus előtt 520-ban, Dárius király uralkodásának második évében elkezdte prófétai szolgálatát, a júdaiak már 18 éve szabadok voltak a fogságból. Ők először lelkesen építeni kezdték a templomot, de nem fejezték be. A samaritánusok ellenséges fellépése miatt megcsappant a lendület. Végül a nép már csak a saját dolgaival foglalkozott. Az Úr azonban újra megkönyörült népén, s elküldte Haggeust és Zakariást, hogy intse és bátorítsa a népet.

Haggeus négyszer fordult az Úr üzenetével Zerubbábelhez, Júda fejedelméhez, és Jósuához, a főpaphoz, valamint az egész néphez.

1,2 – 2,1: Az Úr tudni akarja, fontos-e még a népnek a templom felépítése. Az emberek szép házakban laknak, míg az Úr háza ott maradt befejezetlenül. Mindenki csak a saját vagyonával törődik. Jobban tennék, ha felmennének a hegyekbe, hogy a templom befejezéséhez fát gyűjtsenek. De az emberek nem így tesznek, ezért az Úr nem áldja meg a munkájukat. Nem ad az ég esőt, és a föld termést, az Úr szárazságot hozott a vidékre.

Zerubbábel és a nép megijedt erre a dorgálásra. Pár nappal később Haggeus ismét elmondta az Úr üzenetét: „Én veletek vagyok!” A nép és vezetői pedig felbuzdultak, és nekiláttak az építés folytatásának.

2,2–9: A hetedik hónap 21. napján Haggeus újra elhozta az Úr üzenetét Zerubbábelnek és a népnek. Megkérdezte tőlük, ki látta az első templom dicsőségét. Most ők azt gondolhatják, hogy a készülőfélben levő templom semmi ahhoz képest. Nemsokára azonban az Úr be fogja tölteni szentségével ezt a templomot. S e mostani templom dicsősége meghaladja majd az elsőét. E helyen békességet ad az Úr! Gondoljunk a Békesség Fejedelmének, az Úr Jézusnak az eljövetelére.

2,10–21: A templom építése folytatódik, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki megtisztította volna magát.

2,22–24: Különleges Haggeus Zerubbábelnek szóló próféciája: az Úr megrázza a mennyet és földet, a királyok trónjait, a népek királyságait pedig megsemmisíti. Az emberek egymás kardja által vesznek el. Az Úr Zerubbábel nagy utódját, az Úr Jézust pedig olyanná teszi, mint egy pecsétgyűrű*. Mert az Úr őt választotta ki Messiásnak! (Vö. Zsolt 132,11.17; Ézs 11,1; 16,5)

Zakariás fellépése:

Zakariás próféciáit két csoportra lehet osztani: az álmok/látomások (1–6. fejezet), és a Júdába visszatért népnek szóló üzenet (7–14. fejezet). Haggeus első fellépése után két hónappal Zakariás is próféta lett. Fiatal volt még, mikor először prófétált. Nem beszélünk az összes látomásról, de azért álljon itt egy felsorolás: a négy lovas (1,7–17), a négy szarv (2,1–4), a mérőzsinóros férfi (2,5–17), Jósua igazságos (3), a lámpatartó és a két olajfa (4), a repülő irattekercs és a nő (5), a négy fogat (6).

1,16–17: Az Úr azt mondja, hogy a templom, és az ország városai újra fel fognak épülni. Ő újra megvigasztalja Siont.

3: Zakariás Jósua főpapot látja szennyes papi ruhában, mint aki bűnös az Úr angyala előtt. A sátán vádolja őt, de az Úr azt mondja neki, hogy nem kapja meg Jósuát. Mert… az Úr angyala szolgáinak azt a feladatot adja, hogy Jósua új, tiszta papi ruhát kapjon. Ez a nép bűne bocsánatának a jele. A főpap most újra megszentelve állhat a nép előtt. A nép a fogság alatt nem tarthatta be a kötelező dolgokat, mint pl. a tiszta ételek fogyasztása, de most, hogy már Júdában van, ezt újra megteheti. Az Úr megígéri, hogy újra népe mellett áll, és megáldja, ha megtartja a törvényeket és istentiszteletet.

Jósua itt Krisztus példája. Ő egy napon elveszi népe bűnét. Amilyen tiszta a pap új ruhája, olyan tisztán és szenten kel majd fel a sírból. Így veszi el mindazok szégyenét és bűnét, akik Őt szolgálják… a sátán pedig legyőzetik!

4,6: „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.” Ezek a szavak Zerubbábelnek szólnak. Isten segítségére utalnak a templom újjáépítésével kapcsolatban, de tovább is mutatnak: egy ember újjászületése egyedül Isten munkája. Egyedül az Ő Lelke által válhat a bűnös életű egy új emberré.

További fontos részletek Zakariás könyvének második részéből:

9,9: „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamárháton ül, szamárcsikó hátán.” Ez az ismert ige világos utalás a nagy Király, Jézus Krisztus eljövetelére.

12,10: „Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek arra, akit átdöftek…” Az ige első része a Szentlélek kitöltetéséről szóló prófécia, Jézus feltámadása után (lásd ApCsel 2; 321. lecke). A második rész pedig azt a tényt mondja ki, hogy Jézus oldalát átdöfték a kereszten (lásd Jn 19,34.37; 313. lecke).

13,1: „Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy lemossa a vétket és a szennyet.” Ez az ige Krisztus eljövetelére utal. Az Ő vére mossa el a bűnöket. A forrás Isten kegyelmének képe, Krisztus által.

Jegyzetek:

42.360 ember – A családok 29.818-at adnak (Nehémiásnál ez 31.089). Ez talán azért van, mert más törzsekből is döntöttek úgy néhányan, hogy visszatérnek a szülőföldjükre.

Zerubbábel – Ezsdrás említi az Ezsd 3,2-ben, hogy Sealtiél fia volt, de ő valójában Pedájá fia (1Krón 3,19). Sealtiél és Pedájá is Jójákin (Jekonjá) fia volt (1Krón 3,17–18), tehát elképzelhető a családjukban örökbefogadás vagy sógorházasság is. A babiloni Zerubbábel „Babilonból származót” jelent. A zsidó történetíró megemlíti, hogy Zerubbábel a babiloni hadsereg kapitánya volt, és a júdaiak érdekeit képviselte.

Ászáf – Dávid idejében énekes, ismert zsoltárairól is (50. és 73–83.); Lévi leszármazottja.

Pecsétgyűrű – A királyok ezzel szoktak érvényt szerezni törvényeiknek, és legbelsőbb titkukat lezárni, megőrizni.

Énekek:

Református énekeskönyv: 14:7; 27:1–2; 85:1; 126:1–3; 134; 135:1–2.12; 147:1; 152; 162; 163; 217:4; 224:4–6; 389:1.5.9–11; 397:1
Jertek, énekeljünk: 68:1–2; 168; 173; 177; 179
Harangszó: 15; 44; 49:2.7; 52:1.4; 55
Dicsérjétek az Urat!: 29; 30; 35:1–2; 36; 40; 53:1.4; 68; 69; 93
Erőm és énekem az Úr: 46; 84; 97; 115:1; 126

Megjegyzések:

Az Úr újra népe között akar lakni – Isten túláradó szeretetének jele, hogy gondoskodik arról, népe visszatérjen a babiloni fogságból saját hazájába, és újraépítse a templomot. A nép nem érdemelte meg ezt a kegyelmet. De az Úr megtartja ígéretét, amit Ádámnak és Évának, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, Dávidnak, Ézsaiásnak, Mikeásnak, és még sok más embernek tett. Gondoskodik a Messiás eljöveteléről, aki a Sátán, a bűn és a halál felett diadalt arat. A fogságból való hazatéréssel, az istentisztelet helyreállításával Jézus Krisztus születését készítette elő az Úr.

Isten háza mindenek előtt – A legjobb esetben nem saját magunkra gondolunk, hanem Isten szolgálata van első helyen az életünkben. Nóé az özönvíz után először oltárt épített az Úrnak; Ábrahám is ezt tette, ahogy megérkezett Kánaánba. Salamon Gibeónba ment, hogy áldozatot mutasson be, mikor megválasztották királynak. Círus király parancsa itt nagyon különleges: a júdaiak nem azt a feladatot kapják, hogy régi lakóhelyüket újra kiépítsék, hogy újra adót tudjanak fizetni a királynak. Nem az anyagi oldal fontos neki, hanem az Úr szolgálata, Izráel Istene kerül az első helyre.

A sátán embereket használ ellentámadásaihoz – Sok „samáriaival” találkozunk, ha az Úr szolgálatában állunk. Hirtelen olyan ellenségek jönnek, akik mindent el akarnak rontani. A sátán a nagy lázító és nyugtalanságot szító. Ami viszont biztató: az ellenállás mértéke megmutathatja, milyen nagy Isten terve, és az Ő munkája.

Az Úr bátorítja a bátortalanokat – Isten és az Ő szolgálata iránti tűz meggyengülhet olyan nehézségek miatt, amikre nincs rögtön megoldás. Láthatjuk ezt a visszatérő foglyoknál is. Az első lelkesedést lehűti a samaritánusok támadása. Utána csak a mindennapi dolgok érdeklik őket. Saját dolgaik fontosabbak lesznek az Úréinál.
Mikor Haggeus és Zakariás próféta Isten üzenetét elmondja nekik, akkor új erőt nyernek, és újra munkához látnak. A kishitűeket megerősíti, és a bátortalanokat bátorítja Isten szava.

A Messiás ígérete buzdít – Külön támaszt jelent az egyedüli alapra, a Messiásra való utalás. Mi, akik Krisztus feltámadása után élünk, szintén felbátorodhatunk ezen. Bármi elszomoríthat, de az Úr Jézus itt van! Általa megnyílt a szentség forrása.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

• Elkeseredés, csüggedés, kishitűség nehézségek idején. Keserűség, csüggedés jelei a magyar társadalomban. (***)
• A buzdítás, bátorítás szerepe és jelentősége. Hogyan érhetünk el tartós eredményt? (***)
• Az építkezés feltételei: építési engedély, engedélyezett épületterv. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Társadalmi ismeretek

• Hétköznapi szituációk dramatizálása. Téma: bátorítás, buzdítás. (***)
• Bátorító levél írása családtagnak, barátnak, ismerősnek. (***)
• Beszélgetés Győri József: Épülő templom című verse alapján templom és gyülekezet, hívek és istentiszteleti hely kapcsolatáról. (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Könyvtárhasználat

• Képek gyűjtése újjáépített vagy újonnan épített templomokról. (***)
• Templomépület tervrajza (látszati rajz, alaprajz, elöl- és oldalnézet) és tömegvázlata. (***)

Vázlat:

Ezsdrás
Círus – Perzsia
70 éves fogság
hazatérés: Zerubbábel és Jésúa
a templom újraépítése

samáriaiak – ellenségeskedés
Dárius újabb engedélye

Haggeus – Zakariás próféták

az új templom dicsősége nagyobb lesz a réginél
a Messiás eljöveteléről szóló ígéretek

elkészül a templom – ünnep

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/191-192. Júda hazatérése; a második templom építése; Haggeus és Zakariás próféta – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 146.68 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Az Úr meg tudja törni a legkeményebb szívet is.
* Az Úr uralkodik földön és égen.
* Isten nem engedi, hogy gúnyolják.
* Van, aki a szakadék szélén táncol, mégsem veszi észre a veszélyt.

Előzmények:

Dánielnek Isten látomásban mutatta meg, hogy a király álma mit jelent. Dániel három barátja pedig csodálatos módon menekült meg az izzó tüzes kemencéből. Nebukadneccar el kellett hogy ismerje az ég és föld Istenének hatalmát.

1. történet:

Nebukadneccar király levélben fordult alattvalóihoz. „Nebukadneccar király üzenete az egész birodalmában lakó különféle nyelvű népekhez és nemzetekhez: Békességetek növekedjék!”

Célja az volt, hogy Istent dicsérje: „Jónak látom kihirdetni a jeleket és a csodákat, amelyeket a felséges Isten tett. Mily nagyok az ő jelei, mily hatalmasak csodái! Az ő királysága örök királyság, és uralma megmarad nemzedékről nemzedékre!” Olyan ember bizonyságtétele ez, aki csodálatos módon jött rá arra, hogy az ég és föld Istene uralkodik az egész föld felett, sőt még egy fejedelmet is meggyőzhet.

A levél a következőkről tudósít:

Nebukadneccar békében élt palotájában, de egy éjszaka álmot látott, ami mély benyomást tett rá. Tudni akarta az álom jelentését. Magához hívatta bölcseit, és elmondta nekik az álmot, de nem tudták neki megmagyarázni.

Végül eljött Dániel (Baltazár) a királyhoz. Ő tisztelettel szólította meg Dánielt: „Baltazár, te nagy mágus! Tudom, hogy szent, isteni lélek van benned, és nincs olyan titok, amit ne tudnál megfejteni.” És Nebukadneccar elmondta az álmát.

Egy hatalmas fát látott, ami az égig ért, és még a föld széléről is látható volt. Levelei szépek voltak, gyümölcseiből sokan jóllaktak. Ágain és árnyékában állatok tanyáztak.

Majd egy angyal utasítást adott, hogy vágják ki a fát, de a töve gyökerestül maradjon a földben vas- és rézbilincsben. Egye azt, amit az állatok, boruljon el elméje, és hét időszak teljen el így. Hadd tudják meg az élők, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött.

Dániel egy pillanatra annyira az álom hatása alá került, hogy egy szót sem tudott szólni. A király így biztatta: „Baltazár, ne rémülj meg az álomtól és a jelentésétől!”

„Uram, szálljon az álom gyűlölőidre, jelentése pedig ellenségeidre!” – válaszolt Dániel. – „Az a fa, amelyet láttál, és amely olyan nagyra és hatalmasra nőtt, hogy az égig ért, és látható volt az egész földön, szép lombja és sok gyümölcse volt, táplálékot nyújtott mindenkinek, alatta tanyáztak a mezei vadak, ágain fészkeltek az égi madarak, az te magad vagy, ó király! Te lettél naggyá és hatalmassá; hatalmad megnőtt, felér az égig, és uralmad elér a föld széléig. Annak pedig, hogy a király egy szent angyalt látott leszállni a mennyből, aki ezt mondta:

Vágjátok ki ezt a fát és pusztítsátok el, de a tövét gyökerestül hagyjátok a földben, vas- és rézbilincsben a mező füve között, hadd áztassa az ég harmatja, és azt egye, amit a mezei vadak, míg csak hét időszak el nem telik fölötte! – annak ez a magyarázata, ó király: A Felségesnek az ítélete ér utol téged, uram, király! Száműznek téged az emberek közül, a mezei vadak közt tanyázol, füvet eszel, mint az ökrök, és az ég harmatja áztat. Hét időszak telik így el fölötted, amíg el nem ismered, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja azt, akinek akarja. Azért mondták, hogy a fa tövét gyökerestül hagyják meg, mert királyságod megmarad, mihelyt elismered, hogy a menny uralkodik. Azért, ó király, fogadd meg tanácsomat: Hagyj fel vétkeiddel, légy igazságos, és gonoszság helyett bánj irgalmasan a szegényekkel! Így boldogan élhetsz sokáig.”

Nebukadneccar király nem fogadta meg a tanácsot, s ezért minden beteljesedett rajta, amit megálmodott. 12 hónap elteltével palotája tetején sétált. Büszkén ezt mondta: „Ez az a nagy Babilon, amelyet én építettem királyi székhellyé hatalmam teljében, fenségem dicsőítésére!”

Alighogy kimondta e szavakat, a mennyből egy hang hallatszott: „Neked szól ez az üzenet, Nebukadneccar király! Elvesztetted királyságodat! Száműznek az emberek közül, a mezei vadak közt tanyázol, füvet eszel, mint az ökrök, és hét időszak múlik el fölötted, amíg el nem ismered, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja azt, akinek akarja.”

Mindez rögtön be is teljesedett. Nebukadneccar úgy viselkedett, mint egy állat*, s többé nem tartózkodhatott a palotában. Elűzték az emberek közül, füvet evett, teste nedves volt a harmattól, míg hosszú szőre nem nőtt.

Eltelt a hét év, és egyszer csak úgy emelte fel szemét az égre, mint az emberek, mert visszanyerte értelmét. Áldotta a Felségest, dicsőítette és magasztalta az örökké élőt, akinek az „uralma örök uralom és királysága megmarad nemzedékről nemzedékre”.

Nebukadneccart visszahelyezték királyságába, sőt még nagyobb hatalomra jutott, mint előtte. A király így zárta levelét: „Most azért én, Nebukadneccar, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei Királyt, mert minden tette helyes, eljárása igazságos, és meg tudja alázni azokat, akik kevélyen élnek.”

2. történet:

Bélsaccar* király nagy fogadást szervezett ezer főrangú emberének*. Miután megkóstolta a bort, azt parancsolta, hozzák elő az arany és ezüst edényeket, amiket apja, Nebukadneccar a jeruzsálemi templomból rabolt*. Annyira ízlett neki a bor, hogy embereivel, feleségeivel és ágyasaival a szent edényekből akart inni…

Amikor előhozták az izráeli kincseket, bort töltöttek az edényekbe. Ez szentségtörés volt, ugyanakkor Izráel Istenével szembeni gőg! Míg az edényekből ittak, dicsérték az aranyból, ezüstből, rézből, fából és kőből készült isteneket. A mindenható Teremtőt gyalázták ezzel!

Hirtelen egy emberi kéz ujjai jelentek meg, és írni kezdtek a palota falára. A király látta az író kezet, s előbbi gondtalan arca elfakult, térdei remegni kezdtek. Ahogy magához tért kicsit, rögtön a jósokért és bölcsekért küldetett. A király megígérte a bölcseknek, hogy bárki, aki meg tudja fejteni az írást, az bíborba öltözhet, aranyláncot kap, és harmadik lesz országában.

De senki sem tudta megmagyarázni közülük az írást. El sem tudták olvasni. Ettől még inkább megrémült a király. Halálsápadttá vált, vendégei is féltek.

Az anyakirálynő* meghallotta, mi történt a teremben, és rögtön Bélsaccarhoz sietett. „Király, örökké élj!” – köszöntötte. – „Ne gyötörjenek téged gondolataid, és az arcod se legyen sápadt!” Elmondta neki, hogy van egy ember Bélsaccar királyságában, akiben szent, isteni lélek lakik. Apja idejében úgy ismerték őt, mint akinek olyan bölcsessége és világos értelme van, mint az isteneknek. Ezért Nebukadneccar a jósok és bölcsek elöljárójává tette. „Igen, a te atyád, ó király! Mert Dánielben, akit a király Baltazárnak nevezett el, rendkívüli lélek, tudás, értelem, továbbá álommagyarázó, titkot feltáró és rejtélyeket megfejtő képesség van. Most azért hívatni kell Dánielt” – tanácsolta. (Ezek szerint Dániel már nem tartozott az udvar vezetői közé.)

Nem sokkal ezután Dániel már a király előtt állt. Bélsaccar megkérdezte: „Te vagy a zsidó foglyok közül való Dániel, akit atyám, a király hozott ide Júdából? Azt hallottam felőled, hogy isteni lélek, világos értelem és rendkívüli bölcsesség van benned.” Elmondta neki, hogy a babiloni bölcsek nem tudják megfejteni a falon levő írást, de róla azt hallotta, meg tudja adni a magyarázatot. „Ha tehát most el tudod olvasni ezt az írást, és meg tudod nekem magyarázni, akkor bíborba öltözhetsz, aranyláncot kapsz a nyakadra, és rang szerint harmadik leszel országomban” – ígérte a király.

Dániel válasza nem volt túl udvarias: „Ajándékaidat tartsd meg, és adományaidat add másnak! De azért az írást elolvasom, és megmagyarázom neked, királyom. Ó, király! A felséges Isten királyságot, nagyságot, méltóságot és dicsőséget adott atyádnak, Nebukadneccarnak. Olyan nagy hatalmat adott neki, hogy remegtek és rettegtek tőle a különböző nyelvű népek és nemzetek. Megölte, akit akart, és életben hagyta, akit akart; fölemelte, akit akart, és megalázta, akit akart. De amikor szíve fölfuvalkodott, és gőgösen megkeményedett, letaszították királyi trónjáról, és méltóságát elvették tőle. Száműzték az emberek közül, és csak annyi értelme maradt, mint az állatoknak. A vadszamarak között tanyázott, füvet evett, mint az ökrök, és az ég harmatja áztatta testét, míg el nem ismerte, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek királysága fölött, és ő azt ülteti trónra, akit akar. De te, Bélsaccar, aki a fia vagy, nem aláztad meg magadat, bár mindezt tudtad. A menny Ura fölé helyezted magad, mert az ő házának edényeit hozták eléd, és te bort ittál azokból főrangú embereiddel, feleségeiddel és ágyasaiddal együtt, miközben dicsőítetted az ezüstből, aranyból, rézből, vasból, fából és kőből csinált isteneket, amelyek nem látnak, nem hallanak, és semmit sem tudnak. De azt az Istent, akinek a kezében van az életed és minden utad, nem dicsőítetted. Ezért küldte ő ezt a kezet, és íratta föl ezt az írást.”

Dániel tehát tudott mindent a tivornyáról, bár nem volt jelen. Isten lelke kijelentett neki mindent. Kemény büntetés hírét hozta, mint Isten szolgája. Nem törődött vele, hogy az élete is veszélyben forog. Elolvasta a falon levő írást: „Mené mené tekél ú-parszin*. Ez pedig a szavak magyarázata: a mené azt jelenti, hogy számba vette Isten királyságodat, és véget vet annak. A tekél azt jelenti, hogy megmért téged mérlegen, és könnyűnek talált. A perész azt jelenti, hogy felosztotta királyságodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta.”

Miután az isteni büntetést meghallotta, Bélsaccar mégis megajándékozta Dánielt, bíborba öltöztette, arany nyakláncot kapott, és harmadik lett az országban.

Még azon az éjszakán megölték a királyt. A várost és az országot a médek és a perzsák foglalták el*.

Jegyzetek:

Állati viselkedés – „Lycantropiának” nevezik ezt a betegséget. Akik ilyenben szenvednek, úgy viselkednek, mint egy bizonyos állat. Nebukadneccar úgy viselkedett, mint egy ökör. A lycantrópiát „zoantrópiának” is szokták hívni.

Bélsaccar – Egyik feltételezés szerint Nebukadneccar unokája (a Dán 5,11-ben az anyakirálynő az „atyád” kifejezést használja, amin nagyapát ért). Jeremiás Bélsaccarról és nagyapjáról prófétált (27,7): „Őt, fiát és unokáját szolgálja majd minden nép, amíg el nem érkezik az az idő, amikor az ő országa is szolgálni fog hatalmas népeknek és nagy királyoknak.”
Bélsaccar Nabonid (Kr. e. 556–539), az utolsó babiloni király fia. Ő maga nem volt király, hanem mint trónörökös, apja távollétében Babilon kormányzója volt, királyi hatalommal. Dániel nem említi a Nebukadneccar után következő babiloni királyokat: Avil-Marduk (Kr. e. 560–562; lásd Evil-Meródak: 2Kir 25,27–30), Nergalsarucur/Neriglissar (Kr. e. 560–556), Labasi-Marduk (Kr. e. 556).

Ezer főrangú emberével – Látjuk, hogy Bélsaccar körülvette magát országa hatalommal felruházott embereivel. Ez az ország hanyatlásának jele volt, hiszen e vezetők és parancsnokok ünnepélyeken vettek részt, ahelyett, hogy megvédték volna az országot a közelgő ellenségtől. Az, hogy ezren voltak, jelentheti azt, hogy egyfajta parlamentet hoztak létre.

Isten templomából származó arany és ezüstedények – Ezeknek az edényeknek nagy értékük volt Júdában (lásd Jer 27,16.18).
Az Ezsdrás 1,7–11-ben megemlítik, hogy ez 30 arany tálat, 1000 ezüst tálat, 30 arany poharat, 410 ezüst poharat és további 1000 egyéb tárgyat és 29 kést jelentett. Perzsia királyának parancsára ezeket a tárgyakat visszaszállították Jeruzsálembe.

Anyakirálynő – Nebukadneccar vagy a fia felesége. Semmiképpen sem Bélsaccar felesége, mert a király feleségei jelen voltak az ünnepségen.

Mené mené tekél ú-parszin – Szó szerinti jelentése: „megmérettetett és felosztatott”. Dániel fordítása tehát teljesen helyénvaló.

Babilon elfoglalása – Az Ézsaiás 13 és 14-ben valamint a Jeremiás 50 és 51-ben Babilon bukásáról jövendölnek. „Mert én (az Úr) nagy népek tömegét indítom és hozom Babilon ellen észak földjéről. Felsorakoznak ellene, és úgy foglalják el. Nyilaik olyanok, mint a győztes vitéz, aki nem tér vissza eredménytelenül.” (50,9). Babilont később pusztítják el.

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 14:1.4–5; 75:3–4; 97:1.4.6; 99:1–4; 205:1.3–4; 217:1.5; 236:1–2; 428:1–3; 461:1–3; 469
Jertek, énekeljünk: 97; 122; 180; 241
Harangszó: 41; 49:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 8; 15:1.5–6; 60; 63; 161
Erőm és énekem az Úr: 23; 46; 52; 121

Megjegyzések:

Az Úr meg tudja törni a legkeményebb szívet is – Isten még a legkeményebb ember szívét is megalázhatja. Aki magát Isten fölé helyezi, az nagyot fog bukni. De aki elismeri, hogy Isten uralkodik mindenen, az megáldatik.
Nincs mindig ilyen kemény büntetésre szükség ahhoz, hogy egy ember szívét megnyerjük Istennek. Biztató, hogy még egy olyan ember szívét is meg tudja törni Isten, mint Nebukadneccar. Manassé így tért meg, és Saulból is így lett Pál.

Az Úr uralkodik földön és égen – Egyre kevesebbet halljuk azt az elismerést, hogy Isten uralkodik az egész föld, a népek, sőt még a mi életünk fölött is. Ezért jó, ha a történet kapcsán ezt külön kihangsúlyozzuk. Mert ez nemcsak a múltban volt igaz, hanem most, sőt a jövőben is igaz!

Isten nem engedi, hogy gúnyolják – A leggonoszabb bűn Isten dicsőségéből gúnyt űzni. Ebbe tartozik a káromkodás, és Isten dicsőségének, hatalmának szándékos gúnyolása is, ami soha nem marad büntetés nélkül. A 3Móz 24,11–15-ben azt olvassuk, hogy a káromkodót meg kell kövezni. Góliát Isten hatalmát gúnyolta, ezért Dávid megölte (1Sám 17; 99. lecke). Hasonlóan megszégyenült Szanhérib asszír király is (2Kir 18 – 19; 173. lecke). Érvényes a büntetés azokra is, akik az Úr Igéjét, a Bibliát gúnyolják.

A szakadék szélén táncolni – Bélsaccar az élvezeteket hajszolta, miközben a méd és perzsa csapatok körülvették Babilont. Nem vette észre, hogy a szakadék szélén táncol. Igaz rá a mondás, hogy: „Együnk, igyunk és vigadjunk, mert holnap úgy is meghalunk”. Bélsaccar más szempontból is a szakadék szélén táncolt: gúnyolta az élő Istent, pedig tudhatta, kivel áll szemben.
Sokszor előfordul, hogy emberek nem veszik észre, mekkora veszélyben vannak. Mintha vakok lennének. A Sátán elhiteti, hogy a legrosszabb úgysem történhet meg velük. És ha mégis a rosszabb történik meg, addig is élvezni akarják, amíg csak lehet. Pedig ezt lehet máshogy is. Gondoljunk csak a niniveiekre, akik miután Jónás figyelmeztetését hallották, megtértek és megváltoztak (Jón 3; 159. lecke).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Mi az önteltség? Hogyan lehet azt legyőzni? (**)
• Öntelt királyok. Történelmi példa: A prágai kaland – monda Károly cseh királyról. (**)
• A bűnös tett és a büntetés. A büntetések oka és célja. A büntetés elrettentő és nevelő hatása. Történelmi példák. (***)
• Abszolút hatalom a királyok, császárok kezében. A hatalommal élés és visszaélés történelmi példái. (***)
• Káromkodás, gúnyolódás, csúnya szavak használata a mindennapokban. Beszélgetés a témáról, vélemények. (***)
• Merész vagy közömbös viselkedés veszélyhelyzetekben. Köznapi és történelmi példák. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• A szavakat hangok, betűk építik fel. Egyszerű szavak, nevek betűzése, írása (nyomtatott betűvel). (*)
• „Falról írás”: szavak másolása; írása emlékezetből; bővítése egyszerű mondattá. (*)
• Az anyanyelv és az idegen nyelvek közötti különbség. Mi kell egy nyelv megértéséhez? (*)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia

• A fák szerepe az állatok és az ember életében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

• Kedves bibliai történet rajzolása. (*)
• A fa jelképe, motívuma a Bibliában. A Nebukadneccar álmában megjelenő fa rajzolása vagy festése. (***)
• A babiloni építészet emlékei. Az Istár-kapu. Képek, ábrázolások gyűjtése, megfigyelése. (***)

Vázlat:

1. történet:
Nebukadneccar
álom: erős fa

Baltazár (Dániel)
magyarázat: fa = Nebukadneccar
büntetés: 7 évig úgy élni, mint egy állat

Isten uralkodik
Isten hatalmának elismerése
a királyság helyreállítása

2. történet:

Bélsaccar
ünnepi lakoma
Isten templomának edényeiből isznak
egy kéz ír a falra
bölcsek: nem tudják a jelentést
Dániel
Mené = megméret
Tekel = könnyűnek talál
Ú-parszin = megoszt: médek és perzsák
Babilont elfoglalják – a király meghal

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/187-188. Nebukadneccar második álma; Bélsaccar lakomája – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 292.62 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Az Isten iránti engedelmesség áldott.

Előzmények:

Jósiás király halála után néhány hónapig fia, Jóáház, majd másik fia, Eljákim/Jójákim ural­kodott. Jójákim 11 éves uralma alatt előbb Egyip­tom, majd Babilónia fennhatósága alá került, de fellázadt Nebukadneccar ellen, aminek megtorlás lett a következménye.

Bevezetés:

Dániel könyvének egy része arámi nyelven íródott, a többi része pedig héberül. Általánosan elfogadott vélemény, hogy Dániel maga írta, a 7–12. fejezeteket egész biztosan, próféciáit első szám első személyben.

Az 1–6. fejezet Dániel és barátai életének legfontosabb eseményeiről szól. Dániel könyvének fő mondanivalója Isten mindenhatósága. Ő irányítja az emberek tetteit. Királyságok jönnek létre, és hanyatlanak le, de Isten örök. Végül a Messiás általi szabadítás kerül a középpontba.

Történet:

A könyv szerint Jójákim uralmának harmadik évében* Nebukadneccar ostrom alá vette Jeruzsálemet. Az Úr a kezébe adta Jójákimot, és vele együtt Babilonba hurcolt néhány előkelő származású fiatalt, többek között a királyi házból. Nebukadneccar a szent edények egy részét is magával vitte Jeruzsálem templomából, és saját istenének a templomában helyezte el.

Nebukadneccar meghagyta Aspenaznak, főudvarmesterének, hogy válogasson ki szép, értelmes és tanult ifjakat az előkelő származású júdaiak közül. Őket a király szolgálatára kell betanítani. Három évig tart a felkészítés, a káldeus nyelvet is meg kell tanulniuk. A király ételén és italán kell tartani őket.

Közülük négyet név szerint ismerünk: Dániel („Isten a bírám”), Hananjá („Isten kegyelmes volt”), Mísáél („Isten megtisztít”) és Azarjá („Isten megsegített”). Nevüket, az Izráel Istenére utaló neveket a babiloni istenekre utaló nevekre változtatták*. Dániel és barátai ekkor 14 évesek lehettek.

Dániel elhatározta, hogy nem eszi a király ételét, és nem issza a borát. Még az idegen Babilon területén is engedelmes akart lenni az Úrhoz. Társai egyetértettek vele. Mózes törvénye ugyanis tiltja a tisztátalan étel* fogyasztását. Ezért megkérte Aspenazt, hogy mentse fel őket a szabály alól. Elmagyarázta, hogy nem teheti magát tisztátalanná.

Aspenaz félt megszegni a király parancsát, mert mi lesz, ha Dániel és a barátai majd rosszabbul néznek ki, mint a csoport többi tagja. (Nebukadneccar igazi abszolút uralkodó volt, despota.) Aspenaz az életével játszott, Isten azonban jóindulatra indította őt Dánielék iránt.

Dániel meggyőzte Aspenazt, hogy tegyen egy tíz napos próbát. Ezalatt csak zöldségeket és vizet adjon nekik. Tíz nap után majd összehasonlíthatják, hogy ki néz ki jobban, Dánielék, vagy a királyi étket evők. A főudvarmester belement az alkuba. A tíz nap leteltével pedig egyértelmű volt, hogy Dániel és barátai sokkal jobban néznek ki a többieknél. Így felmentették őket a szabály alól, nem kellett a király étkét enniük.

Isten Dánielt és barátait különösen értelmessé tette mindabban, amit tanulniuk kellett. Dániel még egy különleges ajándékot is kapott: álmokat és látomásokat tudott magyarázni.

Mikor letelt a három év, Aspenaz a király elé vitte az ifjakat. Egyfajta vizsgát kellett tenniük. Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá voltak a legszebbek. Valamint ők sokkal (tízszer) bölcsebbek voltak az egész birodalom varázslóinál, csillagászainál és tanácsadóinál.

Dániel Babilonban maradt Círus király uralkodásának első évéig. Ez azt jelenti, hogy 77 évig maradt az udvarban.

Jegyzetek:

Jójákim uralkodásának 3. évében – Nebukadneccar ekkor még nem volt király (vö. Jer 25,1; 46,2). A 2Krón 36,5–7 pedig arról beszél, hogy Jójákim már 11 éve uralkodott, mikor Nebukadneccar fogságba vitte. Hármas szám a 2Kir 24,1-ben szerepel: három éven át volt Jójákim Babilónia vazallusa, mielőtt föllázadt. Innen származhat a fenti adat.

Névváltoztatás – Baltazár („Bél oltalmazza életedet”), Sadrak („Akkunak, a holdistennek parancsa”), Mésak („kicsoda Aku a király vendége”), Abédnegó („Negó szolgája”, „a fény szolgája”).

Tisztátalan étel – A káldeusok sok állathúst ettek, többek között a disznóhúst is megették, amit viszont a mózesi törvény tisztátalannak tartott (lásd 3Móz 11). Valamint a pogányoknál az ételt, mielőtt ettek belőle, a bálványoknak szentelték, így ez ennélfogva is tisztátalannak számított a zsidóknál. (Péter egyik látomásában azt az üzenetet kapta, hogy ezentúl nem létezik tisztátalan állat; ApCsel 11,1–10). A bálványáldozati étel keresztények számára is tisztátalan volt, nem volt szabad belőle enni (lásd 1Kor 8).
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az izraeliták számára tiltott és tisztátalan ételek, mint pl. a disznóhús, egészségtelen az ember számára.

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1–2; 67:1; 106:2–3; 119:1–2; 130:1; 167:2; 235:1.3; 254:1.5; 260:2–3; 270:1.6; 379:1–3
Jertek, énekeljünk: 80; 145; 163:1–4; 183; 185; 230 (Istenéhez Dániel); 255 Harangszó: 41; 44; 54
Dicsérjétek az Urat!: 8; 13; 14:1; 71; 75; 94; 156; 157
Erőm és énekem az Úr: 16; 17; 48; 128; 131:1–4

Megjegyzés:

Az Isten iránti engedelmesség áldott – Dániel és barátai minden kockázat ellenére engedelmesek maradtak Isten törvényének. Ki tudja, mi lehetett volna abból, hogy ellene mondanak a király parancsának, és tiltakoznak az ő étele és itala ellen. De ők engedelmesek maradtak Istennek, a fenyegető büntetés és kegyvesztés ellenére is.
Engedelmességük jutalmat nyert: három év után bölcsebbnek és értelmesebbnek találták őket mindenben a káldeusok bölcseinél.
Az Isten iránti engedelmesség áldást nyer!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Elkülönülés – beilleszkedés problémája. Mit tehet meg, és mit nem egy keresztény a környezetében élő emberek hatására? (** ***)
• Problémák, nehézségek tanévkezdéskor, és a tanulás során. A tanulás áldásai. (**)

Magyar nyelv és irodalom

• Zöldség- és gyümölcsnevek gyűjtése az ábécé hangjaihoz, betűihez. (* **)
• Mondókák zöldségnevekkel. (*)
• Nyelvi játék zöldség- és gyümölcsnevekkel; szavak ábécérendbe helyezése. (**)
• Weöres Sándor: A tanév-nyitáskor című verse. A szeptember és az iskola gyümölcsei. Áldáskívánás „ötösökkel”. (**)

Idegen nyelv

• Néhány szállóige, bibliai bölcsesség megismerése a tanult idegen nyelv(ek)en. (***)

Technika – Egészségtan / Háztartástan / Biológia és egészségtan

• Ház és palota külső formai jegyei, belső berendezése. Rajzolás ház- és palotaformájú lapra. (*)
• A zöldség, gyümölcs szerepe az egészséges táplálkozásban. (* ** ***)
• Egészséges étrend összeállítása. (**)
• Zöldségek a bibliai korban. Saláta készítése a Bibliában is ismert zöldségekből (uborka, fokhagyma). (***)
• Mai zöldségkínálat. Különböző összetételű és ízesítésű saláták készítése. (***)

Vázlat:

Nebukadneccar
Jójákim – Babilon

Dániel – Baltazár
Hananjá – Sadrak
Mísáél – Mésak
Azarjá – Abédnegó

3 éves képzés
tisztátalan étel és ital
Aspenaz

tízszer okosabbak
Dániel – álmok és látomások magyarázata

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/184. Dániel és barátai Nebukadneccar udvarában – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 191.67 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Isten türelme is véges; nem engedi, hogy a végtelenségig gúnyolják Őt.

Előzmények:

Jósiás király halála után két fia lett a király: néhány hónapig Jóáház, majd Nékó fáraó akara­tából 11 évig Eljákim/Jójákim. Őt fia, Jójákin követte a trónon. Nebukadneccar* megtámadta Júdát, és fogságba hurcolt tízezer embert. Babi­lonba vitette Jójákint is.

Történet:

Az Úr végrehajtja ítéletet Júda fölött, amit Ézsaiás és Hulda próféták által már megjövendölt. Ehhez eszközként Nebukadneccart, Babilónia királyát használja.

Nebukadneccar Mattanját, Jójákin nagybátyját tette Júda királyává, nevét pedig Cidkijjára változtatta. Ő akkor 21 éves volt. Semmi jót nem mondanak róla: azt tette, amit rossznak lát az Úr, mint Jójákim és Jójákin. Uralkodása megerősítette az Urat, hogy Júdát és Jeruzsálemet megbüntesse, s így próbálja megbánásra vezetni őket.

Cidkijjá csak Babilon vazallusaként uralkodott, az első 8 évben hűséges is volt. Ebbe aztán belefáradt. Büszkeségében azt képzelte, függetlenedhet Babilontól. Nem tanult semmit Jójákin és emberei elhurcolásából, pedig az csak 8 évvel korábban történt. Feltételezik, hogy az egyiptomi fáraót hívta szövetségesnek Nebukadneccar ellen.

Nebukadneccar nem tétovázott. Cidkijjá uralkodásának 9. évében, a 10. hónap 10. napján egész seregével felvonult Jeruzsálem ellen, körülötte pedig ostromműveket építtetett. Így elvágta a menekülés lehetőségét.

Az ostrom másfél évig tartott. Ebben az időszakban volt egy lélegzetvételnyi szünet, mikor a fáraó megindult seregével a káldeusok ellen. Ekkor ők elhagyták Jeruzsálemet, és az egyiptomiak ellen vonultak. A fáraó gyorsan visszavonult, a káldeusok pedig újra ostrom alá vették Jeruzsálemet. (Ekkor próbálta meg Jeremiás elhagyni a várost, de elfogták. Lásd Jer 37,12–21; 181. lecke)

Éhínség volt a városban. A Jeremiás siralmai 4,4-ben olvashatjuk, hogy már a gyerekeknek sem volt mit enniük. Az ínyencséghez szokott gazdagok a szemétdombon keresgéltek valami ehetőt. Annyira súlyossá vált a helyzet, hogy az anyák saját gyerekeiket főzték és ették meg. Ezékiel próféta, akit az első fogolyszállítmánnyal Babilonba vittek, azt prófétálta, hogy a fiak az apákat, és az apák a saját fiaikat eszik meg (Ez 5,10). Ezt mi el sem tudjuk képzelni…

Már az őrök számára sem volt étel. A katonák úgy legyengültek, hogy a káldeusok a 4. hónap 9. napján könnyűszerrel betörtek a városba. Cidkijjá és emberei látták a közelgő ellenséget. A katonák egy titkos kapun keresztül kimenekültek a városból, Cidkijjá, fiai és a főemberek is velük tartottak, és a Jordán völgye felé vették az irányt.

Mikor a káldeusok ezt észrevették, üldözni kezdték őket. Cidkijját és sok emberét elfogták a jerikói síkságon. Nebukadneccarhoz vitték őket, aki Riblában* tartózkodott. Rögtönítélő bíróság állt fel. Mindenkit halálra ítéltek, kivéve a királyt. Először a szeme láttára megölték fiait és a fejedelmeket. Azután megvakították* Cidkijját, és réz bilincsbe verve Babilonba vitték*. Ekkor 11 éve volt király.

Egy hónappal később Nebukadneccar király testőrparancsnoka, Nebuzaradán Jeruzsálembe érkezett. Minden értéket felkutattak a templomban, hogy Babilonba vigyék: az oszlopok réz részeit, a réz tálakat, edényeket, villákat, késeket, fazekakat, lapátokat, szenesserpenyőket és hintőedényeket. És mindent, ami arany vagy ezüst volt.

Ezután felgyújtották a templomot, a királyi palota is a tűz martaléka lett. A falakat és kapukat lerombolták, a házakat felgyújtották. Az egész környéken nem maradt semmi, ami egy városra emlékeztetett volna.

Elvitte a testőrparancsnok Szerájá főpapot meg Cefanjá papot, a helyettesét, és három ajtóőrt. Elvitt egy főembert is a városból, öt embert a király személyes környezetéből, a hadseregparancsnok írnokát, végül hatvan férfit az ország népéből, elvitte őket Babilon királyához Riblába. Ott Nebukadneccar halálra ítélte őket.

Júda és Jeruzsálem lakosságának nagy részét elfogták, és Babilonba vitték. Csak a legszegényebbek maradhattak, hogy a szőlőt és a földet műveljék.

Nebukadneccar Gedalját nevezte ki Jeruzsálem helytartójának, ő egy igaz ember volt, Jeremiás barátja. Mindez Kr. e. 586-ban történt.

Jeremiás ezalatt még mindig a börtön udvarán volt bezárva. Szinte látjuk őt, ahogy a füstölgő várost nézi. Siralmaiban kiönti keserű panaszát: „Jaj, de magára maradt az egykor oly népes város! Olyanná lett, mint az özvegy.” (JSir 1,1).

Nebukadneccar valószínűleg hallotta, hogy Jeremiást a király és a nép mennyire nem kedvelte, s kárpótolni akarta a prófétát. (Ennek ő egész biztos nem örült, mert ez úgy állította be őt, mintha áruló lenne.) Nebuzaradán néhány babiloni fejedelmet küldött, hogy kiszabadítsák Jeremiást. Gedaljához vitték.

Jeremiás elment azokhoz, akiket Babilonba fognak vinni. Ott meg sem kérdezték, ki ő, csak megbilincselték, és beállították a sorba.

Nebuzaradán rájött, hogy Jeremiás már nem Gedaljánál van. Rámába vitette. Amikor Jeremiás találkozott Nebuzaradánnal, ő barátságosan üdvözölte (lásd Jer 40,2kk). Meglepőek ennek a pogány embernek a szavai: „Az Úr, a te Istened kijelentette, hogy milyen veszedelem éri ezt a helyet. Beteljesítette, véghezvitte az Úr, amit kijelentett. Mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok a szavára, ezért történt ez veletek.” Nebuzaradán szabadon engedte Jeremiást. A próféta maga dönthette el, hogy mit tesz: Babilonba megy, ahol mindig gondoskodni fognak róla, vagy Gedaljával marad.

Jeremiás Babilon gazdagságával szemben a nincstelen népet választotta, akik a füstölgő város romjainál maradtak. Nebuzaradán tiszteletben tartotta döntését, ellátta élelemmel az útra, még ajándékot is adott neki, és útnak indította. Így érkezett Jeremiás Gedaljához, Micpába. (Hogy mi történt vele ezután, az a 181. leckében van leírva.)

A fogságba vitel és az első visszatérés között az országban béke volt. („Míg az ország meg nem kapja nyugaloméveit, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig.”)

Jegyzetek:

Nabukadneccar – Nabopolasszár fia volt, az új Káldeus birodalom alapítójáé. Ő tette Babilont ragyogó királyi várossá (lásd Dán 4).

Ribla – Miért volt Nebukadneccar Riblában? Jeruzsálemet és Tíruszt egy időben szállta meg. Ribla, az ősi határváros a Mezopotámiából Egyiptom felé tartó kereskedelmi útvonal mellett állt, s megfelelt arra, hogy a mindkét helyen állomásozó sereget kezében tartsa.

Megvakítás – Ez a büntetési forma Keleten igen elterjedt volt. Ezután már semmi károsat nem tehetett az ember.

Cidkijjá megmenekülése – Ezékiel prófétált arról, hogy fog ez történni: „A fejedelem, aki közöttük van, terhet visz a vállán, sötétben megy el. Áttörik a falat, azon vezeti ki, arcát eltakarja, hogy ne is lássa szeme a földet.” (Ez 12,12)

Énekek:

Református énekeskönyv: 74:1–4; 79:1–3; 137:1–3; 236:1–2; 385; 394:1.5
Jertek, énekeljünk: 122
Harangszó: 49:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 63; 74:4; 98
Erőm és énekem az Úr: 19; 56:4

Megjegyzések:

Isten türelme is véges, nem engedi, hogy a végtelenségig gúnyolják Őt – Isten szeretet, ami vitathatatlan, s szeretetből történik gyakran, hogy türelmes azokkal szemben is, akik nem szeretik, és nem szolgálják Őt. Egy másik bibliai kifejezés utal erre a tulajdonságra, a „hosszútűrés”. De a hosszútűrés magában hordozza annak végességét is.
A Biblia alapján beláthatjuk, hogy az Úr „emésztő tűz” is (5Móz 4,24; 9,3). Különösen akkor ítél szigorúan, mikor tiszteletét és dicsőségét lopják meg. Az 5Móz 4,23-ban a legszörnyűbb bűn ellen figyelmeztet az Úr, mikor az ember megtöri a Vele kötött szövetséget, és faragott képet vagy istenszobrot emel. A 25–28-ban arról van szó, mi történik Izráel népével, ha nem tartják magukat a szövetséghez: szétszórattatnak a pogányok között. Ha a nép visszatér hozzá, akkor irgalmát mutatja Istenük, aki nem felejti el Izráel őseivel kötött szövetségét (31. vers).
Milyen gyakran nem halljuk meg, hogy az emberek Istent igazságtalansággal vádolják. Ez leggyakrabban olyankor hangzik el, mikor valami szörnyű történik a világban. Ökölbe szorított kezek emelkednek az ég felé. Gondol ilyenkor valaki is arra, hogy az emberek mit tettek, és hogyan fordultak el az Úrtól, hogy más „isteneket” imádjanak?
Mielőtt Isten végrehajtaná ítéletét, sok és komoly figyelmeztetés hangzik el. Az izráeliták már a pusztai vándorlás óta tudták, hogy mi vár rájuk, ha a szövetséget bálványimádással megtörik… A mi korunkban élő emberek is tudhatják Isten igéjéből, hogy az Úr nem enged minket büntetlenül vétkezni. Ő már rég megmutatta az ember iránti irgalmát, mikor Fiát áldozta értük a kereszten.

Isten szentélye kifosztva és elpusztítva – Jeremiás siralmai az elpusztított templomról is szólnak. Az Úr akarta, hogy az egyszer olyan gyönyörű templomból kő kövön se maradjon. Nem csoda ez, hiszen olyan királyok ellenére, mint Ezékiás vagy Jósiás, akik újból megszentelték a templomot, a többi király folyamatosan meggyalázta azt bálványokkal, és idegen istenek oltáraival. Isten nem engedi, hogy gúnyolják!
Nem számíthat semmi jóra, aki Isten házát tisztátalanná teszi. Jeremiás helyesen szólt, mikor azt mondta, hogy az Úr maga rombolta le oltárát és szentélyét. Nem „véletlenül” történt mindez!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Türelem és türelmetlenség. A türelem forrása és határai. (***)
• A bűn és következményei. Figyelmeztetések után: büntetés. (***)

Történelem / Társadalmi ismeretek / Könyvtárhasználat

• Háborúk és következményei a történelem során hazánkban, lakóhelyünk környékén. A második világháború pusztítása, emberáldozat, hadifogság. Háborúk ma. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Krónikaszerű feljegyzések a bibliai történet eseményeiről egy korabeli szemtanú nevében. (***)
• Panaszének a babiloni fogságról – a 137. zsoltár. A zsoltár motívumai a 20. század költészetében. (***)
• Salvatore Quasimodo: Fűzfák ágain c. versének bibliai eredetű motívumai. Jeruzsálem pusztulásának, és a világháború pusztításának párhuzama. (***)

Vázlat:

Júda
Jójákin – első fogságba vitel (10 000 ember) Babilonba
Mattanjá = Cidkijjá

Nebukadneccar – Jeruzsálem második ostroma
Jeremiás próféta figyelmeztetése
éhínség
Cidkijjá szökése – vakon Babilonba szállítják
Jeruzsálem bevétele
kifosztás
a templom kifosztása és felgyújtása
a királyi palota és a házak felgyújtása
kapuk és falak ledöntése
értékek elrablása

Jeremiás megmenekül
második fogságba vitel
maradék – Gedaljá helytartó

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/182. Jeruzsálem pusztulása; Júda babiloni fogságba kerül – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 207.75 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!