296. A királyi menyegző
Üzenet —Téma:
* Isten hív a mennyei ünnepségre.
* Van-e menyegzői ruhád?
Előzmények:
Két példázatot mondott már el az Úr Jézus a főpapok, a nép vezetői kérdésére válaszolva: a két testvérről és a gonosz szőlőművesekről szólót.
Bevezetés:
Az Úr Jézus a harmadik példázatot a királyi menyegzőről mondta. Hasonlítsuk össze ezt a Lukács 14,15-24-ben levő, a nagy vacsoráról szóló példázattal (275. lecke)! Kiderül, hogy Jézus a királyi menyegzőről szóló példázatban még mélyebbre hatolt:
a. Ebben nem egy nagy vacsoráról van szó, melyet egy ember készített, hanem menyegzőről, melyet egy király készített a fiának.
b. A Lk 14 elmondja, hogyan mentik ki magukat a meghívottak. Itt erről szó sincs. A meghívottak hallani sem akarnak arról, hogy eljöjjenek, és nyugodtan végzik tovább napi munkájukat.
c. Itt a kiküldött szolgákat megölik, ennek következménye a meghívást elutasítók büntetése.
d. Az egyik vendég nem visel menyegzői ruhát, amiért megbüntetik.
Példázat:
A mennyek országát az Úr Jézus ahhoz a királyhoz hasonlította, aki a fiának menyegzőt készített. Amikor az ebéd kész volt, elküldte szolgáit a meghívottakhoz, ők azonban nem akartak eljönni!
A király újból elküldte szolgáit, de hiába volt a csábító ajánlat, a kedves invitálás: „Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre!” — a meghívottak tudomásul se vették. Mindenki végezte tovább a munkáját, egyik a szántóföldjére ment, másika kereskedésébe. A többiek pedig bántalmazták a király szolgáit és megölték őket.
A király haragja nem maradt el. Seregei elpusztították a gyilkosokat, városukat (lakóhelyüket) pedig felégette.
Akkor azt mondta szolgáinak: „A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek tehát a keresztutakra (külvárosokba), és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre.” A szolgák eszerint cselekedtek. Összeszedtek az utakról mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel.
Volt ott egy ember, aki nem volt menyegzői ruhába* öltözve. A király azt mondta neki: „Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád?”
Az ember nem tudott válaszolni, hallgatott. A király ekkor kidobatta „a külső sötétségre”*. Jézus befejezésképpen azt mondta ellenségeinek: „Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.”
Néhány megjegyzés a példázathoz:
Világos, hogy a király az Úr Isten, és a fia Jézus Krisztus. Jézus most nyíltan a zsidó vezetők ellen szólt. Ő a Krisztus, és Atyja az Úr.
Krisztus itt nem az utolsó, akit a szőlő gazdája követként küldött, akit megöltek, nem is a „szétmorzsoló sarokkő”, hanem a nagyra becsült királyfi.
A példázatbeli királyfi vőlegény. Ki a menyasszony? Nem más, mint Krisztus egyháza, gyülekezete.
A szolgák itt nem a próféták, hanem az apostolok, akik majd kimennek, hogy vigyék az evangélium üzenetét, először a zsidóknak, aztán a pogányoknak.
Az Úr Jézus itt megjövendölte, hogy követeit kínozzák, bántalmazzák és meg is ölik azok, akik Őt és az Atyát gyűlölik.
A meghívottak Izráel népe, ősidőktől meghívva, hogy Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal asztalhoz telepedjenek a mennyek országában (Mt 8,11).
Akik nem akartak elmenni a menyegzőre, elsősorban a nép vezetői, akiknek Jézus ezt a példázatot elmondta, továbbá akik Jézust és Isten követeit megvetik.
Mivel a meghívottak nem akartak elmenni a menyegzőre, másokat kényszerítenek erre. A keresztutakon, a városon kívül, tehát Izráelen kívül kellett őket megkeresni. Ez utalás Jézus kijelentésére: „sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról” (Mt 8,11); de a tanítványoknak adott megbízásra is: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mk 16,15) Ezt a megbízást teljesítették is (lásd többek közt ApCsel 2,22-40; 3,19; 5,31).
Vigyázzunk azonban, mert a zsidók sincsenek teljesen kizárva a Fiú menyegzőjéről. Pünkösdkor (ApCsel 2,41) és azután is sok zsidó megtért, mind a mai napig.
Az ókorban a király abszolút uralkodó volt; alattvalói élete és halála felett rendelkezett. A példázatbeli engedetlenek súlyos büntetésre számíthattak. Azok, akik Jézus szavait hallgatták, bizonyosan meg is értették ezt. Így ítéltetik meg majd minden ember az utolsó ítéletkor.
Az engedetlenek büntetése elpusztításuk és városuk felégetése volt. Ez szó szerint beteljesedett, amikor Kr. u. 70-ben Jeruzsálem lángokban pusztult el. Túl kegyetlen büntetés ez? Nem lehetett volna megbocsátani? De igen, ha megbánást tanúsítottak volna. Ám erre nem került sor a példázatban. Aki a megismételt meghívás ellenére sem hallgat a hívásra, nem számíthat kegyelemre. Isten türelmének van határa ezzel a világgal szemben.
A példázat második részében szó van egy méltatlan vendégről, Í aki nem öltözött menyegzői ruhába. Ő azok típusa, akik úgy tesznek, mintha keresztyének lennének, de lélekben nem akarják elfogadni az Úr Jézus uralmát.
A menyegzői ruha, melyet a díszterem bejáratánál kaptak a vendégek, a bűnöktől való megtisztulás képe (lásd lJán 1,7 és Jel 7,14). Aki Isten kegyelmét—a bűnök bocsánatát—nem akarja elfogadni, Isten felségét veti meg. Sorsa épp olyan szörnyű, mint azoké, akik nem akartak elmenni a menyegzőre! (Lásd Róm 11,22)
Jegyzetek:
Menyegzői ruha — A vendégeknek a menyegző idejére külön ruha j árt, mely gyakran fehér színű volt. Tehát az az ember, akinek nem volt menyegzői ruhája, nem mondhatta, hogy túl szegény ahhoz, hogy ilyen köntöse legyen.
Kivettetés a külső sötétségre — A Mt 8,12-ben ugyanezt mondta az Úr Jézus (lásd a 237. leckét). Ott a kapernaumi római századost, tehát egy pogányt dicsért meg, és azt mondta, hogy a világ minden tájáról sokan jönnek, hogy Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal asztalhoz telepedjenek a mennyek országában, akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre, ahol sírás lesz és fogcsikorgatás. Tehát azok a zsidók, akik nem hittek Jézusban — bár kiválasztott nép fiai —, kivettetnek a mennyek országából, sok pogány pedig, akik, mint a százados, hisznek benne, helyet kapnak ott.
Énekek:
Református énekeskönyv: 100:1.3; 122:1,2; 130:2; 436:1-5; 437:2-4; 459:1; 489:3
Jertek, énekeljünk: 104; 156:1; 211; 251:1
Harangszó: 35
Dicsérjétek az Urat!: 49; 59; 64; 159
Erőm és énekem az Úr: 57:3; 66; 82; 103
Hallelujah!: 208:1-5
Megjegyzések:
Isten hív az ünnepségre — Ez a példázat nem holmi édeskés mese. Határozottan figyelmeztet, vegyük komolyan Isten felszólítását, hogy fogadjuk el Fiát, Jézus Krisztust, mint Megváltónkat.
Láttuk, hogy Isten hívásának a semmibe vétele a legrosszabb, amit tehetünk. Hogy jut el hozzánk a hívás? Isten igéje által, a templomi igehirdetésen, a hittanórákon, ifjúsági bibliaórákon, otthoni bibliaolvasással.
Mi mutatja, hogy lekicsinyeljük, megvetjük Isten szavát? Hogy közönyösek maradunk, nem érdekel az akarata. Eszünk ágában sincs megváltoztatni az életünket. Isten szolgáit pedig könnyen megbántjuk, még ha magunkban is.
A menyegzői ruha felvétele — Ha egy magas rangú személyt kell meglátogatnunk, nagyon szépen felöltözünk. Nem így kellene viselkednünk a lelki életben is? Van azonban különbség: Amikor szépen felöltözünk, a saját ruhánkat vesszük fel. A menyegzői ruhát a hívő ajándékba kapja!
Az „igazság palástja” nélkül nem lehet bemenni a mennyek országába. Aki úgy véli, hogy erre a ruhára nincs szüksége, pl. azt gondolja, hogy ő elég jó, azt csalódás éri.
Akik azt mondják: „Én mindig megadtam mindenkinek, ami jár, becsületes életet éltem, velem csak jó történhet majd a túlvilágon” — úgy viselkednek, mint az az ember, akinek nem volt menyegzői ruhája.
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)
- Családi, közösségi együttlétek, ünnepek (születésnap, lakodalom stb.). A gyerekek személyes élményei. Meghívás az ünnepi alkalmakra. Megjelenés alkalomhoz illő ruházatban. (* **)
- Őszinteség, tapintat, illem baráti, családi kapcsolatainkban. Meghívás elfogadása / elutasítása. Hogy illik megjelenni egy ünnepi alkalmon? (***)
Magyar nyelv és irodalom / Dráma
- Születésnapi vers együtt mondása, olvasása. (*)
- Dramatizált élethelyzetek a bibliai példázathoz kapcsolódva. (**) Ezek mai párhuzamai. (** ***)
- Kádár Ferenc: Úrvacsora c. versének összehasonlítása a bibliai példázattal. (***)
Technika / Vizuális kultúra (Rajz)
- Meghívó készítése születésnapra, egyéb ünnepi alkalomra. (* **)
- Menyegzői ruha rajzolása, rajta írott szöveg (aranymondás) elhelyezése. (**)
Vázlat:
király a fiának: menyegző
a meghívottak nem jönnek
a király haragszik
– büntetés
– elpusztítás
– a város felégetése
új meghívás másoknak
menyegzői ruha szükséges
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!