210. Jézus születése — Ingyenes bemutató anyag!

210_6

 

A lecke bemutató képanyaga – tanári lapok és munkalapok – a bejegyzés végén mind megtekinthető, és a teljes anyag PDF formátumban letölthető!

 

Üzenet – Téma:

* Isten szeretetének jele, hogy egyszülött Fiát adta (Jn 3,16).
* Jézus Krisztus megalázkodása születésével kezdődött.

Előzmények:

Augustus császár rendeletet adott ki, hogy írják össze birodalma minden alattvalóját. Mindenkinek oda kellett mennie, ahonnan származott. József és Mária Betlehembe utaztak, mivel Dávid leszármazottai voltak, aki Betlehemben született, és ott volt családja birtoka.

Bevezetés:

Mindannál, ami Krisztus földre jövetelével kapcsolatos, az Ő megalázkodásából kell kiindulnunk. Az Atya Isten Fia emberként jött a földre. Ez már magában is a legnagyobb megalázkodás. Ehhez járulnak még különböző szempontok, melyek megalázkodását hangsúlyoz­zák. Az Isten képére teremtett ember önként alávetette magát a bűn által a halálnak. Az élet fájához vezető utat elzárta Isten (lásd 1Móz 3,24). A szent Isten elhatározta, az emberiségnek lehetőséget kell adni, hogy ismét kegyelembe fogadtassék, és ismét Ővele járhasson. Ezért kellett Jézus Krisztusnak emberekhez hasonlóvá lennie, kivéve a bűnt. Így alá kellett magát vetnie mindannak az emberi gyöngeségnek, ami a bűn következménye. Semmitől sem kíméltetett meg, úgyhogy végül a fájdalmak útján a keresztfáig kellett elmennie. A kereszt után azonban a halálon való diadal következett, ami által népe örök életet örökölhetett az üdvösségben.

A Fiú megalázkodása volt, amikor születése előtt felvette az emberi természetet. Milyen nagy szeretete volt Istennek, hogy ezt az emberekért vállalta! Egy másik megalázkodás, hogy József és Mária egy földi uralkodó, Augustus római császár rendeletének kellett engedelmeskedjen. Egy ember parancsára kellett, hogy útnak induljon az ég és föld még meg nem született Királya. Emberré lételével Krisztus dicsőségét az Atyánál hagyta. Pál erről a Fil 2,7-ben azt írja, hogy szolgai formát vett fel, és emberekhez hasonlóvá lett.

Az Úr Jézus mégis teljesen Isten maradt. Ugyanakkor emberi testet vett fel, annak minden gyöngeségével. Éhezett, elfáradt és meghalt.

Miért vállalta Krisztus mindezt? Hogy népe helyett, szeretetből, elszenvedje a bűn büntetését. Ő a második Ádám, egy új emberiség feje, ezért helyreállította az Istennel való megszakadt közösséget. Földre jövetelével, mely halálával végződött, de a feltámadással folytatódott, legyőzte a halált és az ördögöt. Az embernek, aki a bűn szolgájává lett, Általa, ha hit által Krisztus tulajdona lesz, nem kell többé a Sátánnak szolgálnia, hanem közösségben élhet Istennel. Ez már itt a földön elkezdődhet, s a halál után örök és tökéletes lesz.

Karácsony és pünkösd között akkor nem lesz különbség.

Történet:

József Dávid király leszármazottja. Dávid Betlehemben született Isai legkisebb fiaként. Augustus császár népszámlálást rendelt el. Nagy birodalma („az egész föld”) minden lakosának a maga városába kellett mennie, hogy ott írják össze (lásd a 209.leckét). József engedelmeskedett Augustus császár parancsának. Jegyesével*, Máriával a galileai Názáretből a júdeai Betlehembe utazott. Ez kb. 100 km-nyi út*. Máriának valószínűleg gyalog kellett megtenni az utat, pedig a Gyermeket várta.

József és Mária végre megérkezett Betlehembe. Nagy volt ott a forgalom. Mindenki, aki Betlehemből származott, odautazott. Szállást* kerestek. Amikor József és Mária a fogadóban hálóhelyet kértek, kitűnt, hogy az már tele van. A 7. versben jászolról, az állatok etetővályújáról olvasunk. Örökre tisztázatlan marad, hogy a fogadós volt-e, aki a hálóhelyet felkínálta nekik az istállójában. Az „istálló” szó nincs megemlítve. Nagyon is lehetséges, hogy a fogadónak abban a részében találtak helyet, ahol az állatokat helyezték el. Van még egy másik lehetőség is: az az istálló, ahol a pásztorok, akikről a 8. vers szól, a nyájukat szállásolták el. Az ilyen istálló egy fallal körülkerített hely volt ajtó nélküli ajtónyílással ellátva. A pásztor az ajtóban feküdt. Gondoljunk Jézus szavaira: „én vagyok a juhok ajtaja” (Jn 10,7). A pásztorok ugyanis azonnal tudták, hogy melyik jászolról szólt az angyal! A történet elmondásakor nyugodtan lehet „istálló”-ról beszélni.

Azután Jézus megszületett. 6. vers: „És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje”. Vajon mindjárt az első éjszaka történt-e, nem tudjuk. Nem látszik valószínűnek. Csak azt olvassuk: „amíg ott voltak”. Viszont a 8. versből tudjuk, hogy éjszaka volt: a pásztorok éjszaka őrködtek a nyájuk mellett. Az idők teljessége, a történelem nagy pillanata elérkezett! Az Üdvözítő megjelent a földön.

„Az Ige testté lett, közöttünk lakott” (lásd Jn 1,14). Az Ézsaiás 53,2-ben levő prófécia beteljesedett: „Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből.” Egyúttal valóra vált a Mikeás 5,2-ben (az új fordítás szerint 5,1-ben) levő prófécia is: „De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy Júda ezrei között, belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van” (itt a Károli Bibliából vettem az idézetet, mivel az illik ahhoz, amit a leckében Evert Kuijt erről mond. A fordító). Az abban az időben nem sokat számító Betlehemben született meg Isten Fia. Mária újszülött Fia uralkodó lesz Izráelben népe fölött, minden hívő fölött. Nagyszerű textusunkban ez a szó szerepel: „nekem”. Nekem, az Úrnak, a Szövetség Istenének származik, azaz születik Ő. Az Atya magáévá fogadta a Fiút, a Szabadítót. Gondoljunk arra, hogy Isten a megszületett Megtartó által népével is megbékélt! Nem hiába hirdetik majd az angyalok ujjongva a Megtartó eljövetelét! Csak az Ő eljövetele által lehetséges a nagy öröm a mennyben minden megtérő bűnösön (Lk 15,7)! Mária újszülött Gyermeke elsőszülött Fiú. Ez, világos, arra céloz, hogy a gyermek Mária elsőszülött fia. Miért van ez ilyen egyértelműen leírva? Nos, mindenkinek, aki Krisztusról hall, tudnia kell, hogy amikor Mária Jézust megszülte, még szűz volt, még nem hált Józseffel, a férjével (Mt 1,25). Hogy Jézus Mária elsőszülött fia volt, arra is utal, hogy más fiai (leányai is) születtek (lásd Mk 6,3).

Ézs 53,2–3: „Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. Megvetett volt és emberektől elhagyatott.”

Úgy van: A Megtartó a legeslegszegényebb körülmények közt jött a világra. Egy jászol, egy etetővályú volt az első fekvőhelye. Mária bepólyálta. De ne a ma is használatos pólyára gondoljunk! Abban az időben keskeny vászoncsíkokba csavarták be a gyermeket. Mária gondosan magával hozta ezeket. (Lásd Ez 16,4) Gondolkodjunk el azon a tényen, hogy a bűn nélkül való Üdvözítőt felöltöztették. Ennek a megaláztatásnak is alávetette magát népéért. Ugyanis a ruha viselése a bűn egyik következménye volt. Ebben is hasonló lett a Megtartó az emberekhez. Joggal nevezte magát „Emberfiá”-nak.

Az egész születéstörténet az Isten Fia megaláztatásáról beszél. És mindez szeretetből történt, „hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16).

Jegyzetek:

Jegyese – (Lásd ehhez a 206. és 209. leckében levő jegyzetet) Az Úr angyala Józsefnek álmában megparancsolta, hogy vegye magához jegyesét (Mt 1,20). Ő engedelmeskedett a parancsnak (Mt 1,24), de nem „érintette” (Károli: „ismerte”) őt (Mt 1,25). A Lk 2,5 még mindig „jegyes”-ének nevezi Máriát. Ebből arra következtethetünk, hogy József és Mária még nem éltek házaséletet.

Az utazás Názáretből Betlehembe – Mivel Galilea és Júdea között Samária terült el, a galileaiak a Jordánon túl utaztak Júdeába (többek közt Jeruzsálembe). Kétszer keltek át a Jordánon (lásd a leckét).

Szállás (Károli: vendégfogadó ház) – Úgynevezett karavánszeráj: fallal körülkerített térség, a falak mentén egyszerű hálóhelyekkel. A tevék, szamarak és lovak az udvaron maradtak. A nagyobb szállások emeletesek voltak: alul voltak az állatok, az emeleten az emberek.

Kapcsolódó igehelyek: Ézsaiás 53; Mikeás 5,1; János 1,14

Énekek:

Református énekeskönyv: 98:1–2; 117; 296:1–2; 303:1–3.6–7; 318; 319:1–3.6; 320:1
Jertek, énekeljünk!: 7; 8; 9; 20; 21:1; 24; 28
Harangszó: 2; 5:1–2; 7; 51
Dicsérjétek az Urat!: 103; 105; 106; 111; 114:1–2
Erőm és énekem az Úr: 42; 108

Megjegyzések:

Közismert történet – Melyik tanító nem ismeri Jézus születésének történetét?… Éppen azért, mert ilyen közismert ez a történet, írtuk le még egyszer mélyrehatóan, mit foglal magában a Megtartó testben eljövetele. Reméljük, hogy ez a leírás sok mindent megvilágít. Különösen a nagyobb gyermekekkel beszélhetünk ezekről a tényekről behatóbban. Vetessük elő velük a Bibliát ehhez! Visszatekintés a bűnesetre, az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak tett ígéretekre, a Messiás eljöveteléről szóló próféciákra, segíti a dolgok jobb megértését.

Mit kapnak a gyermekek ebből a bibliai részből? – A karácsonyi történet gyakori ismétlése – otthon, könyvben, folyóiratban, iskolában, gyermekistentiszteleten, templomban – bizonyos közömbösséghez vezethet. A gyermekeket azonban állandóan emlékeztetni kell arra, hogy ezzel a művével Isten mit tett a bűnös emberért. A Megtartó a gyermekekért is jött a földre!

Ne tegyük regényes történetté – Természetesen nem ismerjük minden tanító elbeszélő stílusát. De gyakran megtörténik, hogy a Lukács 2-t meseként mondják el. Figyeljünk a karácsonyi énekekre is! Kicsinyítő szavak, mint istállócska, jászolka, pásztorocskák, angyalkák gyakran előfordulnak. Pedig itt az Isten Fia, a Megtartó születésének hatalmas üdvtényéről van szó! Ez a régi magyar ének emlékeztessen erre bennünket (Ref. ék: 318. dics.):

(Nagyobb méretben való megtekintéshez, kattints a képre!)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem

• A Római Birodalom előnyeivel és hátrányaival. Róma és a provinciák. Világuralom. A császárok istenekké magasztalták fel magukat. Augustus császár rendelete. (***)
• Tájékozódás a térképen: a Római Birodalom kiterjedése („az egész föld”), Júdea provincia, Názáret, Betlehem. (***)
• Jézus születéstörténete. Időszámításunk kezdete. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Gyermek születése a családban. A kisbaba gondozása. (*)
• A helyi hagyományok ápolása: betlehemes, ill. pásztorjáték vagy karácsonyi műsor készítése. (** ***)

Dráma / Magyar irodalom

• Improvizatív játék: a kisbaba gondozása, pólyázása, ringatása altatódalokkal. (*)
• Dramatikus játék: hagyományos betlehemes, ill. pásztorjáték feldolgozása, vagy a bibliai elbeszélés dramatizálása. (** ***)
• Karácsonyi műsor összeállítása versek, énekek segítségével. Verstanulás, versmondás. (***)
• Párbeszédek írása a dramatikus játékhoz. (***)

Ének-zene

• Karácsonyi dalok éneklése, válogatás népszokásdalainkból. (* ** ***)
• Részletek meghallgatása
  – eredeti betlehemes, ill. pásztorjátékokból (** ***)
  – klasszikus karácsonyi zeneművekből (pl. Händel: Messiás, Bach: Karácsonyi oratórium, karácsonyi orgonazene) (***)
  Egy-egy részletet a karácsonyi műsorba is beépíthetünk.

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Képalkotás síkban különböző anyagok (színes papír, textil, vatta, gyapjú, szalma stb.) segítségével. Betlehemi istálló, gyermekszoba berendezési tárgyakkal. (*)
• Modellkészítés papírból: betlehemi istálló emberalakokkal. (**)
• Kézművesmunka vessző, szalma, gyékény vagy agyag felhasználásával. Betlehemi istálló ember- és állatalakokkal, karácsonyfadíszek. (***)

Vázlat:

Augusztus császár – népszámlálás
Betlehem – szállás: nincs hely
jászol – pólya – megaláztatás

Ez egy bemutató lecke. Az ezutáni részek a többi leckénél már csak az előfizetőink számára lesznek elérhetőek!

Az előfizetéshez kattints ide!

Feldolgozás ***

Munkalap:

A feladat textusa: „…emberekhez hasonlóvá lett és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 7b–8) Az Isten Fia maga Isten. Mint ember jött a földre. Ez megalázkodás volt részéről. A mennyei Atya akaratának engedelmeskedve Krisztus meghalt a kereszten, hogy megszabadítson mindenkit, aki hisz benne.

Aranymondás:

Megtanulásra a fenti igeszakasz aláhúzott részét javasoljuk, de kiegészíthető a második részével is: Fil 7b–8

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

A Gyermek:

• Jézusról Gábriel angyal azt mondta Máriának, hogy Isten Fia. Erre Jézus születésének elmondásakor és az arról való beszélgetés alkalmával világosan rá kell mutatnunk. Hiba lenne, ha csak mint „gyermek”-ről, és kevésbé „a Gyermekről” beszélnénk és beszélgetnénk, ha Isten Fiáról van szó. Az isteni születés titka: az Isten Fia, maga is Isten, csecsemőként jött a világra.
  Nem látható tehát különbség közte és más újszülött fiúcska között. Mégis van különbség:
  – Jézus földi apa nélkül jött a földre. Isten maga az Ő Atyja.
  – Jézus nem fog vétkezni.
  – Jézus nem bűnösként hal meg.
  – Jézus önként hal meg.
  – Jézus meghal mindenkiért, aki hisz benne.
  Nagyszerű, ha erről a csoporttal tanulságos beszélgetés alakulhat ki.
• Hasonlítsuk össze a munkalapon található verset az alábbi igehelyekkel: Lk 2,1–7; Mik 5,1; Fil 2,6–8! Beszélgessünk arról, milyen megaláztatást jelentettek Isten Fia számára születésének körülményei! Milyen megaláztatásokat szenvedett még el életében azáltal, hogy „magatartásában is embernek bizonyult”? Miért jelent ez vigasztalást, biztatást a mi számunkra? (lásd még a 209. lecke *** munkalapját)

Egyéb ötletek:

Karácsonyi műsor, játék:

• Készítsünk a gyermekekkel karácsonyi műsort, melybe beépíthetjük a munkalap versét, akár dramatikus formában is! Válogassunk hozzá énekeket a felsorolt és közölt karácsonyi énekek közül! (Lásd még a 211., 212. leckét.)
• Feldolgozhatunk egy hagyományos betlehemes vagy pásztorjátékot is, különösen akkor, ha lakóhelyünkön is játszottak ilyet. Összegyűjthetjük a gyerekekkel, milyen énekes, dramatikus hagyományai voltak lakóhelyünkön a karácsony ünneplésének.
• Harmadik lehetőség, hogy a gyermekek alkotják meg a dramatikus játék szövegét is. Ebben az esetben bontsuk mozzanatokra a születéstörténetet (segít a kisiskolások ** munkalapján közölt vázlat), játsszák el a gyerekek spontán szövegalkotással, majd írjanak jelenetenként párbeszédeket, az elbeszélő (narrátor) szövegével együtt! Így tudjuk leghatékonyabban feldolgozni velük a bibliai szöveget, történetet.

Kézművesmunka:

A nagyobb gyerekek is szívesen barkácsolnak, különösen karácsony előtt, ne hagyjuk őket feladatok nélkül!
Elkészíthetik ők is a betlehemi istállót jászollal, ember- és állatalakokkal. Alapanyagként a vesszőt, szalmát, gyékényt vagy az agyagot javasoljuk. Ezek utalnak leginkább Jézus megalázott voltára, arra az emberi környezetre, amelybe megszületett. Szalmából és gyékényből nagyon szép karácsonyfadíszeket is készíthetünk.
A megvalósításban segíthet a „Menjünk mi is Betlehembe” című könyv (Háttér Lap- és Könyvkiadó, Bp, 1990).

Feldolgozás **

Munkalap:

Nem az istálló a történet középpontja, hanem a Gyermek Jézus. Ezt észrevehették a gyermekek a történetből. Mária és József Jézus születése fölötti öröme most láthatóvá lesz.

Aranymondás:

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Jézus jövetelének célja:

Jézus földre jövetele a legelső üdvtény. De nem az egyetlen! Húsvét és pünkösd követi…
Okos dolog minderre rámutatni a gyermekeknek. Ezért néhány kérdés több bepillantást enged abba, miért volt szükség rá, hogy Krisztus emberként jöjjön a földre, mi volt a célja.
Ki az Úr Jézus Atyja? Az Úr Jézus is Isten?
Miért jött az Úr Jézus a földre?
Kikért jött az Úr Jézus a földre?
Milyen munkához kezdett, amikor felnőtt?
Mi történt azután, hogy az Úr Jézus meghalt a kereszten?
Kikért halt meg?
Hol van most az Úr Jézus? Mit csinál ott?

Egyéb ötletek:

Dramatizálás:

• Hazánkban kedvelt karácsonyi népszokás volt a betlehemezés, a pásztorjáték. A fennmaradt első szövegek a 17. századból iskolai előadás céljára készültek. Mi is készülhetünk karácsony ünnepére dramatikus játékkal (lásd még: 211, 212. lecke), melynek első része lehet:
  1. A császári rendelet kihirdetése
  2. József és Mária készülődése és útja Betlehembe
  3. Szálláskeresés
  4. A gyermek születése
  A jeleneteket eljátszhatják a gyerekek többször, spontán szövegalkotással, de kötött szövegeket is kereshetünk hozzá gazdag népszokás-anyagunkból, vagy magunk is írhatunk párbeszédeket a Biblia és hagyományos szövegek segítségével. (Ne féljünk együtt játszani, együtt alkotni a gyerekekkel!)
• A játékot egészítsük ki a megfelelő énekekkel, melyhez bőven találunk választékot a felsorolt énekek között, de még közlünk néhány értékeset, melyek nem találhatók meg felhasznált énekeskönyveinkben. Az itt közölt dal az evangélikus énekeskönyvből való (169.) Weöres Sándor szövegével:

(Nagyobb méretben való megtekintéshez, kattints a képre!)

Feldolgozás *

Munkalap:

Induljunk ki a gyermek élményvilágából, és hasonlítsuk össze tapasztalatait az Úr Jézus születésével! A téma egészen jól kapcsolódik a gyermeknek azokhoz a tapasztalataihoz, amikor öccse vagy húga született, vagy a nagynénjének, esetleg a baráti körben valakinek kisbabája lett.

Aranymondás:

(Mária) megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta és a jászolba fektette. (Lukács 2,7)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

A baba születése:

• Ehhez a tárgyhoz számos ajánlatot találhatunk a 19. leckében: „Izsák születése”, és a 41. leckében: „Mózes születése”.
• A témát szemléletessé lehet tenni azzal, ha valamelyik gyermeknek az édesanyja, akinek kisbabája van, meghívja a gyermekeket. Nagyon érdekes számukra, ha látják, hogyan fürdetik a kisbabát, vagy hogyan etetik a cumisüvegből.
  Ha erre nincs lehetőség, akkor a tanító vagy a gyerekek mindezt egy játék babával is eljátszhatják, pl. megfürdetik a babát, bepelenkázzák, cumisüvegből itatják stb. Bepólyázhatják a babát egy ma is használatos pólyába; majd bepólyálhatják úgy, ahogy Mária tehette és a rajzon is látható: egy puha vászonba vagy kendőbe.
  Kitalálós játékot is játszhatunk: egy gyermek mutatja, hogy mit csinál egy képzeletbeli babával, a többiek pedig megpróbálják kitalálni azt (különösen érdekes ez azok számára, akiknek otthon nincs kis testvére).
• Beszéljük meg a gyermekekkel, mi van most, amikor egy baba születik, és mi volt akkor, amikor az Úr Jézus született. Az összehasonlítás nagyon elgondolkoztathatja az óvodást azon, hogy az Úr Jézus milyen nyomorúságos körülmények közt jött a földre. Felhasználhatjuk ehhez a munkalap tárgyait. Beszéljük meg velük, mire valók, mire lehet használni ezeket.

Altatódalok:

Tegyenek a gyermekek úgy, mintha egy kis babát tartanának a karjukon, és ringassák! Énekeljenek ehhez bölcsődalt: „Tente baba, tente”, „Csicsija babája”! Mondjuk meg nekik, hogy szépen és halkan énekeljenek! Énekeljük el hasonló módon, altatódalként a „Kirje, kirje…” kezdetű éneket (Jertek, énekeljünk! 20), mintha Mária ringatná a gyermeket és énekelné hozzá a dalt! Énekelhetjük az alábbi, betlehemes népszokásaink között fennmaradt változatot is ugyanazzal a dallammal:

Szűz Mária várja, várja,
Aludjon el Jézuskája,
Átöleli két karjával,
Melengeti szép ajkával.

Aludj, aludj én szentségem,
Csillag villan széles égen,
Fényes útját bölcsen járja,
Áldásodat várja, várja.

Barkácsolás:

4–6 gyermekből álló csoport készítsen nagy ív (barna) papírból istállót! (Az istálló ne térben, hanem síkban készüljön el!) Adjunk nekik egy dobozban különféle színű papírt, valódi gyapjút vagy vattát, hogy abból juhokat készítsenek, szalmát, ruhaanyag darabokat József és Mária ruhái számára, és fehér vásznat, amibe az Úr Jézust pólyálják stb! A gyerekek beszéljék meg egymással, ki mit készít az istállóba!

• Egy másik csoport gyerekszobát „rendezhet be” egy nagy ív papíron. Adjunk tapétát nekik a gyermekszobához, szép függönydarabokat, csipkéket a bölcsőhöz, talán egy szövetdarabot a padlót befedni, puha ruhaanyagot játékállatok készítésére stb!
  Az istálló és gyerekszoba lapját akasszuk a falra a teremben egymás mellé, és a gyerekek beszéljenek arról, hogy mi van azokon!
• Ismét egy másik csoport vágjon ki olyan tárgyakat, melyekre a kis babáknak szükségük van! Illesszük egymáshoz a különböző darabokat!

A teljes letölthető PDF – mintaként

210_1 210_2 210_3 210_4 210_5 210_6 210_7 210_8 210_9