173. Szanhérib Jeruzsálem ellen támad
Üzenet – Téma:
* Aki az Úrban bízik, nem szégyenül meg.
* Az Úr nem engedi, hogy gyalázzák.
Előzmények:
Ezékiás már uralkodásának első évében helyreállította az istentiszteletet. A papok és léviták visszatértek tisztségükhöz, és megtisztították a templomot. Vétekáldozatokat hoztak. Hosszú ideje először ünnepelték a páska ünnepét. Júda és Izráel területén lerombolták a bálványokat és oltárokat, meg az áldozóhalmokat. A papok és léviták ellátására pedig a nép elhozta mindenből a tizedet.
Történet:
Mivel Ezékiás apja, Áház Tiglat-Pileszer segítségét kérte, ezért Júda Asszíria fennhatósága alá került. De Ezékiás nem tűrte sokáig, hogy Asszíria vazallusa legyen.
Ezékiás uralmának negyedik évében az asszírok megtámadták Samáriát, Izráel fővárosát, három év alatt teljes győzelmet arattak, és fogságba estek az izráeliek (162. lecke). Így közvetlen veszélybe került Ezékiás országa is, hiszen közvetlen szomszédai lettek az ereje teljében levő Asszíriának.
Salmaneszer után Szanhérib* lett a következő asszír uralkodó, aki még messzebb akarta kiterjeszteni a birodalom határait. Szörnyű fenyegetést jelentett ez Júdának… Ezékiás próbált szövetséget kötni Egyiptommal, amiről Ézsaiás lebeszélte (lásd Ézs 30 – 31).
Ezékiás uralkodásának 14. évében Szanhérib átlépte seregeivel Júda határát! Sorra bevette Júda megerősített városait. Lákisnál* állomásozott.
Mikor Ezékiás megtudta, hogy Szanhérib Jeruzsálemet akarja támadni, rögtön intézkedni kezdett. Vezető embereivel és a harcosaival eldöntötték, hogy a városon kívül levő forrásokat betömik, hogy az asszírok ne találjanak vizet, ha a város ellen jönnek. Megerősítette a város falait is, tornyokat építtetett rajtuk, és egy második falat is felhúztak. Megerősítette a Millót (földsánc) Dávid városában. Csináltatott sok hajítófegyvert és pajzsot is.
Új parancsnokokat is nevezett ki, akiket a városkapuban összegyűjtött, hogy szóljon hozzájuk: „Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek az asszír királytól, meg a vele levő egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, mint ővele. Ővele emberi erő van, mivelünk pedig Istenünk, az Úr, aki megsegít bennünket, és velünk együtt harcol harcainkban.” A harcosok megbátorodtak a király szavain.
Ezékiás még próbálkozott valamivel, hogy megelőzze a Jeruzsálem elleni támadást. Követeket küldött Szanhéribhez, és „váltságdíjat” ajánlott fel, amennyit csak kér. Szanhérib 300 tálentum ezüstöt és 30 tálentum aranyat követelt. Ezékiás ezt nem tudta mind az államkasszából kifizetni, ezért előhozatta a templomban levő ezüstöt. Hogy elég aranya legyen, levágatta a templom ajtószárnyainak és ajtófélfáinak az aranyborítását is.
Szanhérib azonban kihasználta helyzetét. Miután átvette a vátságdíjat, mégis Jeruzsálem alá küldte seregének egy részét, hadvezérét, udvarmesterét és kincstárnokát. Nem kezdték meg rögtön a város ostromát, mert ismertek egy erősebb fegyvert… Felsorakoztak a felső vízvezetéknél*, onnan jól láthatta és hallhatta őket mindenki, aki a várfalon állt. A kincstárnok volt a szóvivő, júdai nyelven kiáltott a királyhoz. Erre három vezető ember jött hozzájuk a városból, Eljákim, Hilkijjáhú fia, a palota felügyelője, Sebná kancellár és Jóáh, Ászáf fia, a főtanácsadó. Nem tetszett nekik, hogy mindent ért a nép, megkérték hát őket, hogy beszéljenek inkább arámul.
De a kincstárnok nem hallgatott rájuk. Azt mondta, hogy ura nem a vezetőkhöz és a királyhoz küldte őket elsősorban, hanem a néphez, akik a várfalon ülnek. Hangosan, júdai nyelven folytatta az asszír király üzenetét. Lehetetlen, hogy Ezékiás meg tudja őket menteni az asszíroktól. Már Samária is elesett. Akkor hogyan sikerülne épp neki, hogy ellenálljon Szanhérib seregének? Egyiptom segítségében sem reménykedhet. Vagy azt mondja Ezékiás, hogy az Úrban kell bízni, mert Ő majd megmenti a várost Asszíria királyától?
Jobban teszi a nép, ha ajándékot ad Szanhéribnek, és békében él tovább, mindenki a saját szőlője és kútja oltalmában. Mert Szanhérib olyan országhoz csatolhatja őket, ahol mindig van elég kenyér és bor. Akkor életben maradhatnak, és nem kell éhen halniuk. „Ne hallgassatok Ezékiásra, mert félrevezet benneteket, amikor ezt mondja: Az ÚR megment bennünket!” Téved, mert más népek istenei sem menthették meg őket Asszíria királyának a kezéből. Vajon képes lenne erre a ti Uratok?
Ezékiás utasítására a várfalakon lévők csöndben hallgattak, és egy szót sem szóltak.
Ezékiás három főembere megszaggatott ruhával tért vissza a városba. Mikor Ezékiás meghallotta, hogy mivel gyalázták és gúnyolták Izráel Istenét, ő is megszaggatta ruháit, és gyászruhába öltözött. Majd elküldte Eljákimot, Sebná kancellárt és a papok véneit Ézsaiáshoz. Ők is gyászruhát viseltek.
Megkérték Ézsaiást, hogy imádkozzon a népért. Ő pedig átadta nekik Isten üzenetét: „Íme én olyan lelket adok bele, hogy hírt hallva visszatérjen országába. Saját országában pedig kard által ejtem el.” Hogy mindez mit jelent, azt a király és a nép is hamarosan meglátja…
A kincstárnok visszatért, mert az asszír király közben Libná* ellen vonult. Azt hallotta ugyanis, hogy Etiópia királya, Ezékiás szövetségese egy sereggel az asszír király ellen indult. Szanhérib ismét követeket küldött Jeruzsálembe, hogy vigyenek el egy levelet Ezékiásnak. Szanhérib ebben gyalázta és gúnyolta az Urat, ahogy azt a kincstárnok is tette.
Ezékiás elvitte a levelet a templomba, kiterítette az Úr előtt, majd bizalomteljesen szólt hozzá. A levélben szereplő pogány népek valóban mind elbuktak Asszíriával szemben, isteneiket a tűzbe dobták. De ez azért lehetséges, mert azok nem is istenek, csak emberkéz alkotta fadarabok voltak. Ezékiás imádkozott, hogy az Úr, az egyedüli igaz Isten, mentse meg őt és népét Szanhéribtől. Hadd tudja meg minden ország, hogy egyedül az Úr az Isten. (Asszíria hadseregével csak Ezékiás és Ézsaiás imádsága áll szemben.)
Az Úr elküldte válaszát Ézsaiással a királyhoz. Hallotta Szanhérib gúnyolódó szavait. Ki ellen mert szólni? Izráel Szentje ellen! Valóban sok népet győzött le Szanhérib, de mindezt az Úr engedte meg neki. Most viszont, meghallva elbizakodott beszédét, ezt mondja az Úr: „horgomat orrodba vetem, zablámat a szádba, és visszaviszlek az úton, amelyen idejöttél”. Szanhérib egyetlen nyilat sem lő ki Jeruzsálem ellen, és pajzsot sem emel fel ellene, hanem haza kell térnie. Az Úr lesz a város pajzsa, Önmagáért, és szolgájáért, Dávidért.
Azon az éjjelen eljött az Úr angyala, és megölt az asszír táborban száznyolcvanötezer embert. Reggel a túlélők csak holttesteket találtak mindenütt.
Szanhérib teljesen leverve ment vissza Ninivébe. Egyszer istenének, Niszróknak* a templomában imádkozott, mikor a fiai, Adrammelek és Szárecer levágták karddal, ők pedig Arárát földjére menekültek. Szanhérib másik fia, Észarhaddón követte őt a trónon.*
A környező országokban levő fejedelmek annyira hálásak voltak, hogy megszabadultak Szanhéribtől, hogy ajándékokat küldtek az Úrnak és a királynak. Hirtelen nagy tiszteletnek örvendett Ezékiás.
Jegyzetek:
Lákis, Libná – Józsué által legyőzött kánaáni városok Júda déli részén (Józs 10,29–31).
Felső vízvezeték – Ugyanaz a hely, ahol Ézsaiás és fia álltak, mikor figyelmeztették Áházt, hogy ne bízzon meg az asszír királyban (Ézs 7,3.17; 170. lecke).
Niszrók – Ismeretlen Asszír isten.
Szanhérib, Észarhaddón – Szanhérib (Kr. e. 704–681) megtorló hadjárata Júda ellen Kr. e. 701-ben volt. Az ellene elkövetett merénylet húsz évvel később következett be. Fia, Észarhaddón (Kr. e. 681–669) uralkodása idején érte el az Asszír birodalom hatalma tetőpontját.
Énekek:
Református énekeskönyv: 33:9; 56:5; 61:1–4; 89:1–3; 91:1.5; 151; 236:5–7; 256:3–4; 263:2–3.15.18; 270:8; 273:1.8.10; 387.1–2; 389
Jertek, énekeljünk: 142:3; 168; 145; 173
Harangszó: 42:1; 44:1.3; 49:5–7; 53:1.6
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14:1; 17; 48:1.8.10; 68; 69; 75; 93; 156
Erőm és énekem az Úr: 26:1; 54; 84; 105; 118:1
Megjegyzések:
Aki az Úrban bízik, nem szégyenül meg – A történelemnek ez a részlete is bizonyítja, hogy az Úrban bízni a legjobb menedék nehéz időkben. Ezt a következtetést a gyerekek le tudják vonni komolyabb segítség nélkül is. Rámutathatunk azonban, hogy az Úr mindig készen áll, hogy minket megsegítsen a jó terveinkben, főleg, ha ez az Ő dicsőségére van.
Az Úr nem engedi, hogy gyalázzák – Nem kell félnünk, ha olyan emberekkel kerülünk szembe, akik Istent gyalázzák. Akár halljuk, akár olvassuk ezeket, rögtön elmondhatjuk az Úrnak, mint ahogy Ezékiás tette Szanhérib levelével. Ilyenkor Isten maga harcol a nevéért. Fontos az is, hogy a várfalon ülő nép nem válaszolt a gúnyolódásra. Ez a megfelelő hozzáállás.
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Emberismeret (Osztályfőnöki)
- Lelkierő, Istenben való bizalom, segítségkérés nehéz helyzetekben. (**)
- A gúnyolódás gyakran tapasztalható jelensége. A gúny, mint fegyver. A gúny, gúnyolódás ellenszere. (***)
Magyar nyelv és irodalom / Társadalmi ismeretek / Történelem
- Szemelvények Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényéből – összehasonlítás a bibliai történettel.
– Beszélgetés az egri vár ostromának előkészületeiről. Dobó beszéde tisztjeihez. (**)
– A török levele: fenyegetés és ígéret. Dobó és a várvédők válasza. (***) - Képek, rajzok gyűjtése, megfigyelése várakról, várfalakról. Várostrom különböző korokban. Fegyverek, ostromgépek, védművek szerepe. (** ***)
- Személyes élmény (**), imádság, krónikarészlet (***) megfogalmazása írásban egy bibliai szereplő szemszögéből.
Vizuális kultúra (Rajz) / Technika
- Vármodell készítése
– képzelet alapján (homok, gyurma, sólisztgyurma) (**);
– Jeruzsálem térképe, képek és képzelet alapján (agyag, gyurma, sólisztgyurma) (***)
Vázlat:
Izráelt leigázza Asszíria
Szanhérib – júdai városok elfoglalása
Jeruzsálem ellen
kincstárnok – gúnyolódás
Ézsaiás: „Ne ijedj meg”
Szanhérib levele
Ezékiás – imádság
Ézsaiás: Isten üzenete
angyal: halál az asszír táborban
Szanhérib hazatér és megölik
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!