Kezdőlap - Kateteka

7. Bánat és öröm a dalköltészetben – a régmúlttól napjainkig

Március 30–Április 5: Bánat és örömkönnyek: asszonyok a keresztnél és a sírnál, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18)

A keresztény dalköltészet legrégibb emlékei közé tartoznak Szent Ambrus (?340—397) himnuszai. Egyik leghíresebb a Himnusz kakasszóra című, amely Sík Sándor fordításában így kezdődik:

Világ teremtő Mestere, Ki úr vagy éjen és napon, Időt idővel váltogatsz, S nincs műveidben unalom:

Olvass tovább

6. Bánat- és örömtörténetek

Március 30–Április 5: Bánat és örömkönnyek: asszonyok a keresztnél és a sírnál, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18) Személyes életünk is tele van bánattal és örömmel. Az is lehet szomorú, akinek látszólag mindene megvan. S az is átélhet ujjongó örömöt, akinek nincs semmije, vagy éppen nyomorúságos helyzetben van. Öröm és bánat nemcsak a külső körülményeken múlik. Hanem min? Keressetek erre személyes példákat. Mondjatok el egymásnak egy-egy bánat- és örömtörténetet. Olyat is lehet, amikor a bánat örömre vagy az öröm bánatra fordult. Ha valaki nem jut elég szóhoz, le is írhatja a történetét/történeteit.

Olvass tovább

5. Bánat és Öröm Könyve

Március 30–Április 5: Bánat és örömkönnyek: asszonyok a keresztnél és a sírnál, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18) A Bibliát a Bánat és Öröm Könyvének is lehetne nevezni. Isten szava mindig az emberhez szól, az ember élete pedig minden helyzetben a két pólus: bánat és öröm között mozog. Nagy bánatot tud követni igazán nagy öröm. Nagy öröm után pedig gyakori a bánat. Hogy miért ilyen ingadozó az ember? Ezen el lehet gondolkodni. Talán mert „emberből van”. Mert a legsajátosabb emberi tulajdonság az érzelmi hullámzás, az élethelyzetek hullámmozgása is. Keressetek erre példákat a Bibliából, a gyerekek által ismert történetekből.

Olvass tovább

4. Húsvéti futóverseny

Március 30–Április 5: Bánat és örömkönnyek: asszonyok a keresztnél és a sírnál, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18) Az evangéliumok tanúsága szerint az asszonyok futva vitték a hírt az üres sír mellől a tanítványoknak. Péter és János is elfutott a sírhoz. János evangéliuma szerint szabályos futóverseny zajlott, ahol az elsőnek érkező ment be a sírba később, jutalma pedig az volt, hogy „látott, és hitt”. Ilyen jutalomért érdemes futni.

Olvass tovább

3. Örömhírstaféta – mozdulat- és gesztusátadó

Március 30–Április 5: Bánat és örömkönnyek: asszonyok a keresztnél és a sírnál, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18) A Jézus sírjához elmenő asszonyok a tanítványoknak, a tanítványok egymásnak adták tovább az örömhírt: „Jézus feltámadott!” De nemcsak szavakkal, hanem gesztusokkal is, amiben egyszerre volt ujjongó öröm és riadt félelem, csodálkozás. Egy biztos, nehezen fért mindez a szavak „bőrébe”. Próbáljátok meg most egymásnak szavak nélkül, csak gesztusokkal átadni

● a félelem,
● a csodálkozás
● és az öröm gesztusait.

Olvass tovább

2. Könnyfakasztó helyzetek – drámajáték

Március 30–Április 5: Bánat és örömkönnyek: asszonyok a keresztnél és a sírnál, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18) Nemcsak intenzív fizikai ingerek – szúrós szag, fájdalom –, hanem intenzív lelki ingerek is könnyekre fakaszthatnak minket. Nem szégyen a sírás, Jézus is sírva fakadt Lázár sírja mellett (Jn 11,35). Pedig tudta, hogy fel fogja támasztani. A Jézust kereszthez kísérő asszonyok is sírtak (Lk 23,27), Magdalai Mária is sírt az üres sír mellett (Jn 20,11). Beszélgessetek róla, hogy ki miért szokott sírni. Kinél mi jelenti a „sírásküszöböt”?

Olvass tovább

1. Könnycsalogató tormareszelés

Március 30–Április 5: Bánat és örömkönnyek: asszonyok a keresztnél és a sírnál, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18) A páskavacsora ételei közé keserű fű is kerül, ami a zsidó népet az Egyiptomi rabszolgaságra emlékezteti. A keserű fű fejes saláta vagy reszelt torma szokott lenni. A tormának nemcsak az íze keserű és erős, hanem a szaga is könnyfacsaróan erős, így a rabszolgaként hullatott könnyekre is emlékeztet. A keresztény húsvét étrendjében is ott a torma, és csípős, könnyfacsaró ereje felidézheti bennünk Jézus szenvedéseit, az őt siratók könnyhullatását.

Olvass tovább

7. Szendvicskészítés – tanítványtálak

Március 23-29: A ház padlata és ízei: Lábmosás, utolsó vacsora, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: A ház padlata és ízei BIBLIAI TÖRTÉNET: Lábmosás, utolsó vacsora (Jn 13,1-30) Készítsetek arcos szendvicseket, amelyek egy-egy személyiségvonást, jellemző karaktert ábrázolnak. A szendvicskészítéshez felhasználhatóak a legkülönbözőbb ízű, színű és alakú alapanyagok, a lényeg az, hogy a szendvics képe és íze is a választott karaktertulajdonságot fejezze ki. Először gyűjtsetek alapkaraktereket, karakterpárokat, és ezek közül válasszatok.

Olvass tovább

6. Falatválasztó

Március 23-29: A ház padlata és ízei: Lábmosás, utolsó vacsora, Nézőpontok-1, Ünnepsoroló

TÉMA CÍME: A ház padlata és ízei BIBLIAI TÖRTÉNET: Lábmosás, utolsó vacsora (Jn 13,1-30) Az utolsó vacsorán a tanítványok egy tálból ettek, akkoriban ez így volt szokás. Ezért mondhatja Jézus, hogy „aki velem együtt mártja kezét a tálba” (Mt 26,23), illetve „akinek én mártom be a falatot” (Jn 13,26). Most játsszatok falatválasztót, amihez egy közös tálból kell kivenni sorban a falatokat.

Olvass tovább