53. Törvényadás a Sínai-hegyen
Üzenet:
* Mit jelent számunkra a Tízparancsolat? Hogyan tudjuk szolgálni az Urat, és szeretni a felebarátot?
Előzmények:
Az izráeliták úton voltak a Sínai-hegyre. Refídímnél Mózesre és az Úrra támadtak, hogy gondoskodjon vízről. Mózes a botjával a sziklára ütött, és lett elegendő víz. Refídím és a Sínai-hegy között a népet megtámadták az amálékiek. Józsué leverte őket, Mózes közbenjárásával.
Bevezetés:
A 2Móz 18 leírja, hogy Mózes apósa, Jetró, Midjánból, a Sínai-hegy szomszédságából látogatóba jött. Magával hozta Mózes feleségét, Cippórát, valamint a fiait, Gérsómot és Eliézert. Lehet, hogy Mózes korábban az apósához küldte vissza a családját. Vagy már Egyiptomból hazaküldte őket, ez nem biztos.
Mózes elbeszélte Jetrónak a csodálatos szabadítást, aki nagyon örült. Dicsérte az Urat, aki mindezt véghezvitte. „Most már tudom, hogy nagyobb az ÚR minden istennél!” Jetró másnap látta, hogy Mózes egész napja bíráskodással telik. Azt tanácsolta vejének, hogy válasszon ki istenfélő férfiakat, s tegye őket elöljárókká, akik a nép ügyes-bajos dolgait intézik. Mózes csupán a nehéz ügyekben döntsön.
Mózes megfogadta apósa tanácsát, aki aztán elutazott Midjánba. Feltételezhetjük, hogy Cippóra és a két fiú Mózessel maradt.
Történet:
Három hónappal az Egyiptomból való elindulás után érkeztek meg a zsidók a Sínai-hegyhez. Letáboroztak a hegy lábánál.
Mózes beszélt Istennel a hegyen. Emlékeztetnie kellett népét arra, hogy mennyi mindent tett értük az Úr. „Sasszárnyon hordozta” őket.
Ha hallgatnak szavára, és megtartják a szövetséget, akkor Isten minden nép között őket tekinti tulajdonának. Izráel papok* királysága és szent nép lesz. A nép Őt fogja szolgálni, ahogyan a papok szolgálják az Urat. Amikor Mózes lejött a hegyről, maga mellé hívta a nép véneit, és elmondta nekik, amit az Úr mondott.
A nép megígérte, hogy megtesznek mindent, mit az Úr mondott.
A következő két napon a népnek meg kellett szentelnie magát. Mindenki kimosta a ruháit. Az Úr a Sínai-hegyről fog szólni hozzájuk. A hegyre senki sem mehet fel. Ha mégis megtenné, akár ember, akár állat, meg kell ölni. Amikor majd hosszan zeng a kürt, akkor szabad fölmenni a hegyre.
Mózes mindezt elmondta a népnek.
Harmadnap virradatkor mennydörgés szólalt meg. Villám cikázott a sziklák felett. Sűrű felhő ereszkedett alá, és igen erős kürtzengés hallatszott. Halálra rémült mindenki.
Mózes a hegy lábához vezette a népet.
Az egész hegy füstbe borult és remegett, amikor leszállt rá tűzben az Úr. Mózes megszólította az Urat, aki válaszolt neki mennydörgésben.
Mózesnek föl kellett mennie, egészen a csúcsra.
Majd az Úr visszaküldte, hogy még egyszer figyelmeztesse a népet, fel ne menjenek a hegyre. Akkor Isten elmondta a szent törvényt, a Tízparancsolatot.
Először bemutatkozott népének: „Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.” Nélküle Jákób leszármazottai Egyiptomban vesztek volna. Ő Izráel Istene, és Izráel az Ő kiválasztott népe.
Az első négy parancs a nép és Isten viszonyáról beszél. Mózes később összefoglalta e parancsokat (vö. 5Móz 6,5), és az Úr Jézus megismételte azokat (vö. Mt 22,37–38): „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat.”
Az első parancsolatban Isten megtiltja, hogy népének rajta kívül más istenei legyenek, akiket tisztel és szolgál. Izráel a pogány Egyiptomból jött, ahol számos bálványistent tiszteltek; és úton van Kánaánba, ahol ugyanez a helyzet. Tehát ez a parancs nem volt fölösleges. Elmondhatjuk, hogy az elkövetkező évszázadokban a zsidókat mindenféle pogány isten kultusza csábította el újra meg újra az Úr mellől.
Az első parancsolatban világosan áll, hogy Izráel csak az Úrnak adhat meg minden dicsőséget. Ő az egyedül igaz Isten.
A második parancs azt mondja, hogy Istenről semmilyen képet nem szabad készíteni. Ő nem ábrázolható ki, csak tulajdonságaiból és tetteiből ismerhető meg. Nem illethet az Ő népe Istennek kijáró tisztelettel semmilyen képet vagy szobrot, akár égitest, akár földi lény legyen az. Érdemes odafigyelni: nem tárgyak, élőlények művészi kiábrázolását tiltja. Hiszen ez ellentmondana Isten későbbi parancsának, hogy angyalalakokat, kerubokat készítsenek a szövetség ládájára, vagy rézkígyót tűzzenek póznára. Az így készített tárgyakat tisztelni, imádni azonban nem szabad. Az Úr féltékeny Isten, aki az atyák vétkét a gyerekeken kéri számon, harmad- és negyedíziglen azokon, akik Őt gyűlölik. A féltékenység féltő szeretetet jelent, hiszen az ember magának árt, ha idegen isteneket gyárt.
Ígéret is kapcsolódik e parancsolathoz. Az Úr irgalmas lesz ezeríziglen azokhoz, akik Őt szeretik, és parancsolatait megtartják.
A harmadik parancsolat tiltja az Úr nevének hiábavaló használatát. A 3Móz 24,10–16.23-ban olvasunk egy elrettentő példáról, ahol az átkozódót* a nép megkövezte. Nem sokkal azután, hogy Izráel megkapta a Tízparancsolatot.
De akár imádságunkban is használhatjuk hiábavalóan az Úr nevét. Vagy gondoljunk a fölösleges esküdözésre (3Móz 19,12).
A negyedik parancsolat a nyugodalom napjának, a hetedik napnak, sabbatnak* a megszentelésére szólít. Ezen a napon nem dolgozhat sem ember, sem állat.
Isten emlékeztet arra, miért áldotta és szentelte nyugalom napjává a hetedik napot. Hat napon át teremtette az eget és a földet, s ami rajta található. És a hetedik napon megpihent (vö. 1Móz 2,2–3).
Az idősebb gyerekeknek elmondhatjuk, hogy a zsidók túlzó formában ragaszkodtak a szombat betartásához, és az Úr Jézus a farizeusokkal többször vívott emiatt szópárbajt. Gondoljunk a betegek, állatok gondozására, emberek, állatok megmentésére. Ételről is szabad gondoskodni, ezért szedték a tanítványok szombaton a kalászokat.
A keresztyén egyházak a hét első napját tartják pihenőnapnak, a vasárnapot*. Ezen a napon Istent tiszteljük és dicsérjük, igéjére hallgatunk, s nem dolgozunk a szükségesen kívül. A vasárnap mint pihenőnap áldás az ember testének és lelkének.
Az ötödiktől tizedikig következő parancsolatok az emberekkel való kapcsolatunkat szabályozzák. Az Úr Jézus erről így beszél: „A második (parancsolat) hasonló ehhez (az első, nagy parancshoz): Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt 22,39)
Az ötödik parancs az édesapák és édesanyák tiszteletéről szól. A szülőknek külön figyelmet szentel az Úr, ami egészen különleges. Kiváltságos pozíciót élveznek, mondhatni díszhelyet kapnak. Ehhez a parancshoz ígéret kapcsolódik, ahogy a második parancshoz is. A zsidók (és mi is) megáldatunk, napjai(n)k megsokasodnak, „jó dolgunk lesz” (5Móz 5,16) azon a földön, melyet az Úr ad. Ez utóbbi különösen igaz az Ígéret földjére, ami felé Izráel tart.
A szülők verését vagy szidalmazását az Úr nagyon komolyan veszi (2Móz 21,15–17), elkövetőjét halállal bünteti.
A 3Móz 19,32-ben olvassuk: meg kell adni a tiszteletet minden idős embernek.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk arra, amit a Heidelbergi Káté mond az ötödik parancsolatról (104. kérdés-felelet): „Mit kíván Isten az ötödik parancsolatban? Azt, hogy atyámnak, anyámnak és valamennyi előljárómnak minden tiszteletet, szeretetet és hűséget megadjak, és magamat minden jó tanításnak és büntetésnek illő engedelmességgel alávessem, azonfelül az ő gyengeségeik iránt türelmes legyek, mivel Isten minket az ő kezük által akar vezetni.”
A hatodik parancs az ölést tiltja meg. E parancs jogosságában senki sem kételkedik. Az első fiú, Kain bűne ölés. Hogy milyen szigorúan veszi az Úr a halálos ütést, azt látjuk pl. a 2Móz 21,12 és 14-ből: Ha valaki úgy üt meg egy másik embert, hogy az meghal, neki is meg kell halnia. És ha valaki szántszándékkal tör a felebarátjára, és orvul öli meg, még az oltártól is el kell vinni, hogy haljon meg.
A Káté finomítja ezt a parancsot (105. kf.): Felebarátunk becsületét semmiképpen se rontsuk meg, ne gyűlöljük, semmi rosszat ne tegyünk neki, még gondolatban sem, ne is rágalmazzuk! Saját magunkat bántani vagy veszedelemre adni is bűn. A közhatalom kezében azért van fegyver, hogy a vérontást megelőzze.
A hetedik parancsolat a férfi és nő közötti hűségre vigyáz. Házasságtörés minden olyan cselekedet, ami a házassági hűséget megtöri. A válást akkor engedi meg, amikor a házastársak egyike hűtlen volt (vö. többek között 5Móz 24,1–4). A paráznaságot a 3Móz 20,10 és egyéb igehelyek szerint is halállal kell büntetni.
A Heidelbergi Káté e parancs magyarázatánál (108. kf.) azt mondja, hogy tisztán kell élnünk akkor is, ha még nem házasodtunk meg. Nemcsak a tisztátalan cselekedeteket tiltja, hanem a tisztátalan viselkedést, gondolatokat, szavakat és vágyat, s mindazt, ami erre ingerelhet.
A nyolcadik parancsolat magáért beszél: „Ne lopj.”
Tiszteld a felebarátod tulajdonát, semmit se vegyél el mástól, de azt is jelenti: óvatosan bánj azokkal. Ez nem csak a személyi tulajdonra vonatkozik, hanem közösségi és állami tulajdonra is. (Gondoljunk templomra, iskolaépületre, utcára, köztulajdonú házak falainak összefirkálására, utcai virágágyakra stb).
A kilencedik parancsolattal az Úr a hamis tanúbizonyságot tiltja meg. A bírósági tárgyaláson hamis tanúvallomás alapján igazságtalanul ítélhetik el a vádlottat. Emlékezzünk Nábótra, akit hamisan vádoltak istenkáromlással (1Kir 21,13), vagy a Kajafás előtt elhangzott hamis tanúvallomásokra (Mt 26,61).
Minden hazugság tulajdonképpen hamis tanúskodás. Hazugsággal akarunk elérni valamit, többnyire a magunk javára, illetve másvalakinek a kárára. A 2Móz 23,1 a „hazug hír terjesztését” tiltja, hazugság meghallgatását és továbbadását, az igazság elferdítését.
A tizedik parancsolat tiltja, hogy kívánsággal nézzünk arra, ami a másik ember tulajdona. A felsorolt kívánságok részben korhoz kötöttek: szolga (rabszolga), szolgáló (rabszolganő), ökör és szamár. Különös fontossága van annak, hogy a tiltás a másik ember feleségére is vonatkozik. A tizedik parancsnak kapcsolata van a hetedikkel (Ne paráználkodj!), és összefügg a nyolcadikkal is: hiszen csupán egyetlen lépés megkívánni valakinek a tulajdonát, és el is venni azt. Ugyanígy a tizedik parancsolat elleni vétek vezethet a kilencedik elleni vétekhez (hamis tanúvallomás): az irigység gonoszságra bírhatja rá az embert, és másvalakiről hamis vallomásra.
A nép félelmében egyre távolabbra húzódott a hegytől. Mózes megnyugtatta őket. Ha valóban tartják magukat Isten parancsolataihoz, semmi bajuk nem lesz. Majd közelebb ment a felhőhöz, ami a hegyet borította.
Jegyzetek:
Papok – Akkor még nem Lévi törzséből kerültek ki a papok. Minden család elsőszülöttje viselte ezt a tisztséget, akit az Úrnak szenteltek, és aki az istentiszteletet családon belül vezette. Később, mint ismeretes, Áron és fiai – Lévi törzséből – lettek papok. Ennek kapcsán utalhatunk Sámuelre, aki Efraim törzséből származik, és mégis papi feladatot végzett a szentélyben és áldozott (vö. 1Sám 2,18). Azért tehette, mivel Elkána és Anna legidősebb fia volt. Az Úr Jézus a nagy Pap. A zsidó hagyomány szerint is lehetett az, mivel Mária legidősebb fiaként született. Nem áldozott állatokat, hanem önmagát áldozta a kereszten.
Átkozódás – Sokféle formában lehet bűnösen használni az ÚR nevét: a meggondolatlan szitkoktól kezdve, harag, csalódás, indulatok levezetésén át, egészen odáig, hogy valaki átkozza Isten nevét. A káromkodás is lehet átkozódás.
Sabbat / vasárnap – A keresztyén egyházakban a vasárnap a nyugodalom napja. A hívő és Isten közötti kapcsolat megújítására szolgál, mely Jézus Krisztus szenvedése, halála és feltámadása által vált lehetségessé. Legjobb, ha ezen a napon nem a mindennapi dolgainkkal foglalkozunk, hanem – a munka kipihenésén túl Isten Országának a dolgaival.
A zsidók és a hetednapos adventisták a szombatot tartják. Ez a péntek esti naplementétől a szombat esti naplementéig tart. Egy ortodox zsidó vagy adventista semmi munkát nem végez ilyenkor.
Énekek:
Református énekeskönyv: 1:1; 81:10–11; 119:1–4; 264; 458:2; 459:4; 473
Jertek, énekeljünk: 141:1; 150; 190:2; 197; 228
Harangszó: 41; 44; 52:1.4
Dicsérjétek az Urat!: 40; 41; 53:1.4; 55:1.3; 73:2–3
Erőm és énekem az Úr: 23; 33; 52; 84:2; 135
Megjegyzések:
A Tízparancsolat alkalmazása – A legidősebb gyerekekkel sorra vehetünk minden parancsolatot. Legjobb beszélgetni róla. Vajon a gyerekek hogyan fogalmaznák meg a parancsolatokat a saját szavaikkal? Ennek megbeszélése nem fölöslegesen eltöltött idő.
Hogyan viselkedünk, amikor Istenhez közeledünk? – A zsidók a Sínai-hegynél tisztelettudóan és félelemmel viselkedtek. Természetesen azért, mert megijedtek a földrengéstől, kürtzengéstől, az elemek mennydörgő hangjától. Nem mertek Istenhez közeledni és szólni. Mózes volt a közbenjáró.
Mi – az Újszövetség népe – félelem és rettegés nélkül hallgathatjuk szavait az igében, és meg is szólíthatjuk imádságban. De csak alázattal, tisztelettel közeledhetünk hozzá, tudva, hogy méltatlanok vagyunk ugyan, de közbenjárónk, Jézus Krisztus érdeméért gyermekeivé fogadott az Atya.
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Emberismeret (Osztályfőnöki) / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Technika (Közlekedés)
- Közlekedési jelzőtáblák és szabályok. Miért van ezekre szükség a közlekedésben? (**)
- Miért van szükség szabályokra és törvényekre az emberi közösségek életében? Beszélgetés a Tízparancsolat mai vonatkozásairól a gyerekek életében. (**)
- Helyes és helytelen cselekedetek a Tízparancsolat tükrében. (***)
- Emberi kapcsolataink a Tízparancsolat témái alapján. Helyes viszony a szülőkkel, azonos és ellenkező nemű kortársakkal. (***)
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem
- Törvényadás a Sínai-hegynél a zsidó nép számára. (***)
- A törvény szerepe az emberi társadalmakban. A törvények keletkezése. A Tízparancsolat és a mai törvények. (***)
- A zsidó nép vándorlása a pusztában. Rajzos térképvázlat folytatása nagy méretben, a következő állomáshely és esemény jelölésével. (***)
Magyar nyelv és irodalom
- Szépírásgyakorlat: a Tízparancsolat rövidített változatának másolása. (**)
- Elbeszélő fogalmazás írása (**), példatörténet megfogalmazása (***) a Tízparancsolat egyik parancsához kapcsolódva.
- Véleményalkotás írásban a Tízparancsolat egyik parancsáról. (***)
- Miklya Zsolt: Tízparancsolat c. versének megismerése; olvasása, összehasonlítása a Tízparancsolattal. (**)
- Dsida Jenő: Tíz parancsolat és Fabinyi Tamás: Tízszabadság c. verse utolsó részeinek olvasása és értelmezése. (***)
Vizuális kultúra (Rajz) / Technika
- A törvénytáblák papírmodelljének elkészítése sablonhasználattal, vagy szerkesztett rajz segítségével. (**)
Vázlat:
Tíz parancsolat – két kőtábla:
első tábla
parancsok 1–4-ig
Istent szolgálni
és szeretni
második tábla
parancsok 5–10-ig
a felebarátot szeretni
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!