321. Pünkösd: A Szentlélek kitöltetése; első megtérők

Üzenet —Téma:

* Isten Szentlelke be akar tölteni minket.

Előzmények:

Az Úr Jézus mennybemenetele után a tanít­ványok visszatértek Jeruzsálembe, hogy imádkoz­va várjanak a Szentlélek kitöltetésére. Közben Mátyást sorsvetéssel apostollá választották Júdás Iskáriótes megüresedett helyére.

Történet:

Pünkösd ünnepének* első napján az apostolok — más tanítványokkal együtt — abban a jeruzsálemi felsőházban várakoztak, ahol megszálltak.

Hirtelen hang hallatszott a mennyből, mely hatalmas szélrohamhoz* hasonlított. E hang betöltötte az egész házat, ahol voltak. Kettős tüzes lángnyelveket is láttak, amelyek leszálltak rájuk.

Közben az apostolok és minden jelenlévő beteljesedett Szentlélekkel, és más nyelveken kezdtek el szólni, ahogyan a Szentlélek adta nekik.

Az ünnepre sok istenfélő (kegyes) zsidó érkezett Jeruzsálembe, „akik a föld minden nemzete között éltek” (vagyis az akkor ismert világ, a Földközi-tenger partjain fekvő országokban).

Mikor a szélroham zúgása hallatszott, sokan összefutottak a ház elé, ahol az apostolok laktak.

Az apostolok kijöttek, az emberek pedig csodálkoztak, mert mindegyikük megértette őket, ki-ki a maga nyelvén hallotta beszédüket. (Az új földön majd egyszer így fog minden ember egy nyelvet beszélni, s egymást megérteni. A nyelvek összezavarása — vö. 1Móz 11,7; 8. lecke — így ér véget.)

Csodálkozva mondták egymásnak: „Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e*? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén*… halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól.” Mindannyian álmélkodtak ezen a csodán, és azt kérdezgették egymástól: „Mi akar ez lenni?” Mások gúnyolódva mondták: „Édes bortól részegedtek meg.”

Péter a többi apostollal együtt hallotta az emberek megjegyzéseit. Válaszolt is a népnek. (E beszédet részenként tárgyaljuk. Legjobb először végigolvasni a csoporttal együtt.)

14. v. : Péter a hallgatókat tudatosan zsidóként szólította meg, hiszen leginkább őket érintették a Jézussal történtek. Kérte, hogy jól figyeljenek, mert meg kell érteniük, amit mondani fog.

15. v.: Elmagyarázta, hogy ő és társai nem részegek, hiszen még csak három óra van (a mi időnk szerint de. 9 ó.). Zsidó szokás szerint ünnepnapon délig józannak kellett maradni. Vagyis még nem ettek, és biztosan nem ittak édes bort.

16-21. v.: Majd Jóel prófétát idézte (Jóel 3,1-5; Károli szerint 2,28-32) annak bizonyítására, hogy Isten az utolsó napokban (Krisztus mennybemenetele után) kitölti Szentlelkét minden emberre. A fiúk és lányok prófétálni fognak, azaz Istenről és tetteiről beszélni; az ifjak látomásokat látnak, vagyis látomásban Isten üzenetét fölismerik; az idősek álmokat álmodnak, amikben Isten kijelenti magát nekik. Sőt még a szolgák és szolgálólányok is nyernek Szentlelket, és prófétálnak majd.

Isten csodákat tesz az égen és a földön: vér, tűz és füst támad. A nap sötétté válik, a hold vérvörössé.

De mindazok, akik az Úr nevét segítségül hívják, megtartatnak (azaz mindazok, akik megtérnek, és az Úr Jézust várják; vö. Róm 10,13; Mt 24,13).

22-23. v.: Péter elmondta, hogy a názáreti Jézusról Isten tett előttük bizonyságot erők, csodatételek és jelek által. Tudták ezt, mégis keresztre szögezték, s megölték Pilátus és katonái közreműködésével. Bár Isten akaratából történt így, mindnyájan vétkesek.

24-28. v.: Isten azonban feltámasztotta Jézust, ahogy előre elhatározta. Lehetetlen volt, hogy a halálban maradjon, miként Dávid is prófétált erről.

29-36. v.: Isten tehát feltámasztotta Jézust, ahogyan Dávid megmondta előre, s ennek lettek tanúi a tanítványok. Jézus Isten jobbjára emeltetett, ők pedig vették a Szentlélek ígéretét. S most a Szentlélek kitöltetésének a jeleit látják és hallják az emberek.

Majd ismét Dávid próféciájára utalt Péter (Zsolt 110,1), ahol is Dávid, bár ő maga nem vitetett a mennybe, „látja”, amint Krisztus Isten jobbjára ül. Ahogy az Úr mondja neki: „… míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem”.

37. v.: A figyelmesen hallgató zsidók ezt a szívükre vették, s megkérdezték az apostoloktól: „Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?” Bűnösnek tudták magukat a názáreti Jézus halálában. Hittek Péter szavainak!

38-40. v.: Péter így válaszolt: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” Bátorságot öntött beléjük, felidézve Isten ígéretét, melyet Ábrahámnak tett népére, Izráelre, és a föld más népeire vonatkozóan (vö. 1Móz 12,2-3; 17,7; 22,18): „Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.”

De Péter ennél is többet mondott: „Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől!” — vagyis szabaduljatok meg eme örömhír által a zsidó vezetőktől, akik a népet vallási téren kezükben tartják.

41. v.: Sokan fogadták örömmel Péter szavait és keresztelkedtek meg. E pünkösdi napon mintegy háromezren csatlakoztak az Úr Jézus apostolaihoz és többi követőjéhez.

Kapcsolódó igehelyek:

1Kor 12; Gal 5,16-26
Ézs 44,3: „Lelkemet árasztom utódaidra…”
Ez 11,19: „…új lelket adok beléjük…”
Zak 12,10: „Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét.”

Jegyzetek:

Pünkösd ünnepe — A „pentekoste” görög szó „ötvenedik nap”-ot jelent; vagyis a pünkösd ünnepe a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik (vö. 3Móz 23,15-16). Pünkösd az esztendő második nagy ünnepe volt, amikor a termés(ek) első zsengéjét áldozták (vö. 4Móz 28,26). „Hetek ünnepének” (hét héttel húsvét után; vö. 5Móz 16,16) és „aratás ünnepének” (vö. 2Móz 23,16) is nevezték.
Páska idejére beérett Izráelben a gabona. Az első kévét a templomba vitték. A húsvét és pünkösd közötti hét héten a parasztok aratni mentek a földekre. Majd pünkösdkor két darab kovászos, frissen sütött új kenyeret nyújtottak át a papoknak.
Később ehhez az ünnephez kapcsolódott az emlékezés a Sínai-hegyi törvényadásra… A mi pünkösdünk a Szentlélek kitöltetésének ünnepe.

Szélroham — „A szél arra fúj, amerre akar” — kifejezést az Úr Jézus a Nikodémussal való beszélgetésében használja, annak kifejezésére, ahogy a Szentlélek dolgozik az emberi szívben (vö. Jn 3,8; 223. lecke).

Galileaiak — E korban a Galileából való embereket műveletlennek és modortalannak ítélték. Ruhájukon látni, beszédükön hallani lehetett, hogy ők a „megvetett” Galileából jöttek.

Mindenki a maga anyanyelvén:

Pártusok — Országuk a Kaszpi-tengertől délre feküdt, s virágkorában az Eufráteszig, keletre pedig az Indusig húzódott. Tehát ott is éltek zsidó száműzöttek. (Ma Irán része.)

Médek — Médeából származók; magasan fekvő terület Asszíriától keletre, Babilontól északra, a Kaszpi-tenger és a Perzsa-öböl között. (Ma Irán része.)

Elámiták — Élám Perzsia része volt, a Perzsa-öböl mellett, fővárosa Súsán (Súsán vára — ahol Ahasvérós palotája volt; vö. Eszt 1), Sém fiáról, Élámról elnevezve (1Móz 10,22; 1Krón 1,17). Az innen való zsidók tehát leszármazottai voltak azoknak a zsidóknak, akik Ahasvérós, Hámán, Eszter és Mordokaj idejében laktak ott. (Ma Irán része.)

Mezopotámia — Régi ország a Tigris és Eufrátesz folyók között. (Mai Irak.)

Kappadócia — Akkoriban egy római provincia Kis-Ázsiában. (Ma Kelet-Törökország.)

Pontusz — Kiterjedt, hegyes terület termékeny völgyekkel Kis-Ázsia észak-északkeleti részén, a Fekete-tenger mellett. (Ma Észak-Törökország.)

Ázsia — A Bibliában Ázsián nem a kontinenst értik, hanem a római ázsia-provinciát, mely akkor Kis-Ázsia nyugati részén volt. (Ma Észak-Törökország.)

Frígia — Akkoriban az egyik legnagyobb római provincia Kis-Ázsiában. (Ma Törökország középső része.)

Pamfília — Keskeny, parti terület Kis-Ázsiában, a Taurus-hegytől délre, meleg és nedves terület. Pál meglátogatta itt Perge városát (ApCsel 13,13). (Ma Törökország déli része.)

Líbia, Ciréne — Észak-afrikai ország, Egyiptomtól nyugatra. Ciréne városából származik Cirénei Simon (vö. Mt 27,32; 311. lecke).

Krétaiak — A Földközi-tenger Kréta nevű szigetéről valók.

Arabok — A Biblia néhány helyen említi az „arabok” nevét, pl. a 2Krón 17,11; Neh 2,19-ben. Több olyan kis nép gyűjtőneve, mint a sábeusok, midjániak, kéniek, hóriak, mindannyian a Jordántól és a Holt-tengertől (Arábia) keletre, és a Sínai-félszigeten laktak. Ezeket az arab törzseket később Mohamed egyesítette, és az iszlámnak nyerte meg.

Zsidók és prozeliták — A száműzetés után nem minden zsidó tért vissza Palesztinába. Sokan maradtak ott a Babiloni, a későbbi Perzsa Birodalomban. Mások egyéb országokba vagy területekre emigráltak. A prozeliták pedig olyan pogányok, akik felvették a zsidó hitet, áttértek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 19:1.3; 65:1; 113:1-2; 118:12; 174; 188; 241; 368; 370; 373; 374
Jertek, énekeljünk: 42; 43; 44; 63; 66; 88; 236
Harangszó: 42; 48:2-4; 51:1.3; 52:1.5; 54:5
Dicsérjétek az Urat!: 33; 46; 83:1; 97; 138; 140; 141; 142; 144
Erőm és énekem az Úr: 2:1-3; 25; 26; 64; 80; 100:4; 132:1; 120; 129; 143:3-4

Megjegyzések:

Megteltek Szentlélekkel — A Pártfogó/Vigasztaló („Parakletos” = Szószóló) eljött, miután az apostolok és mások naponta imádkoztak érte. Nem csalódtak. Magyarázzuk el, hogy a Szentlélek nemcsak isteni erő, mely Istentől ered (árad). A Szentháromság — Atya, Fiú, Szentlélek — egyik személye, igazi és örök Isten. Az, hogy beköltözhet Krisztus követőinek a szívébe, az Úr Jézus munkája. Ő igérte meg a Pártfogót, hogy a gyülekezetben lakjon. A gyülekezet, azaz minden egyes hívő személy (3/ő. 1Kor 6,19) a Szentlélek temploma, akit Ő nem hagy többé el.
A Szentlélek itt nem egy-egy személynek adatott, mint az Ószövetség prófétáinak idején, hanem az egész gyülekezetnek. Még rabszolgákra és rabszolganőkre is kiáradt, ami abban az időben nagyon különös volt.
A Szentléleknek nem lehet ellenállni, ahogyan a viharos (forgó)szélnek sem. A Szentlélek hatása olyan, mint a tűzé: átmelegít. Így melegszik át a hívő hideg szíve a Szentlélek által, tűzbe és lángba borulva Isten szolgálatáért. A tűz tisztít is. Így a Szentlélek az elferdült gondolatokat és a bűnös cselekedeteket elveszi.
Végül a Szentlélek a gyülekezet egységéről gondoskodik. A bizonyíték az idegen nyelveken szólásban volt, amivel mindenki meghallhatta az üdvösség üzenetét. A bábeli torony építése közben az emberek egysége megtört, többé nem értették egymást. Krisztus a földön alapítja meg királyságát, ahol minden nyelvből és nemzetből való emberek alattvalók lehetnek. Így Isten Lelke által újra egyesül, ami az ember bűne miatt ma megosztott. Gondoljunk a hitvallásra: ,Hiszek egy egyetemes, keresztyén anyaszentegyházat.” A Jel 5,9-ben pedig ezt olvassuk: „…véreddel vásároltad meg őket Istennek minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből…”
Hálásnak kell lennünk a gyülekezetben a Szentlélek kitöltetéséért. A kérdés csak az, vajon közülünk mindenki részesedett-e személyesen a Szentlélek ajándékában?
Imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek a mi szívünkben is szállást vegyen!

Pünkösdi mozgalom — Az ún. pünkösdi mozgalomból különböző országokban évszázadok folyamán olyan gyülekezetek keletkeztek, melyek pünkösdi gyülekezetnek hívták magukat. E gyülekezetekben erősen hangsúlyozták a Szentlélek Isten ajándékát („Szentlélek keresztsége”). Különösen a nyelveken való szólás („nyelvek”) bizonyítja a Szentlélek jelenlétét, valamint a betegek gyógyítása és a prófétálás is. Országonként és csoportonként nagy különbség lehet a pünkösdista ill. karizmatikus gyülekezetek között.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalomismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Idegen országbeli emberek öltözködése, lakóhelye, viselkedése, nyelve. A megértés akadályai és lehetőségei. (*)
• Pünkösdi népszokások hazánkban, lakóhelyünk környékén. Pünkösd ünnepe ma. (** ***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• A Föld és lakói. Ismerkedés a Föld térképével: földrészek, tengerek, óceánok elhelyez­kedése. (**)

Magyar nyelv és irodalom

• Szegedi Kis István énekelt imádsága: a szöveg értelmezése. (***)
• Imádság megfogalmazása írásban. (***)

Ének-zene / Dráma

• Pünkösdi népszokások, és a hozzájuk kapcsolódó énekek megismerése. (* ** ***)
• Pünkösdi énekek tanulása. (* ** ***)
• Részlet megismerése Kodály Zoltán: Pünkösdölő c. kórusművéből. (***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

• Kirakójáték készítése papírból (színezés, nyírás). Játék a kirakóval: vizuális megfigye­lőképesség, emlékezet fejlesztése. (*)
• Pünkösdi mozgókép készítése papírformák, cérna segítségével. (**)
• A Szentlelket, Szentháromságot jelentő jelképes ábrázolások megfigyelése: Simon András grafikái. Szentháromság-jelek. Andrej Rubljov: Szentháromság-ikon. (***)
• Ajándéktárgy készítése (papírmunka, grafika) a Szentlélek vagy a Szentháromság jelképes ábrázolásával. (***)

Vázlat:

Pünkösd — aratóünnep apostolok
Jeruzsálem — felsőszoba Szentlélek
jelek:
erős szél
tüzes lángnyelvek
idegen nyelveken szólás

gúnyolódás: ,részegek”
Péter beszéde
„Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg”
3.000 megtérő
első keresztyén gyülekezet

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!