31-1. Bibliai méhes-mézes

Képforrás: 123RF

• Alapige: 4Mózes 13,27; Bírák 14,5–19; 1Sámuel 14,27; Zsoltárok 19,10–11; 81,17 Példabeszédek 16,24; 25,27 Énekek 2,11–13; 5,1; Máté 3,4
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, egzisztenciális, természeti, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
• Tevékenység: Biblia- és természetismeret: méhek és méz a Bibliában, méhészet az ókori Egyiptomban; gyümölcs és mézkóstoló, gyümölcssaláta készítése; Bibliai történet olvasása, értelmezése, beszélgetés; felhívás írása a méhek védelmére

A Biblia lépes méze (Verbális-nyelvi, természeti)

Nézd, vége van a télnek…
Megjelentek a virágok a földön…
Érleli első gyümölcsét a fügefa,
és a virágzó szőlők illatoznak.

Énekek 2,11–13

A vőlegény szerelmesét hívja így, miközben sorolja a tavasz jeleit. Nyugodtan hozzáfűzhetné azt is, hogy megjelentek a méhek és darazsak a virágok körül, hiszen az illatos nektár csalogatja őket. De mintha tartana a méhektől, csak a mézüket említi később:

Bejöttem kertembe,
húgom, menyasszonyom!
Szedem mirhámat és balzsamomat,
eszem lépes mézemet, színmézemet,
iszom boromat és tejemet.

Énekek 5,1

Feltűnő, hogy a méheket ritkán említi a Biblia, akkor is inkább negatív értelemben, támadást jelezve ezzel (5Mózes 1,44; Zsolt 118,12). A mézet viszont annál többször említi, amikor a méz édessége jeleni a fő értéket:

Az Úr döntései igazak,
mindenben igazságosak,
kívánatosabbak az aranynál,
sok színaranynál is,
édesebbek a méznél,
a csurgatott méznél is.

Zsoltárok 19,10–11

Lépes méz a kedves beszéd:
édes a léleknek és gyógyulás a testnek.

Példabeszédek 16,24

Isten (elvesztett és remélt) gondoskodását jelzik az alábbi sorok:

A búza legjavával etetném,
kősziklából szedett mézzel tartanám jól.

Zsoltárok 91,17

Saul király fia, Jónátán egy csata közben mézet talált az erdőben, amitől újult erőre kapott, „felragyogott a szeme” (1Sámuel 14,27). Keresztelő Jánosról is tudjuk, hogy eledele „sáska és erdei méz volt” (Máté 3,4)

A fenti igék arra utalnak, hogy a mézet inkább „vadászták”, zsákmányolták a méhektől Izraelben. Pedig valószínű, hogy gyakorolták Izraelben is a méhészkedést, hiszen ezt az egyiptomiak már az Óbirodalom korától, a Kr. e. 3. évezredtől ismerték. A méhészek füstöt fújtak a méhkasra, hogy eltávolítsák a mézzel teli lépeket. A lépből kinyert mézet leszűrve agyagkorsókban tárolták. A méhkasok valószínűleg fonott vesszőkosarak voltak, agyaggal borítva.

Forrás: A méhészkedés története

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/