Tevékenység: Legény- (és leány)próbáló párosító ének; beszélgetés, ön- és társismereti játék; két atlétaportré az újkori olimpiáról; a helytállás bibliai példái
Széles a Duna (Zenei-ritmikus, kapcsolati)
Legénypróbáló játékra utal Széles a Duna, keskeny a partja című népdalunk, ami valójában egy párosító ének, a „győztes” jutalma, hogy párra talál. Bár a dal a győzelem nehézségeiről is beszél. Tanuljuk meg a gyerekekkel az éneket (kottával együtt elérhető a címre kattintva), majd énekeljük a patakátugrás győztesének a nevével (lásd a 3-1. bejegyzést). A név ritmusa éneklés közben sűríthető vagy ritkítható, attól függően, hány szótagos. Lányok nevével is elénekelhetjük, főleg akkor, ha lány lett a győztes. Ebben az esetben a „legény” helyére a „leány” szó kerül.
Széles a Duna, keskeny a partja. Nincs olyan legény, ki átugorja. Géczi Imre átugrotta, sáros lett a cipősarka, ez ám a legény!
Ne gondold, Imre, hogy mindig így lesz. Majd ha a kuckóban öt- hat gyerek lesz. Csörög a sarkantyú, csipog a sok rajkó, kenyér kell annak!
Kép: 123RF
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A parancsolat jelen, vagy jövő időben szól. Lehet olvasni ígéretként is: „Nem fogsz ölni.” Milyen biztonságot ad ez így nekünk? Nem tiltás, nem szabály, hanem lehetőség. Amit Isten ígér. Nemcsak az élet kioltásáról van benne szó, hanem mindarról, amit a parancsolat nem mond ki, de mégis benne van, amit a Hegyi beszéd elmond nekünk.
Záródjon e hónap egy rövid, az ifjúságnak szánt úrvacsorai liturgiából való elmélkedéssel:
Szabad lehetsz az élet tiszteletére!
Nem kell immár farkastörvények szerint élned,
kíméletlen konkurrenciaharcban és pusztításban.
Meg fogod becsülni a másik életét és egészségét,
még csak gondolatban sem kell őt a pokolra kívánnod.
Tevékenység: Olimpiai kisokos: ötpróba, öttusa az olümpián és az olimpián, a harckészség forrása Dávid énekében; összetett mozgáspróbák, mozgásos játékok
Kr. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékok programjába beiktatták a pentatlont, ami ötpróbát vagy öttusát jelent, mert öt különböző versenyszámban kellett a versenyzőknek összemérni a képességeiket, úgymint a stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás.
A versenyek során így a gyorsaság, ügyesség, rugalmasság, helyzetfelismerés, erő egyaránt szerepet kapott, tehát egy összetett versenyformáról van szó. Az életben sem különülnek el ezek a képességek, s egy harcedzett katonának bizony mindezekre együtt van szüksége ahhoz, hogy nehéz helyzetekben vitézként helytálljon.
A pentatlon adta a mintát az öttusa sportág megalkotásához, amiben szintén a harci, katonai küzdelem volt az irányadó. Annyira, hogy egy harci „mesét” is kitaláltak hozzá: „Egy katonai futár fontos küldetést kap: egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedő szövetségeseknek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezőn. Lovát az ellenség kilövi, ezért úszva kel át a folyón, végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek.”
A katonás sportág elemei így a lovaglás, úszás, vívás, céllövészet és futás lettek, később a lövészetet és futást összevonták, és nemsokára a lovaglástól is búcsút veszünk. A párizsi olimpián szerepel utoljára az öttusában a lovaglás.
Dávid győzelmi énekében így mutatja be ezt az összetett (komplex) harckészséget, aminek a forrása – a képességfejlesztő gyakorlatok mellett – maga az Úr:
Veled a rablóknak is nekirontok;
ha Isten segít, a kőfalon is átugrom.
[…] Isten ruház föl engem erővel,
ő teszi tökéletessé utamat.
Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi,
magaslatokra állít engem.
Ő tanítja kezemet a harcra,
karjaim ércíjat feszítenek.
[…] Biztossá teszed lépteimet,
és nem inognak bokáim.
Zsoltárok 18,30.33–35.37
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2024/07/3-1_zsakbanfutas_vagott_web.jpg578608Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2024-07-30 05:26:122024-11-05 09:02:203-1. Ez ám a próba!
Áhítatos könyvünk jelképe a két kéz, melyek ujjai egy-egy parancsolatot fejeznek ki. Kezek a főszereplői e rövid elmélkedésnek is, melyet jó, ha lassan olvasol:
Isten megteremtette az embert és kezet adott neki.
De mi van az élet létrehozásával? Nem az ölés valamiféle változata ez? Sok etikai kérdés merül fel ezzel kapcsolatban is. E témával foglalkozik többek között a „Genetika – Génetika” c. könyv, mely a szórím mellett nagyon is komoly kérdéseket vet föl. Aldous Huxley: „Szép új világ” c. könyve olvastán megretten az ember szinte saját magától is, mire képes az ember?
Valósággá válik egyszer, hogy az emberek is keltetőben „születnek”? Vagy előállítható egy ember, mint gépek terméke? Megengedhető az, hogy emberek belenyúljanak a teremtés rendjébe, s genetikai manipulációkkal hozzanak létre egyedeket? (Külföldi tudósok megjelentették az ember géntérképét, mely segítségével „irányítani” lehet genetikai folyamatokat.) Megengedhető az, hogy 5–6 megtermékenyített petesejtből kiválasszák a legideálisabbat? Teremthet a teremtmény? De ide tartozik a fajnemesítés és a klónozás kérdése is, melyek ma már nemcsak fantasztikus filmek témái, hanem tudományos kutatások „eredményei” is.
Szabad-e megtennünk, amire eljutottunk a tudomány terén, amire képesek lettünk? Életet alkotni, teremteni? A tudomány kérdését is alázattal kell kezelni. Sok tudós volt a történelem során, aki valóban Isten iránti alázattal kutatta a titkokat.
S a mai tudományból ez a megállás, a levett sarukkal való megállás hiányzik.
A XX. századi filozófiában nagy hangsúlyt kapott az „Isten halott” gondolat. Sokan a felvilágosodással hozzák kapcsolatba, hiszen ott kezdődött Isten tekintélyének megkérdőjelezése. Folytatódott azzal, hogy a különböző tudományok megkérdőjelezték Isten létét, máshonnan közelítették meg a kérdést az egzisztencialista filozófusok, majd mások azt kérdezték: „Hol volt Isten Auschwitz idején?”
Mindezek leginkább Isten hiányáról szólnak. Sokan nem a filozófia magasságaiból ismerik a szállóigét, hanem a falfirka gyűjteményből, melynek „szellemes” mondása így hangzik: „Isten halott – Nietzsche” – „Nietzsche halott – Isten”. Nietzsche, a múlt században élt filozófus nevéhez kapcsolják „Isten halálának” kimondását, de ő nem csupán azt állította, hogy meghalt, hanem azt, hogy az emberek ölték meg őt. „Hallottatok arról a bolond emberről, aki fényes délelőtt lámpát gyújtott, a piacra futott és szüntelenül kiáltozott: – Istent keresem! Istent keresem! Mivel ott épp sokan álltak, akik nem hittek Istenben, nagy hahotázást váltott ki viselkedése. – Hát elveszett? – mondta az egyik… A bolond ember közéjük ugrott, s átfúrta őket tekintetével. – Hová lett Isten? – ordította. – Én megmondom nektek! Mi öltük meg őt, ti is és én! Mi valamennyien az Ő gyilkosai vagyunk!”
A Biblia bolondnak mondja azt, aki nem hisz Istenben. S ha mélyebben belegondolunk: valóban milyen rossz az, hogy sokan megfosztják magukat Isten megismerésétől. Ezáltal élve szegényebb, „bolondabb” életet.
Dosztojevszkij klasszikus regénye egy kettős gyilkosság elkövetését, s annak lelki következményét vizsgálja: a bűnhöz mennyire tartozik hozzá a bűn megbánása és megvallása? Lehetséges-e valamilyen „ideológiával” megmagyarázni tettünket? El lehet-e kerülni a bűnbánatot? S mi van, ha valaki meg van arról győződve, hogy nem követett el vétket?
Ezeket a kérdéseket teszi fel az író is a regényben. Hiszen Raszkolnyikov, noha elkövet egy szörnyű gyilkosságot, magát mégsem érzi bűnösnek. Gyárt magában egy elméletet arról, hogy kétféle ember van: gyilkos és áldozat, s egy uzsorás vénasszony halála senkinek sem árt. De már a kezdet kezdetén hiba csúszik számításába, hiszen meg kell ölnie az idős asszony húgát is, amire ő sem talál magyarázatot. Először a „mért nincs bűnöm, ha van” költői kérdést látjuk megvalósulni, majd feltámad mardosóan a lelkiismerete, s nem tud szabadulni tettének súlyától. Többször visszamegy a helyszínre, logikátlanul cselekszik, s nem nyúl a rablott pénzhez. Ahhoz, hogy végül feladja magát, mások is kellenek. S ezért lesz a nyolcéves büntetésben társa Szonya, aki vállalja vele a terhet, a bűnhődést.
Isten ma is másokon keresztül figyelmeztet bűneinkre és mulasztásainkra, s ezzel együtt megadja a kimenekedés útját.
Raszkolnyikov kénytelen feladni magát. Kénytelen, még ha belepusztul is a száműzetésbe, de újra az emberekhez közeledni; az emberiségtől való elszakítottság, a magányba taszítottság érzése oly elviselhetetlenül kínozza. Az igazság törvénye és az emberi természet megköveteli a magáét, kiöli a meggyőződést, ellenállás nélkül. A tettes maga határoz úgy, hogy vállalja a szenvedést, hogy kiválthassa bűnét. A gyilkosság az Istentől való eltávolodást jelenti Szonya szemében, bevallása a feltámadás záloga.
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.png00mirjamhttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngmirjam2024-07-27 00:01:272024-07-08 07:28:29Bűn és bűnhődés
Kiránduljunk egyet az irodalom területére, hiszen sok író ragadja meg éppen az emberölés problematikáját, mint etikai kérdést!
Lev Tolsztoj: „Kreutzer szonáta” c. novellája, és Németh László: „Iszony” c. regénye ugyanazt a kérdést közelíti meg más-más oldalról: A házastárs meggyilkolásának megdöbbentő valóságát. Lehetséges, hogy akit az ember legjobban szeret, akivel összekapcsolja életét: mégis elpusztítsa? Hasonló családi tragédiákra sajnos sok példát tudnánk ma is mondani. Tolsztoj „hőse”, a férj vonaton utazva meséli el egy fiatalembernek a történetét. Németh László pedig Kárász Nelli Takaró Sándorral való házasságát az asszony belső vívódásain keresztül mutatja be, gyilkosságával együtt. Egyik műben sem találjuk a tettes egyértelmű elítélését. Tolsztoj egyáltalán nem ír róla, az Iszonyban pedig balesetként tűnik fel a gyilkosság. Mert mindkét mű egy dologról szól: a szeretet meghidegüléséről. Az ölés másodlagossá, mintegy szükségszerű következménnyé válik, sokkal borzasztóbb valóságra mutat rá a két mű: a szeretet hiányára.
Az utolsó idők jelei között mondja Jézus a ma is átélhető borzalmat: „Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül.” Nem magán a tetten van hát a hangsúly, hanem azon az időn, amíg oda eljut valaki. A bűn nem a tettet jelenti elsősorban, hanem azt az időszakot, amikor még szeretni lehetett volna egymást.
Tudok-e az egyre hidegebb világban a szeretet melegségével közelíteni másokhoz?
Minden szeretet fölkelés. Minden falak és minden határok és minden végességek ellen. Szelíd, de leverhetetlen fölkelés.
A 107. Káté-kérdés így hangzik: „De elég-e az, ha felebarátunkat az említett módon meg nem öljük?” És a felelet: „Nem elég; mert amikor Isten az irigységet, gyűlöletet és haragot kárhoztatja, ezzel már azt kívánja, hogy szeressük felebarátunkat, mint magunkat, iránta türelemmel, békességgel, szelídséggel, könyörületességgel, és szívességgel viseltessünk, kárát tőlünk telhetően elhárítsuk, és még ellenségeinkkel is jót tegyünk.”
A Hegyi beszédben Jézus nem azt akarja elmondani, hogy mit ne tegyünk, sokkal inkább azt, hogy mit tegyünk. A parancsolatnak sem csupán tiltása van, hanem ott rejtőzik „mögötte”: mit tehetünk a másikért. Hiszen azzal még nem lehetünk elégedettek, ha nem gyűlölünk valakit, csupán akkor, ha teszünk is valamit érte. Van, akinek ez módjában áll, aki több emberen tud segíteni, van, aki csak egyen. Ám: „Aki megment egy embert a pusztulástól, az egész világot megmenti” – szólal meg a Schindler listája c. film üzenete a XX. század végén. Orwell megdöbbentő politikai látomás-regényében, az „1984”-ben a totalitárius hatalom még az emberek fejébe is bele akar látni, s arra kényszeríti őket, hogy a gondolatban elkövetett vétkeket is bevallják.
Lehetetlenséget kér hát Jézus? Ki az, aki ennek meg tudna felelni?
Szabad kérnünk Istent, hogy tisztítsa meg gondolatainkat, s az Ő akarata valósuljon meg életünkben!
„Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert.” (Mt 15,19–20)
Tevékenység: Olimpiai kisokos: futóversenyek az olümpián, két futóportré az ókori és újkori olimpiáról; futó- és fogójátékok; meseolvasás, beszélgetés, önismereti edzésterv készítése, mezei váltófutás
Olimpiai kisokos 2 (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati)
Futóversenyek Olümpiában
Kezdetben volt a futás. Legalábbis az olümpiai játékokon. A Kr. e. 776-ból ismert első olümpiai játék, aminek írásos nyoma van, csupán egy napig tartott, és egyetlen versenyszámból állt, a stadionfutásból.
Így ment ez évtizedeken át, majd csatlakozott a kettős stadionfutás egy fordulóval (kb. 365-385 méter) és a hosszútávfutás, ami kezdetben hét stadionhossznyi volt, később pedig 24-szer futották végig a stadion hosszát a versenyzők.
Kr. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékok programja az ötpróbával (pentatlon) bővült, amiben a stadionfutás volt az első, majd távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás következett. Legkésőbb, Kr. e. 520-ban vették fel a versenyszámok közé a fegyveres futást is, ami két stadionhossznyi volt. Forrás
Kép: 123RF
Két hosszútávfutó – a régmúltból és a múltból:
Kr. e. 328-ban, a 113. olümpiai játékokon hosszútávfutásban Ageász lett a bajnok. Győzelme után még aznap hazafutott kb. 100 km-re fekvő szülővárosába, hogy minél hamarabb elmondhassa az örömhírt. Állítólag kilenc óra alatt futotta le a maratoni táv két és félszeresét. Ezzel „versenyen kívül” teljesítve az „ultramaratont”. (A maratoni futótávolság bő 42 km. Minden futóversenyt, ami ennél hosszabb távon zajlik, ultramaratonnak neveznek. A magyar Bérczes Edit, aki 2000-ben világbajnok lett 100 km-en, kb. 7 óra 25 perces egyéni csúcsot ért el ezen a távon.)
Kr u. 1952-ben a helsinki olimpián Emil Zátopek, aki ekkor már egyszeres olimpiai bajnok és többszörös világcsúcstartó volt tízezer méteren, megnyerte az öt- és tízezer méteres futást. Ezután úgy döntött, hogy ha már arra jár, elindul a maratoni versenyszámban is. Igaz, hogy még nem próbálta, de itt az ideje. És persze megnyerte azt is. Pedig úgy volt, hogy ki sem jut az olimpiára. Barátját ugyanis, aki ötezer méteren volt csehszlovák csúcstartó, nem akarták kiengedni az olimpiára politikai okokból. Emi Zátopek kijelentette, hogy akkor ő sem indul az olimpián. Végül győzött a barátág és a szolidaritás: mindketten kimehettek az olimpiára.
Források: Kubány Éva: Az olimpiai játékokról gyerekeknek (Kalligram, Pozsony, 1998, 9., 27. o.)
Néhány ismert és kevésbé ismert, de jól bevált futó- és fogójátékot ajánlunk kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt:
Mókusok, ki a házból!
Kiszámolunk egy kikiáltót. A többiek a mókusok, akik a játéktéren rajzolnak egy-egy kört, vagy letesznek egy-egy hulahoppkarikát egymástól legalább egy-egy méterre. Ezek a mókusházak. Minden mókus beáll a maga házába, a kikiáltó pedig a házak közé. Váratlanul elkiáltja magát: „Mókusok, ki a házból!” Erre minden mókusnak egy másik házba kell átszaladnia. Aki először belép az új házba, azé a ház, kilökni nem szabad. Közben a kikiáltó is igyekszik beugrani egy házba. Aki nem talál magának helyet, a következő játékban az lesz az új kikiáltó.
Változat: Nagyobb létszám esetén a mókusok párban vagy hárman is lehetnek egy-egy házban. Ebben az esetben a párok vagy hármasok rajzolnak egy-egy kört maguk köré. A játék hasonlóan zajlik: helycsere után egy házban nem állhat több mókus, mint amennyiben a játék elején megegyeztünk.
Forrás: Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok (Móra, Bp, 1976, 64. o.)
Sapkacserélő fogó
Kijelölünk egy fogót és egy menekülőt, a menekülő fejére sapka (pl. baseballsapka) kerül. A fogó csak azt üldözheti, akinek a fején van a sapka. A menekülő a sapkát igyekszik valamelyik társa fejére helyezni. Ha sikerül, akkor a fogónak a sapkást kell tovább üldöznie. Csak az lehet új fogó, akinek a sapka a fején volt, amikor a fogó üldözte. Akit a fogó nem tudott megfogni, az a játék győztese (többen is lehetnek).
Forrás: Mozgásos játékok (Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet, Eger, 2015, 48. o.)
Üsd a harmadikat!
Játszhatja egy nagyobb csoport, páros létszámban. Kiszámolunk vagy kijelölünk egy fogót és egy menekülőt. A többi játékos párosan befelé néző kettős kört alkot úgy, hogy a párok egymás mögött állnak, kb. egy lépés távolságra. Jelre a fogó üldözni kezdi a menekülőt a körön kívül. Ha sikerül megérintenie, szerepcsere történik a menetirány megváltozásával. A menekülő úgy szabadulhat, ha sikerül valamelyik pár elé belépni a körbe, mielőtt a fogó megérintené. A fogó ettől kezdve a pár külső körben lévő tagját üldözi, aki a menekülő beállásával harmadik taggá vált. Győztes az a játékos, aki a játék ideje alatt egyszer sem lesz fogó.
A körön belül futni vagy a párok között átfutni nem szabad. A harmadik játékos nem állhat rögtön az előző menekülő, azaz a saját oszlopa elé (legalább egy kört meg kell tennie).
Csalogató
Két egyenlő számú csapatot alakítunk, akik felállnak egymással szemben 10-15 méter távolságra, és felváltva küldenek a másik csapathoz csalogatót. A kezdő csapat első csalogatója elindul a másik csapat felé, akik egyik karjukat csípőmagasságban tenyérrel felfelé előrenyújtják. A csalogató beleüt az egyik játékos tenyerébe, majd igyekszik minél gyorsabban visszafutni saját csapata vonalán túlra. A megérintett ellenfél próbálja őt viszont megérinteni, mielőtt a csapatát elérné. Ez már a tenyérbe csapás után megtörténhet, de a menekülő az ellenfél vonaláig elérhető. Ha sikerül utolérni a menekülőt, akkor az üldöző foglyul ejti. Ha nem sikerül, ő lesz a csalogató foglya. Rendeződnek a sorok, és a másik csapat csalogatója indul. Az a csapat győz, aki megadott idő alatt több foglyot gyűjt, vagy az ellenfél minden játékosát foglyul ejti.
Keresztező fogó
A fogó üldözőbe vesz egy játékost, aki úgy menekül meg az üldözéstől, ha közte és a fogó között egy másik játékos átszalad. A keresztező játékosnak ezt jeleznie kell hangos kiáltással: „Engem kergess!” A fogónak ekkor a keresztben átfutó játékost kell tovább üldöznie. A játék önfeláldozást kíván, és akkor működik jól, ha ezt a játékosok gyakran be is vállalják. Összeszokott, „haladó” játékcsoporttal érdemes kipróbálni.
Változat: A játékot játszathatjuk párokban kézfogással is.
Győzd le önmagad! (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)
Lázár Ervin Ló Szerafin legyőzi önmagát című meséje elég hosszú, ezért „hosszútávolvasást” kíván, amit „bekuckózva” hallgathatnak végig a gyerekek a mesemondó- vagy beszélgetőhelyen (elérhető a címre kattintva, illetve az író A Négyszögletű Kerek Erdő című kötetében). Bevezetésül kérdezzük meg tőlük, hogy hallottak-e már a Négyszögletű Kerek Erdő lakóiról. Beszélgetéssel idézzük fel a szereplőket, vagy mutassuk be, ha kevesen ismerik őket. Majd indulhat az olvasás. Figyeljék meg a gyerekek, mit jelent Ló Szerafinnak a győzelem.
Majd beszélgessünk a mese alapján:
Mivel vádolták a társai Ló Szerafint? Miért nem volt igazuk? Mit értettek félre?
Hányszor győzött Ló Szerafin? Mivel győzött? Mi igazolta a gyorsaságát és a szerénységét?
Mi a véleményetek Bruckner Szigfrid viselkedéséről?
Mit jelent Bruckner Szigfrid tanácsa: „Győzd le önmagad!”
Hogyan győzte le magát Ló Szerafin? Hogyan győzhette volna le magát Bruckner Szigfrid?
Ti hogyan, miben győzhetitek le magatokat?
Készítsetek „edzéstervet” magatok legyőzésére, ami a rossz tulajdonságok gyengítésére, az jó tulajdonságok erősítésére szolgál.
Mezei futás
Menjünk ki a szabadba, keressünk egy helyet, ami „éppen versenyfutásra való”. Tartsunk „mezei” futóversenyt, amelyben a gyerekek egyéni képességeiket mérik össze.
Ennél izgalmasabb, és az egymásra figyelést erősíti a váltófutás, amit sorverseny formájában bonyolíthatunk le. A váltást egy átadott szalag vagy zöld gally jelezheti.
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
Széles a Duna, keskeny a partja.
