08-1. Csillagos bárány

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  drámajáték, élménypedagógia, természetismeret, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 3Mózes 22,18–20; 2Sámuel 12,3; Zsoltárok 78,71; Példabeszédek 12,10; Ézsaiás 40,11; Márk 5,41; János 10,3
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Állatpantomim: kitalálós játék, beszélgetés a házi kedvenceinkről; történetolvasás, beszélgetés: kisbárányok születtek; beszélgetés az állatgondozásról tapasztalatok, képek alapján; állatgondozási tervek készítése kis csoportokban

 

Kedvenceink (Testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi)

Bevezető játéknak ajánljuk a következőt:

Mi a kedvenc állatod? – Játszd el mozgással, a többiek pedig találják ki, mire gondoltál.

Aki kitalálja, az lehet a következő mutogató. (Ha sokan jelentkeznek, a mutogató választhat, ki árulja el a megfejtést.)

 

A játék során bemutatott állatok között vannak-e házi kedvencek? – Most figyeljünk rájuk:

Ki szeretne mesélni a saját (illetve a család) házi kedvencéről?

Hogy hívják az állatot? Miért pont úgy? Van-e a nevének története?

A mesélésre, sztorizásra érdemes bővebb időt adni, ha a gyerekekben van erre igény. Utána sokkal könnyebben be tudják majd fogadni a történetet, ami szintén egy „házi” kedvencről szól.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Csillag születése – Bárányka kelj fel

1 fájl(ok) 409.16 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

Kerüld ezeket!

1Tim 6,3–11/a

A hitbeli döntések mindig kettős döntések. Valami mellett és valami ellen. Itt az ige nagyon világossá teszi, hogy mi az, ami ellen dönteni kell. Pál úgy fogalmazza ifjú tanítványának: „kerüld ezeket!”. Az eredeti görög szóhasználatban még ennél is konkrétabb fogalom szerepel: „menekülj ezektől!”, hiszen csak tönkretesznek! Ne szégyelld a menekülést! Jobb menekülni, mint elsüllyedni, elveszni. Júdás levele úgy fogalmaz, hogy ezt még másokra vonatkozóan is meg kell tennünk, megmenekítve őket: „kiragadva a tűzből” (Júd 23).

Mit kell kerülni? A két legfontosabb: a vitatkozás és a gazdagság csábítása. Mindkettő a nagyravágyás kifejezése, az egyik az okoskodásban, a másik a pénzbeli függetlenségben. S mindkettő nagy kísértés a gyülekezetekben. Hiszen mindenütt vannak, akik felfuvalkodnak abban, amit tudnak. Annyira teli van a fejük, hogy a szívükbe már nem is jut belőle, ezért aztán ömlesztik másokra a szavak özönét. Ebből irigység, gyanúsítgatás és istenkáromlás fakad.

Maga a parancsolat egyértelműen zárja ki a káromlás konkrét formáit: az esküt (mint Isten befolyásolásának eszközét), valamint a káromkodást (mint Isten okolását)! Vannak, akik ezzel „fizetnek” elégedetlenségük idején Isten nevének!

Valóban harc, ha az ember nem akar engedni belső késztetéseinek! Sokan, mielőtt keresztyénekké lettek volna, olyan szokásokat vettek fel, melyeket indulataik előhoznak, ezért kell nagyon vigyázni a teljes tisztulásra!

A szenvedélyt sohasem az értelem űzi el, hanem csak egy még erősebb szenvedély.

Spinoza

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Isten büntetése

Péld 18,20–21

„Isten nem ver bottal” – szokták mondani, s valóban így van. Elég nekünk, ha a magunk szava hullik vissza ránk, vagy a magunk akarata hozza meg a gyümölcsét. Hiszen lehet egy húrt húzni egy darabig, de ha valaki túlfeszíti, elszakad. Ez nem Isten büntetése, hanem saját tetteink következménye. Ezért legfeljebb magunkat szidhatjuk, s nem Őt, hiszen mi okoztuk magunknak.

Ha Ő büntetne, azt nem tudnánk elviselni. Isten igazsága szerint ugyanis „a bűn zsoldja a halál” (Róm 6,23). Ezt a büntetést csak olyan esetekben adta Isten, mikor a megátalkodottság az egeket verte: pl. Sodoma esetében.

Ezért is van olyan nagy ára a véteknek: életet – életért. Az ember vétkéért áldozattal kell fizetni.

Nem azért bocsát meg Isten, mert én „odaböktem” neki ezt a szót: „Bocsánat”! Ez semmit sem ér. Csak annyit, mint minden más szavunk! Ezért a szóért nem bocsátana meg – azért bocsát meg, mert Jézus életét adta a bűneinkért! Mert magára vette büntetésünket, kifizette tartozásunkat, s kiváltott a bűn és a halál szolgaságából. Mindazok pedig, akik még nem fogadták el ezt, Isten büntetése alatt vannak: halál a részük.

Ne késlekedjünk másokat Istenhez vezetni, s számukra a Jézus Krisztusban való hitben életet, megváltást hirdetni! Ne rajtunk száradjon mások hitetlensége, hogy miattunk nem ismerték meg az Urat!

„Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer!” (Péld 28,13)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Nagyhét ízei: a sós

Mt 28,1–10

A sós ízt az ember nyelve legnagyobb felületén érzékeli, s a szervezetben életfontosságú funkciója van: a só-víz háztartást tartja fenn. Megőrző szerepe van a hatalmas tengerekben, ahol a víz megposhadna, ha édes víz lenne. Tartósító szerepe van, pl. a húsok esetében, melyeket besózva hűtő nélkül is eltároltak akár fél évig is. De ízesít is, mert teljesen feloldódva a levesben észrevétlen, mégis érezhető.

A sós erőteljes íz, melyhez Jézus a tanítványokat hasonlítja (Mt 5,13)! Nem savanyúaknak kell lenniük, nem is keserűnek, de édeskésnek sem!

A húsvét, a feltámadás üzenete az, amire semmilyen emberi magyarázat nem elégséges. Ez Isten tette, az élő, mindenható, örökkévaló Istené! Ez az, ami megváltoztatta a tanítványok életét. „Besózta” őket. Ízük lett, szavuknak ereje lett, mert többé nem egy szenvedő Mesterre emlékezhettek csupán, hanem az élő Krisztus volt velük. Isten nevének „élő volta” itt lesz teljessé, hiszen nem a földi életről van szó már, hanem az örökkévaló, az elmúlhatatlan életről.

Régi tanúságtétel: a feltámadást nem lehet bizonyítani, de a Feltámadottal találkozni lehet!

Számunkra csak az a keskeny, és olykor üggyel-bajjal föllelhető út marad, hogy minden napot úgy fogadjunk, mintha az utolsó lenne, ám hitben és felelősségben mégis úgy éljünk, mint akik nagyszerű jövőre számítanak!

D. Bonhoeffer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Nagyhét ízei: a keserű

Mt 27,15–56

A keserű egyensúly-íz, mely azért szükséges, hogy a többi ízektől meg ne undorodjunk. Kellemetlen, főként azért, mert hátul érezzük a nyelven, s ezért hosszabb ideig megmarad, mint a többi. Néha mégis kívánjuk, mert az emésztéshez szükséges. Nem véletlen, hogy a gyógyszerek többsége keserű – érdemes ezen is elgondolkodni!

Sok keserűsége lehetett Jézusnak egész életében, de talán legnagyobb a tanítványok értetlensége, hitetlensége volt. A Golgota keresztjén elmondott imádsága, értünk való könyörgése egészen közel hozza Őt hozzánk, a szenvedő Mestert.

Egyedül kellett maradnia, hogy „velünk lehessen az Isten”. Egészen a halálig kellett mennie, hogy számunkra életet hozhasson.

Nekünk is szükséges a megkeseredés bűneink felett. Keserves sírással érdemes „kezelni” hűtlenségünket. Keserűségeivel jobb, ha az ember maga marad, nem keseríti mások szívét, hanem egyedül csendesedik gyógyulásra.

Jézus halálának keserűsége szabadít meg olcsó „íz-keresésünktől”, s adja meg az élet igazi ízét!

Halál. Jöjj hát, te legnagyobb ünnep az örök szabadság útján. Halál, zúzd össze mulandó testünk és megvakított lelkünk súlyos láncait és falait, hogy végre megpillanthassuk azt, amit látnunk nem adatott meg itt. Micsoda változás! Tehetetlenül állsz, s mégis föllélegzel… („Élek többé nem én…”)

D. Bonhoeffer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Nagyhét ízei: a savanyú

Mt 26,17–75

A savanyú, a frissítő íz. A legrövidebb ideig érezzük, átmeneti jellege van a szervezetben. Az emésztés egész folyamatát végigkíséri, mert a sav képes lebontani a megfelelő vegyületeket, hogy azután beépíthessük, amire szükségünk van.

A nyelvünkön oldalt érezzük, összerándít egészen, ha hirtelen nagy adagban kerül a nyelvre. Rombolni is tud, mert a savak töménysége roncsoló is lehet.

Senki sem ajánlja, sőt Urunk mindenképpen figyelmeztet minket, hogy ne legyünk savanyúak, ne romboljunk másokat, ne legyenek összerándító megjegyzéseink.

A nagycsütörtök egésze úgy tűnik, hogy mindent szétrombol, ami addig megvolt: szétesik a közösség, megszűnik a tanítás közvetlensége, Jézust elfogják, s a tanítványok szétszélednek. Az utolsó vacsora még azt mutatja, hogy a Páska ünnepének meg­élése, a szabadulás ünnepe közös. Ám olyan szavak hangzanak el, amelyek jelzik, hogy valami más készül itt, s a tanítványok egyszerre nem értik a Mestert.

Júdás árulása, Péter tagadása, a többiek elfutása megszomorítanak minket, de tudhatjuk, szükségük van rá, hogy ne önmagukban bizakodjanak.

Vajon nem lettünk mi is tagadóvá és árulóvá, félelmes szívűvé, káromlóvá? Vizsgáljuk meg szívünket a parancsolat figyelmeztetésében!

Hiszem, hogy Isten mindenből, még a legrosszabból is jót tud és akar kihozni. Hiszem, hogy Isten minden bajban annyi ellenálló erőt ád, amennyire szükségünk van. De sohasem adja meg előre, hogy bizalmunkat ne önmagunkba vessük, hanem egyedül csak Őbelé. Hiszem, hogy vétkeink és tévedéseink sem hiábavalóak, s hogy Istennek azokkal sincs nehezebb dolga, mint vélt jócselekedeteinkkel.

D. Bonhoeffer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Nagyhét ízei: az édes

Mt 21,1–17

Gyermekkorunktól a legkellemesebb íz az édes, melyet úgy várunk. Nagyon könnyen romló, s könnyen betegséget is okozó íz, vigyázva kell élni vele. A nyelvünk hegyén érezzük, ahogy belekóstolunk a dolgokba, hogy valaminek az elején kedvet kapjunk hozzá. A gyümölcsök nagy része édes.

Ám a negédes emberektől irtózunk, mert társaságuk „ragadós”, és korántsem vonzóak, szinte csapdaként vannak jelen a gyülekezetben – lehetetlen tőlük szabadulni. Általában hamisnak hatnak, mert lehetetlennek tűnik, hogy minden olyan szuper, mint állítják, s olyan gerjesztett egész nyájasságuk.

Virágvasárnap az egyetlen alkalom, amikor Jézus megengedi, hogy felmagasztalják az emberek. Dicsőségesen vonul be, mint király, mint a megígért Messiás. De mintha minden édességet elvesztettünk volna, amikor látjuk a vezetők reagálását. Csak állunk szomjazva az örömre, szeretetre, s hirtelen érezzük a hatalmas hiátust, amit a Mester el nem fogadása okoz, akinek nevében nekünk megtartatásunk van!

Jézus bevonulása hatalomátvétel. Csak akkor lesz „édes” számomra, ha átadom az irányítást Neki. Gondoljuk így végig az eseményeket!

Ki állja meg a helyét? Csak az, akinek nem a maga okossága, elvei, lelkiismerete, szabadsága, erényessége jelenti minden dolgok legvégső mértékét, hanem mindezeket kész feláldozni, amikor hitben és egyedül Istenhez való hűségben engedelmes és felelős cselekvésre van hivatva. Akinek élete semmi más nem akar lenni, mint felelet Isten kérdésére és hívására.

D. Bonhoeffer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

07-4. Falatról falatra

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, barkácsolás, kézművesség, természetismeret, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 6,25–26; 10,29–31; 14,13–21; János 6,1–13
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, természeti, zenei-ritmikus, egzisztenciális
  • Tevékenység: Kapcsolati-önismereti játék; hal alakú és halkrémes szendvicsek készítése; énekes-ritmikus asztali imádságok; pocakvers és aggódás-oldó igék

 

Mid van, amit odaadhatsz? (Önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi)

Géri, a történetben szereplő kisfiú nem teketóriázott, odaadta az anyukája készítette ebédjét, pedig lehet, hogy már éhes volt ő is. Neked mid van, amit odaadhatsz másoknak? Ezt a kérdést aktiválja az alábbi önismereti játék.

Szükség van annyi színes papírból kivágott kenyér- és halformára, hogy minden gyereknek jusson legalább egy-egy (inkább több legyen). A gyerekek írjanak a formákra néhány dolgot, amit oda tudnának adni másnak, illetve amit meg tudnának osztani másokkal. Egy formára egy adomány kerüljön, ami lehet bármilyen tárgyi vagy cselekvő, lelki segítség. Pl.: Megfelezzük az uzsonnámat. Kölcsönadom a játékomat. Játszunk egy társast. Elmegyünk sétálni. Segítek matekozni. Jót beszélgetünk suli után. Stb.

Gyűjtsük a megírt formákat egy kosárkába, és üljünk le körbe. Indítsuk útnak a kosarat: A kezdő játékos húz egy kenyér- vagy halformát. Felolvassa, mit kapott. Elmondja azt is, hogy ez számára mit jelent, mit kezd vele stb. Majd feláll, és odaviszi valakinek a kosárkát, aki hasonlóan folytatja a játékot. Addig játszhatjuk, amíg mindenkinek van legalább egy hala és egy kenyere.

 

Halas szendvicsek (Vizuális-térbeli, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati)

Kirándulásra, szeretetvendégségre, szülinapra, névnapra, vagy csak úgy, készítsünk hal alakú vagy halkrémes szendvicseket. A kenyér és hal egy tálon (kosárban) szerepelhet így is.

A szendvicseknek adhatnak a gyerekek fantázianevet.

Hal alakú szendvicsek:

Halkrémes szendvicsek

Képek: 123RF

 

 

Asztali imádságok (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Köszönjük meg Istennek a mindennapi kenyeret énekelve (kottával együtt elérhető az énekeskönyv címsorára kattintva):

 

Jézust áldja énekünk 41

Áldd meg, édes Istenünk,
Mindennapi kenyerünk! Ámen!

 

Jézust áldja énekünk 40

Jövel Jézus, áldj meg minket,
Mindennapi kenyerünket! Ámen!

 

Jézust áldja énekünk 39

Jövel Jézus, légy itt vélünk,
Áldd meg, amit adtál nékünk!
Adjad, Urunk, hogy jólessék,
A te neved dicsértessék!

 

Hálát adhatunk az alábbi versimával is:

Köszönjük Istenünk,
hogy nem fogy ki a szó
és a falat a szánkból,
mindig van mit mondanunk,
és van mivel megtöltenünk
a pocakunkat.

 

Források:

Jézust áldja énekünk (Református Pedagógiai Intézet, Bp., 2003)
Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt: Játéktár a Mesélő Bibliához (Harmat, Bp, 2008)

 

Verébfalatok (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, egzisztenciális)

A tanítványok aggodalmaskodása vezetett a csodához, hiszen ők problémáznak azon, hogy most már vacsorázni is kéne. Jézus csodája egyfajta válasz az aggodalmaskodóknak, és Isten gondoskodásának cselekvő példázata. A pocakvers derűs hangon foglalja össze gyerekek számára a „tanulságot”:

 

Miklya Zsolt: Pocakvers

Pocakba ment sok falat,
kosárban is sok maradt.
És a morzsa, kenyérmorzsa
a sok verébnek maradt.

 

Kép: 123RF

 

Jézus így tanít erről:

Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál?

Máté 6,25–26

 

Nem úgy van, hogy két verebet adnak egy fillérért, de egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.

Máté 10,29–31

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

Gyümölcsök

Gal 5,16–22

Honnan lehet megismerni a keresztyéneket? Gyümölcseikről. Íme a lista. Lehet szembesülni. Nem kérdés, hogy melyik, mikor, hogyan, csak az, hogy a láz, a fájások alapján vegyük észre, hol beteg a test.

A test kívánságainak is van gyümölcse, s a Lélek munkájának is. Egyik sem azonnal, hanem mind beérve, a maga idejében. A dédelgetett gondolatok, szenvedélyek, az álmodozások, hamis cselekedetek mindegyike táplálja, növesztgeti bennünk a test gyümölcseit. „Akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát” – ez elég megállító mondat. Olyan, mintha az ember a maga útján egy szakadékhoz érkezne, s bár utál visszafordulni, nem tehet mást – különben leesik, és összezúzza magát.

A test gyümölcse sok, mégis semmivé lesz. A Lélek gyümölcse egy, s mégis ez marad meg. Mint egy narancs gerezdjei. Hármas tagolásban még könnyebben érthető: szeretet, öröm, békesség – annak gyümölcse, hogy az Úrral milyen kapcsolatban vagyok. A három egyike sem belőlem fakad, hanem valóban ajándék. Ez hatással lesz a másokkal való kapcsolatomra is, ahol megszületnek bennem: a türelem, szívesség, jóság, mint készségek. Végül belül bennem is lezajló folyamatként magam formálódom: hűség, szelídség, önmegtartóztatás jellemem szilárd elemeivé lesznek.

Az arcokra, mikre a tied

települt ráncként,

nézhetsz-e, ha majd

nélküled tisztulnak széppé?

Bogárdi Szabó István

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

07-3. Gyógyítás és vacsora

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 

Kép: Kelemen Czakó Rita grafikája

  • Bibliai történet: Ézsaiás 35,5–6; Máté 11,4–5; 14,13–21; János 6,1–13
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus, egzisztenciális, verbális-nyelvi
  • Tevékenység: Társcipelő és énekes körjáték; történetolvasás, beszélgetés: gyógyítás és vacsoráztatás csodával; kreatív írás és kommunikáció: sms-üzenetek írása a szereplők nevében; hálaadó ének felelgető éneklése, dalszövegírás

 

Gólya, gólya, gilice (Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus, egzisztenciális)

Már jól ismerik a gyerekek a „cipelős” játékot. Álljanak össze hármasával, és „gólya viszi a fiát” játékkal jöjjenek a terem közepére (vagy szabad részére). Akit hoznak, az most sánta, csak sántikálva tud lépkedni. A sántikálók középen összefogódzva körbeállnak, a cipelők pedig körülöttük kézfogással egy nagyobb kört alkotnak.

Énekeljük a Gólya, gólya, gilice című játékdalt (elérhető a címre kattintva), miközben a belső kör lassan, bicegve, a külső kör rendes léptekkel körbe jár. A kérdést a külsők, a választ a belsők éneklik, a záró sorokat pedig mindenki. Ének végén mindannyian leguggolnak. Mikor felállnak, csodák csodája, a bicegők lába meggyógyult.

 

Gólya, gólya, gilice,
mitől véres a lábad?
Török gyerek elvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.

 

Játék végén mondjuk el a gyerekeknek, hogy a „török gyerek” a 150 éves török uralomra utal, amikor a törökök bizony sok bajt, keserűséget okoztak Magyarországon az embereknek. Mondhatni, megbénították az ország életét. Hosszú ideig tartott, mire sikerült ebből kigyógyulni.

A gyerekjáték, a játékdal mivel gyógyít? A felsorolt hangszerekkel (és a játékkal) milyen gyógyítást lehet adni a betegnek?

Ha valakinek beteg a lába, ma kihez fordulhat?

A bibliai időkben kihez tudtak fordulni a beteg emberek? – Voltak már akkor is orvosok és felcserek, akik el tudták látni a sebet, enyhítették a tüneteket, de sok betegséggel szemben tehetetlenek voltak. Nem ismerték a betegségek okát, és nem is tudták ezeket gyógyítani. Ezért volt különleges Jézus gyógyítása, aki nem „síppal, dobbal”, hanem Isten teremtő erejével érte el a gyógyulást.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: A gyógyító nyomában – De mi ez ennyinek

1 fájl(ok) 405.48 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.