Mire elég a felhatalmazásunk?

1Jn 5,13–15

Mindnyájan vágyunk rá, hogy imádságaink hatással legyenek Istenre. Arra is, hogy másokért szóló imádságaink teljesedjenek be. Jó lenne olyan hatalmat birtokolni, amivel segíthetnénk a szükségben levőkön, mellyel a rosszat legyőzhetnénk, a szenvedést megszüntetnénk… S vajon nem kaptuk meg mindezekre a felhatalmazást? Mire is elég a felhatalmazásunk? Nézzük most is végig a görög szó jelentésárnyalatait:

„Szabadság, képesség valamire” – Isten akaratának teljesítésére, a jóra, békességszerzésre, szolgálatra. Valaki így fogalmazta: „A keresztyének azok, akik tudnak jót is cselekedni.” Segíthetnek, győzhetnek!

„Hivatal, mely hatalommal jár” – a felhatalmazás tehát nem önkényes, hanem engedelmességben hathatós csupán. Arra való, amire a „Főnök” adta! Mi csak beosztottak vagyunk, követek, akik parancsot teljesítenek!

„Gazdagság” – mindent kérhetünk, hiszen olyan Istenük van, akié minden! Aki bármit megadhat, hiszen a legtöbbet, az örök életet is elkészítette számunkra!

„Pompa” – valami Isten dicsőségének sugárzásából, ahogyan Mózest is körülvette, amikor lejött a hegyről. Tehát külsőnk méltósága is hordozza Isten felhatalmazását.

Valójában az vagy, ami Isten szemében vagy.

Kempis Tamás

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

04-2. Halász-élet

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, film, digitális oktató anyag, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 14,9–10; Lukács 5,1–2
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, logikai-matematikai, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Hálóvető mozdulat megfigyelése, próbája, a hálótípus értékelése; történetolvasás, beszélgetés: további hálótípusok, a halak válogatása, feldolgozása; halfajták párosítása, kakukktojás felismerése; mozgatható papírhal készítése; mozgásos halász-játékok

 

Hálóvetők (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos)

Előző két történetünkben bepillanthattunk egy halászcsalád életébe: a két halászfiú hogyan indul el halászni, és hogyan tanítja az idősebb a fiatalabbat. Milyen hálóval halásztak?

Hogy működik a kivetőháló (dobóháló)?

Nézzünk meg néhány fotót és egy filmrészletet, hogy jobban el tudjuk képzelni a hálóvetést. Kézmozdulattal is kipróbálhatjuk (utánzó mozgás, háló nélkül).

Képek és filmrészlet:

Mit gondoltok, mi az előnye és mi a hátránya ennek a hálótípusnak? Mélyebbre merítve, nagyobb mennyiségű halat lehet-e fogni vele?

Kép: 123RF

 

Halászélet (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)

Ha a halászok nagyobb halzsákmányt akartak fogni, másféle hálóval próbálkoztak. Olvassuk tovább Miklya Luzsányi Mónika történeteit, következik az Éjszakai halászat (megtaláljuk a csatolt mellékletben). Figyeljék meg a gyerekek, a két fiú apja milyen hálóval és módszerrel halászott?

 

Beszélgessünk:

Milyen hálóval halásztak a felnőtt halászok, ha nagy fogást akartak? Hogyan zajlott a merítőhálóval való halászat?
Kik várták a halászokat a parton? Miről lehetett már messziről felismerni, hogy volt-e jó fogás?
Kinek nem sikerült a halászat? Vajon sikerült-e Zéhár és Réhi apjának?

 

Olvassuk fel a következő történetet is, címe: Halválogatás (lásd a mellékletet). Mire utal a cím? Itt is találkozunk egy új hálótípussal. Figyeljék meg a gyerekek, ez hogyan működik?

 

Beszélgessünk:

Sikerült-e az éjszakai halászat az apának? Milyen zsákmánnyal tért vissza a partra?
Kinek mi volt a dolga a halászcsaládban (apa, fiúk, anya)?
Hogyan zajlott a halválogatás? Milyen halakat fogtak? Melyiknek örültek?
Mit tettek a halfölösleggel? Hogyan tartósították a halat?
Mivel lehet még nagyobb zsákmányt fogni? Ez hogyan működik?

 

Halválogatás (Természeti, logikai-matematikai)

Válogassuk mi is, vagy legalább figyeljük meg a halakat fajtájuk szerint az alábbi weboldalakon:

A Kinneret-keszeg és Kinneret-szardínia egyaránt a pontyfélék családjába tartozik.

A képen frissen fogott tilápia egy ázsiai halpiacon (123RF)

 

Papírhalak (Vizuális-térbeli, természeti)

Készítsük el áramvonalas, mozgatható halacska papírmodelljét, ami rövid idő alatt elkészíthető. Videofilmen két modell alakítását is követhetjük, melyek között minimális az eltérés. Megmutatja mégis, hogy a halak uszonya, szája, szeme, a választott papírok színe milyen jól formálja a karaktert.

A forma rajzos kiegészítésével tovább alakíthatják a halacskákat a gyerekek. A bevágott elemekre akár pikkelyeket is rajzolhatnak. Így sajátos, egyéni „halfajok” keletkeznek, amiket összegyűjthetünk egy hálóban vagy egy üvegtálban.

Mozgatható papírhal

 

Halász-játékok (Testi-mozgásos, kapcsolati)

A halászat fizikai erőt, figyelmet és együttműködést igényel, amit mozgásos játékokkal idézhetünk meg és fejleszthetünk. Íme néhány közismert, illetve hagyományos játék:


Halászfogó

Játék előtt kijelöljük a játékteret, és kiolvassuk vagy kijelöljük a fogót; vagyis a halászt. A többiek a halak, akik futva menekülnek előle. Akit megfog, szintén halász lesz, és kezüket fogva futnak tovább. Akit megfognak, hasonlóan csatlakozik hozzájuk. Minél szélesebb a halászok lánca, annál inkább hálóra hasonlít, és kerítőhálóként működik. A két szélső halász vezeti, „húzza” a hálót, különben könnyen szétszakad. A halak elfogása csak akkor érvényes, ha a háló egészben van. Ahogy szélesedik a háló, egyre könnyebb vele bekeríteni a halakat.


Halászos

Tetszés szerinti számban játszhatjuk, fiúk, lányok vegyesen. Eredetileg fiúk és lányok álltak szemben egymással, de nyugodtan játszhatjuk vegyes csoportokkal is.

Két csoportra osztjuk a játékosokat, a csoportok láncszerűen felállnak egymással szemben, és egy-egy ügyes, vállalkozó játékost küldenek középre, a hálóba. A két játékos a csoportok között egymás kezét fogva „hálót” alkot.

A játékvezető, aki oldalt áll, háromig számol, háromra tapsol, mire a csoportoknak helyet kell cserélniük. A háló feladata, hogy az átfutó játékosok közül minél többet elfogjon. A hálót alkotó játékosok egymás kezét nem ereszthetik el, a futó játékosok a hálót nem szakíthatják át. Akit elfognak, az csatlakozik a hálóhoz. A játék addig ismétlődik, amíg az egyik csoport el nem fogy.

Forrás ábrával


Halacskák

Szintén átfutó játék, a játékér közepén gyarapodó hálóval. A játék pontos leírását megtaláljuk itt: Halacskák.

A játék forrása, pontosabb értelmező ábrákkal: Megy a gyűrű vándorútra, Gágyor József gyűjtése (Gondolat, Bp, 1982, 158–159. o.)

 

 

 

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Éjszakai halászat – Halválogatás

1 fájl(ok) 407.70 KB
Letöltés

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

04-1. Halász-iskola

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kép, galéria, digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 14,9–10; Máté 17,27; Lukács 5,1–2
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, egzisztenciális
  • Tevékenység: Horgászvers értő olvasása, beszélgetés; történetolvasás, beszélgetés: halfogás, halfajok, ehető halak; képgaléria megtekintése és érdekes információk a Kinneret-tóról; tiszta és tisztátalan halak megkülönböztetése, halfajok megismerése

 

Csali csemege (Verbális-nyelvi, természeti, önismereti)

Olvassuk fel Tóth Ágnes Csali csemege c. versének első szakaszát (a teljes vers elérhető a címre kattintva). A versben egy gyerek beszél a horgászatról. Kérdezzük meg: Mit gondoltok, fog-e majd valamit a gyerek a felsorolt halak közül? És ha igen, akkor vajon mit fog?

 

Horgomon csöpp giliszta csüng,
csinos csali csemege,
csusszan, csobban, bekapja majd
márna, csuka, kecsege.

 

Olvassuk tovább a verset, és megtudjuk a választ. Majd beszélgessünk:

Mit fogott a gyerek? Mit szeretne majd fogni felnőtt korában?
Közületek ki volt már horgászni? Aki volt, tudna-e mesélni a horgászélményéről?
Sikerült-e halat fognia? Milyen halak kerültek horogra?
Mi a jó a horgászatban? Van-e, aki nagyon szeretné kipróbálni, de még nem volt rá alkalma?
Tudjátok-e, mi a különbség a horgászat és a halászat között?

 

Fiúk a tavon (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)

Már az őskortól kezdve horgásztak, vagyis zsinórra kötött horoggal fogtak halat az emberek. Pétert is megbízta egyszer Jézus, hogy horoggal fogjon halat (Máté 17,27). A halászat azonban ennél is izgalmasabb. És aki vízparton él, ráadásul halászcsaládba születik, azt már kisgyerekkorától izgatja a halászat. Szeretné ő is mihamarabb kipróbálni, megtanulni, milyen hálóval halászni. Egy ilyen halászcsalád életébe kukkantunk bele Miklya Luzsányi Mónika következő történetein keresztül. Kapernaumban él a család, a Genezáreti-tó partján, ahol két fiútestvér indul halat fogni. Vajon miért? Miért engedi ki őket a tóra az édesanyjuk? Olvassuk fel a Fiúk a tavon című történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben).

 

Beszélgessünk:

Miért engedte ki fiait a tóra az asszony? Milyen helyzetben volt a család?
Miért volt nehéz a halászok dolga? Hogyan tanultak bele a gyerekek a halászéletbe?
Mire vágyott a legjobban Zéhár, a kisfiú?

 

Olvassuk fel a második történetet is, aminek már a címe is árulkodó: Zéhár és a nagy hal (lásd a mellékletet). A gyerekek figyeljék meg, hogyan történt a nagy fogás? Mire volt elég, illetve mire volt jó?

 

Beszélgessünk:

Milyen módon fogták a fiúk a halat?
Ki tudná elmondani, hogy működik a kivetőháló (vagy más néven: dobóháló)?
Zéhár megkapta bátyjától a lehetőséget. Hogy sikerült az első dobása?
Mit fogott a fiú? Miért dobta el ijedten magától? Miért dobták vissza a halat a tóba?
Mi a különbség a macskahal és a márna között? Mit mond a halakról Mózes törvénye?

 

Isten szeme (Vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)

Miért nevezték úgy a halászok a Genezáreti-tavat, hogy „Isten szeme”?

Meggyőződhetünk róla a saját szemünkkel is, ha megnézünk néhány képet a mai Kinneret-tóról (Galileai-tenger, Tibériás-tenger, Genezáreti-tó) közelebbről és távolabbról (még az űrből) is az angol nyelvű Wikipédia-oldalon: Galileai-tenger.

További képek: Halászok a Kinneret-tavon

Panoráma kilátás a Galileai-tengerre Észak-Izraelben (123RF)

 

Kirándulóhajó a Kinneret-tavon
Tibériásnál (123RF)

 

 

Horgászó férfi a Kinneret-tavon
Tibériásnál (123RF)

 

Tudtad-e, hogy a Genezáreti-tó

  • a Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava;
  • felszíni területe közel negyede a Balatonénak, mégis kétszer annyi víz van benne, mert igen mély (legnagyobb mélysége 43 m);
  • halakban és viharokban gazdag, 24 halfaj él benne, viharai hirtelen keletkeznek és múlnak el;
  • a Kr. u. 1. században mintegy 230 halászbárkát hordott a hátán? (Josephus Flavius közlése szerint)

 

Macskahal vagy márna? (Természeti, egzisztenciális)

Mózes törvénye alapján felismernénk-e, melyik lehet a macskahal, és melyik a márna?

 

„Mindabból, ami a vízben él, ezeket ehetitek meg: megehetitek mindazt, aminek uszonya és pikkelye van. De nem ehettek meg semmi olyat, amelynek nincs uszonya és pikkelye; ezek számotokra tisztátalanok!” (5Mózes 14,9–10)

 

Képe alapján miben hasonlít a harcsa a macskára? Merthogy a macskahal (angolul catfish) valójában harcsa, méghozzá afrikai harcsa, ami Izrael vizeiben is él.

Figyeljük meg az afrikai harcsa és márna képeit az alábbi weboldalakon, és hasonlítsuk össze:

 

 

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Fiúk a tavon – Zéhár és a nagy hal

1 fájl(ok) 406.96 KB
Letöltés

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

Akik befogadták…

1Jn 5,9–12

A „befogadni” szó az eredeti görögben sok mindent jelent. Hogy mit is hordoz még, s hogyan nyerhetünk felhatalmazást arra, hogy Isten gyermekeivé legyünk, nézzük meg az eredeti szó jelentésárnyalatait.

„Felfog” – akik megértik üzenetét, azokat hatalmazza fel. Mint amikor egy sötét szobában tapogatózunk valami után, s hirtelen valaki felgyújtja a villanyt, és mi rátalálunk arra, amit kerestünk.

„Megbecsül” – akik értéknek tartják Jézus befogadását, azokat hatalmazza fel. A dolgok értékét gondolkodásmódunk határozza meg. Akinek nem fontos Ő, az nem is éli át hatalmát. Akinek minden, az kincsként fogadja, s annak hatalommá lesz az életében.

„Megragad valamit” – akik megfogódzkodnak benne, mint egy mentőövbe az áradatban, azok átélik hatalmát.

„Elér valamit” – akik nem elégszenek meg látszatokkal, a „majdnem olyannal”, hanem addig keresik, míg elérik, azoknak egyedülállóvá lesz, amit megnyernek.

„Elvállal” – nem rejtegetik magukban, hanem kiragyog belőlük szavaikban, tetteikben. Életté, hitvallássá lesz (Mt 10,32–33).

Akit a Lélek hatalommal

magának rendel, s lenni késztet,

akiben teljes irgalommal

termőre fordul az ígéret,

annak a szíve szerelmeddel

telik csordultig, Magasságos,

abból a hála kegyelmeddel

árad a Földre, Igazságos.

Miklya Zsolt

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Akik befogadták őt…

Jn 1,9–14

Így a második félév első napjaiban az ember szembenéz az első félév eredményeivel, s végiggondolja, hogy mit is kellene másként tenni, vagy épp megerősödik abban, amit elkezdett már szeptemberben.

A fenti igében egy olyan felhatalmazás van, mely Isten gyermekeinek nyilvánít bennünket. „Akik befogadták” Jézus Krisztust, azok belülről vezérelt emberek.

A kívülről való vezérlés egy bizonyos életkorig egészen természetes, mert sok mindent meg kell tanulni ahhoz, hogy az ember helyesen tudjon dönteni. De ha ez a későbbi életkorban is megmarad, akkor állandó „felügyelet” szükséges mellénk, hogy valaki mindig megmondja helyettünk, mi a jó. Vannak társadalmak, ahol direkt „kiskorúsítják” a tömeget: kívülről, felülről vezérlik, hogy ne kelljen gondolkodni senkinek, s mindent „be lehessen adni”.

A tömegmanipuláció egészen távol áll Istentől. Ő az övéit felnőtt életre hívja, akik belülről vezéreltek, felelős emberek, akik hálából szánják oda magukat követésére, megharcolják döntéseiket. A bűnt legyőzöttnek tartják, mert Krisztus magára vette a Golgotán, de komolyan veszik hatalmát rajtunk, mert bűnös emberek maradunk életünk végéig.

A hívő ember Istennek egyre több csodálatos erejét érzi felszabadulni, s úgy tapasztalja, hogy az ő hitére megindulnak Isten kötött energiái és fenntartják őt – míg a hitetlen úgy érzi, hogy a „véletlenek” rázúdulnak és összemorzsolják.

Ravasz László

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Fordulat a bemutatkozásban

Zsolt 139,13–18

„A te Istened.” Nem túlzás ez valahol? És ha én nem akarom? Hasonlít ez arra, mintha valaki ismeretlenül odajönne hozzám, s úgy mutatkozna be: „Én vagyok a te legjobb barátod!” Milyen alapon? És ha nekem nem szimpatikus, vagy már van másik barátom? De ha az illető elmondaná, hogy ő mentette meg az életemet egy bizonyos helyzetben, akkor már valóban elgondolkodnék, hogy talán mégis ő a legjobb barátom.

Isten annak alapján az „Istened”, amit érted tett!

Figyelj arra is, hogy itt nem a „ti Istenetek” szerepel, nem egy népet szólít meg a parancsolat, hanem az egyes embert. ÉN-TE kapcsolatban akar veled lenni az Isten. Ez nemcsak az Újszövetségben jön így elő, hanem itt, az első parancsolatnál is.

Isten megszólít Téged is! Mint személy a személyt. Ő az, aki formált nagy erővel, mint a fazekas az agyagot. Ismerte „alaktalan testedet”, mielőtt lettél volna – ahogy a zsoltáros írja. Már akkor gondoskodott rólad, amikor még szüleid nem is sejtették létezésedet. Tervében már akkor szerepeltél, hogy megismerhesd és megszerethesd te is Őt.

Imátkoztalak már kőben, fában,

a táltossörényű paripákban,

imátkoztalak a kelő napban,

éjszaka szentjánosbogarában.

De legtöbbször mégis önmagamban,

hogy ne legyél annyira idegen.

Mondd, miért a magam tükre legyen

mosolyod a mások bizalmában?

Bogárdi Szabó István

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Élő Isten

Jer 10,1–10

A bemutatkozás ott a Sínai-hegynél folytatódik. Isten elmondja Mózesnek, s népének, hogy Ő az egyetlen Isten, aki ÉL, aki VAN. Az eredeti héber nyelvben a „Jahve” név a létigéből vezethető le, s annak ragozott formáját mondja itt Isten magáról: EHJE = VAGYOK. (Nem mond konkrét nevet, mert azzal is megkötné magát!)

Ő az egyedül létező Isten, a többi: emberi kitaláció. Vagy ahogy Jeremiás nagyon szemléletesen mondja: „madárijesztő”. Az ember gyártmányolta magának, mert nem találta az igazit. Félelmében formálgatta, s másokat is csak ijesztgetni tud vele.

Az Isten él és szeret minket. Elűzi félelmeinket, mert éppen nem ijesztgetni akar. Minden mondatát azért mondja, hogy megismertesse velünk azt a rendet, amiben életlehetőségünk van. Testünket „beprogramozta”, lelkünket megszólítja. Él az Isten, és életet formál. Minden munkája azért van, hogy ezt megérthessük, s ebben örvendezhessünk.

Amíg nem vagyunk Benne, addig nem élünk, csak vegetálunk. Amíg Ő nem él bennünk igéje által, addig csak sejtéseink és hiányaink vannak. Addig az életünk csak elmúlik, mint minden ebben a világban. De az ember élete arra adatott, hogy „beteljen”, hogy betöltse rendeltetését.

Van már élő Istened, sejted már kicsoda Ő, vagy csak „madárijesztőid” vannak?

Saját tehetetlenségünk semmit sem változtat Isten ígéretein.

C. H. Spurgeon

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Ki az az én?

2Móz 3,1–15

Az ÉN – személyt jelez. Isten nem csupán egy elvont fogalom vagy személytelen erőkiáramlás, hanem személyes Isten. Azt akarja, hogy ilyennek ismerjük meg. Ezért bemutatkozik. Bemutatkozáskor az ember a legrövidebbet, legfontosabbat mondja magáról, ami megjegyezhető. Isten is a legrövidebbet mondja ott a Sínai-hegynél. Személyéhez köti az életet, mint örökkévaló Isten, mint egyedüli valóságos ÉLET.

Bemutatkozásakor az ÉN teljhatalmat jelez, a szuverén Istent, aki önmaga döntötte el, hogy megszólítja az embert. Őt nem lehet befolyásolni, döntését megváltoztatni. Ő az egyedül, aki nemcsak azt tudja, hogy kivel mi történik, hanem azt is, hogy miért. Mert Ő tudja, hogy mit akar.

Amit ebből megismerhetünk, azt kijelenti nekünk, amit ebből elrejtett, azt titokként kell látnunk, s elfogadnunk.

Milyennek ismerted meg eddig Istent? Tegyél fel kérdéseket, s írd fel magadnak, hogy bibliaolvasásod közben felfedezhesd a válaszokat – vagy megváltozzanak a kérdéseid!

Mindenben rend van, ebben hiszek. E rend mögött szándék van, melyet ismerek. Én Gondviselésnek nevezem. Ez a szándék törődik velem, személyesen büntet, vezet, elrendezi dolgaim, s mélybe taszít, minden pillanatban ellenőriz, építi körülöttem a világot, és épít engem a világban, felhasznál. Aki ezt nem érzékeli idővel, az vaksi és süket.

Márai Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Szövetségi szerződés

5Móz 5,1–21

A Tízparancsolatot akkor kapta Izráel népe, amikor Isten kivezette őket Egyiptomból, s a rabszolgahadból népet akart formálni. A parancsolatok sora Istennel és egymással való közösségük formálódásának eszköze lett.

Erre emlékezteti őket Mózes búcsúbeszédében. Amit megéltek a Sínai-hegynél, az szövetségkötés volt az élő Istennel, aki megmutatta szabadító hatalmát nekik. Azóta eltelt 40 esztendő, meghalt egy nemzedék. Ott állnak az Ígéret földjének határánál. Újra dönteniük kell, hogy milyen rend szerint akarnak élni. Megerősíteni a régiek ígéretét a maguk életében, s növekedni az engedelmességben, vagy elveszíteni az örökséget, az Istennel való szövetséget?

A 10 parancsolat 10 olyan szabály, olyan együttélési norma, mely Isten népét meg kell hogy különböztesse a többiektől. Aki a szövetséges nép tagja kíván lenni, annak komolyan kell vennie minden szavát.

Mi is folytatói vagyunk atyáink örökségének. De a szövetséget mindenki csak magára nézve kötheti meg. Számunkra Isten egy új utat készített Jézus Krisztusban, aki betöltötte a törvényt. A szövetséget a keresztségben Isten kegyelmének felajánlásával mind megkaphatjuk, de személyes döntés nélkül a szövetség csak ígéret. Aki döntött Jézus Krisztus követése mellett, az hálából tartja meg minden rendelését. Ezért gondolkodunk együtt a parancsolatokról.

Ha az ember követel, azért teszi, mert kapni akar. Ha az Isten kér tőlünk valamit, azért teszi, hogy új módon még többet adhasson.

P. Sertillanges

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024