Üzenet – Téma:

* Isten tiszteletet és szeretetet kíván tőlünk minden ember előtt.
* Egy nővel mindig tisztelettel kell bánni.
* Isten gondoskodik népéről, Izráelről.

Előzmények:

A júdai foglyok egy része Zerubbábel és Jósua vezetésével visszatért Júda és Jeruzsálem terü­letére. De még sokan maradtak Babilon és a Perzsa birodalom más területein.

Bevezetés:

Eszter könyvében nem említik Isten nevét. A történetekben mégis lehet érezni az Ő jelenlétét. Nem ismerjük Eszter könyvének íróját. Mordokajról kiderült egy érdekes dolog. Előkerült egy tábla, amin egy bizonyos Mardokajt (Mordokaj) említenek, aki fontos tisztséget töltött be Xerxész udvarában.

1. történet:

A nagy hatalmú Ahasvérós király, perzsa nevén I. Xerxész* az óriási Perzsa birodalomban uralkodott, amely 127 tartományból állt Indiától Etiópiáig. Gyakran tartózkodott Súsán* várában. Uralkodásának harmadik évében nagy ünnepséget rendezett, és minden tartomány vezetőjét meghívta. Az ünnepség fél évig tartott, amivel a király gazdagságát és hatalmát bizonyította.

A 180 napos ünnep után a király rendezett egy hét napos ünnepséget, ahova az udvartartás minden embere hivatalos volt. A palota gyönyörűen fel volt díszítve. Mindenből sugárzott a pompa és a gazdagság. A vendégek változatos formájú színarany poharakból itták a bort, királyi minőségű bort, ahogy az a gazdag Ahasvérós királyhoz illik. Udvaroncainak azt a parancsot adta, hogy mindenki annyit igyon, amennyi jól esik, de nem kell erőltetni.

Míg a király a palotában ünnepelt, addig Vasti királyné a női vendégeknek adott fogadást. A Perzsa birodalomban a nők és férfiak nem ünnepeltek együtt. (A babiloniaknál igen, vö. Dán 5; 188. lecke.)

A hetedik napon a királynak jó kedve támadt a bortól, és hét fő udvari emberének azt a parancsot adta, hogy hozzák el Vasti királynőt. Meg akarta mutatni őt királyi koronában és teljes szépségében. Hiszen ő egy gyönyörű asszony.

Mégse túl sok szeretetről és tiszteletről tanúskodik Ahasvérós parancsa. Önteltségében nem törődött Vasti érzéseivel és véleményével. Hét udvari embere gyorsan elment a királynéhoz. De Vasti megtagadta, hogy megjelenjen a férfiak előtt! Nem akarta elveszíteni női értékrendjét.

Az udvari emberek tehát a királyné nélkül jöttek vissza. Ahasvérós nagyon dühös lett, mikor Vasti engedetlenségét meghallotta. Tanácsadóihoz fordult, akik szintén heten voltak.

Nélkülük nem tudott döntést hozni ebben az ügyben. Mi történjen egy ilyen engedetlen királynéval, a törvény mit mond róla?

Memúkán vette át a szót: „Nemcsak a király ellen vétett Vasti királyné, hanem Ahasvérós király minden tartományának összes vezető embere és egész népe ellen is. Mert a királyné tettének a híre eljut majd minden asszonyhoz, és ők is megvetik férjüket. Azt fogják mondani, hogy Ahasvérós király is megparancsolta, hogy Vasti királynét vezessék be hozzá, de nem ment. A királyné tettének a hallatára így fognak majd beszélni az előkelő perzsa és méd asszonyok a király összes vezető emberével, és lesz bőven megvetés és fölháborodás. Ha jónak látja a király, bocsásson ki királyi rendeletet, és jegyezzék azt föl a perzsák és médek megmásíthatatlan törvényei közé, hogy Vasti nem jelenthet meg többé Ahasvérós király színe előtt; királynői méltóságát pedig adja a király másnak, nála jobbnak. Ha kihirdetik a király rendeletét, amelyet végre kell hajtani az egész hatalmas birodalomban, akkor minden asszony, a legnagyobb és a legkisebb rangú is megadja majd férjének a tiszteletet.”

Ahasvérós jónak találta Memúkán javaslatát. Meghozta a döntést, és a birodalom minden területén kihirdették, hogy a férfi az úr a házban!

2. történet:

Miután Ahasvérós haragja elszállt, eszébe jutott, hogy mit tett Vasti, és hogy döntött róla. Valószínűleg megbánta, hogy nem gondolta át még egyszer. Ezt a tanácsadói is látták. Talán úgy gondolták, az országnak sem tesz jót, ha a király szomorú. Ezért egy javaslatot tettek.

Azt tanácsolták a királynak, az egész ország területén küldjön szét embereket, hogy szép lányokat keressenek a király számára. A lányok a súsáni palota női részében, az asszonyok palotájában gyülekezzenek. Bízzák őket Hégajra, a király háremőrére*, tőle kapnak szépítőszereket. Akit legszebbnek talál majd a király, az lesz Vasti helyett a királyné. Tetszett a királynak a terv, rögtön parancsba is adta.

Lakott Súsánban egy zsidó férfi, Mordokaj, Kís leszármazottja. Ő a Júdából elhozott foglyok közül való volt, akik Jójákin királlyal érkeztek. Mordokaj nevelte Hadasszát, vagyis Esztert*, aki különösen szép lány volt.

A királyi palotában kezdtek gyűlni a lányok a birodalom egész területéről. Egy nap észrevették, hogy Eszter milyen szép. Nemsokára Hégaj is felfigyelt rá, és különösen jól bánt vele. Hét szolgálót kapott, és a női részleg legszebb helyén helyezték el. Eszter nem árulta el, hogy ő zsidó. Ezt még Mordokaj kérte tőle, nagyon bölcsen.

Mordokaj minden nap az asszonyok palotája körül sétált. Kíváncsi volt, hogy van Eszter, és mi fog vele történni.

Minden lányt egy évig készítettek arra, hogy a király elé kerüljön. Ezalatt gondozták, szépítették. Mielőtt bement volna a királyhoz, megválaszthatta, hogy milyen ruhát és ékszereket viseljen. Este a király elé vitték, és reggel jöhetett vissza. Ezután a király másodrangú feleségeinek a szállására ment, és a király feleségei közé tartozott. Csak akkor került újra rá a sor, ha a király név szerint őt hívatta.

Mikor Eszter következett, ő Hégajra bízta a ruha és az ékszerek kiválasztását. Mindenkinek nagyon tetszett.

Ahasvérós uralkodásának hetedik évében került Eszter a király elé. A király nagyon megszerette, és eldöntötte, hogy ő lesz Vasti helyett a királyné. Hogy ezt megpecsételje, a fejére tette a királyi koronát.

Eszter tiszteletére a király nagy ünnepséget rendezett. Örömének jeleként pedig elengedte az adósságokat, és ajándékokat osztott szét.

Jegyzetek:

I. Xerxész – A név jelentése: „legfőbb uralkodó”, héber alakja Ahasvérós. I. Xerxész I. Dárius fia, Kr. e. 486-tól haláláig Kr. e. 465-ig uralkodott a Perzsa birodalomban. Kr. e. 480-ban támadást indított a görögök ellen. Thermopülénél legyőzte a spártaiak maroknyi hős seregét, majd elfoglalta Athént, és az Akropoliszt felgyújtotta. Szalamisznál azonban vereséget szenvedett, és a perzsa hajóhad egyharmada megsemmisült. Később teljes visszavonulásra kényszerült. Az a történet, amiben Vasti is szerepet játszik, uralkodásának harmadik évében történt, Kr. e. 483-ban.

Súsán – Más néven: Szúza. Város a Perzsa-öböl és az Iráni-felföld között. A perzsa uralom idején a birodalom kormányzati központja Babilonból ide helyeződött át. I. Dárius (522–486), Ahasvérós apja építtette a szúzai palotát. Dárius Perszepoliszban is palotát építtetett.

Háremőr – Vagyis egy eunuch.

Eszter – Az Istár név (babiloni istennő) egyik alakja. Jelentése: „csillag”; „fiatal asszony”; „mirtusz”. Eszter héber neve Hadasszá („mirtusz”).

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1–2; 112:1–2; 144:5; 167.1–2; 236:1.5; 270:1; 428:1–4
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 172; 185
Harangszó: 41; 49:1.5; 51:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14; 61; 75; 90:1–3; 160:1–2
Erőm és énekem az Úr: 105:1; 131:1–4

Megjegyzések:

Isten tiszteletet és szeretetet kíván tőlünk minden ember előtt – Ahasvérós nem tisztelte és nem szerette Vastit, mert csak magára gondolt. Mi is gyakran így viselkedünk másokkal. Mások kárára vigasztaljuk magunkat, vagy beszélünk bántóan idegenekről, hátrányos helyzetűekről vagy a másik nemről. Gyerekközösségekben is előfordul ilyesmi. Pedig Isten tiszteletet és szeretetet vár el minden felebarátunk iránt.

Egy nővel mindig tisztelettel kell bánni – Vasti engedetlensége sok vitára adott már okot. Társadalmunkban is gyakran néznek úgy egy nőre, mint aki vágyak beteljesítésének eszköze. Erről sok kritikát hallhatunk. Az sem jó viszont, ha a nők teljesen különvonulnak a férfitársaságból. A muszlimoknál még mindig így van. Isten számára a férfiak és nők egyenrangúak (lásd Gal 3,26–28). A nő pozíciójáról és a férfi gondoskodásáról világosan ír az Ef 5,22–23.28: „Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak, mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test üdvözítője is. …Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti.” (Lásd még 1Pt 3,1–7; 1Tim 2,11–12; 1Kor 11,1–16)

Isten gondoskodik népéről, Izráelről – Bár ebből a történetből még nem látszik, Izráel Istene mégis megvédi népét ellenségeitől. Ez a motívum az egész Eszter könyvén végighúzódik.
Mi emberek gyakran nem tudjuk, hogy bizonyos dolgok miért történnek az életünkben. Később aztán úgy látjuk, hogy Isten különleges vezetése miatt. Ezt a témát dolgozhatjuk fel a történet segítségével.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• A Perzsa birodalom uralkodói, fénykora és gazdagsága. Szúza és Perszepolisz pompája. (***)
• Történelmi példák uralkodó és felesége kapcsolatára. Pl. VIII. Henrik és hat felesége. (***)
• Férfi és nő viszonyának változása az évszázadok során. Férfi és nő a különböző kultúrákban. (***)
• Férfi és női szerepek változása néhány nemzedék alatt. Házastársi viszonyok ma. Dominancia, uralom, vezetés problémái a házastársak között. A válások gyakori okai. (***)
• A leánykérés, párválasztás magyar hagyományai. A párválasztás szempontjai ma. Társkereső-teszt kitöltése és megbeszélése. (***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

• Öltözködés szép ruhákba, szépségkirálynő-választás. (*)
• Szereplők és jellemvonásaik Eszter királynő történetében. (* **)
• Szerepválasztás: király-királyné. Szerepjáték: királynéválasztás, koronázás, lakoma. (**)
• Leánykérő népi játék: Hoppon maradt vőlegény. (**)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika / Könyvtárhasználat

• Királynői ruha rajzának díszítése papír- és fonalragasztással, varrással. (*)
• Palota építése építőkockákból, vagy papírkartonból, dobozokból. (*)
• Teremdíszítés, asztalterítés. Kis zászlók, koronák, koronás szalvéták, poháralátétek készítése. (* **)
• A perzsa művészet, építészet emlékei – képek gyűjtése, könyvtári kutatómunka. (***)
• A szúzai palota rajza a gyűjtött képek megfigyelése és elképzelés alapján. Tárgyak fantáziarajza: szőttesek, edények, ékszerek. (***)

Vázlat:

Ahasvérós – nem gondol Vastira
Vasti ellenkezik a királlyal
tanácsadók
„a férfi legyen az úr a házban”

csinos lányok az egész birodalomból
Mordokaj
Hadasszá – Eszter
az új királyné

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Aki Istent szolgálja, sokszor lesz ellensé­geskedés áldozata.
* Istenben bízni veszedelem idején.
* Nehézségek ellenére is imádkozni, kitartani az imádságban.
* Isten uralkodik minden fejedelem és vezető fölött.

Előzmények:

Bélsaccarral leáldozott a Babiloni birodalom. A médek és perzsák megölték Bélsaccart azon az éjszakán, mikor Dániel megmagyarázta a falra írt szöveget.

Dániel nem egybefüggő történelmi leírást hagy hátra a káldeus királyokról, s az utánuk következő médekről és perzsákról. Csak az Isten különös gondoskodásáról és irányításáról szóló dolgokat jegyezte fel, mint a következő történetben.

Történet:

A hatvankét esztendős méd Dárius* elfoglalta Babilont. Círustól így ajándékképp ő kapta meg a Babilon királya címet. Ez kb. egy évig tarthatott, azután Círus átvette az irányítást.

Ebben az első évben megpróbált Dárius rendet rakni. Kinevezett százhúsz kormányzót és három főkormányzót. A főkormányzók közül Dániel volt az első. A kormányzók nekik adták le a jelentéseket. Dániel nemcsak legelső volt a főkormányzók között, hanem a legalkalmasabb is, mivel rendkívüli lélek volt benne. Dárius azt tervezte, hogy őt nevezi ki az egész ország élére, alkirálynak.

Ez azonban nem tetszett a többi vezetőnek. Utálták Dánielt a tisztsége, és Izráel Istene iránti elkötelezettsége miatt. Dániel a szemükben mindig csak egy júdai fogoly maradt. Állandóan figyelték, hátha valami hibát találnak benne, hogy bevádolhassák Dáriusnál. Ez azonban nem sikerült, mert Dániel hibátlanul végezte a munkáját. Másféle ürügyet kellett találni, hogy megvádolhassák. Kitaláltak hát valamit Istene törvényével kapcsolatban.

A főkormányzók és vezetők nagy csoportja érkezett Dáriushoz. „Dárius király, örökké élj!” – üdvözölték a királyt. Majd előadták tervüket, ami Dárius dicsőségét lett volna hivatott szolgálni. Aláírattak vele egy törvényt, hogy harminc napig senki sem könyöröghet sem emberhez, sem istenhez, a királyon kívül. Tehát minden kérést a királynak kell feltenni. Mekkora tisztesség ez Dáriusnak! Aki vét a törvény ellen, azt az oroszlánok vermébe* kell dobni. Dáriusnak tetszett az ötlet. (Furcsa, hogy nem vette észre, hogy Dániel, az első számú embere nincs ott.)

Dárius aláírta a törvényt, ami a médek és perzsák törvénye* szerint visszavonhatatlan volt. Dániel természetesen hallott az új törvényről. Ám hogy bizonyítsa, nem törődik vele, felment a felső szobájába, aminek az ablakai Jeruzsálem felé néztek. Dániel tudta, hogy fontosabb Istenhez hűségesnek lenni, mint emberekhez. S ahogy eddig is naponta háromszor imádkozott, most is letérdelt, hogy imádkozzon, és dicsérje az Urat.

Csak erre vártak a kormányzók! Betörtek az imádkozó Dánielhez, aztán siettek a királyhoz. Emlékeztették őt a törvényre, majd vádolni kezdték Dánielt: „A zsidó foglyok közül való Dániel semmibe sem vesz téged, ó király, sem azt a rendeletet, amelyet aláírtál, hanem napjában háromszor könyörög Istenéhez.”

A király ezt hallva nagyon elszomorodott. Próbálta megmenteni Dánielt, de a kormányzók a médek és perzsák megmásíthatatlan törvényére hivatkoztak, ami ellen nem volt mit tenni. A király parancsára az oroszlánok vermébe dobták Dánielt. „A te Istened, akit állhatatosan tisztelsz, szabadítson meg téged!” – mondta neki a király, majd lepecsételte a verem szájára hengerített követ.

A király visszatért palotájába, és böjtölt egész éjjel, álom sem jött a szemére. Már korán reggel talpon volt, és az oroszlánok verméhez sietett. Ott így szólt: „Dániel, aki az élő Isten szolgája vagy! A te Istened, akit te állhatatosan tisztelsz, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?”

„Király, örökké élj! Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak engem. Mert ő ártatlannak talált engem, és téged sem bántottalak meg, ó király, semmivel” – hangzott a válasz.

Erre a király nagyon megörült, és parancsot adott, hogy húzzák fel Dánielt. Semmi sérülés nem volt rajta, mert hitt Istenében. Akkor a király parancsot adott embereinek, hogy azokat dobják az oroszlánok vermébe feleségeikkel és gyermekeikkel együtt, akik Dánielt vádolták. Még a verem fenekére sem értek, máris megragadták őket a kiéhezett oroszlánok.

E szörnyű igazságszolgáltatás után Dárius király levelet írt a birodalom minden részén lakóknak, amiben megparancsolta, hogy mindenki félje Dániel Istenét, mert Ő az élő Isten, és Királysága örökké fennáll. Ő megment, megszabadít, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából!

Dánielnek aztán jó dolga volt Dárius és a perzsa Círus uralkodása alatt.

Dániel látomásai:

Dániel nemcsak állami tisztségviselő volt, hanem próféta is. Látomásokon keresztül mutatott meg neki az Úr sok mindent a jövőből. Ezékiel próféta dicsérte Dániel bölcsességét (Ez 28,3), és prófétaként Nóé és Jób mellé helyezte, valamint példának állította az istenfélelemben, és az Úr szolgálatában való kitartásban (Ez 14,14.20).

Az Úr Jézus Dániel próféciájának megértésére hív minket (Mt 24,15).

János sok dolgot idézett Dániel könyvéből a Jelenések könyvében. A teológusok sokat törték fejüket Dániel álmainak és látomásainak magyarázatán.

Látomás a négy élőlényről (7. rész)

Dániel Bélsaccar király uralkodásának első évében látomást látott. Négy nagy állat jött fel a tengerből. Ez négy királyságot jelent. Az első állat egy oroszlán volt, sasszárnyakkal, ami Babilont jelképezi. A második egy medve, három bordával szájában. Azt a feladatot kapta, hogy sokat egyen. Ezen a médek és a perzsák birodalmát értik. A következő olyan volt, mint egy párduc, de négy madárszárnya, és négy feje is volt. Neki hatalom adatott. Ez Nagy Sándor* uralmára, és birodalmának gyors növekedésére utal. A negyedik lény félelmetes volt: nagyon erős, nagy vasfogai voltak, amivel rágott, és a maradékot összetaposta. Tíz szarva is volt. Ez a Szír birodalomra utal, ami Nagy Sándor birodalmának egy részét is bekebelezte.

Dániel látta, hogy a szarvak között egy új is nő, és három letörik. Az új szarvon szemek is voltak, és egy száj, ami nagyokat mondott. Nem teljesen világos, hogy ez milyen birodalomra utal.

Dániel azt vette észre, hogy trónokat állítanak fel, és „egy öregkorú” (az Úr Isten) helyet foglal. Hófehér ruhát viselt, fején a haj olyan volt, mint a tiszta gyapjú, trónja, mint a lángoló tűz, és annak kerekei, mint az égő tűz.

Tűzfolyam áradt a trónból. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte. Kinyitották a könyveket. Eljött Isten ítélete a világbirodalmak felett.

Végül az egész világon minden hatalom Jézus Krisztusnak adatott: „Mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.” (Mt 26,64)

Látomás egy kos és egy bak küzdelméről (8. rész)

Bélsaccar uralkodásának 3. évében Dánielnek újabb látomása volt. A látomásban az Úlaj csatornánál állt Súsán váránál.

Dániel látott egy kétszarvú kost, ami szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt. Egy állat sem állhatott meg vele szemben. Azt tette, amit akart, mert egyre erősebb lett. Valószínűleg a médek és perzsák birodalmát jelenti ez a kos.

Azután nyugat felől egy bak jött lebegve a földek felett. Szemei között egy hatalmas szarv volt. Felöklelte a kost, és letörte annak mindkét szarvát. A földre terítette, megtaposta, és nem volt, aki a kost megmenthette volna. A bak a Nagy Sándor alatti görög birodalmat jelenti, ami legyőzte a perzsa birodalmat. Így lett a görög világnyelv, aminek segítségével a kereszténység is könnyebben terjedt.

A bak nagyon megerősödött, de mikor a leghatalmasabb volt, letört a szarva, és másik négy nőtt helyette. Nagy Sándor meghalt, és birodalma négy részre szakadt. A négy szarv közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő, és igen nagyra nőtt délen, keleten és az „ékes földön” (Izráel). Elvette a szent helyről a mindennapi áldozatot.

Egy angyal azt kérdezte egy másik szenttől, mennyi ideig tart az, amit a jeruzsálemi áldozatokkal kapcsolatban látott. A válasz kétezer-háromszáz éjszaka, ami nagyjából 6 év és 4 hónap. Gábriel, Isten hírnöke magyarázta meg a látomást Dánielnek. E „lenyűgöző” látomás után Dániel néhány napig beteg volt, de aztán senki nem vett észre rajta semmit.

A hetven hét (9. rész)

Ahasvérus fia, Dárius király uralkodásának első évében Dániel megértette Jeremiás próféciájának, a 70 éves fogságnak a jelentését. Ezután Dániel buzgón imádkozott az Úrhoz, böjtölt és zsákruhát öltött. Egy hosszú és megragadó imádságban megvallotta népe, a zsidók vétkeit, és bocsánatot kért az Úrtól.

Miközben imádkozott, eljött hozzá Gábriel angyal, és megérintette. Dánielt „kedves férfiúnak” nevezte, és felvilágosította népe jövőjéről. Hetven hét (70×7 év) van kiszabva népére és a szent városra. Ez nagyjából Kr. u. 70-et jelent, amikor a római Titusz dúlja fel Jeruzsálemet. Ebben az időben építik újjá a várost, de a Messiás is ebben az időben születik és hal meg.

A szellemi és hatalmi harc (10–11. rész)

Círus uralkodásának harmadik évében Dániel három hétig gyászolt. Böjtölt is: nem evett ízletes ételt, sem húst, nem ivott bort. Egy nap, mikor társaival a Tigris partján volt, meglátott egy férfit, aki gyolcsba öltözött, és aranyöv volt a derekán. Teste olyan volt, mint a drágakő, arca fénylett, mint a villám, szemei, mint az égő fáklyák, kezei és lábai pedig fénylettek, mint a réz. Hangja olyan volt, mint tömegek zúgása. Sokan azt állítják, hogy Dániel nem mást, mint az Úr Jézust látta. Akik Dániellel voltak, nem látták a férfit, de hallották hangját. Elfutottak, hogy elrejtőzzenek.

Dániel egyedül maradt, s hirtelen nagyon gyengének érezte magát. Mikor a férfi hangját hallotta, összeesett és mély álomba merült. Ekkor megérintette egy kéz, és fölsegítette a térdeire.

A férfi ezekkel a szavakkal üdvözölte: „Dániel, te kedves férfiú!” Biztatta, hogy szedje össze magát, s figyeljen oda rá, mert üzenetet hozott. A zsidók engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek hazájukba, de Jeruzsálem és a templom felújítása még nem kezdődött meg.

A férfi elmondta, hogy három hétig harcolt Perzsia* fejedelmével, Mihály arkangyal segített neki. A férfi azért jött Dánielhez, hogy elmondja, mi fog történni a jövőben a zsidó néppel.

Ez a találkozás túl sok volt Dánielnek, és újra a földre esett. A férfi kétszer is megérintette a száját, és bátorította Dánielt.

A férfi azután elmondta, hogy vissza kell mennie harcolni a perzsa fejedelemmel, majd a göröggel. Először néhány fontos fejedelem uralkodik majd Perzsián. A negyedik valószínűleg I. Xerxész, aki nagyon gazdag lesz. Azután egy nagy király jön (valószínűleg a macedón Nagy Sándor), aki hatalmas lesz. De hatalma legdicsőségesebb időszakában feloszlik a birodalom.

Ezután egyik birodalom jön a másik után. Sok fejedelmet sorol fel a látomás. Az utolsó, akiről szó van, újra IV. Antiochus Epiphanes, aki nyomorúságot hoz a zsidókra (lásd a 203. leckét).

Jövendölés a próbatétel végéről és a feltámadásról (12. rész)

Végül Dániel megtudta, hogy Míkáél angyal még nehéz körülmények között is népével lesz. Végül megszabadul a zsidó nép.

Ezután hirtelen ugrással a férfi a feltámadásról beszélt. Sok zsidó, aki már a föld gyomrában alszik, felkel majd, hogy örökké Istennel legyen, a többiek pedig az örök kárhozatra jutnak. Azok a bölcsek, akik a nehéz időszakban is az igaz istentiszteletre tanították a népet, fényleni fognak, mint a fénylő égbolt.

Dánielnek le kell pecsételnie a könyvet, amiben mindent felírt, amit látott és hallott. Sokan tanulmányozzák majd ezt. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz mindennek vége, Dániel nem kapott választ. Mennie kell, mert mindez el van rejtve. Dániel elvégezte a munkáját.

Jegyzetek:

Dárius – A történetírás nem tud erről a méd Dáriusról (6,1), aki Xerxes fia (9,1) és Círus elődje lett volna (10,1). A perzsa Dárius jobban ismert. Róla a 197. leckében lesz bővebben szó.

Oroszlánok verme – Régebben sokat használtak oroszlánokat és egyéb ragadozó állatokat halálbüntetés végrehajtásához. Gondoljunk csak az ókori római arénákra. Néró uralkodása alatt sok keresztény lelte halálát ilyen oroszlános arénákban. Bizonyos országokban a mai napig használnak képzett kutyákat ítéletek végrehajtásához.

A médek és perzsák törvénye – A perzsa és méd királyoknak jól át kellett gondolni az egyes törvények következményét, ha új törvény akartak alkotni. Gondoljunk csak arra a törvényre, amit Ahasvérós nevében hoztak (lásd Eszt 3; 194–195. lecke).

Nagy Sándor – a macedón uralkodó – A hatalmi harcok után Görögországban a felfegyverzett nép egy erős emberre várt, aki rendet és békét teremtene. Ez Macedóniai Fülöp volt (Kr. e. 359–336). Egy gyakorlott sereget állított fel. Fia, Sándor követte a trónon (Kr. e. 336–323). Ezután elfoglalta a Perzsa birodalmat is.

Perzsia – Círus 559–529-ig uralkodott. Elfoglalta a Babiloni birodalmat és Líbiát. Így a Kis-ázsiai görög gyarmatok is kezére kerültek. Círus nem szerette a fogságot, ezért a fogságban levő népeket visszaküldte saját hazájukba, a zsidókat is. Azt is megengedte, hogy minden nép saját istenét tisztelje, és saját nyelvét használja. Fia még inkább kiszélesítette a birodalmat.

Énekek:

Református énekeskönyv: 92:1; 93:1–4; 97:6–7; 113:1–3; 157; 225:1; 237:1.3.6; 254:1.3–5; 264:1–2.5; 474; 488
Jertek, énekeljünk: 55; 57; 63; 80; 141; 185; 206; 230
Harangszó: 18; 40:1–2; 41; 44; 52:1.3
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14:1; 26; 45:1; 53.1.3; 71; 172
Erőm és énekem az Úr: 10; 19; 30; 36; 40; 46; 80; 91; 111

Megjegyzések:

Aki Istent szolgálja, sokszor ellenségeskedés áldozata – Egy hívőnek gyakran akadhat gondja az iskolában, munkahelyen. Nem veszik komolyan. Egy kereszténynek nem ajánlanak fel rögtön magas társadalmi pozíciót sem. Ellenségei úgy gondolják, először is a hitéletébe, keresztény tulajdonságaiba, az imádságba, a vasárnap megszentelésébe tudnak belekötni. Dániel ellenségei sem voltak ez alól kivételek!
Azokat a fiatalokat is, akik Isten igéje szerint élnek, gyakran kinevetik vagy gúnyolják az iskolában, munkahelyen. De a kitartás elismerést hozhat.
Az Úr Jézus azt mondta tanítványainak: „Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20). És: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16,33).

Mindenek ellenére imádkozni, kitartani az imádságban – Az Úr naponkénti szolgálata többek között imádságból is áll. Ennek elhanyagolása nem bölcs dolog, hiszen kitől kérnénk segítséget, ha nem Istenünktől? Dániel kitartott napi imádságában még akkor is, mikor tudta, hogy ezzel veszélybe sodorhatja életét. Mindig vannak olyan pillanatok, mikor az imádkozás nehéz. Mégis ki kell tartanunk az imádságban: „Szüntelenül imádkozzatok” (1Thessz 5,17).

Istenben bízni veszedelem idején – Kitartani a hitben még normális körülmények között is nehéz. De abban a helyzetben, amiben Dániel volt – oroszlánok vártak rá a veremben! –, teljes bizalomról tanúskodni Istenben egyáltalán nem kis dolog. Akkor is az Úrban kell bíznunk, ha minden jól megy, nem kezdhetjük ezt akkor, amikor extra segítségre van szükségünk. Hiszen minden pillanatban Tőle függünk. Dánielt mindennapi imádságai közel hozták az Úrhoz. Tudta, hogy még veszély idején is bízhat benne.

Isten uralkodik minden fejedelem és vezető fölött régen és most is – Dániel látomásainak témája Isten uralma minden fejedelem felett. Nem tudjuk ezt eléggé kihangsúlyozni a gyerekeknek. Világosan láthatjuk ezekben a történetekben, hogy Isten az, aki uralkodik minden felett, az egész világtörténelmet is igazgatja. Az emberi történelem egésze az Ő irányítása alatt áll.
Nemcsak a birodalmak és uralkodók megjelenése és eltűnése történik az Ő terve szerint, hanem minden egyes ember életének irányítása is az Ő kezében van. Aki benne bízik, ahogy Dániel is tette, teljesen rábízhatja magát.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az imádkozás, imádság szerepe a mindennapokban. A kitartó imádság. (* ** ***)
• Helytállás nehéz helyzetekben. A „hívőket” érő diszkrimináció veszélye. (***)

Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Törvényhozás az ókori Perzsiában. Törvényhozás ma. Mi alapján hoznak törvényeket? Törvények és rendeletek. A törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztása. (***)
• Nagy ókori birodalmak: Babiloni birodalom, Perzsa birodalom, Nagy Sándor birodalma. A szír Antiochus Epiphanes uralma. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A történet újraalkotása – történetmondás – vázlat segítségével. (**)
• A történet dramatizálása négy jelenetben, csoportmunkában. (** ***)
• Újsághír megfogalmazása a bibliai történet alapján. (** ***)
• A bibliai történethez kapcsolódó magyar közmondások. (** ***)
• Kreatív szövegalkotás: rendelet, imádság, krónikarészlet megfogalmazása. (***)
• Mihez hasonlítható egy-egy imádság? (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

• Oroszlánverem, oroszlán- és emberalakok készítése papír, textil, fonal felhasználásával. (*)
• A babiloni építészet emlékei. A Felvonulási út egyik oroszlánja. (***)
• Oroszlán domborművének elkészítése agyagból vagy lisztgyurmából. Festés temperával vagy üvegfestékkel. (***)

Vázlat:

Dárius – méd
Círus – perzsa
kormányzók

Dániel – első közülük
törvény: 30 napig semmi imádság
Dániel: inkább Istenhez hűséges, mint emberekhez

oroszlánok verme
szabadítás
tisztelet helyreáll
kormányzók – oroszlánok verme

Dániel látomásai:
– négy élőlény
– kos és a bak
– 70 hét
– harc a hatalomért
– szabadítás

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Jézus Krisztus királysága minden királyság fölött áll, és örökké fennáll.
* A hűség próbája: személyi kultusz idején Isten tiszteletét választani.
* Az Istenben való bizalom legyőzi a félelmet.

Előzmények:

Dániel és három barátja Jójákim királlyal és több júdai fogollyal együtt került Babilonba, ahol azért tanították őket, hogy a király szolgái legyenek.

1. történet:

Nem sokkal a három éves tanulóidő vége után Nebukadneccar király álmot látott. Éjjel felébredt, de már nem emlékezett az álomra. Arra viszont igen, hogy az álom mély benyomást tett rá, és nagyon megijesztette. Ezért hívott össze minden álomfejtőt, jóst, varázslót és mágust.

Mikor mind összegyűltek, a király elmondta, mit kíván tőlük: valami fontosat álmodott, és most azt várja, hogy elmondják neki, mi volt az. Erre ők rögtön kérték a királyt, hogy mondja el az álmát, s akkor elmagyarázzák, mit jelent.

A király halállal fenyegette a bölcseket, ha nem tudják neki megmondani az álmát, és annak magyarázatát. Ha viszont tudják a megfejtést, akkor gazdagon megjutalmazza őket.

A bölcsek nagyon megijedtek. Még egyszer udvariasan kérték a királyt, hogy mondja el álmát. De a király tudta, hogy csak időt akarnak nyerni, és csalással vádolta őket. A káldeus* bölcsek azt mondták: „Nincs olyan halandó a földön, aki a király kívánságának meg tudna felelni. Nincs is egy olyan nagy és hatalmas király sem, aki ilyen dolgot kérdezett volna mágusaitól, varázslóitól vagy csillagjósaitól. Mert az, amit a király kérdez, igen nehéz. Nincs is más, aki azt el tudná mondani a királynak, csak az istenek, akik nem laknak együtt a testben élőkkel.” Nebukadneccar dühödten adta ki a parancsot testőrparancsnokának, Arjóknak, hogy az összes babiloni bölcset öljék meg.

Még Dániel és barátai is veszélybe kerültek. Dániel megkérdezte: „Miért adott ki ilyen kegyetlen parancsot a király?” Arjók pedig elmondta, mi történt.

Dániel bátran a király elé állt, és egy kis időt kért tőle a magyarázat megadására. A király beleegyezett. Dániel hazament, és elmondta barátainak, mi történt. Együtt imádkoztak, hogy Isten adja meg Dánielnek az álmot és jelentését, hogy megmenthessék a maguk és a bölcsek életét. Éjjel egy látomásban tárta fel Isten a titkot Dánielnek, amiért ő hálaimát mondott.

Reggel Dániel Arjókhoz sietett, és azt mondta: „Ne pusztítsd el a babiloni bölcseket! Vezess engem a király elé, és én megmagyarázom a királynak az álmát!” Arjók ezt meg is tette. A király megkérdezte, valóban ismeri-e Dániel az álmot, és annak magyarázatát.

Dániel azt válaszolta, hogy a mágusok, jósok és tudósok nem tudják a király titkát megfejteni, de van Isten a mennyben, aki titkokat jelent ki. Ő tudatta Nebukadneccar királlyal, hogy mi fog történni. Ő tárta fel Dánielnek is az álmot. Nem azért, mert ő bölcsebb lenne másoknál, hanem azért, hogy a király megérthessen mindent.

„Egy nagy szobrot láttál. A szobor hatalmas és roppant fényes volt. Előtted állt, és rettenetes volt ránézni is. Ennek a szobornak a feje színaranyból volt, a melle és a karjai ezüstből, a hasa és az oldala rézből, a lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből voltak. Miközben nézted, egy kő zuhant le anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna, ledöntötte a szobrot vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzta az egészet. Összezúzódott a vas, a cserép, a réz, az ezüst és az arany, és olyan lett az egész, mint nyári szérűn a polyva, amelyet elvisz a szél, és nyomát sem lehet találni. A kő pedig, amely ledöntötte a szobrot, nagy heggyé lett, és elfoglalta az egész földet.”

Dániel ezután az álom magyarázatát* is elmondta a királynak. „Ó király, királyok királya, akinek a menny Istene királyságot, hatalmat, erőt és méltóságot adott, kezedbe adta az embereket, a mezei állatokat és az égi madarakat, bárhol laknak is, és mindezeknek uralkodójává tett: te vagy az aranyfej! De utánad más királyság támad, alacsonyabb rendű a tiednél. Azután pedig egy harmadik királyság, rézből való, amely az egész földön uralkodik. A negyedik királyság erős lesz, mint a vas. Mert ahogyan a vas összetör és szétzúz mindent, úgy fogja pörölyként összetörni és szétzúzni amazokat. Azt is láttad, hogy a lábak és az ujjak részint cserépből, részint vasból vannak. Az a királyság ugyanis szétszakad, de marad benne valami a vas keménységéből, ahogyan láttad, hogy a vas keveredett az agyagcseréppel. Lábujjai részint vasból, részint cserépből voltak; eszerint a királyság részint erős, részint törékeny lesz. Vasat láttál agyagcseréppel keveredve. Azok ugyanis házasság révén keverednek, de nem egyesülnek egymással, ahogyan a vas sem egyesül a cseréppel. Ezeknek a királyoknak az idejében támaszt a menny Istene egy királyságot, amely nem semmisül meg soha, és a királyi uralom más népre nem száll át. Összetöri mindezeket a királyságokat, és véget vet nekik, maga pedig fennáll mindörökké. Ezért láttad, hogy a hegyről egy kő zuhant le anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna, és összetörte a vasat, a rezet, a cserepet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten tudtára adta a királynak, hogy mi történik majd ezután. Igazat mond ez az álom, és bizonyos a magyarázata.”

Nebukadneccar királyra olyan nagy hatással volt mindez, hogy leborult Dániel előtt, és hódolt neki. Parancsba adta, hogy mutassanak be rögtön áldozatot, és tömjénezzenek. Dánielnek pedig azt mondta: „Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, a királyok ura és a titkok feltárója”.

A király Dánielt vezető pozícióba emelte, és nagy ajándékokat adott neki. Babilon város kormányzójává tette.

Dániel azonban gondolt barátaira is. Azt kérte a királytól, hogy őket is jó pozícióba helyezze. A király rájuk bízta Babilon irányítását, Dániel pedig maradt a királyi udvarnál.

2. történet:

A babiloni Dúrá völgyében állt egy hatalmas aranyszobor. Nebukadneccar adta ki építésére a parancsot. Feltételezik, hogy ezt az arany, ezüst, réz, vas és agyagszoborról való álma után készíttette.

Az új szobrot bálványként tisztelték, és a király dicsőségének növelésére szolgált. Bár, ha visszagondolunk, Nebukadneccar korábban dicsérte Dániel Istenét. Ez a meggyőződés azonban elpárolgott. Az öntelt fejedelem csupán a saját dicsőségére gondolt. Összehívta a kormányzókat, elöljárókat, helytartókat, tanácsosokat, kincstárnokokat, bírákat, rendőrparancsnokokat és a tartományok tisztviselőit a szobor felavatására. El is jöttek az elöljárók mindenfelől, még Dániel három barátja is. Ezzel a király iránti hűségüket bizonyították.

A zenészek készen álltak: kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda és mindenféle hangszer. Készen állt egy izzó tüzes kemence is, valószínűleg ebben olvasztották be az aranyat a szoborhoz.

Nebukadneccar azt a parancsot adta ki, hogy mindenkinek le kell borulni és hódolni a szobor előtt, mikor a zene megszólal. Aki nem borul le a bálvány előtt, azt a tüzes kemencébe dobják. Ez a fenyegetés mindenkire érvényes! Láthatjuk, milyen zsarnok volt Nebukadneccar.

Megszólalt a zene, és mindenki leborult a szobor előtt. Ha az életed függ tőle, akkor hamar hajlandó vagy engedelmeskedni.

Az ünnepélyes pillanat után káldeus férfiak siettek a királyhoz. Nyíltan vádolták a júdaiakat. „Vannak itt zsidó férfiak, Sadrak, Mésak és Abédnegó, akiket Babilon városában állítottál szolgálatba, ezek a férfiak semmibe sem vesznek téged, ó király, nem tisztelik isteneidet, és nem hódolnak az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál.”

Nebukadneccar haragra gerjedt, és hozatta a három barátot. „Sadrak, Mésak és Abédnegó! Igaz-e, hogy ti nem tisztelitek isteneimet, és nem hódoltok az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattam? Készek vagytok-e most, ha meghalljátok a kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda, és mindenféle hangszer hangját, leborulni és hódolni a szobor előtt, amelyet csináltattam? Mert ha nem hódoltok, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe! És van-e olyan Isten, aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket?”

A három barát bátran válaszolt: „Nem szükséges, hogy erre bármit is feleljünk. Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: Ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál!”

Nebukadneccar ekkor olyan mérges lett a három ifjúra, hogy még az arca is eltorzult. Nem várhattak már tőle kegyelmet. Megparancsolta, hogy hétszeresen fűtsék be a kemencét. Legerősebb katonáira bízta, hogy kötözzék meg, és vessék kemencébe az ifjakat.

Megkötözték tehát, és az izzó tüzes kemencébe dobták a három barátot. A király parancsára úgy felfűtötték, hogy a katonák holtan estek össze.

Nebukadneccar és a tanács tagjai nézték, hogy esnek a tűzbe Dániel barátai. Egyszer csak riadtan ugrott fel a király. „Nem három férfit dobtunk megkötözve a tűzbe?” – kérdezte a többieket. „Valóban úgy van, ó király!” – válaszolták ők. „Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik, mint valami isten.”

Nebukadneccar megállt a kemence ajtaja közelében, és így szólt: „Sadrak, Mésak és Abédnegó, szolgái a felséges Istennek! Jertek ki, jöjjetek ide!”

Sadrak, Mésak és Abédnegó kijöttek a tűzből. Mindenki köréjük gyűlt, és látták, hogy a tűznek nem volt felettük hatalma. A hajuk nem perzselődött meg, ruhájuk sem égett meg, sőt még a füst szaga sem járta át őket.

Nebukadneccar ezt a csodát látva egy pillanatra teljesen megváltozott. „Áldott legyen a Sadrak, Mésak és Abédnegó Istene, mert elküldötte angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték, és kockára tették az életüket, de a maguk Istenén kívül nem tiszteltek egy istent sem, és nem hódoltak előttük.” Az öntelt fejedelem ilyen nyíltan ismerte el Istent. Sőt még tovább ment: „Megparancsolom azért, hogy aki nem tiszteli Sadrak, Mésak és Abédnegó Istenét, azt vágják darabokra, bármilyen nyelvű népből vagy nemzetből való is, házát pedig tegyék szemétdombbá! Mert nincs más isten, aki így meg tud szabadítani!”

A király azután megerősítette tisztségében a három júdai ifjút Babilon városában.

Jegyzetek:

Káldeusok – Egy sémi törzs, akik a babiloni birodalmat alapították.

Az álom magyarázata – A következő magyarázatra gondolnak: a babiloni birodalom után jön a méd és a perzsa birodalom (ezüst), utána a görög-macedón birodalom Nagy Sándorral (réz), majd a vas római birodalom, amit olyan nagy királyságok követnek, amelyek egység nélkül uralkodnak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 71:1.3.5; 97:1; 107:1; 121:1–2; 125:1.3; 235:1.3; 236:5–7; 251:1.8; 254:1.3–4; 271:1–2
Jertek, énekeljünk: 75; 141; 163:3; 176; 185; 230
Harangszó: 41; 42; 44; 49:5–7; 54
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14:1.3; 70; 71; 75; 94; 156
Erőm és énekem az Úr: 24; 30; 46; 54; 119; 131:3–4

Megjegyzések:

Jézus Krisztus királysága – Bár az álomban egyetlen közvetlen utalás sincs Krisztus Birodalmára, biztosan állíthatjuk, hogy a kő, ami szétzúzott mindent, erre utal. Mivel az Ő Királysága minden királyságnál hatalmasabb, és örökké fennáll.
Fontos, hogy a gyerekek megértsék, nincs nagyobb hatalom a földön, mint Isten Fiának hatalma és ereje.

Kit dicsőít a királyság? – Nebukadneccar nem volt Isten szolgája. Királyságát saját dicsőségére használta fel. Büszkeségtől telve készíttette az aranyszobrot. Milyen butaság ennyi kincset adni egy szoborért, s ekkora ceremóniát rendezni! Mekkora költsége lehetett mindennek! Láthatjuk, hogy a büszke/öntelt emberek gyakran felesleges és buta dolgokat tesznek. Vizsgáljuk magunkat folyamatosan, nehogy túl büszkék legyünk!
Nebukadneccar önteltsége akkora volt, hogy Sadrak, Mésak és Abédnegó Istenével nem törődött. Az önteltség valójában mindig istentagadás. Az öntelt emberek „aranyszobrot” állítanak maguknak, és mindenkinek tisztelni kell ezt a képet. Ma is sok „kis Nebukadneccar” létezik, mindennek és mindenkinek meg kell alázkodnia előttük és „modern isteneik” előtt, mint pl.: negatív diszkrimináció, emancipáció, abortusz, euthanázia, sport, zene.

Isten tiszteletét választani – Különleges hitbeli cselekedet, ha Isten tiszteletét választjuk, még akkor is, ha halállal fenyegetnek. A Zsid 11 Dániel barátait nem nevezi meg. Mégis a 34. vers rájuk utalhat: „tűz erejét oltották ki”.
Mit választunk mi olyan helyzetekben, amikor veszéllyel fenyeget, ha kitartunk az Úr tisztelete mellett? Ezt nem tudhatjuk előre. Ilyen nehéz helyzetekben az Úr megajándékoz lelkével, és erővel, hogy Őt tudjuk választani.
Nebukadneccar tárgyalni akart még a három ifjúval. Nekik azonban nem volt szükségük második esélyre. Ez lecke számunkra is: Soha ne folytassunk tárgyalásokat a kísértővel.

Istenben bízni – Az a hit és bizalom, amit a három barátnál találunk, nyugalommal fogadja még az esetleges halál gondolatát is. Aki Istenben bízik, az tudja, hogy halála után az örök élet vár rá az Úrral.
Ha a történelemnek ezt a részét olvasod, úgy gondolhatod, félelmedben te biztos letérdeltél volna. Corrie Ten Boom apukája ezt mondta lányának: „Arra a pillanatra kapjuk meg vonatjegyünket, amikor épp szükség van rá, nem hónapokkal előbb.”
Ha mi már most az Úr közelében élünk, akkor felruház bennünket minden szükségessel az esetleges nehéz döntések meghozásához, és a szenvedéshez.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• A bizalom, a hit próbája fenyegetettség idején. (** ***)
• Zsarnokok a történelem során, a huszadik század diktátorai. Hogyan lehet megállni a hatalom fenyegetésével szemben? Életpéldák. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

• Tűzzel kapcsolatos magyar szólások, közmondások. Alkalmazás a bibliai történetekre. (**)
• Győri József: Négyen a kemencében című szavalókórusának feldolgozása élő előadás, illetve hangjáték formájában. Vers megzenésítése, zenekísérete. (** ***)
• A bibliai történet eseményeinek krónikás stílusú megfogalmazása írásban, többféle nézőpontból. Királyi üzenet írásbeli megfogalmazása. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• A (gyors) égés feltételei. A tűz, tűzgyújtás veszélyei. Égési sérülések. (**)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

• Szobrok, emlékművek a hatalom szolgálatában. A kommunista diktatúra emlékműveit összegyűjtő budapesti Szoborpark szobrai. (***)

Vázlat:

1. történet:

Nebukadneccar – álom
tehetetlen bölcsek

Arjók
Dániel
barátaival imádkoznak

álom magyarázata:
fej – arany – babiloni birodalom
mellkas / karok – ezüst – méd és perzsa birodalom
has / oldal – réz – görög birodalom
lábak – vas – római birodalom
lábak – vas / cserép – későbbi királyságok
kő – pusztítás – Krisztus örökkévaló uralma

2. történet:

aranyszobor – avatás
mindenki hódol előtte
kivéve: Sadrak, Mésak és Abédnegó

a király: még egy esély
„Van nekünk Istenünk”
izzó tüzes kemence
sértetlen marad a három férfi
a király áldása és üzenete

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Bár az Úr megbüntet, hű marad ígéretéhez.

Előzmények:

Jójákin királyt több mint tízezer fő júdaival Kr. e. 597-ben fogolyként vitték Babilonba (179. lecke).

Ezékiel próféta

Ezékiel könyvének néhány szakasza részletesen elmondja, hogy jelent meg az Úr Ezékielnek, és hogy adott kinyilatkoztatást. Azt is megtudhatjuk, Ezékielnek mit kellett prófétálnia.

A négy élőlényről szóló látomás; Ezékiel elhívása (Ez 1–2 és 3)

A júdai foglyok egy része az Eufrátesz mellékfolyója, a Kebár mellett lakott. Őket Jójákinnal együtt Nebukadneccar hurcolta el. Ezékiel („Isten erőssége”), Búzi fia, egy pap volt. Őt is az első fogság idején hozták ide. Valószínűleg ekkor volt 30 éves*, el kellett kezdenie papi szolgálatát, ami nem volt egyszerű ilyen helyzetben. Ezért hívta el az Úr prófétai szolgálatra.

A fogság 5. évében Ezékielnek látomása* volt. Észak felől nagy vihar közeledett, sötét felhőkkel és villámlással. A fényözön közepében négy élőlényt* pillantott meg: emberalakjuk volt, de mintha tűz járta volna át őket. Mind a négy élőlénynek négy arca volt, egy emberi, egy oroszlánarc, egy bika- és egy sasarc. Mindegyiküknek négy szárnya volt, a két felső ki volt terjesztve, és egyiké összeért a másikéval. Az alsó szárnyak eltakarták a testüket. A szárnyuk alatt négyfelől emberi kezek voltak. A lábfejük olyan volt, mint a borjúláb, de ragyogott, mint a réz. A négy élőlény folyamatosan mozgásban volt, nem kellett megfordulniuk, mert amikor jártak, mindegyik előre nézve tudott menni. Mindegyik élőlény mellett egy-egy kerék volt a földön. Egyformák voltak, minden irányba tudtak mozogni, az abroncsok tele voltak szemekkel. Amikor az élőlények felemelkedtek a földről, a kerekek is felemelkedtek, mert az élőlények lelke irányította azokat. Az élőlényeket pedig Isten Lelke vezette. Feje fölött valami boltozat volt, amely úgy csillogott, mint a jég.

Ezékiel hallotta szárnyaik zúgását, ami nagy vizek zúgásához hasonlított. Úgy gondolta, ilyen lehet a Mindenható hangja. Egy hangot hallott a boltozatról. Mikor kereste a hang forrását, meglátott egy zafírfényű trónust, fölötte pedig egy emberhez hasonló alakot. Ezüstösen csillogott, derekától fölfelé úgy látszott, mintha tűz fogná körül, derekától lefelé pedig mintha fényözön venné körül. Ilyen volt az Úr dicsősége.

Mikor Ezékiel ezeket látta, tisztelettel telve arcra borult, majd egy hangot hallott, ami hozzá szólt.

A látomás jelentése:

Júda ellenségei északról fognak érkezni. Ez a káldeusok népe, akiknek Nebukadneccar a királyuk.

A tűz Jeruzsálem felégetésére utal. A tűzből előjövő élőlények angyalok, kerúbok (lásd Ez 10,15.20). Hogy hasonlítanak ránk, az azt jelenti, hogy van értelmük és akaratuk, de sokkal teljesebb, mint az embereké. Erejükre a jobb oldali oroszlánarc utal. A bika erőteljes, hűséges munkás. A sas pedig legalább olyan erős, mint amilyen gyors, és éles látása van. Mindez igaz az angyalokra is.

A szárnyak arra a gyorsaságra utalnak, ahogy végrehajtják Isten ítéleteit. A szárnyak alatti kezek azt szimbolizálják, hogy munkájuk az emberek szeme elől rejtve van. Egységük jeleként érnek össze szárnyaik, együtt viszik véghez Isten megbízásait.

A borjúláb azt a merészséget jelzi, amivel az Úr ügyeit intézik. A réz csillogása pedig szeplőtlenségükre, bűntelenségükre utal. A négy hatalmas kerék és abroncs tele szemekkel az emberek világában végbemenő sok változásra utalhat. A kerekek és az angyalok együtt mozgása pedig jelentheti azt, hogy Isten lelke irányítja az angyalokat, és az Ő kezében van a földi változások sorsa. A sok szemmel Isten mindent látó tulajdonságát szokták ábrázolni.

A hang, amit Ezékiel hall, az Úr hangja. A trónus a bíró isteni felségének és hatalmának jelképe. Hogy az isteni alakot tűz veszi körül, azt jelenti, hogy Ő emésztő tűz. A szivárvány pedig Isten felségére, de kegyelmére és irgalmára is utal.

Az Úr ezt mondta Ezékielnek: „Emberfia, állj a lábadra, beszélni akarok veled!” Lélekkel töltötte el, és talpra állította, majd így szólt: „Emberfia, elküldelek téged Izráel fiaihoz, a lázadó néphez, amely fellázadt ellenem. Hűtlenek voltak hozzám ők is, őseik is egészen a mai napig. A makacs és konok szívű fiakhoz küldelek. Mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!… Akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele, hiszen engedetlen nép ez, de majd megtudják, hogy próféta volt közöttük. Te pedig, emberfia, ne félj tőlük, beszédüktől se félj! Ha csalán és tövis szurkál is téged, ha skorpiók közt ülsz is, akkor se félj beszédüktől, ne rettegj tőlük, hiszen engedetlen nép ez. Hirdesd nekik az én igéimet, akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele; hiszen engedetlen nép ez! …Nyisd ki a szád, és edd meg, amit adok neked!”

Ezékiel egy irattekercset tartó kezet látott felé nyúlni. Az Úr kiterítette előtte, mindkét oldala siratóénekkel és jajszóval volt teleírva. Az Úr megetette Ezékiellel a tekercset, akinek az olyan édes volt a szájában, mint a méz (vö. Jer 15,16; Zsolt 19,10–11; Jel 10,8–11).

Az Úr az izráelitákhoz küldte Ezékielt, feléjük kell szolgálnia. Idegen népek hallgatnának rá, ám Izráel nem fog, mert kemény szívű nép. „De én ugyanolyan keménnyé teszem arcodat, mint az ő arcuk, és ugyanolyan keménnyé a fejedet, mint az ő fejük. Olyan keménnyé teszem a fejedet, mint a gyémánt, amely a tűzkőnél is keményebb. Ne félj, és ne reszkess tőlük! Bizony, engedetlen nép ez!”

Majd ezt a tanácsot adta az Úr a prófétának: „Emberfia, minden szavamat, amelyet elmondok neked, fogadd szívedbe, és hallgasd figyelmesen! Menj oda fogságban élő néped fiaihoz, szólj hozzájuk, és mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!”

Felemelte akkor Ezékielt a lélek, és elvitte Tél-Ábíbba, a fogságban élőkhöz. Hét napig maradt ott Ezékiel, ezalatt teljesen a látomás és az Úr szavainak hatása alatt volt.

Ezután az Úr így szólt hozzá: „Emberfia! Őrállóvá tettelek téged Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben! Ha azt mondom a bűnösnek, hogy meg kell halnia, és te őt nem figyelmezteted, és nem szólsz neki, figyelmeztetve a bűnöst, hogy ne járjon bűnös úton, és így életben maradjon: akkor az a bűnös meghal ugyan bűne miatt, de a vérét tőled kérem számon. De ha te figyelmezteted a bűnöst, és ő nem tér meg bűnéből, és bűnös útjáról, akkor ő meghal a bűne miatt, de te megmented a lelkedet. Ha az igaz letér az igaz útról, és gonoszságot követ el, akkor én bukását okozom, és ő meg fog halni. Ha nem figyelmezteted őt, akkor meghal ugyan vétke miatt, és emléke sem marad meg igaz tetteinek, amelyeket vég­hezvitt, de a vérét tőled kérem számon. Ha viszont figyelmezteted az igazat, hogy ne vétkezzék többé az igaz, és ő nem vétkezik, akkor életben marad, mert engedett a figyelmeztetésnek, és te is megmented a lelkedet.”

Az Úr ezután elküldte Ezékielt a Tél-Ábíb melletti völgybe. Amint megérkezett, látta az Isten dicsőségét, mint az előző alkalommal. Leborult megint az Úr előtt.

Isten Lelke újra talpra állította, és azt mondta, haza kell mennie. Be kell zárkóznia a házába, különben köteleket hoznak és megkötözik. Értelmetlen a nép közé menni. „Nyelvedet az ínyedhez ragasztom, néma leszel, és nem tudod dorgálni őket, noha engedetlen nép ez. Csak ha én szólok hozzád, és megnyitom a szádat, akkor mondhatod nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!… Aki hallgat rá, az hallgat rá, aki nem törődik vele, az nem törődik vele. Hiszen engedetlen nép ez!”

Még az is kegyelem, ha Isten Igéje büntetést mond. A foglyok azonban nem így gondolták…

Jeruzsálem ostromának próféciái

Jó néhány próféciában jövendölt Ezékiel Jeruzsálem megszállásáról, elpusztításáról, és a nép fogságba viteléről:

A 4. fejezetben Ezékielnek egy téglát kellett vennie, Jeruzsálemet ráfesteni, és ostrom alá venni. Azután egy sütőlapot, mint vasfalat kellett maga és a tégla közé helyeznie. Ez az Úr és népe közötti válaszfalat jelenti. Ezékielnek 390 napot kellett az egyik, majd 40 napot a másik oldalán feküdnie, ami az ostrom jelképe. A kevés étel, amit ehetett, az éhínséget mutatta meg, ami a városban fog uralkodni. Az emberek, akik őt nézték, iszonyattal teltek el.

Az 5. fejezet szerint a bánat és pusztulás jeleként meg kellett borotválnia a fejét.

8. fejezet: Ezékiel egy látomásban a jeruzsálemi templomban találta magát. A templomban Astarte szobra állt. Titokban a nép vezetői mindenféle csúszómászó és förtelmes állatot imádtak, azt gondolva, nem látja őket az Úr. Az asszonyok pedig Tammúzt siratták, aki minden év végén meghal, és minden tavasszal feltámad. Más férfiak a napot imádták.

9. fejezet: Ezékiel átélte népével a pusztítás napjait, a kerúbok öldöklését.

12. fejezet: Júda fogságba viteléről szól. Feltűnő, milyen pontosan írják le a 12–14. versek Cidkijjá menekülését.

23. fejezet: Samária és Jeruzsálem egy testvérpárhoz, Oholához és Oholibához hasonló, akik már Egyiptomban, ifjúkorukban paráznák voltak. Az Úr mégis elvette őket. De mindkét nő Egyiptom és Asszíria szeretője lett. Oholiba még a káldeusok szeretője is volt. Hűtlenségükért mindkettőjüket megbüntette az Úr.

24. fejezet: Jeruzsálem egy rozsdás edényhez hasonlít, amiről nem tűnik el a rozsda, a tisztátalanság.

Ezékiel felesége az ostrom első napján (valószínűleg 588. január 15.) hirtelen meghalt. Az Úr megtiltotta a prófétának, hogy gyászoljon, mert szomorúsága semmiség a nép eljövendő gyászához képest. Ha rákérdeznek, azt kell mondania, hogy az Úr parancsára teszi ezt.

Más nemzetek elleni próféciák

A 25–32. fejezetben más népeket szólított meg Ezékiel: ammóniakat, móábiakat, edómiakat, filiszteusokat, tírusziakat, szidóniakat és egyiptomiakat. Egyik nép sem menekülhet az Úr ítélete elől. Meg is történt mindez: az ammóniak, móábiak és edómiak más népek szolgái lettek, a filiszteusok teljesen kihaltak. Tíruszt és Szidónt Nabukadneccar győzte le, Jeruzsálemmel majdnem egy időben. Még Egyiptomot is legyőzte Babilon.

Izráel megtisztításáról és helyreállításáról szóló próféciák

33. fejezet: Ezékiel újra őrállói tisztet kapott Izráel fölött (1–20). Valaki eljött Jeruzsálemből a száműzöttekhez, hogy elhozza a város elestének és pusztulásának hírét. Az Úr elmondta Ezékielnek, hogy sorstársai eljönnek majd hozzá, hogy meghallgassák, de nem nagy lelkesedéssel. Megelégedtek ugyanis a sorsukkal, és csak azzal törődnek, hogy lehetnek gazdagok.

34. fejezet: Az Úr továbbra is népének Jó Pásztora. Össze fogja gyűjteni a nép maradékát országukba. Új Pásztort hoz, aki majd gondoskodik a népről (Jézus Krisztus!). Akkor majd biztonságban lesz a nyáj (Jn 10,11).

36. fejezet: Az elhagyatott ország hamarosan újra benépesül. A nép szíve pedig megváltozik. Nem lesz többé bálványimádás. Az Urat fogják Istenükként elismerni!

37. fejezet: Ezékiel egy látomásban látta, hogy az Úr halott csontokat kelt életre. Így lesz a nép is újra élettel teli, cselekvésre kész nép. Ahogy a csontok élő egésszé állnak össze, úgy lesz Júda és Izráel újra egy néppé, egy király, az Új Dávid, Jézus Krisztus örök uralma alatt, aki igazságosan uralkodik majd.

A templomról szóló látomás

40–48. fejezet: Ezékiel néhány évvel később látomásban lenézett egy magas hegyről, és egy várost látott. Egy férfi állt a kapuban, aki mintha ércből lett volna, s mérőszalag volt a kezében. Mindent alaposan megmért a férfi, és végigvezette Ezékielt az új templomon. Az Úr elmondta a régi törvényeket a papsággal és áldozatokkal kapcsolatban, a Páska ünneplését, s újra felosztotta Izráel törzsei között az országot.

Az új város kerülete is elhangzott. A mi mértékünk szerint úgy 2 km széles és hosszú a város. Kapui a törzsek neveit kapják. A város neve pedig nem Jeruzsálem, hanem „Ott van az ÚR!” Mekkora vigasztalás volt Ezékiel számára, hogy láthatta ezt a várost!

Jegyzetek:

30 év – A papok, léviták szolgálatba állítása harminc éves korban történt (vö. 4Móz 4,3.47). Van, aki szerint a „harmincadik év” nem erre vonatkozik. Ezékiel már Jeruzsálemben pap lehetett, amit igazolni látszik a templom és a kultusz alapos ismerete.

Látomás – Lelki szemeink olyan személyeket, tárgyakat, képeket látnak, amelyek elérhetetlenek számunkra, ha eszméletünknél vagyunk.

Négy élőlény – Figyeljünk oda a Jelenések 4,7-ben leírt kép, és a római katolikus templomokban látható ábrázolások összhangjára: Márk: oroszlán, Máté: ember, Lukács: bika, János: sas.

Énekek:

Református énekeskönyv: 79:1.6; 95:3–4; 118:9–10; 130:2–4; 137:1–3; 152; 165:1–2.6; 256:1–2; 384:1–4.6–7; 394:1.5
Jertek, énekeljünk: 173; 185; 239
Harangszó: 40:1–2.6; 42:1; 45; 52:1.4
Dicsérjétek az Urat!: 5; 9; 53:1.4; 68; 69; 82; 93; 98:1.4
Erőm és énekem az Úr: 19; 84; 128; 129

Megjegyzés:

Bár az Úr megbüntet, hű marad ígéretéhez – Feltűnhet, hogy a Bibliában sokszor előkerül ez a téma. Ha az Úr büntet, az mindig megérdemelt. De Őt is elszomorítja, ha büntetnie kell. Még a büntetés ideje alatt is hűséges marad, mert megtartja ígéretét. Gondoljunk arra az ígéretére, hogy elküldi az „új Dávidot”, az Úr Jézus Krisztust, aki mint jó Pásztor fog igazságosan és békében uralkodni. Mekkora biztatás lehetett ez Ezékielnek!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem / Könyvtárhasználat

• Izráel népe a babiloni fogságban. Ezékiel próféta szerepe: figyelmeztetés és büntetés; a szabadulás, helyreállítás ígérete. (***)
• Információk gyűjtése Izráel államról. Izráel 20. századi története. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• A csontok megelevenedésének látomása Imre Flóra: Ezékiel című versében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• A templom alaprajzának elkészítése Ezékiel látomásának leírása alapján. Templomrajzok a leírás és a képzelet segítségével. Pálmadíszek, kerúbok. (***)

Vázlat:

Babilon
Ezékiel – látomás: 4 élőlény
Írástekercs – „Edd meg… és szólj”

a száműzöttek megtérésére való felhívás

prófécia Jeruzsálemről
pusztulás

prófécia a helyreállításról
Jeruzsálem és a templom megújul

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Sosem túl korai Isten parancsainak engedni.
* Életünk az Úr kezében van.
* A figyelmeztetések sokszor süket fülekre találnak.
* Isten szolgájának lenni nem fenékig tejfel.

Előzmények:

Jeremiás próféta Jósiás király uralkodásának 13. évében kezdett prófétálni, folytatta ezt Jójákim és Jójákin alatt, egészen Cidkijjá uralkodásának 11. évéig, Júda fogságba estéig. Ez összesen 40 év. Jeremiást tekinthetjük Ézsaiás utódának. A Júda hanyatlásáról szóló próféciái közül választottunk ki néhányat, valamint a Jeremiás életéről szóló részeket mondhatjuk el a gyerekeknek.

Történet – próféciák:

1,1–19: Jeremiás elhívása

Jeremiás egy Anátótban* lakó pap, Hilkijjá fia volt, tehát papi családból származott. A papokat felhatalmazták arra, hogy tanítsák a népet. Emellett Jeremiás, még fiatalon a prófétai szolgálatra is elhívást kapott az Úrtól: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek.”

Jeremiás fiatalságára hivatkozva tiltakozott, de az Úr elvette a félelmét. Senkitől sem kell félnie, csak menjen, ahova Ő küldi, és mondja el, amit Ő üzen. Ezután megérintette az Úr Jeremiás száját, és azt mondta: „Én most a szádba adom igéimet! Lásd, én a mai napon népek és országok fölé rendellek, hogy gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj!”

Tehát Jeremiás nemcsak Júdában és Júdáról fog prófétálni, hanem más népekről is. Hirdeti majd az Úr ítéletét és áldását.

Első próféciáit látomásban kapta. Előbb egy mandulavesszőt látott. A mandula* tavasszal az elsők között virágzik, és pár hónap múlva már gyümölcse is van. Az Úr így gondoskodik arról, hogy igéjét beteljesítse.

Másodszor egy gőzölgő üstöt lát Jeremiás, észak felől. Így hozza el az Úr népére a szerencsétlenséget, melyet megjövendölt. Júdától északra található Nebukadneccar rettegett birodalma, Babilon!

Jeremiásnak ezt az üzenetet kell megosztania a néppel. Erre a király, vezetők, papok és a nép majd Jeremiásra támad, de nem fogják legyőzni, mert az Úr Jeremiással lesz, hogy megsegítse.

13,1–11: Az övről mondott példázat

Akkoriban az övről* meg lehetett állapítani, hogy valaki jómódú-e. Egy szép öv viselője dicsőségére és hírnevére szolgált. Jeremiásnak egy lenvászon övet kellett hordania az Úr parancsára. Víz nem érhette, mert a vászon nedvesség hatására gyorsan tönkremegy.

Az Úr elküldte Jeremiást az övvel együtt az Eufráteszhez, hogy rejtse el egy kőszikla hasadékában. Jeremiás engedelmeskedett. Hosszú idő múlva az Úr azt mondta Jeremiásnak, menjen vissza az Eufráteszhez, és vegye elő az övet. Jeremiás elment, megkereste az övet, s meglátta, hogy teljesen tönkrement. Már semmire sem használható.

Az Úr azt mondta a prófétának, hogy így fogja tönkretenni Jeruzsálem és Júda kevélységét. A gonosz nép nem az Úr dicsőségére él, hanem azt teszi, amit akar, és más istenek előtt hajolnak meg. Ahogy az öv nem ér már semmit, olyan semmirekellő a nép is. Pedig ahogy az öv egy ember derekát fogja körül, úgy tartozik Izráel és Júda Őhozzá, mint népe. De ők nem hallgattak Rá.

18,1–12: A fazekas példázata

Jeremiást az Úr a fazekas házába küldte, ott akarta vele közölni igéit. A fazekas dolgozott éppen a korongon*. A munkadarab, amit formált, elromlott. De ez nem okozott gondot, összegyúrta az agyagot, és újrakezdte. Így olyan edényt alkotott, ami elnyerte tetszését.

Akkor azt mondta az Úr, hogy ugyanezt teheti Júda és Jeruzsálem népével. Egy pillanat alatt meg tud semmisíteni egy népet vagy országot. De ha megtér bűneiből, akkor megbánja tervét, és helyreállítja népét az Úr.

Jeremiásnak ezt az üzenetet kellett továbbadni, de a nép elutasította őt.

19: A cserépedény példázata

Jeremiást az Úr ismét a fazekashoz küldte, hogy vegyen egy cserépkorsót. Menjen ki aztán a nép vénei és a papok közül néhány emberrel a Ben-Hinnóm völgybe*, és a korsót is vigye magával. Ott kell az Úr igéit elmondania.

Jeremiás a völgyben emlékeztette a véneket mindazokra a szörnyű bűnökre, amiket ott tettek. A völgyet, amelyet Tófetnek hívnak, ezentúl öldöklés völgyének fogják nevezni. Hamarosan sokan fognak ott meghalni.

Ezután Jeremiás az Úr parancsára összetörte a korsót. Ahogy a cserépkorsó összetörik, úgy fogja az Úr megsemmisíteni Jeruzsálem városát és lakóit. A halottakat pedig a Tófetben, az öldöklés völgyében fogják eltemetni.

Mikor Jeremiás visszajött, elment a templom előudvarába, és elmondta a népnek ugyanezt a próféciát.

20: Jeremiás és Pashúr

Pashúr pap nagyon megharagudott Jeremiásra, mikor megtudta, hogy mit prófétált. Megverette, majd kalodába záratta, amely a felső benjámini kapuban volt az Úr háza mellett.

Másnap, mikor Pashúr kivétette Jeremiást a kalodából, ő ellene kezdett prófétálni: „Nem Pashúrnak nevez téged az ÚR, hanem így: Iszonyat mindenütt!” Mert iszonyat támad majd Pashúrban és barátaiban, mikor az Úr ítélete eljön. Egész Júdát Babilónia királyának kezébe adja az Úr, fogságba viszik őket, vagy karddal vágják le. A várost és a palotát kifosztják. Pashúrt és családját is elhurcolják Babilonba. Barátaival együtt Babilonban fog meghalni, mert hazugságot prófétált nekik.

Jeremiás kiöntötte szívét az Úrnak, és kesergett, mert a prófécia miatt nehéz helyzetbe került. Azt kívánta, bárcsak ne született volna meg, mert most mindenki őt gúnyolja, még a barátai is cserben hagyták.

De megvigasztalódott Jeremiás. Emlékeztette magát, hogy az Úr mindig mellette fog állni: „Énekeljetek az ÚRnak, dicsérjétek az URat, mert kiragadja a szegény ember életét a gonoszok hatalmából!”

36: A tekercset elégetik

Jójákim uralkodásának negyedik évében az Úr azt mondta Jeremiásnak, hogy jegyezzen le minden eddigi igét, amit mondott neki. Talán így majd hallgat rá Júda népe, és megtérnek.

Jeremiás Bárúkot, Nérijjá fiát bízta meg az írnoki teendőkkel. Mikor elkészült, a templom előudvarára kellett mennie, és felolvasni mindent a népnek egy böjtnapon. Bárúk ezt meg is tette. Mikájehú pedig vitte a hírt a palotába, ahol találkozott a vezető emberekkel. Elmondta, hogy mit hallott Bárúktól.

A vezetők úgy döntöttek, Bárúk előttük is olvassa fel a tekercset. Miközben hallgatták, egyre inkább megijedtek az eljövendő ítélettől. Azt mondták Bárúknak: „Nekünk jelentenünk kell mindezt a királynak!” Megkérdezték, hogy írta le a próféciákat. Bárúk elmondta, hogy minden szót Jeremiástól hallott, és tintával jegyzett le. A vezetők figyelmeztették Bárúkot, hogy rejtőzzenek el jól Jeremiással.

Ezután a vezetők elmentek a királyhoz. Jójákim a téli palotában* a tűz mellett üldögélt. Elmondták neki, hogy Bárúk mit olvasott a tekercsből. Jójákim elküldetett a tekercsért. Rövid olvasás után azonban a tekercset tűzbe dobta. Bár néhány vezető próbálta erről lebeszélni a királyt. Őket kivéve mindenki közömbös volt a történtek felől. Így vetették el a Mindenható Isten igéjét!

Jójákim parancsot adott ki Jeremiás és Bárúk elfogására. Árulóknak tekintette őket. Az Úr azonban elrejtette szolgáit!

Azt parancsolta Jeremiásnak az Úr, hogy jegyezzék le újból az igéket. Jójákimnak pedig azt üzente, hogy szörnyű sors vár rá. Jeremiás újra Bárúkra bízta a feladatot, és bővítve leírtak mindent.

37 – 38; 39,15–18: Jeremiást elfogják és kiszabadul

Időközben Nebukadneccar Cidkijját tette királlyá. De ő sem hallgatott Isten figyelmeztetésére. Jeruzsálemet körbevette a káldeus hadsereg. Cidkijjá titokban az egyiptomiaktól kért segítséget.

Nebukadneccar meghallotta, hogy Egyiptom fáraója Júdába jön, és segítséget ad. Ezért seregével a fáraó elé vágott. Cidkijjá nem tudta, mit kezdjen ezzel az új helyzettel. Két megbízható szolgáját Jeremiáshoz küldte a következő kéréssel: „Imádkozz értünk Istenünkhöz, az Úrhoz!”

Az Úr Jeremiáson keresztül azt válaszolta: „A fáraó hadserege, amely segítségetekre jött, visszatér országába, Egyiptomba. A káldeusok* pedig újból ostrom alá veszik ezt a várost, elfoglalják és fölperzselik. Ne áltassátok magatokat azzal, hogy majd elvonulnak innen a káldeusok, mert nem fognak elvonulni! Ha megvernétek is az ellenetek harcoló káldeusok egész hadseregét, úgyhogy csak sebesültek maradnának belőle, még ezek is fölkelnének sátrukból, és fölperzselnék ezt a várost.”

Jeremiás úgy döntött, a káldeusok távollétében elhagyja Jeruzsálemet. Ez természetes, hiszen tudta, mi vár a városra és lakóira. Benjámin földjére szeretett volna menni, de az őrség parancsnoka elfogta a Benjámin kapunál. Azzal vádolta, hogy Jeremiás a káldeusokhoz akart átszökni. Jónátán kancellár házába zárták, így került Jeremiás egy föld alatti üregbe.

Időközben a káldeusok újra körbevették Jeruzsálemet, és éhínség fenyegetett. Egy nap a király Jeremiásért küldetett. Becsempészték őt a palotába, ahol a király megkérdezte, üzen-e még valamit az Úr.

Jeremiás nyugodtan válaszolta, hogy a király Babilon királyának kezébe kerül. Ezután Jeremiás kért valamit a királytól: „Most azért, uram király, hallgass meg, és jusson eléd könyörgésem: Ne vitess vissza Jónátán kancellár házába, ne kelljen ott meghalnom!”

Kérését teljesítette Cidkijjá, s ettől fogva Jeremiást a börtön udvarán tartották. Sőt a pékek utcájából minden nap egy kenyeret is kapott a próféta. A Jer 32 szerint még látogatókat is fogadhatott ott.

Jeremiás a börtön udvaráról szólhatott a néphez. Figyelmeztetett mindenkit, hogy szörnyű idők jönnek Jeruzsálemre. Akik a városban maradnak, kard által, éhínségben vagy járványban fognak meghalni. Azt a tanácsot adta, hogy menjenek át a káldeusokhoz, akkor mindenki megőrizheti életét, mert az Úr azt mondta, a város mindenképpen a babiloni király kezébe kerül.

Amikor a fejedelmek hallották, hogy Jeremiás mit tanácsol a népnek, dühödten követelték a királytól a próféta kivégzését. „Hiszen ez az ember a népnek nem a javára, hanem a vesztére törekszik!” – mondták.

Cidkijjá túl gyenge volt ahhoz, hogy ellentmondjon nekik. Jeremiást kötelekkel leengedték a börtön udvarában levő ciszternába. Nem volt már víz a ciszternában, csak sár, amibe belesüllyedt Jeremiás. A király egyik tisztje, Ebed-Melek meghallotta, hogy Jeremiást a ciszternába engedték. Eldöntötte, hogy megmenti. Elmondta a királynak, hogy helytelenül cselekedtek a szolgái. Egyébként is éhen fog halni Jeremiás, hiszen nincs több kenyér a városban.

Cidkijjá újból bebizonyította, milyen könnyen befolyásolható. Elküldte Ebed-Meleket 30 szolgájával együtt, hogy mentsék ki Jeremiást, mielőtt meghal. Ők először régi ruhákat engedtek le Jeremiásnak, hogy a hóna alá tegye, majd kihúzták a prófétát a ciszternából.

Jeremiást ezek után sem engedték el, hanem a börtön udvarán tartották fogva. Ebed-Melek jutalmat kapott jó tettéért: Jeremiás elmondta neki, hogy az Úr meg fogja őt menteni a városból, amiért megbízott Benne.

41,16 – 43,7: Jeremiás Egyiptomba megy

39: Jeruzsálem elesett, Cidkijját Babilonba hurcolták. Jeremiást szabadon engedték a káldeusok.

40; 41,1–15: Nem mindenkit hurcoltak el Babilonba. Sok szegény ember hátramaradt. Nebukadneccar Gedalját, Ahikám fiát nevezte ki helytartónak. Jeremiás Gedaljával maradt Micpában.

Egy bizonyos Jismáél meggyilkolta Gedalját és segítőit, Jóhánán figyelmeztetése ellenére. Fogságba vitte a Micpában maradtakat is. Jeremiásnak és Bárúknak is mennie kellett. De Jóhánán mindnyájukat megszabadította. Felelősnek érezte magát értük, és minél hamarabb külföldre, Egyiptomba akarta vinni őket. A fáraó biztosan menedéket ad a száműzötteknek.

Jóhánán Betlehemnél gyűjtötte össze a csoportot. Indulás előtt megkérték Jeremiást, imádkozzon értük, és kérdezze meg az Urat, hogy melyik úton induljanak. Jeremiás beleegyezett, megígérte, hogy megkérdezi az Urat. Jóhánán és övéi pedig megígérték, hogy bármit megtesznek, amit kér az Úr, akár jó, akár rossz az.

Tíz nappal később az Úr szólt Jeremiáshoz. A próféta maga köré gyűjtötte az egész csoportot, és azt mondta nekik, hogy csak akkor menekülnek meg, ha Júdában maradnak. Ott megvédi őket az Úr, mert megbánta a sok ítéletet, amit népe ellen tervezett. Nem kell félniük Babilónia királyától. De ha mégis Egyiptomba akarnak menni, ahol nincs sem harc, sem éhínség, akkor ott utoléri őket a vész. Minden ember, aki oda menekül, kard által vagy éhínségben fog meghalni. Senki sem menekülhet meg. Meg kell hallgatniuk a figyelmeztetést!

Jóhánán és emberei gyorsan elfelejtették esküjüket. Hazugsággal vádolták Jeremiást, s azzal, hogy Bárúk izgatta ellenük, hogy a káldeusok kezébe juttassa őket.

Eldöntötték, hogy mégis Egyiptomba mennek. Jeremiást és Bárúkot fogolyként hurcolták magukkal! Tahpanhészban telepedtek le. Még ott is szólt az Úr Jeremiáshoz. Újra figyelmeztetett, hogy mindenki szörnyű halált hal, aki Egyiptomba menekült. Valószínűleg Jeremiás is Egyiptomban halt meg, és ott temették el.

Jegyzetek:

Anátót – Benjáminhoz tartozott. Abjátár pap lakott ott, volt ott szántóföldje, amit Salamon ajándékozott neki (lásd 1Kir 2,26; 125. lecke).

Mandulafa – Héberül „shekedh”-nek hívják ezt a fát, ami azt jelenti: „sietős fa”, mert a gyümölcsfák közül a legkorábban virágzik.

Öv – Az öv funkciója: a hosszú ruhát fel lehet vele fogatni, mikor az ember hosszú útra vagy dolgozni indul. Használták a pénzes erszény tárolására is. Státuszszimbólum is volt. Még a papok is viseltek övet.

Korong – A keleti országokban két koronggal dolgoznak, egy felső kisebbel, és egy alsó nagyobbal. Ezek összeköttetésben állnak, és a fazekas lábaival hozza őket mozgásba.

Ben-Hinnóm völgye – Ebben a völgyben állt Molok szobra, az ammóniak bálványa. A bálványt Jósiás romboltatta le, és a völgyet embercsontokkal tette tisztátalanná (lásd 2Kir 23,13–14; 176. lecke).

Téli palota – Izráelben a tél nagyon hideg és esős is lehet. Néha még hó is esik!

Káldeusok – Keszed leszármazottai, aki Ábrahám egy testvérének fia (1Móz 22,22). A Jób 1,17-ben nomád népként fordulnak elő. Területük a Perzsa Öbölnél feküdt (gondoljunk csak Úrra, 1Móz 11,28).

Énekek:

Református énekeskönyv: 59:1–2; 64:1–3.10; 88; 119:21–24; 171; 269:1–3; 271:1–2; 275:1–4; 409:2–3.6
Jertek, énekeljünk: 141; 163:1–3; 173
Harangszó: 41; 43; 45; 46; 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 68; 75
Erőm és énekem az Úr: 19; 54; 81:1; 105:1–2; 128

Megjegyzések:

Sosem túl korai Isten parancsait végrehajtani – A fiataloknak nem kell úgy gondol­kozniuk, hogy ők még túl fiatalok ahhoz, hogy Isten akaratát tegyék. Sámuel, Jeremiás és Timóteus is példa arra a Bibliából, hogy fiatalként is lehet szolgálni az Urat.

A példázatok olyan elbeszélések, melyek üzenetet hordoznak – Az Újszövetségben sok ilyen elbeszélést találhatunk. A keleti népek így magyaráznak el bizonyos dolgokat. Az Úr Jézus is sokat használta ezt a műfajt.

Az Úr az uralkodó – Az uralkodó olyan szó, amit királyokkal, császárokkal hozunk összefüggésbe, napjainkban pedig diktátorok uralkodnak így. A szuverenitás mindenható uralkodást jelent. Az ilyen uralkodó nem felelős senkinek.
A földi hatalmak sosem érhetik el az isteni szuverén hatalmat. Ezzel szemben nem is harcolhatnak (lásd Róm 9,20). Az Úr a teremtményeivel, tehát az emberrel is azt tehet, amit csak akar. Szerencsére soha nem önkényesen bánik velünk, ami viszont megtörtént sok földi uralkodó esetében. Az Úr igazságosan bánik velünk, nem személyválogató, mindig figyelmeztet, és hosszútűrést gyakorol. Meg is bocsát, miután megvalljuk bűneinket. Sőt meg is bánhatja egy korábban hozott döntését.

Az Úr dicsőségére élni – Isten azért teremtette az embereket, hogy az Ő dicsőségére éljünk. Mint ahogy egy szép öv a viselője méltóságát emeli, úgy kell, hogy mi Isten dicsőségét emeljük. Sokan kérdezik ma: „Miért élek? Mi értelme a dolgoknak?” A válasz Jeremiás történetében is ott van: Isten dicsősége!

A figyelmeztetések sokszor süket fülekre találnak – Feltűnő, hogy az emberek sokszor a jó szándékú figyelmeztetésre sem hallgatnak. Veszélyhelyzetekben vagy háborús időkben sem. Látjuk ezt Cidkijjánál, főembereinél és Júda népénél is. Gyakran nem értékelik a figyelmeztetést. Mikor valaki hibájára felhívják a figyelmet, az könnyen gyűlölethez is vezethet, pláne ha az Úr mutat rá a hibákra. Jeremiás is ennek lett az áldozata.

Isten szolgájának lenni nem fenékig tejfel – Isten szolgái közül sokan lettek mártírokká, és még lesznek is sokan, Krisztus visszajöveteléig. Nem mindig van kedvünk szenvedni is Érte. Mégis vannak olyan mártírok, akik boldogan vállalták ezt Krisztus dicsőségére. Gondoljunk csak Istvánra, akinek arca fénylett, miközben tudta, hogy meg fogják kövezni. Tudnánk mi szenvedni az Úr Jézus Krisztus nevének dicsőségéért?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Figyelmeztetés, dorgálás, kritika – melyiknek milyen szerepe van az életünkben? Hogyan fogadjuk a jogos kritikát? (***)
• Isten szenvedő szolgái az egyháztörténelem során. A szenvedés, mint a formálás/formáltatás eszköze. Ordass Lajos evangélikus püspök személyes példája. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Példázat megfogalmazása szóban vagy írásban a bibliai történethez kacsolódva, vagy önálló példatörténetként. (***)
• Naplóbejegyzések megfogalmazása Jeremiás próféta nevében, élete különböző szakaszaiból. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Edényformák az ókori Közel-Keletről. Kis edények formázása agyagból. (***)
• Írástekercs készítése papírszalagból, pálcákból. (***)
• Rajzok Jeremiás prófétáról élete különböző helyzeteiben – karakteres ábrázolás. (***)
• Plakettkészítés agyagból. Portré vagy jelképes formák. (***)

Vázlat:

Jeremiás prófétai elhívása

példázatok:
– vászon öv
– fazekas
– agyagkorsó

Bárúk – könyvtekercs
Jójákim elégeti

Nebukadneccar – Jeruzsálemet körülzárja

Jeremiás
– börtön
– ciszterna
– Ebed-Melek

Jeruzsálem pusztulása

az ottmaradtak Egyiptomba mennek
Jeremiást magukkal viszik

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!