Üzenet – Téma:

* A hitetlenség az emberi ész eszközeivel kí­ván élni. De ritkán jó, amit előhoz.
* Isten a rosszat is fel tudja használni céljaira. Hogy Vele tudjunk gondolkodni, először meg kell alázzuk magunkat.

Előzmények:

Abrám sokszorosan kapott már ígéreteket. De az utód még mindig nem született meg. Próbált emberi eszközöket is: Eliézerrel. Őt örökbe fo­gadta, mert a házánál született szolga volt. Abrám 10 éve lakott már Kánaán földjén.

Történet:

Száraj is újra meg újra reménykedett az Abrámnak szóló ígéretek alapján, hogy talán most, vagy most… De az idő telt, s egyre reménytelenebb lett a helyzet. Mint asszony, nem volt töb­bé alkalmas a szülésre. Istennél minden lehetséges, de valahogy mégis gondoskodni kellene ne­ki is róla, hogy beteljesedjen, amit az Úr ígért. Ha ő, Száraj nem is képes már rá, majd segít egy másik asszony. Egy szolgáló. Akit Egyiptomból hozott magával. Hágárnak hívták. Száraj kita­lálta, hogy ezt a fiatal teremtést kell Abrámnak feleségül vennie, másodfeleségnek*, akkor a gyer­mek mégiscsak Abrámé lesz, s az ígéret beteljesedhet!

A terv nem Istentől jött. Ő egy feleséget akart adni már a teremtéskor is Ádámnak. De Száraj nem kérdezte az Urat. Valamit kitalált, ami jónak tűnt, s a cél szentesíti az eszközt gondolatá­val bele is fogott, hogy véghezvigye.

Abrámot kellett először rávennie. „Az Úr nem engedett szülnöm…” – mondta neki, szinte mindent Istenre hárítva. – „…menj be a szolgálómhoz, talán az ő révén lesz fiam!”

Abrám sem kérdezte az Urat. Tetszett neki a gondolat, hiszen olyan régóta vártak már gyer­mekre, s eddig sehogy sem sikerült. Hátha ez az Úr gondolata…

Abrám hát maga mellé vette Hágárt is, és a szolgáló nemsokára áldott állapotba került. S le­nézte addigi úrnőjét. Gőgösen járt-kelt, és Szárajban felgyulladt a harag ellene. Abrámhoz for­dult, aki rábízta, hogy csináljon a szolgálójával, amit akar. Olyan rosszul bánt vele, ahogy csak tehette. Mert a félelem meggyökerezett benne. Aki elhagyja az Úr útját, először a félelem fész­kel meg benne, az aggódás pedig folyamatosan tesz tönkre. Megbántotta hát úgy a szolgálót, s a vele való kapcsolata annyira elromlott, hogy az elmenekült tőle a pusztába.

Az Úr angyala* talált rá egy kút mellett, a Súrba* vezető út mentén. Azonnal hazafelé in­dult, Egyiptom felé. A Súrba vezető úton.

Az Úr angyala „rátalált”, tehát kereste. Valószínűleg segítségért imádkozott. Hágár szeme pedig valami különös módon látásra nyílt, hogy meglássa Isten szentségét.

Az angyal megkérdezte: „Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy?” Ez szo­kásos keleti kérdés, amikor két ember útközben találkozik. Feltűnő, hogy az angyal tudja Hágár nevét, azt is, hogy kinek a szolgálója. Ez is annak a bizonysága, hogy Isten mindent tud.

Hágár így válaszolt: „Úrnőm elől, Száraj elől futok.”

Az angyal erre visszaküldte Hágárt azzal az ígérettel, hogy nagy néppé teszi utódait. Ám előbb meg kell alázkodnia Száraj előtt. A beszélgetés tehát nem azért történt, mert az Úr angyala nem tud valamit, hanem azért, hogy Hágár kiönthesse szívét, s befogadhassa, amit az Úr üzenni kí­ván.

„Íme, teherbe estél, és fiút fogsz szülni. Nevezd Izmaelnek*, mert hallott az Úr nyomorúsá­godról. Szilaj ember lesz ez! Kezet emel mindenkire, de rá is mindenki, kárt tesz testvéreinek, ahol csak tanyázik!” – ilyen ígéreteket kapott fia felől Hágár.

A szolgáló nagyon csodálta, hogy beszélt az Úrral, s mégsem kellett meghalnia, ezért a „lá­tás Istenének” nevezte el, s a kutat is, ahol mindez történt, Lahajrói-kútnak* nevezik Kádés* és Bered között.

Hágár követte az Úr tanácsát. Visszament úrnőjéhez, és fiat szült. Izmael lett a neve. Abrám 86 esztendős, felesége, Száraj 76 esztendős volt akkor.

Jegyzetek:

Másodfeleség – Néhány példát találunk a Bibliában erre is. Nyilvánvalóan Jákób esetében, akinek két felesége mellé azok két szolgálója is felesége lett (Bilha és Zilpa – 1Móz 30), s négyüktől született a 12 fiú és egy leány. Máshol azt látjuk, hogy Isten egy feleségről gondoskodott szolgái, elhívottai számára (1Móz 2,24; Péld 5,18 és 12,4; valamint Mal 2,14). A babiloni jog szerint ha valakinek a felesége magtalan, akkor szabad annak szolgálóját maga mellé vennie, s ha fiút szül, akkor az első feleségnek tulajdonítani, aki egyedül jogosult feleség. (Gondolhatunk a ma gondjai között divatba jött „béranyaságra”.)

Az Úr angyala – Az angyal „küldöttet” jelent. Egyes magyarázatok szerint ezzel az elnevezéssel maga Jézus Krisztus, az angyalok fejedelme neveztetik az ÓSZ-ben. Az Úr angyala rendkívüli esetekben jelenik meg. Néhány példa: Jákób a Jabbók gázlónál Valakivel tusakodott (1Móz 32,23kk); Józsué Jerikónál találkozik Vele, aki azt mondja magáról: „az ÚR seregének vezére vagyok” (Józs 5,14). Ő hívta el Gedeont (Bír 6,11kk); Sámson édesanyjának az angyal mondja meg, hogy fia születik (Bír 13,3kk).

Súr – „Fal”, az egyiptomiak által országuk keleti határán kiépített erődrendszer neve.

Izmael – „Isten meghallgat”.

Lahajrói-kút – A név lehetséges fordítása: „annak az élőnek a kútja, aki lát engem”, vagy: „az engem meglátó élőnek a forrása”.

Kádés – „Forrásvidék”, csodálatos, festői táj a nagy pusztában, ahol Mózes vándorolt a néppel (4Móz 13,26). Itt halt meg Mirjám, és itt vétkezett Mózes és Áron (4Móz 20).

Énekek:

Református énekeskönyv: 37:3–4; 62:1.4–5; 91:1.5–6; 265
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 173
Harangszó: 43
Dicsérjétek az Urat!: 18; 19; 75
Erőm és énekem az Úr: 30; 62:1–2; 82

Megjegyzések:

Hitetlenül cselekedni – Száraj egyértelműen igazolta, mit jelent Isten ígéretével visszaélve emberileg rendezni, kavarni dolgokat. Amit Isten megígért, azt megcselekszi. Nem igényel emberi segítséget. Ha általunk akar tenni valamit, azt meg is mondja! Hívjuk fel a gyermekek figyelmét, rendkívül fontos, hogy tanácsot kérjünk az Úrtól: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?”

Helytelen büszkeség – Sokszor olyan dolgok miatt kezdünk mások előtt büszkélkedni, amit nem is mi tettünk, hanem ahová ők juttattak minket. Ez mindig ingerli azokat, akik segítségünkre voltak. Gyermekek és szülők között igen gyakran van ilyenfajta büszkélkedés, és rá a nem megfelelő válasz, a szülők keserűsége…

Alázat – Milyen nehéz alázatosnak lenni! Mégis vannak helyzetek, amelyek egyszerűen feloldhatatlanok e nélkül! Milyen sok engedelmességet követel a szülők felé a Biblia! S milyen keveset beszélünk erről a gyermekekkel! Gondoljunk itt a tékozló fiúra!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A helyes és helytelen döntések okai és következményei. A probléma elemzése egy bibliai példán és konkrét élethelyzeteken keresztül. (***)
  • A várakozás, mint döntés. A helyes cselekvésre alkalmas idő kivárása. A várakozás nehézségei és akadályai. (***)
  • A büszkeség és az alázat szerepe az emberi kapcsolatokban. Reakciók, viselkedésbeli válaszok egyik vagy a másik esetben. Bibliai példa és mai élethelyzetek elemzése. (***)
  • A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség, bigámia, a másodfeleség intézménye az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság válsága, felbomlásának okai napjainkban. Házasságtörés, rejtett bigámia. A házasság védelme. (***)

Történelem

  • A rabszolgaság intézménye az ókori kultúrákban. A rabszolgák elnyomása – szökések, rabszolgalázadások. A rabszolgatartók és a rabszolgák jogai és kötelességei. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Tanító célzatú költemény megismerése. Beszélgetés megértett igazságai alapján. (***)
  • Közmondások a várakozásról és a türelemről. Elemzés és alkalmazás. (***)
  • Elbeszélő fogalmazás írása személyes élmény vagy elképzelt élethelyzet alapján. Téma: a várakozás. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A kutak, oázisok szerepe és jelentősége a pusztában, sivatagos, félsivatagos területen. (***)

Vázlat:

Abrám (86) – Száraj (76)
emberi megoldás: HÁGÁR
Izmael születése
angyali üzenet – alázat

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* A szövetség feltétele az egymásba vetett bizalom. Ígéretek kötik össze a feleket.
* Különféle jelei lehetnek egy szövetségnek.

Előzmények:

Abrám legyőzte Kedorláómert és annak szövetségeseit. Találkozott Melkisédekkel, Sálem királyával.

Történet:

Abrám még mindig a Mamré tölgyesénél lakott.

Az Úr megszólította. Látomásban* jelent meg, valószínűleg álmában, mert mindez éjszaka történt.

Félt vajon Abrám? Az Úr külön említi, hogy „Ne félj!”, ezért gondoljuk, hogy az Urat látva, s nemcsak hangját hallva igen megilletődhetett, félhetett még Abrám is. Leginkább azonban az volt érthetetlen előtte, hogy az áldás következménye, az utód még mindig nem született meg. Hogy legyen neki annyi utódja, mint a tenger fövenye, vagy az égnek csillaga, ha egy gyermeke sincs? Az Úr ígérete viszont így szól: „Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.” A két kép külön-külön is érthető, de együttes jelentése is van. Az Úr védelme és áldása rejtőzik benne. Megint utalás ez a messiási gondoskodásra.

„Szabadon” fordítva, Abrám azt mondja: „Mit adhatsz nekem, Uram? Nem adtál nekem gyermekeket; örökös nélkül fogok meghalni! Számomra már csak egy megoldás van. Ez pedig az, hogy szolgám, a damaszkuszi Eliézer lesz az örökösöm. Csak így válhat valóra az ígéreted!”

Valóban hitetlen lenne Abrám? Nem, mert nem Isten ígéretében kételkedik. Pusztán emberileg gondolkodik* és számol. Látjuk, hogy az Úr nem veszi ezt tőle rossz néven.

Abrám Eliézert „házamnál született szolgá”-nak nevezi. Ez azt jelenti, hogy szülei is – legalábbis az édesanyja – Abrám tulajdonai voltak. Ezeknek a szolgáknak különleges helyzetük volt a családban. Ha voltak saját gyermekeik, azokkal együtt nőttek föl. Ezt a szolgát talán Abrám nevelte föl. Apa-fiú viszonyban lehettek egymással.

Hogy Abrám hitét erősítse, az Úr kivezeti a szabadba. Keleti éjszaka van, az ég tele csillagokkal. Abrám nézze csak meg ezeket, és próbálja megszámlálni. „Ennyi utódod lesz!” Számtalan utódot jövendöl az Úr Abrámnak. Elképzelhetetlen…

És Abrám? Hisz az Úrnak! Itt az igaz hit példáját látjuk, mely „a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés” (Zsid 11,1). Tudjuk, hogy az Úr Abrámot hite miatt fogadta el igaznak (Róm 4,9). De ezt a hitet Isten ajándékozta neki, és így lett igazzá. Igaznak azt kell tekintenünk, akinek őszinte hite van, és nem magában bízik.

Isten még egyszer nyomatékosan figyelmezteti Abrámot, hogy ő, az Úr hozta őt ki Káldeából erre a földre, hogy örökölje azt. Abrám nem emigráns! Nem a maga akaratából jött Kánaánba.

Éppen az imént mutatta meg Abrám a hitét, és most mégis… jelet kér! Honnan tudja, hogy ő örökli ezt a földet? A hitetlenség jele ez?

Gondoljunk csak Zakariás papra és Máriára (Lk 1). Mária hitt, mégis rejtély maradt előtte fia fogantatása. Ezért nem jelet kapott, hanem külön magyarázatot. Zakariás nem hitt, bár az angyal világosan megmondta neki, hogy Erzsébet fiat fog szülni. Ő nem kért jelet, hanem kijelentette, hogy nem hiszi el Gábriel szavait. De kapott jelet, olyat, mely egyáltalán nem volt kellemes a számára.

Abrám hisz, de jelet kér az ígéret megerősítéséül. Másnap meg is kapja.

A csoda csak a hitet erősítheti, önmagában nem ébreszt hitet. Abrámnak 5 áldozati állatot* kellett odavinnie, egy három éves üszőt (fiatal tehén, melynek még nincsen szarva), egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambfiókát. Az áldozat nagyon különös: az állatokat kettéhasította, majd a félbevágott állatok részeit egymással szemben helyezte el úgy, hogy egy „utat” képezzenek.

Egy keleti szokás szerint a szövetséget kötni akaró felek átmentek a félbevágott állatok között, s azt mondták: „úgy vágjanak engem ketté, ha megszegem a szövetséget!” (vö. Jer 34,18–20)

De… vajon eljön-e az Úr erre a szövetségkötésre? Vagy csak újabb próba Abrám számára? Abrám leült az egyik oldalon, s várta az Urat. Egész nap. Közben hessegetnie kellett a gyülekező dögmadarakat. S várt. Újra csak várt. Egész napon át hiába. Hiába?

Miért nem jön az Úr? Nehéz napja lehetett Abrámnak. Mindenkinek ki kell várnia az „Úr idejét”, a pusztában Mózesnek, s Jézusnak is minden cselekedetében.

Mire eljött az éjjel, Abrám mély álomba merült. Rémítő volt még álmában is a sötétség, a reménytelenség, a felesleges várakozás terhe. S akkor… akkor az Úr megszólalt.

Elmondta a nép jövendőjét. A 400 év rabszolgaságot, de a szabadulást, a gazdag örökséget is. Abrámnak nyugodt életet ígért, csendes halált. Csak a negyedik nemzedék* térhet majd vissza ide, Kánaán földjére az utódok közül. Abrám is békességben hal meg, és „késő vénségében temetik el.”

Majd hirtelen füstölgő kemence és tüzes fáklya* ment át a húsdarabok között. Ezen a napon kötött szövetséget az Úr Abrámmal. A szövetség „EGYOLDALÚ”, ahogyan mindig is az volt, s lesz. Isten egymaga vállalja a szövetségi hűséget, nem köti a mi állhatatosságunkhoz magát. A jel* megerősítés. Abrámnak „csak” hinnie kell.

Az Úr megjeleníti a szövetség tartalmát is röviden: „A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától* a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig*, a kénieket, kenizzieket és kadmóniakat, a hettitákat, perizzieket és refáiakat, az emóriakat és kánaániakat, a girgásiakat és jebúszi-akat.”* (1Móz 15,18–21)

Jegyzetek:

Látomások – Isten által mutatott álomszerű képek, melyeken keresztül valamilyen üzenetet akar elmondani. Talán a délibábhoz lehet hasonlítani ezeket.

Emberi „rendezés” – Isten sokszor embereken keresztül cselekszik. Ennek útját keresi Abrám is, amikor fiává fogadja szolgáját, hátha ezen keresztül is az Úr munkálkodik… De a „hátha” nem az Úr útja!

Áldozati állatok – A későbbi lévita áldozati állatokról van már itt is szó, ennek alapján születtek azok a rendeletek. Ma már csak egyetlen áldozat hitelesíti a szövetséget: JÉZUS KRISZTUS.

Negyedik nemzedék – Kb. 100 évvel számol egy nemzedéket, ha a 400 évet vesszük alapul.

A „fáklya” és „kemence” – Az élő tűz jelképe, mely megemésztette a szövetségi állatokat.

Jel – Az Úr adta, egymaga vállalta, szóval megerősítette, Abrámnak ki kellett várni, s végig hinni, míg beteljesül…

Egyiptom folyója – Másutt „Egyiptom patakja”, a mai Vádi-el-Aris, mely határvonal Egyiptom és Kánaán, ill. Júda között (lásd 4Móz 34,5; Ézs 27,12).

Eufrátesz – Mezopotámia egyik folyója a kettő közül (lásd Jel 9,14; 16,12)

Népnevek felsorolása – A „kéniek” a midjániak egy része, közülük való Mózes apósa is. Egy részük később nomádként (sátrakban) Izráel között lakott. A kéni Heber felesége, Jáel ölte meg Siserát (Bir 4,17–23). A kéni Rékáb utódait a rékábiakat tisztelettel említi a Jer 35. A „kenizziek” Kénáz leszármazottai, Káleb és Otniél is közülük való (4Móz 32,12 és Józs 15,17).
A „kadmóniak” keleti nép, az Eufrátesz és Egyiptom között élő néptörzs, valószínűleg az arabokhoz sorolhatók.
A „hettiták” Hét fiai (1Móz 10,15), Hám leszármazottai.
A perizziek, refáiak, emóriak, kánaániak, girgásiak, jebúsziak mind ősi kánaáni népek, amelyek Abrám idejében már ott laktak, s később Józsuéval kezdődően sokat küzdöttek ellenük az izráeliták. A jebúsziak a bírák idejében foglalták el Sálemet (Jeruzsálemet). Amikor Dávid király lett, kiűzte őket Jeruzsálemből, és azt tette fővárosává.

013

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:1–2; 125; 425
Jertek, énekeljünk: 150; 173; 205:3; 221:1
Harangszó: 39; 42:1; 43; 52:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 53:1–4; 61; 68; 75; 100; 155:1
Erőm és énekem az Úr: 46; 54; 58; 69

Megjegyzések:

Szövetség és ígéret – (Lásd még a témáról a 7. és 9. leckét!) A történet jó alkalmat ad az ígéretekről való beszélgetésre, a figyelmesség jeleitől kezdődően (ha nem tudom betartani, legalább jelezzem, esetleg utólag rendezzem szeretetem valamilyen jelével stb.). Ilyen szövetség lehet barátok, testvérek között, de maga a házasság is szövetségként fogható fel. Ebben a korban már lehet az úrvacsora szövetségéről is szólni. A gyülekezeti hovatartozásról, fogadalomtétel a keresztségkor, valamint a konfirmációkor…

A kételkedésről – „Hiszem, ha látom!” – mondják sokan. Akik nem hisznek akkor sem, ha látnak. Mert minden keserves nekik. Állandó kétség imádság közben, probléma-felsorolás, vezetés kérése nélkül. Hitre akkor és épp ott van szükség, ahol semmi sem látható, s ezt csak az Úrral lehet végigcsinálni.

Abrám hite – „Abrám hitt az Úrnak…” (1Móz 15,6a) A „hitt” szó héber megfelelője nem csak igaznak tartást, hanem erre, mint szilárd alapra való építést is jelent. A hit tehát az akaratnak és cselekvésnek is rugója, belőle engedelmes hűség fakad. Ahogyan a görög „pisztisz” szó is egyszerre jelent hitet és hűséget: a kettő elválaszthatatlan egymástól. De kifejezi ezt a magyar nyelv is: „hű” szavunk régies alakja a „hív” („hívnek lenni”, „hívem”), s ennek főnéviesült változata a „hit”.

„…aki ezért igaznak fogadta el őt.” (1Móz 15,6b) A mondat második része is az előbbieket támasztja alá: ószövetségi értelemben igaz az az ember, aki hűséges marad az őt elfogadó Isten szövetségéhez.

Abrám várt az Úrra – Nem is akármennyit élete során. S amikor nem várt, annak rossz következménye lett. Igaz, Isten tudott belőle jót is kihozni. De az egyiptombeli engedetlenség következménye lett Eliézer, aki kísértés forrása, s a szolgáló, Hágár is, akitől a „majdnem” saját gyermek származhat. Jó várni az Úrra. Mert Ő pont akkor és pont annyit cselekszik, amennyi szükséges. Kár előreszaladni a bizonytalanba!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Az emberi kapcsolatok néhány fontos eleme: az ígéretek és azok betartása (* ** ***), bizalom és megbízhatóság (** ***). Bizalomjátékok. (***)
  • Az emberi kapcsolatokat, a közösségek életét, viszonyait szabályozó megállapodások, szerződések. Szövetségkötés egyenrangú és nem egyenrangú felek között. (** ***) Írásbeli szerződés megfogalmazása képzeletbeli szituációban. (***)
  • Szövetségkötések a történelemben és a politikában. (***)

Matematika

  • Csoportosítás és számlálás ötösével. Átlépés a húszas számkörön. (*)
  • Nagy számok írása számjegyekkel a tízezres számkörön is túl. (**)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A csillagok száma. Tájékozódás a csillagos égen. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Mondóka elmondása és tanulása. (*)
  • Közmondás értelmezése és alkalmazása. (* **) Elbeszélő fogalmazás írása a közmondás jelentése alapján. (**)
  • A megszámlálhatatlanul sokat kifejező határozatlan számnév szinonimáinak összegyűjtése.(**)
  • Kreatív szövegalkotás: írásbeli szerződés szövegének megfogalmazása képzeletbeli szituációban. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Papírkivágás: csillagformák színes papírból. Csillagformák ragasztása nagyméretű alapra. (*)
  • Papírhajtogatás: egyszerű sík csillagformák színes papírból. Csillagok ragasztása nagyméretű alapra. (**)
  • A csillagos ég modellje nagyméretű lepedőn viaszbatiktechnikával. (***)

Vázlat:

Mamré
kétségek
(Eliézer)
áldozati állatok – várakozás – az Úr megszólal
szövetségkötés
az utódok jövendője

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Egy kis csoportnak nagy összetartó ereje van, így hatalmassá lehet. Isten vezetésével győzhet is!

Előzmények:

Lót néhány éven keresztül Sodomában lakott. Sátrait kőházzal cserélte fel. Az ember úgy gon­dolná, azért, mert többé nem volt biztonságban sátrával a városállamok lakói között. De vajon több védelmet jelent a városfal? Lót szenvedett, és naponta küzdött megmaradásáért, hiszen körülötte mindenki istentelenül élt. Mégis Sodomát választotta! (vö. 2Pt 2,7–8)

Történet:

Sodoma, Gomora és más városok hosszú éveken keresztül adót fizettek Élám* királyának, Kedorláómernek*, de a tizenharmadik évben fellázadtak. Öt király összefogott, Kedorláómerrel és a vele szövetséges 3 másik királlyal szemben. A fellázadtak: Sodoma, Gomora, Admá, Cebóim, és Cóár királya csatarendbe álltak az addig sokak ellen győztes királlyal szemben. Kedorláómer is elhívta szövetségeseit: Amráfelt*, Sineár* királyát, Arjókot, Ellászár* királyát, Tidált, Góim* királyát, és a Sziddim völgyében összegyűltek ellen vezette seregeit. A négy szövetséges legyőzte az öt városállam királyát. A legyőzöttek menekültek, és beleestek a Sziddim völgyében* található szurokforrásokba, akik megmaradtak, azok pedig a hegyekbe futottak. A győztesek feldúlták városaikat, túszokat, foglyokat szedtek, s így került markukba Lót és családja is.

De egy menekült hírt hozott Abrámnak, aki még mindig a Mamré tölgyesében időzött. Amikor meghallotta, hogy Lót fogságba esett, azonnal intézkedett. Az ünneplő győztes sereget üldözőbe vette! Ő csak 318 embert tudott gyűjteni, de nem kételkedett a győzelemben.

Követte a győzteseket, s amint Dánnál, egészen északon utolérte őket, több csapatra oszoltak, hogy így több oldalról tudjanak rajtaütésszerűen támadni. Éjszaka támadtak a valószínűleg még alvó táborra, megverték és üldözni kezdték őket egészen Hóbáig, amely Damaszkusztól északra fekszik. Így szabadította meg Abrám unokaöcsét, Lótot, minden jószágával, az asszonyokkal és a néppel együtt.

A hatalmas, győztes sereget éjszaka legyőzi egy kicsiny csapat, mely Isten nevében indul, nem saját hatalmáért, hanem mások szabadításáért!

A visszaúton találkozik Sálem* királyával, Melkisédekkel*. Tizedet ad neki Abrám mindenből*, s a király kenyeret és bort visz eléjük*. Melkisédek azon túl, hogy király, még a „Felséges Isten papja”* is, ezért megáldja Abrámot. Valódi papi áldással: „Áldott vagy Abrám a Felséges Isten előtt, aki a mennyet és a földet alkotta! És áldott a Felséges Isten, mert kezedbe adta ellenségeidet!”

Ez a tized lesz később a szokás Izráelben, mint „papi tized”, amely a templomba befizetendő élelem és ruhanemű.

Sodoma királya is kijött Abrám elé, hogy embereit visszakérje. De Abrám visszaadott neki mindent, nem tartott igényt a zsákmányra, mondván, soha senki ne gondolja, hogy ő azon gazdagodott meg, amit elvett Sodomától*. Csak ahhoz ragaszkodott, hogy Anér, Eskól és Mamré megkapják részüket a győztes javakból.

Abrám, mint hős vezér. Sosem szoktuk így emlegetni, pedig itt nagy csatát vívott. Hasonlóan Gedeonhoz, ő is kis sereggel, de az Úr nevével védte meg hozzátartozóit, szeretteit.

Figyelemre méltó, hogy Melkisédek Istent dicséri a győzelemért. Nem felejtjük el mi az emberek láttán Isten áldásait?

Jegyzetek:

Élám – „Fennsík”. Ókori birodalom a Tigrisen túl, Babilóniától keletre. A Kr. e. 19–18. szd-ban vezető szerepet játszott Mezopotámia történetében, egészen Hammurabi uralkodásáig. A későbbi Perzsa Birodalom egyik tartománya. Jeremiás is prófétált ellene (Jer 25,25 és 49,34–38). Az ÚSZ-ben is szó esik róla: jönnek onnan Jeruzsálembe, az ünnepre (ApCsel 2,9).

Kedorláómer – „Lágámer szolgája” (ami egy bálványisten), Élám királya, aki majdnem az összes mezopotámiai városállamot adófizetés alatt tartotta.

Amráfel – Sineár (Babilónia) királya, valószínűleg azonosítható a sokak által ismert Hammurabival (?), akinek törvénytáblája ismert.

Sineár – Babilon ősi elnevezése.

Ellászár – Susántól északra fekvő asszíriai város.

Góim – „Gójim”, talán le is kell fordítani: „népek”, nem Izrael népe. Nem lehet azonosítani egyetlen hellyel sem.

Sziddim völgye – Ahol most a Holt tenger vize van, ott valamikor városok voltak. A Jordán áradásai töltötték fel lassan. A vidéken természetes feltörései vannak az ásványi eredetű aszfaltnak.

Sálem – Jeruzsálem rövidített elnevezése: „a béke városa” (Zsolt 76,3). Később a jebúsziak kezében a Jebúsz nevet kapja. (Lásd még: Bír 19,10 és 1Krón 11,4–5!)

Melkisédek – „Az igazság királya” (Zsid 7,2). Papi királysága nem öröklött, hanem a Felséges Isten adománya (Zsid 7,3). Tőle kapja Krisztus királysága is elnevezését, a „Melkisédek rendje szerint”, a Messiás címeként (Zsid 6,20 – Zsolt 110,4).

Abrám barátsága – Pogányokkal (?), hogyan lehetséges ez? Nem szövetségre kell-e itt inkább gondolnunk, mint szívből jövő barátságra?

Ajándékok adása – A keleti emberek szokása az ajándékozás. Akkor érzik jól magukat egymás társaságában, ha adhattak valamit. A szeretet kifejezése, a szövetség megerősítése, válasz az előlegezett kedvességre, vagy vásárlás is lehet. (Lásd még Sába királynőjét Salamonnál – 1Kir 10!)

Pap – Valami különleges kiválasztásra kell gondolnunk, ami jelzi azt is, hogy Isten kijelentése sok titkot rejteget, s kiválasztásának mikéntje sem egészen ismert. Sok ilyen „elrejtett” embere van Istennek, akiket megfelelő időben választottai megszégyenítésére, megsegítésére előhoz. (Lásd még: Jetró / Midján papja stb. – 2Móz 3,1; 18!)

Abrám „büszkesége” – Abrám nem fogadott el semmit Sodoma királyától. Ez nem gőgös büszkeség. Istennek akarja adni a dicsőséget. Ő tette gazdaggá.

012

Énekek:

Református énekeskönyv: 68:1; 77:1; 236; 389; 396:1
Jertek, énekeljünk: 168
Harangszó: 49
Dicsérjétek az Urat!: 8; 68; 82
Erőm és énekem az Úr: 26:1; 38; 41

Megjegyzések:

Összetartozás – Egy-egy csoportban, ahol ez hiányzik, jól felhasználható a történet ennek fontosságára figyelmeztetve.

Melkisédek – Ez a történet kiemelten fontos lehet Krisztusra utalásában, ahogyan Isten rendezte a körülményeket, embereket, s lett utalássá később a zsoltárokban és a Zsidókhoz írt levélben.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem

  • Térképhasználat: Tájékozódás az ókori kelet térképén. Városállamok és birodalmak keresése. (Sodoma és Gomora lehetséges helye, Cóár, Élám, Babilónia) (***)
  • A városállamok és a birodalmak jellemzése és összehasonlítása. Élám és Babilónia szerepe Mezopotámiában. (***)
  • A birodalmak hatalmi törekvései a térség városállamaival szemben. A városállamok védelmi politikája, a védelmi szövetségek szerepe. (***)
  • Jeruzsálem városának története a Biblia és a régészet tükrében. (***)
  • Az igazságos és igazságtalan háború kritériumai. Példák az igazságos háborúra a történelemből. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Egyén és közösség. A csoport szerepe az ember életében. A csoport belső kohéziója. A jó csapatszellem és csapatmunka. (***)

Vázlat:

Sziddim völgye
Sodoma – Gomora – Admá – Cebóim – Cóár
Kedorláómer ellen
Lót fogságba esik
Abrám (Mamré, Anér, Eskól) – 318 ember
Lót megszabadul
Melkisédek / Sálem királya
papság / királyság Istentől rendelve
tizedfizetés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Ha valaki csak magáról gondoskodik, könnyen válnak döntései egoizmussá.
* De ha Istenre figyel, könnyebben belefér a másik ember is.

Előzmények:

Abrám családjával Egyiptomba ment az éhín­ség elől. Félelemből letagadta, hogy Száraj a fele­sége, ami a fáraót bűnbe sodorta. Miután csapások érték Egyiptomot, el kellett hagyniuk az országot.

Történet:

Abrám gazdagon hagyta ott Egyiptomot. Állatok tömegét, szolgahadat, aranyat és ezüstöt mondhatott magáénak. Unokaöccse is vele ment mindenhová.

A gazdag pásztor-fejedelem előző szállásai mentén vonult Bételig*. Ott, Bétel és Aj között már korábban is táborozott. Oltára, amelyet korábban állított, még mindig jelezte valamikori áldozatát. Most is segítségül hívta az Urat.

Lót is meggazdagodott közben, s kettejük nyája, családja együtt már nem maradhatott. Megegyeztek hát, hogy kétfelé vezet az útjuk a továbbiakban. Nyájaik pásztorai már állandóan veszekedtek, s ezt egyikük sem szerette. Ne feledjük, hogy kánaániak is laktak ott, akiknek szintén volt jószága. Jó-e, ha rokonok nem férnek meg egymással? Bizonyára nem. Így mindketten a békességet munkálták azzal, hogy megbeszélték: ha Lót balra tart, Abrám jobbra megy, ha Lót jobbra indul, Abrám balra. Abrám úgy döntött tehát, hogy Lóté a választás joga. Neki jó a „maradék” is. Vajon miért nem érdekelte annyira a választás? Bizonyos volt benne, hogy Isten szemmel tartja őt, s ki fogja elégíteni minden szükségét, ahogy eddig is tette. Nem számít, hogy szépek-e a legelők, vagy pusztába kell-e mennie! Az a fontos, Aki vezeti ezeken az utakon.

Lót a szebbik részt választotta. Szemével megkívánta a gyümölcsöző földet, a Jordán bővizű környékét. Egészen Cóárig* olyan volt ez, mint Egyiptomban a Nílus völgye. Lót tehát elindult keletre. Nem tudta, vagy nem vette komolyan, hogy az arra lakó népek istentelenek? Rosszabbak, mint a többi kánaániak*? Hogy Sodoma* és Gomora* messze földön „rosszaságáról” híres? Később megtudjuk (1Móz 19), hogy Sodomában telepedett le, ahol szenvedett az ott élők romlottsága miatt (2Pt 2,7).

Ahogy Lót „vette a sátorfáját”, Abrám beszélt az Úrral, aki megígérte, hogy övé lesz minden, amíg szeme ellát, csak járja be a földet, amit tőle kapott. Megerősítette szavát abban is, hogy nagy néppé teszi Abrámot. Ahogy a föld porát nem lehet megszámolni, úgy az ő utódait sem.

Abrám elindult Bételből Hebrónba*. Nem valami gyönyörű legelő ez, de ő megnyugodva ment. Később úgy ismerjük e területet, mint Júda hegységét. Mamré tölgyeséig* jutott, majd újra oltárt épített az Úrnak. Ezzel fejezte ki, hogy csak tőle vár mindent. Tudja, hogy számíthat rá, s kéri is a segítségét.

Jegyzetek:

Bétel – „Isten háza”, kánaáni neve Lúz volt, ezt a nevet később adja Jákób, amikor menekülve Ézsau megérdemelt haragja elől itt kapja az ígéretet (1Móz 28,19).

Kánaániták – A kánaáni őslakosok összefoglaló neve, akik nem voltak sémita leszármazottak, hanem Nóé másik fiától, Hámtól eredeztették magukat (1Móz 10,6.15–20). A Jordántól nyugatra laktak. Vallásuk érzéki természetvallás volt. Istenük nevét nem szívesen ejtették ki. „Baál”-nak, úrnak nevezték, és szoborként imádták a ligetekben, nagy fák alatt. Magaslatokon áldoztak neki. Baál „felesége” Artarte volt. Városállamokban éltek, mindnek önálló királya volt. Dávid idejéig sok helyen megtartották hatalmukat.

Cóár – „Kicsi” (1Móz 19,20), Moáb határvárosa. Sodoma és Gomora elpusztításakor „kegyelmet” kap (1Móz 19,21–23), Lót oda megy lakni később. (Lásd még Jer 48,34!)

Sodoma és Gomora – Városállamok délen, ahol most a Holt tenger van. (Lásd még 1Móz 14., 18. és 19. részeit!)

Hebrón – Igen régi város, 36 km-re délre Jeruzsálemtől, Júda hegységének legmagasabb pontján. Korábban Kirjáth-Arbának is hívták. Káleb itt kapta örökségét (Józs 15,13). Ez Dávid első lakóhelye (2Sám 2,1–3 és 3,19).

Mamré tölgyese – Itt lakik Abrám, mint vendég Amori (Emoreus) lakásában.

011

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 25:1–2; 236; 423
Jertek, énekeljünk: 101; 205:2–3; 228
Harangszó: 43; 49
Dicsérjétek az Urat!: 7; 8; 68; 75
Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 20; 82

Megjegyzések:

Vita Abrám és Lót pásztorai között – Emiatt káromolják a pogányok Isten nevét. El kell tehát válni békességgel. Jó bölcsnek lenni nekünk keresztyéneknek is ilyen kérdésekben, mert a hitetlenek minket is árgus szemekkel figyelnek…

Választás – Igen nehéz jól dönteni. Mindenki számítását, elgondolását figyelembe venni, s nemcsak saját érdekből, a magam előnyére választani. Minden döntésben jó az Úrral kezdeni: vajon Ő mit tervezett velem? S ha nincs válasz, jobb várni, mint hirtelen döntve később mindent megbánni, amikor már oly sok minden megváltoztathatatlan.

Isten nélkül továbbmenni – Az Ő jóváhagyása, megkérdezése nélküli döntések először talán jobbnak tetszenek, mint ha „kihagytunk” volna valamit, de ezzel csak folytonosan Tőle távolodunk el, aminek általában végzetesek a következményei, mint Lótnál is. A 2Pt 2,7 versében olvassuk, hogy Lót Sodomában is igazlelkű maradt, annak ellenére, hogy rosszul döntött! A helyzete mégis egyre nehezebbé vált, végül pedig menekülnie kellett. Az Isten nélküli döntés következménye tehát nem olcsó.

Hithűség – Abrám Egyiptomban nem úgy viselkedett, s egyáltalán nem is úgy ment oda, hogy Isten vezette volna. Ezért kell a szövetségi ígéretet újra megerősíteni. Isten ígéretei megbánhatatlanok.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A választás és döntés motívumai egy bibliai példán keresztül: kívánságok, békességre törekvés, Isten útmutatása. Egoizmus vagy a másik szempontjainak figyelembe vétele. A döntés következményei. (** ***)
  • Választásaink és döntéseink konkrét élethelyzetekben. Motívumok és következmények. A döntés helyességének indoklása. (** ***)
  • Rokoni és baráti kapcsolatok. Az előzékenység, önzetlenség szerepe kapcsolatainkban. Veszekedés és békülés, békességre törekvés. Egy bibliai példa és mai élethelyzetek összehasonlítása. (** ***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

  • Bibliai történet élethelyzeteinek és konkrét élethelyzetek dramatizálása spontán szövegalkotással. Téma: veszekedés vagy békesség. (**)
  • Elbeszélő fogalmazás írása személyes élmény alapján. Témák: lemondás a másik javára, veszekedés és kibékülés. (***)
  • Kreatív szövegalkotás: Képeslap üdvözletének megfogalmazása képzeletbeli szituációból. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Palesztina tájainak bemutatása képeken (dia-, ill. videovetítésen) keresztül. (** ***)
  • Beszélgetés a terület domborzati, éghajlati és talajviszonyairól. Az ókori és a jelenlegi állapot. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Papírmunka: térbe állítható makett készítése. Nyírás, hajtás, illesztés, ragasztás. (**)
  • Tájat ábrázoló képeslap készítése színes grafikai eszközökkel. (***)

Ének-zene

  • A „Napkeleten a nap felkel…” kezdetű gyermekdal éneklése körjátékszerűen. (**)

011.2

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Ha valaki nem bízik egészen Istenben, hiá­bavalóvá teszi az ígéreteket, s egy csomó felesleges dolgot fog tenni.
* A féligazság még hazugság.

Előzmények:

Abrám Háránból elindult dél felé, Kánaán földjére. Ezt végigjárta, majd tovább indult Egyip­tom felé.

Történet:

Éhínség! Nincs miből főzni, nincs miből enni, nincs mit enni adni. Az emberek, gyermekek, állatok szenvednek. Az éhség mindig rettenetes. Ha valakinek tudsz segíteni ilyen helyzetben, tedd meg!

Ha csak teheted, menj tovább! – Így tett Abrám. Kánaán, az ígéret földje, tele gyümölccsel, s mégis lehet ott is éhség? Hogyan nevezhetik akkor „tejjel és mézzel folyó föld”-nek (4Móz 13,27)? Ez attól függ, hogy Isten megáldja-e. Mert lehet termékeny a föld, de ha szárazság van, nincs mivel öntözni. Isten időnként ítéletként küldte az éhínséget Izráel népére, már az ígéret földjén is: Ruth 1, majd 1Kir 17.

Az éhség a próbatétel ideje volt Abrámnak. Ez a föld lesz utódaié? S ő itt most éhezik? Még mindig ez a föld az, amit Isten ígért? Most már ismeri ezt a földet, nem kellene továbbmennie? Nem olvassuk, hogy Abrám megkérdezte-e Istent az indulás felől, sem azt, hogy oltárt épített volna, ami azt jelentené, hogy megköszöni Istennek az útbaigazítást.

Kételyek? Bizalmatlanság? Nem elég nagy már a hatalmas Isten, hogy megszabadítson? Kicsivé lett a korábbi hit a körülmények miatt?

Abrám eldöntötte, hogy lemegy Egyiptomba*, Közel-Kelet éléskamrájába, ahol mindig van mit enni. A Nílus áldása csodálatos, ezért is nevezik „élet folyójának”.

Azután jöttek a nehézségek Abrám életében. A keleti uralkodók furcsa szokásokkal rendelkeznek. Ha idegen érkezik a területükre, akkor megvizsgálják közelebbről a hölgyeket. S ha szép és kívánatos, akkor mehet a palotába lakni. Ha akarja, akkor a férje vele mehet, s dolgozhat ott is. Vagy ha az uralkodónak úgy tetszik, akkor ajándékokkal „kifizeti” az asszony árát. Az is előfordulhat, hogy férjét megölik, s akkor rögtön mehet az uralkodó háremébe.

Abrám feleségét is elvitték, mert azt mondta, hogy a testvére. (Ami végül is féligazság.) Vajon nem szerette a feleségét? Miért engedte el? S ezzel majdnem bűnbe keverte a fáraót is. Hűtlenné akarta tenni a feleségét? A hűtlenség mindig bűn.

Mindenesetre Abrám őszintén beszélt Szárajjal. Amint átléptek a határon, komolyan odafordult hozzá: „Te nagyon szép vagy. Ha az egyiptomiak meglátnak, s megtudják, hogy a feleségem vagy, a szépséged miatt megölnek engem. Mondd, hogy a testvérem vagy. S akkor életben maradunk.”

Vannak olyan helyzetek, amikor nem igaz többé az ígéret? Az életben maradás lehet oka ilyen hazugságoknak? Ha Száraj bemegy a fáraó háremébe, még eggyel kevesebb az esély, hogy valaha is gyermekük születik.

Ahogy sejtette, úgy is történt. Száraj megtetszett az egyiptomiaknak, s rögtön be is vitték a palotába. Itt még csak előkészítették a fáraóval való találkozásra. (Gondolj Eszter történetére! – Eszt 2) A fáraónak nagyon tetszett az új lehetőség, ezért hatalmas ajándékkal lepte meg Abrámot. Juhok, marhák, szamarak, szolgák (köztük az egyiptomi Hágár), kecskék és tevék (16.v.).

Volt miért ilyen nagy köszönetet mondani? Halál helyett micsoda vagyon! Abrám mégsem lehetett egészen elégedett, ahogyan feleségéről és magáról gondoskodott!

Amint a fáraó megkapta Szárajt, nagy csapásokkal sújtotta őt az Úr. S ő azonnal tudta, hogy ez az asszony miatt van. Száraj felesége Abrámnak! Honnan tudta ezt, ahogy majd később Gérár királya, Abímelek*? Csak Isten mondhatta meg. A fáraó azonnal küldetett Abrámért. Számonkérte rajta tettét, majd elbocsátotta feleségestül.

Abrám visszakapta feleségét, de el is kellett hagynia a földet. Micsoda szégyen! Kétszeres szégyen! A fáraó szolgái kivezették őt, s mindent amit kapott, az ország határáig.

Abrám nagyon gazdagon jött ki Egyiptomból. Aranyról és ezüstről is olvashatunk. Majd újra Kánaán vidékére ment, Bételnél állt meg oltárt építeni az Úrnak. Kegyelem hordozta őt. Nem azért kapott áldást, mert méltó volt rá, hanem méltatlansága ellenére. Abrámnak is tanulnia kell, hogy Isten mindent megcselekszik, amit megígért.

Jegyzetek:

Egyiptom – A Nílus minden évben megárad, s ez termékennyé teszi a földet. Így volt ez József idejében is. Később ezt jelzi az akkori fáraó álma, amikor a folyóból látja feljőni a kövér és sovány teheneket (1Móz 41). A folyó lehetővé tette az életet, táplálékot biztosított Egyiptom számára.

Abímelek – A történet, ami a fáraóval megesik, megismétlődik később (1Móz 20), hiába figyelmeztette Abrámot Isten. Abímeleket már Isten maga figyelmezteti álmában, hogy magához ne vegye Szárajt. Akkor Ábrahám beismeri, hogy csak félig hazudott: Száraj a féltestvére (lásd a 18. leckét).

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1; 27:1; 235:1–3
Jertek, énekeljünk: 169; 171; 173
Harangszó: 43; 49
Dícsérjetek az Urat!: 17; 61; 68; 75
Erőm és énekem az Úr: 48; 52; 56:3; 119

Megjegyzések:

A történet – Izgalmas mesélést kíván Abrám szerepét kihangsúlyozva, kishitűségével együtt.

A fáraó udvara – A nagyokkal lehet a hárem fogalmáról szólni.

Az asszony helyzete – Mindig alárendelt volt a férjének, aki azt tett vele, amit akart.

Egyiptom – Nem szükséges az egyiptomi „éléskamrát” túlságosan elemezni, mert előjön majd József történeténél.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Éhezés, éhínségek és ennek okai a világon. Segítségnyújtási és megoldási lehetőségek. (** ***)

Történelem

  • Egyiptom, mint az ókori kelet „éléskamrája”. Az öntözéses földművelés áldásai. (***)

Társadalmi ismeretek / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Az elszegényedés problémája, szegény rétegek Magyarországon. A segítségnyújtás módjai és lehetőségei. (** ***)
  • Magyarok a nagyvilágban. A kivándorlás okai közül a szegénység, megélhetés hiánya. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Igazmondás és hazugság. (**)
  • Elhallgatás és féligazság. Szükséghazugságok. Beszélgetés és vita konkrét példákon keresztül. (***)
  • A bizalom és a reménység szerepe válsághelyzetekben. Konkrét életszituációk elemzése választási, döntési lehetőségekkel. (***)
  • A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség és hárem az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság tisztasága és a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok napjainkban. Csapdák és veszélyek. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Bibliai történet feldolgozása tartalmi kérdések alapján a válaszok önálló megfogalmazásával. (**)
  • Beszélgetés Móra Ferenc: A kis bice bóca c. története alapján. (**)
  • Közmondások a bizalomról és a hazugságról. Magyarázat és alkalmazás. (**)

010

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!