04-2. Sokrétű történet

• Bibliai történet: 1Mózes 25,20–34; 27,1–45
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális
• Tevékenység: Sokrétű történetfeldolgozás: történetmesélés kulcsszavak alapján; az öröklés és áldás logikája; áldásszöveg zenei feldolgozása; edzésterv és mozgásfejlesztő játék; kollázskép készítése; bibliai zöldségek és állatok nyomában; interjú a történet szereplőivel; monológ, ima írása a szereplők nevében; vadász és pásztor csapatjátékok

Történetnyomozás

Ézsau és Jákób történetéből kitűnik, hogy a két testvér, hiába ikrek, mennyire eltérő karakter, személyiség. Ha ilyen nagy különbség van testvérek és képességek között, akkor bizony nincs könnyű dolga a szülőknek (ahogy a suliban a nevelőknek sem). Megkönnyíti a helyzetet, ha észrevesszük és figyelembe vesszük a gyerekekben a különbségeket, és saját képességeikhez képest fejlesztjük és értékeljük őket. Segít ebben Howard Gardner sokrétű intelligencia elmélete, amelynek intelligenciatípusai, képességterületei szerint dolgozhatjuk fel a történetet kis „szakértői csoportokban”. Mindez egy történetnyomozó játék keretében valósulhat meg, az alábbi szakértői csoportok és feladatcsomagok segítségével.

A nyolc csoport teljes osztálylétszám esetén alkalmazható, a csoportválasztást érdemes a gyerekek szabad választására bízni. Szűkebb csoportlétszám esetén a szakértői csoportok száma nyugodtan csökkenthető. Minden feladatsor a látens differenciálás elvére épül, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a csoport annyit old meg a feladatokból, amennyi az időkeretbe belefér, illetve amerre a közös érdeklődés vezeti őket. A megoldás minősége, és nem a mennyisége számít.

Történetmondó (Verbális-nyelvi intelligencia)

Az őstörténetek és nagyon sok bibliai történet eredetileg szájhagyomány útján maradt fenn, egymásnak adták tovább a nemzedékek, és csak jóval később rögzítették írásban. Mégis megőrizte azt az emlékezet, az élő memória. Vajon hogyan? Hogy lehet egy ilyen hosszú történetet megjegyezni?

Olvassátok el újra a történetet, és osszátok be mozzanatokra (cselekményegységekre). Mozzanatonként adjatok egy tömör címet, vagy emeljetek ki egy-két fontos kulcsszót, amiről az adott cselekmény eszetekbe jut. Írjátok le sorban a mozzanatok címeit vagy kulcsszavait.

A címek vagy kulcsszavak alapján meséljétek el újra a történetet. Hogy mikor ki és mennyit mesél, magatok döntsétek el.

Ha már jól ismert a történet, ki lehet próbálni egy kreatívabb történetmesélést is: A kiemelt kulcsszavakat írjátok ki cédulákra. A cédulákat keverjétek össze, és írással lefelé helyezzétek el az asztalon. Majd úgy meséljétek el a történetet, hogy véletlenszerűen húztok a kulcsszavak közül. A történetmesélésben így furcsa csavarok keletkeznek, de azért maga a történet nem változhat meg.

Kép forrása: Kees de Kort: Így szól hozzám a Biblia (2022, Parakletos Könyvesház, 47. o.)

Jogász (Logikai-matematikai intelligencia)

Tudjátok-e, mit jelentett a bibliai korban az elsőszülöttségi jog? Mire jogosította fel a fiút a családban, ha elsőnek született? Olvassatok utána itt: Elsőszülöttségi jog

Olvassátok el a történetből az elsőszülöttnek való áldást, és emeljétek ki a „tételeit”: listázzátok kulcsszavakkal, mi mindent kap az áldásban az elsőszülött.

Olvassátok el a „másodszülöttnek” való áldást is, és szintén listázzátok ki kulcsszavakkal.

Hasonlítsátok össze a két áldás tételeit: miben és mennyiben több az, amiben az elsőszülött részesül. Vajon megelégedhet-e ennyivel a másod- vagy többedszülött?

Mi az elsőszülöttségi jog és áldás logikája? Mit gondoltok, miért volt erre szükség?

Vajon ma működhetne-e ez a logika? Miért? Vitassátok meg.

És mi volt a lányokkal? Ők nem kaptak örökséget? Ha valaki meghalt, és csak lányai maradtak, ők nem örökölhettek? Utánaolvashattok ennek is: Örökösödés leányágon

Kórusvezető, karmester (Zenei-ritmikus intelligencia)

A történetben két áldásszöveg is szerepel, amelyek a kor költészetének nyelvén szólalnak meg. Ezek tehát versek, amelyeket verssorokba törve találtok meg a Bibliában. A sorokat olvasva felfedezhetitek, hogy gondolatok ismétlődnek, mintha listát olvasna az ember. A ritmikusan ismétlődő gondolatokat (gondolatritmus) éneklő hangon (kántálva) is lehet mondani. Próbáljátok ki. Olvassátok fel az áldásszövegeket kórusban is. Majd osszátok be szóló és kórusrészekre, és adjátok elő így. Ritmushangszerekkel és egyéb zörejekkel is kísérhetitek a hangkompozíciót, amivel még jobban ki lehet fejezni a két áldás közti hangulati különbséget.

Személyi edző (Testi-mozgásos intelligencia)

Mind a vadászat, mind a pásztorkodás ügyességet, erőnlétet és kitartást kíván. A két fiúnak, Ézsaunak és Jákóbnak volt tehát mit gyakorolnia. Amíg gyerekek voltak, és ahogy növekedtek, lépésről lépésre kellett elsajátítaniuk azokat a képességeket, amelyek jó vadásszá, illetve pásztorrá tették őket.

Állítsatok össze egy-egy napi és heti edzéstervet Ézsau és Jákób számára kb. 11-12 éves korukban.

Találjatok ki egy-egy mozgásfejlesztő játékot a leendő vadász és pásztor számára. A játékot ki is próbálhatjátok, illetve bemutathatjátok.

Illusztrátor (Vizuális-térbeli intelligencia)

Alkossatok közösen egy kollázsképet Ézsau vadászterületéről vagy Jákób életterületéről. Javaslat a kollázsképhez felhasználható anyagokra a választott téma szerint:

• vadászterület: színes és gyűrt papírok, falevelek, gallyacskák, termések, apró kavics
• pásztor élettér: színes és gyűrt papírok, textilanyagok, pálcák, fonalak, gyapjú

Természetkutató (Természeti intelligencia)

Ézsau és Jákób történeteiben hangsúlyos szerepet kapnak a természet javai: a vörös lencse, valamint a vadhús és kecske. Hogy pontosan milyen növényről és állatokról lehet szó, járjatok utána.

Jákób és Rebeka konyhakertjében milyen növények lehettek? Mi tudhatunk a lencséről, pontosabban a vörös lencséről? Olvassatok utána itt: Zöldségek a Bibliából.

Milyen lehetett az a híres vöröslencse-főzelék? Milyen ételeket lehet még készíteni lencséből? Keressetek recepteket az interneten, kezdjétek itt: Bibliai szakácskönyv: Lencse.

A gyűjtött recepteket otthon ki is próbálhatjátok.

Ézsau a vadászterületén milyen állatokra vadászhatott? Mi lehetett az a vad, amit Rebeka kecskegida húsával és szőrével tudott helyettesíteni? Válasszatok ki néhány vadat a bibliai állatok listájából (csak tiszta állatok jöhetnek szóba): Állatok a Bibliában.

Núbiai kőszáli kecske

Kecskegidák

Újságíró, riporter (Kapcsolati intelligencia)

A bibliai történet súlyos családi konfliktusról tudósít, ami túlnő a magánszféra határán: több népre, nemzetre kiható utóhatása van. Ezért lehet közügy a családi konfliktus feltárása, aminek egy oknyomozó újságíró- és riportercsoport jár utána. Ti vagytok ez a csoport. Első lépésben állítsatok össze egy kérdéssort minden családtag számára, akik a történetben kulcsszerepet játszanak. Majd dramatikus játékként készítsetek egy-egy villáminterjút a szereplőkkel.

Író (Önismereti, egzisztenciális intelligencia)

Egy író arra kíváncsi, mi járhat a másik fejében, szívében? Mi indítja erre vagy arra a cselekedetre? Milyen lépésekben jut el a döntéshelyzetig? Mi adja a végső lökést a döntéséhez? Stb.

Válasszatok egy-egy szereplőt a történetből. Képzeljétek bele magatokat a helyébe. Fogalmazzátok meg írásban:

• a történet egy kulcshelyzetében mire gondolhatott,
• vagy a történtek után hogyan imádkozhatott Istenhez.

Vadász és pásztor csapatjátékok (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Szünetben, foglalkozás végén vagy csendes napon, ha van hozzá elég hely, idő és kedv, játszhatunk olyan kidobójátékokat, ahol a célbadobás mozgó célra történik. A játékváltozatok inkább a vadászatot modellezik, bár az egyik népi változat pásztorjátékra utal. Eszünkbe juthat azonban, hogy főleg a régi időben, a pásztoroknak is meg kellett védeni a nyájat a vadállatoktól, amihez vadászkészségekre is szükség volt.

Az ajánlott játékok leírását megtaláljuk a névre kattintva:

• Vadászlabda
• Vadászlabda két csapatban
• Kidobó juhászbojtár

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Ősatyák és gyermekek menüpont alatt.