Mit tudunk a napkeleti bölcsekről?

A karácsonyi énekek elmaradhatatlan szereplőiről, a napkeleti bölcsekről Máté evangéliumában olvasunk röviden:

„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. […] a csillag, amelyet láttak napkeleten, előttük ment mindaddig, amíg odaérve meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor ezt látták, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.” (Máté 2,1–2.9–12)

 

 

Rövid látogatásuk során a bölcsek mégis sok emberrel találkoztak, voltak Jeruzsálemben a királyi udvarban és Betlehemben a jászolbölcsőnél, itt találkoztak a pásztorokkal, Máriával és Józseffel. Abban az időben az írás-olvasás nem volt elterjedve, a modern kép és hangrögzítés nem létezett, ezért mindent jól megfigyelve szóban adtak tovább. Amikor Jézus tanítványai később leírták a szóban megőrzött emlékeket a napkeleti bölcsekről, ezek beépültek a Jézussal kapcsolatos Biblián kívüli, írásbeli hagyományba. Mivel feltételezhetjük, hogy a szemtanúkra vezethető vissza, ez a régi hagyomány nagyon jól kiegészíti a Máténál olvasottakat, megmutatja, hogy az első keresztyén nemzedék hogy emlékezett Jézus születésének részleteire.

A Máté által is feljegyzett három ajándék alapján általános volt az a vélekedés, hogy a bölcsek hárman voltak. Az 5-6. századtól a neveik is megjelennek, a ravennai mozaikon pl. Balthasar, Melchior, Gaspar néven szerepelnek. Egy VII-VIII. századi kódex a Bithisarea, Melchior, Gathaspa neveket említi, ezekből alakult ki a Boldizsár, Menyhért és Gáspár. A drága, uralkodókhoz illő ajándék alapján feltételezték, hogy uralkodók voltak, innen származik a magyar „három királyok” elnevezés. Máté a görög magosz szóval jelöli őket, a latinon keresztül a mágus szó ebből jön, ami ma inkább varázslót, pl. cirkuszi bűvészt jelent. Eredetileg azonban így nevezték azokat a tudós embereket, akiknek a munkáját az átlagember nem tudta követni, ide tartoztak a papok, az orvosok és különösen a csillagászok. A Betlehembe érkező bölcseket egy feltűnő csillag, talán két csillag együttállása vagy egy ritka üstökös vezeti, ezért arra kell gondolnunk, hogy valószínűleg a csillagokkal is foglalkozó tudósok lehettek, akik emellett ismerték az Izráel népének adott régi próféciát is: „Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből.” (4Mózes 24,17)

 

 

Tudjuk, hogy évszázadokkal korábban a babiloni fogságba elhurcolt zsidók magukkal vitték a Szentírás számukra legfontosabb részét, a Tórát, a mózesi könyveket, hiszen ez szabályozta a mindennapi életüket is. A fogság után sokan nem tértek haza, hanem Babilonban maradtak, a mai Irak és Irán területén élő zsidó diaszpóra olyan jelentős volt, hogy a Tóra tanulmányozására saját útmutatót is készítettek. Innen ismerhették a bölcsek a csillagra vonatkozó próféciát, így arra kell gondolnunk, hogy a nagyon nagy területet is jelölő napkeleten belül innen érkezhettek.

A bölcseket a 3-5. században még azonos korú és karakterű alakoknak ábrázolták. A 6. századi ravennai mozaikon jelennek meg először úgy, mint három életkorszak – fiatal, középkorú, idős – allegorikus képviselői. A világ egészét testesítik meg, vagyis az egész világ hódol Jézus előtt. Koronaábrázolás csak a 10. századtól jelenik meg, az pedig, hogy az egyik király sötétbarna vagy fekete, a 15. századtól terjedt el az ábrázolásokon. Üzenete ennek is ugyanaz: ők hárman az emberiség összességét jelképezik, az egész embervilág nevében hódolnak a mindenség Urának, a megszületett Istenfiának.

 

 

 

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár

 

Használati jog típusa:
  • Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Valamint:
  • a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.
0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .