Pages Navigation Menu

Valóban feltámadt? – Húsvéti mozaik

Az első húsvét

Nagypénteken Jézus holttestét a közelgő ünnep miatt egy közeli sziklasírba tették, de a szokásos temetési végtisztesség nélkül, tehát a holttestet nem kenték be illatos kenetekkel. Ezt akarták harmadnap korán reggel az asszonyok pótolni, de hiába vitték magukkal a drága olajokat, mert a sírt üresen találták. Először azt hitték, hogy valaki elvitte a holttestet. A tanítványok csak akkor hitték el, hogy Jézus feltámadt, amikor találkoztak szeretett mesterükkel.

 

Golgota, sírkert maradványai Jeruzsálemben

 

A húsvét ünneplése, az ünnep időpontja

Jézus a feltámadása napján találkozott a tanítványaival, majd nyolc nap múlva újra, amikor már a hitetlenkedő Tamás is ott volt közöttük. Ennek emlékére Jézus tanítványai később is mindig a hét első napján, a szombat utáni napon jöttek össze, így váltotta fel a zsidók nyugalomnapját a következő nap mint keresztyén ünnep. Később aztán évente megemlékeztek külön is Jézus feltámadásáról. A zsidók pászka ünnepe, amikor Jézus feltámadt, az év negyedik hónapján a 14. napon volt, tehát a mi naptárunk szerint április közepén. A keresztyének azonban szándékosan nem a zsidó pászka ünnepén ünnepelték Jézus feltámadását, ezzel akarták jelezni a zsidóságból való kiválásukat, így vidékenként más időpontban ünnepelték a húsvétot, ami sok vitára adott okot. A vitát a 4. században a niceai zsinat zárta le azzal, hogy egységesen megállapodtak a húsvét időpontjában. A ma is érvényes szabály: húsvét első napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnap. Ezért esik a húsvét a hold járásától függően évente más időpontra, március végétől április végéig.

A 16. században a szökőévek okozta elcsúszás korrigálására Gergely pápa naptárreformot rendelt el, és előreléptek közel két hetet a naptárban. Reformját az ortodox egyház nem vette át, tehát a húsvét időpontja ma sem egységes. Ebből adódik, hogy míg Kárpátalján vagy Erdélyben a reformátusok és római katolikusok a nálunk is használt naptárt követve ünneplik a húsvétot, az állami munkaszünet csak egy-két héttel később következik. Ukrajna és Románia ugyanis ortodox többségű ország, és az állami ünnepek is az ortodox egyház rendjét követik. 2010 után, Benedek pápa idejében tárgyalások indultak arról, hogy a húsvét legyen inkább egységesen egy időpontban. Legnagyobb esélye annak volt, hogy mindig április második vasárnapján legyen, de a pápa visszavonulása miatt a kérdés egyelőre lekerült az ökumenikus találkozók programjáról. A kérdést az is nehezíti, hogy minden olyan országban is meg kellene egyezni, ahol a nagypéntek is ünnep.

 

A Szent Sír-templom Jeruzsálemben

 

A jeruzsálemi Szent Sír-temploma

A 4. században az első keresztyén császár, Nagy Konstantin anyja, Heléna császárné templomokkal jelölte meg Jézus életének fontos helyszíneit, a helyben lakó keresztyének akkor még számon tartották ezeket. Jézus sírját érintetlenül hagyva, a bejárat fölé kisebb kápolnát építettek, majd e fölé egy hatalmas templomot.

Már az első századokban kialakult a húsvét ünneplésének helyi szokása, amire mindig sok zarándok is érkezett a világ minden részéről: nagyszombat éjszaka éjfélkor kezdődött az ünnepi istentisztelet, ennek során a pap hangos szóval kihirdette, hogy „Khrisztosz aneszté – Krisztus feltámadt”, a nép pedig így válaszolt: ”aléthósz aneszté – valóban feltámadt”. Ezután a pap a szent sír bejáratánál levő örökmécsesről meggyújtott egy gyertyát, a lángot továbbadta a népnek, amikor a templomban mindenki kezében égett a gyertya, a lángot továbbadták a téren és a közeli utcákban álló zarándokoknak is. Ez a látványos „húsvéti világítás” még több zarándokot vonzott, hisz amikor még nem volt tévé, csak úgy lehetett részese valaki az eseménynek, ha elment, és részt vett benne. A keresztes háborúk azért indultak, hogy a szent helyekhez el lehessen jutni. Később a Szentföld a török megszállással mégis a muszlimok kezére került, akik egészen az első világháborúig birtokolták a területet.

 

Keresztek találkozása: Latin kereszt és a görög keresztből kialakított keresztvégű kereszt (Szent Sír-templom)

 

Újabb húsvéti csoda Jeruzsálemben

A 18. századból több útikalauz készült a zarándokok részére, ezekben olvasunk egy érdekes esetről (forrás: S. N. Kadas: Oi Agioi Topoi, Greek, Kapon Editions, 1998, 217-218. o.). A leírás szerint a törökök betiltották Jeruzsálemben a húsvét hagyományos, demonstratív megünneplését. 1740 körül az egyik évben ellenőrként török hivatalnokok és katonák jelentek meg a templom előtti téren, hogy a tilalom betartását ellenőrizzék. Ennek ellenére a helybeli keresztyének a püspökük vezetésével csak összegyűltek a téren, mert a templomot a törökök lezárták, oda nem tudtak bemenni. Éjfél után nagy volt a feszültség, amikor a püspök csak meggyújtotta a kezében lévő gyertyát az egyik lámpásról, és továbbadta a lángot. Ekkor kiderült, titokban mindenki reménykedett, hogy mégis lesz húsvéti világítás, és a tiltás ellenére hoztak magukkal gyertyát. Az emberek legyőzték a félelmüket, felbátorodtak, és pár pillanat múlva fényben úszott a tér. A jelenlévő muszlimok isteni csodát láttak a dologban, a vezető tiszt maga nyittatta ki a templom ajtaját, hogy a szokás szerint a pap bemehessen a sírhoz, és onnan is hozzon lángot. Az csoda leírását arab nyelvű táblán felírták a templom falára, jelentették a török császárnak, aki egy időre megengedte a keresztyéneknek, hogy szabadon gyakorolják a vallásukat.

Az egész leírás még szóhasználatában is nagyon hasonlít Dániel könyvéhez, ott Nebukadneccar újbabiloni uralkodó hirdeti ki birodalmában, hogy Izráel Istenét imádják, amikor látja, hogy az izráeli ifjak hűségesek Istenhez, és az Úr segítségével túlélik a tüzes kemencét is. Itt a török főtiszt ismeri fel a csodát, ami az emberek szívében történik meg, amikor legyőzik a félelmüket, majd ő segíti a húsvét megünneplését.

 

Gyertyagyújtás a Szent Sír-templomban

 

„Valaki átment a temetőn”

Krisztus feltámadásának értelméről a fenti címmel írta le Győri József református lelkész a következő sorokat:

  • Megérintett: ez az én sorsom is.
  • Féltem és irtóztam,
  • ha át kellett mennem a temetőn.
  • S egyszer csoda történt:
  • megnyílt a szemem.
  • Megláttam Őt,
  • ki köztünk élt,
  • előttünk járt,
  • kit halálba adtak,
  • sírba tettek
  • a temetőben,
  • de életre kelt,
  • és győztesen átment a temetőn.

 

A Szent Sír-templom gyertyafényei

 

 

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár

 

Használati jog típusa:
  • Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Valamint:
  • a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.

Hozzászólások

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..