Pages Navigation Menu

331. Péter kiszabadul a börtönből

Üzenet – Téma:

* Az Úr védelmezi és segíti az övéit.
* A legnehezebb helyzetben is imádkozhatsz a társadért.
* Isten büntetése utoléri a gőgös embert.

Előzmények:

Pétert a római századoshoz, Kornéliuszhoz hívatták. Beszélt ott Joppéban nyert látomásáról, hogy pogányoknak is lehet hirdetni az evangéliumot! Kornéliusz és házanépe hitt az Úr Jézusban. Szentlélek szállt mindannyiukra, s megkeresztelkedtek.

Történet:

A történetünkben szereplő „Heródes király” Heródes Agrippa*, Nagy Heródes unokája. A nagyapa ölette meg Jézus születése után a betlehemi gyerekeket.

Heródes nemrég lett ura Júdeának. Most alkalmat keres, hogy a zsidókat a maga pártjára hangolja. Fölismerte a nagytanács nyugtalanságát Jézus követőinek sokasodása miatt. A népnek semmi baja nem volt az apostolokkal és a gyülekezettel, de vezetőik állandóan keresték a lehetőséget, hogy megnehezítsék az evangélium üzenetének átadását.

Heródesnek kapóra jött a szanhedrin békétlensége. A gyülekezet néhány tagját fogságba vettette, hogy „kegyetlenkedjen” velük. Közöttük Jakabot, Zebedeus egyik fiát, János testvérét.

Jakabot nem sokkal húsvét előtt karddal megölette. Hogy bíróság elé lett-e állítva előtte, az nem biztos*. Jakab apostol tehát kiitta a keserű poharat (lásd Mt 20,22-23; 286. lecke). Nem sokáig tanúskodhatott arról az üdvösségről, melyet egyedül Jézus Krisztusban lehet megtalálni.

Heródes látta, hogy a zsidóknak tetszik a gyülekezet elleni fellépése. Ezért újabb vezetőjüket fogatta el: Pétert. Ez épp a „kovásztalan kenyerek” ünnep idejére esett, a húsvét előtti hétre, amikor a zsidók kovász nélküli kenyeret ettek. (Péternek ez már a harmadik fogsága volt pünkösd, a Szentlélek kitöltetése óta.)

Heródesnek szándéka az volt, hogy Pétert húsvét után a nép elé állítja, ami után majd elítélik. Nyilvános eljárást akart tehát, valószínűleg azért, hogy megmutassa, milyen jól vigyáz a zsidók hitére.

Szigorúan őriztette Pétert. Legalább négy őrt* állítottak, az ajtó elé is, s Pétert magát is megláncolták, két őr közé. (Heródes talán tudott Péter előző szabadulásáról — vö. ApCsel 5,19; 325. lecke.)

Miközben Péter a börtönben az ítéletére várt, a gyülekezet — talán különböző helyeken, csoportokban együtt* — imádkozott.

Az imádság meghallgatásra talált…

Eltelt az ünnep, Heródes másnap elő akarta vezettetni Pétert. Péter éjszaka nyugodtan aludt. Alhatott is nyugodtan, mert bízott és bízhatott az Úrban. Egyszer csak egy angyal lépett hozzá. Oldalba lökte Pétert, hogy felébressze, és azt mondta: „Kelj fel gyorsan!”

Erre lehulltak Péter kezéről a bilincsek.

„Övezd fel magad, és kösd fel sarudat!” — folytatta az angyal. — „Vedd fel a felsőruhádat, és kövess engem!”

Péter megtette, de nem tudta, hogy álmodik-e, vagy ébren van. Azt hitte, megint látomást lát.

Átmentek az első őrségen, majd a másodikon, s odaértek a vaskapuhoz, mely a városba vitt. A kapu magától megnyílt előttük! Végigmentek egy utcán, majd hirtelen eltávozott tőle az angyal.

Péter akkor magához tért, s így szólt „Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből, és mindabból, amit a zsidó nép várt.”

Mit tegyen? Mária házához ment, a Márknak is nevezett János* anyjához. Ott sokan voltak együtt, hogy imádkozzanak Péterért.

Amikor megzörgette a bejárati ajtót, odament egy Rodé (`Rózsa’) nevű szolgálólány, megnézni, ki az. A kapu zárva volt. Péter fölfedte kilétét. Rodé felismerte a hangját, de örömében nem nyitott kaput, csak berohant gyorsan, hírül adni, hogy Péter áll odakint.

„Elment az eszed!” — torkolták le a házbeliek.

De Rodé csak bizonygatta, hogy ő az. Akkor azt mondták: „Az ő angyala az.”

Péter azonban tovább zörgetett. S mikor végre kinyitották a kaput, mindenki elámult. Aztán egyszerre kezdtek beszélni, Péternek kellett lecsendesítenie őket. Elmondta nekik, hogy vezette ki az Úr a börtönből.

Rögtön ezután el is búcsúzott tőlük, meghagyva, hogy mondják el mindezt Jakabnak* és a testvéreknek. (Ők valószínűleg egy másik helyen voltak együtt, hogy imádkozzanak érte.) Majd elment a városból egy másik helyre, aminek a szentíró nem említi a nevét.

Másnap reggel nem csekély riadalom támadt a katonák között, akiknek Pétert kellett őrizniük. Mi történhetett vele?

Heródes is hallott a szökésről. Kerestette Pétert az egész városban, de nem találták. Kihallgatták az őröket, ami bizonyára kemény vallatással járt. Majd börtönbe vetették őket. (Őrségben elaludni halálos ítéletet jelentett!) Valószínűleg elítélték mind a négy őrt, akik éjjel szolgálatban voltak.

Heródes Agrippa ezután Júdeából Cézáreába ment, és a palotájában maradt.

Kiegészítés:

Heródes király ellenséges indulattal volt a tírusziak és szi-dóniak iránt. Fönícia északnyugatra volt tőlük határos. A problémák oka egy félresikerült üzlet lehetett. A tengerparti Tírusz és Szidón városának lakói hajózásból és kereskedelemből éltek. A 20. versből következtethetjük, hogy cserekereskedelem folyt köztük a Heródes területéről származó élelmiszerért. Földjük kevésbé volt alkalmas mezőgazdaságra és állattenyésztésre. (Ezt már a salamoni templom építésének idejéből ismerjük: Hírám, Tírusz királya gondoskodott faanyagról, amiért Salamon liszttel, árpával és olajjal fizetett. Vö. 1Kir 5,24-25; 128. lecke).

A tírusziak és szidóniak féltek. Követséget küldtek Cézáreába, tartsák vissza Heródest erőszakos tervétől. Először csak a kamarásával beszéltek. Békét kértek, hogy népük továbbra is élelemhez jusson.

Heródes szólni akart a követekhez. Királyi viseletben jött be az ülésterembe, trónjára ült, s beszédet intézett hozzájuk.

A nép úgy meghatódott, hogy kiabálni kezdtek: „Isten hangja ez, és nem emberé!”

Heródesnek ez hízelgett, s mivel nem Istennek adott dicsőséget, az Úr angyala szörnyű betegséggel büntette meg. Férgek emésztették meg*, s meghalt (öt nappal az elviselhetetlen betegség kezdete után, jegyzi föl Josephus Flavius, a zsidó történetíró).

Jegyzetek:

I. Heródes Agrippa — Kr. u. 41-44 között uralkodott. Apja Aristobulos, Nagy Heródes legidősebb fia. Unokaöccse Heródes Antipas, Keresztelő János gyilkosa (vö. Mt 14,1-12), aki Heródiással élt együtt. Ez a Heródiás I. Heródes Agrippa nővére. Bereniké (vö. ApCsel 25,23) és Druzilla, Félix helytartó (vö. ApCsel 24,24) felesége is nővérei. Az az Agrippa pedig, akit az ApCsel 25,23 említ, a fia, vagyis II. Heródes Agrippa.
I. Heródes Agrippa Kr. u. 10-ben született. Amikor 6 éves volt, Rómába ment tanulni. Megbarátkozott Caligulával és Claudiusszal. Ezt a barátságot kihasználta. Caligula trónfoglalásakor Agrippa, a gyanakvó Tiberius császár parancsára börtönbe volt vetve, aki azzal vádolta, hogy Caligulát trónra akarta segíteni. Amikor Caligula tényleg császár lett, szabadon bocsátotta Agrippát, s megjutalmazta Trakhónitisz és Abiléné tartományokkal (Lk 3,1) s királyi címmel, később pedig Galileával és Pereával. A következő császár, Claudiusz is növelte a királyságát, mégpedig Júdeával és Samáriával, úgy, hogy Nagy Heródes teljes területe ismét egyesült unokája, I. Agrippa alatt. Nem sokáig tartott a dicsőség, mert három évvel később (Kr. u. 44-ben) I. Agrippa meghalt. Fia, II. Agrippa végül csak néhány északi provinciát kapott.
A három év alatt, amíg Júdeán uralkodott, ez a dicsőségre vágyó és pompaszerető király újabb falat építtetett Jeruzsálem köré, s egyéb javításokat is végeztetett a városban.
I. Agrippa nagyra értékelte a zsidókkal való jó kapcsolatot.

Törvényszék által elítélni? — Alexandriai Kelemen mesélte el — Euszebiosz egyháztör­ténetében írja le —, hogy az apostol vádlója annyira a hatása alá került Jakab bírák előtti bátor hitvallásának, hogy a bírák előtt állva ő is hívőnek vallotta magát. Elítélték, hogy Jakabbal együtt haljon meg. A kivégzőhelyre menet Jakab bocsánatát kérte, aki úgy válaszolt: „Béke veled!”, és átölelte. Mindkettőjüket lefejezték. A történetet már nem lehet kinyomozni. A Biblia mindenesetre hallgat erről.

Négy őr; első és második őrség — Ezek a katonák nem egyszerre álltak őrségben. Szol­gálatonként négy őr került sorra, valószínűleg hat óránként váltották egymást. Két katona Péter egy-egy oldalán, a harmadik valószínűleg a börtönajtóban, a negyedik a kapunál.

Imádkoztak együtt — Szükséges és jó dolog együtt imádkozni, amire Pál többek között a 2Kor 1,11-ben, az Ef 6,18-ban bátorít. Jakab is ír erről a Jak 5,16-ban.

János, akit Márknak is hívtak — Pál és Barnabás útitársa, de csak az első missziói úton (vö. ApCsel 12,25 — amikor Barnabás és Saul Jeruzsálemből elutaztak, János Márkot is magukkal vitték; 13,5 — 334. lecke; 15,37kk— 337. lecke). Barnabás unokaöccse (Kol 4,10). Mária, az anyja, Barnabás testvére. Az ApCsel 15,39-ben azt olvassuk, hogy Barnabás a Páltól való elválás után magával vitte Ciprusra, és ott csupán Márkként van említve. A Kol 4 is Márknak említi, Pál mellett látjuk újra Rómában (vö. 2Tim 4,11; Filemon 24). Az 1Pt 5,13-ban Péter is Márkról beszél, s „fiam”-ként említi. Kérdés, hogy ugyanarról a személyről van-e szó, vagy két különbözőről. Miért fontos ez? Azért, mert ha János Márk és Márk az 1Pt 5,13-ból ugyanaz a személy, akkor ő volt Márk evangéliumának az írója. A legtöbb írásmagyarázó ezt fogadja el.
Egyébként régóta feltételezik, hogy Márk evangélista Péter „szájából” jegyezte le az evangéliumot (Rómában, Kr. u. 63 körül). A Mk 14,51-52 esete („de követte őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt mezítelen testén: őt is elfogták, de ő az ingét otthagyva meztelenül elmenekült”) is egyedül Márk előtt lehetett ismert.

Jakab — Jakabot, az Úr testvérét értik alatta (Gal 1,19). Az első üldözés után, amit Saul vezetett (vö. ApCsel 8,1; 326. lecke), a megmaradt jeruzsálemi gyülekezet egyik vezetője. Oszlopa volt a gyülekezetnek (vö. Gal 2,9), tekintélyes ember (vö. ApCsel 15,13kk; az apostolok gyűlése; 336. lecke). Igaznak nevezték. Minden valószínűség szerint ő írta a Jakab levelét. Lásd még: 1Kor 15,7.

Férgek emésztették meg — Feltűnő, hogy Krisztus egyházának más üldözői is haltak meg hasonló szörnyű halállal: többek között Antiochus Epiphanes és Nagy Heródes; a spanyol II. Fülöp és a francia IV. Lajos.

Énekek:

Református énekeskönyv: 30:1-2; 34:3-4; 91:1.6.8; 125:1-4; 254:1.3-5; 380:1-3.6
Jertek, énekeljünk: 153; 173; 174:1
Harangszó: 39; 44 (kezdhetjük így: Ki az Istent szereti, szavát hittel követi…); 47; 52:1.4
Dicsérjétek az Urat!: 14:1.3; 18; 68; 75; 93; 168:1-2
Erőm és énekem az Úr: 12; 17; 19; 29; 30; 116

Megjegyzések:

Az Úr védi és segíti az ő gyermekeit — Feltűnő, hogy Jakab apostolt nem szabadította meg angyallal vagy másképpen az Úr, Istvánt sem, Pétert pedig igen. Tehát nem úgy van, hogy minden hívő kiszabadul a szorongató helyzetből. A hit sok vértanúja példázza ezt. Ugyanakkor az Úr a híveket nehéz helyzetükben lelkileg támogatja.
Miért szabadult ki Péter a börtönből? Nem tudjuk. Az Ézs 55,8-ban mondja az Úr: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim.” Egy biztos: Péternek még volt elvégezni való munkája Isten Országáért.

Az Úr megbünteti a gőgös hitetleneket — Heródes büntetést kap gőgjéért. Hallgatói tetszésnyilvánítását túlságosan is szívesen hallgatta. Nem bizonyított, hogy minden gőgös, aki Istennel egyenlő magasságba helyezi magát, vagy magát többre becsüli Istennél, ilyen szörnyű büntetést kapna, mint Heródes. Ezzel kapcsolatban gondoljunk Nebukadneccarra, akit ugyancsak a gőgje miatt ért büntetés (vő. Dán 4; 187. lecke). Ő még kap lehetőséget, hogy megbánja bűneit.
A téma kisebbek számára még nehéz, csak felsősök számára javasoljuk a feldolgozását.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalomismeret / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • A börtönélet példái a közelmúltból. (***)
  • Történelmi példák a gőgös, öntelt uralkodó, vezető bűnhődésére. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Szerepjáték: lopakodás a börtönőrök között. (*)
  • Kreatív szövegalkotás a történethez kapcsolódva: hír, imarészlet, párbeszéd. (**)
  • A történet dramatizálása. Két fő helyszín, helyszín- és szerepváltás. (**)
  • Nyelvi rejtvény: titkosírás forgatható kódráccsal. (***)
  • Az isteni védelem, jelenlét ábrázolása Csiha Kálmán: Isten közel c. versében. (***)
  • Szógyűjtés: a „gőgös” szinonimái. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Papírmakett készítése a történethez: színezés, kivágás, hajtogatás, ragasztás. (*)
  • Kapu formájú, kinyitható, rajzolt igés lap készítése. (**)

Vázlat:

I. Heródes Agrippa —Nagy Heródes unokája
A zsidók kedvére akar tenni
Jakabot megölik (kard)

Pétert elfogják
Húsvét után akarják megölni
őrök veszik körül
angyal — lehullnak a láncok
ki a börtönből — az őrökön át
utca — az angyal eltűnik

Mária háza (János Márk anyja)
imádkoznak Péterért
kopognak a kapun — Rodé
el se hiszik először
Péter elmond mindent
meghallgatott imádság
Péter búcsút vesz

az őröket megbüntetik

Heródes büntetése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.