Pages Navigation Menu

303. Az úrvacsora szereztetése; Péter jövendő tagadása

Üzenet —Téma:

* Az úrvacsora Jézus áldozatára emlékeztet.
* „Egymást szeressétek.”
* Nem tagadhatom meg a barátomat.

Előzmények:

Az Úr Jézus és a tanítványok együtt fo­gyasztották a páskavacsorát. Jézus megmosta tanítványai lábát. Jelezte, hogy ki fogja elárulni. Júdás eltávozott.

Történet:

A páskavacsorát egy olyan esemény szakította félbe, ami a tanítványoknak és később minden hívőnek nagyon fontos lett.

Az Úr Jézus megáldotta a kenyeret, megtörte, és a tanítványainak adta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

A tanítványok később értették meg, mire utalt Mesterük. Teste szenvedésében értük — és minden hívőért — megtöretik, mint most e kenyér. („Pedig ami vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze.” — Ézs 53,5)

Aztán egy boroskelyhet emelt fel az asztalról, szintén hálát adva, s e szavakkal adta tovább: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az új szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. De mondom nektek: nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Atyám országában*.”

Jézus arról beszél itt, hogy szenvedése által lehet része övéinek az üdvösségben, csak így lehet sokaknak bűnbocsánata. Szenvedésével az ő büntetésüket hordozza. („0:5 bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg.” — Ézs 53,5; vö. Jer 31,31-34; 1Kor 11,25; 2Kor 3,6; Zsid 8,8-13).

Szenvedése már egészen közel van. Ezt világossá akarta tenni tanítványai előtt. Most fog megtörténni, ami a teremtés előtt már elhatároztatott: az ember Fia, Jézus Krisztus szenved és meghal az övéiért. Ezért mondja a tizenegynek: „Most dicsőítteték meg az embernek Fia, az Isten is megdicsőítteték őbenne. Ha megdicsőítteték őbenne az Isten, az Isten is megdicsőíti őt ő magában, és ezennel megdicsőíti őt.” (Károli) Az az Atya akarata, hogy Ő szenvedjen és meghaljon. És az Úr Jézus azon az úton fog menni, még ha tudja is, hogy nehéz út lesz. De Ő és az Atya egy — hányszor is hallották ezt a tanítványok tőle! —, ezért nem habozik engedelmeskedni. A tanítványok viszont most nem követhetik oda, ahova Ő megy: a halálba.

Ezt követően a tanítványok arról tárgyaltak, ki a legnagyobb. Érthetetlen, hogy ebben a szent órában ilyennel foglalkoztak! Jézus így felelt erre: „A királyok uralkodnak népeiken, és akik hatalmuk alá hajtják őket, jótevőknek hívatják magukat. Ti azonban ne így cselekedjetek, hanem aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, minta legkisebb… Mert ki a nagyobb? Az, aki asztalnál ül, vagy aki szolgál? Én pedig olyan vagyok köztetek, mint aki szolgál.”

Ezután a hatalmas jövendőről beszélt, ami a tanítványokra következik: „Én rátok hagyom a királyságot (tehát rendelkezik vele), ahogyan az én Atyám rámhagyta azt; hogy egyetek és igyatok az én asztalomnál az én országomban, és királyi székekbe ülve ítéljétek Izráel tizenkét törzsét.” (Vö. 1Kor 15,25 és Jel 11,15)

Jézus új feltételt szabott tanítványainak: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”

A páskavacsorát dicséret éneklésével zárták le. Elénekelték a 115-118. zsoltárokat. (A második pohárnál a dicséret első részét, a Halleluját éneklik: Zsolt 113 és 114.)

Majd a tanítványokkal elindult Jézus az Olajfák hegyére.

Még a vacsora vége előtt így figyelmeztette Jézus Pétert: „Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait.” Ez éppúgy figyelmeztetés volt, mint ígéret. Péter tiltakozott: „Uram, kész vagyok veled menni akár a börtönbe, vagy a halálba is!” „Mondom neked Péter: nem szólal meg a kakas ma, amíg háromszor le nem tagadod, hogy ismersz engem.

Ezután arra a jövendőre figyelmeztette Jézus a tanítványait, ami rájuk vár: „Akinek van erszénye, vegye elő, ugyanúgy a tarisznyát is; és akinek nincs kardja, adja el felsőruháját, és vegyen. Mert mondom nektek, hogy be kell teljesednie rajtam annak, ami meg van írva: És a bűnösök közé sorolták. (Ézs 53,12) Mert ami felőlem elrendeltetett, az most beteljesedik.” A tanítványoknak számolniuk kell ami, hogy üldözéssel és meneküléssel teli élet következik. Támadóik ellen fel kell fegyverkezniük.

Az Olajfák hegyére vezető úton Péter elgondolkozhatott Jézus szavain, hogy nem mehetnek oda, ahová Jézus megy. Meg is kérdezte: „Hova mégy?”

Jézus így felelt: „Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később majd követsz.” Vagyis Péterre is szenvedések várnak*. Péter így válaszolt: „Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted!” Ám az Úr Jézus jobban tudta: „Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai.* (Zak 13,7) De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába.”

Péter nem hallotta meg a feltámadás ígéretét. Méltatlankodva

mondta: „Ha mindenki meg is botránkozik benned, én soha meg nem botránkozom.”

Az Úr Jézus tudta, mi minden történik még ezen az éj szakán, és másodszor is figyelmeztette Pétert: „Bizony, mondom neked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.”

Péter még mindig nem hitte. Egyre hajtogatta: „Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg.” S erről a többi tanítványok is így vélekedtek…

Jegyzetek:

Újra inni bort Isten Országában — Jézus valószínűleg a bárány vacsorájára célzott, mely a Jel 19,9-ben van leírva.

Péter szenvedései — Történelemírók tudósítanak róla, hogy Pétert Néró uralkodása idején Rómában megfeszítették; mégpedig a saját kérésére fejjel lefelé. Nem tartotta méltónak magát arra, hogy úgy haljon meg, mint Megváltója.

Zakariás 13,7b — Szó szerint: „Vágd le a pásztort, széledjen el a nyáj!” S tovább: „Még a bojtárokra is kezet emelek!”

Énekek:

Református énekeskönyv: 116:7-8; 118:1; 133; 184; 335:1-2; 440:7-11; 442:3-8; 448; 492:4
Jertek, énekeljünk• 116:1-2.4; 129; 131; 153; 196; 198:1.4-5
Harangszó: 9:1-3.7; 34; 38; 47
Dicsérjétek az Urat!: 14:3; 57; 67; 150; 155
Erőm és énekem az Úr: 21; 34; 57:3; 59; 95:1; 127

Megjegyzések:

Egymást szeretni — Az Úr Jézus új parancsolata: „szeressétek egymást!” Ez egyszerű feladatnak látszik, de a gyakorlatban semmi sem nehezebb, minta testvéri (felebaráti) szeretet ápolása. János apostol megismétli többek között az Un 2,7-ben, és azt írja, hogy ez a parancs kezdettől fogva volt, azaz valójában régi parancsolat. Jézus ezt a nagy parancsolat második részének nevezte, a tízparancsolat második részének: szeresd felebarátodat, mint magadat. A zsidó szabályok és életkörülmények e parancsolatot nagyrészt elerőtlenítették. Ezért beszél az Üdvözítő új parancsolatról. Bár eddig így szólt: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Most pedig „egymást” szeressétek, vagyis a szeretet kölcsönös legyen! Mekkora baj, ha a keresztyének nem tudják ezt a gyakorlatba átültetni! Joggal gúnyolhatják őket a környezetükben élő emberek.

A szent úrvacsora — Az úrvacsora elsősorban emlékezés. Hálaadással gondolunk Jézus kínhalálára, amit az Úr értünk és helyettünk szenvedett el. Az úrvacsorában Jézus van a középpontban. Asztalhoz szólítja a hívőket szenvedése és áldozata alapján.
Másodsorban az úrvacsora közösségi alkalom, ezt fejezi ki a közös étkezés. Mindazok, akik őszintén hisznek az Úr Jézusban és Őt szeretik, testvérként egymáshoz tartoznak, és együtt ünneplik megváltásukat.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Történelem

  • A keresztyén és zsidó ünnepek közötti kapcsolat. Az úrvacsora eredete, kapcsolata a páskavacsorával. (** ***)

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Dráma

  • Jó kapcsolat a barátok között. Mit jelent letagadni a barátomat? (*)
  • Mit jelent az odaadó, önfeláldozó szeretet? Példák a gyerekek életéből. Szituációs játékok. (**)
  • Példák az önátadó, önfeláldozó szeretetre. Az egyoldalú és kölcsönös szeretet közötti különbség a gyakorlatban. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Szerepjáték a bibliai történetből kiemelt párbeszéd segítségével: Péter tagadása. (*)
  • Az önfeláldozó szeretet példái Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön c. regényében. (**)
  • A kölcsönös és az önfeláldozó szeretet példái Patricia M. St. John: Nyomok a hóban c. regényében. (***)
  • Jézus és a tanítványok ábrázolása Juhász Gyula: Az utolsó vacsora c. versében. Összehasonlítás Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora c. képével: nyugalom — nyugtalanság ellentéte. (***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika / Könyvtárhasználat

  • Színezési feladatban hideg és meleg színek használata és megkülönböztetése. (*)
  • Pohár vagy kehely és kenyér formák festése. (*)
  • Papírmunka: az utolsó vacsora térbe nyitható makettjének elkészítése. (**)
  • Krumpli- (vagy radír)nyomda készítése a pohár vagy kehely és kenyér formáinak felhasználásával. Tervezési, ábrázolási feladatok a nyomdaformák segítségével: pecsét, vacsoraasztal, úrasztali terítő. (**)
  • A bárány és a kehely jelképei az egyházművészetben. Ábrázolások gyűjtése, megfigyelése. (***)
  • A bárány és a kehely jelképeinek felhasználása különböző ábrázolási feladatokban:
    – pecsét, könyvjelző készítése papírból;
    – úrasztali terítő, tál, kehely, valamint egy Újszövetség könyvborítójának tervezése rajzzal;
    – úrvacsorai kehely formázása agyagból, gyurmából. (***)

Vázlat:

Páskavacsora — Úrvacsora
Jézus
kenyér — teste — emlékezetére
bor — vére — bűnök bocsánatára

tanítványok: Ki a legelső?
új parancsolat: egymást szeretni

figyelmeztetés Péternek

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.