Pages Navigation Menu

295. A gonosz szőlőművesek

Üzenet — Téma:

* A termés a gazdát illeti.
* Ne vesd meg Krisztust!

Előzmények:

A nép vezetői Jézus hatalmának eredetét firtatták. Viszontkérdésében Jézus rámutatott arra, hogy ők Keresztelő Jánost is elutasították. Majd három példázatot mondott el. A két testvérről szólót az előző leckében tárgyaltuk. Most a második példázat következik: a gonosz szőlő­művesekről.

Példázat:

Volt egy gazda, aki (új) szőlőt ültetett. Kerítéssel* vette körül. Borsajtót* ásott. Majd őrtornyot* épített. Amikor minden elkészült, bérbe adta* munkásoknak* a szőlőt, és idegenbe távozott.

Mikor elérkezett a szüret ideje*, a gazda elküldte szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át a neki járó termést.

Mit tettek ekkor a munkások? Az egyik szolgát megverték, és üres kézzel küldték vissza. A másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték.

A gazda ismét szolgákat küldött, többet az előző háromnál. A szőlőművesek velük is ugyanazt cselekedték, mint az előzőekkel.

Végül azt mondta a szőlő gazdája: „Mit tegyek? Elküldöm szeretett fiamat, őt talán meg fogják becsülni (azaz „kímélni”).”

De mikor a munkások meglátták, hogy a fiú jön, így szóltak maguk közt: „Ez az örökös! Öljük meg őt, hogy mienk legyen az örökség!” Megragadták, megölték, és kidobták a szőlőn kívülre.

„Vajon majd ha megjön a szőlő ura, mit tesz ezekkel a munkásokkal?” — kérdezte az Úr Jézus a főpapoktól és írástudóktól.

Azok így feleltek: „Mivel gonoszak, ő is gonoszul veszti el őket, a szőlőt pedig más munkásoknak adja, akik megadják a termést a maga idejében.” Nagyon jól tudták, hogy Jézus ebben a példázatban róluk beszélt.

Az Úr Jézus aztán így folytatta: „Sohasem olvastátok az Írásokban: Az a kő, amelyet az építők megvetettek (azaz alkalmatlannak minősítettek), az lett a sarokkő*, az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben.” (vö. Zsolt 118,22-23*) Majd megsemmisítő ítélet következik: „Ezért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek az Isten országa, és olyan népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.” Végül azt mondta nekik: „És aki erre a kőre esik, összezfiz7a magát, akire pedig ez a kő ráesik, azt szétmorzsolja.” Az önigazult zsidók felháborodásukban és dühükben keresték az alkalmat, hogy Jézust elfogják, de féltek a néptől, mely Őt prófétának tartotta.

Néhány megjegyzés a példázathoz:

A szőlő már az Ézs 5,1-7-ben („Dal a terméketlen szőlőről”) Izráel és Júda jelképe. Az Úr védő kerítést vont Izráel köré: „Egyetlen néppel sem bánt így, a többiek nem ismerik törvényeit. Dicsérjétek az Urat!” (Zsolt 147,20).

A szőlőművesek (bérlők) a példázatban Izráel népe. (Lásd a Megjegyzéseket!)

Izráellel az Úr szövetséget kötött, ahogy a gazda a szőlőművesekkel. „Kijelentette igéjét Jákóbnak, rendelkezését és törvényeit Izráelnek.” (Zsolt 147,19)

„Amikor elérkezett a szüret ideje.”

Ez az idő az „idők teljességé”-nek képe. Most, hogy az Úr Jézus a Földre jött, Izráelnek be kellene szolgáltatnia a „szerződésben” megígért termést. Gondolunk itt arra, amivel Keresztelő János néhány évvel azelőtt kezdte szolgálatát: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa”, mert „kiáltó hangja szól a pusztában” arról, akiről Ézsaiás próféta beszélt, az Isten Fiáról. (Mt 3,2-3) „Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt!” (Mt 3,8)

A termésért jelentkező szolgák a néphez küldött próféták. Isteni megbízásukat a zsidóság nem fogadta el, sokat meg is öltek (lásd Zsid 11,36-38; más utalások: 2Krón 36,15-16; Neh 9,26; Mt 23,31.37; ApCsel 7,52). A nép vezetői Keresztelő Jánost sem tekintették prófétának.

A vezetők irigykedtek Jézusra a népre gyakorolt befolyása miatt. Olyanok voltak, mint a szőlőművesek, akik megölték a fiút, hogy az örökséget megszerezzék. Ugyanígy szívesen megölték volna Jézust, hogy megőrizzék befolyásukat a népre. Bár ők arra hivatkoztak, hogy ezzel mentik meg a népet a rómaiaktól (Jn 11,48.50; 285. lecke), valójában elutasították, mert nem ilyen Messiást vártak.

A példázatbeli fiúval az Úr Jézus önmagára célzott. Az Ézs 53 leírja, mit fognak cselekedni az Isten Fiával. Egyúttal gazdag ígéretet is találunk ott mindazok számára, akik hisznek benne: „De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az Úr akarata célhoz jut vele.” (Ézs 53,10)

A bérlők azt gondolták, hogy az örökséget birtokukba vehetik, ha a fiú már nem él. Ennek persze semmi alapja sincs. Ugyanis a gazda maradt a tulajdonos! Ugyanígy Isten és Fia gyűlölői se gondolják, hogy a világot hatalmukba keríthetik, és az Úr Jézust „holttá nyilváníthatják”.

A főpapok és írástudók magukra mondják ki az ítéletet. A szőlőt más munkások kapják meg, akik szüret idején beszolgáltatják a termésből a gazdának a neki járó részt.

A „más munkások”-kal Jézus mind a zsidó, mind a pogányok közül való hívőkre utalt. Vigyázzunk tehát, nem arról van itt szó, hogy Isten országa általában a zsidóktól elvétetik. Pünkösdtől kezdve mindig tértek meg zsidók.

A sarokkő Krisztust megvetették: „Megvetett volt, és emberektől elhagyatott… megvetett volt, nem törődtünk vele.” (Ézs 53,3)

„A bűnösök közt adtak sírt neki…” (Ézs 53,9) Ahogy a példázatbeli fiút a szőlőn kívül gyilkolták meg, úgy Krisztus Jeruzsálemen kívül halt meg a kereszten, mint egy gonosztevő (lásd a 311., 312. leckéket).

A kőre esés és az azon való összezúzódás példáját gyakran így magyarázzák: A megvetett kő (Krisztus) a földön fekszik. Ez Krisztus megaláztatásának képe. Erre esnek, akik Őt elutasították, megvetették, s a kő elpusztítja őket.

„Akire pedig ez a kő ráesik, azt szétmorzsolja”, azaz Krisztus, amikor ítélni jön, elpusztítja ellenségeit. (Gondoljunk Nebukadneccar álmára, melyben a hegyről egy kő zuhant le, és szétmorzsolta a szobrot — Dán 2,34-35; 185. lecke).

Jegyzetek:

Kerítés — Kőből rakott fal, mely védi a szőlőt a tolvajoktól. Sok déli és keleti országban megtalálható.

Borsajtó — Sziklába vésett két medence: a felsőben taposták a szőlőfürtöket, az alsóban gyűlt össze a must.

Őrtorony — Pajta lakószobával, ahol szerszámokat tartottak, és ott szálltak meg a munkások is. Mivel kiemelkedett a szőlőből, őrtornyul is szolgált, ahonnan a tolvajokat észre lehetett venni. A példázatbeli szőlőmunkások tehát a szolgákat és a gazda fiát már messziről meglátták, és eltervezhették vesztüket.

Bérbe adás — Abban az időben szokás volt a szőlőt bérbe adni. A bérlőknek az idény végén természetben (szőlő vagy bor) kellett a bért kifizetni. Régi források szerint ez volt a szokás Egyiptomban is (vő. 1Móz 47,23-24).

Szőlőművesek — A szőlőt művelték, leszüretelték, kipréselték, őrizték, és a termés egy részét évente beszolgáltatták a tulajdonosnak.

A szüret ideje — A fiatal szőlő az ötödik évtől kezd teremni.

Sarokkő — A keleti épület legfontosabb része volta sarokkő. A falak nagy kimetszett köveit úgy rakták össze, hogy súlyuk azon az egy erős kövön nyugodott. A jó sarokkő kiválasztása szakmunka volt.

Zsolt 118,22-23 — Természetesen jól ismerték az úgynevezett messiási zsoltárt. Ebben szerepel a „hozsanna” szó is (25. v.), melyet Jézus jeruzsálemi bevonulásakor kiáltottak (lásd 291. lecke).
Ezt a textust idézi Péter a nagytanács előtt (ApCsel 4,11) és az 1Pét 2,7-ben.

Énekek:

Református énekeskönyv: 81:9-17; 118:11; 147:10; 165:4; 486:1.4
Jertek, énekeljünk: 101:1; 186
Harangszó: 40:4; 41; 43
Dicsérjétek az Urat!: 63; 92:2; 98:2-4
Erőm és énekem az Úr: 121:3-4; 129; 139

Megjegyzések:

A szőlőművesek (a szerkesztő megjegyzése) — Kik a szőlőművesek? Erre a kérdésre számos bibliamagyarázó más választ ad, mint a szerző, a gyerekeknek szóló feladatokat is ezekre a magyarázatokra építettük.
„A képanyag (Izráel = szőlőskert, Ézs 5,1kk) ősi. Itt annyiban bővül, hogy a példázat második fele a szőlő bérlőiről beszél: ezek itt csak a nép vezetőit jelenthetik.” (Dr. Varga Zsigmond In: Jubileumi kommentár. Kálvin, Bp, 1995,111/33. o.) „A szőlőskert Izrael. Ézs 5,1 gyönyörűen lefesti, milyen csodálatosan rendezte be Isten ezt a drága szőlőskertet. Azután rábízta a szőlőművesekre, ezek Izrael népének hivatalos vezetői, a nagy szinedrium, a főpapok és írástudók, azzal, hogy gazdálkodásuk gazdag gyümölcsét áldozatban, jócselekedetben, abódá[= szolgálat]-ban szolgáltassák be az Ő dicsőségére. De a szőlőmunkások a maguk hasznára dolgoztak, és a Gazdának semmi sem jutott.” (Ravasz László: Az újszövetség magyarázata. Kálvin, Bp, 1991, 1/184. o.) „A szőlő megmunkálásáról a nép vezetőinek kellett gondoskodni. De ők nem voltak hajlandók elismerni a tulajdonos hatalmi jogát felettük, és rosszul bántak Isten hírvivőivel és prófétáival. Végül még Fiát, Jézus Krisztust is megölték…” (John F. Walvoord / Roy B. Zuck: A Biblia ismerete — kommentársorozat. Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, Bp, 1997, VI/92. o.) „Jézus példázata nem mond egyetemleges ítéletet. Nem beszél egész Izráel elvetéséről, hanem azokról a szőlőmunkásokról, akik ellene fordultak. Ennek alapján kell korrigálni azt az elterjedt hamis nézetet, hogy Jézus ítéletet mondott egész Izráel felett.” (Dr. Prőhle Károly: Lukács evangéliuma — fordítás és magyarázat. Evangélikus Sajtóosztály, Bp, 1991, 298. o.)

Gyümölcsöket beszolgáltatni — Reánk vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a hit és hála gyümölcseit kell az Úrnak beszolgáltatnunk, hisz egész életünk az Övé. Ezzel megmutatjuk, hogy meg akarjuk tartani Isten velünk kötött szövetségét.

Ne vesd meg Krisztust — azzal, hogy nem fogadod el Megváltódnak! Enélkül senki sem üdvözülhet: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz” (ApCsel 16,31).
Aki Őt megveti, azt a „Sarokkő” szétmorzsolja.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Feladatok, megbízások; azok teljesítése és nem teljesítése. (***)
  • Bérbeadás, bérleti díj, szerződés és szerződésszegés a mindennapi életben. Írásbeli megállapodás készítése a csoporttal. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Szőlőbeli élmények megfogalmazása szóban és/vagy írásban. (**
  • Szőlőhöz kapcsolódó szólások és azok jelentése. (**)
  • Móra Ferenc: Szóló szőlő c. elbeszélésének elolvasása és megbeszélése. (**)
  • Kreatív szövegalkotás: a szőlő panasza és hálája a bibliai példázathoz kapcsolódva. (**)
  • A bibliai példázathoz kapcsolódó párbeszédek megfogalmazása írásban. Szerepjáték a párbeszédek felhasználásával. (***)
  • Beszélgetés Győri József: Szőlőben c. verse alapján. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Könyvtárhasználat

  • A szőlőnövény jellemzői, a szőlőművelés munkái. A témához kapcsolódó képek gyűjtése (faliújság, tabló készítése). (**)
  • Adatok, képek gyűjtése a szőlőművelésről és bortermelésről: a szőlő fejlődésének feltételei, szőlőtermő vidékek és országok, szőlő- és borfajták, borkészítés. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Papírmunka: szőlőskert modelljének elkészítése csoportmunkában. (**)
  • Forma- és színtanulmányok: a szőlő levele, termése. (***)
  • A szőlőmotívum felhasználása képeslap, meghívó, könyvjelző stb. tervezésében. (***)
  • Rajz, fotó készítése szőlőskertről, szőlőbeli élményről. (***)

Vázlat:

gazda
új szőlő
– kerítés
– borsajtó
– őrtorony

bérbe adás – szőlőművesek (bérlők)
külföld

termés beszolgáltatása helyett
– megverik vagy megölik a szolgákat
– megölik a fiút

a szőlőművesek megölése
a szőlő másoké

a sarokkő – Jézus Krisztus – megvetése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.