Pages Navigation Menu

255. A kánaáni asszony

Üzenet – Téma:

* Nagy hitet dicsér meg Jézus.
* Az imádság Isten iránti bizalomból fakad.

Előzmények:

Néhány farizeus és írástudó megfeddte az Úr Jézus tanítványait, mivel mosdatlan kézzel ettek. Jézus képmutatással vádolta őket.

Történet:

Több, mint egy évig volt az Úr Jézus Galileában. Számos beteget gyógyított meg, ördögöket űzött ki. Sok ezren hallgatták az üdvösségről szóló tanítását. S végül is mi történt? Sokan elhagyták Őt.

Jézus azután tanítványaival együtt elment Galileából Tírusz és Szidón területére, azaz Sziro-Fönícába*. Egy háznál szállt meg, s azt akarta, hogy senki ne tudjon róla, de ottléte nem maradhatott titokban.

Egy asszony kereste fel. Máté kánanáni (a Károli fordításban: kananeus) asszonynak* nevezi, míg Márk azt mondja, hogy görög* (a Károli fordításban: pogány) volt, sziro-föníciai származású.

Az asszony távolról így kiáltott hozzá: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!”

Honnan tudta, hogy Jézus Dávid Fia, a Messiás? Csak sejthetjük. A Mk 3,8-ból tudjuk, hogy Tírusz és Szidón környékéről is sokan mentek Jézushoz, amikor hallották, hogy milyen csodákat cselekedett. Ki tudja, hogy nem volt-e köztük ez az asszony is?

Az Úr Jézus azonban nem válaszolt neki. Amikor az asszony nem ment el, a tanítványok kérték Jézust: „Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik.” Ezzel nem az volt a szándékuk, hogy Jézus küldje el az asszonyt, hanem hogy segítsen rajta, s ő mehessen az útjára.

De Jézus így felelt: „Én nem küldettem máshoz, csak Izráel (Jákób) házának (népének) elveszett juhaihoz.”

Az asszony közelebb jött Jézushoz, és leborult előtte (valószínűleg letérdelt). „Uram, segíts rajtam!” – esdekelte (a hit egyik tanújele a kitartó imádkozás).

Jézus azonban így válaszolt: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak.” A „gyermekek” a szövetség népe, Izráel; a „kutyák” ebben az esetben a pogányok.

Az asszony teljesen egyetértett ezzel. De nem nyugodott bele, hanem így folytatta: „Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak.”

Azaz ő megelégedne Isten kegyelmének ama morzsáival, melyeket Jézus már megmutatott csodái által Izráelnek.

Ekkor Jézus így válaszolt neki: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! Leányodból kiment az ördög.” Az Úr Jézus isteni hatalommal parancsolt, és a gonosz lélek engedelmeskedett akaratának.

Amikor az asszony hazaért, leányát gyógyultan találta.

Jegyzetek:

Kánaáni asszony – Tírusz és Szidón lakóit a kánaáni népek közé sorolták (Bír 1,31–32; 3,3: szidóniak). Mivel ez az asszony ott lakott, ezért nevezték így.

Sziro-Fönícia – A föníciaiak Kánaán őslakosságához tartoztak. Területüket Áser törzsének osztották ki, de az nem tudta birtokba venni. Az Ószövetség úgy említi őket, mint annak a vidéknek a lakóit, ahol Tírusz és Szidón volt, és szidóniaknak is nevezi őket, nem annyira Szidón városáról, inkább ősükről, Szidónról, Hám fiáról, akinek a kánaániak országa a tulajdona volt (lásd 1Móz 10,19).
A föníciaiak nemcsak Tírusz és Szidón környékén laktak, hanem gyarmatot létesítettek Karthágóban, Afrika nyugati partján, Szicília szigetével szemben, amely ebben az időben szintén az ő tulajdonukban volt. Karthágóból behajózták az egész Földközi-tengert, és sok kikötővárossal álltak kereskedelmi kapcsolatban. Ezek között a karthágói föníciaiak és a rómaiak között háborúk dúltak. Át kellett engedniük Szicíliát a rómaiaknak. Karthágó legismertebb hadvezére Hannibál volt, aki 40.000 főnyi seregével és 37 elefánttal átkelt az Alpokon, s legyőzte a rómaiakat. A Róma és Karthágó közti három pun (föníciai) háború (Kr.e. 264–241, 218–201 és 149–146) Karthágó hatalmát nagyon meggyengítette, míg végül Róma lett a győztes. Karthágót a földdel tették egyenlővé, területének egy részét Kr.e. 146-ban, mint Afrika provinciát, a Római Birodalomhoz csatolták.
De miért Sziro-Fönícia? Ezt a Földközi-tenger partja menti területet, miután a rómaiak Kr.e. 64-ben Tíruszt elfoglalták, Palesztina maradék részével együtt Szíria római provinciának nevezték el (lásd Lk 2,2).

Görög – Az asszony görög volt, de Föníciában született. Ez azért volt lehetséges, mert sok görög maradt Föníciában a római uralom alatt is.

255

Énekek:

Református énekeskönyv: 5:1–2; 145:5–6; 287:1–2; 474; 475:1
Jertek, énekeljünk: 55; 113; 149:1; 174
Harangszó: 37; 49:5.7
Dicsérjétek az Urat!: 55; 62; 76; 93; 168:1–2
Erőm és énekem az Úr: 18; 46; 111; 119

Megjegyzés:

Nagy hitet dicsér meg Jézus – A kánaáni asszony hitét az Úr Jézus „nagy”-nak nevezte, és ezért megdicsérte. Figyeljük meg, hogy Jézus nem az asszonyt dicséri meg, hanem a hitét. A hit nem érdem, hanem kegyelem. Hite által tartott ki az asszony a könyörgésében. Az Úr Jézusba, mint segítőjébe kapaszkodott. Hite által tudott neki jó választ adni. Végül: hite által nyert meghallgatást, amikor lánya számára segítséget kért.
Figyeljük meg, hogy az Úr Jézus csak kétszer szól olyan valakiről, akinek nagy a hite: a római századosról (lásd Mt 8,10; 237. lecke) és erről a kánaáni asszonyról. Mindketten pogányok voltak!

Kenyér és morzsák – Mit jelent a képes beszéd?
Kenyérre mindnyájunknak szükségünk van, különösen a gyermekeknek. A gyermekek itt Izráel népét, a kenyér pedig Isten Izráelnek tett ígéretét jelenti: az Úr Jézus az, aki eljött az övéi közé. (A kenyér a fő eledel a Földközi-tenger körüli országokban. Az emberek ott nem esznek burgonyát és rizst.)
Az asszony azt válaszolta: a kutyák is esznek a morzsákból. Ezzel arra célzott, hogy a pogányok is kaphatnak valamit abból a boldogságból, ami az Úr Jézus által a földre érkezett.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A hit szerepe az ember, a család életében. (** ***)
  • Egymás bajának, szükségének felismerése a családi, iskolai, gyülekezeti közösségekben. A segítségnyújtás egyik formája: az imádság. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

  • A bibliai történet párbeszédének kiegészítése és kifejező olvasása. (**)
  • Gyermekimádság folytatása szóban vagy írásban: közbenjárás másokért. (***)

Történelem

  • A föníciai városállamok, hajózás és kereskedelem. Terjeszkedés a Földközi-tenger medencéjében. A pun háborúk: Róma győzelme. (***)

Vázlat:

Tírusz és Szidón
a kánaáni asszony
leányát nagyon gyötri a gonosz lélek
kenyér – zsidók („gyermekek”)
morzsák – pogányok („kutyák”)
nagy hit
a leány meggyógyult

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.