Pages Navigation Menu

237. Jézus meggyógyítja a százados szolgáját

Üzenet – Téma:

Jézus megdicsérte a százados nagy hitét.

Előzmények:

Az Úr Jézus tizenkét apostolt választott, és el­mondta a Hegyi Beszédet.

Bevezetés:

Mt 8,1–4: Jézus lejött a hegyről, hallgatói pedig követték. A Kapernaumba vezető úton egy leprás ment hozzá. Leborult előtte, és ezt mondta: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz.”

Jézus kinyújtotta a kezét, s – a körülötte állók csodálkozására – megérintette őt, és ezt mondta: „Akarom. Tisztulj meg!” A beteg azonnal meggyógyult.

Ekkor így szólt hozzá Jézus: „Vigyázz, senkinek se szólj, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel az áldozati ajándékot, amelyet Mózes elrendelt, bizonyságul nekik.”

Lehet, hogy a leprás távolról hallgatta az Úr Jézus beszédét, és hitte, hogy meg tudja gyógyítani őt. Hiszen úgy beszélt, mint akinek hatalma van! Hatalma volt a betegség felett, nem kellett félnie, hogy megfertőződik. Ezzel egyúttal azt is megmutatta, hogy senkit sem becsül le. Beszélgetett Ő a vámszedőkkel és a bűnösökkel is. Milyen vigasztalást és bátorítást jelent ez minden bűnösnek.

A gyógyulás nem fokozatosan történt, hanem azonnal és teljesen. Ha azokra a szörnyű eltorzulásokra gondolunk, melyeket a lepra előrehaladott állapotában okoz, akkor ez érthetetlen.

A meggyógyult embernek hallgatnia kellett a csodáról, és előbb el kellett mennie a paphoz, hogy az jelentse ki egészségesnek, és néhány galambot kellett vinnie, mint köteles áldozatot. A csodának azonban ki kellett tudódnia, hogy az emberek csodálkozzanak azon, és ismerjék el, van Valaki, aki tudja azt, amit a főpap sem tud, tudniillik gyógyítani a leprát.

Történet:

Az Úr Jézus Kapernaumba („Náhum faluja”) ment, abba a városkába, ahol lakott.

Egy római százados* elküldte a zsidók véneit Jézushoz azzal az üzenettel: „Uram, a szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyű kínjai vannak.” (Máté szerint a százados ment oda hozzá.) Meglepő, hogy a százados semmit sem kért Jézustól, hanem csak közölte vele, hogy mi a helyzet. A százados nagyon szerette volna, ha szolgája meggyógyul, mivel nagyon becsülte és szerette hűségéért, szorgalmáért.

Csodálkozásra késztet bennünket, hogy a zsidók vénei vállalkoztak arra, hogy átadják ezt az üzenetet. Ők maguk magyarázták meg az okát. Könyörögtek, hogy Jézus gyorsan jöjjön a szolgát meggyógyítani. „Mert szereti (a százados) a népünket, ő építtette a zsinagógát* is nekünk!” Ez arra enged következtetni, hogy a római tiszt felvette a zsidó vallást, vagy legalábbis nagyon tisztelte azt.

Meglepő, hogy (Lukács szerint) nem maga a százados ment Jézushoz. Háttérben maradt, bár előkelő ember volt. Tudta, hogy pogány származású.

Jézus elindult a zsidók véneivel a római százados házához. Amikor már nem volt messze onnan, a százados néhány barátját küldte hozzá, hogy mondják meg neki: „Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra*, hogy a hajlékomba jöjj. De magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám. Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Ha szólok ennek: Menj el, elmegy; és a másiknak: Jöjj ide, idejön; és ha azt mondom a szolgámnak: Tedd meg ezt, megteszi.” A százados ezzel arra célzott, hogy Jézusnak volt hatalma megparancsolni a betegségnek, távozzon a szolgából. Amikor Jézus ezt hallotta, az Őt követő sokasághoz fordult, és csodálkozva mondta: „Bizony, mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben. De mondom néktek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában; akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.”

A századosnak pedig ezt mondta Jézus: „Menj el, és legyen a te hited szerint.” És a szolga meggyógyult még abban az órában. Amikor a százados barátai visszatértek a házba, a szolgát egészségesen találták.

Jegyzetek:

Százados – A rómaiak hadseregüket kis részlegekre, ún. „cohors”-okra osztották. Erre főleg azért volt szükség, hogy a sok leigázott országban levő helyőrségeket legénységgel lássák el. Minden száz emberből álló cohors élén egy „centurio”, „százados” állt („Cent” 1/100-ad rész), akit a legénységi állományból emeltek ki. Egy olyan tiszt, mint a kapernaumi helyőrség századosa, nem sok katonának parancsolt ugyan, de egyúttal a rómaiak ügyvivője volt a városban, és annak környékén (vö. a „helyőrségparancsnok” ranggal). Befolyása tehát nagyon nagy volt. Bőségesen lehetett pénze, hogy a zsidóknak zsinagógát építsen a városban.

Zsinagóga – Az egyik kapernaumi zsinagóga homlokzatán találtak egy követ, melybe a következő szavak voltak bevésve (szabadon fordítva): „Egy római tiszt Izráel Istene iránti hálából!” Arra gondolnak, hogy ezt a követ vagy a királyi tisztviselő (lásd Jn 4,46–54; 225. lecke) vagy a százados helyezte oda. Az utóbbi a legvalószínűbb, mivel ő építtetett zsinagógát Kapernaumban.

Nem méltó – A római százados tudta, a kegyes zsidó vonakodik attól, hogy bemenjen egy pogány házába. Ezzel el akarták kerülni, hogy rituálisan tisztátalanok legyenek.

237

Énekek:

Református énekeskönyv: 72:1.10; 226:1; 238:5–7; 479:3
Jertek, énekeljünk: 79:1.3; 127:1; 146:1.4
Harangszó: 24:1.4–6; 37:1.3; 52:1–3
Dicsérjétek az Urat!: 32:1–2.5; 53:1–3; 62
Erőm és énekem az Úr: 18:2–3; 29:1; 53:3; 54

Megjegyzés:

Az Úr dicsérte a százados nagy hitét – A legmeglepőbb ebben a történetben az, ahogy az Úr Jézus a százados nagy hitét dicsérte. Csodálkozott rajta. Jézus dicsérte a vérfolyásos asszony hitét is (Mt 9,22; 247. lecke). Vannak a hitnek fokozatai (lásd Róm 12,3). Az Úr Jézus beszélt olyan hitről is, amely „akkora … mint egy mustármag” (Mt 17,20 és Lk 17,6). A kis hit elegendő, de nem elég. A tanítványok azt kérték Jézustól: „Növeld a hitünket!” (Lk 17,5). A hit sebezhető, ahogy azt az Úr Jézus Péternek mondta, imádkozott Péterért, hogy el ne fogyatkozzék a hite (Lk 22,32). A keresztyénnek növekednie kell a hitben (2Thessz 1,3). A hitet lehet erősíteni (lásd Róm 4,19–20). Nagyon fontos, hogy a keresztyén mindig tegye magát próbára, igazán hisz-e (lásd 2Kor 13,5).
A „hit” fogalmánál az „üdvözítő hitből” és „az ész-hitből” kell kiindulni. Az első meggyengülhet, de el nem múlhat, a második igen (lásd többek közt 1Tim 4,1).
Ha mindezt figyelembe vesszük, nem csoda, hogy az Úr Jézus dicsérte ennek a római századosnak a hitét, és csodálkozott azon. Beszélhetünk a gyermekeknek arról is, hogy harcolják meg „a hit nemes harcát” (1Tim 6,12). Az imádság, a Biblia olvasása és tanulmányozása, a hittanórákra, konfirmációi előkészítőre és az istentiszteletekre való hűséges járás ehhez a legfontosabb „fegyverek”.
Megjegyzés: Az Úr Jézus egyszer a názáretiek hitetlenségén is csodálkozott (lásd Mk 6,6).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Történelem

  • Térképhasználat: A Római Birodalom kiterjedése, határai, provinciái. (***)
  • A római hadsereg felépítése. A római katonák fegyverzete és öltözéke. Katonai élet. Összehasonlítás a mai katonasággal. (** ***)
  • Élet a provinciákban. A görög kultúra hatása. A görög, mint „világnyelv”; szerepe a keresztyénség elterjedésében. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Vers olvasása, verstanulás, versmondás. Rímpárok hiányzó betűinek kiegészítése szóban és írásban. (*)
  • Bábjáték improvizatív elemekkel: párbeszéd a „bábu” és a gyerekek között. (*)
  • Játék bábukkal és tárgyakkal: maci orvosi vizsgálata és ápolása. (*)
  • Összetett mondatból az utolsó tagmondat leválasztása. Igék (mint szófaj) megfigyelése idő és mód szerint. Mondattranszformáció: jövő időből múlt időbe. (**)
  • Jellemzés:
    – A kapernaumi százados tulajdonságainak megfigyelése, összegyűjtése. (** ***) – Jellemzés írásban, a százados egyik barátja nevében. (***)
  • Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: újsághír; élménybeszámoló, levél, elbeszélő fogalmazás a bibliai történet alapján, valamelyik szereplő nevében. (**)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Értékes emberi tulajdonságok, jellemvonások megfigyelése és követése. A kapernaumi százados, mint példakép. (** ***)

Rajz / Technika

  • Papírmunka: kirakójáték készítése színezéssel, ragasztással, papírkivágással. (*)
  • Rész és egész viszonya: részleteiből az egész kép összeállítása. (*)
  • Képalkotás grafikai eszközökkel: Emberalak ábrázolása korhű öltözetben és fegyverzettel. Belső tulajdonságok kifejezése. (***)

Vázlat:                                            

lepra (bélpoklosság)
„Uram, ha akarod, megtisztíthatsz.”
„Akarom. Tisztulj meg!”
pap – áldozati ajándék

Kapernaum
római százados
szeretett szolga – szörnyű kínok

„Elmegyek, és meggyógyítom.”
nem méltó – csak egy szót szólj
a megdicsért nagy hit
a szolga meggyógyult

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.