Pages Navigation Menu

221. A kánai menyegző

Üzenet – Téma:

* Hinni Jézusban, mint aki Ura mindennek.
* Istennek az egyszerű dolog is fontos.
* Az Úr Jézus is szereti az ünnepélyt.

Előzmények:

János evangélista naplót vezetett az első napok­ról. A Jn 1,29-el kezdi: „Másnap”, az a nap, amikor Keresztelő János megmutatta az Isten Bárányát tanítványainak. A Jn 1,35-ben megint így kezdi: „Másnap”. Ezen a napon ment el János és András Jézussal, és nála maradtak. A Jn 1,43-ban ismét azt olvassuk: „Másnap”. Ezen a napon indult az Úr Jézus első tanítványaival, Jánossal, Andrással és Simon Péterrel Galileába. Még két tanítványt hívott el: Fülöpöt és Nátánaélt. És most a Jn 2,1-ben ez áll: „A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában.” Ezt a napot úgy kell tekintenünk: „két nappal azután”, hogy Fülöp és Nátánaél a tanítványai lettek.

Történet:

A harmadik napon menyegző* volt a galileai Kánában*. Jézus anyja*, Mária is ott volt. Ez arra utal, hogy a menyegző a rokonságban lehetett. Jézust és tanítványait is meghívták* erre a menyegzőre. Alig két hónapja ment el Názáretből Keresztelő Jánoshoz. Most ismét találkozott anyjával a menyegzőn. Milyen boldog lehetett Mária, hogy viszontlátta!

A menyegző, szokás szerint, hét napig tartott. Ezeken a napokon a vendégeket elegendő étellel és itallal kellett ellátni. Ez a násznagy* gondjaira volt bízva. Ő irányította az egész ünnepséget. Sok szolga állt a násznagy rendelkezésére, akik kiszolgálták a vendégeket.

Mária észrevette, hogy elfogyott a bor. Ez bizony nagy baj volt. A szolgák nem tudták többé a vendégek poharait megtölteni. Nagy szégyen volt a vőlegény számára, ha nem jutott elegendő étel és bor. A menyegzőt az a veszély fenyegette, hogy botrányba fullad.

Úgy látszik, Mária gondos asszony volt, aki mások javát kereste. Tudott egy megoldást! Odament a fiához, és azt mondta: „Nincs boruk.”

Jézus is éppen olyan gondosnak tűnt, mint az anyja. Tudtára adta, hogy ő is tud a problémáról. Máriának még meg kellett tanulnia, hogy Ő, az Isten Fia, mindent tud. Válasza nyersnek tűnik, de mégsem az: „Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony?* Nem jött még el az én órám.” Ez megnyugtatás volt. Ő mindenről tudott, ezért nyugtathatta meg anyját. Időben fog beavatkozni.

Mária megértette ezt; megnyugodott szívvel ment a szolgákhoz, és azt mondta: „Bármit mond nektek, tegyétek meg.”

Volt ott hat kőveder. Az hozzá tartozott minden zsidó ház berendezéséhez. Ugyanis, ha vendégek jöttek, először meg kellett mosni a lábukat*. Ehhez a vizet ezekben a vedrekben tartották. Mindegyikbe két vagy három métréta fért. Egy métréta 39,5 liter. Ha 2,5 métrétát veszünk alapul, akkor egy vederben 100, a hat vederben így 600 liter volt! Jézus odament a szolgákhoz, és egyszerűen így szólt hozzájuk: „Töltsétek meg a vedreket vízzel.”

A szolgák megtöltötték azokat színültig. (Nincs szó arról, hogy honnan hozták a vizet. Valószínűleg a falu kútjából.)

Akkor Jézus azt mondta nekik, hogy merítsenek valamennyit abból, és vigyék a násznagynak. Látjuk, hogy Jézus úgy beszélt, mint akinek hatalma van. Az emberek teljesítették a parancsot.

A násznagy megízlelte a vizet, mely borrá lett. Semmit sem tudott arról, ami történt, és a szolgák sem mondták el neki. Amikor megízlelte a bort, a násznagy odahívta a vőlegényt, és csodálkozva, de méltatlankodva is azt mondta: „Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort!” Ez egyáltalán nem tetszett a násznagynak, mivel azt a látszatot keltette, hogy nem jól látta el a feladatát. Neki kellett volna kiválasztani, melyik a legjobb bor, és először azt felszolgálni. És most kitűnt, hogy volt olyan bor, amiről ő nem tudott. A vőlegény tehát azt visszatartotta. Ez az ember csak később tudta meg, hogy itt csoda történt.

Ezt tette az Úr Jézus első csodajelként, így jelentette ki dicsőségét, mint Isten Fia. Tanítványai hittek benne.

Jegyzetek:

Menyegző (lakodalom) – Keleten a házasságkötés egészen másként zajlott, mint nálunk. Nem volt házasságkötő terem, nem mentek el a templomba. A vőlegény apja kötötte meg a házasságot: egymásba tette a fiatalok kezét, és megáldotta őket.
Legelőször is a lányos háznál a menyasszonyt szépen felékesítették, fátylat, fejéket, ékszereket kapott. A vőlegény barátaival este jött a menyasszonyért, akit zeneszóval, énekelve vittek az apai házhoz. Ott az apa megáldotta őket, és elkezdődött az ünnepség, mely hét napig tartott. Az utolsó nap estéjén vonultak az új lakáshoz.

Kána – A Józs 19,28-ban azt olvassuk, hogy Áser törzsének a területén volt, valószínűleg Názárettől északra vagy északkeletre. Nem biztos, hogy az attól 14 km-nyire északra fekvő „Kirbet Káná”-ról vagy az 5 km-nyire északkeletre fekvő „Kéfe Kenná”-ról van-e szó. Gondolnak a mai „Ain Kána” forrásra, mely kb. félóra járásnyira Názárettől északra van. Jézus anyja – János evangéliuma sehol sem nevezi néven Jézus anyját, Máriát, pedig Jézus keresztre feszítésekor éppen Jánosra bízta, hogy fiúként gondoskodjék róla. János mindig az Úr Jézust akarta a középpontba állítani. Milyen ellentét ez a római katolikus egyház Mária-kultuszával szemben!

Meghívták Jézust és tanítványait is – Ez csak az utolsó pillanatban történhetett, mivel még csak néhány napja volt Ő Galileában. Nátánaél Kánából származott (lásd Jn 21,2), tehát a család ismerőse volt.

Násznagy – A görögöknél és rómaiaknál is voltak szertartásmesterek az ünnepélyeiken. A násznagy többnyire a vőlegény egyik barátja volt. Sorsolással jelölték ki. Ezt a szokást még ismerjük mi is. Az Úr Jézus is szólt a vőlegény barátjáról a Jn 3,29-ben: „a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának.” A vőlegénynek tehát állandóan rendelkezésére állt valaki, aki őt szerette. Az ő feladata volt, hogy rendet tartson, és kiválassza a borokat. Ezért ízlelte meg a bort, melyet a szolgák odavittek neki.

Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? – Jézus ugyan mint egyszerű rokon volt ott, de most, hogy mint Krisztus, elkezdte munkáját, anyja nem bánhatott vele már úgy, mint egyszerű fiúval. Máriának ezt meg kellett tanulnia. Ebből már láttunk valamit a Lk 2,49-ben (216. lecke), amikor a tizenkét éves Jézus azt mondta anyjának: „Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?” Később is, a Mt 12,46–50 (Mk 3,31–35 és Lk 8,19–21)-ben találkozunk ezzel a mindennapi földi életétől a messiási feladata kedvéért való búcsúvétellel: „Íme, az én anyám és az én testvéreim! Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.”
Az Úr Jézus itt hivatalos munkáját végzi, és Mária is csak egy bűnös nő; az ő bűneiért is szenvedni fog az Úr Jézus a kereszten. Közbenjárói munkája közben elutasítja Mária minden közvetítését. Milyen ellentéte ez annak a közbenjárói szerepnek, amit a római katolikus egyház Máriának tulajdonít!

A lábmosás – A zsidóknál sok rituális mosakodás fordult (és fordul) elő (lásd Mt 6,17; 15,2; 23,25; 27,24; Mk 7,1–4; Lk 11,38; Jn 13,5–14).

221

Énekek:

Református énekeskönyv: 36:2; 81:1–3; 105:1; 136:1–4; 146:1–4; 200:1–6; 434:1–4
Jertek, énekeljünk!: 80; 171; 210
Harangszó: 37; 43; 51
Dicsérjétek az Urat!: 11; 76; 158:1; 168
Erőm és énekem az Úr: 3; 74:1

Megjegyzések:

Hinni Jézusban, mint aki Ura mindennek – Mesterüknek ez az első fellépése, és ez az első csoda, melyet tett, nagy meglepetés kellett hogy legyen a tanítványok számára. Különösen János és András számára, akik Keresztelő János köréből valók voltak. János ugyanis a mindennapi élettől távol, a pusztában tartózkodott. Jézus azonban résztvett a mindennapi életben. János nem tett csodát. Jézus ezzel a csodával bebizonyította, hogy legalább olyan magas színvonalon állt, mint Illés és Elizeus. A tanítványoknak és Máriának még meg kell tanulniuk, hogy Ő több, mint próféta, hogy az Úr Krisztus minden fölött rendelkezik. Ezt az alatt a három év alatt kell megtanulniuk, amíg vele vannak.
Számunkra, akik már ezeken a tényeken túl vagyunk, éppen olyan fontos, hogy úgy ismerjük meg Őt, mint aki Ura mindennek. Ez a hit dolga.

Az egyszerű dolog is fontos Istennek – A víz borrá lesz. Ebben is van gyakorlati tanulság. Amit látunk, amit teszünk, mind fontos Istennek. Amikor Jézus borról gondoskodik, arra egyszerű vizet használ fel. Isten áldása által válik a közönséges víz borrá. Az Úr Jézus, valahányszor csak csodát tett, „Atyjának dolgaival foglalkozott”. Így foglalkozhatunk mi is a mennyei Atya dolgaival munkánk, hobbink által is, egyszóval mindennel, amit teszünk. Ennek a tudata örömre és hálára indít!

Az Úr Jézus is szereti az ünnepélyt – Néha úgy képzelik, hogy keresztyénnek lenni annyi, mint parancsokkal és kötelességekkel teli komor életet élni. Feltűnő, hogy az Úr Jézus első nyilvános fellépése egy ünnepségen történik. Kitűnik, hogy a menyegzőn hiányosság van, és gondoskodik arról, hogy az megszűnjék. Ez azt mutatja, hogy Isten jónak találja, ha az Ő dicsőségére együtt ünnepelünk.

Házasság – Az Úr Jézus számára a házasság megbecsült dolog, ez kitűnik abból, hogy résztvett a kánai menyegzőn. A Bibliában is úgy szerepel gyakran a házasság, mint Krisztus és menyasszonya, az egyház bensőséges egységének a példája. (Lásd Ef 5,21–33)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Férfi és nő kapcsolata. Szerelem, családalapítás, házasságkötés. A házasság bibliai alapjai. (***)
    Beszélhetünk a mai együttélés olyan formáiról is, melyek ellentétben állnak a Biblia tanításával: élettársi kapcsolat, „hasonló neműek házassága” stb.
  • Ünnep a családban, a helyi közösség életében: esküvő, lakodalom. Lakodalmi szokások lakóhelyünkön és a magyar néphagyományban. Összehasonlítás más népek szokásaival, a zsidó szokásokkal. A Biblia és az örömünnep. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Versmondás, rímek kiegészítése. (*)
  • Hiányos szöveg kiegészítése: a történet tömörített változata. (**)
  • A történet feldolgozása: helyszín, idő, szereplők, eseményvázlat, párbeszéd, dramatizálás, írásbeli szövegalkotás (elbeszélés, riport). (** ***)

Tánc és dráma

  • Lakodalmas játék: spontán szerepjáték jelmezekkel, kellékekkel, tánccal és énekléssel. (*)
  • Népi gyermekjátékok: párválasztó, párcserélő és egyéb táncos játékok, várkörjárás (leánykérő játék). (* **)
  • Egyszerű táncos mozgáselemek (lépés, dobbantás, taps). A magyar párostánc egyszerű fogásmódjai. Körtánc. (* **)
  • Bábjáték improvizatív jelleggel. Népi gyermekjáték feldolgozása és kiegészítése. (**)
  • A bibliai történet dramatikus feldolgozása improvizatív jelleggel. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Papírdíszek készítése. Papírkivágás, ragasztás, hajtogatás. (*)
  • Emberalakok (jegyespár) „felöltöztetése”: textilanyagok nyírása, ragasztása. (*)
  • Formázás: „vedrek” készítése gyurmából, agyagból. (*)
  • Bábkészítés: sík- vagy fakanálbábok készítése textilanyagok segítségével. (**)
  • Helyi színek alkalmazása, a színek hangulata. Forma- és színritmus. (***)

Ének-zene

  • Gyermekjátékok dalai, népdalok, lakodalmi énekek. (* ** ***)
  • Lakodalmas zene: népzenei felvételek és feldolgozások. (* ** ***)

Természetismeret / Biológia / Kémia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A bor készítése. Szőlőtermesztés. Történelmi borvidékek. (***)

Vázlat:

Kána – Galilea
menyegző – 7 napig
Mária
Jézus – tanítványok
násznagy
bor
6 kőveder – majdnem 600 liter!

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.