Mt 6,1–18

Isten előtt kedves kegyesség: adakozás, imádság, böjt. Együtt a három. Nem egyik, vagy másik csupán, hanem így láncra fűzve, hármasban.

Mindegyik titokban, Isten, s nem mások szeme előtt gyakorolva.

Mi, reformátusok nem nagyon szoktunk böjtölni. Az adakozás és az imádság talán megkapja a megfelelő hangsúlyt istentiszteleteinken, de a böjtről nemigen szólunk. Pedig bizonyára nem véletlen, hogy a Hegyi beszédben együtt szerepel e három. Lehet, hogy meg kellene tanulnunk böjtölni? Hogyan kezdjük el?

Kezdjük úgy, hogy étkezés előtt hosszabban imádkozunk. Már ez is komoly önfegyelmet igényel. Egy másik alkalommal csak folyadékot vegyünk magunkhoz egész nap, pl. tejet vagy gyümölcslevet, s minden étkezési időben imádkozzunk. Nagyon vigyázzunk, nehogy rögtön ne együnk semmit, mert könnyen rosszul leszünk. Lényeges, hogy örömmel tegyük. Ha csak a korgó gyomrunkra tudunk figyelni, jobb, ha azonnal abbahagyjuk.

Urunk tanítása szerint a böjt olyan, mint egy „ünnep”. A Vele való közösség megélésének alkalma, melyből mindig gyümölcsök születnek. Ezért a böjtre lelkileg is fel kell készülni, előre végiggondolni mindazt, amiért gyakorolni kívánjuk.

Megsanyargatom testemet, és szolgává teszem.

Pál apostol

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Ézs 58,1–11

Az rögzült meg az emberekben, hogy az a böjt, ha visszavonulva éhezünk, s legfeljebb kenyéren és vízen élünk. Kétségtelen, hogy ez az egyik leggyakoribb formája, de a böjt lényege szerint sokkal több ennél a külsőségnél!

Aki elolvassa a fenti igét, meggyőződhet róla, hogy a böjt: „szabaddá lenni valamire”. Megszabadulok egy rossz szokásomtól, hogy helyette Istennek tetszőbben élhessek. Megszabadulok csavaros gondolkodásom önmentegetésétől, hogy a bűnvallásban megtisztulhassak. Megszabadulok… megszabadulok… megszabadítok…

„Akkor felragyog világosságod” – azaz a böjt belülről fog fényleni. Nem azért nem ragyog bennünk, mert nincs böjtünk? Az ige szerint a böjt áldásai egészen különlegesek! Isten azért parancsolta, hogy magunkat megtagadva hozzá kerülhessünk közelebb!

Böjtöt kell tartanunk, hogy Isten előtt kedvesek lehessünk. Önimádatból, mások imádatából, bálványoktól szabadulni, hogy az élő Isten szavát megérthessük. Kezdjük el még ma!

Ajándékok, amelyek nem kerülnek semmibe, csak magamtól a másik felé fordulásba: egy jó szót szólni, egy beteget felvidítani, valakinek kezet nyújtani, megköszönni az ételt, óvatosan csukni az ajtót, nem megsértődni szíre-szóra, becsületesen elismerni a hibát, szelíden szólni, együtt sírni, együtt örülni, mindenre kellő időt fordítani…

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Meghasonlás támadt

ApCsel 15,36–41

Szinte hihetetlen, hogy ennyi év közös szolgálata után a két ember összekülönbözik. Barnabás meg tud bocsátani János Márknak, aki az első missziói útról visszafordult, Pál nem. Megszakad tehát a hatalmas közös munka, külön útra indulnak: Barnabás magával viszi Márkot (aki egyben az unokaöccse is – Kol 4,10!); Pál pedig új munkatársat kap, Szilászt. Pálék kapnak felhatalmazást a gyülekezettől, Barnabásék nem várják azt meg.

Ki hibázott? Pál volt túl makacs, vagy Barnabás volt engedékeny? A továbbiakban semmit sem hallunk Barnabás szolgálatáról, csak annyit, hogy Péterrel együtt Pál őt is meginti képmutatásáért (Gal 2,11–14). Visszavonatott tőle a Szentlélek világossága? A családi kapcsolat erősebb volt, mint Isten Lelkének vezetése? Bálvánnyá lett a családi kötelék, s eltérítette Isten szolgálatától?

Az ember könnyebben megbocsát családtagjainak, vagy olyan munkára hatalmazza fel őket, melyre nem alkalmasak. Sok vezető kerül ebbe a visszás helyzetbe, s romlik meg emiatt szolgálatuk. A családi kötelék nem kerülhet Isten vezetése elé! Istennek csak gyermekei vannak, unokái (unokaöccsei) nincsenek!

A küldetés abban különbözik minden más egyéb formájától életfeladatunk végbemenetelének, hogy Isten szabja meg, Isten „finanszírozza” és Isten irányítja. El is ő juttatja a jó végre.

Karácsony Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

ApCsel 15,23–29

Az első apostoli zsinaton, amikor a zsidó-, és pogány-keresztyénség kérdéskörét tárgyalták, ott volt Pál és Barnabás is. Vallották, hogy Isten megnyitotta az utat mindenki felé. Nemcsak azok lehetnek Jézus követői, akik előtte zsidóvá lettek, hanem mindenki, aki megtér, s hisz Krisztus nevében. A zsinat döntése nem volt könnyű, hiszen később is sok gondot okozott az ószövetségi kijelentés magyarázata, követése a keresztyéneknek. Isten Lelkének azonban nem lehetett ellenállni.

Sok gyülekezetben azért volt ez probléma, mert a zsidók kisebbségbe kerültek, s jelentőségük csökkent. Úgy akarták a maguk tekintélyét megőrizni, hogy visszamentek a „kiválasztottsághoz”, a törvény megtartásához (pl. a galaták). Pál és Barnabás együtt vitték a levelet a döntésről, hogy Isten adta a nyitott ajtót. Azóta is sokan vannak, akik a törvény megtartásával kívánnak kedvesebbek lenni Isten előtt, „zsidóbbak a zsidóknál”, holott a mózesi hagyomány csak árnyéka az eljövendő Krisztusnak (Kol 2,16–17)! A törvényből sem szabad bálványt csinálni!

A szektaveszély ismertetőjegyei:

a/ „csak mi vagyunk az igazi egyház”, az összes többi felekezet tagjai elvesznek;

b/ a Bibliával egyenrangúak lesznek különböző emberek írásai, írásmagyarázatai;

c/ egy vezető abszolút magabiztossága, uralma a többiek, s a tanítás birtoklása felett, akinek neve lassan már Jézus Krisztus neve mellé (esetleg helyére!) kerül!

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

ApCsel 13,42–52

Az első missziói út hatalmas vállalkozásában vállt vállnak vetve dolgozik együtt Barnabás és Pál (13–14. fejezetek). Ám a nevek sorrendje megfordul. Eddig Barnabás neve szerepelt első helyen, innentől kezdve Pálé. Eddig ő volt a jelentősebb, akinek véleményét elfogadták, s miatta másokat is, és most az általa felkarolt, gyámolított ember megelőzi őt. Isten innentől kezdve hangsúlyosabbá teszi Pál szolgálatát, mint az övét. Nem lehetett könnyű Barnabásnak második helyre kerülni. Ezt senki sem viseli könnyen. Barnabás azonban tudott második is lenni, mert nem magát nézte, hanem az ügyet! Valójában első is csak az tud lenni, akinek az ügy fontos, és nem a maga személye!

Ez jelzi Barnabás nagyságát. Felismerte Pálban Isten eszközét, már akkor, amikor még senki sem látta, s át tudta neki adni a helyet, amikor erre volt szükség. Nem akarta úgy kezelni, mint aki „őáltala lett naggyá”, s nem akart ebből hasznot húzni, vagy tekintélyt kicsikarni!

Hány és hány ember képtelen erre! Megosztják a gyülekezeteket a maguk nevének dicsőségét keresve! A hiúság megrontja szinte minden közösségünket!

Ha egy ügyben többen is tettetek valamit, de a köszönetkor a te neved kimarad, mit teszel?

Alább szállni… De elhalaszthatatlan

program sokunknak mégis e világban!

Dicső, hatalmas KRISZTUS Úr, segíts, hogy

helyemre jussak, Arcod úgy csodáljam.

Füle Lajos

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

ApCsel 13,1–3

Barnabás nevét úgy is lehetne fordítani: prófétálás fia, mert a „bar” előtag azt jelenti: v.kinek a fia, a „nábi” pedig az ószövetségi próféták elnevezése. Így nevezték Sámuelt is (1Sám 9,9).

Barnabás tehát próféta volt, Isten szavának hirdetője. Rendelkeztek ilyen felhatalmazással mások is az első gyülekezetekben. Ez nem azt jelentette, hogy „új kijelentéseket” kaptak, hanem hogy nagy erővel hirdették, amit megértettek az ószövetségi igék beteljesedéséből. Arra emlékeztettek, amit Isten előre megmondott. Ilyen „prófétálás” ma az igehirdetés is.

Barnabás kiválasztott lesz Saullal együtt. Ez igen nagy felelősség, de mivel a Szentlélek Isten segítette őket a döntésben, mindnyájan nagy várakozással tekintenek szolgálatuk felé.

Mindenkinek van felhatalmazása, aki befogadta Jézus Krisztust a szívébe (Jn 1,12). A gyülekezeti szolgálatban különböző lelki ajándékok vannak, de egyet munkálnak (Róm 12 és 1Kor 12). Ismered-e már a te lelki ajándékodat? Nélküled sem teljes a gyülekezet szolgálata, míg fel nem vállalod a saját részedet!

Isten kiválasztása az egyeseken áthat, de az egészre vonatkozik. Az építőmester házat akar építeni, s ennek a céljaira választja ki a tégladarabokat.

Ravasz László

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

ApCsel 11,19–26

Isten igéjének terjedésében nagy szerepet játszik, hogy a keresztyéneknek az üldözések miatt ki kell mozdulniuk Jeruzsálemből. Így jutnak el Antiókhiába is. Először csak a zsinagógai közösségben adják tovább az evangéliumot, de a ciprusiak nyitottak, sőt a görögök között is megindul a megtérés. Ez ott nem kevesebbet jelentett, mintha ma valaki cigánymisszóba menne, s be akarná őket építeni a gyülekezetekbe.

Sokan nem örültek ennek, bizalmatlanok voltak, és apostoli „felügyeletet” kívántak, hogy ellenőrizzék a megtéréseket! S Barnabás megy az apostolok nevében! Szolgálata, nyitott szíve megáldatik, pogányok sokasága tér meg igehirdetésére.

Ő keresi meg Sault, munkatársának választja, s egy évig dolgoznak együtt Antiókhiában! Csodálatos dolgokat tapasztalnak meg, pl. ott nevezik őket először a kívülállók krisztianoszoknak, azaz Krisztus-követőknek! Egészen különleges dolog, hogy nem Barnabás vagy Pál nevét kapta a mozgalom! Az új csoport neve nem Barnabás-követők, vagy Pál-követők lett! Ez annyit jelent, hogy soha sem magukról tettek bizonyságot, hanem mindig Krisztus neve volt a középpontban!

Ez azért is nagy dolog, mert előtte csak egy zsidó szektának tartották – s itt állt be a fordulat az ő szolgálatuk hitelessége miatt!

Amikor téged keresztyénnek neveznek, érzed mögötte a Krisztushoz tartozásod felelősségét?

Jeleket adni, jeleket hagyni,

ha elmegyünk is, jelnek maradni:

beszédes jelnek lenni a hitben,

mint akit j e l n e k rendelt az ISTEN.

Füle Lajos

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

ApCsel 9,26–30

Pál megtérése sokakat megmozgatott. Kit úgy, hogy ellene fordult, kit úgy, hogy melléállt. Jeruzsálembe érkezve megkereste a keresztyén közösséget, de nagyon jól emlékezett még mindenki, hány embert vetett börtönbe, s hogyan helyeselte István megkövezését. Féltek tőle, s nehezen hittek neki.

„Barnabás azonban” – melléállt. Ő bizalmat szavazott. Sault (az apostol neve kettős, már születésétől fogva, de zsidó környezetben a Sault használja, míg pogány környezetben a Pált) bevezette az apostolok elé, hogy személyében garantálja, hitelesítse megtérésének valódiságát.

Barnabás miatt fogadták el Pált a keresztyén gyülekezetben! Ha Barnabás nincs, talán nincs Pál apostol sem?

Sokat emlegetett magyar közmondás: „Kutyából nem lesz szalonna.” Előfordul, hogy mégis. Van, aki ellenségből baráttá lesz. Sajnos az ellenkezője is megtörténhet.

Barnabás megbízható embernek bizonyul. Istenbe vetett hite ad elég bizalmat neki a másik ember elfogadására is. Meglátja benne, ami miatt Jézus őt szolgájának rendelte. Isten imádata segít a másikat a maga helyén meglátni.

Ha az embert olyannak vesszük, amilyen – rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, amilyennek lennie kellene, azzá teszszük, amivé lehet.

J. W. Goethe

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

ApCsel 4,32–37

Kevesen ismerik Barnabást az újszövetségi bizonyságtételekből, mert mindenki csak a nagyokat emlegeti. Barnabásnak azonban nagyon fontos szerepe volt az első keresztyének között. Ott volt már az első, jeruzsálemi közösségben. Ciprus szigetéről érkezett, lévita származású volt. Két fontos dolgot tudunk meg róla e rövid híradásból:

1/ A Barnabás nevet az apostoloktól kapta, mert eredetileg Józsefnek hívták. Azért kapta, mert a Barnabás azt jelenti: Vigasztalás fia. Az ilyen ragadványnevek mindig elmondanak valamit az illetőről. A csúfnevek és családnevek is. Ez lehet előrevivő, s lehet hátrahúzó erő. Gyülekezetünk ifjúságában voltak ketten is, akik megtérésük után megkérték a többieket, hogy addigi becenevüket felejtsék el, mert eredeti nevük szerint akarnak élni s szolgálni.

2/ Eladta földjét, s felajánlotta a gyülekezet céljaira. Ezt megtették többen is, ám ismerjük az ellenpéldát is: Anániás és Szafira esetét (ApCsel 5,1–11).

Barnabás még meg sem szólalt, cselekedetei már beszédesek.

Az élő Isten imádatát választotta a pénz imádata helyett. Ez vezette a gyülekezetben is a maga feladatához. Nem őt kell imádnunk, hanem arra kell figyelnünk, Aki őt megváltoztatta, Aki neki új életlehetőséget adott!

Embernek lenni, azt jelenti, hogy az ember túlnő önmagán.

Victor E. Frankl

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Zsolt 18,1–7

Olyan lehetetlen dolognak tűnik Istent szeretni. Hiszen nem tudjuk a szokásos módon kifejezni: nem lehet neki ajándékot adni, nem lehet rá mosolyogni, nem tudjuk átölelni… hogyan szeressük Őt?

Lapozzunk csak vissza a januári gondolatokhoz! Születtek nagy elhatározások? Lett belőlük valami? Jobban szeretjük Őt, mint előtte?

Van, aki azt gondolja, hogy Istent szeretni csak az embereken keresztül lehet, s Isten sem szeret minket másként. Ha ez így lenne, akkor csak a második nagy parancsolat létezne, s nem lenne szükség az elsőre.

Van, aki úgy gondolja, hogy Istent szeretni valami misztikus azonosulást jelent, melyet elmélkedés közben lehet csak átélni, amikor megjelenik Ő, s szinte átölelhetjük. Ha ez így lenne, akkor miért parancsolja mindenkinek és mindenkor? Hiszen akkor nem dolgozhatnánk, nem élhetnénk egyszerű emberi életet itt a földön. Nem azért adta e bolygót, hogy elvágyakozzunk róla! Istent szeretni lehet munka közben, lehet a természet rendjének felfedezésében, dicsőítésben, bárhol és bármikor.

Akkor hogyan? Úgy, hogy figyelünk rá. Figyelünk arra, amit mondott, komolyan vesszük, amit parancsolt. Úgy élünk, hogy hálásak vagyunk mindenért, amit nekünk adott. Bizalommal beszéljük meg vele dolgainkat, engedelmeskedünk, ha úgy parancsolja. Teljes szívvel, teljes lélekkel, teljes erővel.

A megismerés neve: szeretet. Szeretni akarom, hogy megismerhessem.

Pilinszky János

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024