TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)
Dávid még a döntő csata napján is a fiát védi. Gyengeségből? Szeretetből? Ragaszkodásból? Ilyen nehéz összeegyeztetni a magánéletet a közélettel? Miféle titokzatos kapcsolat lehet egy apa és a fia között, még akkor is, ha a fiú lázad? Beszélgessetek a történetből kiindulva ezekről a kérdésekről.
TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)
Dávid családjában súlyos konfliktusok adódtak, amelyek ismerete nélkül Absolon lázadását nehéz megérteni. Nyomozzatok utána az eseteknek, mintha egy bűnügyi történet szálait göngyölítenétek fel…
TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)
Szavainkkal és gesztusainkkal hírt adunk sok mindenről, a lelkünket betöltő érzelmeinkről is.
TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)
A család az a keret, amelyben az emberi élet a foganástól kezdve kifejlődik, s ahol növekedéséhez biztonságos feltételeket talál. Örömérzettel jár, ha mindez biztosítva van. És ha valami megzavarja, az hiányállapotot és bánatot okoz. Nehéz erről egy az egyben beszélgetni. Játsszatok inkább, és a játékot követheti a beszélgetés.
TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)
Hol találkoztál már ezzel a mondattal: „Egyik szemem sír, a másik nevet”? Mit jelent?
Hogy lehet valaki egyszerre szomorú és vidám? Mi lehet a bánata és az öröme? Hogyan férnek meg ezek egymás mellett? Milyen feszültséget jelentenek az embernek?
TÉMA CÍME: A parázna király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Betsabé (2 Sámuel 11 – 12; Zsoltárok 51)
Ha Dávid és Betsabé történetéből újra film készülne, műfaji kategóriaként minden bizonnyal az kerülne a DVD-borítóra és a filmplakátra, hogy „romantikus dráma”… Készítsétek el egy filmdráma jeleneteinek a forgatókönyvét…
TÉMA CÍME: A parázna király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Betsabé (2 Sámuel 11 – 12; Zsoltárok 51)
További csavar – és hűségteszt – a történetben, hogy Betsabé férje, a hettita Úriás bizonyul a történetben egyedül hűségesnek.
TÉMA CÍME: A parázna király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Betsabé (2 Sámuel 11 – 12; Zsoltárok 51)
Dávid bűne tehát a hűtlenség. Méghozzá elsősorban Isten ellen. Minden további vétke hűtlenségéből fakad. Pedig ő volt az igaz király, a hűség mintaképe.
De mit jelent hűnek lenni?
TÉMA CÍME: A parázna király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Betsabé (2 Sámuel 11 – 12; Zsoltárok 51)
Dávid bűnbánatot tartott, és nem állt meg egy bocsinál. Mélyen átélte tettének következményeit, s amíg volt rá esélye, böjtölt és könyörgött a gyermekéért.
Ti hogyan tárnátok ki a szíveteket Dávid helyében, vagy egy hasonló helyzetben?
Betsabéról a történet keveset árul el, pedig biztosan ő is érzékenyen reagálta le az eseményeket. Vajon hogyan? Ti hogy képzelitek?
TÉMA CÍME: A parázna király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Betsabé (2 Sámuel 11 – 12; Zsoltárok 51)
Nátán is „meséhez” folyamodik, amikor a vétkes királyt meg kell intenie. Vajon miért? Fél a nyílt és egyenes beszédtől? Vagy nem látja célravezetőnek, ha ajtóstul tör a házba? Vajon mi fegyverzi le a királyt a példázatban, mielőtt kiderülne, hogy valójában róla szól? Mi a mese, a példázat ereje és lehetősége a hétköznapi beszéddel szemben?