67. Józsué, az új vezető; Két kém Ráhábnál

Üzenet – Téma:

* Isten ad erőt és bátorságot, ha nagy feladatra hív el.
* Ráháb hitt Izráel Istenében, ezért menekült meg.

Előzmények:

Mózes búcsúbeszédében emlékeztette a népet a pusztai vándorlás egyes eseményeire, és ta­nácsokkal látta el őket. Józsué lett az új vezető. Mózes a Nebó hegyéről látta az Ígéret földjét, majd meghalt. Az Úr maga temette el egy völgyben. A nép harminc napig gyászolta őt.

1. történet:

Az izráeliták még mindig Sittimben voltak, a Jordán partján, Móáb területén.

„Az én szolgám, Mózes meghalt – bátorította az Úr Józsuét. – Most azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet én adok Izráel fiainak.” Most már nem „adni fogok”, hanem „adok”! A földet, ahová lépni fognak, nekik adja. Isten megnevezte leendő hazájuk határait: a pusztától és a Libánontól az Eufrátesz folyóig és a nagy tengerig. (A puszta a mai Negev-sivatag, Libánon hegye északnyugaton van, az Eufrátesz Mezopotámiát jelöli, a nagy tenger a Földközi-tenger. Nagy terület, nagyobb, mint amit a nép elsőre birtokba tudott venni. Csak Dávid idejében érték el ezeket a határokat.) Az Úr megígérte, hogy az izráeliták előtt senki sem fog megállni, amíg Józsué él. Ahogyan segítette Mózest, úgy fogja őt is. „Nem maradok el tőled, sem nem hagylak el.”

Józsué legyen erős és bátor, mert ő fogja vezetni a honfoglalást, és a népet az ország örökösévé teszi, ahogyan az Úr ősatyáiknak (Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak) megígérte. Nyomatékosan utasítja az Úr Józsuét, hogy tartsák be az összes törvényt, amit Mózes adott a népnek. Tanulmányoznia kell szüntelen, hogy megismerje és megtartsa.

Józsué kész volt, hogy az Istentől kapott feladatot végrehajtsa. Isten segítségében bízva, tétovázás nélkül kiadta a parancsot, hogy készítsenek élelmet, mivel három nap múlva álkelnek a Jordánon, hogy az Ígéret földjét birtokba vegyék. Rúben, Gád és Manassé fél törzse Mózes ígérete szerint az emóriak, Szíhón és Óg meghódított országában lakhattak. Most azonban asszonyaikat, gyerekeiket és állataikat hátrahagyva a férfiak keljenek velük át a Jordánon Kánaánba, hogy a többieknek segítsenek az ország elfoglalásában. A három törzs kardforgatásra fogható férfiai megígérték, mindenben engedelmeskedni fognak Józsuénak. Az Úr áldását és segítségét kívánták neki.

2. történet:

Józsué Sittimből két kémet küldött titokban a Jordán túlsó partjára. Járják be az országot, és nézzék meg jól Jerikót, az első várost, melyet meg kell hódítaniuk.

A kémek biztonságosan értek be a városba. Látták vastag falait és erős kapuit.

A széles falon volt egy ház, ebben lakott egy asszony, Ráháb, aki parázna nő volt, vagyis férfiakat fogadott*. A két kém nála szállt meg.

Ráháb tudta, hogy minden idegent, aki a városba érkezik, megfigyelnek, különösen, ha Izráel népéből való. Gyorsan elrejtette hát a két vendéget a ház lapos tetején száradó lenkóró* közé.

S valóban, a város királya hírt kapott, hogy izráelita férfiak jöttek a városba. A király katonákat küldött Ráhábhoz, mert jól tudták, hogy az ő házába mentek be az idegenek. „Add ki azokat a férfiakat, akik hozzád érkeztek, és betértek a házadba, mert azért jöttek, hogy kikémleljék az egész országot!” – hangzott a parancs.

Ráháb nyugodtan válaszolt: „Igaz, hogy betértek hozzám azok a férfiak, de nem tudtam, honnan valók.” Nyilván el akarta hárítani a gyanúját, hogy ő az ellenséggel cimborál. „Kapuzárás idején, amikor besötétedett, eltávoztak. Nem tudom, hová mentek azok a férfiak. Fussatok gyorsan utánuk, mert még utolérhetitek őket!” (Lásd a „Ráháb hazugsága*” és „Ráháb hazaárulása*” c. jegyzeteket!)

A katonák elhitték Ráháb történetét, és kisiettek a kapun, amit bezártak utánuk. Feltételezték, hogy a két kém a népéhez tért vissza, ezért a Jordán felé vezető úton vették őket üldözőbe.

Közben Ráháb felment a tetőre. Elmondta a rejtőzködőknek, ő tudja, hogy az Úr az izráelitáknak adta Kánaánt, és hogy az országban már halálra rémült mindenki. Mert hallották, hogy út nyílt a Vörös-tengeren át, amikor Egyiptomból elindultak, s hogy legyőzték Szíhónt és Ógot, az emóri királyokat a Jordán túlsó partján.

A kánaáni népek elvesztették a bátorságukat; tudták, hogy Izráel és Istene ellen tehetetlenek.

Ráháb megvallotta, hogy az Úr, Izráel Istene az ég és a föld Istene. Azt kérte hát, a kémek esküdjenek meg, hogy őt és a családját – apját, anyját, fivéreit és nővéreit – a vagyonukkal együtt megkímélik, mert segített nekik.

A kémek megígérték, és felajánlották, hogy életükkel kezeskednek Ráháb és családja biztonságáért.

Az asszony akkor vörös kötelet kötött az ablakra; ezen leereszkedhetnek a férfiak a fal külső oldalán. Azt a tanácsot adta, maradjanak három napig a hegyekben. Ha az üldözésükre indult katonák visszatérnek a városba, akkor keljenek át a Jordánon.

A kémeknek jó ötlete támadt. Ha Izráel megtámadja a várost, ez a vörös kötél lógjon Ráháb ablakából. Ez jelzi majd, hogy a ház, és akik benne vannak, védelmet élveznek. Aki a családjából nem lesz a házban, az nem lesz biztonságban.

Ráháb megbízott az emberekben, és megígérte, hogy így fog cselekedni.

Majd leereszkedtek a férfiak, és eltűntek az éjszakában. Ráháb nem várt addig, amíg Izráel népe betör az országba, otthagyta az ablakban a vörös fonálból font kötelet. Ilyen biztos volt abban, hogy Izráel győzni fog.

A két kém biztonságosan elérte a hegyeket, elrejtőzött három napra, és csak azután mentek a Jordánhoz. Megérkezve Izráel táborába jelentkeztek Józsuénál, és elmondtak mindent, amit átéltek. Örömmel jelentették: „Bizony kezünkbe adta az ÚR azt az egész földet, máris reszket tőlünk annak a földnek minden lakója.”

Micsoda különbség van e történet, meg a 4Móz 13-beli kémek jelentése között. Akkor Izráel félt a kánaániaktól, most a kánaániak rettegtek az izráelitáktól.

Jegyzetek:

A parázna Ráháb – A kisgyerekeknek még nem kell pontosan tudniuk, miféle foglalkozása volt Ráhábnak. Ám az kiderülhet az elbeszélésből, milyen különös az, hogy éppen olyan nő hisz Izráel Istenében, mint amilyen ő. Hogyan is kereshettek menedéket a kémek éppen ilyen asszonynál? A magyarázat az lehet, hogy Ráháb vendégfogadót tartott fenn. A két férfi szállást keresett, minden hátsó szándék nélkül. Az itt álló héber szó „fogadósnőt” is jelenthet, ám a Zsid 11,31 és Jak 2,25 kifejezetten a „parázna” jelentést használja. Így maradt ez fenn évszázadokon át. Kétségtelenül prostituált volt.
A nagyobbak valamivel többet tudhatnak ez „ősi mesterségről”: áruba bocsátják testüket, férfiakkal hálnak, hogy pénzt kapjanak érte.

Lenkóró – Ráháb lenkórót terített ki a háza tetején száradni. A lent nem kaszával vágták le, gyökerestül tépték ki. Ennek a hosszú szárából készítették a lenvásznat.

Ráháb hazugsága – Jakab apostol azt írja Ráhábról, hogy a „cselekedetéből igazult meg”. Vagyis hogy amit cselekedett, még a hazugság is hitből fakadó cselekedet volt. A Zsid 11-ben a hithősök között találjuk. Itt a „szükséghazugsággal” és a „jót akaró hazugsággal” találkozunk, ami háborúban vagy üldözés idején gyakran előfordul. Mondhatod-e, hogy nincs menekült nálad elrejtőzve? Megmondhatod-e az igazságot, ha ezzel másokat, és saját magadat is kiszolgáltatod az ellenségnek? Ráháb hazugsága, és az a tény, hogy a hithősök közé lett sorolva, bizonyítja, hogy az ilyen szükséghazugság megengedett. Ám figyeljünk: ha nem tisztességes dolog, amit hazugsággal leplezünk, akkor nem megengedett. Az igazság ebben az esetben Ráháb és a kémek halálát jelentette volna. A kilencedik parancsolatban ez áll: „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!” A Törvény az élet védelmében adatott. Ez esetben a férfiak elrejtése tettekkel és szavakkal (hazugsággal) megengedett, különben a hatodik parancsolat ellen vétkeznénk.

Ráháb hazaárulása – Ráhábnak, ha kiderült volna, hogy Izráel pártjára állt, hazaárulóként meg kellett volna halnia. Ez nem szokványos hazaárulás. Ő ugyanis hite által tudta, hogy Izráel Istene népének adja Kánaán földjét. Ha nem segített volna a kémeknek, akkor az Úrnak állt volna ellen. Inkább Istennek kell engedni, mintsem az embereknek. Más példa: Egyiptomban a bábák nem engedelmeskedtek a fáraó parancsának, hogy a zsidó fiúgyerekeket megöljék (2Móz 1,15–20; 40. lecke). Ezért megáldotta őket Isten.

Énekek:

Református énekeskönyv: 31:2.6; 68:1.10; 113:1–2; 236:5–7; 265:1–2; 462:1
Jertek, énekeljünk: 166; 168:1.4; 248
Harangszó: 44:1–2; 49:5–7; 52:2.4; 53:2.6.8
Dicsérjétek az Urat!: 53:2.4; 69; 70; 75; 151
Erőm és énekem az Úr: 54; 84; 118:1; 120:1; 131:2–3

Megjegyzések:

Istenben bízni – Az első történetben a hitbeli bizodalom áll a középpontban. Az Úr Józsué elé tárja: Amikor bízik Őbenne, minden rendben fog menni. Előfeltétel, hogy Józsué – és a nép is – Isten törvényei szerint cselekedjen. A hit engedelmesség nélkül nem értékes Isten előtt. Hit mellett lelkiismeretes életet követel tőlünk Urunk, vagyis a tettek igazolják a hitet.

Hinni Istenben – A második történetből világosan kiderül, hogy Ráháb hitt az Úrban, hogy Ő Izráel Istene, és az égnek és a földnek Istene. Azt is tudta, hogy országukat Isten Izráelnek ígérte. Hogy ezt honnan tudta, az nem ismeretes. Milyen nagy hite volt ennek a pogány asszonynak! Saját biztonságát alárendelte az Úr ügyének.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Mi a feladata egy vezetőnek? Kis közösségeink vezetői. (*)
• Mi adhat erőt és bátorságot nagy feladatok elvégzéséhez? Józsué példája. (** ***)
• Veszélyes helyzetek, feladatok vállalása. Mikor indokolt és mikor nem? (**)
• Mit jelent kémkedni? Mikor van rá szükség? Kémjátékok. (**)
• Mikor szabad hazudni? A kényszerhazugság szerepe: életet menteni. Zsidók bújtatása és mentése a II. világháború idején. (***)
• A prostitúció. A szexualitás helye az életünkben. Felkészülés az egészséges párkapcsolatra. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• A bibliai történet elbeszélése írásban, az egyik szereplő nevében. (**)
• A bibliai történet írásbeli feldolgozása tudósítás, riport vagy képregény keretében. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódás lakóhelyünkön (kémjátékok). Épületek, emberek, járművek megfigyelése. (* **)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Mozgatható modell készítése a bibliai történethez papírból, huzal vagy fonal fel‑
• használásával. (*)
• Építészettörténet: Egy Biblia-korabeli és egy mai város szerkezetének összehasonlítása.
• A városfalak, erődítmények szerepe. (** ***)
• Korabeli városmodell (falrészlet) építése agyagból vagy gyurmából. (** ***)
• A bibliai történet főbb mozzanatainak ábrázolása képregény formájában. (***)

Vázlat:

Józsué
két kém
Ráháb
vörös fonál
menekülés ígérete

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/067. Józsué, az új vezető; Két kém Ráhábnál – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 424.56 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!