66. Mózes búcsúja és halála

Üzenet – Téma:

* Mózes lelki végrendelete.
* Búcsú és utódlás félelem nélkül.

Előzmények:

A midjániak elleni megtorló akció során Izráel tényleges győzelmet aratott. A zsákmányt megosztották a nép és a katonák között. Az Úr szolgálatára is kirendeltek egy részt.

Történet:

5Móz 3,23–29: Izráel a Jordán menti Sittimnél táborozott. A szomszédos Nebó-hegyről* be lehetett látni Kánaán nagy részét.

Az idősebbek közül egyedül Józsué és Káléb vonulhat be az Ígéret földjére. Áron meghalt, és Mózes se mehet be, mert annak idején hitetlenül rácsapott a sziklára, ahelyett, hogy rápa­rancsolt volna (4Móz 20,1–13; 6l. lecke). Mózes hiába könyörgött, hogy Istent rávegye akarata megváltoztatására. Isten határozott válasza: „Elég, ne beszélj hozzám többet erről a dologról!”

Ezután fel kellett mennie a Piszgá* csúcsára, ahonnan megtekinthette az országot mind a négy égtáj irányában. A Jordánon azonban nem kelhetett át! Józsuét, Nún fiát, eddigi segítőjét jelölte ki az Úr utódjául, ő vezeti majd be a népet Kánaánba.

Mózes meghajolt Isten akarata előtt. Összehívták a népet, és Mózes elbúcsúzott.

Figyelmeztette az izráelitákat, hogy mindig engedelmeskedjenek az Úrnak (5Móz 4). Majd újra felolvasta a Tízparancsolatot (5Móz 5), és külön kiemelte, hogy a legfontosabb: szeressék Istent (5Móz 6).

Aztán parancsot kaptak arra, hogy elpusztítsák a kánaániakat és bálványaikat (5Móz 7). Kegyetlen parancs volt, ám Izráel csak úgy maradhatott hűséges Istenéhez, ha nem veszi át az ott élők pogányságát és erkölcstelenségét. Gondoljuk csak meg, hogy Sodoma és Gomora is ebben az országban volt!

Ezek után Mózes áttekintette a pusztai vándorlás negyven esztendejének legfontosabb eseményeit. Már csak Józsué, Káléb és ő emlékeztek az első évekre. Mózes beszélt az aranyborjú bűnéről és a Tízparancsolat két kőtáblájáról, melyeket az Úrtól a Sínai-hegyen kapott; arról, ahogyan darabokra törte, amikor észrevette az aranyborjút, és hogy ezt követően neki kellett két új kőtáblát csinálnia, amire az Úr újra felvéste a törvényt. Most azok a Szent ládában vannak (5Móz 9;10).

Majd parancsba adta a három nagy ünnep megünneplését (5Móz 16), vagyis a páskát, a hetek ünnepét (pünkösd) és a lombsátrak ünnepét.

Nagyon fontos a próféta ígérete: „Prófétát támasztok nekik atyjukfiai közül, olyant, mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok.” (5Móz 18,18). Ezen a prófétán a Messiást értette, az Úr Jézus Krisztust.

Rendelkezett – többek között – a menedékvárosok* kijelöléséről is.

Az Úr megújította a népével kötött szövetséget. Mózes arra is emlékeztette őket hűtlenségük ellenére, milyen hűséges maradt hozzájuk az Úr.

5Móz 31: Józsué Mózes utóda

Mózes emlékeztette rá az izráelitákat, hogy ő már 120 éves, s nem lehet sokáig a vezetőjük. Ő már nem kelhet át a Jordánon, de emlékezzenek Isten segítségére az emóri királyok, Szíhón és Óg legyőzésében. Ne féljenek tehát a kánaáni népektől!

Ezután bemutatta Mózes az utódát, Józsuét. „Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet az ÚR esküvel ígért oda atyáiknak… Maga az ÚR megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled.” Vezetők jöhetnek és mehetnek, de az Úr marad!

Mózesnek az egész Törvényt fel kellett írnia, minden törvényt és szabályt, amit Istentől hallott, beleértve a Tízparancsolatot is. E törvénykönyvet a papoknak adta át. Azok minden hetedik évben, a lombsátrak ünnepén olvassák fel a népnek. (Ezsdrás is így tett a fogság után; vö. Neh 8.)

Majd az Úr Mózest és Józsuét a gyülekezet sátora elé rendelte. A felhőoszlop alászállt a sátorra, és az Úr kijelentette Mózesnek, hamarosan meg kell halnia. Tudja, hogy a nép elpártol tőle, bálványoknak fog szolgálni, és ezzel megszegi a szövetséget; ezért az Úr is el fogja hagyni őket. Szerencsére tudjuk, hogy bár ez többször is bekövetkezett, mégis újra kegyelmébe fogadta őket.

Amikor Mózes leírta az egész törvénykönyvet, átadta a lévitáknak, hogy helyezzék el a szövetségláda mellett. (Ezt csak akkor tudják megtenni, amikor újra továbbvonulnak, és a szent sátort újraépítik, vagyis Kánaánban, mivel most nem léphetnek be a szentek szentébe.)

Mózesnek búcsúdalt kellett készítenie, amit előadott, sőt meg is tanított* a népnek.

5Móz 32;33: Mózes búcsúéneke

Olvassuk el a szakaszt a legnagyobb csoport gyermekeivel! Túl messzire vezetne, ha az egészet megbeszélnénk.

Az ének Isten hűségével szembeállítja a nép romlottságát, az Úr gondoskodásával Izráel hitszegését, amire nem következhet más, csak Isten ítélete. Ám nem ez az utolsó szava az éneknek, Isten megkönyörül népén, amikor látja elesettségét, s bosszút áll ellenségein.

A végső búcsú előtt Mózes még egyszer éneket mondott az Úr dicséretére, aki a népet idáig oly hűségesen vezette, és külön megáldott minden törzset.

5Móz 34: Mózes halála a Nebón

E fejezetet maga Mózes már nem írhatta tovább. Az utolsó beszámoló szerzőjét nem ismerjük. Mózes egyedül ment Móáb sík földjére, Nebó hegye irányába. Senki sem gondolta, hogy a 120 éves vezér rövidesen meghal, hiszen „nem homályosodott meg a szeme, és nem hagyta el életereje” (7. v.).

Nebó hegyén, Jerikóval átellenben megmutatta az Úr Mózesnek az egész Kánaánt. „Ezt a földet ígértem oda esküvel Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak” – mondta az Úr.

Majd meghalt Mózes. Az Úr maga temette el egy közeli völgyben. Sosem találta meg senki a sírját. (Vö. Júd 9.)

A zsidók harminc napig gyászolták. Józsué, Nún fia lett a nép vezetője. Teljes volt „bölcs lélekkel”. Mózes ráruházta a szolgálatot, amihez az Úrtól kapott bölcsességre volt szükség.

Soha nem támadt Izráelben Mózeshez hasonló próféta. Milyen csodákat tett Egyiptomban, s a pusztai vándorlás során Isten erejével!

Jegyzetek:

Nebó-hegy; Piszgá-hegység – A Holt-tengertől K-ÉK-re lévő Piszgá-hegység egyik csúcsáról, a Nebó-hegyről (vö. 5Móz 34,1) nézhette meg Mózes azt a földet, amelyet Isten Izráel népének ad. (Bálák is e hegység egyik csúcsára vezette fel Bálámot, hogy megmutassa a rettegett népet – vö. 4Móz 23,14.) Az 5Móz 32,49 Abárim-hegységről beszél, de nyilván nem más területről, csak más elnevezésről van szó.

Menedékvárosok – Az országban hat menedékvárost kellett kijelölni. Ide menekülhetett, aki véletlenül okozta valaki halálát. Itt nem ölhették meg a vérbosszú szabályai szerint. E vérbosszút állók egyébként az áldozat közeli hozzátartozói voltak; nekik volt joguk a családtagjuk halálát megbosszulni azzal, hogy a gyilkost megölték. Véletlen gyilkosságra példa: két ember fát vág az erdőben, az egyik fejszéjéről lerepül a fejszevas, és halálra sebzi a másikat (5Móz 19,5).
A 4Móz 35-ben még több példát is olvashatunk a nem szándékos ölésről. Ott áll az is, hogy e vétlen gyilkosnak a menedékvárosban kell maradnia a főpap haláláig. Utána térhet vissza a lakóhelyére. A főpap halála jelenti a szabadságot a vétlen gyilkos számára. A nagy főpap, Jézus Krisztus halála pedig szabadságot jelent minden halálra ítéltnek, aki Őt hitben követi.

Megtanította a népnek – Mózes énekét meg kellett tanítani Izráelnek (31,19–22), hogy felhasználják a szövetség megújítása szertartásában. Mikor ezt az éneket énekelték, felismerhették kötelezettségüket az Úrnak való engedelmességre, és ítéletük igazságosságát, ha hűtlenek lennének.

Énekek:

Református énekeskönyv: 90; 99:4.6–7; 103:4–5.8–9; 405:1; 422:1.5
Jertek, énekeljünk: 69; 119; 229; 250
Harangszó: 43; 44:1–2; 50:1.4; 52:3–4
Dicsérjétek az Urat!: 2:6; 27:2; 41; 53:3–4; 69; 175
Erőm és énekem az Úr: 19; 30; 31; 33; 47:1; 55; 84; 129

Megjegyzések:

Mózes könyörgését Isten elutasítja – Mózes szinte mindig a népért imádkozott. Most saját magáért teszi – hátha mégis bemehet arra a földre –, és az Úr elutasítja. Helytelen volt ezt kérnie? Nem, bármikor folyamodhatunk kegyelemért és irgalomért. Ám a döntés az Úré. Hasonlítsuk össze ebből a szempontból Mózes imádságát az Úr Jézus Gecsemáné-kertben mondott imádságával (Mt 26,39). Jézus azt kéri, hogyha lehetséges, múljék el e keserű pohár (a szenvedések). Ez az imádság sem talál meghallgatásra. Ám Krisztus bűn nélkül jut a halálra, míg Mózes a bűne miatt. Még egy példa meg nem hallgatott imádságra (2Kor 12,7–9): Pál háromszor imádkozik, hogy megszabaduljon a „testébe adatott tövistől”, ám az Úr válasza: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.”
Mózes nem érvelhet tovább. Meg kell hajolnia Isten határozata előtt. „Fellebbezését” a legmagasabb Bíró utasította el, nincs helye több védőbeszédnek. Isten tudja, hogy mi a legjobb neki és a népnek. Ezért meg kell adnia magát „Nagy Barátja” előtt.
Olyan szép az Úr vigasztalása: Mózes a Nebóról láthatja az Ígéret földjét, és az utódját, Józsuét még tanácsolhatja. Munkája folytatódik, Mózes megnyugodhat.

Búcsút venni – „Partir, c’est un peux mourir.” Valóban, a búcsúzás olyan, mintha kicsit meghalna az ember. Mózes búcsúénekéből lemarad a saját szomorúsága. Már feldolgozta, vagy csak eltakarja a nép elől? Emlékezzünk arra, hogy az Úr Jézus elfogatása előtt hogyan búcsúzik a tanítványaitól (vö. Jn 13,31–17,26; 304. lecke). Mindkettőben az ittmaradók érdeke az első. Ezt találjuk Jákób utolsó szavaiban is (1Móz 49; 38. lecke). Beszéljünk a gyerekekkel a búcsúzásról: Milyen mély nyomot hagyhatnak a haldokló utolsó szavai! A hívő emberek viszontláthatják egymást haláluk után a mennyben, az idők elmúltával pedig az új földön.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Családi, baráti kapcsolatok: Hosszú időre elszakadni, búcsút venni valakitől, akit nagyon szeretünk. (* ** ***)
• Szeretteink elvesztése. Beszélgetés a halálról. Mi van a halál után? (* ** ***)
• Gyászszokásaink. Hogyan zajlik ma egy temetés? Emlékezés halottainkra. (** ***)
• A félelem okai, és legyőzésének lehetőségei. Félelem a nehéz feladatoktól. (***)

Történelem

• Mit jelentett Mózes személye a zsidó nép számára? Az Egyiptomból való szabadulás és a pusztai vándorlás áttekintése Mózes személyéhez kapcsolódva. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Betűfelismerés: MÓZES nevének betűi. (*)
• Írásbeli szövegalkotás a következő lehetőségek közül választva: Mózes bemutatása leíró vagy elbeszélő fogalmazásban. Tudósítás haláláról. (**)
• Beszélgetés Kosztolányi Dezső: „Halotti beszéd” c. verse alapján szeretteink haláláról. (***)
• Búcsúbeszéd írása Mózes személyére és szolgálatára emlékezve. (***)
• A Ígéret földje, Kánaán motívuma Petőfi Sándor: „A XIX. század költői” c. versében. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Felszíni formák: hegy, hegycsúcs. Mit lehet látni egy kiemelkedő hegycsúcsról? (*)
• Palesztina jellegzetes tájai – képek megfigyelése. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Az Igéret földjét mintázó terep kialakítása homokozógödörben, vagy gyurmával, agyaggal. (*)
• Papírmunka: Színezhető, térbe állítható panorámakép elkészítése. (**)
• Széles panorámakép festése fotók megfigyelése után, képzelet alapján Kánaánról. (***)

Vázlat:

Mózes 120 éves
meghalt Nebó hegyén
Józsué az utóda

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/066. Mózes búcsúja és halála – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 429.19 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!