06-6. Bánatból öröm
Képesség területek: ének, zene, ritmus, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, természetismeret,
Szervezési formák: hittanóra, csendesnap,
Tudomány területek: módszertani segédanyag,
Multimédia: online szöveg, kézműves oldal,
Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 126,1–3; Lukács 24,1–11; 1Korinthus 9,25
- Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális térbeli, természeti
- Tevékenység: Énekes körjáték, beszélgetés, énektanulás, éneklés ritmikus hangszerkísérettel; koszorú készítése papírból, élő virágból, tojásokból
Koszorú, koszorú (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális)
Ezt az énekes játékot inkább lányok játszották régen, de mi nyugodtan játszhatjuk vegyes csoporttal is. Egy valaki középre áll, a többiek körülötte kört alkotnak kézfogással vagy a karokat felemelve és összefonva. A kör lassan forogni kezd, miközben énekelnek:
Koszorú, koszorú,
Mért vagy olyan szomorú?
Azért vagyok szomorú,
Mert a nevem koszorú.
A dal végén a kör megáll, a középen álló pedig kiválaszt valakit, akivel helyet cserél.
Vajon miért lehet szomorú egy koszorú? – Hallgassuk meg erről a gyerekek gondolatait!
Majd kérdezzük meg, mikor szoktak koszorút készíteni, koszorút kötni?
Az életünket végigköveti a koszorú:
- gyerekkorban a virágkoszorú kötése még játék
- házasságkötéskor a virágkoszorú a szeretetkapcsolat és szövetség jelképe
- szülőként, nagyszülőként újra virágkoszorút kötünk a gyerekeknek, és meg is tanítjuk őket erre
- ha versenypályán futunk vagy küzdünk, a győzelem jelképe a koszorú (1Kor 9,25)
- utolsó koszorúnk a halottak búcsúztatásához kapcsolódik, ám a virágkoszorú (és a „hervadhatatlan” győzelmi koszorú) a feltámadás reménységére is utal
Hogy lehet a szomorúságból öröm? Ki az, aki átélte már, hogy nagy szomorúságot még nagyobb öröm követ? Aki szeretné, el is mesélheti ezt az élményt.
Isten népe is többször átélhette ezt. A babiloni fogságból való szabadulás a bánatot örömre fordította, amit a 126. zsoltár így énekel meg (1–3. v.):
Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr,
olyanok voltunk, mint az álmodók.
Akkor megtelt a szánk nevetéssel,
és örömkiáltás volt nyelvünkön.
Ezt mondták akkor a népek:
Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr!
Hatalmas dolgot tett velünk az Úr,
ezért örvendezünk.
Hasonló volt ehhez Jézus tanítványainak az öröme, ami a kereszthalála utáni gyászt és fájdalmat váltotta ujjongó örömre, majd adta tovább a népeknek. Erről szól Örvendezz, örvendezz, minden nép! című húsvéti énekünk (kottával együtt elérhető a címre kattintva):
Örvendezz, örvendezz, minden nép!
Vidd a hírt, vidd a hírt szerteszét:
Jézus legyőzte a sírok éjjelét!
Sziklakő, sziklakő nincsen ott,
szólanak, szólanak angyalok:
Jézus húsvét hajnalán feltámadott!
Tanuljuk meg a dalt, és énekeljük valóban ujjongó örömmel és hangszeres ritmuskísérettel.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!