284. Lázár feltámasztása

Üzenet – Téma:

* Jézus legyőzte a halált.

Előzmények:

Az Úr Jézus elmondta a szőlőmunkásokról szóló példázatot, melyből megtudjuk, hogy Isten igazságosságában nem kételkedhetünk.

Bevezetés:

János 10,40–41: A templomszentelés ünnepén a zsidók megharagudtak Jézusra, meg akarták Őt kövezni, később pedig el akarták fogni (lásd 22–39. v.). Az Úr kitért dühük elől, mert még nem jött el ennek az ideje.

Elment hát a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol korábban János keresztelt (lásd Mt 3,13 és Mk 1,5). Azt a helyet is Betániának (Károli fordítás: Béthabara) nevezték (Jn 1,28), és a Jordánon túl, Perea vidékén volt található.

Sokan mentek hozzá, és azt mondták: „János nem tett ugyan egyetlen csodát sem, de mindaz, amit János őróla mondott, igaz volt”. Gondoljunk itt János bizonyságtételére: „Én vízzel keresztelek. De közöttetek áll az, akit ti nem ismertek, aki utánam jön, és akinek saruja szíját megoldani sem vagyok méltó” (Jn 1,26–27).

Sokan hittek ott benne.

Történet:

Mária* és Márta* együtt laktak testvérükkel, Lázárral* Betániában, egy Jeruzsálem közelében levő falucskában*. Ezekről a testvérekről már hallottunk (lásd a 269. leckét). A Lk 10,38–42 ben azt olvassuk, hogy Jézus tanítványaival meglátogatta a két nővért. Mária Jézus lábánál ült és hallgatta Őt, míg Márta az étkezésről gondoskodott. Mártát bosszantotta, hogy Mária nem segít neki. Azt akarta, hogy Jézus szóljon rá a testvérére. Jézus válasza ez volt: „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle”.

A Jn 12,1–8-ban pedig egy olyan eseményről van szó, amely később történt: Mária nárduskenettel megkente az Urat (lásd a 290. leckét).

A Jn 11,5 arról szól, hogy Jézus szerette Mártát, ennek nővérét és Lázárt.

Míg az Úr Jézus Béthabarában volt, Lázár súlyosan megbetegedett.

Nővérei elküldtek valakit Jézushoz azzal az üzenettel: „Uram, íme, akit szeretsz, beteg”. Feltűnő ez a jellemzés Lázárról. A nővérei tehát tudják, hogy Jézus nagyon szereti testvérüket, és hogy ez az utalás elegendő. A testvérükért való aggodalom ellenére is udvariasak maradnak, és nem kérik nyíltan Jézust, hogy jöjjön gyorsan. Tudják, és hiszik már, hogy Ő Isten Fia?

Amikor Jézus megkapta az üzenetet, azt mondta: „Ez a betegség nem halálos (azaz Isten nem akarja ezzel a betegséggel Lázár életét elvenni), hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia”. Mártának és Máriának ezért teljesen bíznia kell benne. Feltűnő, hogy itt az Úr Jézus nyíltan kijelenti, Ő Isten Fia!

Jézus még két napig mégis Béthabarában maradt, ami érthetetlen a számunkra. Ha Lázár, a jó barát beteg, és Jézus jövetelét sürgetik, miért várakozik?

Végül azt mondta tanítványainak: „Menjünk ismét Júdeába!”

A tanítványok nagyon jól tudták, mi ott a helyzet. Meg is mondták: „Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és ismét oda mégy?”

Jézus válaszát nehéz megérteni: „Nem tizenkét órája van-e a nappalnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát (a napot), de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincs világossága”.

Arra célozhatott ezzel, hogy aki egyenes és becsületes, annak nem kell semmitől és senkitől sem félnie. Annak kell félnie, aki szeretné titokban tartani a tetteit. Jézusnak tehát nem kell félni a jeruzsálemi zsidóktól, mivel Ő semmi rosszat nem tesz, és nem tett. Az is lehet, hogy Jézus a „világ világosságá”-val önmagára célzott. Aki Őt nem ismeri, lelki sötétségben él.

Azután azt mondta Jézus a tanítványoknak: „Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem”.

A tanítványok tudták, hogy az egészséges alvás jót tesz a betegnek. Meg is mondták tehát: „Uram, ha elaludt, meggyógyul”.

Jézus akkor kereken megmondta: „Lázár meghalt, és örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higgyetek. De menjünk el hozzá!”

Tamás*, akit Didymusnak („iker”-nek) neveztek, veszélyesnek látta a Júdeába való menetelt. Azt mondta a többieknek: „Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele”. Látta ugyanis a zsidók gyűlöletét, s attól tartott, hogy Jézust megölik. Hogy ennek ellenére mégis Mesterével akart menni, és kész volt vele együtt meghalni, nagy szeretetről és bátorságról tanúskodik.

Amikor Jézus tanítványaival Betánia közelébe ért – a faluba még nem ment be –, Lázár már négy napja* a sírban* feküdt. Abban az időben a temetés Izráelben az elhalálozás napján megtörtént, így Lázár már négy nappal Jézus megérkezése előtt meghalt. (Jézus még két napig a Jordán mellett maradt, és az út a Jordántól Betániáig gyalog körülbelül egy nap, tehát Lázár még aznap meghalt, amikor Márta és Mária hírvivőt küldött Jézushoz.)

Mártához és Máriához sok látogató érkezett, hogy vigasztalják őket testvérük miatt.

Jézus erre valami nagyon különöset mondott: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”

„Igen, Uram” – felelte Márta – „én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kell jönnie a világba.” (Látjuk, hogy Márta valóban tudja és hiszi, hogy Jézus az Isten Fia.)

Akkor Márta – talán mégis csalódottan? – hazament. Azt mondta Máriának, anélkül, hogy más hallotta volna: „A Mester itt van, és hív téged.”

Mária gyorsan felkelt és Jézushoz ment.

A vendégek látták, hogy Mária kisiet a házból. Azt gondolták, a sírhoz megy, hogy ott sírjon. Utána mentek.

Amikor Mária odaért Jézushoz, lába elé borult, és szomorúan azt mondta: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.”

Amikor Jézus látta, hogy Mária és a zsidók is, akik vele jöttek, sírnak, nagyon megrendült, és azt kérdezte: „Hova helyeztétek őt?”

Azt felelték: „Uram, jöjj és lásd meg!”

Most Jézus is sírt („könnyekre fakadt”)*.

A zsidók azt mondták egymásnak: „Íme, mennyire szerette!”

Néhányan rosszallóan jegyezték meg: „Ő, aki a vak szemét megnyitotta (lásd Jn 9,7.10; 266. lecke), nem tudta volna megtenni, hogy ez ne haljon meg?”

Jézus megrendülten lépett a sírhoz (az egy barlang, melyre követ helyeztek), és így szólt: „Vegyétek el a követ!”

Márta figyelmeztette: „Uram, már szaga van, hiszen negyednapos.”

Jézus azt mondta neki: „Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?”

A követ elvették a sírról. Jézus fölemelte tekintetét, és így imádkozott: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz, csak a körülálló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.”

Majd hangosan kiáltott: „Lázár, jöjj ki!*”

És a halott kijött a sírból, kezén és lábán pólyákkal* körülkötve, arcát kendő takarta. Jézus szólt az embereknek: „Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni!”

A szemtanúk közül sokan hittek akkor Jézusban. Mások pedig elmentek a farizeusokhoz a városba, és elmondták nekik, mit tett Jézus.

54. v. (lásd majd a 285. leckét): Jézus tudta, hogy főpapok és a farizeusok tervet szőnek ellene. Ezért hagyta ott Betániát.

Jegyzetek:

Mária és Márta – Mária az újszövetségi megfelelője a Mirjám névnek, ami „az engedetlen” vagy „keserűség” jelentésű. Márta annyit jelent: „uralkodónő”, „a ház asszonya” vagy „úrnő”. Valószínűleg ő volt a legidősebb a három testvér közül, Lázár pedig a legfiatalabb.

Lázár – A héberben „Eleázár”, azaz „Isten segít”.

Betánia – Ez a kis falu kb. 15 futamnyira keletre feküdt Jeruzsálemtől. Egy futam (görögül sztadion) = 1/8 római mérföld = 185 méter. Betánia tehát kb. 2775 m-re, mintegy 2,8 km-re volt a várostól, közöttük az Olajfák hegyével.

Tamás – A Tamás név annyit jelent, mint „iker”, tehát ugyanúgy, mint a „Didymus”, melléknév. Azt gondolják, hogy (iker)testvére volt Máténak.

Négy nap – A zsidók hitték, hogy az elhunyt lelke még három napig bolyong, de a negyedik napon, amikor a bomlás elkezdődik, nem ismeri fel a testét, és eltávozik.

Sír – Itt a bibliai Izráelben szokásos barlangba vagy sziklába vágott sírkamrára kell gondolnunk. Nagy lapos kővel zárták le, melyet el lehetett hengeríteni.
Lehet, hogy Lázár sírja a saját kertjükben volt.
A sírokat gyakran fehérre meszelték, hogy a zsidókat figyelmeztessék a tisztátalan helyre (vö. 4Móz 19,16).

Jézus könnyekre fakadt – Jézus látta a bűn, a halál szörnyű következményeit, és sokat szomorkodott miatta. (Természetes, hogy Ő is megrendült barátja halála, és a gyászolók bánata miatt.) A Krisztusban hívők számára azonban a halál nem végállomás, hanem átmenet az örök életre.

„Lázár jöjj ki!” – Jézus itt nem cselekszik semmit, mint sok gyógyítás alkalmával, hanem csak szól, és szava legyőzi a halált. Egy halottat szólít, aki nem hall! Az utolsó ítélet napján, parancsszavára minden halott feltámad a halálból.

Pólya – Az elhunytat finom gyolcs (lenből finoman szőtt) csíkokkal tekerték körül, melyet gyakran illatos olajjal (pl. nárdus) itattak át, és fűszereket raktak közé.
Az arcot kendővel takarták le, ma azt mondanánk zsebkendővel. (A meleg Keleten az emberek gyakran használnak kendőt, hogy megtöröljék az arcukat.)

Énekek:

Református énekeskönyv: 6:4; 30:2; 86:7; 290:6; 293:5; 352:2.7
Jertek, énekeljünk: 143; 176; 199
Harangszó: 26:6; 51:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 51:1; 55:2; 62:3; 133:3
Erőm és énekem az Úr: 18:3; 19; 119

Megjegyzések:

Jézus is szeret – Márta nem azt mondja: Aki téged szeret, beteg, hanem „akit szeretsz, beteg”. Figyeljünk a különbségre, Krisztusnak barátai iránti szeretete itt világosan kitűnik. Gondoljunk az 1Ján 4,19-re: „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.”

Én vagyok a feltámadás és az élet – Az Úr Jézus mondhatta ezt magáról. Ő az egyetlen, aki a feltámadt. A benne való hit által egyszer majd minden hívő feltámad az örök életre. 1Kor 15,20–22: „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje. Mert ember (Ádám) által van a halál, ember (Jézus Krisztus) által van a halottak feltámadása is. Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek.”

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Élet és halál. Mi van a halál után? Különböző kultúrák elképzelései a halálról. (** ***)
• Gyász a családban. Reménység és vigasztalás. (** ***)
• Temetkezési szokások és helyek a különböző korokban, kultúrákban – napjainkban is. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Győri József: Valaki átment a temetőn c. versének feldolgozása beszélgetéssel. Versmondás. (***)

Vázlat:

Jézus – Jordán
hírvívők: Lázár beteg

Betánia
Mária és Márta
Lázár meghalt
Jézus: „Lázár elaludt”

4 nap után: feltámadt

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!