92. Izráel királyt akar
Üzenet – Téma:
* Istent szolgálni nyereségvágy nélkül – a helyes út.
* Elfordulni Istentől, vezetőtől, baráttól – cserbenhagyás.
Előzmények:
Az izráeliták megtértek az Úrhoz, elfordultak a bálványoktól. A filiszteusokat legyőzte az Úr, és Sámuel bíráskodása alatt békében éltek, megújítva az istentiszteletet.
Történet:
Mikor Sámuel megöregedett, két fiát is bírává tette Izráelben. Ő Rámában élt, fiai Beérsebában bíráskodtak. Ám Jóél és Abijjá* nem volt olyan hűséges az Úrhoz, mint az édesapjuk. Visszaéltek bírói hatalmukkal, elfogadták a megvesztegetést, és elferdítették az igazságot.
Összegyűltek a nép vénei Sámuelhez Rámába, hogy ezért panaszt tegyenek nála. De nemcsak emiatt mentek. Látva, hogy más népeken királyok uralkodnak, Sámuelt arra kérték, jelöljön ki valakit, aki Izráel királya lesz.
Sámuel tudta, hogy ez nem helyes, és az Úrhoz fordult. Isten azonban jól látta a nép szívét, és ezt mondta Sámuelnek: „Hallgass a nép szavára mindenben, amit mondanak, mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne legyek a királyuk*.” Az Úr emlékeztette Sámuelt arra, hogy népe tulajdonképpen sohasem cselekedett másképp, mint hogy Őt elhagyta, attól kezdve, hogy kihozta őket Egyiptomból. Bálványoknak szolgáltak, s most Sámuelt is megvetik. Figyelmeztesse hát őket annak következményeire, hogy király fog uralkodni Izráelen.
Sámuel megtette, amit az Úr bízott rá: „Ez lesz a királynak a joga, aki uralkodni fog fölöttetek*: Fiaitokat elveszi, harci kocsijaihoz meg lovasaihoz osztja be őket… Parancsnokokká teszi őket ezer ember felett, és… ötven ember felett. Velük szántatja szántóföldjét, és velük végezteti aratását, velük készítteti hadifölszerelését és a harci kocsik fölszerelését. Leányaitokat meg elviszi kenőcskészítőknek, szakácsnőknek és sütőnőknek. Legjobb szántóföldjeiteket, szőlőiteket és olajfa-kertjeiteket elveszi, és hivatalnokainak adja. Vetéseitekből és szőlőitekből tizedet szed, és udvari embereinek meg hivatalnokainak adja. Szolgáitokat és szolgálóitokat, legszebb ifjaitokat, még a szamaraitokat is elveszi, és a maga munkáját végezteti velük. Nyájaitokból tizedet szed, ti pedig a szolgái lesztek. Akkor majd panaszkodtok királyotok miatt, akit magatoknak választottatok, de akkor már nem válaszol az ÚR.”
A vének azonban nem akartak Sámuel figyelmeztetésére hallgatni, ezért ezt mondták: „Mégis legyen királyunk! Olyanok akarunk lenni, mint minden más nép: királyunk bíráskodjék fölöttünk, ő vonuljon előttünk, és vezesse harcainkat.”
Sámuel végighallgatta a nép beszédét, és elmondta az Úrnak. Ő azt válaszolta, engedjen követelésüknek, és válasszon nekik királyt.
Mikor a vének megtudták, hogyan határozott Isten, hazamentek.
Isten már az ősatyák idejében királyságról beszélt. Gondoljunk Ábrahámnak tett ígéretére: „királyok származnak tőled” (1Móz17,6); vagy a Jákóbnak szóló szavaira (1Móz 35,11).
Jákób halálos ágyán rámutatott a törzsre, amelyikből a leendő király származni fog: „Júda, téged magasztalnak testvéreid. Kezed ellenséged nyakán lesz, leborulnak előtted atyádnak fiai. …Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Siló, akinek engednek a népek.” (1Móz 49,8.10) Saul, az első király nem tett eleget ennek a próféciának. Dávid az első a Júdából származó királyok sorában.
Nagyon fontos az 5Móz 17,14–20, az úgynevezett „királytörvény”: Amint a nép Kánaánba érkezik, és királyt akar, azt a saját népéből kell választania, jövevény nem lehet. Ne legyen sok lova, mint az egyiptomiaknak. Csak egy felesége legyen, hogy a szíve el ne hajoljon az Úrtól. Ne gyűjtsön nagyon sok aranyat és ezüstöt; továbbá készítsen föliratot a törvénykönyből, és az mindig legyen nála (mint alaptörvény); végül ne legyen gőgös a szíve atyjafiaival szemben. Ha így fog uralkodni, akkor fogja őt megáldani az Úr.
Jegyzetek:
Jóél és Abijjá – Szép nevüknek nem szereztek dicsőséget: Jóél: „Isten az Úr”; Abijjá: „atyám az Úr”.
Az Úr a király – Izráelben teokratikus uralom volt: Isten uralkodott. Az Úr állandóan királya volt Izráelnek. Izráel közvetlenül Isten uralma alatt élt, a polgári törvények arra utalnak. Az első király, Saul sem volt igazi fejedelem, hanem inkább hadvezér. Megmaradt a saját házában, nem volt udvartartása, sőt királlyá választása után is kijárt a saját mezejére dolgozni. Csak mikor a nép veszélybe került, akkor gyűjtötte össze a sereget (1Sám 10,26; 93. lecke). Izráel királyainak mindenképpen Isten törvényei szerint kellett uralkodniuk. Nem magával a királysággal volt baj, hanem a nép indítékával: nem akarták, hogy Isten szolgája, Sámuel bíráskodjon tovább rajtuk, ebben akartak hasonlítani a környező pogány népekhez. Isten minden bizonnyal megajándékozta volna őket királlyal, amikor eljön az ideje. Követelőzésük miatt azonban olyan embert kaptak, aki nem volt alkalmas erre a feladatra. A Szentírásból tudjuk, hogy Dávid volt az Isten szíve szerint való ember.
A király föllépése – Az első király, Saul még nem vezette be azokat a terheket, amiket Sámuel fölsorolt. Dávid uralkodása idejéről sem olvasunk adókról és úrbéri szolgálatokról. Salamon király követelte a néptől ezeket legelőször, itt teljesedtek be Sámuel szavai.
Énekek:
Református énekeskönyv: 97:1; 99; 264:1–2.5; 266:1; 464:1–2
Jertek, énekeljünk: 67; 156; 162; 177; 243:1–2
Harangszó: 40:1.3; 41; 54
Dicsérjétek az Urat!: 29; 41; 49; 64; 69
Erőm és énekem az Úr: 33; 41; 82; 84; 103; 139
Megjegyzések:
Nyereségvágy – El tudjuk képzelni, hogy Sámuel fiai hogyan hunyták be szemüket pénzért vagy ajándékért, amikor valaki nem becsületesen cselekedett. Korrupcióval a mi korunkban is gyakran találkozunk: kenőpénz és vesztegetés, rokoni ajándék és egyebek betegítik meg a hivatali apparátust és a kereskedelmi életet.
Meg kell tanulnunk anélkül cselekedni másokért, hogy valamit visszakapnánk.
Tovább nem kívánatos – Egy politikus lehet nagyhírű, de könnyen el is vesztheti népszerűségét. Ez rendkívül fájdalmas lehet, ha az illető valóban sokat és jól dolgozott hazája érdekében. Barátságok érhetnek véget tisztázatlan okokból. Ugyanígy más kapcsolatok, házasságok is zátonyra futhatnak. Gondoljunk arra a bánatra, ami az önbizalom elvesztésének, zavartságnak és magányosságnak a következménye.
De mit gondoljunk akkor, amikor Isten válik hirtelen nem kívánatossá egy személy, család vagy nép életében?
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem
- Mit jelent hűtlenül cserbenhagyni a másikat: barátot, szülőt, házastársat, vezetőt, Istent? (** ***)
- Nyereségvágy, megvesztegetés, korrupció régen és ma. (***)
- Államformák a különböző korokban, ezek összehasonlítása. Példák a magyar történelemből a különböző államformákra, kiemelkedő uralkodókra. (***)
Magyar nyelv és irodalom
- Egy király jó és rossz tulajdonságainak összegyűjtése. Történelmi mondák jó királyainkról (Szent István, Szent László, Hunyadi Mátyás). (**)
- Magyar közmondások és egy találós kérdés a királyról, a király hatalmáról. (**)
- A király jellemzése Móra Ferenc: Didergő király c. meséjében. (**)
- Királyok bírálata Petőfi Sándor: A királyokhoz c. versében. (***)
Vizuális kultúra (Rajz)
- A jó és rossz király karakteres ábrázolása Móra Ferenc: Didergő király c. meséje alapján. (**)
Vázlat:
Sámuel – Ráma
Jóél és Abijjá – Beérseba
ajándékok
Izráel királyt akar
figyelmeztetések
„Mégis legyen királyunk!”
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!