240. A magvető
Üzenet – Téma:
Hittel hallgassuk Isten igéjét!
Előzmények:
Az Úr Jézust meghívta a farizeus Simon, hogy egyék vele. Egy bűnös nő ment be, könnyeivel öntözte, hajával törölte meg Jézus lábát, aztán megkente kenettel. Jézus beszélt Simonnal, és megfeddte, mivel nem fogadta Őt illően.
Bevezetés:
Az Úr Jézus kiment a házból (Kapernaumban) a tengerpartra (a Galileai-tó partjára). Amikor ott leült, nagy sokaság gyűlt össze körülötte. Ezért beszállt egy hajóba, hogy szóljon azokhoz, akik a parton álltak. Azután példázatokkal* sok mindenre tanította őket az Isten országáról. Öt leckében foglalkozunk ezekkel (240–244. lecke).
A magvetőről szóló példázattal és annak magyarázatával kezdjük. A szántóföldek * Izráelben a domboldalakon voltak. Néhol köves volt a talaj a vékony termőföld alatt. Keskeny út is vezetett a szántóföldeken át vagy azok mellett. Főleg a tövises gyomnövények akadályozhatták a növények növekedését.
Példázat és magyarázat:
Kiment a magvető vetni.*
Vetés közben néhány mag az útfélre esett. Madarak jöttek oda, és fölkapkodták azokat.
Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld. Azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben. Amikor azonban a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.
Megint mások tövisek közé estek. Amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket.
A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit, tehát sokkal többet, mint amennyi mag a termőföldbe esett.
A tanítványok szerették volna tudni, mit jelent ez a példázat. Az Úr Jézus megmagyarázta nekik. Ezt a magyarázatot most az Ő saját szavaival mondjuk el.
A magvető az igét veti. Most Jézus a Magvető, de később majd a szolgái munkálkodnak az Ő országában, és vetik prédikálva az Ő igéjét.
A mag Isten igéje, a Biblia, melyben a termés a csírában van elrejtve. A Mt 13,19 azt mondja, hogy a mag „a mennyek országának igéje”.
A szántóföld, amelyről Jézus szól, a mennyek országa, nem pedig a világ, mint a Mt 13,38-ban. Mondhatjuk úgy is: az emberek szíve az, melyre az ige hull. Ez a szántóföld nagyon különböző lehet: kemény út, sziklás helyek, fölnövő tövisek és végül szerencsére jó föld is. Külsőleg nem sok különbség látszik azokon, akik az igét hallgatják, de az aratás majd megmutatja azt végül.
Az útfélre esett mag: az út, az ösvény, mely a szántóföld mellett vagy azon át visz, kemény. A mag rajta marad. Nem tud meggyökerezni. Föl tudják kapkodni a madarak. Az ige hallgatóira vonatkoztatva ez azt jelenti: ha az emberek a mennyek országának igéjét – Isten igéjét, az evangéliumot, a Biblia szavait hallják, és szívükkel nem értik, jön a gonosz (a Sátán), és elragadja azt, ami a szívükbe van vetve. Természetesen ők is felelősek a hitetlenségükért, de a Sátán az, aki kiragadja az igét. Ne becsüljük le a hatalmát! Főleg a közömbös hallgatókkal foglalkozik. Szinte az orruk elől ragadja el az ige magját. Gyámoltalanul hagyják, hogy elvegye az igét, mely egy életen át előttük van.
A sziklás talajra hullott mag: vékony termőföld takarja a sziklatalajt. A mag ugyan ki tud csírázni, de a gyönge palánták nem tudnak gyökeret verni. Ez azt jelenti: vannak emberek, akik hallják az igét, és azonnal örömmel fogadják. De hitüknek nincs mélysége, ezért nem „gyökerezik meg”. Hitük csak ideig való (ún. „időleges hit”). Ha üldözés vagy nyomorúság támad az ige miatt, azonnal eltántorodnak, az ige magja elszárad. Nem küzdenek többé azért, hogy bemenjenek Isten országába. Talán továbbra is az igazi hívőkre hasonlítanak, de szívükben hitetlenség lakik. (Gondolj a homokra épített házra!)
A tövisek közé hullott mag: a tövisek még nem bújtak elő, amikor a magvető vet. Tehát még nem láthatók. A szántóföldnek ez a része is jónak tűnik. De ez csak látszat. Az ige hallgatói közé tartoznak, ami azt jelenti: hallgatják némelyek az igét, de hagyják, hogy az élet gondjai, a gazdagság csábítása és más kívánatos dolgok – a tövisek, amelyek a magnál nagyobbra nőnek, az ige magját megfojtsák. Számukra tehát az ige meghal. Kihajt, de aztán elsorvad. Így nem termi a hit gyümölcsét. A földi dolgok jobban vonzzák őket, mint a mennyeiek.
Végül a jó földbe hullott mag: a jó föld befogadja a magot. Az kicsírázik, felnő és termést hoz. Ez azokat az igehallgatókat jelenti, akik, amikor az ige a szívükig jut, készek azt hittel befogadni. Ott az a hit gyümölcseit termi („az üdvözítő hit”). A Szentlélek vezetésével fejlődik. A hit mértéke az igazi hívőknél különböző lehet, azért van a százannyi, hatvanannyi és harmincannyi termés. Tehát nemcsak az a fontos, hogy az ige gyümölcsöt termett-e, hanem az is, hogy mennyi a hit gyümölcse. Ezeket a gyümölcsöket a Gal 5,22–23 sorolja föl: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Természetesen minden hívőnek arra kell törekednie, hogy a hit gyümölcseit teljes mértékben megteremje (százannyit).
Mégis vannak, akik kevesebb gyümölcsöt teremnek (hatvanannyit, harmincannyit). De ők nem kevesebbek Isten számára, szintén az Övéi közé tartoznak, még ha hitükkel nem is tudnak többet tenni Isten országában és az Ő Uruk, Jézus Krisztus dicsőségéért.
Nem mindenki fog tehát bemenni az Isten országába, aki hallgatja az igét. De mindig lesznek őszinte hívők, amíg az igét hirdetik, akiknek élete megtermi a hit gyümölcseit.
Jegyzetek:
Példázatok – A példázat tulajdonképpen elbeszéléssé bővített hasonlat, melyben egy hétköznapi esemény vagy kép valamilyen tanítást világosít meg. Jézus nagyon szerette ezt az elbeszélő, oktató formát, legtöbb tanítását példázatokban mondta el.
Szántóföldek – Palesztinában a sivatag és a Judeai-hegyvidék közötti dombok, valamint a Galileai-hegyvidék dombhátai szántóföldek, illetve szőlők voltak. Laza szerkezetű, vulkanikus eredetű talaj tette ezeket termékennyé. Jellegzetes talajtípusa a terra rossa (vörös föld). Ha lehet, mutassunk a gyerekeknek képeket a közel-keleti országok, nevezetesen Izráel szántóföldjeiről!
Vetés – A föld megművelése a vetéshez csak az őszi vagy a tavaszi esőzések idején történhetett, amikor az eső feláztatta a kemény, kiégett talajt. A munka szántással kezdődött, melyet kezdetleges, kerék nélküli, vasheggyel ellátott faekével végeztek, mely elé legtöbbször két ökröt fogtak. A szántó fél kézzel az eke szarvát fogta, és teljes súlyával ránehezedett. A vetőmagot kézzel szórták szét, amit boronálás követett. Előfordult, hogy először vetettek, szétszórták a magot a földre, utána szántották alá azt. A kenyérnek való búzán és árpán kívül vetettek még babot, lencsét, kölest, különböző fűszernövényeket is.
Énekek:
Református énekeskönyv: 65:6–7; 67:3; 164:1; 165:1.4; 172; 174; 377:3
Jertek, énekeljünk: 178; 183:1–2; 184; 209
Harangszó: 40:4; 50:1–2; 52:1–3
Dicsérjétek az Urat!: 76; 88; 94; 97
Erőm és énekem az Úr: 56:1–2; 66:1; 128:1
Megjegyzések:
Hittel hallgassuk az igét – Láttuk a mennyek országa igéjének különféle hallgatói közti különbséget. Vegyük sorra, hogyan hallgassuk az igét! Hallgassuk szívvel, és értsük is! Hallgassuk engedelmesen: tegyük, amit mond! Gondoljunk a kősziklára épített házra (Mt 7,24–25; 236 lecke): okos ember az, aki hallja Jézus beszédeit, és cselekszi is azokat. Lehet hallgatni úgy, hogy az válasz egy kérdésre, az Úr Jézus kérdésére, vajon szeretjük-e Őt, és őszintén akarjuk-e követni. Az ige magvetésére mindig szükség van. Ha eleresztjük a fülünk mellett, nem mondhatjuk, hogy az ige nem jó, vagy nem jól vetették, hanem a szívünk nem volt elkészítve, hogy befogadja, és termést hozzon.
Mutassunk rá a gyermekeknek arra, hogy milyen fontos a jó hallgatás! Ha figyelmesen hallgatjuk az igét, érdeklődéssel olvassuk és tanulmányozzuk, emberileg szólva már sokat elértünk. Mutassunk rá ezzel kapcsolatban, hogyan figyeljünk a hittanórán, az istentiszteleten, a konfirmáció előkészítőn, az ifjúsági bibliaórán, otthoni bibliaolvasáskor stb.!
Lehet szólni arról is, milyen fontos imádkozni azért, hogy nyíljék meg előttünk az ige, és azért is, hogy táruljon fel a szívünk az ige előtt. A szívet a Szentlélek teszi késszé.
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Emberismeret (Osztályfőnöki)
- Viselkedésünk, magatartásunk belső mozgatói. A magatartás értékelése. („példás”, „jó”) Az Isten igéjével való helyes viszony is ide tartozik. (** ***)
Magyar nyelv és irodalom
- A példázat műfaji sajátosságai. A példázat, mint elbeszéléssé bővített hasonlat. (***)
- Versolvasás, verstanulás, versmondás. A példázat képi szintjének és jelentésének kibontása verseken, dalszövegen keresztül. (* **)
- Szóbeli szövegalkotás: A példázat szóbeli elbeszélése képsorról, illetve emlékezetből, a hozzá fűződő magyarázattal együtt. (** ***)
Társadalmi ismeretek / Történelem / Technika
- A talajművelés, vetés eszközei, módszerei az ókorban és ma, hazánkban és Palesztina területén. (** ***)
Természetismeret / Biológia
- Az éghajlat és a mezőgazdaság viszonya. (***)
- Talajtípusok hazánkban és Palesztina szubtrópusi, mediterrán vidékén. (***)
- Szántóföldi és egyéb termesztett növények. A gabonafélék jellemzői. (** ***)
- Maggyűjtemény készítése és rendszerezése különböző szempontok szerint. (** ***)
- Magok csíráztatása, ültetése. A csírázás, növekedés, fejlődés megfigyelése, összehasonlítása különböző esetekben. (* ** ***)
- A csírázás, a növekedés és a fejlődés feltételei, és ezek vizsgálata. (** ***)
- A növény élete, fejlődése a csírázástól a termés érleléséig. (** ***) Vizuális kultúra
(Rajz) – Művészettörténet
- A példázat helyszínének modellezése a természetből vett anyagok segítségével. (*)
- Képalakítás, képalkotás magok és egyéb természeti anyagok felhasználásával. (*)
- A csírázó, fejlődő növény növekedésének fázisrajzai. (** ***)
- Tanulmányrajzok egy kifejlődött, gyökeres növényről, ill. gabonakalászról. (** ***)
- A példázat helyszíneinek ábrázolása rajzolással, festéssel. (** ***)
- Van Gogh: Magvető c. képének összehasonlítása a példázattal. (***)
Vázlat:
Jézus – Galileai-tenger – Kapernaum
Példázat:
a magvető: Jézus
szántóföld: a mennyek országa
mag (az ige)
- útfél (a madarak felkapkodták)
- sziklás helyek (kihajt, de megperzselődik)
- tövisek közt (megfojtották)
- jó föld (termés: 100–, 60–, 30-annyi)
Jelentés:
- Az igét elragadja a gonosz (a Sátán)
- Az igét örömmel fogadják – nincs mélyen – eltántorodnak
- Az igét a csábítások megfojtják
- Az ige terem
Ének a magvetőről
Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja erre, szórja arra,
néhány mag útfélre hullik.
Jaj, az útra, út szélére
égi madarak röpülnek,
kemény földről felkapkodják
a magot, mi odahullott.
Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja maga köré egyre,
azok köves helyre esnek.
Jaj, azon a köves földön
kihajt a mag, szárba szökken,
ám hiába, gyökér nélkül,
napsütésben majd elszárad.
Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
telt marokkal szórja-szórja,
tövises talajra hullnak.
Jaj, a tövis felnövekszik,
gabonánál is nagyobb lesz,
elvesz napfényt, táplálékot,
a kis növény mind elpusztul.
Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja egyre, hinti-szórja,
és azok jó földbe esnek.
Kihajtanak, nyújtózkodnak,
száraikon telt kalász nő,
napsütésben érlelődnek,
bő termést hoz valamennyi.
A mag az Isten igéje.
Vajon milyen földbe hullik?
Ha a szívedet bezárod,
nem hallgatsz az intő szóra,
akkor a mag nem hajthat ki,
vagy ha kihajt, nem fejlődik.
De ha szíved befogadja,
s megőrzi az ige magvát,
ha figyelsz Jézus szavára,
akkor bő terméssel áld meg
(Ans de Boer nyomán)
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!