Énekek 7,7–14

Az ember élete szüntelen keresés. Keresi önmagát, helyét, társát, sikereit, egy jobb társaságot, megfelelő iskolát…

S vannak „rátalálás” élményei. Ezek teljesen váratlanul jönnek akkor is, ha valaki folyton kereste a találkozást. Egyszer csak, ha itt az idő, megjelenik, feltűnik, kinyílik, érthetővé válik, s az ember csak csodálkozik. De hiszen ez az enyém! Nem azért, mert megtaláltam, hanem pont fordítva – azért találhattam meg, mert már akkor az enyém volt, amikor még nem is tudtam róla.

A mandragóra illatozása azt jelenti: eljött az idő. Ez a növény a szerelem jelképe, ezért kinyílása a szerelem kibontakozásának hírnöke.

Minden szerelemben, de minden más emberi kapcsolatban is van egy folyamat, melyet mindkét ember befolyásol. Így a kapcsolat vagy elhal, vagy kiteljesedik. A szerelemben ez elég összetett dolog, mert szinte mindenben össze kell nőni egy párnak: lelkileg – barátságban, szellemileg – érdeklődésben, társadalmilag – szokásokban, testileg – szexualitásban.

Nem véletlenül szokták a testi szerelmet „édesnek” mondani, mert valóban olyan, mint a desszert. Akkor jó, ha előtte volt rendes ebéd, azaz a két ember mindenféle vonatkozásban összeszokott már, s ennek koronája lehet a testi kívánságok beteljesülése.

Ki kell várni, míg odaadhatom. Addigra sokféle gyümölcsöm lesz: friss is, aszalt is. De mindet neki akarom adni. „Szerelmesem, neked tartogattam!” (Énekek 7,14)

Szeretlek, mint anyját a gyermek,

mint mélyüket a hallgatag vermek,

szeretlek, mint a fényt a termek,

mint lángot a lélek, test a nyugalmat!

Szeretlek, mint élni szeretnek

halandók, amíg meg nem halnak.

József Attila

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, kirándulás, sport, mozgásos játék, barkácsolás, kézművesség, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 36,8–10; 77,17–21; 104,10–13; 107, 23–30.33–37; Ezékiel 47,5; János 21,7; ApCsel 27
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati
  • Tevékenység: Bibliaismeret: a víz és Isten hatalma, példaszövegek a zsoltárokból; az úszni tudás nyomai a Bibliában, egy hajótörés története, szövegértés, kreatív szöveg- és képalkotás; kis olimpiatörténet: nyílt vízi úszás; vitorlásverseny papírhajókkal

 

„Vizes” zsoltárok (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

A víz az élet feltétele, ami különösen is megtapasztalható olyan vidéken, ahol szűkös a csapadék. Márpedig a bibliai tájakon, Palesztina területén is bőven volt olyan terület, ahova kevés víz jutott. Ilyen helyzetben a víz felértékelődött, és különösen megbecsülték, isteni erőt is tulajdonítottak neki. Pogány mitológiákban a vizek, különösen a tenger, gyakran önálló istenként jelentek meg. Az Ószövetség Isten hatalmát hangsúlyozta a vizek felett, lásd többek között az alábbi zsoltárrészleteket:

 

Mily drága a te szereteted, Istenem!
Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
Dúslakodnak házad bőségében,
örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.
Mert nálad van az élet forrása,
a te világosságod által látunk világosságot.

Zsoltárok 36,8–10

 

Te fakasztasz forrásokat a völgyekben,
hogy folydogáljanak a hegyek között.
Megitatnak minden mezei vadat,
a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.
Fölöttük laknak az égi madarak,
sűrű lombok között énekelnek.
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.

Zsoltárok 104,10–13

 

A folyókat pusztává tette,
a forrásokat sivataggá,
a gyümölcstermő földet szikessé
a rajta lakók gonoszsága miatt.
A pusztában bővizű tavat árasztott,
a szomjú földön forrásokat.
Éhezőket telepített oda,
akik várost alapítottak lakóhelyül.
Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek,
amelyek termést és gyümölcsöt hoztak.

Zsoltárok 107,33–37

 

Ám a forrás, a patak, a folyó vagy a tó vízszűkénél vagy vízbőségénél is félelmesebb hatalommal bír a tenger, az a hatalmas víztömeg, amit a vihar valóságos szörnyeteggé tud korbácsolni. Ezen a félelmes víztömegen különösen értékes Isten vezetése.

 

Láttak téged a vizek, ó, Isten,
láttak a vizek, és megremegtek,
a mély vizek is reszkettek.
A felhők ontották a vizet,
a magas fellegek mennydörögtek,
nyilaid pedig cikáztak.
Mennydörgésed hangzott a forgószélben,
villámok világították be a világot,
reszketett és rengett a föld.
Utad a tengeren át vezetett,
ösvényeid a nagy vizeken,
lépteid nyoma nem látszott.
Mint nyájat, úgy vezetted népedet
Mózes és Áron által.

Zsoltárok 77,17–21

 

Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak,
munkájukat a nagy vizeken végezték.
Ezek látták az Úr tetteit,
csodáit a mélységes tengeren.
Szavára forgószél támadt,
fölemelték őket a hullámok.
Égig emelkedtek,
majd a mélybe zuhantak,
kétségbeestek a veszedelemben.
Imbolyogtak, tántorogtak,
mint a részegek,
bölcsességük egészen odalett.
De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban,
és ő kiszabadította őket szorult helyzetükből.
Lecsendesítette a forgószelet,
elcsitultak a hullámok.
Örültek, amikor azok elsimultak,
és a kívánt kikötőbe vezette őket.

Zsoltárok 107,23–30

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Énekek 2,7.15

Ahogyan a parancsolatok sem csupán bizonyos korosztálynak szólnak, úgy ez a könyv is elmondja tizenéveseknek és hatvanasoknak egyaránt a maga üzenetét. Minden ige mindenkinek szól, csak nyitott szívvel keressük üzenetét!

Mire kell vigyázni a házasság előtt? A lányoknak arra, hogy ne keltsék fel a szerelmet. Legalábbis amíg nincs itt az ideje. A fiú­kat látásuk indítja el, tehát a lányoknak bájaik mutogatásával kell vigyázni. A fiúk a megmondhatói, hogy még egy bokavonal is mekkora kísértést jelenthet, hát még ha „minden ki van pakolva”. Sok mindentől meg lehetne menteni a fiúkat, ha a lányok (s az asszonyok is!) jobban vigyáznának.

A fiúknak arra, hogy a „kölyökrókákat” megfogják. A róka a szőlőben nagy károkozó. A kölyökrókákat a virágnedvek vonzzák, s így idő előtt tönkretehetik a termést. Itt szimbólumként utal ez a kép arra, hogy a fiúknak a maguk vágyaival kell vigyázni, mert azok kicsiny korban csak játékosak, de később nagy károkat okozhatnak. A lányok inkább az érintésre érzékenyek, ezért a fiúknak nagyon vigyázni kell, hogy kinek a kezét fogják meg, kit ölelgetnek, kivel játszanak. Mert a lányok azonnal „komolyan veszik” az érintést, s azt gondolják, hogy a fiúk azért léptek (Péld 20,24), mert itt az ideje.

Olyan dolgokat lehet így „idő előtt” elrontani, melyeket egyszer lehet csak odaadni.

„Bezárt kert az én húgom, menyasszonyom, bekerített forrás, lepecsételt kút.” (Énekek 4,12)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  gondolkodtató, logikai feladat, kirándulás, sport, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, online játékok, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 36,8–10; János 21,7; ApCsel 27,43
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, kapcsolati
  • Tevékenység: Párizsi olimpia: magyar érmek és arányok, filmnézés, gondolkodtató kérdés; beszélgetés: kapcsolat a vízzel, úszással, vízi játékok gyűjtése; vízi játékok próbája strandon vagy vízparton

 

„Vizes” nemzet (Logikai-matematikai, testi-mozgásos)

Véget értek a párizsi olimpiai játékok, ahol a magyar sportolók szép eredményeket értek el megint. Tizenkilenc érmet szereztek (6 arany, 7 ezüst, 6 bronz), amivel a résztvevő országok sorában a 14. helyezést érték el. Ennél is érdekesebb adat azonban, hogy az érmek közül 12 és 1/5 (öttusa úszás), tehát az érmek közel 2/3-a vizes sporthoz kapcsolódik.

Érdemes végignézni az érmeseinkről készült videót: Párizs 2024 – magyar érmesek

Hasonló volt az érmek aránya az előző olimpiákon is, de ha nem, az érmeknek legalább a fele „vizes” volt. Vajon miért?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Énekek 1,1–4

A „szerelem dicsérete” a Bibliában némelyeket lapozásra késztet, pedig ez is Isten igéje. S még azt sem mondhatjuk, hogy csupán átvitt értelemben, hogy csak Isten hatalmas szerelméről szól az ember felé. Mert ez ugyan igaz, de nem ebből a könyvből derül ki.

Ez a könyv a testi szerelem helyét mutatja meg. Olvasását elsősorban a házasságra készülő pároknak ajánlották, akik tanulgatni kezdték a szeretet-szerelem művészetét, hogyan kell egymást boldogítani. Mert azt tanulni kell – de csak azzal, akit egy életen át érdemes szeretni.

Oly nehéz igazán megismerni a másikat, hogy évtizedek kellenek, mire valóban megtanuljuk ŐT szeretni. Vannak, akik nem is vállalják ezt. Ők a vesztesek, akik elboldogulnak ugyan házasságukban, mint néhányan nyelvtanulás nélkül is az angolban, de sosem lesz abban részük, hogy egy angol regény szépségére rácsodálkozzanak. Élni lehet így is, csak nem erre kaptuk a szerelmet.

A szerelem megszületik az emberben, titkon. Ha dédelgetik, akkor növekedni kezd, mint a mag a földben. Erről szól a címnek kiválasztott sor is. Ha ez a folyamat megkezdődött, a másik nevének hallása megremegteti az embert. Kimondása olyan, mintha finom nárdusolaj illatát érezné valaki, mely betölti az egész szobát.

Vigyázzunk a dédelgetéssel, mert „idegen magokat” is visz a szél!

„Kérve kérlek titeket, Jeruzsálem leányai, a gazellákra és a mező szarvasaira: Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!” (Énekek 2,7)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Eszt 4,13–14

Egy fiatal lány bekerül egy királyi palota forgatagába. Szüleit elvesztette, nagybátyja nevelte fel, s most szépségét a királynak akarják felkínálni.

Egy évig készítgetik erre az alkalomra, tejbe-vajba fürösztik. Amikor rá kerül a sor, egyszerűen járul a király elé, semmi különleges ékszert vagy festést nem visel. De kiállása, természetes szépsége megnyeri az uralkodó szívét, s őt választja. Eszter királynő lesz. Egyszer azonban az is kiderül, hogy Isten miért jutatta őt ilyen nagy méltóságra, miért engedte, hogy egy zsidó leány perzsa király felesége legyen. Az ok: meg kell mentenie népét.

Miért szép valaki, s a másik miért nem? Miért lesz valakiből királynő, a másikból pedig mosónő? Mindezek azért történnek, hogy megfelelő emberek kerülhessenek a megfelelő helyekre.

Ha elfogadod magad olyannak, amilyennek Isten megteremtett – lesz „méltó” helyed neked is. Nem érdemes sokat álmodozni, vagy valaki más helyébe képzelni magad, mert akkor csalódni fogsz. Te nem ő vagy. Ám a Te feladatod rád vár.

Ha értelmed alázatos, élő hitre jutsz. Ha az akaratod is alázatos, akkor örömmel engedelmeskedsz. Ha a szíved is alázatos, akkor Isten áldott eszköze leszel.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Kir 21,1–7

A kettészakadt ország izráeli részében Aháb király előnyös házasságra lép az ellenséges északi szomszéd királyának leányával. Jezábel azonban igen öntudatos hölgy, s mindent megkövetel, amit megszokott. Így a Baál kultusz bálványai is bekerülnek minden házba, s hatalmas tömegben jönnek Baál papok is az országba, hogy biztosítsák a királynő méltóságát.

Illés próféta több ízben is figyelmezteti Ahábot döntésének következményeire, de a király nem tud mit kezdeni feleségével, sőt ahogy ebből a történetből látszik, még hasznot is húz az asszony gyűlöletéből népe iránt. Tipikus papucsférj. Az egész ügy méltatlan egy férfihez, egy királyhoz, de Isten népének királyához végképp. Ezért el kell veszniük mindkettőjüknek.

Nem véletlen, hogy Isten népének tisztaságát folyamatosan hangsúlyozták a próféták. Az elhajlások mindig a emberi kötelékek miatt történtek, ezért volt tilos idegenekkel házasodni. Ezt még a fogság utáni időkben is nagyon nehéz volt gyakorolni (Ezsd 10), de mindazokban az esetekben muszáj volt, ahol az idegen asszony eltérítette volna a következő nemzedékeket az Úrtól.

Az Újszövetségben ezt Pál a hívő és hitetlen házasságával kapcsolatosan írja le figyelmeztetően a korintusiaknak (2Kor 6,14–18). Vigyázzunk, hogy a szerelem érzése ne vigyen olyan kapcsolatba, mely elválaszthat minket Istentől, mert könnyen Aháb sorsára juthatunk.

Volt már olyan, aki „megtért” a másik elnyerése érdekében – ám sem szívében, sem szokásaiban nem változott, s azután értékeit nem becsülve magára hagyta társát egy elrontott házassággal s két gyermekkel. Megtérni Istenhez kell, s még a szerelemre biztatás előtt!

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Sám 25,32–42

Még királysága előtt Dávidnak nagyon sok emberről kellett gondoskodnia, bujdosásában ugyanis több százan csatlakoztak hozzá, akiket etetni kellett. Vállaltak ugyan valamiféle munkát, de ez csak „feketén” működhetett, így az elszámolás annak jóindulatán múlott, aki a munkát elismerte.

Ilyen „munkaadó” volt Nábál is, akinek nyájait őrizték. Amikor eljött a birkanyírás ideje, az ünnepből részesülni kívántak Dávid emberei is. Nábál azonban lekicsinyelte őket, s nem adta meg részüket. Dávid már harcot hirdet, s ezzel az első indulattal akar igazságot tenni, amikor Nábál felesége, Abigail elébe jön, s bölcs szavaival, és az általa hozott élelemmel megszégyeníti a jövendőbeli királyt. Amikor Nábál istenítélet következtében meghal, Dávid magához veszi az asszonyt.

Házasságuk kölcsönös nagyrabecsülés eredménye. Két felnőtt ember, akik tudnak egymással szót érteni, sőt kitalálják, megértik egymás gondolatát, és józanul gondolkodnak. Az özvegység Izráelben teljes összeomlást jelentett, mert az asszonyok nem dolgozhattak, ezért Dávid valójában ettől menti meg az asszonyt – aki előzőleg őt mentette meg az önigazság bizonygatásától, s a felesleges vérontástól, hogy Isten ítéletére bízhassa a maga jogait, mint igazi király.

Isten „házasságszerzése” nem csupán szenvedélyeken alapul, hanem bölcsességen, mellyel kiválasztja számunkra a legalkalmasabb segítőtársat.

Az igazságot az méri, hogy mennyi élet támad belőle.

Ravasz László

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Bír 14,1–4

Sámson arra hívatott el, hogy győzedelmeskedjen a filisz­teusok felett, s bíraként vezesse népét. De a már születése előtt kiválasztott ifjú elrontja életlehetőségeit. Názírként nő fel, ami annyit jelent, hogy tartózkodnia kell minden tisztátalanságtól, nem ihat szeszesitalt, s nem érheti borotva a fejét.

Amikor felindítja Isten Lelke, hogy megkezdje népe szabadítását, meglát egy filiszteus nőt. Feleségül választja, ám lakodalmát otthagyja, így sosem lesz az övé. Ezután már csak parázna nőkhöz megy be, mígnem egyikük jó pénzért elárulja őt.

Isten végtelen türelmét mutatja, hogy az Úr minden helyzetből kimenti, s mindig új és új lehetőséget ad neki eredeti szolgálata betöltésére. Olyan erőt kap, amellyel ezreket győzhet le. Az erős férfi viszont gyengének bizonyul a nőkkel szemben, akiknek nem tud ellenállni. A parázna nők választása jól mutatja Sámson életében, hogy az ember lelkiismerete eltompul, ha többször ugyanabba a bűnbe esik.

A Biblia nem tökéletes emberek életét tárja elénk, akiket követnünk kell, hanem az ember szívének tükre, mely megmutatja gyengeségeinket is, s ezzel még egyértelműbbé teszi rászorultságunkat Isten kegyelmére. Azaz nem elítélnünk kell Sámsont, sem úgy élni, ahogyan ő élt – hanem meglátni, milyenekké lehetünk Isten világos vezetése nélkül, s hogy mennyire nem érdemei szerint bánik Isten az emberrel.

A szeretetnek hűséggé kell válnia, hogy ne csak követeljen, hanem tartozzék is.

Ravasz László

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

2Móz 2,15–25

Mózes házassága Isten szabadító kegyelmének egyik eszköze. Hiszen hogyan is maradhatna ott a pusztában a felkészülés 40 évében egyedül, cél nélkül. Szüksége van egy befogadó családra, s egy bölcs tanácsadóra apósa személyében, aki mindig csak akkor szól, ha szükséges. Akkor viszont szava Mózes számára Isten tanácsadása.

Áldás lehet egy ilyen házasság, melyben az ember a „kapott családban” csodálatos embereket ismerhet meg! Itt is világosan láthatjuk, hogy a házasság sosem önmaga célja! Mindig egy nagyobb terv része, Isten gondviselésének egyik eszköze, hogy életünk célját, hivatását megtalálhassuk. Úgy kapjuk társunkat, hogy vele való közösségünkben örömmel tudjunk haladni a kitűzött cél felé.

Furcsa módon Cippóra nem a választott nép tagja – s Isten vezetésével mégis valódi jó feleséggé lehet, aki családjától is elszakad azért, hogy férjével együtt Izráel minden nyomorúságát hordozza. Ő maga metéli körül gyermekét, hogy Isten előtt „tisztává” tegye (2Móz 4,18–26). A körülmetélés volt a tisztasági szövetség, melyet Ábrahám kötött Istennel – s minden (férfi)utóda magán hordozza jelét. Ez különbözteti meg a többiektől, és Isten szövetségére emlékezteti őket egész életükben.

Cippóra megértette, Isten hova állította őt, s tudott Mózes szolgatársa is lenni, egy hatalmas nép vezetésében.

Az igazi férfi számára a házasság: misszió, az asszony számára: kultusz.

Ravasz László

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024