2Móz 20,13–17

Az első öt parancsolat mindegyikének magyarázó függeléke van. A második öt ige határozott, rövid tiltó formájú mondatokból áll. Mindegyik elején ott találjuk a „ne” szócskát. Ez azért van, mert embertársainkhoz való viszonyunkat nem kell bővebben magyaráznunk. Mi is átéljük, mi esik nekünk rosszul, mi az, amit mások ellenünkre tesznek. Azt is világosan tudjuk, hogyan kellene nekünk viselkednünk másokkal szemben. Hillél, a híres rabbi így fogalmaz: „Ami számodra gyűlöletes, ne tedd másnak sem.” Jézus Krisztus pedig ezt mondja a Hegyi beszéd aranyszabályában: „Amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is azt tegyétek velük.” (Mt 7,12)

Ebben a parancsolatban nem az ölésről van szó csupán, hanem erősebben fogalmazva magáról a gyilkolásról. A héber nyelvben kettős értelemben használják a szót: egyfelől a személyes ellenség megölését jelenti, másfelől tilos a törvénytelen, a közösségellenes gyilkolás is, mert ezzel az ember a Törvény fölé helyezi magát, és a közösség ellen vét. Ily módon megértjük azt is, hogy védelmül adatott ez a parancs egy olyan közösségben, mely ismerte a halálbüntetést, és gyakran háborúzott. A magyar nyelvben is érezzük a különbséget, hiszen egy szúnyogot nem „gyilkolok” meg, a disznóölést sem hívnánk „disznógyilkolásnak”. A szándék dönt, hiszen azért lett valaki gyilkossá, mert szándékában, indulatában ott volt az ölés.

Ezért hangsúlyozza Jézus a törvény betű szerinti megtartásával szemben szívünk tisztaságát, hiszen onnan indulnak ki a „paráznaságok, gyilkosságok”, stb.

„Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiságok, gonoszságok; valamint csalás, kicsapongás, irigység, istenkáromlás, gőg, esztelenség.” (Mk 7,21–22)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 21,9–21; Ézsaiás 12,2–3; 74,16–17; 35,6–7; 41,17–20; 44,3; 58,11
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális térbeli
  • Tevékenység: Versolvasás, önismereti játék, beszélgetés; végtelen mese, csalivers értelmezése, a hőség és a víz szerepe az életünkben, bibliai példák megismerése; a víz képe és jelentése Ézsaiás próféciáiban, képalkotás kis csoportokban

 

Mi volnék, mi lennék (Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati)

Olvassuk fel Kányádi Sándor Ha én zápor volnék c. versének első versszakát:

Ha én zápor volnék,
égig érő zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.

 

A zápor természeti jelenség, ahogy a vihar, a villámlás vagy a napfény, felhő, vízesés is. Kérdezzük meg a gyerekeket, ki milyen természeti jelenség lenne „istenigazából”. A választását mindenki indokolja meg szóban egy-két gondolattal. A többiek is reagálhatnak, mennyire találó a választás, mennyire illik az illető személyiségéhez.

 

Önismereti játékként is alkalmazhatjuk mindezt: Írja le mindenki egy cédulára név nélkül a választott természeti jelenség nevét. Majd a cédulákat gyűjtsük össze, és mindenki húzzon közülük egyet (ami nem a sajátja). Körben haladva egymás után olvassák fel a gyerekek a cédulán található természeti jelenség nevét, majd mondják el, hogy szerintük milyen lehet az a gyerek, aki ezt írhatta. Ha a kifejezést író vállalja, ezután leleplezheti magát, és elmondhatja, miért választotta ezt a természeti jelenséget. Ezzel a játékformával egymásól és magukról is elmondhatnak valami lényegeset a gyerekek, ami elmélyíti az ismerkedést akkor is, ha már összeszokott a csapat.

 

Végül, az ismerkedő beszélgetés, illetve játék után olvassuk fel a teljes Kányádi-verset, ami megtalálható a DIA-n:
Ha én zápor volnék

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

Ez 18,1–9

Egy alkalommal házasságra készülő fiatal párnak tartottam jegyesoktatást. A beszélgetés kezdetén megkérdeztem őket, miért szeretnének templomi esküvőt. Mondták: vallásosak és betartják a Tízparancsolatot. Elcsodálkoztam magamban: ilyennel még nem találkoztam. Kérdeztem, ez közelebbről mit jelent számukra, tudják-e hogyan kezdődik? Nem, azt nem tudták. Bátorkodtam tovább kérdezni: s kiderült, hogy a Tízparancsolat leegyszerűsödött változatban annyit jelent: ha nem ölök és nem lopok, akkor betartom Isten legfőbb törvényét!

Sokan gondolkodnak ma így. Ha nem vétek nagyot a parancsolatok ellen, akkor minden rendben. Pedig minden azon múlik, úr-e számomra Isten? Az én Istenem-e valóban? Ezékiel könyvében a törvény megtartásának egyéni felelősségéről olvasunk. A törvény megtartóinak Isten azt ígéri: aki aszerint él – élni fog.

Az írásmagyarázók egy része szerint a „Ne ölj!” parancsolat azért különösen fontos, mert bevezeti, meghatározza a többit is. Eszerint: A paráznaság ölés – megölöd a házasságot; a lopás ölés – hiszen elveszed, ami nem a tiéd; a hazug beszéd a szavak megölése; más javainak elkívánása a másik gondolatbeli halála. Ezért ha nem ölsz – kapcsolataid sértetlenek maradnak.

Sokan gondolják, hogy Isten törvénye nem is olyan nehéz. Be lehet tartani. Ebben a hónapban azt kutatjuk, mit jelent a legrövidebb, de talán legösszetettebb parancsolat: Ne ölj!

Milyen nyelv az, amelyen beszélsz, zsidó? A szent nyelv. Miféle szent nyelv? A Szentírás nyelve. Szentírás? Mi az a Szent­írás? Isten törvénye. Hát az meg micsoda? Hogy sem ölni, sem lopni, sem más feleségét megkívánni nem szabad.

Isaac Bashevis Singer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024