1-1. Tüzet viszek

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, természetismeret, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 12,8; 13,4.18; 22,6; 2Mózes 27,20–21; 1Sámuel 3,3; 2Mózes 3,2; 3Mózes 6,5–6; Ézsaiás 6,7; 30,14; Jeremiás 20,8–9; ApCsel 2,1–4
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, önismereti
  • Tevékenység: Énekes kergető körjáték; tűz és a parázs a bibliai korban; tábortűz, mécsgyújtás tábori napokon; versolvasás, beszélgetés a tűzgyújtás veszélyeiről; a tűz jele: szólások értelmezése, bibliai példák

 

Tüzet viszek, lángot viszek (Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus)

A Tüzet viszek, lángot viszek című gyermekjáték valószínűleg ismerős a gyerekeknek. Idézzük fel a dalt, és a játsszuk a kergető körjátékot (elérhető kottával a címre kattintva):

 

Tüzet viszek,
lángot viszek,
ki ne nézz, be ne nézz,
kendő rajta.

Kép (csak illusztráció): 123RF

A gyerekek kézfogással vagy anélkül körben állnak. Kijelöljük vagy kiszámoljuk az első tűzvivőt, aki egy csomóra kötött kendőt vesz a kezébe, ez jelképezi a tüzet. A körben állók énekelnek, a tűzvivő körülöttük jár a tűzzel. Közben valakinek a háta mögött leejti a kendőt, aki, ha észreveszi, felkapja, és kergeti vele a tűzvivőt. Ha sikerül a kendővel megérintenie, a tűzvivő marad a szerepében. De ha a tűzvivő beugrik az illető üresen maradt helyére, akkor a kívül maradt gyerek lesz a következő tűzvivő.

Előfordulhat, hogy a körben álló nem veszi észre háta mögött a leejtett kendőt. Ha a tűzvivő körüljárja a kört, és még mindig ott a földön a kendő, elkiáltja magát: „Régóta ég valakinek a háza!” Majd felkapja a kendőt, a kör körül kergeti vele a vigyázatlan játékost, végül beáll a helyére, és szerepet cserélnek.

 

Változat: A tűzvivő jár körben, és az egyik körben álló vállára teszi a kendőt, mintha ott égne a tűz. Ezt már könnyebb észlelni, viszont villámgyorsan kell reagálni, ha a körben álló utol akarja érni a tűzvivőt. És vigyázni kell a kendőre, mert ha futás közben elhagyja, hiába éri utol a tűzvivőt, nem érvényes az elfogás. Csak kendővel a kézben ruházható át vagy vissza a tűzvivő szerep.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

Halálbüntetés

Jn 8,1–11

Gyakori téma ma is a halálbüntetés. Megosztja a társadalmat, megosztja az embereket is. Aki személyesen élt át tragédiát, egészen más véleménnyel van róla, mint aki íróasztal mellett elmélkedik felette.

Mindenesetre megdöbbentő Kieslowski híres „Rövidfilm a gyilkolásról” c. filmjének mondanivalója. Egy fiatal fiú, miután alaposan előkészül, taxiba szállva, magát külterületre vitetve, hátulról brutálisan meggyilkolja a sofőrt. (Elkészültekor ez volt a leghosszabb gyilkossági filmjelenet: 7 és fél perc.) A naturális képek láttán elborzadva követel a néző igazságot. A gyilkosságnak a haszonszerzésen kívül nem volt különösebb indítéka. Magáról a gyilkolásról szólt. A fiút elfogták, elítélték és kivégezték. A film ugyanúgy végigkísérte, hogyan készülnek elő a börtönben a „hivatalos”, a „törvény szerinti” gyilkolásra, mely a rendező szándéka szerint azt mutatta be, hogy az semmiben nem különbözött a fiú tettének brutalitásától. A rendező a Tízparancsolat „Ne ölj” részéhez készítette díjnyertes filmjét. (Ugyanezt a témát dolgozza fel a „Ments meg Uram” c. film is.)

A Bibiában is találunk hasonló gyakorlatot, mikor a bűnöst halálra kövezték. Amikor a törvénytisztelők meg akarják kövezni a paráznaságon rajtakapott asszonyt (csak őt, noha a törvény mindkét félről rendelkezik), Jézus azt mondja: „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.” Az asszony felé pedig így fordul, miután vádlói eltűntek a színről: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”

Gyermekgyilkos mindannyi szülő:

nem-lévőt a létbe rántott

és meghal aki e világra kijő –

Weöres Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Háborúban

Mt 24,3–8

A bűneset óta hozzátartozik az élethez a háborúskodás (pl. férfi és nő között is), a háborúhoz pedig az ölés, sőt az öldöklés. Hiába alkotnak ún. humanitárius szabályokat, hiába írják alá országok a genfi konvenciót (pl. a foglyokkal való bánásmódról), a háború pusztítást és mérhetetlen szenvedést bocsát az emberiségre. Nincs humánus háború!

A Bibliában is olvasunk háborúkról, melyeket Isten népének kellett megharcolnia. Jézus búcsúbeszédeiben elmondja, hogy „Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad.” Jézus ezt az utolsó idők jeleként mondja, hogy felkészüljenek rá a tanítványok, és felkészüljünk mi is.

Sajnos az egyháztörténet során is sok háborúról tudunk, melyben nem pogányok állnak keresztyénekkel szemben, hanem maguk a keresztyének egymással. Az ember tragédiájában Tankréd (Ádám) lovagi eszményekért küzd, s rá kell döbbennie, hogy halomra ölik egymást a hívek egyetlen „i” miatt (homousion-homoiusion). A háborúban teljesedik ki leginkább a bűn, tombol a Sátán. De még ez is azt jelzi számunkra, hogy közel a vég. S tudjuk, hogy Isten országa a háború nélküliség, a békesség országa. A kérdés az, hogy mi mihez járulunk hozzá? A békéhez vagy a háborúhoz?

Uram, háboruból jövök én,

Mindennek vége, vége:

Békíts ki Magaddal s magammal,

Hiszen Te vagy a Béke.

Ady Endre

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A másik arcod

Mt 5,39

Gimnáziumi éveim egyik kedvenc ifi témája volt az újra vissza-visszatérő kérdés: Önvédelemből lehet-e ölni? Határozott igent vagy nemet vártunk a lelkésztől, és sokszor kiélezett szituációkkal állítottunk szembe érveket, parázs viták közepette. Többnyire így éleztük ki végletesen a kérdést: Ha egy katona ráfogja a fegyvert az édesanyámra, én viszont egy másik fegyverrel megakadályozhatom a gyilkosságot, úgy, hogy magam is ölök: megtehetem-e? Többnyire annyiban maradtunk, hogy ezt előre nem lehet eldönteni, a szituáció hozza az elméletileg talán át sem gondolható megoldást!

A bennünket ért támadással szemben a Biblia kétféle módon szól. Egyik, hogy a rámbízottak életét köteles vagyok megvédeni. „Jobban boldogul kettő, mint egy… ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent.” (Préd 4,9.12) Ugyanakkor Jézus azt mondja: „Ne szálljatok szembe a gonosszal…” Különbség van a rámbízottak védelme, és a hitem miatti üldözés, bántalmazás között. Jézus a passiótörténetben némán tűri, hogy ártatlanul megkorbácsolják, kigúnyolják, de számon kéri, mikor ok nélkül megütik. (Jn 18,23) Ez példa számunkra, úgyszintén a bibliai (István, Jakab) és az utána következő mártírok, akik vállalták a halált is, de nem tagadták meg Urukat.

Vajon vállalom-e mindenki előtt a hitemet?

Amikor Polikarposzt, Szmirna püspökét azzal fenyegették, hogy megölik, ha nem mutat be áldozatot a császárnak, így felelt: „86 esztendeje szolgálok az én Uramnak, s Ő soha nem bántott semmivel. Hogyan átkozhatnám meg az én királyomat, Aki megváltott engem?”

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Halál, hol a te diadalod?

1Kor 15,55

Nem véletlenül beszélnek már a különböző médiumokban is arról, hogy túlságosan sok erőszakos, értelmetlen, és véres jelenetet tartalmazó filmet lehet látni a tévében, mozikban. Ezt nem kell bizonygatni, hiszen valóságát mi is tapasztaljuk minden nap. Elég, ha csak a filmcímeket elolvassuk.

Miért van ez? A pszichológusok egy része azt mondja: az erőszakos filmek által sokan levezetik indulataikat. Mások ezzel ellentétben azt állítják: az erőszak a filmek által is terjed, mert sokkal erősebben hatnak a fiatalokra, mint gondolnánk. Magam is láttam egy iskolában, hogy szünetben a gyermekek az előző napi film harci mozdulatait utánozták. Már a hírek is úgy érkeznek hozzánk, hogy szinte csak a tragikus, sokkoló hír a hír, a nyugodt, építő híradók nem érdekesek. Így alakult a társadalom élete, szerkezete. Gondoljuk végig: minden hétvége fekete mérlegét megtudjuk, hányan haltak meg, hol történt mérgezés, rablás, stb. És hol vannak a jó hírek, az ünnepségek, a találkozók képei és statisztikái? Miért erre rendezkedtünk be? Nem ördögi valahol, hogy a halál híreit hallgatjuk és nézzük?

Isten ránk az örömhírt bízta, mely győz a halálon is. Ezért legyünk az élet pártján, és ne dőljünk be a híreknek, ne engedjük, hogy azok befolyásoljanak bennünket.

Abban a „híradóban” hát, ahol mi vagyunk a bemondók, hirdessük az életet!

„Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod? A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (1Kor 15,54–57)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Júdás halála

Mt 27,3–5

Van-e joga valakinek eldobni magától az életet? Nincs. Mégis az öngyilkosság a keresztyén etika egyik legnehezebb kérdése. Ott van visszafordíthatatlansága és megbánhatatlansága, másrészt szörnyű, ha valaki lemond a legnagyobb ajándékról, az életről. A XX. szd-i híres író, Camus az öngyilkosságot tartotta igazi filozófiai problémának.

A Bibliában három öngyilkosság fordul elő Júdásén kívül: Saul király és fegyverhordozója kardjukba dőltek egy vesztes csata végén (1Sám 31,1–5); Ahitófel azért lett öngyilkos, mert nem az ő tanácsát fogadták meg (2Sám 17,23); Zimri király pedig városa elvesztését nem bírta elviselni (1Kir 16,18).

Hiába gondoljuk, hogy ez „jogi” kérdés, ha nem számolunk Istennel, mint életadóval. Aki alkotott, de aki új életet is tud adni. Aki által újra célt és értelmet nyer valaki élete. Hiszen a bibliai példák is jelzik, hogy akkor követett el valaki öngyilkosságot, amikor élete kilátástalanná, céltalanná, elkeseredetté vált. Júdás esete még nehezebb, hiszen ő az egyetlen, akire maga a Biblia is azt mondja: a kárhozat fia. Többször beszélgettünk róla: megbánhatta-e tettét Júdás. A jelek szerint megbánta, de a megoldás helyét már nem találta meg. A filippi börtönőr viszont megtalálja, amikor hallgat Pál szavára, s nem vet véget életének. Magyarországon és Erdélyben is vannak vidékek, falvak, ahol sok az öngyilkosság.

A mi feladatunk nemcsak az élet igéjének hirdetése, hanem segítség és imádság azokért, akik élhetnének értelmes életet is ahelyett, hogy eldobják maguktól!

Az élet szent okból él, és élni akar.

Ady Endre

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Krisztus halála…

Gal 1,3–5

Egy hittanóra után, amikor Krisztus engesztelő haláláról volt szó, odajött hozzám egy fiú, és megkérdezte: miért volt feltétlenül szükséges Jézus áldozata? Nem lehetett volna kihagyni? A megváltás szükségességéről a Heidelbergi Káté szavai is már mint tényről beszélnek a 12. kérdés-feleletben: „Isten igazsága elégtételt kíván. Ezért annak vagy mi magunk, vagy valaki más által eleget kell tennünk.”

Nem lehetett más megoldást találni, feltétlenül kellett a keresztáldozat? Itt is valami mély titok rejlik, hiszen alig láthatunk valamit az Atya és a Fiú kapcsolatából. De azt tudjuk, hogy az Atya gyönyörködik a Fiúban: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” (Mt 3,17) Jézus pedig magasztalja az Atyát: „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem.” (Jn 17,4) Nagy csoda, hogy Isten még szeretett Fiánál is jobban szeret bennünket, és föláldozta értünk. Ezt a szeretet-kapcsolatot, ezt a harmóniát összetörte értünk…

A Biblia „szívében”, a János 3,16-ban kifejezhetetlen az „úgy” szó! Mérték- és módhatározó is egyben! „Úgy szerette Isten…” Isten igazságánál (a bűn büntetést érdemel) nagyobb az Ő szeretete. Ezt nagyon nehéz megérteni, éppen ezért csak elfogadni lehet…

Egy erdélyi templom úrasztalán a fiait vérével tápláló pelikán intarziája alatt áll:

Krisztus halála – az én életem.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

8-2. Szent hegyek

,
Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 3,1; 19,1–6; 4Mózes 10,33; Zsoltárok 98,8–9; 121,1–2; 90,1–2; 1Királyok 18,20–39; 19,1–18
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális
  • Tevékenység: A hegy képe, jelképe: irodalmi és bibliai párhuzamok; a hegy és környezeti változásainak megfigyelése; Isten hegye, a Hóreb egy bibliai történeten keresztül; vallástörténet: az istenek lakhelye a kánaáni népek kultuszában és a görög mitológiában

 

Tekintetem a hegyekre emelem (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

Jón Kalman Stefánsson Ásta című regényében két testvér így emlékszik vissza az édesapjára:

„Apjuk órákig tudott üldögélni a hegyet nézve, nem csinált mást, csak figyelte, hogyan változik körülötte a fény, felette az ég elsötétült vagy kivilágosodott. Látta, hogy minden változik, csak a hegy áll a maga tökéletességében.

»A hegyhez igazítom magam – mondogatta –, tanulok a mozdulatlanságából.« Mert az ég színt vált, az esőből hó lesz, a szélcsendből vihar, a hegy pedig csak áll nyugodtan. »A hegy az én tanítómesterem.«”

(Jelenkor, Bp., 2021, 98-99- o., ford.: Egyed Veronika)

 

Összecseng ez a tapasztalat a bibliai zsoltárok Isten- és hegyképével, elég csak néhány igehelyet említeni:

 

Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.

Zsoltárok 121,1–2

 

Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!

Zsoltárok 90,1–2

Kép: 123RF

Figyeljük meg mi is a hegyet úgy, mint a változatlan nyugalom helyét. Mint ami Isten örökkévaló nyugalmát ábrázolja ki.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

A mártírok vére

Zsid 11,32–40

„A mártírok vére magvetés” – hangzott az apostoli korban, a keresztyénüldözések idején. Sajnos a világtörténelem során sok embert égettek el, nyilaztak le, köveztek meg Isten nevében. Sok katona övére volt írva: „Isten velünk”, sok háború indult „Isten nevében”, a fegyverek megáldásával. Ez mindmáig terheli az Egyház lelkiismeretét, s ezért találkozunk néha olyan esettel, amiről Németországban hallottam, hogy bűnbánati istentiszteletet tartottak a boszorkányperekben megölt nőkért. Sokan kérdezik: Isten miért nem lépett közbe akkor?

Ám a másik oldalon is nagy a veszteség. Hiszen sok embert üldöztek, sokakat börtönöztek be, és végeztek ki hitükért, Uruk melletti kiállásukért. Ez végigvonul a bibliai kortól egészen máig, hiszen számos országban üldözik ma is a keresztyéneket. Sőt hazánkban sem volt olyan régen, amikor valakinek akadályt, esetleg az egyetemi felvételi elutasítását jelentette, hogy hitt Istenben. Ennél többet jelentett a mártírok élete, s különösképpen a haláluk. Hiszen, amikor a császárok tövestől ki akarják irtani a keresztyénséget, növekszik az arénaporondok áldozatainak száma, de növekszenek a gyülekezetek, és növekszik Isten országa is.

A Zsidókhoz írott levél mártír-tablója emberileg borzalmas dolgokat mutat be. Mégis valahol általuk növekedett az Egyház, s általuk vagyunk mi is. Hiszen „Isten számunkra valami különbről gondoskodott”.

Ma nyugalom van, de ha egyszer újra üldözni fogják Isten népét, vajon ki tudunk-e állni Urunk mellett?

Ímhol vagyok, édes Uram, Istenem,

Kész vagyok mindenben néked engednem.

Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,

Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.

Szepetneki János

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

8-1. Hegyek között

,
Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 24,1–3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati, vizuális térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Találós kérdés megfejtése, számmondókák kreatív folytatása, előadása és írása; kirándulásképek és kirándulástervek csoportmunkában; kirándulás a környéken

 

Hegyek és völgyek (Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati)

Tegyük fel a gyerekeknek a találós kérdést:

Mindenütt van, ahol hegy van. Mi az?

Ki tudja a választ? – Megfelelő indoklással elfogadhatjuk a logikus válaszokat akkor is (pl. ösvény, erdő, szikla), ha nem egyezik az eredeti válasszal. Persze ezek csak részleges megoldások. Mert ami biztosan van, ha csak nem egyedülálló hegyről van szó, az a völgy.

Miért tartozik hozzá a hegyhez a völgy?

 

Ki járt már hegyek-völgyek között? Milyen volt? Ki tudna mesélni róla?

Hallgassuk meg a gyerekek élménybeszámolóit, majd olvassuk fel Markó Béla Hegymászók című versének első hat sorát:

Egy:
magas ez a hegy.
Kettő:
sűrű ez az erdő.
Három:
mégis megpróbálom.

Kép: 123RF

 

Ki tudná folytatni? Hogyan? Keressünk megoldásokat a folytatásra számonként, egészen a tízig! Feljutottunk-e a csúcsra?

Olvassuk fel a teljes verset, figyeljük meg a számlépéseit! (A vers megtalálható a szerző A Hold fogyókúrája című kötetében, vagy elérhető a Szivárvány újság 2012. szeptemberi számában, a 2. oldalon, a vers címére kattintva.)

 

Miért alkalmas a hegymászás érzékeltetésére a számmondóka?

Alkossanak kis túracsoportokat a gyerekek, és adják elő együtt a verset hangjátékként. Találják ki ehhez a szereposztást (szóló-kórus), az előadás dinamikáját (hangerő, tempó, hangmagasság), a kísérő hangokat, zörejeket, visszhangot stb.

Majd a túracsoportok adják elő a hangjátékaikat.

Végül beszéljük meg, melyik csoportnak és hogyan sikerült jól érzékeltetni a túra hangulatát, nehézségeit, élményeit stb.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.