1Sám 26,23–24

Saul király ahelyett, hogy az ország gondjával foglalkozna, üldözi a vejét, mert fél tőle, s azt gondolja, hogy a hatalmára tör. Már hónapok óta csak menekül Dávid, lassan emberek gyűlnek köré, s közben tudja, hogy Isten őt választotta királynak. Adódik egy alkalom, hogy az üldöző sereget meglepheti – megölhetné ellenségét, s ő lehetne a király. Minden együtt van a sikerhez. Mégsem teszi meg. Miért?

Mert Dávid tudja, hogy Sault Isten választotta ki királynak. Ezért csak Isten „teheti el az útból”, ő nem! Istennek vannak eszközei arra, hogy egy vezetőt megítéljen. Ráhagyja az igazságosan ítélőre!

Azután tudja azt is, amiről a magyar ember ezt mondja: „Ebül szerzett jószág, ebül vész el.” Azaz egy királyság, amit így szereztek volna meg, nem lehetne békességes, akkor ő is egész életében csak küszködne Saul rokonságával. S még azt is tudja, hogy ha ő nem tartja tiszteletben a királyt, akkor ha király lesz, őt sem fogják tiszteletben tartani.

Neki kell elkezdeni, neki kell most megmutatni, hogyan is kell ezt véghezvinni. Nagyon nehéz feladatot vállal, de ő kapja a leghatalmasabb ígéretet Izráel összes királya közül.

„Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra…Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5,44–45.48)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Sám 15,22–23

Sámuel felnövekedve prófétává lesz, Isten emberévé. Ő választja meg az első királyt Izráelben: Sault. Kís fia, a benjaminita Saul nem egyszerű ember. Mindig fontosabb neki, amit az emberek mondanak, mint amit Isten mond. Itt is ez történik. Nem akar ő szembeszállni Istennel, csak hát az emberek…

Ez mindig nagy veszély, mindnyájunknak. Igen nagy erőt képviselnek a körülöttünk élők, az általunk szeretett emberek, vagy a ránkbízottak – a kedvükért olyan dolgokra vagyunk képesek, amit soha sem tennénk meg különben. Ez nem is baj, csak akkor van gond, ha helycsere történik. Ha az ő javuk, akaratuk, kívánságuk Isten akarata elé lép. Ha az ember a népszerűség kedvéért lemond az Isten iránti engedelmességről. El akarja kerülni a gyengeség látszatát, pedig épp azzal gyenge, hogy az embereknek enged.

Saul nagyot veszít: a királyságát. S minden engedetlenség ilyen. Az ember azt hiszi, hogy az a kicsi nem számít – s közben az a kicsi a „dugó a gumicsónakban”. Elsüllyed az ember, s magával ránthatja azokat is, akiknek épp kedvezni akart az engedetlenségével!

Isten előtt a kicsi a minden. Ő a legkisebbekben rejtette el a legtöbbet. Egy magban az életet, egy DNS-ben az örökítő anyagot, egy gyermekben a világ Megváltóját. Ne becsüljük le a kicsi dolgokat, mert nagy dolgokat veszíthetünk el miattuk.

Ne sokat törődj azzal, ki van veled, vagy ellened, hanem arra legyen gondod, hogy minden dolgaidban veled legyen az Isten!

Kempis Tamás

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  művészetek, természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 2,8–9.15; 3,1–7; Bírák 9,8–15 (1–21); Énekek 6,11; Lukács 6,43–45
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, önismereti, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Gyümölcsdal éneklése, gyümölcsválasztás, gyümölcsrajz, kiszámoló mondóka játéka, gyümölcsfogó; bibliai gyümölcsismeret, nap és gyümölcssoroló szövegjáték; ószövetségi példázat és újszövetségi párhuzamának értelmezése, beszélgetés; papírzacskóból gyümölcsfamakett készítése

 

Gyümölcssoroló, gyümölcsfogó (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, önismereti, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

Kezdjük a gyümölcsök sorolását Bartos Erika Gyümölcshét című versével. Meghallgathatjuk a Karaván együttes előadásában, az ismétlések során együtt énekelhetik a gyerekek az előadóval (elérhető a címre kattintva, a dal 0:18-tól indul).

A versszöveg elérhető a szerző Hógolyó című kötetében (elérhető a kötetcímre kattintva) vagy a Felhőszárnyak című nyárváró magazin 18. oldalán (Kálvin Kiadó).

Rajzolják le a gyerekek a dalban szereplő gyümölcsök közül a kedvencüket, amit szívesen megkóstolnának.

Énekeljük el újra a dalt, a gyerekek pedig emeljék fel közben azt a rajzot, ami az adott sor gyümölcsét ábrázolja. Melyik gyümölcs a legnépszerűbb a csoportban?

 

Fordítsuk a szót a Biblia világa felé egy hagyományos népi kiszámoló mondókával:

– Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Almát, körtét, szilvát ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?
Pl.: – Hetet.
– Egy, kettő, három… hét.
(A mondott szám szerint számol a kiolvasó.)

 

Hogy milyen gyümölcsök voltak az Édenkertben, arról nincs pontos információnk. Az ábrázolásokon legtöbbször alma szerepel, ahogy ebben a mondókában is. Ám a gyümölcs nyugodtan lehet gránátalma is, vagy füge, amelynek leveléről szintén beszél az édenkerti történet.

Helyettesítsük ezeket a gyümölcsneveket a mondókába, és számoljuk ki így a következő játék fogóját:

– Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Gránátalmát, fügét ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?
Pl.: – Hetet.
– Egy, kettő, három… hét.

Kép: 123RF

Játsszunk gyümölcsfogót, vagyis olyan házas fogót, amikor gyümölcsnév a ház. Ha a menekülő megállva gyümölcsnevet kiált, nem lehet megfogni. Igen ám, de csak akkor érvényes a ház, ha olyan gyümölcsnevet mond, amely még nem hangzott el. Ekkor a fogó más valakit kezd kergetni, mire a „gyümölcsmondó” kiléphet a házból, és futhat tovább.

Minél tovább játszunk, annál nehezebb új gyümölcsnevet mondani. Szóba jöhetnek a távoli vidékek gyümölcsei, többek között a bibliai tájakon honos gyümölcsök is. A vitás helyzetek elkerülése végett érdemes a fogót játékvezetővel játszani.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

1Sám 3,1–14

A héberben nincs ilyen elvont fogalom, hogy engedelmesség. Csak a cselekvést kifejező magatartásról alkotott szó van: „meghallani”. Az tud engedelmeskedni, aki meghallotta a parancsot. Ez nyilván alapfeltétel. A „tudatlanság időszakait… elnézte Isten” (ApCsel 17,30). Aki hallotta Isten szavát, az még nem biztos, hogy „meghallotta”. Ez a fajta hallás ugyanis nem a fül kérdése, hanem a szívé. Aki a szívével hallja, amit valaki más mond, az nemcsak a konkrét panaszt hallja meg, hanem azt is, amit a másik valójában szeretne. S ennek a belső kérésnek enged.

Az engedelmesség viszonyfogalom, ezért alapvetően a szövetségből következik. Isten szövetséget kötött az emberrel. Tehát mindig meghallja, meghallgatja, amit mondunk. És mi? Istennél számon vannak tartva az imádságaink. S nálunk az Ő parancsai?

Az ifjú Sámuel készségesen mondja: „Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” Azaz teljesen kész arra, amit hallania kell. Csak így érdemes Bibliát kézbevenni, imára hajtani a fejünket, ezzel a készséggel.

Ma beszélnek ún. „szelektív hallásról”. Van, mit meghallok, van, amit nem. Van, akinek a szava számít, van, akié nem. Ez utalhat a szavak értéktelenségére is, de az engedetlenség különös fajtájára is: én döntöm el, hogy mit teszek. Istennel szemben a legsúlyosabb vétek az engedetlenség…

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  természettudomány, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 2,8–9.15; Énekek 6,11; Lukács 6,43–45
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, zenei-ritmikus, logikai-matematikai, kapcsolati, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Nyármondóka értelmezése, virágábécé összeállítása csoportmunkában; gyümölcsös nyelvgyötrő és kiszámoló mondókák játéka; almakiszámoló, mondókázás és éneklés ritmikus és mímes mozgással, beszélgetés

 

Virágbécé (Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai)

Június van, június első hete, de már hetek óta az az érzésünk, hogy itt van a nyár. Kezdjük egy júniusi nyármondókával, Bella István Június című verséből (a teljes vers elérhető a címre kattintva):

 

Június, június,
a világból ki ne fuss,
ábécé és egyszeregy,
virágbécé s meggyszeregy.

 

Olvassuk fel, mondogassuk, tanuljuk is meg a mondókát.

Majd fejtsük meg a sorait páronként:

Mit üzen az első sorpár? Hova fut a június? Mit tesz a világban?
Becsapós kérdés: Meddig fut a június? (júliusig)
Mivel játszik a második sorpár? Milyen ábécéje van a júniusnak?
És milyen a júniusi egyszeregy?

 

Készítsünk virágbécét! Kis csoportokban gyűjtsenek a gyerekek az ábécé betűihez virágneveket, illetve növények nevét, amelyeknek jellegzetes virágja van (nem fontos, hogy nyári virág legyen). Betűnként elég egy-két név, az a kérdés, melyik csoportnak sikerül teljesebb virágbécét összeállítania. (A rövid-hosszú magánhangzópárokat nem kell megkülönböztetni, és a dz, dzs, ly, x, y, w sem kell, hogy szerepeljen.) Pl.:

Gránátalma virágja – 123RF

akác, árvácska
bodza, búzavirág
cickafark, ciromfa
csillagvirág, cseresznyefa
dália, diófa (barka)
estike, eperfa
frézia, földieper
gólyahír, gránátalmafa
gyöngyvirág, gyékény (buzogány)
hóvirág, hortenzia
ibolya, iszalag
jácint, jázmin
kamilla, kakukkfű
levendula, lilaakác
margaréta, mályva
nárcisz, napraforgó
nyárfa, nyírfa
orgona, olajfa
őszirózsa, ökörfarkkóró
pipacs, pipitér
rózsa, rezeda
sóvirág, sárgarépa
százszorszép, szarkaláb
tulipán, tündérrózsa
útifű, uborka
üröm
viola, vadgesztenye
zab, zöldhúr
zsálya

Forrás

A gyűjtőmunka után a csoportok ismertessék a virágbécéjüket! Melyik csoport talált a legtöbb betűhöz virág vagy virágos növény nevet?

A csoportlisták alapján állítsunk össze egy közös, nagy virágbécét! Maradtak-e még fehér foltok, üres betűhelyek?

Virágbécénkben melyek a tavaszi, melyek a nyári virágok? Van-e olyan virág, amelyik mindkét évszakra jellemző?

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

4Móz 12

Mózes leánytestvére, Mirjám tudta, hogy fivérének nem izráelita származású a felesége, ami nem a törvény szerint való. Ezért megszólta, s mert ő valóban az Isten szerinti útról beszélt, hát azt gondolta, igaza is van.

Ez a bibliai történet egészen félelmetesen szól arról, hogy maga Isten mennyire komolyan veszi a vezetők tiszteletét. Egy percre sem engedi, hogy Mirjámnak igaza legyen Mózessel szemben, sőt azonnal ítél. Maga Mózes egy szót sem szól a történetben, csak amikor imádkozik a testvéréért, hogy gyógyuljon meg.

Miért nem lehetett Mózest Mirjámnak megítélni, holott törvény szerint beszélt? Három dolog miatt: 1/ Isten választotta ki Mózest, nem az emberi döntés. Ezt mindenképpen tiszteletben kell tartani! 2/ Izráel népének csak azok ellen a pogány népek ellen kellett védekezni, akik bálványokat hoztak volna Isten tiszteletének helyébe. Akik hozzájuk illeszkedtek, s az ő törvényüket megtartották, azok felé mindig nyitottak voltak (ez is lett volna a feladatuk mindig). 3/ Mirjám irigységből szólt, s nem a törvény védelme miatt.

Az ige szó szerinti értelme nem állhat szemben a tisztelet parancsával. Aki indulattal mondja el – akár a legszebb igét is –, elvette annak erejét, s nincs joga hozzá, hogy idézze!

Nagy akadály tud lenni, ha bűnt látunk egy vezető életében. De tudnunk kell, hogy tökéletes emberek nincsenek, s hogy mindenkinek Isten elé kell állnia. Neki azzal kell elszámolni, ami neki adatott, nekem a magaméval. Alighanem elég mindenkinek a maga vétkeivel szembesülni, a maga szívét leleplezni.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Pét 2,13–15

Az emberi „rendek” sokszor feleslegesnek tűnnek, s valahol mindenki vét is ellenük. Szokások azért vannak, hogy egyszerűbbé tegyék az életet, s ne kelljen mindig gondolkodni, hogy most hogyan csináljam a legapróbb tevékenységeket is.

Előbb-utóbb minden közösségben (család, osztály, csoport, falu, város, stb.) kialakulnak az együttélési normák. A diákok megszokják, hogy az egyik tanárnál ezt lehet, a másiknál azt, megszokják otthon, hogy a szülők gondoskodnak róluk…

A tisztelet azt jelenti, hogy a lehetőségekhez képest komolyan veszem az emberi rendet. Ha ostobaság, akkor csak nagy óvatossággal próbálok változtatni rajta, de mindenképpen szeretettel. A szeretet a tisztelet egyik legfontosabb kifejezése.

Jót tenni mindig mindenkivel lehet, csak tudni kell, hogy neki mi a jó. Az olvasott kis szakaszban a tisztelet kifejezése: szeretet, félelem, tisztelet – attól függően, hogy kinek mi jár az emberi rend szerint. Vigyázzunk az emberi rendekre, mert azok ránk is vigyáznak.

Egy kis erdélyi faluban a fiatalság szombat esténként kimegy a piactérre, ahol a lányok és a fiúk külön csoportokban összefogódzva ketten-hárman járnak fel s alá. Legalább háromszor kell így menni a piactér teljes hosszában, s csak utána lehet a fiúknak választani a lányok közül, hogy valamelyikkel kettesben is sétálhassanak. Senki sem tűnik el egy félreeső zugban, s a legtermészetesebb módon – beszélgetés közben – igazodnak össze a léptek, a párok. Egyetlen felnőtt sincs jelen, mégis évszázad óta működik ott a párválasztásnak ez a módja. Maguk a fiatalok garantálják ezt!

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Jn 2,12–14

„Tisztelet annak jár, aki megérdemli” – mondják ma sokan, vagy azt gondolják, hogy viselkedjen valaki tiszteletreméltóan, akkor majd tisztelni fogom. A tisztelet azonban mindenkinek jár, mert csak akkor várhatom el, hogy engem is tiszteletben tartsanak, ha én is tiszteletben tartok másokat.

Albert Schweitzer, aki Afrikába ment orvosnak, lelkipásztornak a leprások közé, elindított egy új filozófiai irányzatot is, az élet tisztelete címen. Azt mondta, hogy minden életet, minden élőt tisztelni kell, mert mind Isten teremtménye. Még a hangyákat sem bántotta az őserdőben, hanem elterelgette útjukat, hogy szabadon járhassanak, s ő is élhessen mellettük.

Az ige mindenkinek „megmondja a magáét”. Nemcsak néhányaknak szól, s nemcsak bizonyos szerepekben élőknek, hanem mindenkinek. János apostol ír a szülőknek, ír a gyerekeknek, ifjaknak külön. Kiemelve erősségüket, ami feladatukból következik, s azt, amire figyelniük kell, hogy jól csinálhassák, ami rájuk bízatott.

Ám nem azért írja le, hogy számonkérhessük a másikon, hanem hogy a magunkét tudjuk, s ha az ifjakból apák, anyák lesznek, emlékezzenek arra, mit vártak el a legjobban saját szüleiktől!

Nem elég egyszerűen csak létezni. Nem elég, ha valaki jó apa vagy jó anya. Mindez nagyon szép, de kevés. Még valamit tenni kell: keresse az alkalmat, hogy valami jót tegyen. Valami olyan jót, amiért nem kap jutalmat.

Albert Schweitzer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024