Gondolhatnánk azt is, hogy ha ilyen veszélyes a beszéd, akkor miért bízta Isten az Ő üzenetét szavakra, amelyek félreérthetők, félremagyarázhatók, hazugságokkal fertőzhetők?
Jeremiás elhívása szépen mutatja, hogy az Úr mennyire vigyázott rá, hogy szavait olyan emberek adják tovább, akik megbecsülik. Akik nem hiábavalóan szólnak az Ő nevében, nem önjelöltek a prófétaságban, hanem megtisztultak szívükben és szájukban (Ézs 6,1–7).
A Bibliában nincsenek felesleges szavak. Az egészében Isten beszéde. Azt mondhatom, hogy nem értem, de el nem vehetek belőle, s hozzá sem tehetek semmit. „Szent”-írás, amit teljes tisztelettel, és a megértésre való nyitottsággal kell kézbe vennünk. Sose magyarázzuk túl, ne bölcselkedjünk róla felettébb, s főként nagyon vigyázzunk az eredeti mondanivalóra, nehogy hiábavalóvá tegyük Isten igéjét!
Amikor Isten megtisztítja a próféta száját, úgy adja ajkára igéit, mint amelyeknek ereje van annak véghezvitelére, amire rendelte. Jeremiásban is így munkálkodott, s azóta mindenkiben, aki meghallotta, s megértette az Úr szavát.
Az ige először magát az elhívottat érinti, s annak hitelességén át a hallgatókat.
Karl Barth (1886–1968) nagy svájci teológusnak mondta egyszer egy tanítványa: „Mester, erről a kérdésről öt éve még másként nyilatkozott!” Ő alázatosan, csendben így válaszolt: „Gondolja, hogy az öt év alatt én nem olvastam a Bibliámat?”
Még ha nem is ismerjük jól a zsidóság ünnepeit, azt hamar észreveheti bárki, milyen központi helyen van náluk a sabbat, a szombat megünneplése. Az izráeli rádió így köszönt szombat reggel: „Sabbat salom!” – „Békés szombatot!” A „sábat” ige a munka abbahagyását és a pihenést jelenti. A Talmud (a Tórát magyarázó írás) azt mondja: „aki megtartja a szombatot, az olyan, mintha az egész Tórát megtartaná”, illetve „aki nem tartja meg, olyan, mintha az egész Tórát nem tartaná meg.”
Miért fogalmaznak ilyen kizárólagosan? Van a szombatnak valamilyen titka? Úgy tűnik, igen. Mégpedig az, hogy a IV. parancsolat összefoglalja az Istennel való kapcsolatunkat, ami akkor helyes, ha a parancsolatot megtartjuk, ha engedelmesek vagyunk. Láthatunk ebben szabályokhoz való szigorú ragaszkodást, de mindennek az engedelmesség az alapja. A zsidó gyermekeket 8 napos korukban veszik be az ábrahámi szövetségbe (körülmetélés), akkor, amikor már megélt egy szombatot, hiszen a szombat az élet teljessége.
Tehát a szombat lényegét fontos megértenünk, s nem csak szigorú, vagy számunkra értelmetlen szabályok betöltését kell látnunk benne. Istennel való kapcsolatunk szabályozásának alapja: az engedelmesség.
Így szólt Isten Mózeshez:
– Mózes! Gyönyörű ajándékot tartogatok kincsesházamban, Szombat a neve. Izráelnek akarom adni. Menj, mondd meg nekik.
A jót viszont jó mondani is! Szavaink áldást is jelenthetnek! Azért kaptuk a beszéd ajándékát, mert szükségünk van a szavakban rejlő biztatásra, szeretetre!
Az Ószövetségben az áldás szava annyit jelent, hogy „jót mondani”. Megerősíteni a jót a másikban! Megerősíteni jellemét, kezdeményezését, hogy véghez tudja vinni, s ne fáradjon bele munkájába idő előtt. Mindnyájan emlékszünk olyan szavakra, melyek mintha erőt öntöttek volna belénk, bátrabbak lettünk tőlük.
A valódi áldás Isten felől jön a számunkra, az Ő jelenlétében, az Ő nevében. Ezért is kell vigyáznunk, hogy ne Lélek nélkül, s csak hiábavalóan emlegessük nevét! Hiszen nevében jön az áldás, mely „garantálja”, hogy a dolgok sikerüljenek, a földek teremjenek, még a rossz is javunkra legyen. Isten áldása ígéreteiben is kifejeződik, melyekkel biztat, hogy a jövendő is az Ő kezében van.
A mi „áldásunk” is olyan, mintha önmagunkkal „állnánk oda” a másik mellé, hogy ne érezze magát egyedül, s ne legyen semmiben bizonytalan. Van olyan szülő, aki naponta úgy bocsátja útjára gyermekét, hogy megáldja. Ezzel két dolgot erősít benne: 1. bátorítja, de 2. mércét is ad neki – mert a gyermeknek úgy kell viselkednie egész nap, mint akin „áldás van”.
A tanítványok átkot kérnének egy falura, mert nem fogadta be Mesterüket. Jézus figyelmezteti őket: „nem tudjátok milyen lélek van bennetek” – azaz, hogy minek adnak helyet magukban!
Az ember első haragjában sok olyat mond, amit utána másként gondol. Átkok, gyűlöletes mondatok lehetnének elkerülhetők, ha az emberek komolyan vennék, hogy szavaik „ölni tudnak”. Valóban tudnak ölni. S nem csupán a kifejezett „átkok”, melyek sokak szerint működtek minden időben – megfelelő gonosz hatalommal rendelkező emberek ajkán –, hanem a mindennapi csípős megjegyzések, a megvallott vétkek felhánytorgatása hitet, reménységet, szeretetet ölhet másokban.
Ám nem kell félni az átoktól mindazoknak, akik Isten védelmében vannak: Péld 26,2! Nem teljesül az az átok, ami ok nélkül hangzik el! Ha viszont valaki okot ad rá, hogy miatta káromolják Isten nevét, vagy ő viselkedik úgy, hogy mások megátkozzák, ne számítson védelemre!
A parancsolat tehát figyelmeztet: a beszéd cselekvés! Vedd sokkal komolyabban! Az indoklás egyedül ebben a parancsolatban szól azonnali, vagy legalábbis konkrét büntetésről. Nem véletlen ez!
Ne legyen ajkunk átok forrása se magunk, se mások számára!
„Aki Istentől született, az vigyáz magára, és a gonosz meg sem érinti.” (1Ján 5,18)
A tanítványok átkot kérnének egy falura, mert nem fogadta be Mesterüket. Jézus figyelmezteti őket: „nem tudjátok milyen lélek van bennetek” – azaz, hogy minek adnak helyet magukban!
Az ember első haragjában sok olyat mond, amit utána másként gondol. Átkok, gyűlöletes mondatok lehetnének elkerülhetők, ha az emberek komolyan vennék, hogy szavaik „ölni tudnak”. Valóban tudnak ölni. S nem csupán a kifejezett „átkok”, melyek sokak szerint működtek minden időben – megfelelő gonosz hatalommal rendelkező emberek ajkán –, hanem a mindennapi csípős megjegyzések, a megvallott vétkek felhánytorgatása hitet, reménységet, szeretetet ölhet másokban.
Ám nem kell félni az átoktól mindazoknak, akik Isten védelmében vannak: Péld 26,2! Nem teljesül az az átok, ami ok nélkül hangzik el! Ha viszont valaki okot ad rá, hogy miatta káromolják Isten nevét, vagy ő viselkedik úgy, hogy mások megátkozzák, ne számítson védelemre!
A parancsolat tehát figyelmeztet: a beszéd cselekvés! Vedd sokkal komolyabban! Az indoklás egyedül ebben a parancsolatban szól azonnali, vagy legalábbis konkrét büntetésről. Nem véletlen ez!
Ne legyen ajkunk átok forrása se magunk, se mások számára!
„Aki Istentől született, az vigyáz magára, és a gonosz meg sem érinti.” (1Ján 5,18)
Húsvét előtt boldogan indult el Jeruzsálembe Jézus két tanítványa Emmausból, a 60 futamnyira (kb. 11 km-re) fekvő faluból. A páskaünnepre mentek a templomba, és azért, hogy Jézussal találkozzanak. De nem az történt, amire számítottak. Jézust elfogták, elítélték és keresztre feszítették. Húsvét után csalódva indultak vissza Emmausba. Mi maradt a reményeikből, a hitükből? Maradt-e belőle valami? És akkor melléjük szegődött a feltámadott Jézus, akit először nem ismertek fel.
Tegyünk mi is egy gyalogtúrát a környéken, egy kb. 10-11 km-re fekvő kirándulóhelyre. Ez kényelmes tempóban kb. 3-4 órás túra, amit gyerekekkel is bevállalhatunk. Közben lehet jókat beszélgetni, ismerkedni egymással, a környezettel.
Kép: 123RF
„Emmausban” – a gyalogtúra célállomásán – uzsonnázzunk meg, beszélgessünk az út közben szerzett élményekről, majd meséljük el az emmausi tanítványok történetét (Lukács 24,13 – 35).
Ők vajon hogy érezhették magukat útközben? Hogyan láthatták a környezetüket? Mi juthatott az eszükbe?
Mi változtatta meg a gondolkodásukat, érzéseiket? Miből ismerték fel Jézust? Milyen lehetett a visszaút?
Mintha kicserélték volna a két tanítványt, azonnal útnak indultak, és szinte „repültek” visszafelé. A visszautat érdemes úgy szervezni, hogy „kapjanak szárnyakat” a gyerekek: szálljunk vonatra, autóbuszra, vagy jöjjenek értünk autókkal. A visszaúton is folytatódhat az élmények mesélése, a beszélgetés.
Gyalogfogó
A kirándulóhelyen, ha maradt még a gyerekekben elég energia, mozgásos játékokat is játszhatunk.
A gyalogfogó egyszerű fogócska, de most csak gyalogolni szabad, futni nem. Tehát menekülni és kergetni is csak gyaloglépésekkel lehet. Kell hozzá egy játékvezető is, aki figyeli a lépéseket, és a hibázókat figyelmezteti. Nem könnyű a futólépés helyett a hosszú gyaloglépést megtanulni, könnyen visszatér a futó mozdulat, amikor mindkét láb elhagyja a földet. A váltás egyik mozgásformáról a másikra példázza azt a váltást is, amit a tanítványok átélhettek Mesterük elvesztése után.
Akit háromszor figyelmeztet, az kiáll a játékból, vagy ottmarad a pályán akadálynak.
Emmaus-ugróiskola
Aszfalton, térkövön vagy a puszta földön rajzoljunk egy hatvan mezőből álló útvonalat, ami kanyaroghat hosszan, vagy tekeredhet csiga alakban is. Az útvonal kiindulópontja Jeruzsálem, végpontja pedig Emmaus.
A játékosok a kezdőpontról egy-egy kis kövecskét, cserép- vagy fadarabkát rugdosva indulnak el fél lábon ugrálva. A kövecskét mindig a következő lépésmezőbe kell pöccinteni lábfejjel (vonal is elfogadható). Ha sikerül, a játékos továbbugrál, és addig folytatja a pöckölést, amíg nem ront. Itt megjelöli, meddig jutott, és az új körben innen folytatja. A következő játékos hasonlóan kezdi, majd folytatja a játékot. Ki ér hamarabb Emmausba? Ki hány próbálkozással tud végigugrálni a pályán? Aki eljutott Emmausig, visszafelé már lépkedve vagy futva is megteheti az utat.
A játékot páros vagy csapatváltóként is játszhatjuk, amikor a pár vagy csapat tagjai egymásnak adják át a stafétát (a követ). Itt is az a cél, hogy minél kevesebb váltással tegyék meg az utat Emmausig.
A beszéd a szívből jön, s ha nem, akkor érvénytelen. Egy kínai közmondás szerint: „Ami vagy, az hangosabban beszél, mint amit mondasz.” A mozdulatok, az ún. metakommunikáció valóban sok információt hordoz számunkra. Vigyázzunk tehát, hogy mit beszélünk, mert önmagunkkal is ellentmondásba keveredhetünk!
Valaki úgy fogalmazta meg, nem véletlen, hogy az ember két fület kapott és csak egy szájat, mert sokkal nagyobb szüksége lenne a hallásra, a meghallásra, mint a beszédre. Képzeld el, ha két szájunk lenne…
Megfigyelhetjük azt is, hogy ez a „második nyelv”, a metakommunikáció, amely a mozdulataink, gesztusaink, mimikánk nyelve, mennyi elrejtett dolgot hoz elő belőlünk. Ha ránézünk egy ember arcára, vagy megfigyeljük mozdulatait, sokkal többet tudunk meg valódi szándékáról, mint amikor csak szavait halljuk.
Tudjuk, hogy Isten mit vár tőlünk, másoknak talán még tanácsoljuk is nagy bölcsen, hogy mikor mit kéne tenni, s közben mi magunk halogatjuk az egyértelmű cselekvést. Tetteink elárulnak minket. S bármilyen szépek és igazak lesznek szavaink, úgy fogunk járni, mint a farizeusok, akiket Jézus leleplez: Mt 23,3!
Beszéljünk annyit, amennyit meg tudunk élni! S kezdjük annál a parancsnál, ami a legjobban szorongat minket! Inkább lassan járjunk, hogy tovább érjünk!
„A ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.” (Mt 5,37)
Vannak szerzetesrendek, ahol a kevés beszéd erény, van, ahol semmi mást nem szabad szólni, csak imádságot, éneket mondani Isten dicsőségére. Érdemes lenne kipróbálni néhány napig!
De sokszor imádságunk is hiábavaló. Úgy érezzük, hogy nem jutott tovább a plafonnál. Mások imádságát is hányszor nem tudjuk követni, s így nem tudjuk rámondani az áment sem. Miért van ez? Mert semmit sem tettünk az imádság lelkületéért. Istent nem lehet csak úgy megszólítani! Néhány másodpercnyi csendet hagyjunk előtte is, utána is. Sőt még azt is gyakorolhatjuk, hogy egyszerűen időt szánunk az Istennel való közösség megélésére, s nem beszélünk. Ő mindent tud. Azt is, amit mondani vagy kérni akarunk. Nem vehetjük rá semmire szavainkkal, amit ne akarna megadni – inkább nekünk kéne hallgatni Őt, odafigyelni arra, amit mond nekünk. Ehhez pedig csend kell.
Sok vallásban használják az ún. „szó-mágiát”. Ez annyit jelent, hogy addig ismételgetik saját istenük nevét, amíg segítségükre nem jön. Ezt gyakorolták a Baál papok is, mikor a Kármel-hegyén egy napon át próbálták rávenni istenüket, hogy adjon tüzet az égből. Illés csak egyszer kérte, mégis megkapta. De így használják a buddhizmusban is az imamalmot sok ezerszer való körbeforgatással. Ez kiüresíti a gondolatokat, s közelíti a Nirvánához, a semmiben való elmerüléshez. A mi Istenünk azonban nem a semmit, hanem a mindent kínálja nekünk, ha hittel hívjuk segítségül nevét!
A te élettörténeted imádságaid és meghallgatott könyörgéseid története.
Jakab levele figyelmeztet, hogy szavainkkal olyan folyamatokat indíthatunk el, melyeket azután nem áll hatalmunkban megállítani. Olyan képeket használ, melyek kicsiny dolgokat szemléltetnek, ám nagy dolgokat befolyásolnak. Hajókormány, mely egy egész hajót irányít; tűz, mely egy egész erdőt felgyújt.
Talán mindnyájan hallottunk már vissza olyan információkat, amelyeket mi indítottunk el, s azután csak csodálkoztunk, hogy az emberek száján mi lett belőle. De ugyanez fordítva is igaz, hiszen rólunk is mondanak olyat, amit valaki a maga gondolata szerint ítélt meg, de sosem kérdezett rá, hogy igaz-e. A pletyka az egyik legveszélyesebb emberi vétek, mert úgy tudja körbefonni a másik embert, hogy majd megfojtja. Ez mára már az internet egyik legveszélyesebb lehetősége. Akár oly módon is, hogy a „lájkokkal” és a „megosztásokkal” olyan információk terjednek, amelyek ártalmasak és hazugok, s közben elterelik a figyelmet arról, ami igazán lényeges lehetne számunkra. A szenzációhajhászás „foglalkozási ártalom” lett, a korrekt tájékoztatás helyett. Sok fiatalt megaláznak, kicsúfolnak, míg másokat – méltatlanul is – felemelnek. Egy szó is, egy kép is lavinát indíthat el! Figyeljünk oda, hogy mit teszünk fel, mit osztunk meg másokkal!
Mérjük meg szavainkat, mielőtt írunk valakiről valamit, s figyeljünk arra, hogy beszédünk igaz és hasznos is legyen a minket hallgatóknak, olvasóknak!
Szólj, gondolj, tégy jót! S minden gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.png00mirjamhttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngmirjam2024-04-02 08:56:142024-07-08 07:41:56A nyelv bűnei
A 3. parancsolat a hiábavaló, felesleges, értéktelen beszédre figyelmeztet. Arra, amikor az ember csak azért beszél, hogy a másik ne tudjon ellentmondani, vagy mert azt hiszi, hogy addig neki van igaza, míg beszél. Talán sosem gondoltuk még végig, amit itt az ige mond: „Minden haszontalan szóról…” Hogyan fogunk akkor elszámolni? Rettenetesen sok felesleges dolgot beszélünk!
Figyeljük csak meg, hogy őszinteség címén hányszor mondunk olyat, amit később megbánunk! Vagy elmondjuk ötször, amit a másik tudomására akarunk hozni, amivel teljesen elvesszük az idejét és erejét, s már nem tud koncentrálni arra, hogy ő mit szeretett volna mondani.
Vannak, akik az április elsejét arra használják, hogy megtréfálják a többieket. Ez legtöbbször szavakban történik, s aki ezt teszi, nem is gondol arra, hogy milyen lelki válságokat okozhat vele a másiknak. Sokan jártak már úgy, ahogy a Péld 26,18–19 írja: tüzes nyilakká lesznek tréfának szánt szavaink. A tréfa tehát „agresszív támadássá” válhat a másik személye ellen, amely megront benne valamit.
Vigyázzunk a mai napon, hogy mit beszélünk másokról, s mivel tréfáljuk meg őket! Szóljunk szeretettel és vidáman, ám felelősen!
„A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre!” (Péld 10,19)
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.png00mirjamhttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngmirjam2024-04-01 08:55:402024-07-08 07:42:03Az ember beszéde
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
